Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

Kongresszus előtt LEHET SZÁZMILLIÓVAL TÖBB N incs olyan iparág, vál­lalat, üzem, de családi háztartás sem, amely ne feszegetné meglevő pénz­ügyi kereteit. Számos gazdasá­gi és társadalmi feszültség forrása az, hogy igényeink mind a fogyasztásban, mind a beruházásokban legtöbb terü­leten jóval megelőzik a lehe­tőségeket. Sokan — főként a fiatalabb nemzedék tagjai — az elemi szükségletet jelentő lakáshoz szeretnének hozzá­jutni. Mások tágasabb, szebb otthonhoz. S hiába állítunk fel új országos csúcsokat az idén a 70 ezer, a negyedik ötéves tervben a 400 ezer lakás fel­építésével, mindez talán egy­szerre és azonnal is kevés len­ne. S ha már van lakás, kell a bútor, a szőnyeg, a sokféle háztartási gép és készülék... Hasonlóan nagy feszítőerőt tapasztalhatunk a beruházási javak piacán is. A vállalatok termelésük bővítésére népgaz­dasági méretben lényegesen több eszközt szeretnének fel­használni, mint amennyi erre jut. A szakemberek számára nem ismeretlen a legkorsze­rűbb technika. Megvásárolhat­ják, ha van rá pénzük. Ám le­hetőségeink itt is végesek. Gazdaságunk jelenleg a kö­zepesen fejlettek csoportjába tartozik. Az egy lakosra jutó évi nemzeti jövedelem hazánk­ban körülbelül 750 dollár. Ez lényegesen magasabb a nem régen felszabadult országok 60 —100 dolláros szintjénél, s meghaladja a görög, a spanyol, a portugál 500—700 dollárt is. Elmarad viszont a fejlett nyu­gat-európai 1200—1700 dollá­ros, és az egy főre jutó 1000— 1200 dolláros olasz és osztrák nemzeti jövedelemtől is. A legközelebbi öt-hat évben a gazdaságilag fejlett országok 1000 dolláros küszöbszintjét szeretnénk elérni. S azután mehetünk tovább, a magasan fejlett gazdaság megteremté­séhez, a szocializmus teljes fel építéséhez. S mivel a megtermelt nemzeti jövedelem a jövőben is 76:24 arány­ban oszlik meg a fogyasztás és a felhalmozás között, így már öt-hat év múlva a jelenlegi egy főre jutó évi 570 dolláros fogyasztás 760 dollárra emel­kedhet. S a nemzeti jövede­lemmai arányosan növekszik a felhalmozási alap is. »A gazdaságpolitika fő irány­vonala a társadalmi termelés hatékonyságának az eddigiek­nél gyorsabb ütemű fejleszté­se legyen. Ez a szocializmus továbbfejlődésének útja, és egyben azt a célt is szolgálja, A vásárló érdekében 236 terméket kivontak a forgalomból MIT KAP A VÁSÁRLÓ a pénzéért? Ezt vizsgálta So­mogy 17 helységének 124 bolt­jában két héten át a Kereske­delmi Minőségellenőrző Inté­zet, a Népi Ellenőrzési Bizott­ság és a megyei tanács ellen­őrzési csoportja. Az eredmény: 123 esetben kifogásolták az áru minőségét, 236 esetben pe­dig megtiltották az árusítást. Minderről tegnap a kereske­delmi szakemberek részvételé­vel megtartott aktívaértekezle­ten számolt be Kaposváron dr. Pintér Gyula, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet tit­kárságának vezetője. Annak ellenére, hogy a szúrópróba­szerű ellenőrzés a valóságnál rosszabb képet fest a forga­lomba került áruk minőségé­ről, elgondolkoztatok a tény- számok. Húsz kanna tejet el­lenőriztek. Harminc százalé­kának a zsírtartalma kevesebb volt az előírtnál. A kaposvári és a siófoki tejüzem által for­galomba hozott termék tizenöt százaléka vizezett volt. A kannában árusított kakaó­nál tízszázalékos értékcsök- kené't tapasztaltak. A péksüteményeknek éppen a felét kifogásolták. A tejes­kifli 12,5 százaléka súly­hiányos volt Találtak a bol­tokban lejárt szavatosságú pör­költ kávét és 265 csomag mo- lyos fűszerpaprikát. Az ellen­őrzött burgonya gumóinak 40 százaléka nem felelt meg az előírt méretnagyságnak, s a másodosztályúként árusított paradicsom 2—55 százaléka rothadt volt. Minőségi kifogások miatt ki­vonták a forgalomból az ik- landi Előre Tsz által gyártott strandsarut. A textilipari ter­mékeknél hat esetben »csak« kifogásolták a minőséget, 35 al­kalommal pedig megtiltották, illetve feltételekhez kötötték a forgalomba hozatalát. Megvizs­gáltak negyvenhárom vég első osztályúnak minős "tett szöve­tet. Ebből tizennégy csak har­madosztályú, vagy még az sem volt A kötött áruknál a minták 21 s’á^sléka nem fe­lelt meg a követelményeknek A Kanosvári Ruhagyár Wer- dun elnevezésű alapanyagból készült pantallói ellen is kifo­gást emeltek; felületi csomó- sodás miatt. A Pamuttextil­művek első osztályú frottír tö­rülközője is csak a harmad- osztályú minőséget ütötte meg Helyi jelleggel harminc eset­ben tiltották meg a cipők áru­sítását; a kifogás elsősorban az volt, hogy szűkek a lábfejnél, vagy a felhasznált alapanyag gyenge. A bútorok hetven szá­zaléka volt minőségi hibás. Többségében a nem megfelelő szállításból és raktározásból ered ez. Az ellenőrök általános ta­pasztalata: gyakran nem a mi­nőségei, hanem a minősítéssel van a baj. A gyártó és a for­galomba hozó vállalatnak egy­aránt jobban megéri, ha jobb minőségűként hozza forgalom­ba az árut. A vásárló azonban ráfizet erre. „ A KERMI minden új termé­ket a forgalomba hozatalkor ellenőriz. Később azonban már csak egyes esetekben ellenőriz, hogy a szabványnak megfe­lel-e. A kereskedelemnek kel­lene az eldigieknél hatéko­nyabban ellenőrizni, hogy a gyártó vállalatok betartják-e a szabványokat. A Dél-dunántú­li Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat — mint azt dr. Miseta László igazgató elmondta a tanácsko­záson — tett is már ilyen lépé­seket: még az idén felállítják a vizsgálatokhoz szükséges labo­ratóriumot. Szigony József, a Bútorértékesitő Vállalat osz­tályvezetője pedig azt javasol­ta, hogy a boltok átvevőit tan­folyamon oktassák ki a minő­légi ellenőrzésre. OLYKOR NEHÉZ a kereske­delemnek az iparnál a fogyasz­tó erdekeit képviselni. De a szakszerűbb tárolás, az áru ke­zelése, a minőségi átvétel so­kat segíthet ezen — mondta a tanácskozáson Fábri István, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezetője. A KERMI tapasztalatai sze­rint egyes cikkeknél — az át­vételkor — nem is nézik a mi­nőséget, csak azt ellenőzik, hogy a mennyiség megvan-e? K. L hogy Magyarország az iparilag közepesen fejlett országok so­rából minél előbb az iparilag fejlett országok közé emelked-, jen« — ezt olvashatjuk a X. pártkongresszus irányelvei kö­zött, a negyedik ötéves terv feladatairól szólva. A lelkesítő nagy célok eléré­shez határozott ösztönzés szükséges. »A vállalatok jöve­delme és a dolgozók keresete a hatélconyság javulásával összhangban emelkedjék« — olvashatjuk más helyütt a kongresszusi irányelvekben. Ez — mivel a vállalatok haté­konysága és a dolgozók telje­sítménye különböző — egyút­tal a vállalati és a személyi jövedelmek határozott diffe­renciálását is eredményezi. En­nek megfelelően lesznek gyor­san fejlődő és stagnáló válla­latok. A vállalatok rangsorolása nem eleve adott, hanem a munkától, az eredményektől függ. Lehet néhány százmillió­val — népgazdasági szinten pedig sok milliárddal — töb­bet költeni a bérek emelésére, beruházásokra, ha hatékony munkával megteremtik ezek fedezetét. Ám ehhez nem egy­szerűen többet, hanem más­ként kell termelni. Más össze­tételben, növelve a korszerű, a keresett, a jól értékesíthető termékek arányát. És más. magasabb színvonalon: terme­lékenyebben, a fajlagos anyag- és eszközigényességet csök­kentve. Az elmúlt húsz évben az egy lakosra jutó fogyasztás a két és félszeresére emelkedett. Ezt alapjában a termelés extenzív növelésével, a foglalkoztatot­tak arányának emelkedésével értük el. Az elmúlt húszévi termelésnövekedésnek körül­belül 45 százaléka származott a foglalkoztatottság, é~ 55 szá­zaléka a munka termelékeny­ségének emeléséből. Az új öt­éves tervben — az irányelvek szerint — a termelésnöveke­désnek 75—80 száazlékát kell a termelékenység emelésével elérni. A munkaerőhelyzet köz­ismert feszültségeinek enyhítése a meglevő létszám ésszerűbb, hatéko­nyabb foglalkoztatását igényli. Ez viszont feltételezi a jobb szervezést, a műszaki fejlesz­tést, a munkafegyelem és -erkölcs megszilárdítását, az ösztönzőbb bérezést. Jobban meg kell fizetni a műhelyek­ben, az irodákban azokat a kulcsembereket, akiknek mun­kájától a termelékenység eme­lése, a hatékonyság javulása leginkább függ. A dolgozók közösítsék ki soraikból a ha­szonlesőket, akik ügyeskedés­sel, és nem több, jobb mun­kával akarnak révbe jutni. A vezetők pedig bátrabban fe­gyelmezzék, szükség esetén távolítsák el a lógósokat. A cukor „bölcsőjénél €€ Körlapú asztaloknál ülők kávéjukat kavargatják. Apró mokkacukrok hullanak a sö­tétszínű folyadékba. Háziasszony áll a tűzhely mellett Nyúl a cukortartóént ömlik a kristálycukor. Kérdés nem merül fel ben­nük, mozdulataik automatiku­sak. A honnan? miből? kérdő­szók nyomában. Egy folyamat első állomásánál. A cukor »bölcsője«. Végelát­hatatlan határ, cipőmagasság­ban levéltenger. Imitt-amott, a levél-»haj« között pilisként: répa barnája A csendes mozdulatlanságot gépóriás közeledése oldja fel. Fokozatosan emelkedik ki a dombhajlás mögül. »Szájban« végződő apró »feje«, majd a »nyaka«. Aztán a súlyos test is. Kerekek: vastag gumiköpe­nyesek és villámgyors forgá- súak. Fogorvosi műszerekként húzzák ki a répa-»fogakat«. Az »egyfejű sárkány« mérgesen okádja a pótkocsira a répát. Asszonyok. Gumikesztyűben Az elmaradt, legurult gyökeret dobálják fel a kocsira. Ez nem a diszkoszvető klasszikusan szép mozdulata. A derekak, ke­zek fáradt, harmonikus moz­dulata. Egy másik gép a dombhaj­latban. Elnyújtott, ízelt testű rovar messziről. A répa fejét metszi lé. Mögötte szintén asz- szonyok. Kaponya György né Budai Józsefné, Orbán János - né, Fábián Jánosné. A szent- gáloskéri IX. pártkongresszus Termelőszövetkezet tagjai. Felhalmozott répaleveleken tapos a traktor. Kerekei mé­lyen süppednek a zöld söté- tebb árnyalatára váltó növény­csonkokban. Két férfi segít vil­lájával a pótkocsi láncának, Prizmázás. amely lefordítja az újabb ra­kományt. Terítik szét a levele­ket. Még nem tudják, pénz­ben mennyit ér a mai napjuk. Apáthi Ferenc és Gréczi Jó­zsef spórolják a szót, dolgoz­nak. Nő az élteitő nedvektől megfosztott levelek halma. Nem szánalmat ébresztő lát­vány mégsem: táplálék lesz a télen. Virgonc borjas tehenek étele. Nyolc-tíz kilót emelnek a gombos szarvú villák. Engedel­mesen formálódik a sok répa- »tégla« szabályos alakú, tra­péz oldalú »épületté«. A ma­gasság adott: 2,5 méter. Priz- máznak. Négyen szorítják a villanyelet. Szomenauer István, Zohár János, Ránsenberger László, Tuba István. Hátukra \ *. • ■ ' .:n. ' -''-V ‘ . • . . , K. J. Gép a cufeorrepaimcion. tapad az ing. Üres a plató. Óvatosan ereszkednek le a pótkocsiról, az oldaldeszkákba kapaszkodva. A mérleg kezelője, Erese Gyula, nyugdíjas agronómus. Mosolya messzi vidéket őriz. Sátoraljaújhelyről jött ide le­telepedni. Szelíd lankáival vonzotta a táj. Bekerül a kis könyvébe: a vegyszerezett te­rületen holdanként 360 mázsa az átlagtermés. Még miiéig a por-, kristály- és kockacukor »bölcsőjénél«. Az apatekintetű idős ember Vonyő József elnök. Számot vet magában a százhetven hold cukorrépáról. Szép a ter­més. Jöhetnek a cukorgyár gépkocsijai. 'Répával megoú- pozva fognak távozni. Ha meg­fordulnak, hogy ismét a falu felé vegyék útjukat, nvers ré­paszeletet hoznak majd. Jövő­re pedig már tápot is. Az el­nök az idei termésen gondol­kodva már a következő évre gondol. -Még nagyobb területet vegvszereznek majd. Hiába a lelkiismeretesebb kapálás is. a vegyszer erősebb a kapánál, ötven mázsával többet szed­hetnek fel a vegyszerezett hol­dakról ... Körlapú asztaloknál ülők kávéjukat kavargatják. Apró mokkacukrok hullanak a sötét- színű folyadékba. Háziasszony áll a tűzhely mellett. Nyúl a cukortartóért, ömlik a kristálycukor. Kérdés nem merül fel ben­nük, mozdulataik automatiku­sak. A jövő évi cukorért dolgozó embereket látogattuk meg a cukor »bölcsőjénél«. Leskó László így szerepelt Somogy a kiállításon A legtöbb elismerést a somogysziliak kapták Miután bezárta kapuit a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás é^ Vásár, mindenütt az országos seregszemle eredményeit ér­tékelik. A legjobbakat dijakkal jutalmazták, s most, hogy im­már tudjuk, miként alakul a különböző kategóriák díjazott­jainak sora, megállapíthatjuk: Somogy megállta helyét ezen a kiállításon is. Különösen az állattenyésztésben öregbítették megyénk jo hírét a gazdasá­gok. Kezdjük mindjárt ezzel az ágazattal, az állattenyésztéssel. Szép eredményei után miniszteri vándordíját kapott a somogyszili Petőfi Termelőszövetkezet. A mező­gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter nyolc kiállítási vándor­díját és az ezzel járó negyed- millió forint jutalmat a bemu­tatott eredmények és az azok­kal elért díjazási helyezésük alapján nyerték el a gazdasá­gok és üzemele Három tsz érdemelte ki a vándordíját, köztük a somogy­szili Petőfi. Ez a közös gazla- ság tenyésztési nagydijat ka­pott a kiállításon bemutatott két kiváló növendék bikáért, egy tehénért és hat tenyész- üszőért; egy-egy első dijat hoztak haza három növendék üszőjükért, egy tenyészbiká­jukért; második díjat kapott egy tehenünk, három növendék üszőjük, egy tenyészbikájuk; egy tenyészbikájukat oklevél­lel tüntették ki. A toponár—zimányí Egye­sült Erő Tsz-nek egy növendék üszője és két tenyészbikája kapott első, egy növendék üszőjük és egy tenyészbikájuk második, egy lovuk pedig har­madik díjat. Ezenfelül egy-egy tenyészbikájuk és lovuk okle­velet nyert, fogatuk ugyancsak dijat kapott Sertéssel is több gazdasá­gunk jelent meg a kiállításon, s hozott haza szép elismerése­ket. Egy-egy első díjjal jutal­mazták bemutatott állataikért a Balatonnagybereki Állami Gazdaságot és a nagybajomi Lenin Termelőszövetkezetet, második díjjal a kisgyláni Egyesült Erő és a göllei Béke Tsz-t, oklevéllel a balatonsza- badi és a segesdi tsz-t. Sikeresen szerepeltek a so­mogyi lovak, juhok és baromfiak is. Lótenyésztésben második díjat kapott a Kutasi Állami Gazdaság és a göllei Béke Tsz. harmadik díjat hozott haza a már említett toponár—zimá- nyi tsz-en kívül a ráksi Űj Elet Tsz is. A juhtenyésztésben há­rom első díjial jutalmazták a halatov szabadi November 7. Tsz-t, kát első díiial a Kapos­vári Állami Gazdaságot, egy­gyei a nagyberki Egyesült Ka- posvölgye Tsz-t. A Kaposvári Állami Gazdaság ezenfelül még egy 2. és 3. díjat ka­pott. Óklevéllel tüntették ki a Balatonnagybereki Állami Gazdaság kacsateny észet ének De-Kalb tojóállományát; har­madik díjjal jutalmazták az Alsó-somogyi Halgazdaság tükrös pontyivadékait; a mé- hészek közül első díjat kapott a siófoki Leczki János, harma dik díjat a tabi Gangecz István és Hatos Károly. A Kaposvári Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat két máso­dik díjjal tárt haza, ezeket a kiállított gyökerfésüért, illető leg a rönkszállító kocsiért és csöriőért kapta. Harmadik di­jat hozott az őszibarack a Bo- latonújhelyi Állami Gazdaság­nak. első dijat kapott barom­fihús termékeiért a Kanosvári Húskombinát (emellett egy harmadik díjuk is vanV har­madik dímt a sovány tmeska- a Kannsvári Tennari VáVniat. a díjazott kutatási eredmények között e«1’ máso­dik és egy harmadik sze­repel a Kanosvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. H. F. \ SOMOGYI NBPLAP ftxerda. 1976. «September 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom