Somogyi Néplap, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-18 / 219. szám
Szövetkezeti kommunisták tanácskozása Kaposváron Lajos felszólalása Fehér Somogybán a szövetkezetek társadalmi és gazdasági szerepe meghaladja az országos átlagot — mondotta. — Országunkban a szövetkezetek, bármelyik formához tartoznak is, fontos szerepet töltenek be gazdasági, politikai és társadalmi téren egyaránt. Szövetkezeteink szocialista szervezetek, a szocialista tulajdon egyik formáját valósítják meg. Igen jól megoldható a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összehangolása. A szövetkezeti gazdálkodási forma alkalmas arra, hogy a szövetkezetek dolgozói — mintegy másfél millió aktív kereső, az országban — szorgalmukkal, a demokratikus öntevékenység fejlesztésével gazdaságosan működjenek a társadalmi célok megvalósításáért. Éppen ezért pártunk és kormányunk a szocializmus teljes felépítésének munkájában hosszú távon számol a szövetkezeti tevékenységgel. A szövetkezetek működése már ma jelentősen hozzájárul a népgazdaság intenzív fejlődéséhez. Éppen ezért a szocialista állam ma is és a jövőben is hathatósan támogatja a szövetkezeti demokratizmus növekedését, a gazdálkodás eredményes kibontakozását az egész országban, és itt Somogy megyében is. Fehér elvtárs felszólalásában foglalkozott a szövetkezetek állami felügyeletével is. — Ügy tűnik] mintha e kérdésben nem volna teljesen egyöntetű az értelmezés — mondotta. — A szocialista állam gazdasági és jogi rendje a demokratikus centralizmus elvén és gyakorlatán épül fel. Ezen belül a központi állami akarat a szövetkezetek életében kétféle módon érvényesül: közvetlenül és közvetetten. A közvetlen utat a jogszabályok jelentik Ez törvények, törvény- erejű rendeletek és miniszteri rendeletek útján érvényesül. A közvetett út a tervszerű befolyásolás gazdasági eszközökkel. A szövetkezetek gazdálkodását a tanácsok irányítják. Ez a törvényességi felügyelet ellátásában és az ellenőrzésben jut kifejezésre. A beszámoló utalt a szövetkezeti szövetségek megváltozott szerepére és jellegére. A szövetségek és a szövetkezetek egymáshoz való viszonyában jelentős változás következett be: a jövőben a szövetségek hatósági feladatokat nem látnak el. Ezek a minisztériumok, a tanácsok feladatai lesznek. Az országos és a területi szövetségek, valamint az egyes szövetkezetek az egységes szövetkezeti mozgalom részei, a szövetkezetek önállóan gazdálkodnak, azok tulajdonosai és gazdái a szövetkezeti tagok. Mindebből logikusan következik, hogy a szövetségek és a szövetkezetek, mai szövetkezeti politikánknak megfelelően, a jövőben nem alkothatnak aláás fölérendeltségi viszonyt, nem hozhatnak a tagszövetkezetek érdekeivel ellentétes határozatokat. A szövetségek állásfoglalásaikat ezentúl ajánlásként juttathatják el a szövetkezetekbe. A fogyasztási és kisipari szövetkezetek területi szövetségei nagyon régóta működnek. A tsz-ek esetében az országos tsz-kongresszus határozata alapján alakultak meg 1967 őszén és telén. Azt kell mondanom, hogy a termelőszövetkezetek új képviseleti, demokratikus szervezetei beváltak, jól dolgoznak. Az önálló vállalatszerű gazdálkodás kibontakozása és a szociális demokrácia erősödése mc_ , /éli a szövetkezeti dolgozók érdeklődését, igényeit a szövetkezet ügyeinek intézésében és az érdekvédelmi feladatok ellátásában. Éppen ezért alapvető politikai érdekünk fűződik ahhoz, hogy valamennyi szövetkezetünkben érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia. A tagság ismerje és kövesse saját szövetkezetének alkotmányát és alapszabályát. A tsz-ek esetében az alapszabály korszerűsítése korábban megtörtént, a ktsz-ek- nél és a fogyasztási szövetkezeteknél — a tavalyi, februári kormányhatározat alapján — ez a folyamat a múlt évben zajlott le. Mondhatnánk, társadalmi üggyé vált a közgyűlések munkája nyomán a szövetkezeti demokrácia és az önálló szövetkezeti gazdálkodásra irányuló sokrétű gazdaságpolitikai munka. Mindez szövetkezeti mozgalmunk fellendítését hozta és hozza magával. Még sok azonban a tenni- és javítanivaló szövetkezeteink fejlesztésében. E téren is nagy figyelmet kell szentelni a választott szervek, közgyűlési bizottságok munkájára, tevékenységük hatásosabbá tételére. Ezek között első helyen említeném meg az ellenőrző bizottságok munkáját. Megállapítható, hogy sokat javult az ellenőrzés, de sok még a tennivaló is. Ennek érdekében úgy látjuk, hogy komolyabban kellene venni az ellenőrző bizottságok tagjai felkészültségének növelését, rendszeres képzését. Az Országos Szövetkezeti Tanács a közeljövőben a három nagy országos szövetség nevében előterjesztést tesz a Minisztertanácsnak, amely szerint mindhárom ágazatban valamennyi szövetkezetünknek, legalább egy évben egyszer, kötelessége lesz az általános revízió megtartása. A legtöbb területi szövetségnél — KI- SZÖV-ök, MESZÖV-ök — fel is készültek erre a munkára, mert majdnem mindenütt megalakultak a szakértő csoportok. Ügy vélem, hogy szövetkezeti mozgalmaink egészséges önvédelme is megköveteli ezt. Szólt Fehér elvtárs a háztáji bizottságok munkájáról is. — A beszámoló helyesen hangsúlyozta azt, hogy a tsz- gazdálkodás szerves részét képviseli a háztáji gazdálkodás, az ott végzett munka is. Világos ez a gazdaságpolitikai állásfoglalás, de meg kell mondanunk, hogy a tsz-ek egy részében, a jó, sőt a legjobb tsz- ekben ez nem így van. Ezek elhanyagolják a háztáji gazdaságokat. Egyes tsz-ekben teljesen formálissá vált a háztáji bizottságok munkája. A háztáji gazdaságok munkájának nem kellő támogatása, visszafejlődése miatt komoly kárunk származhat. A kormány a múlt év decemberében a termelési biztonság stabilizálása érdekében nagy fontosságú intézkedéseket hozott. Ezek az intézkedések alkalmasak a háztáji gazdaságokban folyó állattartás fellendítésére. Csak a legfontosabbakat említeném: a szarvasmarha és a sertés árának rendezése, a keveréktakarmány forgalmának szabaddá tétele szerintem nagy jelentőségű a háztáji gazdaságok számára. Ha a tsz-tag a háztájiban a tsz számlájára neveli fel a szarvasmarhát, vagy a sertést, az ott végzett munkát a gazdaság közösben végzett munkának ismeri el. Ezt az időt beszámítják a tsz-nyugdíj jogosultságánál is. A háztáji állattartás fellendülése következtében a legfőbb célkitűzés — éppen a tsz-ek szemléletváltozása következtében — a háztáji gazdaságok helyes kezelése. Valamennyi szövetkezetünkben meg kellene szervezni a háztáji üzemágakat. Ez mindenekelőtt tervező munkát igényel: azt jelenti, hogy amikor az éves tervben megtervezik az állatállomány-változást, meg kell terveznie a vezetőségnek a háztáji állatállomány alakulását és a takarmánnyal való ellátását is. Mindhárom szövetkezeti ágazatban, tsz-ekben, ktsz-ek- ben, fogyasztási szövetkezetekben a dolgozók nagyobb hányada nő. A növénytermesztésben még ennél is jelentősebb a nők aránya, a baromfitenyésztésben pedig kizárólagos. Azt javaslom, hogy a Központi Bizottság idei, a nőkérdéssel foglalkozó határozatának szellemében minden szövetkezetünkben, mielőbb hozzanak létre nőbizottságokat. Ajánlani kell, hogy a nőbizottság vezetőit válasszák be a szövetkezet vezetőségébe, vagy ha ez nem lehetséges, akkor legalább tanácskozó joggal hívják meg a vezetőségi ülésre őket. A TOT-nál, a SZÖVOSZ-nál, az OKISZ-nál, a választott testületek mellett már mindenütt megalakultak a nőbizottságok. Szükséges volna, hogy a területi szövetségek mellett is mielőbb hozzák létre a nőbizottságokat. Kívánatos lenne az is, hogy a területi szövetségeknél a szövetkezeti nőkérdéssel való rendszeres foglalkozás céljából függetlenített nőfelelősként állítsanak be szervezőkepes politikai munkatársat. Beszélt a kormány elnökhelyettese a tsz-ek egyesüléséről is. Elmondta: helyes állásfoglalás az, hogy törekedni kell az optimális üzemnagyság kialakítására. — Véleményem szerint ott indokolt a tsz-ek egyesülésének további elősegítése — mondta —, ahol ezek a feltételek megvannak. Ezután az önálló szövetkezeti társulásokról beszélt Fehér elvtárs. — Örülök annak, hogy Somogy megyében már több ilyen jellegű társulás működik — mondta. — Gondolom és kívánom, hogy az első példákat követik majd a többiek is. A meglevő mezőgazdasági közös vállalkozások előtt nyitva áll a lehetőség, hogy önkéntesen átalakuljanak közös vállalattá. Közös vállalatnak tekintendők a megalakuló zöldséggyümölcs nagykereskedelmi vállalatok is. Fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy a MÉK-et mint nagykereskedelmi vállalatot korszerűsítsék, illetve szövetkezetesítsék. A korszerűsítéssel szemben az az igényünk, hogy az feleljen meg a jelenlegi gazdaságirányítási rendszer és szövetkezetpolitikánk alapelvének. A szervezet korszerűsítésében úgy kell tovább formálódni, hogy megteremtődjék a termelők érdekeltsége a gazdálkodásban. A jövőben a MÉK-ek közös vagyona felett a felügyeletet és a kezelést a SZÖVOSZ és a TOT együttesen látja el. Szükséges, hogy a MÉK-ek működése érdekében a meghozott jogszabály keretei között maguk a tagszövetkezetek demokratikusan döntsenek. Végül sok sikert és eredményes munkát kívánok Somogy megye valamennyi szövetkezeti kommunistájának, vezetőjének, tagjának és a részvevőknek. A következő felszólaló, Losoncai Mihály, a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke a gazdaságokban rendelkezésre álló munkaerő helyzetével foglalkozott, és rámutatott: a szervezés pozitív vagy negatív voltát bizonyítja, hogy elegendő-e a kézi munkaerő. A fiatalok például szívesebben dolgoznak a közösben, ha a velük való törődés jeleit látják; ha jó munkaeszközöket adnak nekik a feladatok elvégzéséhez, és úgy szervezik meg a munkájukat, hogy elegendő idejük marad szakmai, kulturális igényeik kielégítésére. A továbbiakban a gépellátással, az itt mutatkozó fogyatékosságokkal, a szövetkezeti demokrácia érvényesülési formáival foglalkozott felszólalásában a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke. Pelle József, a somogysárdi takarékszövetkezet elnöke ennek a falusi pénzelhelyezési és kölcsönzési formának a népszerűségét bizonyította tapasztalati példákkal. Ma 180 milliós betétet kezelnek a somogyi takarékszövetkezetekben, s több mint 16 000 család ilyen vagy olyan célkitűzéseit segít megvalósítani a szövetkezeti mozgalomnak ez az ága. Három évvel ezelőtt még csak 5,5, ma már 30 millió forintos termelési kölcsönnel támogatják az igénylőket, ezenkívül számottevő a lakásépítésre és háztartásgépesítésre folyósított kölcsön is. Nagy Ferenc, a Nagyatádi Komfort Ktsz elnöke a kisipari szövetkezetek régebbi cs mostani elbírálása, szerepük megítélése közötti különbséget vetette össze. Elmondta, hogy ma megbecsülést, törődést éreznek mindennapi munkájukban, és ez örömmel tölti el a vezetőket és tagokat egyaránt. Gyenge eszközellátottsággal indultak annak idején, s tavaly már 5800 embert foglalkoztattak és 44 milliós termelést értek el a megye kisipari szövetkezetei. Gondként említette, hogy az utóbbi időben elvándorlás tapasztalható, még a törzs- gárda-tagok közül is néhány an elhagyják a ktsz-t azért, mert másutt kevesebb munkával is több pénzhez juthatnak. Ö is, csak úgy, mint sokan mások az országban és a megyében, nagyon várja az új szövetkezeti törvény megjelenését, amely a szövetkezeti mozgalom további fejlődésének segítője lesz. Kékesi Jenő, az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöke a szövetkezetek ellenőrzésének, ennek a sokhelyütt ma is megoldatlan problémának a megoldására hozott követésre érdemes példát saját területükről. A szövetség tagszövetkezetei öt kivételével megállapodtak a revízió elvégzésének mikéntjében. Ebből a gazdaságoknak származik haszna, érthető, hogy keresték és megtalálták a járható utat. A szövetség több esetben juttat el javaslatokat a TOT-hoz, ezekből azonban nem mind valósul meg, illetőleg a megvalósulás nem mindig a legmegfelelőbb. A szövetség elnöke ezután a szövetkezetek és a vállalatok kapcsolatáról elmondta, hogy olykor a hatáskör hiánya akadályozza a vállalatokat a döntésekben, trösztre való hivatkozással állnak el a határozott állás- foglalástól különböző kérdésekben. A szövetkezeten belül A vitában elhangzottakat Bogó László összegezte, majd Németh Ferenc szólt a tanácskozás hasznosságáról. — Ez a kommunista szövetkezeti aktívaülés a szövetkezetpolitikai irányelvek helyes megértését segítette. Nem lezárt témáról, hanem folyamatról, több évre szóló munkáról van szó, olyan munkáról, ami a szövetkezeti moza közös és a háztáji jó kapcsolatának egyik eredményét abban látja, hogy az északsomogyi területen biztatóan fejlődik a háztáji sertéstenyésztés. Keserű József, a darányi Üj Élet Termelőszövetkezet elnöke a négy község gazdaságaiból fokozatos egyesüléssel létrejött nagy szövetkezeti közösség eredményeiről tájékoztatta a tanácskozás részvevőit: a koncentráció haszna már eddig is forintokban mutatkozott meg, mert az erőket így jobban kihasználhatták. A darányi elnök ezután a technikai fejlődés még meglévő korlátáiról szólt, majd a kommunistáknak arról a fontos feladatáról beszélt, amely a gazdaságokban föllelhető közömbösség megszüntetésére irányul. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke felszólalásában egy, még 1948-ban megtartott, a mostanihoz hasonló tanácskozásra emlékezett. Akkor határozatokat hoztak, és ezek a határozatok utat mutattak, segítették munkájukat az elmúlt huszonkét évben — előbbre vitték a mozgalmat. Jövőre ünnepük az fmsz-ek megalakulásának 25. évfordulóját, s úgy vélik, joggal elmondhatják ebből az alkalomból: jó szolgálatot tettek a falvak fejlődése érdekében. És kifejlődés folytatódik, hiszen most a háztáji árutermelést segítik az áfész-ek; lakásszövetkezetek alakultak, sőt most már üdülőszövetkezetről is tudunk. A munkából alaposan kiveszik részüket a kommunisták, akik külön-külön ott dolgoznak valamennyi területen, de tizenhárom saját pártalapszerveze- te is van a megye fogyasztási szövetkezeteinek. galmat erősíti. A továbbiakban ügyelni kell pártunk szövetkezeti politikájának következetes megvalósítására; kerülni kell a szélsőségeket, harcolni kell az e téren jelentkező jobb- vagy baloldali torzulások ellen. A megyei pártbizottság mindig nagy gondot fordított és fordít a pártunk politikájának érvényre jutására. A cél a szövetkezeti mozgalom sokoldalú fejlesztése, ezen belül is az egyesült termelőszövetkezetek gazdasági, szervezeti és politikai megszilárdítása. Befejezésül a megyei párt- bizottság első titkára megköszönte a megye szövetkezeteiben dolgozó kommunista és pártonkivüü tagok eddigi eredményes munkáját. Külön elismeréssel szólt a mozgalomban már két évtizede dolgozó tagokról, majd a szövetkezetek további gazdasági és szervezeti megerősödéséhez kívánt sikereket a kommunista aktíván részvevőkön keresztül a megye szövetkezet' ’ - ' tá nak. * » * Fehér Lajos tegnap, a délutáni órákban, Németh Ferenc, Bogó László és Böhm József, a megyei tanács vb- elnökének társaságában a ba- latonszabadi November 7. Termelőszövetkezetbe látogatott. Németh Ferenc zárszava SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1870. szeptember 18. ;3
