Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

T ártalmasabb honvédelmi neveld munkát Interjú Boczán Andrással, az MHSZ megyei titkárával A Magyar Honvédelmi Szö­vetség életében szinte nincs olyan időszak, amikor azt le­hetne mondani, kevés a mun­ka, a tennivaló. A nyáron egy­mást követték a versenyek, rendezvények. A szövetség sportolói több jelentős hazai és nemzetközi versenyen siker­rel szerepelnek. A sorkötelesek előképzése, gépjárművezetői képzése is eredményesen folyt. Mind­össze négyszázalékos a bukás, ezzel megyénk országosan a legjobbak között van. Az út­törők, a középiskolások és a felnőttek összetett honvédelmi versenyein több tízezren vet­tek részt, de sokan indultak a lövészversenyeken is. Alig zárultak le az alkot­mánynapi kupaküzdelmek — több is volt az országban, és a somogyi MHSZ modellezők mindenütt eredményesen sze­repeltek —, már készülni kell a szövetség előtt álló újabb feladatokra. Boczán András alezredessel, az MHSZ megyei vezetőségé­nek titkárával ezekről a fel­adatokról beszélgettünk, s ér­deklődtünk tőié a szövetség munkáját javító, kapcsolatait szélesítő terveikről is. — Hány klub tevékenyke­dik a megyében, s hogyan kívánják azok munkáját vonzóbbá, a fiatalok szá­mára még érdekesebbé ten­ni? — összesen 190 klubunk mű­ködik — a tagok száma 5000 — köztük: lövész, tartalékos, mo­dellező és rádiós. Legtöbb a lövészklub — 126, több mint háromezer taggal — modellező klubjainkban viszont 124 mi­nősített versenyző dolgozik. Azt is az eredmények között em­líthetem meg, hogy a Hetesi Általános Iskola rádiósklubja alig egyesztendős működése alatt ezernél több összekötte­tést teremtett S amikor me­gyénkben járt a Lenin páncél­autó, a klub húsz fiatalja — legtöbben az országban — si­keres operátori vizsgát tett. A klubok munkájára, eredmé­nyére nem lehet panaszunk, versenyzőink országos és nem­zetközi bajnokságokon is sike­resen szerepeltek. Célunk vi­szont, hogy növeljük klubjaink hatékonyságát, hogy azok a ki­képzési és a sportfeladatok végrehajtása mellett az eddi­ginél nagyobb részt vállalja­nak a honvédelmi nevelő munkából. Szeretnénk elérni, hogy mind több sorköte­les, illetve a katonaságtól le­szerelt fiatal, tartalékos ve­gyen részt munkájukban. — Elégedettek-e a klubok politikai tevékenységével? — Nem, s ezen változtatni kívánunk. A kiképzési és a sportmunka mellett nagyobb teret biztosítunk a jövőben a klubokban lévő fiatalok politi­kai nevelésének. Ennek érdeké­ben szorosabban együttműkö­dünk a KISZ-szel, az Ifjú Gár­dával. Több községben, üzem­ben van helyiséggondunk. Ar­ra törekszünk, hogy ahol ez le­hetséges, a KISZ és az MHSZ közös klubhelyiséget hozzon létre. A politikai nevelés foko­zására fontosnak tartjuk az MHSZ függetlenített munka­társainak. a klubtitkároknak, foglalkozásvezetőknek rendsze­resebb politikai tájékoztatását is. Szeptemberben és október­ben megtartjuk a klubtitkárok, oktatók továbbképzését, ahol az eddiginél nagyobb lehetősé­get teremtünk a politikai kép­zésre is. — Tervezik-e új létrehozását? klubok — Néhány új klub alakítása, szervezése már folyik. Ilyen a nyugdíjasok klubja. Ebben egy­kori partizánok, volt ellenál­lók, nyugdíjas katona- és rend­őrtisztek élnek majd klubéle­tet, akikkel már közös, a jövő­re szóló munkatervet is készí­tettünk. Felkértük őket, hogy nyújtsanak segítséget a fiata­lok politikai nevelésében, tu­datuk formálásában. Terve­zünk Kaposváron egy területi Célok és változások É rthető érdeklődés kísé­ri gazdasági életünk alakulását 1970-ben. A III. ötéves terv utolsó, a reform harmadik esztendejé­nek eredményeire, tapasztala­taira épül az újabb ötéves időszak. S az idei hat hónap eredményei biztatóak. Csök­kentek az 1969 során joggal bírált hibák, mérséklődtek a nemkívánatos folyamatok, s erősödtek a gazdaság pozitív vonásai. Az első félévi sta­tisztikai adatokból á legszem­betűnőbb: gyorsult gazdasági növekedésünk üteme, s javult a munka hatékonysága. Az ipari termelés mintegy 7 szá­zalékkal volt magasabb, mint egy esztendővel ezelőtt. A ter­melésnövekedés túlnyomó többsége származott a munka termelékenységének emelésé­ből, az iparban foglalkoztatot­tak száma csupán 0,9 száza­lékkal növekedett. A kedvező irányú változá­sokat fél év tapasztalatai alapján persze nem szabad túlértékelni, mint ahogy' az 1969-es esztendő, esetenként túlságosan éles és egyoldalú bírálata sem volt indokolt. Az eredményekben szerepet ját­szott a növekvő belföldi ke­reslet, a változatlanul élénk világpiaci konjunktúra, s mindezeknek megfelelően a termelés gyorsabb növekedése. A vállalati gazdálkodást, a vezetői döntéseket befolyásoló közgazdasági szabályozó esz­közök kisebb módosítása ez év elején beváltotta a hozzáfű­zött reményeket. De az idei tendenciaváltozásoknál az ob­jektív hatásoknál is nagyobb szerepet játszottak a szubjek­tív tényezők. Ha szerény mér­tékben is, de sikerült szemlé­letbeli változást elérni a ve­zetőknél, az irányításban. Az MSZMP Központi Bizottságá­nak tavaly novemberi határo­zata, amely mélyrehatóan ele­mezte a reformtapasztalatokat és keményen ostorozta a fo­gyatékosságokat, pezsgést vitt az irányító hatóságok, főként az ágazati minisztériumok munkájába, aktivizálta a párt- szervezeteket, és felébresztette a vállalati vezetők felelősség- érzetét. Ügy tűnik, hogy e fontos párthatározat, amely nagy figyelmet szentelt a haté­kony gazdálkodás »játéksza­bályainak« finomítására is, mindenekelőtt eredményesen lépett fel a vállalati érdekek fetisizálása ellen. Bebizonyo­sodott, hogy lehet, sőt nélkü­lözhetetlen építeni a népgaz­dasági érdek képviseletére, a vezetők felelősségérzetére. Jóllehet a vállalati érdek és a gazdasági szabályozás ez­után is meghatározó szerepet játszik a helyi elhatározások­ban, kezdeményezésekben, mégsem szabad ezt mechani­kusan értelmezni, minden ve­zetői mérlegelés kizárólagos alapjának, hátterének tekinte­ni. A nemzeti jövedelem terven felüli növeke­dését nem szabad mennyiségi feladatokra leegy­szerűsíteni. Jóllehet eseten­ként a termelési tervek túl­teljesítése is kívánatos, pél­dául az építő- és az építő­anyag-iparban, az igen kere­sett fogyasztási cikkek és a különösen jövedelmező ex­port-termékek gyártásában. De népgazdasági méretekben mégsem ez a fő feladat, hanem a hatékonyság javítása, a ter­melékenység emelése, a meg­lévő gépek, berendezések jobb kihasználása, a készletek ész­szerű csökkentése. Ez az in­tenzív fejlődés alapozhatja meg leginkább jövőre kezdődő IV. ötéves tervünket is. Kovács József tartalékosklubot, Gyékényesen vízi klubot, Marcaliban, Nagyatádon, Tabon, Siófokon és Kaposváron középiskolai MHSZ-klubot, amelyek segíte­nék a honvédelmi felelős taná­rok munkáját. Egyébként vala­mennyi klubunk munkáját fe­lülvizsgáljuk, s ahol nincs mód a tartalmi munka javítására, s eddig is csak formális tevé­kenységet fejtettek ki, azokat megszüntetjük. Eddig húsznál több klubot szüntettünk meg, mert a klubtanácsok képtele­nek voltak feladatuk ellátásá­ra, s nem volt arra biztosíték, hogy ezen tudnak változtatni. Szeptembertől Kaposváron működik majd egy technikai klubunk, a város és a járás kö­zépiskoláiban lévő gépjármű­barát szakköröknek nyújtunk ezzel segítséget. Ha helyiséget kapnánk, másutt is hoznánk létre ilyen technikai klubokat, mert a szükséges személyi és anyagi feltételek rendelkezé­sünkre állnak. — A tanácsok megértik-e az MHSZ munkájának fon­tosságát, s lehetőségükhöz mérten segítik-e azt? — Jó néhány helyen tapasz­talni, hogy a tanácsok saját­juknak is érzik gondjainkat. Nagyatádon és Marcaliban nagy segítséget nyújtanak a központi székház létrehozásá­hoz. Marcaliban például csak 1972-ben épülhetett volna fél a bázisunk, de a tanács 1,2 mil­lió forintot ajánlott fel, így már jövőre megvalósul. So- mogyaszalóban, illetve Antal- majorban, Attalán, Balaton- bogláron és Gyékényesen a ta­nács szintén segítséget nyújt munkákhoz. A Siófoki Kőolaj- vezeték Vállalat a tartalékos­klub munkáját támogatja. Saj­nos, Siófokon évek óta húzó­dik a lőtér megépítése, sőt még a helyét sem jelölték ki. — Több iskola vezetői pa­naszkodtak a múlt oktatási évben, hogy a honvédelmi neveléshez nem kaptak megfelelő segítséget. Az idei oktatási évben lesz-e változás? — Igen. Bár a katonai egy­ségek és az MHSZ-klubok többsége rendszeres kapcsola­tot tartott az iskolákkal, ez nem volt tervszerű és főleg nem vplt rendszeres. Előfor­dult az is, hogy egyik-másik iskolának több támogatója, se­gítője volt, viszont akadtak olyanok, amelyek csak saját erejükre voltak utalva. A ta­náccsal közösen elkészítettünk egy patronálási tervet, ebben kijelöltük, hogy melyik iskola honnan kap segítséget. Remél­jük, hogy ezzel is eredménye­sebbé tehetjük az iskolai hon­védelmi-hazafias nevelést — fejezte be tájékoztatóját Bo­czán András alezredes, az MHÉZ megyei vezetőségének titkára. Szalai László Házi ünnepség a húskombinátban A Húsipari Tröszt féléves értékelése alapján a Kaposvá­ri Húskombinát a minőségi versenyben első helyen vég­zett. Ebből az alkalomból ben­sőséges ünnepségre került sor az üzemben. Ostoros István igazgató rö­vid beszédében elismerését fe­jezte ki a gyár dolgozóinak jó munkájukért, gratulált az el­ért eredményhez. A jövőre vo­natkozóan a következőket mondta: — Az elért színvonalat most már illik megtartani, ezt vár­ják tőlünk a fogyasztók és ezt diktálja a becsület is. Szönyi Ferenc, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának csoportvezetője is gratulált az eredményekhez, melyek ér­tékét növeli az a tény. hogy olyan időszakban érték el, amikor a mennyiségi termelés 11 százalékkal emelkedett. Vé­gezetül az üzem igazgatója ti­zennégy dolgozónak pénzjutal­mat nyújtott át. Mozgalmi tapasztalat és felelősség Szeretik városrészüket az idős kommunisták Egyben minden körzeti párt- szervezet hasonlít. Minden párttaggyűlés ünnep, hiszen a nagy élet- és munkásmozgal­mi tapasztalattal rendelkező idős elvtársak nem találkoz­nak naponta, mint a még dol­gozó kommunisták. A Vörös­hadsereg úti körzet pártszer­vezetének az ÉDOSZ Művelő­dési Ház ad otthont, s a ké­nyelmes fotelokkal berende­zett klubban gyűltek össze a párttagok, hogy megvitassák az alapszervezet kétéves tevé­kenységét. Huszonhat kommunista vett részt a taggyűlésen a harminc­hétből, s ez nagy szó, hiszen a többségében hatvankét—het­venöt év közötti elvtársak kö­zött mindig akad beteg, s olyan is, aki éppen kórházban fek­szik. Kiss János, a taggyűlés elnöke nagy örömmel állapí­totta meg, hogy nem mostaná­ban jöttek össze ilyen szép számmal. Dicséret és bírálat A vezetőség beszámolója, amelyet Varga János párttit­kár mondott el, pontosan tük­rözte, hogyan használta ki a körzeti alapszervezet a lehető­ségeit. A vezetőség arra töre­kedett, hogy a zömében nyug­Példás együttműködés A buzsáki Munkaharcos érkezett. Húsz tonnányi gyü­Termelőszövetkezet és a ka posvári 349-es élelmiszerbolt közötti együttműködés hasznát a vásárlók élvezik. Friss gyü­mölcs, zöldségféle mindig kap­ható a Tanácsház utcai eláru­sítóhelyen. Erről beszélgettünk Kovács Ferenc boltvezetővel, aki elmondta, hogy a tsz és az üzlet között 1969 tavaszán jött létre az együttműködés. Akkor azonban még csak esetenként szállított a szövetkezet. 1970 tavaszán kereste föl az üzlet­vezető a buzsákiakat az Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat osztályvezetője, Ott Jó­zsef, és párttitkára, Kurucz József kíséretében. Szerződést kötöttek, amelynek értelmében a buzsáki termelőszövetkezet rendszeresen ellátja a 349-es élelmiszerboltot. Az áru tehergépkocsikon ér­kezik. Naponta tíz-tizenötezer forint értékű zöldséget, gyü­mölcsöt vásárolnak a ka­posváriak a buzsáki ter­mésből. Júliusban nem­egyszer négy gépkocsi áru is mölcsöt, zöldséget szállítottak abban a hónapban a tsz autói. Ahogy Kovács Ferenc mondta: a határidőket mindig betart­ják. Az együttműködés a ter­melőszövetkezet számára is ki­fizetődő, ezt bizonyítja, hogy jövőre növelik a zöldségkerté­szetet, fejlesztik a dinnyeter­mesztést. A tervezésnél is vé­leményt kértek a kereskedelmi egység dolgozóitól. Rugalmas­ságukra jellemző, hogy a hiá­nyolt áruk egy részének ter­mesztését már az idén meg­kezdték. A nyáron az őszibarackjuk, a görögdinnyéjük és a Lucul- lus paradicsomuk volt a leg­kapósabb. Az áru minősége kifogástalan, ötven mázsányi dinnyeszállítmányukban pél­dául nem akadt hibás. Pap­rikából eddig ötven, paradi­csomból négyszáz mázsa ér­kezett. Berecz Miklós és Lie- nenbach János eladók szerint a buzsáki áru kelendőségére bi­zonyíték a vásárlók sokasága. díjas párttagok mindenről ér­tesüljenek, ami a világban, az országban, illetve Somogybán és a megyeszékhelyen történik. Ezért szervezték meg húsz hallgatóval a pártoktatást. Ezenkívül bevált a páros tanu­lás módszere is, Kiss János és Kovács János előadásait nagy érdeklődéssel hallgatták az alapszervezet tagjai. Nem fukarkodott a beszámo­ló a dicsérettel és a bírálattal sem. Név szerint elmarasztal­ta azokat, akik nem jártak rendszeresen a taggyűlésre. A jó pártmunkáért hat kommu­nista kapott dicséretet, illetve könyvjutalmat a két évben, ti­zenöt pedig jubileumi emlék­érmet a felszabadulás negyed- százados évfordulója alkalmá­ból. Nagyon nehéz a bizalmiak munkája a tagság korossága és a lakások szétszórtsága miatt. Ezért dicsérte meg a vezető­ség a feladatukat becsülettel ellátó bizalmiakat, Nagy Sán­dornál és Palancsa Istvánt. A pártszervezet öt munkásőrének a munkáját is elismerte a ve­zetőség, Váradi Gyulának pe­dig az esti egyetem elvégzésé­hez gratuláltak a beszámoló­ban. Városrészük fejlődését nagy figyelemmel kísérik az alap­szervezet tagjai. Amikor társa­dalmi munkát szerveztek a környéken, ők is ott voltak a Csalogány, a Virág utcában, s ásták az árkot a vízvezetéknek. A Hazafias Népfront körzeti bizottságával nagyon jó az együttműködésük, hiszen az egyik pártvezetőségi tag a népfront vezetőségében is ben­ne van. A körzeti tanácstag tá­jékoztatót tartott a pártszer­vezet tagságának a fejlesztési elképzelésekről, s a kommunis­ták ennek alapján igyekeztek megnyerni a körzet lakosságát a tervek támogatására, a tár­sadalmi összefogásra. Se intézkedés, se válasz A vezetőség munkatervben rögzítette a családlátogatások rendjét. A vitában hozzászól­tak néhányan ahhoz, hogy még rendszeresebbé kellene tenni a kapcsolatot. Kiss Dénes sze­rint feltétlenül fontos, hogy egy-egy idős kommunista te­metésén a pártszervezet min­den tagja részt vegyen. Szabó Kálmánná felajánlotta segít­ségét, hogy meglátogat — akár vasárnap is — más idős párt­tagot. A körzet néhány olyan gond­ja is szóba került a taggyűlé­sen, amelyet nem először bí­ráltak már. Bánó Lajos arról beszélt, hogy megkezdődik a tanítás a Vöröshadsereg úti iskolában, s a gyerekek akár a lábukat is kitörhetik az ott éktelenkedő árokban. Ha már lebontották a felüljárót, leg­alább ott legyen sima az út, ahol naponta nagyon sok em­ber jár. Varga György azzal egészítette ki ezt, hogy öt éve minden fórumon — még a kép­viselőnek és a tanács egyik ve­zetőjének is — elmondták a környék kérését. Az árok még­is maradt. A tanácstagok te­gyék szóvá végre a városi ta­nács következő ülésén, öz­vegy Fehér Mihály né a nyu- gat-ivánfa-hegyiek régi pana­szának elintézését sürgette: nem készült el a korláta hegy­re vezető hatvanhét lépcső mellé, s az utat sem tették rendbe. Az ott lakók úgy ke­resték fel őt, mint párttagot, s a hegy lakóinak a panaszát el­mondta a tanácstagnak, majd a népfront vezetőségének, az­tán felszólalt a taggyűlésen, mégsem intézkedett senki. Mindkét felszólalás hangsú­lya azon volt, hogy intézkedjen a tanács, ha a pártszerveze' jelzést ad. Ha pedig erre nincs lehetősége valami miatt, ákkor arról is tájékoztassa a körzet idős kommunistáit, akik' a legapróbb dolgokban is nagy felelősséggel igyekszenek el­járni. Bognár József, a városi párt- bizottság tagja arra kérte a pártszervezet tagjait, hogy gondosan készüljenek föl a szeptemberi taggyűlésre^ ala­posan tanulmányozzák a kong­resszusi irányelveket, s moz­galmi tapasztalataikat haszno­sítva foglaljanak állást, java­soljanak a következő találko­zás alkalmával. A párttitkár ugv fogalmazott a taggyűlésen, hogy a párttá gok idős koruk ellenére min­dent megtesznek a párthatáro­zatok megvalósításáért, Igye­keznek a szocialista társada­lom hasznára lenni. Ezt tük­rözte a taggyűlés is. Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970, szeptember 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom