Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-13 / 215. szám
Mit olvasott a költő? Berzsenyi és a Kaposvári K öltőnk utolsó éveiben különösen szorgalmas - olvasója volt a Kaposvári Olvasótábornak, melynek egyébként alapítói közé tartozott. Ugyanis 1826-ban a megyegyűlés jegyzőkönyve szerint a megye megkérte gr. Festetics Lászlót (ő az, akihez Berzsenyi ódát is írt), hogy a Yelites — katonai — pénztárból visszajáró összeget a kaposvári »deák oskolák« céljaira fordíthassák. Erre Festetics azzal válaszolt, hogy a kérdéses összeget egy megyei Olvasó Tár céljaira engedi át, s a beszerzendő könyvekről — amelyekre egy bizottság tegyen javaslatot — jegyzéket küldjenek neki. Az 1826. február 20-i nagygyűlés a bizottságba Csépán Istvánt, Bodonyi Józsefet, Berzsenyi Dánielt és Siklási Viktor főügyvezetőt küldte ki. (Prot. 1826. 328.) Az első három a megye táblabí- rája volt, s az ügy intézésével, mint a jún. 26-i jegyzőkönyv bizonyítja, Csépán Istvánt bízták meg, akihez Berzsenyi a következő levelet intézte: »Tekintetem Tábla Bíró Űr! Különösen tisztelt Nagy Jó Űr! Azon igen szíves tisztelet, mellyel én a T. Űr nagy érdemei eránt viseltetem, kötelességemmé teszi, hogy e következendő alázatos jelentésemet a T. Űr elejbe terjesszem: A T. Vármegyének azon végzése, melly engem a tudva lévő Könyvek följelölésére kirendelt Kiküldöttséghez ki nevezett, ámbár olly későn jött tudtomra, hogy már e részben alig tehettem volna valamit, mégis azonnal írtam Bodonyi Ürnak s kértem, hogy adja tudtomra a dolognak miben létét, s az Exmissus (kiküldött) Uraknak egész szándékát, hogy velek együtt én is kötelességem szerint munkálkod- hassam; de mivel levelemre Bodonyi Űr még felelni sem méltóztatott, s a többi Exmissus Uraktól is semmi tudósítást nem kaptam, meg nem engedte szemérmetességem, hogy én többé magamat obtru- dáljam; (ráerőszakoljam) ugyan azért ezen igen szép kötelességemben semmit nem tehetvén, reményiem, a T. Űr előtt e részben mentve fogok lenni. Egyéberánt pedig mivel én gr. Festeticsnek ezen igen nagy és messzeható gondolat- ját úgy nézem, mint létünket, culturánkat illető kérdésnek geniális megfejtését, bátorkodom a T. Urat a szent Musák nevében arra alázatosan megkérni, ha ne talán még önnön szíve arra meg nem kérte, hogy ezen fontos dolgot bölts hazafiságához illő figyelemmel tekinteni méltóztasson. S méltóztasson a T. Vármegyét arra bírni, hogy ezen könyvtárnak föntartására, gazdagítására s az illy olvasó intézethez igen illő folyóírásokra megkivántató fundus állíttassák. Mert csak úgy jelenhetik meg a nagy gondolat a Világ előtt a maga méltóságában s így várhatjuk azt, hogy Somogy példája több Vármegyéket is azon megfoghatatlan álomból, melly culturánkat nyomta s Hazánkat a legszegényebb amerikai coloniáknál e részben szegényebekké tette, valahára föl ébreszt, s ki mutatja mint kell a pusztákban elszórt s a culturának minden orgánjaitól megfosztott Magyar Nemességen segíteni, hogy azon kezdetet, mellyet az oskolákon nyer, tökéletességre vihesse s ki mutathassa, hogy a Könyvtárokat, ezeket a férfiaknak oskoláit s a nemzeti culturának legfőbb kincseit hol kelljen le rakni... (Ismeretlen Levelei id. kiad. 71—72. m. io9. i.) levélből is látszik, Berzsenyi különösen folyó- inatanyag beszerzésére buzdította a könyvtár .vezetőségét. És valóban, e tekintetben nem lehetett panasz, mert — mikor még ép volt a könyvtár — megállapítható, hogy valamennyi hazai és sok jelentős külföldi folyóiratra is előfizettek. Sajnos, 1944—1945-ben az anyag nagy része teljesen megsemmisült. Szerencsére az utóbbi években Kanyar József fölfedezte a könyvkölcsönző feljegyzéseket, s ebből kiderül, hogy Berzsenyi sűrűn kölcsönzött folyóiratokat. (1830—1835-ig, de lehet, hogy már előbb is.) Sajnos, ezek a folyóiratok is elvesztek a második világháború végén, s így a kutatónak nehezen lehetett hozzájuk férni, elsősorban külföldi könyvtárak útján. Kiemelkedik a Berzsenyi kölcsönző jegyzékében szereplő folyóiratok közül a Jahrbücher der Literatur, amelynek 1831,, 1832 évfolyamából a költő tájékozódhatott a kor kiemelkedő irodalmi eseményeiről, különösen, ha az anyagot összevetette a másik, általa sűrűn olvasott, Ausland c. színvonalas folyóirat híreivel és cikkeivel. E két folyóirat, de különösen a Jahrbücher igen gazdag volt könyvismertetésekben is. A német irodalom éppúgy helyet kapott benne, mint a görög filozófia, Rosenkranz éppúgy, mint Bou- terweck, sőt még a költőt ez időben érdeklő útikönyvek és IKEBANA Ihletője — a több évszázados távoli történelemben a vallási kultusszal, szépimádattal összefonódott természet- szeretet. Nehéz lenne határt vonni közöttük. Annyi közös gyökérből növekedtek, sokfelé ágazva és annyiszor összetalálkozva indáikban évszázadok óta, mint maga az ikebana. Japán ősi virágművészetét hozta a mezőgazdasági vásárra, és hazánkba Iwaki Toshiko. Könyvet írt róla már, és tanítja is. Képzőművészeti tantárgy náluk (amit lehet tanítani, de amire mégis születni kell), mint a kisplasztika vagy az iparművészet. önálló művészet, hatalmas hagyományokkal érkezett a jelenbe, a modern japán életbe. Lehet kapni dollárért meg forintért is — de úgy alig több, mint amolyan értékes souvenir. , Hódítja Európát mégis. Külön esztétikájá van, mint a verselésnek vagy a szobrászatnak Nehéz nyelvű mert gondolatok helyett érzések növelték nagyra, és kitó-. jesedése is önmagában — a szép. Egyetlen gyökere — a természet. Mint sok más művészet, sokáig papok kiváltsága volt Japánban, hasonlóképpen nálunk az írás mesterségéhez. Az ikebana a természet vázába ölelt krónikája, és élménye a harmónia. Megállni előtte és eltűnődni fölötte szinte külön életritmust, megállást parancsol az embernek. Ezért talált otthonra a modem világban — miként a folklór is, amely éppen távolságával, de az ősszülő jogén megállít parancsol a rohanásban. Évszázados népdalkincs bizonyítja — miért szép a virág. Képzőművészeti kötetek sora boncolgatja a kerámia szépségének titkát. Az ikebana a kettő együtt. Iwaki Toshiko elmondta, hogy ősei, és a japán ember azóta is, a sokfajta virág, a természet legremekebb alkotásainak a harmóniáját kereste és teremtette meg. A színekben, szirmokban, szárakban — az összhangot. Üzenet a kinti világból. A japán építészet formavilágát is a fényre, levegőre vágyás teremtette sajátossá. Olvasótábor utazások ismertetése is széles körű. A Harmonistikához való előkészületekhez jó ismereteket nyújtottak az ókori műveltségre vonatkozó olvasmányok. Figyelemre méltó az Ausland friss és modem anyaga. Byron életéről, sorsáról olvashatott költőnk, valamint a világ legkülönbözőbb országainak életéből vett színes tudósításokat is. Kritikai előkészületeire is jó hatást tehettek ezek az olvasmányok. Fontos lehetett a Pölitz-féle Jahrbücher der Geschichte und Staatskunst c. folyóirat, amely a maga nemében magas színvonalú cikkeket közölt — bár f konzervatív álláspontról nézve — olyan kérdésekről, mint a nyilvános oktatás, az új idők uralkodó eszméi, az egyénitől az egyetemes felé történő haladás, a hitelrendszer, a kor szükségletei, a civilizáció fejlődése, a nép jóléte, a börtönügy, a modem társadalmi eszmék (Saint Simon). A mezei szorgalom akadá- lyairul keletkezése szempontjából figyelemre méltó az Oekonomische Neuigkeiten c. prágai folyóirat megismerése a költő számára. Művével roNEVE LÉSBŐL Ötödik osztályos gondok. Bőrül a mahói „csiphehás“-sor Makón, a Lenin téren műkő csipkékkel díszített több lakóház épült. A »csipkeházak« sorát most tovább bővítik. Hasonló díszes épületeket emelnek a városközpontban. kon tárgyú értekezés itt: Wie kann die gesunkene Landwirtschaft in Österreich wieder gehoben werden? Ebben a földművelés fontosságáról, a mezőgazdaság filozófiájáról, fejlesztésének eszközeiről, a hitelkérdésről több olyan gondolat van, amely a költőt mélyebbről, közelebbről érdekelte. £ folyóiratok mutatják Berzsenyi széles körű érdeklődését, amellyel kiválik nemzedéke költői, írói közül. Annál nagyobb érdem ez, mert talán senki sem élt nála költészetre, írásra alkalmatlanabb környezetben. Lelkének haláláig megőrzött élénkségét bizonyítja, hogy kora műveltségének magas színvonalán álló folyóiratok érdekelték, mert hatott rá a kor egyetemes műveltsége, amelyhez sok szál kötötte, 6 amely törekvéseivel, célkitűzéseivel összefüggésben volt. Dr. Merényi Oszkár Az első pillanatra úgy tűnik, hogy nincsen különös probléma, ha a gyermekünk ötödik osztályos lesz, hiszen ugyanabban az iskolatípusban: az általános iskolában folytatja tovább munkáját. Mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy sok nehézség adódik az ötödikbe kerüléssel, mert az ötödik asztály a nehéz osztályok közé tartozik. , Két fő oka van ennek a nehézségnek: a gyermekek lelki fejlődésében keresendő az egyik, a megváltozott oktatási rendben a másik. A 10—11 éves gyermek lelki fejlődésében egy új szakaszhoz ér, sok minden megváltozik benne, ami nehezíti a tanulását. E korra kialakul sokirányú érdeklődése, szinte minden vonzza, ami új, érdekes a számára, és ez lehetővé teszi a sokféle szaktárgy tanítását. Viszont nehézséget is jelent, mert ez a sokirányú érdeklődés nem tartós, könnyen másik tárgyra, cselekvésre siklik át. Érdeklődése összefügg figyelmével, amely szintén nagyon ingadozó, és nem mindig a leckére irányul. Sokszor Nálunk ez a nagyon hétköznapi virágmisztika a kertekben él. A népművészet volt az igazi melegágya mindig. Nem zavarták a nézelődők, mint ahogy a párizsi festőt sem zavarja a montmartre-i sokaság. Igazított a szirmokon. Méricskélt sokáig —- összehúzott szemmel. Űjabb ágat tűzött a gladiolus vörös sziromtölcsérei közé, és megint hátrall- pett. Mozdulatlan maradt sokáig. Gyönyörködött. Tröszt Tibor Nem véletlen a hazai párhuzam — mert megkérdeztem Iwaki Toshikót, lehet-e »magyarul is« készíteni? Kardvirág, muskátli, fenyőgally — a magyar ikebana. A japán virágok, hajlékony rizsszálak helyett Ez az ikebana élénkebb, színei lüktetőbbek, egészen új hangulatú, tömör zöld, és finoman halvány keveredése — egzotikus. És bizony az egzotikum világáról, varázsáról külön könyvet lehetne írni. Figyeltem a finom kezű Japán asszonyt munka közben. a maga választotta könyv,1 barkácsolás vagy gyűjtőmunka, jobban leköti, mint a napi tennivaló. A gondolkodása is sokkal fejlettebb, mint az előző évekbén, megérti a nehezebben felfogható ismereteket, hajtja a tudásvágy és kíváncsisága — de nem mindig abba az irányba, amerre az iskola szeretné vinni. Megnő érzelmeinek hatása cselekvéseire, az örömmel végzett munkában jó eredményeket mutat fel, viszont a nehézségek könnyen letörik, elveszti a fejét, és nincs elég erős akaratereje ezek leküzdésére. Jellemző vonása az ötödikes tanulónak az önállóságra törekvés, a szülői, nevelői irányítással szemben a saját vágyak, elképzelések megvalósítása. Bizonyos dacosság érezhető a felnőttekkel szemben, amely másképp oldható fel, mint eddig, nem paranccsal, hanem inkább meggyőzéssel. Üj jelenség náluk a másik nem iránt lassan kialakuló érdek-’ lődés, amely viselkedésükben és tanulmányi munkájukban jó vagy rossz hatással egyaránt jelentkezik. A megváltozott oktatási rend sok új nehézséget jelent a gyermeknek. Míg az alsó tagozatban egy nevelő vezette őket több éven át és minden órán, addig az ötödikben több tanárral kénytelenek megismerkedni. Az egyetlen nevelő módszereiben, követeléseiben megvalósult a következetesség, a tanító jól megismerhette az egyes tanulókat. A félős, gyenge beszédkészségű tanulókkal megfelelőbben tudott bánni.*"A több nevelő nehezen tudja jól megismerni a gyerekeket, nem alkalmazza az egyéni bánásmódot a régi módon, s már ez is jelentős probléma lehet. De az új tantárgyak bevezetése is jelentős nehézség — a történelem, biológia, fizika, az idegen nyelv —, melyeket másként tanítanak nekik, és melyeket másként kell tanulniuk, mint eddig az alsó tagozatban. Miért másként? Mert sokkal több anyagot kell megérteniük és önálló tanulással a tankönyvből megtanulniuk. A z önálló tanulással sok bajuk van, különösen,, ha nem szoktak hozzá a könyvből tanuláshoz, ha magolnak. Ha a könyv anyagának sokszori elolvasásával, gépies ismétlésével akarják szó szerint megtanulni a leckét. Varrnak nehézségeik a lecke felmondásánál, a felelésnél is. Bizonyos félelemmel kezdenek az eddiginél sokkal hosz- szabb anyagok felmondásához az iskolában, s ez a gátlás oda vezet, hogy gyakran nem tudják elmondani, pedig otthon valóban tudták. Mindegek a nehézségek annak ellenére jelentkeznek még sok esetben, hogy az alsó tagozatos osztályvezetők, szaktanárok jelentős erőfeszítéseket tesznek az átmenet megköny- nyítésére, a felső tagozatos munkára való előkészítésre. Az értelmes tanulás módjának kialakítása, a szaktárgyak elsajátítása, az önálló ismeret- szerzés képességének kifejlesztése, a gyermeki érdeklődés sokoldalúbbá fejlesztése terén sokféle módszerrel találkozhatunk a gyakorlatban. Az eredményes tanulás alaplelté^ tele a megértés, ennek érdele?-'“ ben az új szavak, fogalmak kellő magyarázata, szemléltetéssel együtt éppúgy alkalmazott, mint a tanulok^bevonása az új fogalmak kialakításába. Sokféle forrásból — könyv, újság, tv, rádió, film — jelentős ismeretekkel rendelkeznem már az alsós gyerekek is, zsák néha kevéssé mernek erre építem a nevelők. Az olvasottakból, hallottakból a lényeges kiemelése szintén fontos, ezt segítik a közös, majd önálló vázlatalkotások az egyes olvasmányok tárgyalása, a fogalmazások elkészítése során. Az összefoglalásnál és a felelésnél már az első osztálytól kezdve a tartalom elmondatá- sa éppúgy általánossá válhat, mint az egyéni megfigyelés az osztályban, sétán vagy a családi házban. A közös fogalmazás átformált elmondása, leírása a kezdet, és a teljesen önálló dolgozat a cél már az első négy osztályban. A szaktárgyi tanulás előkészítésére szolgálnak azok az eljárások, amelyek az új szavak, fogalmak megértésére és használatára szoktatják rá a tanulókat. A hosszabb leckék — irodalom, történelem, földrajz — megtanulását segítik a könyv nélkül megtanult versek, prózai szövegek és különböző szabályok, összefoglalások — az emlékezet tréningjei. Folytathatnánk a sort tovább, hiszen csak »mutatóba« került ide néhány eljárás, mód, a. felső tagozatos munkára való előkészítés sokrétű tevékenységéből. Ennek a munkának kétségtelenül sok eredménye van már, de legfőbb probléma, hogy még nem általános, nem mindenütt kellően eredményes a pedagógusok fáradozása. Emiatt egyrészt fokozottabb együttműködésre van szükség az iskola és a család között az ötödikes tanulók nevelésében, másrészt jobban kell segíteniük a szülőknek gyermekeik tanulását, mint az előző osztályokban. Szelénül Gábor SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. szeptember 13, 5
