Somogyi Néplap, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

Somogy negyedik ötéves tervinek irányelvei Az építőipart kiemelten kell kezelni Alapvető feladatként az állat­A megye negyedik ötéves tervének gazdaságpoli­tikai célkitűzései a Központi Bizottság irányelvei alapján készültek, a megye sa­játosságainak figyelembevéte­lével. A termelőerők gyorsabb ütemű fejlesztésével és a gaz­dálkodás hatékonyságának nö­velésével számolnak az irány­elvek. A mainál fejlettebb és differenciáltabb kommunális, kulturális, szociális és egész­ségügyi ellátást is előirányoz­zák. E célok érdekében az ipar­nak a harmadik ötéves terv­ben kialakult szerkezetét erő­síteni kell: az egyes területe­ken nélkülözhetetlen extenzív fejlesztés mellett előtérbe ke­rül az intenzív fejlesztés. In­tézkednek az irányelvek, hogy szüntessék meg a beruházási piacon levő feszültségeket: ezért az építőipart kiemelten kell kezelni. A mezőgazdaság­ban a korszerű állattartás fel­tételeinek megteremtése, s ezen keresztül az egyenletes húsellátás biztosítása fontos feladat. A településhálózat korszerűsítése érdekében a vá­rosokban és a járási székhe­lyeken gyorsítják a lakás- és a kommunális építkezéseket. Az erőforrások koncentrálását is szorgalmazzák az irányel­vek: társulások, közös vállal­kozások létrehozását javasol­ják. Az ipar fejlesztésében egy­re nagyobb szerepet kapnak — a központilag biztosított pénz mellett — a saját eszközök és a hitelek. Ezeket a meglévő kapacitás hatékonyságának növelése végett rekonstruk­ciókra, technikai és technoló­giai korszerűsítésekre célszerű fordítani. A megye iparfejlesz­tési kerete a negyedik ötéves Az országban huszon­négy szociális foglalkoztató működik. A csurgói az egyet­len, amely nagyközségben és nem városban van. A közel­múltban költöztek új ottho­nukba, a volt tanács épületébe. Még folynak az átalakítások, s amint belép az ember az épü­letbe, meszesládákba, létrákba botlik. Az irodákból készül a varroda nagyterme. A foglal­koztató a múlt év márciusában kezdett dolgozni igen kezdetle­ges körülmények között. Mint­egy húsz embert foglalkoztat­tak, ebből jó, ha tíznek való­ban volt munkája­Az új vezetőség januárban vette át az üzemet. Ma ki­lencven embernek adnak munkát. A leszázalékolt, csök­kent munkaképességű embe­rek bebizonyíthatják, hogy betegségük ellenére hasznos tagjai társadalmunknak, el tudják tartani magukat. Át- lagkresetük eaer-ezeregyszáz forint. A dolgozók nagy része nő, a csökkent munkaképessé- gűeken kívül alkalmaznak olyan asszonyokat is, akiknek két vagy annál több kiskorú gyermekük van. Közéjük tartozik Németh Attiláné is. , Ki.,.*™«.i..* - - ■ * terv időszakában 120 millió forint. Ennek hatékony fel- használását biztosítani kelL Kiemelten kezelik a következő tervidőszakban a barcsi járás ipari fejlesztését. Az itteni ipartelepítés feltételei a har­madik ötéves tervben értek meg. A negyedik ötéves terv megyei irányelvei egy mű­anyaggyár telepítését szorgal­mazzák. Az elképzelések kö­zött külön pontként szerepel a faipar fejlesztése. A ház­tartási munka megkönnyítésére az előre csomagolt konyhai késztermékek gyártását irá­nyozta elő, s szorgalmazza a korszerűbb, jobb minőségű termékek gyártását, a nagyobb választék megteremtését. A harmadik ötéves tervből áthú­zódó nyomdaépítés mellett re­konstrukcióra szorul a megye ruhaipara és a bútorgyártás is. Az irányelvek nem részlete­zik az egyes teendőket, csak a célokat határozzák meg, előre mutatók. Hogy a célok megva­lósuljanak, emelni kell a veze­tés színvonalát és fokozni kell a dolgozókkal való foglalko­zást. Az építőiparra az előző terv­időszaknál is nagyobb felada­tok várnak: 12—13 milliárd forintos kapacitásigény jelent­kezik. Ez meghaladja a ren­delkezésre álló lehetőségeket. Ezért évi 16—18 százalékos ka­pacitásnövekedésre van szük­ség. E fejlődésben szükséges feltételeket minden körülmé­nyek között meg kell terem­teni. A gazdaságpolitikai fel­adatok között első helyen áll a célkitűzés megvalósítása. M ilyen módon érhető el ez? A különösen nagy magasépítési igények miatt az állami építőipari vál­lalatokat gyorsabb ütemben — Nyolcórás munkahelyre a szenteli vasútállomásról nem tudnék bejárni a két gyerek mellett, pedig a keresetemre szüksége van a családnak. E beszélgetés a kötődében folyt le, ahol, két műszakban tizenhatan dolgoznak, reggel héttől délután egyig, és egytől este hétig. Jelenleg egy szociá­lis otthon számára készítenek pulóvereket, melyeket az öre­gek karácsonyra kapnak aján­dékképpen. Sárvári Sándorné üzemvezető a házigazda büsz­keségével vezet végig a műhe­lyeken, látszik rajta, hogy szívügye az üzem. Minden, amit megmutat, az ő munkája eredménye is, és bizonyítéka ánnak, hogy érdemes volt új­rakezdeni. — Hogyan kezdtek hozzá az üzem újjászervezéséhez? — Nem volt könnyű idáig eljutni, ahol most vagyunk. Az első dolgunk volt munka- lehetőséget teremteni az em­bereknek, megszervezni a fo­lyamatos ellátást és biztosíta­ni az értékesítést. Lépésről lé­pésre fejlesztettünk, sokat se­gített a Kaposvári Háziipari Szövetkezet, azóta is rendsze­resen dolgozunk nekik- Fel­ügyeleti szervünktől, a tanács­építőipari szervezet komplex fejlesztése, és külön figyelmet fordítanak az ingatlanok kar­bantartását szolgáló kapacitás növelésére, összhangot kell teremteni az igények és a lehe­tőségek között a magas- és mélyépítésben is. Előirányoz­ták a szükséges építőanyag­ipari bázis létrehozását. Csak így lehet végrehajtani a me­gyei lakásépítési programot a tervezett összetételben és a megfelelő technológiával. Ka­posváron és a járási székhe­lyeken továbbra is nagy gond a lakáshiány. Ennek enyhíté­sére a következő öt év alatt tizenhárom-tizennégyezer la­kást építenek a megyében. Ál­lami és szövetkezeti 2600 lesz, vállalati erőből 500, több szin­tes OTP társasház 3000 épül. A többi családi lakóház lesz. Hogy ezt a programot meg lehessen valósítani, szükség van a vállalatok és a lakók anyagi eszközeinek eddiginél nagyobb mértékű bevonására. A mezőgazdaság építési be­ruházásainak megvalósítása a mezőgazdasági építőipari szer­vezetekre vár. Számolni kell azonban — különösen a szere­léseknél — azzal, hogy az ál­lami építőipar részvételére is szükség lesz. A hiányzó kapa­citás biztosítására a más me­gyékben működő építőipar se­gítségét is igénybe kell venni. Emellett a megyében dolgozó építőipari vállalatok együtt­működésére is szükség van az előregyártott szerkezetek, épü­letasztalos-ipari termékek elő­állításában, felhasználásában. A mezőgazdasági termelés 15—16 százalékos növekedésé­vel számolnak az irányelvek. tói kaptunk pénzt az indulás­hoz, de ennek sajnos nagy része az adósságok törlesztésé­re kellett. — Hány részlegben dolgoz­nak? — A szabászaton, varrodán és a kötődén kívül működik még egy szolgáltatás jellegű részlegünk is, képkeretezővei, golyóstolltöltővel, valamint ja­vítási munkát is vállalunk. Asztalosmühelyünk is van, nemrégiben fejeztük be a da­rányi gyógyszertár régi maha­góni berendezésének felújítá­sát. — Milyen új gépeik és meg­rendeléseik vannak ? — Nemrég kaptuk meg a körkötő gépeket, ezekkel olyan necehálókat készítünk a víz­vári tsz-nek, amelyekbe hagy­mát, burgonyát lehet csoma­golni. Remélhetőleg még a jö­vő hónapban elkészül az átala­kítás és megkapjuk az öltözőt és a zuhanyozót. Akkor ide költözik a varroda is. Minden egy helyen lesz. Az Új vezetőség tíz hó­nap alatt jelentős eredménye­ket ért el. Ügy tűnik, az üzem jó kezekbe került. Ihárosi Ibolya I tenyésztés intenzív fejlesztését j jelölik meg, s ez a szarvas- marha-, a sertés- és a juhte­nyésztés erőteljesebb fejleszté­sét jelenti gazdaságos és kor­szerű feltételek között. Ennek érdekében támogatják a sza­kosított telepek létrehozását. A megépülő 30 ezer szarvasmar­ha- és 80 ezer sertésférőhely­ből szakosított telepként ké­szül 20 ezer szarvasmarha- és mintegy 75 ezer sertésférőhely. A háztáii «’apaságok fejleszté­sében a közössel való jobb kapcsolatot szorgalmazzák, s ott, ahol igény van rá és a le­hetőségek is megengedik, a feldolgozó tevékenységet is fokozni kell. E hhez és a növényter­mesztésben a termésho­zamok növeléséhez szükséges fölszerelést biztosí­tani kell. Ez rendszeresebb műtrágya- és növényvédőszer- ellátást, fejlettebb, korszerűbb gépparkot jelent. (Gépekre az elmúlt öt évinek kétszeresét célszerű fordítani.) Keresni kell a nagyobb mértékű álla­mi támogatás hatékonyabb fel- használásának a módját is a kedvezőtlen adottságú tsz-ek- ben. (Folytatjuk.) Bizalmat ÖT ÉVVEL, EZELŐTT lé­pett be Miklós Éva a KISZ- be, s csaknem három éve KISZ-titkár. Nem több hu­szonegy évesnél. Rövid, fiúsra nyírt haja egy kissé megkü­lönbözteti a többiektől. így jobban szereti hordani, mond­ja nevetve. Az Egyesült Izzó elektron­csőgyárában dolgozik mint rádiócsőszerelő. A munka igen fárasztó, sok türelmet igé­nyel. Azonkívül nem elég el­végezni á' kiszabott feladato­kat, hanem példát is kell mu­tatnia. Érdekes munkakör — sze­relni az apró alkatrészekből a rádiócsöveket. Néha elgon­dolkodik, vajon hova is kerül­nek. Hisz a gyár termékei el­jutnak valamennyi KGST-or- szágba. Hogyan lett KISZ-titkár? Azelőtt három alapszervezet működött a Mező Imre utcai telepen, s amikor műszakpn- '•ént összevonták azokat, az egyik alapszervezetnél rá esett a választás. Nyakig volt a gondban, hisz azt sem tudta, hol kezdje. Ahhoz, hogy minden rend­ben menjen, sokat kellett dol­goznia. Többnyire csak egy- egy cigarettaszünetben tudta a többiekkel megtárgyalni a problémákat. Harmincán van­nak az alapszervezetben, hu­szonkilenc lány és egy fiú. Összefogásuk nehéz, mert leg­többjük vidéki, s a vonatuk vagy autóbuszuk indulásáig sokszor csak néhány perc ide­jük van. Szereti a munkáját és a funkcióját is. Emberekkel fog­lalkozik, meghallgatja pana­szukat, segít nekik. Pedig az ő dolga sem könnyű. Neki kell . odamennie az üzem vezetőihez és elmondani a többiek gond­ját, kérni őket, ha egy mód van rá, akkor segítsenek. Társai szeretik, tisztelik. Is­mer mindenkit a műszakjából, sokukhoz baráti kapcsolat is fűzi. A városi és az üzemi KISZ-bizottságnak az a véle­ménye, hogy Éva kitűnően végzi munkáját, nemcsak az üzemben, hanem a városban is egyike a legjobb titkároknak. Épp a napokban foglalko­zott a 1016-os kormányrende­lettel, mely a KISZ és a gaz­dasági vezetők kapcsolatairól szól. — Fontos — mondja —, hogy a fiatalok képviselője a gazdasági vezetők egyenlő partnere legyen. — Több al­kalommal részt vett a KISZ- gyűléseiken Temesi Tibor üzemvezető is. Valamemyien elmondták panaszaikat, észre­vételeiket, s ott mindjárt vá­laszt is kaptak rá. Munka kilencven embernek Összefogva az ifjúság erőit A DÍVSZ negyedszázada Ma huszonöt esztendeje, 1945. október 29-én a pati­nás londoni hangversenyte­remben, az Albert Hallban a világ minden részéről össze­gyűltek a fiatalság képvise­lői és tanácskozásuk eredmé­nyeként november 10-én lét­rejött a Demokratikus Ifjúsá­gi Világszövetség. Az alapí­tók célja az volt, hogy nem­zetközi méretekben fogják össze az ifjúság egységéből fakadó erőket, és a tartós bé­kéért akkoriban kibontakozó mozgalom szolgálatába állít­sák azokat. A DÍVSZ fennállásának ne­gyedszázada alatt töretlenül hű maradt célkitűzéseihez- A nagy háborúellenes megmoz­dulások soraiban mindenütt ott voltak a DÍVSZ tagszer­vezeteinek tömegei, közülük sokan hulltak el a rendőrsor- tüzektől. Semmi sem tudta azonban megakadályozni, hogy a világ demokratikus érzelmű fiataljai újra és új­ra hallassák hangjukat a bé­ke, a népek szabadsága vé­delmében. A nemzetközi imperializ­mus fölismerte az ifjúság egységéből fakadó erőt, ezért mindent megkísérelt a DÍVSZ szétforgácsolására. 1950-ben az akkori franciái kormány elűzte Párizsból a DÍVSZ központját, amely az­óta Budapesten működik. A világszervezet mégis évről év­re növelte befolyását és ezzel együtt taglétszámát is. Ma több mint száz országban mintegy 250 tagszervezete van, és a fiatalok százmilliói tartoznak e szervezetekhez. A DÍVSZ negyedszázados történetének kiemelkedő ak­ciói közé tartozik a nemzet­közi arányú tiltakozó mozga­lom a franciák indokínai szennyes háborúja ellen, az amerikaiak koreai, majd viet­nami agressziójának elítélése, a gyarmati népek felszabadu­lási mozgalmainak segítése, az ifjúság követeléseinek ha­tékony támogatása a tőkés országokban. A mostani év­fordulót a DÍVSZ ünnepi köz­gyűlésének összehívásával ünnepelték meg. A magyar fiatalok mindig aktív szerepet vállaltak a DÍVSZ munkájában, teljes erejükkel támogatták a vi­lágszövetség tevékenységek Bizonyos, hogy a jövőben is mindent elkövetnek a DÍVSZ egyetemlegességének és haté­konyságának fokozására. szavaztak számára Nagyon lényeges — folytatja —, hogy a KISZ-vezető ismer­je a körülötte zajló politikai, gazdasági eseményeket és munkahelyének gondjait. Ed­dig több alkalommal végeztek társadalmi munkái, emellett patronálják az egyik munka­társukat, aki beteg édesapjá­val él együtt; elvégezték a ku­koricakapálást, most készülnek a kukorica törésére. A Há- mán Kató Iskolának az udva­rán is segítettek rendet terem­teni, csinosítg'attak, rendezget­tek. Hibaként említi, hogy még nem megy rendben a klubna­pok szervezése. A kinti telepen nincs klubterem, s mire ar­ra kerül a sor, hogy a köz­ponti telepen csináljanak va­lamit, addigra mindenki le­mondja a részvételt. — Rettentő büszke vagyok — mondja —, amikor egy rendezvényük igazán jól si­kerül. — Ebben az évben len­gyelországi kiránduláson volt az alapszervezetük. Krakkóba és Varsóba látogattak. Most is szerveznek egyet, melyre eddig harmincötén jelentkez­tek. Két napot töltenek majd Szegeden. Amikor megkérdeztem tőle, szerinte milyen egy jó KISZ- titkár, zavarba jött. Aztán las­san elkezdte mondani gondo­latait. — EGY NAGYON FONTOS: a KISZ-titkár és a gazdasági vezetők között jó kapcsolat alakuljon ki. Egyenrangú part­nernak ismerjék el, ha fiatalok sorsáról kell dönteni. Legyen tisztában az alapkérdésekkel, s mindig olyat tegyen, ami a közösség javát szolgálja. A KISZ-titkár a fiatalság szó­szólója is. Miklós Éva bizonyította a munkában, a fiatalság vezeté­sében, jól képivselte őket. Jó munkájának eredményekép­pen ez év júniusában meg­kapta a Kiváló dolgozó kitün­tetést. Gycrtyás László Hamutartók ciroktechnikával Zsűri előtt a népművészeti termékek Az évi termékbemutatót hét­főn tartotta meg a Kaposvári Agyagipari Htsz Budapesten, a HISZÖV pavilonjában. A bemutatók célja, hogy ízelítőt adjanak a vállalat termékei­ből. Az ország csaknem hat­van, népművészeti cikkek ér­tékesítésével foglalkozó bolt­ja e bemutató alapján rendel a jövő évre, de jó alkalom arra is, hogy a népművészeti cik­kek készítői megismerkedje­nek egymás munkájával. A kaposvári hisz mintegy ötezer különféle agyagipari termékkel szerepelt a bemuta­tón, s valamennyit elfogadta a zsűri. Ezúttal először vett részt ilyen bemutatón a eiroktechní- kával készített falitányérokkal és hamutartókkal. (A koráb­ban készített cikkek ugyancsak sikerrel szerepeltek aomak ide­jén a hasonló bemutatókon.) A népművészeti termékek készítői és a kereskedelem képviselői között péntekig folynak a tanácskozások Buda­pesten. SOMOGSt NÉPLAP Csütörtök, 1970, október 39, 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom