Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-30 / 229. szám
Kongresszus előtt LEHET SZÁZMILLIÓVAL TÖBB N incs olyan iparág, vállalat, üzem, de családi háztartás sem, amely ne feszegetné meglevő pénzügyi kereteit. Számos gazdasági és társadalmi feszültség forrása az, hogy igényeink mind a fogyasztásban, mind a beruházásokban legtöbb területen jóval megelőzik a lehetőségeket. Sokan — főként a fiatalabb nemzedék tagjai — az elemi szükségletet jelentő lakáshoz szeretnének hozzájutni. Mások tágasabb, szebb otthonhoz. S hiába állítunk fel új országos csúcsokat az idén a 70 ezer, a negyedik ötéves tervben a 400 ezer lakás felépítésével, mindez talán egyszerre és azonnal is kevés lenne. S ha már van lakás, kell a bútor, a szőnyeg, a sokféle háztartási gép és készülék... Hasonlóan nagy feszítőerőt tapasztalhatunk a beruházási javak piacán is. A vállalatok termelésük bővítésére népgazdasági méretben lényegesen több eszközt szeretnének felhasználni, mint amennyi erre jut. A szakemberek számára nem ismeretlen a legkorszerűbb technika. Megvásárolhatják, ha van rá pénzük. Ám lehetőségeink itt is végesek. Gazdaságunk jelenleg a közepesen fejlettek csoportjába tartozik. Az egy lakosra jutó évi nemzeti jövedelem hazánkban körülbelül 750 dollár. Ez lényegesen magasabb a nem régen felszabadult országok 60 —100 dolláros szintjénél, s meghaladja a görög, a spanyol, a portugál 500—700 dollárt is. Elmarad viszont a fejlett nyugat-európai 1200—1700 dolláros, és az egy főre jutó 1000— 1200 dolláros olasz és osztrák nemzeti jövedelemtől is. A legközelebbi öt-hat évben a gazdaságilag fejlett országok 1000 dolláros küszöbszintjét szeretnénk elérni. S azután mehetünk tovább, a magasan fejlett gazdaság megteremtéséhez, a szocializmus teljes fel építéséhez. S mivel a megtermelt nemzeti jövedelem a jövőben is 76:24 arányban oszlik meg a fogyasztás és a felhalmozás között, így már öt-hat év múlva a jelenlegi egy főre jutó évi 570 dolláros fogyasztás 760 dollárra emelkedhet. S a nemzeti jövedelemmai arányosan növekszik a felhalmozási alap is. »A gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának az eddigieknél gyorsabb ütemű fejlesztése legyen. Ez a szocializmus továbbfejlődésének útja, és egyben azt a célt is szolgálja, A vásárló érdekében 236 terméket kivontak a forgalomból MIT KAP A VÁSÁRLÓ a pénzéért? Ezt vizsgálta Somogy 17 helységének 124 boltjában két héten át a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet, a Népi Ellenőrzési Bizottság és a megyei tanács ellenőrzési csoportja. Az eredmény: 123 esetben kifogásolták az áru minőségét, 236 esetben pedig megtiltották az árusítást. Minderről tegnap a kereskedelmi szakemberek részvételével megtartott aktívaértekezleten számolt be Kaposváron dr. Pintér Gyula, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet titkárságának vezetője. Annak ellenére, hogy a szúrópróbaszerű ellenőrzés a valóságnál rosszabb képet fest a forgalomba került áruk minőségéről, elgondolkoztatok a tény- számok. Húsz kanna tejet ellenőriztek. Harminc százalékának a zsírtartalma kevesebb volt az előírtnál. A kaposvári és a siófoki tejüzem által forgalomba hozott termék tizenöt százaléka vizezett volt. A kannában árusított kakaónál tízszázalékos értékcsök- kené't tapasztaltak. A péksüteményeknek éppen a felét kifogásolták. A tejeskifli 12,5 százaléka súlyhiányos volt Találtak a boltokban lejárt szavatosságú pörkölt kávét és 265 csomag mo- lyos fűszerpaprikát. Az ellenőrzött burgonya gumóinak 40 százaléka nem felelt meg az előírt méretnagyságnak, s a másodosztályúként árusított paradicsom 2—55 százaléka rothadt volt. Minőségi kifogások miatt kivonták a forgalomból az ik- landi Előre Tsz által gyártott strandsarut. A textilipari termékeknél hat esetben »csak« kifogásolták a minőséget, 35 alkalommal pedig megtiltották, illetve feltételekhez kötötték a forgalomba hozatalát. Megvizsgáltak negyvenhárom vég első osztályúnak minős "tett szövetet. Ebből tizennégy csak harmadosztályú, vagy még az sem volt A kötött áruknál a minták 21 s’á^sléka nem felelt meg a követelményeknek A Kanosvári Ruhagyár Wer- dun elnevezésű alapanyagból készült pantallói ellen is kifogást emeltek; felületi csomó- sodás miatt. A Pamuttextilművek első osztályú frottír törülközője is csak a harmad- osztályú minőséget ütötte meg Helyi jelleggel harminc esetben tiltották meg a cipők árusítását; a kifogás elsősorban az volt, hogy szűkek a lábfejnél, vagy a felhasznált alapanyag gyenge. A bútorok hetven százaléka volt minőségi hibás. Többségében a nem megfelelő szállításból és raktározásból ered ez. Az ellenőrök általános tapasztalata: gyakran nem a minőségei, hanem a minősítéssel van a baj. A gyártó és a forgalomba hozó vállalatnak egyaránt jobban megéri, ha jobb minőségűként hozza forgalomba az árut. A vásárló azonban ráfizet erre. „ A KERMI minden új terméket a forgalomba hozatalkor ellenőriz. Később azonban már csak egyes esetekben ellenőriz, hogy a szabványnak megfelel-e. A kereskedelemnek kellene az eldigieknél hatékonyabban ellenőrizni, hogy a gyártó vállalatok betartják-e a szabványokat. A Dél-dunántúli Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat — mint azt dr. Miseta László igazgató elmondta a tanácskozáson — tett is már ilyen lépéseket: még az idén felállítják a vizsgálatokhoz szükséges laboratóriumot. Szigony József, a Bútorértékesitő Vállalat osztályvezetője pedig azt javasolta, hogy a boltok átvevőit tanfolyamon oktassák ki a minőlégi ellenőrzésre. OLYKOR NEHÉZ a kereskedelemnek az iparnál a fogyasztó erdekeit képviselni. De a szakszerűbb tárolás, az áru kezelése, a minőségi átvétel sokat segíthet ezen — mondta a tanácskozáson Fábri István, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezetője. A KERMI tapasztalatai szerint egyes cikkeknél — az átvételkor — nem is nézik a minőséget, csak azt ellenőzik, hogy a mennyiség megvan-e? K. L hogy Magyarország az iparilag közepesen fejlett országok sorából minél előbb az iparilag fejlett országok közé emelked-, jen« — ezt olvashatjuk a X. pártkongresszus irányelvei között, a negyedik ötéves terv feladatairól szólva. A lelkesítő nagy célok eléréshez határozott ösztönzés szükséges. »A vállalatok jövedelme és a dolgozók keresete a hatélconyság javulásával összhangban emelkedjék« — olvashatjuk más helyütt a kongresszusi irányelvekben. Ez — mivel a vállalatok hatékonysága és a dolgozók teljesítménye különböző — egyúttal a vállalati és a személyi jövedelmek határozott differenciálását is eredményezi. Ennek megfelelően lesznek gyorsan fejlődő és stagnáló vállalatok. A vállalatok rangsorolása nem eleve adott, hanem a munkától, az eredményektől függ. Lehet néhány százmillióval — népgazdasági szinten pedig sok milliárddal — többet költeni a bérek emelésére, beruházásokra, ha hatékony munkával megteremtik ezek fedezetét. Ám ehhez nem egyszerűen többet, hanem másként kell termelni. Más összetételben, növelve a korszerű, a keresett, a jól értékesíthető termékek arányát. És más. magasabb színvonalon: termelékenyebben, a fajlagos anyag- és eszközigényességet csökkentve. Az elmúlt húsz évben az egy lakosra jutó fogyasztás a két és félszeresére emelkedett. Ezt alapjában a termelés extenzív növelésével, a foglalkoztatottak arányának emelkedésével értük el. Az elmúlt húszévi termelésnövekedésnek körülbelül 45 százaléka származott a foglalkoztatottság, é~ 55 százaléka a munka termelékenységének emeléséből. Az új ötéves tervben — az irányelvek szerint — a termelésnövekedésnek 75—80 száazlékát kell a termelékenység emelésével elérni. A munkaerőhelyzet közismert feszültségeinek enyhítése a meglevő létszám ésszerűbb, hatékonyabb foglalkoztatását igényli. Ez viszont feltételezi a jobb szervezést, a műszaki fejlesztést, a munkafegyelem és -erkölcs megszilárdítását, az ösztönzőbb bérezést. Jobban meg kell fizetni a műhelyekben, az irodákban azokat a kulcsembereket, akiknek munkájától a termelékenység emelése, a hatékonyság javulása leginkább függ. A dolgozók közösítsék ki soraikból a haszonlesőket, akik ügyeskedéssel, és nem több, jobb munkával akarnak révbe jutni. A vezetők pedig bátrabban fegyelmezzék, szükség esetén távolítsák el a lógósokat. A cukor „bölcsőjénél €€ Körlapú asztaloknál ülők kávéjukat kavargatják. Apró mokkacukrok hullanak a sötétszínű folyadékba. Háziasszony áll a tűzhely mellett Nyúl a cukortartóént ömlik a kristálycukor. Kérdés nem merül fel bennük, mozdulataik automatikusak. A honnan? miből? kérdőszók nyomában. Egy folyamat első állomásánál. A cukor »bölcsője«. Végeláthatatlan határ, cipőmagasságban levéltenger. Imitt-amott, a levél-»haj« között pilisként: répa barnája A csendes mozdulatlanságot gépóriás közeledése oldja fel. Fokozatosan emelkedik ki a dombhajlás mögül. »Szájban« végződő apró »feje«, majd a »nyaka«. Aztán a súlyos test is. Kerekek: vastag gumiköpenyesek és villámgyors forgá- súak. Fogorvosi műszerekként húzzák ki a répa-»fogakat«. Az »egyfejű sárkány« mérgesen okádja a pótkocsira a répát. Asszonyok. Gumikesztyűben Az elmaradt, legurult gyökeret dobálják fel a kocsira. Ez nem a diszkoszvető klasszikusan szép mozdulata. A derekak, kezek fáradt, harmonikus mozdulata. Egy másik gép a dombhajlatban. Elnyújtott, ízelt testű rovar messziről. A répa fejét metszi lé. Mögötte szintén asz- szonyok. Kaponya György né Budai Józsefné, Orbán János - né, Fábián Jánosné. A szent- gáloskéri IX. pártkongresszus Termelőszövetkezet tagjai. Felhalmozott répaleveleken tapos a traktor. Kerekei mélyen süppednek a zöld söté- tebb árnyalatára váltó növénycsonkokban. Két férfi segít villájával a pótkocsi láncának, Prizmázás. amely lefordítja az újabb rakományt. Terítik szét a leveleket. Még nem tudják, pénzben mennyit ér a mai napjuk. Apáthi Ferenc és Gréczi József spórolják a szót, dolgoznak. Nő az élteitő nedvektől megfosztott levelek halma. Nem szánalmat ébresztő látvány mégsem: táplálék lesz a télen. Virgonc borjas tehenek étele. Nyolc-tíz kilót emelnek a gombos szarvú villák. Engedelmesen formálódik a sok répa- »tégla« szabályos alakú, trapéz oldalú »épületté«. A magasság adott: 2,5 méter. Priz- máznak. Négyen szorítják a villanyelet. Szomenauer István, Zohár János, Ránsenberger László, Tuba István. Hátukra \ *. • ■ ' .:n. ' -''-V ‘ . • . . , K. J. Gép a cufeorrepaimcion. tapad az ing. Üres a plató. Óvatosan ereszkednek le a pótkocsiról, az oldaldeszkákba kapaszkodva. A mérleg kezelője, Erese Gyula, nyugdíjas agronómus. Mosolya messzi vidéket őriz. Sátoraljaújhelyről jött ide letelepedni. Szelíd lankáival vonzotta a táj. Bekerül a kis könyvébe: a vegyszerezett területen holdanként 360 mázsa az átlagtermés. Még miiéig a por-, kristály- és kockacukor »bölcsőjénél«. Az apatekintetű idős ember Vonyő József elnök. Számot vet magában a százhetven hold cukorrépáról. Szép a termés. Jöhetnek a cukorgyár gépkocsijai. 'Répával megoú- pozva fognak távozni. Ha megfordulnak, hogy ismét a falu felé vegyék útjukat, nvers répaszeletet hoznak majd. Jövőre pedig már tápot is. Az elnök az idei termésen gondolkodva már a következő évre gondol. -Még nagyobb területet vegvszereznek majd. Hiába a lelkiismeretesebb kapálás is. a vegyszer erősebb a kapánál, ötven mázsával többet szedhetnek fel a vegyszerezett holdakról ... Körlapú asztaloknál ülők kávéjukat kavargatják. Apró mokkacukrok hullanak a sötét- színű folyadékba. Háziasszony áll a tűzhely mellett. Nyúl a cukortartóért, ömlik a kristálycukor. Kérdés nem merül fel bennük, mozdulataik automatikusak. A jövő évi cukorért dolgozó embereket látogattuk meg a cukor »bölcsőjénél«. Leskó László így szerepelt Somogy a kiállításon A legtöbb elismerést a somogysziliak kapták Miután bezárta kapuit a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás é^ Vásár, mindenütt az országos seregszemle eredményeit értékelik. A legjobbakat dijakkal jutalmazták, s most, hogy immár tudjuk, miként alakul a különböző kategóriák díjazottjainak sora, megállapíthatjuk: Somogy megállta helyét ezen a kiállításon is. Különösen az állattenyésztésben öregbítették megyénk jo hírét a gazdaságok. Kezdjük mindjárt ezzel az ágazattal, az állattenyésztéssel. Szép eredményei után miniszteri vándordíját kapott a somogyszili Petőfi Termelőszövetkezet. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyolc kiállítási vándordíját és az ezzel járó negyed- millió forint jutalmat a bemutatott eredmények és az azokkal elért díjazási helyezésük alapján nyerték el a gazdaságok és üzemele Három tsz érdemelte ki a vándordíját, köztük a somogyszili Petőfi. Ez a közös gazla- ság tenyésztési nagydijat kapott a kiállításon bemutatott két kiváló növendék bikáért, egy tehénért és hat tenyész- üszőért; egy-egy első dijat hoztak haza három növendék üszőjükért, egy tenyészbikájukért; második díjat kapott egy tehenünk, három növendék üszőjük, egy tenyészbikájuk; egy tenyészbikájukat oklevéllel tüntették ki. A toponár—zimányí Egyesült Erő Tsz-nek egy növendék üszője és két tenyészbikája kapott első, egy növendék üszőjük és egy tenyészbikájuk második, egy lovuk pedig harmadik díjat. Ezenfelül egy-egy tenyészbikájuk és lovuk oklevelet nyert, fogatuk ugyancsak dijat kapott Sertéssel is több gazdaságunk jelent meg a kiállításon, s hozott haza szép elismeréseket. Egy-egy első díjjal jutalmazták bemutatott állataikért a Balatonnagybereki Állami Gazdaságot és a nagybajomi Lenin Termelőszövetkezetet, második díjjal a kisgyláni Egyesült Erő és a göllei Béke Tsz-t, oklevéllel a balatonsza- badi és a segesdi tsz-t. Sikeresen szerepeltek a somogyi lovak, juhok és baromfiak is. Lótenyésztésben második díjat kapott a Kutasi Állami Gazdaság és a göllei Béke Tsz. harmadik díjat hozott haza a már említett toponár—zimá- nyi tsz-en kívül a ráksi Űj Elet Tsz is. A juhtenyésztésben három első díjial jutalmazták a halatov szabadi November 7. Tsz-t, kát első díiial a Kaposvári Állami Gazdaságot, egygyei a nagyberki Egyesült Ka- posvölgye Tsz-t. A Kaposvári Állami Gazdaság ezenfelül még egy 2. és 3. díjat kapott. Óklevéllel tüntették ki a Balatonnagybereki Állami Gazdaság kacsateny észet ének De-Kalb tojóállományát; harmadik díjjal jutalmazták az Alsó-somogyi Halgazdaság tükrös pontyivadékait; a mé- hészek közül első díjat kapott a siófoki Leczki János, harma dik díjat a tabi Gangecz István és Hatos Károly. A Kaposvári Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat két második díjjal tárt haza, ezeket a kiállított gyökerfésüért, illető leg a rönkszállító kocsiért és csöriőért kapta. Harmadik dijat hozott az őszibarack a Bo- latonújhelyi Állami Gazdaságnak. első dijat kapott baromfihús termékeiért a Kanosvári Húskombinát (emellett egy harmadik díjuk is vanV harmadik dímt a sovány tmeska- a Kannsvári Tennari VáVniat. a díjazott kutatási eredmények között e«1’ második és egy harmadik szerepel a Kanosvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. H. F. \ SOMOGYI NBPLAP ftxerda. 1976. «September 30.
