Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

Szövetkezeti kommunisták tanácskozása Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról.) nem eléggé objektívak, mivel nem ismerik eléggé az új szö­vetkezetpolitikai ■ elveket, és érdekeltek saját vállalataik tá­mogatásában. Ez főleg a keres­kedelmi tevékenység területén és az építkezéseknél adott okot vitára. A következő időben jobban kell törekedni arra, hogy mindenütt megszüntes­sék a még esetenként előfor­duló, a szövetkezeti vállalatok hátrányosabb helyzetét, és a gyakorlatban nagyon követke­zetesen érvényesítsék az objek­tív elbírálás elvét! Ma már tisztán látják a szövetkezetek is: az állam felügyeletének lé­nyege abban áll, hogy állami szerveink szövetkezetpoliti­kánknak megfelelően biztosít­ják a szövetkezés szabadságát. Felügyelnek arra, hogy a szö­vetkezet olyan célokat szolgál­jon, amiért az alapító tagok létrehozták, s tevékenysége, működése mindenben megfe­leljen a szocialista társadalom céljainak, tagjaikat szocialista szellemben neveljék. A társadalom érdekeit az ál­lam a szövetkezetekben az anyagi érdekeltségen alapuló gazdasági ösztönzéssel és az ál­lami felügyeleten keresztül ér­vényesíti. A szövetkezetek fej­lődése érdekében állami szer­veink minden fontosabb intéz­kedésüket, döntésüket meg­előzően tájékozódjanak a szö­vetkezetek helyzetéről, és ar­ról, hogy a tervezett döntés ho­gyan érinti a tagságot. Csak a szövetkezetekkel és a szövet­ségekkel való egyeztetés után hozzák meg a szövetkezeteket érintő döntéseket. Állami szerveink nem avat­kozhatnak be a szövetkezetek belső életébe, nem gyakorol-, hatják azokat a jogokat, ame-j lyeket az alapszabályok, a sző-' vetkezeti törvény a tulajdono­sok, a tagság körébe utaltak. A szövetkezeti szövetségek helyzetéről és feladatairól szólt ezután Bogó László. — A tsz-szövetségek meg­alakítása megteremtette annak a lehetőségét, hogy a szövetség és az alapító szövetkezet kö­zötti viszony, a szövetségek te­vékenységi köre, munkamód­szere pártunk szövetkezetpo­litikai elvei szerint fejlődjön. Nem irányító és nem felügye­leti szerv a szövetség. Me­gyénkben úgy látjuk, mindhá­rom tsz-szövetségnél érvénye­sül ez az alapelv. Ez jó kiindu­lási alap ahhoz, hogy a jövő­ben az eddiginél is színvonala­sabban, odaadóbban, felelős­ségteljesebben tölthessék be megtisztelő feladatukat. Elis­meréssel szólhatunk a MÉ­SZÖV, a KISZÖV vezető'nek és dolgozóinak az utóbbi évek­ben végzett erőfeszítései­ről. A modern szövetkezetpoli­tikai elvek alapján elké-Z'tet­ték alapszabályaikat, ennek szellemében változtatták a szövetkezetekhez fűződő kap­csolataikat. A szövetségek jó munkakap­csolatot alakítottak ki az ál­lami szervekkel. Csak szórvá­nyosan fordul elő, hogy ese­tenként olyan ténykedést is próbálnak védeni, amely ellen nekik is föl kellene lépniük. Ilyenek például: az esetenként előforduló túlosztások hallga­tólagos támogatása. A szövet­ségek fölléotek a szövetkeze­tek érdekében, kezdeményez­tek is. A. mi véleményünk az. hogy a szövetkezetek érdekvédelmé­ben a három funkciót együtt kell érvényesíteni. Ezért az érdekképviselet és a szolgálta­tások mellett a szövetkezet- mozgalmi kérdésekkel is sok­kal többet kel! foglalkozni. Ezután arról szólt, hogy a szövetkezeti demokrácia sokat feilődött az utóbbi években. Javult a választott vezetősé­gek tevékenysége. E testüle­tek elismert gazdaság' és tár­sadalmi szervr>'-trZ váljak, s egyre hozzáértőbben látják el feladataikat. — A szövetkezetek belső életének tovább kell fejlődnie — mondta —, hogy teljes egé­szében megfeleljenek a kor­szerű szövetkezetpolitikai el­veknek. A szövetkezeti 'jelleg erősítése magában foglalja azt a követelményt, hogy a tag­ságnak minél teljesebb és át­fogóbb ismeretei legyenek a szövetkezet egészéről, gazdál­kodásáról. A közgyűlés hatás­körébe utalt kérdésekben a tagságot úgy kell fölkészíteni, hogy a különböző döntések le­hetőségeit mérlegelhesse. Megállapítható.' hogy egy bizonyos üzemnagyságon túl már nincs megfelelő lehetőség a tagság számára, hogy a lé­nyeges gazdasági, társadalmi kérdéseket lássa, ebben dönte­ni tudjon. Ezért a szövetkeze­ti üzemnagyság felső határa korlátozott. A szövetkezeti jel­leg és a szövetkezeti demokrá­cia kellő érvényesüléséért az optimális üzemnagyság mel­lett is meg kell találni azokat a korszerű információs eszkö­zöket és módszereket, amelyek segítségével kellő tájékoztatást lehet adni. Megyénkben az egyesülések a termelőszövetkezeti tagság döntő többségének elhatározá­sa alapján jöttek létre. Eze­ket pártszervezeteink is tá­mogatták. Az előkészítő mun­kában segítettek a tanácsok és a termelőszövetkezetek terüle­ti szövetségei is. Az egyesült szövetkezetek többségének — mint például Szentgáloskér, Nagybajom, Tótújfalu, Nagy­berki stb. — az eredményei azt bizonyítják, hogy elhatá­rozásuk helyes és időszerű volt. Termelésük gyorsabban fejlődött, javult a vezetés, irányítás. A beruházási lehe­tőségek koncentrálása bővítet­te a fejlesztés lehetőségeit. Erősödött a pártszervezetek vezetése, javult irányító te­vékenységük, és növekedett tömegbefolyásuk. Ezután a háztáji gazdaságok fejlődéséről beszélt Bogó László. — A háztájival való kapcso­latot erősíteni kell — mon­dotta. — A termelőszövetkeze­ti vezetőknek még hathatósabb intézkedéseket kell tenniük ennek érdekében. Meg kell ér­teniük, hogy a közös gazdál­kodás szerves részének helyes értelmezése azt jelenti, hogy valamennyi termelőszövetke­zetben fokozatosan ki kell ala­kítani a háztáji üzemágat. A sertéstartás gazdaságosabbá tétele érdekében teljesebb együttműködésre van szükség a termelőszövetkezet és a ház­táji gazdaságok között. Ez je­lentősen megkönnyíti a takar­mányozást és a takarítást, s az idősebbek is el tudják lát­ni a munkát. A felmérések sze­rint sok olyan istálló van, amelyik nincs megfelelően ki­használva. Ezek egy részének átalakítása' után. a tsz-ek és a háztáji megfelelő kooperáció­ja esetén fokozni lehet a ser­téshizlalást. Szólt a megye 174 egyszerű szövetkezeti társulásáról is, megemlítette, hogy e szövet­kezetek és az ÁFÉSZ-ek gaz­dasági kapcsolataiban egyes kérdések még rendezetlenek, s nincs meg a kölcsönös érde­keltség. Az egyszerű szövetke­zetek, társulások szervezése továbbra is feladata a megyei, járási szövetkezeti vezetők­nek. — A szövetkezeti tevékeny­ség kiterjesztése több terüle­ten lehetséges és indokolt — mondta ezután. — A mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekben jobban előtérbe kell helyezni — kiegészítő és mel­léktevékenységként — az élel­miszeripari feldolgozást és a közvetlen értékesítést. Az ÁFÉSZ-ek tevékenységét *ki kell terjeszteni a városi la­kosság, munkásság körében. A kisipari termelőszövetkezetek­ben — a változó igényekkel összhangban — szükséges a közvetlen lakossági szolgálta­tások további bővítése. Megyénkben jelenleg öt la­kásszövetkezet működik. A szövetkezés lehetőségének ezen a területen való kiteriesztése jelentősen hozzájárulhat la­kásépítési programunk végre- haitásának meggyorsításához. Ezután az ellenőrzés fontos­ságáról beszélt. Több szövetke­zetünkben az ellenőrző bizott­ságok felkészültség, szakkép­zettség h'ánvában önmaguk nem tudiák az ellenőrzést a megfelelő színvonalon elvé­gezni. Ezért szükséges, hogy több jól képzett tagot válasszanak be az ellenőrző bizottságba. Osszanak be ide belső re­vizorokat is, és a szövetkeze­tek területi szövetségei szak­értőinek foglalkoztatásával se­gítsék a szövetkezeti ellenőr­zést. Szövetkezeti pártszerveze­teinkben indokolt a párt irá­nyító és ellenőrző munkájá­nak erősítése, a kommunis­ták felkészítése a szövetkezet- politikai elvek gyakorlati megvalósítására. Ebben nagy szerepük van a községi párt- alapszervezeteknek is. Rend­szeres munkát kíván a kom­munistáktól a tagok jogainak maradéktalan érvényesítése, és kötelezettségeik teljesítésére való mozgósítás; a választott vezetők munkájának ellenőr­zése, segítése; a párt káderpo­litikai elveinek érvényesítése a jelöléseknél és választásoknál. Pártszervezeteinknek alap­vetően a tagság oldaláról ki­indulva kell feladatukat ellát­niuk, bátran szembe kell néz­niük a jogtalan követelések­kel, ki kell állniuk a becsüle­tesen dolgozó szövetkezeti ve­zetők mellett. {Szövetkezeti pártszervezeteinknek tudato­san kell tevékenykedniük a napi és a távolabbi érdekek összeegyeztetéséért. ÍAz idei kiesések miatt több szövetke­zetünkben helytelen intézke­déseket akarnak tenni, eddig 1200 vagon műtrágya átvéte­lét mondták vissza. Ezzel a jö­vő gazdasági év eredményeit veszélyeatetik. Pártszerveze­teink, kommunistáink nagyon határozottan lépjenek föl e helytelen intézkedések ellen — fejezte be vitaindítóját Bogó László. Horváth László, a nagyba­jomi Lenin Termelőszövetke­zet elnöke a közös gazdasá­gukban alkalmazott üzemi módszereket, szervezési, ter­vezési, értékesítési munkát is­mertette hozzászólásában. A több, mint 11 000 holdon gaz­dálkodó és csaknem ezer ta­got számláló szövetkezet há­rom üzemegységben és az ezekhez kapcsolódó állatte­nyésztési telepeken dolgozik. A szövetkezet elnöke elmond­ta, hogy gazdaságukban a vállalatszerű gazdálkodás he­lyes értelmezése mellett nem kerül háttérbe, hanem ezzel összhangban erősödik a szö­vetkezeti jelleg, tovább széle­sedik a szövetkezeti demokrá­cia. Ez abból is következik, hogy a gazdaságban dolgozó kommunisták egyértelműen helyeslik pártunk szövetkezet- politikai irányelveit, és hatá­rozottan mozgósítanak a meg­valósítás érdekében. Illés János, a kapospulai Ezüstkalász Termelőszövetke­zet elnöke azokról a megvál­tozott körülményekről beszélt, amelyeket az utóbbi években fokozottan figyelembe kellett venni az eredményes gazdál­kodás érdekében. Megnöveke­dett az önállóság, s ez fokozza a felelősséget a vállalkozások­ban. Nőtt a kockázat, s min­dent jobban át kell gondolni ahhoz, hogy ne következzen be »■elcsúszás-«. S a mindennapi munkánál nem hiányozhat a friss információ: a szövetke­zeti tagság rendszeres tájékoz­tatása, véleményük kikérése. Vadas József, a Kaposvári Lakberendező Ktsz párttitká­ra a szövetkezet termelési eredményeiről szólva egyebek között elmondta, hogy az el­múlt esztendők folyamán meg­sokszorozódott a termelés a szövetkezetnél, s ma már negyvenhat féle terméket ál­lítanak élő. Szoros kapcsolatot építettek ki a fogyasztási szö­vetkezetekkel — ez is példa lehet a szövetkezetek közötti jó együttműködésre — a kü­lönböző termékek értékesíté­sében. Évente öt-hat új gyárt­mánnyal rukkolnak ki. Abban például, hogy az idén mintegy 40 millió forint értéket állít­hatnak elő, nagy szerepe van a kommunisták jó munkájának, a versenymozgalomnak, a szo­cialista brigádok tevékenysé­gének. A párttitkár szerint: »zöld utat« kapott a ktsz a to­vábbi fejlődéshez. (Folytatás a 3. oldalon.) Heves harcok Ammanban A hadsereg páncélos egységei bevonultak a fővárosba Felhívás az iraki csapatokhoz Tegnap hajnal óta heves harcok dúlnak Ammanban, ahol a jordániai hadsereg kí­sérletet tesz arra, hogy a fő­várost ismét ellenőrzése alá vonja. A városban szakadat­lanul dörögnek az ágyúk, és robbannak a becsapódó aknák. Az első lövések helyi idő szerint 4.55 órakor dördültek el. Hamarosan füstfelhők go­molyogtak több lakónegyed fö­lött, amikor a becsapódó lö­vedékek lakóházakat gyújtot­tak fel. Kezdetben a csata az am- manl dombvidékre korláto­zódott, ahol a jordániai rádió és televízió talál­ható. A küzdelem ezután terjedt át a város más térségeire. Habesz Madzsali katonai főkormányzó. Helyi idő szerint 7 óra után megkezdődött a jordániai had­sereg páncélos egységeinek be­vonulása a fővárosba. A kor­mány teljhatalommal ruházta fel Habesz Madzsalit, az or­szág katonai főkormányzóját. Az ammani rádió csütörtök délelőtt azt jelentette, hogy a Palesztinái partizánok nagy száma érintkezést keresett a jordániai hadsereg vezetőségé­vel, hogy felajánlhassa a fegy­verletételét. A rádió ezt köve­tően Madzsali katonai főkor­mányzó üzenetét közvetítette. Ez így hangzott: »Utasítom a hadsereg valamennyi egységét, hogy azonnal adjanak helyt az átállási kérelmeknek. Mind­azokat, akik leteszik s a fegy­vert, az elrabolt területek fel­szabadításáért folyó küzdelem harcosaiként be kell sorolni a hadsereg kötelékeibe.« AMMAN Az ammani rádió közlése szerint a jordániai fővárosban kihirdetett kijárási tilalmat ki­terjesztették Zárkára, vala­mint e város és Amman között fekvő területre. Az El Fatah egy bejrúti szó­vivőjének csütörtök délelőtti közlése szerint a palesztinai Hold körüli pályán a Luna-16 ellenállók hatalmukba kerí­tették az ammani főposta épü­letét. Madzsali marsall, a jordániai kormánycsapatok főparancs­noka rádiónyilatkozatában ki­jelentette, hogy a hadsereg las­san átveszi az ellenőrzést az egész városban, kilenc kerület­ben ez már meg is történt. A gerillák a damaszkuszi rá­dión át többször is megismételték a Jordániában tartózkodó iraki csapatokhoz intézett felhívásukat, hogy az el­lenállók oldalán kapcso­lódjanak be a/harcba. Arafat, a palesztinai ellen­állási mozgalom központi bi­zottságának elnöke, Amman­ban fogadta Szaúd-Arábia, Irak, Szíria, Algéria, Libanon, Marokkó, Tunézia és Kuwait ammani nagykövetét — közöl­te a palesztinai rádió alapján a Mena hírügynökség. Arafat a nagykövetek előtt ismertette a legutóbbi jordániai fejlemé­nyeket és rámutatott, hogy összeesküvéssel állnak szem­ben. amelynek célja, hogy »egy cionista-imperialista tervnek megfelelően felszámolják a pa­lesztinai forradalmat«. A hír ismertetése kapcsán az AFP megjegyzi, hogy az Arafatnál megjelent diplomaták között nem szerepelt Szudán, Líbia és az EAK nagykövete. DAMASZKUSZ A Damaszkuszban tanuló palesztinai és jordániai diákok A szeptember 12-én felbo­csátott Luna—16 szovjet auto­matikus űrállomás Hold körüli köralakú pályán tért rá. A Földtől a Holdig vezető útvo­nalon az űrállomással 26 ízben létesítettek kapcsolatot a pá­lyaelemek mérésére és a mű­szerek munkájának ellenőrzé­Kormányátalakítás Líbiában Moamer El Kadhafi ezredes, líbiai miniszterelnök átalakí­totta tizenhárom tagú kormá­nyát, és abban a katonai sze­mélyiségek létszámát az eddi­gi öt helyett nyolcra emelte. Az új külügyminiszter Mo­hammed Nadzsm, aki eddig a különleges katonai törvény­szék elnöke volt. A földmű­velésügyi tárcát Ali Attubi, az iparügyi tárcát Abdel Sza- lem Gallud vette át, aki ed­dig belügyminiszter volt. Az új belügyminiszter Abdel Mo- neim El Huni, a hírszerző szolgálat volt vezetője. Ra­madan közlekedésügyi mi­niszter utóda Muhtar Girvi lett. (MTI) sére. Szeptember 13-án módo­sították az űrállomás pályáját, hogy az a kijelölt ponton lép­jen be a Hold térségébe. Szeptember 17-én, úton a Hold felé, az automatikus űr­állomást betájolták a Naphoz, és a Földhöz viszonyítva. Ezt követően bekapcsolták a haj­tóművet, amely biztosította a szükséges fékező impulzust. Ennek eredményeképpen a Lu­na—16 rátért Hold körüli pá­lyájára. Telemetrikus adatok szerint a műszerek rendeltetésszerűen működnek. A koordinációs szá­mítóközpontban végzik a be­érkezett adatok feldolgozását. (MTI) Az ENSZ-közgyűlés általá­nos ügyrendi bizottságának ülésén megtartotta a közgyűlés 25. ülésszakának napirendi vi­táját Tekintettel arra, hogy az idén jubileumi ülésszakot tar­tanak, több küldöttség javas­csütörtök délelőtt megszállták Jordánia da­maszkuszi nagykövetségét, és közölték, hogy újabb utasításig ott is maradnak. A diákok eltávolították az épü­letben található jordániai zászlót, a király, valamint a királyi család fényképeit, és helyükre a palesztinai forrada­lom zászlaját és jelvényeit tet­ték. Hasonló akciót akartak vég­rehajtani diákok a bejrúti jor­dániai nagykövetség ellen is, de a rendőrök ebben megaka­dályozták őket. (MTI) latára az eredetileg 108 pont­ból álló előzetes napirend né­hány kérdésének megvitatását a következő, 26. ülésszakra ha­lasztották. A bizottság ülésén felszólalt Jakov Malik, a Szovjetunió ál­landó ENSZ-képviselője. Han­goztatta annak a fontosságát, hogy vegyék fel a napirendbe a »nemzetközi biztonság meg­szilárdításának-« a kérdését. A szovjet küldöttség hatá­rozottan tiltakozott az ellen, hogy néhány ország képvise­lője javasolta az ENSZ alapok­mányának felülvizsgálását. Az alapokmány — hangoztatta Malik — kiállta az idő komoly próbáját, ezért felülvizsgálata teljesen alaptalan, sőt komoly kárt okozhat a világszervezet­nek. . Malik felszólalása után az általános ügyrendi bizottság tagjai mégis úgy szavaztak, hogy az ülésszak napirendjére kell tűzni az ENSZ-alapok- mány felülvizsgálatára vonat­kozó javaslatok megvitatását. A részvevők szavazattöbb­séggel bevették a napirendbe a Kínai Népköztársaság törvé­nyes ENSZ-jogai helyreállítá­sának kérdését. NEW YORK TÜNTETÉS CALABRIÁBAN ENSZ-közgyűlés II napirend vitája az ügyrendi bizottság ülésén Ismét zavargások robbantak ki az olaszországi Reggio Ca- labriában, tiltakozásul az ellen, hogy a kormány júliusban Catanzaro várost jelölte ki Calabria tartomány központjá­vá. Képünkön: Olasz rohamrendőrök gumibotokkal és könnygáz gránátokkal felfegyverkezve, a tüntetők elleni támadásra készen. (Telefotó: AP—MTI—KS) Az ENSZ-közgyűlés 25. ülés­szakán részt vevő magyar kül­döttség első csoportja Rácz Pál külügyminiszter-helyettes ve­zetésével megérkezett New Yorkba. (MTI) 'fi 2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. szeptember IS,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom