Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-09 / 186. szám
A DOLGOZÓ NŐKÉRT Beszélgetés a Húskombinátban Akikor még nem volt jegyzet- I füzet a kezemben, amikor Bognár József, a Húskombinát pártszervezetének csú csutkára azt mondta: »-Ügy érzem, a Központi Bizottság határozata feltétlenül fordulópont lesz a nőmozgalam történetében.« Megjegyeztem a mondatot, hiszen lényegében ez a gondolat volt az alapja, indító oka beszélgetésünknek. (Hatan ültünk az asztal mellett: Gombos Gáborné, a megyei pártbizottság nöfele- löse, Ostoros István) az üzem igazgatója, Bognár József, a pártszervezet csúcstitkára, Pápai István, a szakszervezeti bizottság titkára és Harsányt Károlyné műhelybizottsági titkár. Nem értekezlet volt ez, hanem inkább őszinte, kötetlen eszmecsere arról, hogy a Húskominátban, ahol a dolgozók 44 százaléka nő, mit tettek és mit tesznek a nők helyzetének javításáért.) BOGNAK JÓZSEF: — ELső feladatunknak azt tartottuk, hogy ezt a fontos határozatot megismertessük. Ezért a városi pártbizottság ülése után megvitattuk, tájékoztattuk a tagságot. A következő lépés, hogy a határozatok szellemében részletesen, konkrétan kidolgozzuk, üzemünkben milyen feladatokat kell elvégezni. Nem kis munka ez, sokat tanakodtunk, hogyan. milyen módon oldjuk meg. Ez a mostani időszak ugyanis rendkívül zsúfolt; készülünk a pártvezetőségi választásokra, rengeteg a szabadságolás. Végül úgy döntöttünk, hogy a körültekintő vizsgálatot, a részletes munkaprogramot a pártvezető- ségi választás után dolgozzuk ki: PÄPAI ISTVÁN: — Ez persze nem azt jelenti, hogy nem tettünk semmit. Van egy sor munka, amit ettől függetlenül elvégeztünk, és folyamatosan végeznünk is kell. GOMBOS GÁBORNÉ: — Szeretném, ha erről is szólnának nhéány szót BOGNAK JÓZSEF: — Az égési' nőmozgalmat szélesebb alapokra helyezni — ez a kiinduló alap. Megállapodtunk abban, hogy az egész üzemben, minden területen, kialakítjuk a nőfelelősi rendszert; a pártszervezetben, a szakszervezetben és az ifjúsági vonalon egyaránt. A mostani Időszakban nem egymástól elszigetelten, hanem közösen munkálkodunk a személyek kiválasztásán. Napi feladat ez, olyan, amit nem halogathatunk, s amit rövidesen be is fejezünk. Másrészt, ezzel párhuzamosan, bizottságokat jelölünk ki. A különböző üzemrészekben ők végzik el a felméréseket. és az 5 javaslataik, állásfoglalásuk alapián állítjuk össze munkaprogramunkat. (Nincs az a beszélgetés, ahol közben ne lennének kitérők. Ami ebben a témában ezen a beszélgetésen elhangzott, abból egyrételműen kitűnt: felelősseggel, körültekintő, összehangolt szervezéssel fogtak hozzá, hogy az új alapokon továbbfejlesszék a nőmozgalmi tevékenységet. Hogy többet tehessenek munkatársaik, a dolgozó nők érdekében.) OSTOROS ISTVÁN: — Arról már szó volt, hogy dolgozóinknak csaknem a fele nő. Ez a körülmény törvényszerűen megkívánta tőlünk már korábban is, hogy foglalkozzunk gondjaikkal, s az átlagosnál jobban törődjünk velük. Termelési feladataink jó részét ők valósítják meg, közvetlen érdeke tehát az üzemnek, hogy ahol lehet, kömnyítsümk helyzetükön. BOGNAK JÓZSEF; — Igen, erről szólni kell, hiszen megítélésem szerint ez is hozzátartozik a határozatok megvalósításához. Hallani lehet, olvastunk is róla, hogy nem egy helyen bérkülönbségek vannak az azonos munkakörben dolgozó nők és a férfiak között. Korábban, kivált a három vállalat egyesülése után, előfordult ez nálunk is. Az elmúlt évben a gazdasági, a párt- és a szakszervezeti vezetés közös döntése alapján rendeztük ezeket a gondokat. gombos sAndorne : — Milyen a nők aránya a vezetésben? OSTOROS ISTVÁN: — Talán úgy mondhatnám, hogy nem rossz, de ez nem azt jelenti, hogy nem lehetne jobb. A legfelső, közvetlen vezetésben nincs nő. Hat főosztályvezető van nálunk, s ebben a beosztásiban csak egy a nő. Az osztályvezetőknek viszont csaknem a fele nődolgozó. (Elidőztünk egy kicsit ennél a gondolatnál. Ami elhangzott, abból kiderült, hogy a nők többé-kevésbé ott voltak eddig is a vezetésben, kivették részüket — szó szerint idézem — az üzem közéletéből. Ám az is kiderült: ennél többre van szükség! Az előrejutás azonban hosszú időt, nagy türelmet igényel, hiszen szemléletbeli hibák, fogyatékosságok itt is akadnak. Idézek egy példát: »Van olyan nődolgozónk, aki többre képes, ám a férje nem engedi, bármit is vállaljon ...«) BOGNAK JÓZSEF: — Pedig mi, kivált az elmúlt két évben sokat tettünk azért, hogy köny- nyítsünk nődolgozóink helyzetén, egyszerűsítsük, segítsük az üzemen kívüli feladataik elvégzését. Gondolok itt arra, hogy a város egyik legkorszerűbb üzemi orvosi rendelője van nálunk. HARSÄNYI KÁROLYNÉ: — Ez egy nagyszerű dolog! Négy szakorvosi rendelés van. Be van osztva, hogy melyik | üzemrész mikor mehet, s az asszonyoknak nem keli az oZTK-ban sorha állni. Igen nagy időkieséstől és gone tói mentesülnek így. BOGNAK JÓZSEF: — Aztán vállalati büfét létesítettünk. Itt egyre inkább szélesítjük az áruválasztékot. A közeljövőben olyanná akarjuk ezt fejleszteni, hogy a teljes bevásárlást itt elvégezhessék. Hasonlóan előnyös és hasznos a vállalat húsboltja. Ezzel nemcsak az itt dolgozó nők húsbeszerzési gondja oldódott meg, hanem azoké a másutt foglalkoztatott asszonyoké is, akiknek a férje itt dolgozik nálunk. HARSÄNYI KÁROLYNÉ: — Ügy érzem, hiszen jól ismerem asszonytársaim véleményét, hogy mi nagyon elégedettek lehetünk. Soilcan járnak be vidékről, út közben találkoznak másutt dolgozókkal is, és beszélgetnek. Bizony gyakran mondogatják: nem lehet nekünk panaszunk. GOMBOS GABORNÉ: — Kétségtelenül elismerésre méltó, hasznos és jó, ami eddig történt. Milyen további terve, elgondolása van az üzem vezetőinek? OSTOROS ISTVÄN: — Amint elhangzott, sok a vidékről bejáró dolgozónk. Az utazás sok időt rabol el. Két autóbuszt igényeltünk: tervünk az, hogy a be- és a hazaszállításukat ezzel oldjuk meg. Volt egy meleg vizes üdülőnk Harkányban, az idén vettünk egyet Balatonbogláron. HARSÄNYI KÁROLYNÉ: — Csodálatos helyen van. Családi üdülő. Én csak azt mondhatom, ha a dolgozó nő oda családostól kimegy, valóban pihenhet. OSTOROS ISTVÁN: — A másik, ami tulajdonképpen hozzátartozik negyedik ötéves tervi elképzeléseinkhez: szeretnénk az üzemen belül valami kis kultúrotthont létesíteni. Sokan és egyre többen sürgetik. Persze beszélgettünk arról is, hogy jó lenne üzemi bölcsőde vagy napközi, de hát egyszerre minden nem megy. Ezekhez nagy anyagi befektetések kellenének. (Hozzátartozik a nők helyzetének könnyítéséhez, a nőmozgalmi munka javításához ez is? Feltétlenül igen! Hatan ültünk az asztal mellett, s azzal az érzéssel búcsúztunk, hogy a Húskombinátban már egy megindult, kedvező folyamat gyorsabb ütemű megvalósítását segítik, szorgalmazzák a nőmozgalmi határozatok. És még egy: ami és ahogy elhangzott itt, abból kitűnt az is, hogy nem késlekednek, nem várakoznak, hanem a helyi körülményeket mérlegelve valóban még többet kívánnak tenni az itt dolgozó sok száz nő érdekében.) Vörös Márta SZISÓ LÉSZLÓ - SÚLYOM JÚZSEK Az MgyaíUkk eSrnduli A kikötő elpusztul: 7.55-kor 4. Blake úgy tett, mintha hajlandó lenne a dolgon gondolkodni. Elbúcsúztak, és elváltak. Alig ment Blake néhány lépést, amikor Kono utánaszollt. — Elfelejtettem elkérni a telefonszámát. Ahol elérhetem. Az amerikai megadta. És a japán még aznap este felhívta Blake-et, s megkérte, hogy találkozzék vele egy bútorkereskedésben, másnap este. Fontos ügyben. Blake adta a csodálkozót, hogy miért kell nekik ismét találkozniuk, amikor nem régen váltak el. S miért érmen egy bútorkerősödésben? De aztán beleegyezett.. Kono csak annvit mondott, hogy délelőtt tízkor Blake legyen a lakásához eső legközelebbi sarkon, ott fogja várni egy gépkocsi, japán sofőrrel, az majd elviszi a megjelölt helyre. — Egy nagyon fontos személy akar beszélni önnel. Blake maga sem tudta, miért is csinálja végig ezt az egyre inkább konspirativ és veszélyes találkozósorozatot. Mindenesetre másnap délelőtt tíz órakor kint volt a sarkon. Bgy nagy fekete Ford suhant a járda mellé, majd kiugrott belőle egy alacsony termetű japán. Felrántotta a hátsó ajtót, s anélkül, hogy szólt volna Blake-hez, betuszkolta. Vajon honnan ismerte ez a szótian japán az »izomembert«? A legkevésbé Blake tudott volna erre felelni. A gépkocsi szinte teljesen céltalanul száguldott a városban: egyik utcából ki, a másikba be, aztán ki a város szélére, majd vissza. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. au gusztus 9. Megérkeztek a bútorkereske- désbez. Kono már ott állt az ajtóban. Hirtelen körülnézett, és gyorsan beült a kocsiba. A Ford ismét elindult. Mind a két japán hallgatott. Körülbelül egy fél óra hosz- szat kocsikáztak, majd egy mellékutában megálltak, s ekkor Kono megszólalt: — Előttünk áll az a másik kocsi. Jöjjön, abba kell átszáll- nurik! Amikor átszálltak, a volánnál ülő japán bemutatkozott. — Yamamoto — mondta. A kocsi elindult. Megint csend ült hármuk közé, mintha valamennyien a gondolataikba mélyedtek volna. Blake nem merte megtörni a csendet. Félni kezde+t. Csak amikor kiérték a hollywoodi dombok vő-«, akkor szólalt meg a géo’wsU vezető japán: — Fn«ém érdekelnék az ön tervei, hn*" vissza akar kerülni a flottához. — na én csak vicceltem — próbálta Tünké elverni a toyá'bbi «i*5r>tnfnk 1 ab»főc.&gét. — Ne kamolytalankodjék! Mondjon el mindent Jimmie Campbellröl! Mindent, amit tud — mondta jelentőségteljesen Yamamoto. FIATAL FONÓNŐK VAGYA Harmadszor is elnyerni a vörös selyemzászlót HATALMAS az üzem, sok fiatal dolgozik a gépek mellett A napokban elkészült felmérések alapján a Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyjárában dolgozók ötvenhét százaléka fiatal. 488-an KISZ- tagok. Jó munkájuk eredményeképpen másodszor nyerték el a KISZ kb vörös selyem vándorzászla j át. — Nehéz volt megszervezni — mondja Vizeli Istvánné, a gyár KISZ-bizottságának titkára. — Ugyanilyen nehéz lesz megtartani is. Mi mindent megteszünk, hogy harmadszorra is megszerezzük a Rózsa Etelka. selyemzászlót, s ha ez sikerül, akkor végleg a miénk lesz. A KISZ-irodában beszélgetünk, kintről behallatszik a gépek egyhangú dübörgése. HALK KOPOGTATÁS az ajtón, majd két fiatalember lép be. Leteszik a kezükben tartott papírt. A kilépési nyilatkozatukat hozták magukkal: itthagyják a gyárat, s megpróbálnak másutt elhelyezkedni. Mint mondják, sok a három műszak. — Sokan mennek el a fiatalok közül, s ez egyike legnagyobb gondjainknak. Mindig megkérdezzük őket, nincs-e valami problémájuk, hátha tudnánk segíteni. Sajnos, csak akkor mondják meg, amikor már kiléptek, holott tudnánk orvosolni a panaszukat Állami gondozottak is dolgoznak az üzemben, őket egy- egy brigád pártfogolja, hogy könnyebben beleilleszkedhessenek a munkába. Rendezvényeket szervezünk számukra, kirándulásokra visszük őket, hogy ne érezzék magukat egyedül. A lányok is szívesen csinálják, és őrölnek, ha megbecsülik őket és foglalkoznak velük. — A napokban a Kilián György alapszervezet felhívással fordult az üzem valameny- nyi alapsaervezetéhez, hogy a X. pártkongresszus tiszteletére tegyenek felajánlásokat — mondta Rózsa Etelka fonónő, akivel az üzemben találkoztam a hosszú gépsorok közt. Egyhangú gépbúgás, a levegőben por és pamutszálak szállingóznak. Rövid pihenőt tart, amíg az üzem külső csarnokában terveiről, az eredményekről és a felajánlásokról beszélgetünk. — Természetes, hogy a felhívás alapján a mi alapszervezetünk is rögtön csatlakozott, és megtettük a felajánlásokat. Vizeli Istvánné. Ezek között szerepel a selejt nélküli termelés, a százszázalékos teljesítmény túlszárnyalása, a fiatal szakmunkások segítése és minél több társadalmi munka. — Nagy vágyunk van — mondja —, hogy első helyezést érjünk el, s ezzel is bebizonyítsuk, hogy méltóak vagyunk Lenin nevéhez. Ugyanis jó munkánk eredményeképpen ebben az évben Lenin nevét vette fel az alapsaerveze- tünk. Negyvenen vagyunk egy brigádban. Igazi ifjúsági brigád. Egymást állandóan segítjük, s így állandóan száz százalék felett teljesítünk. — NAGYON SZERETEK itt dolgozni — mondja végül önmagáról —, s úgy érzem, hogy engem is megbecsülnek. 1965 óta dolgozom itt az üzemben, s havonta átlag 1800 —2000 forintot keresek. Ez szerintem igen szép fizetés egy nőnek. Tavaly kéthetes bulgáriai jutalomüdülésre küldtek el. Szeretek utazni. Most jöttem meg az NDK-ból, a közeljövőben pedig szeretnék a Szovjetunióba is elmenni. Remélem, hogy sikerül. Gyertyás László — Tizenhárom alapszervezet működik az üzemben. A fiatalok három műszakban dolgoznak, s így ezt számításba véve állítottunk össze programot nekik. Minden héten Túl a szántóföldi szemlék dandárján Elkezdődött a fémzárolás csütörtököm a klubhelyiségben közös klubnapokat tartunk háromtól ötig. Előadásokat szervezünk, ismeretterjesztő filmeket vetítünk, élménybeszámolókat tartunk a fiatalok részére, majd előadás után közösen megbeszéljük a témákat. Utána öttől kilencig szabad klubfoglalkozásokat, táncos összejöveteleket tartunk. Jó kapcsolatunk van a taszári KISZ-szervezettel, velük közösen állítottuk össze a Lenin- centenárium műsorát is. Igen nagy sikere volt az üzemben. Igen jó a klubhelyiségünk, mindennel föl van szerelve a magnótól a tévéig. Szeretnek is ide járni a fiataljaink. Mivel több műszakban dolgoznak, úgy oldottuk meg, hogy mindig a délelőtti műszakosok használhatják a klubot, s ők gondoskodnak a műsorokról is. Az Országos Vetőmagfel- ügyelősóg Somogy megyei Felügyelősége túljutott a szántóföldi szemlék csúcspontján: megtörtént a kalászoson, első, a burgonya második és a borsó harmadik szemléje. Váradi Gyulától, a felügyelőség vezetőjétől az idei tapasztalatokról, kilátásokról és a további feladatokról érdeklődtünk. Kalászosoknál a nemesített vetőmagvak szaporítóterülete mintegy kétszerese a tavalyinak. 3218 holdon végezték el a szemlét a felügyelőség dolgozói. Ebből 712 hold bizonyult alkalmatlannak. Somogybán a Kaposvári Állami Gazdaság, a Lábodi Állami Gazdaság, a Balatonnagybereki Állami Gazdasági, illetve a barcsi Vörös Csillag és a balatonszabadi November 7. Termelőszövetkezet foglalkozik a legnagyobb területen nemesített vetőmagvak szaporításával. A burgonya 3057 holdon várta a szántóföldi szemléket, s ebből a második szemle után 127 hold esett ki. Az évről évre számottevő kárt okozó fitof- tora az idén eddig csak kis mértékben jelentkezett, ez egyrészt az időjárásnak, másrészt az eredményes megelőző védekezésnek tulajdonítható. Eddig még a legérzékenyebb gülbaba kisvárdai rózsa és a somogyi sárga burgonvafajták is sikeresen ellenálltak a fitoftorábem tüntethette volna föl amerikait. Blake úgy tett, mintha figyelmesen hallgatná a magnetofont. Ám eközben azon tör— Tulajdonképpen kicsoda^ ön, s hogy képzeli, hogy én a flotta egyik hivatásos tisztjéről felvilágosításokat adjak? Az ilyesmit a törvény bünteti. — Ugyan már, ne legyen nevetséges! Hallgassa csak! Valami kattant, s Blake a^ következő pillanatban felismerte a saját hangját. Szó szerint az a beszélgetés hangzott el, amelyet Konóval folytatott, hogy kiugrassa a nyulat a bokorból. De eközben a magnetofon néhány mondatot is felvett Blake szájából, ami illetékesek előtt kissé kellemetlen szm- nák. Persze, továbbra is indoaz költ a veszélyeztetett területek (•rendszeres fiterelése és szükség esetön a hatékony beavatkozás. A giUnél és a répánál s jó termés vágható, sőt h° te a fejét, vajon mit feleljen 1 Venként ffmtölomré ntö^é most. Mondja meg, hogy az egész Campbell-históriát ő találta ki? Hogy ilyen nevű ismerőse nincs is? Hogy vannak barátai a flottánál, de nem a Pennsylvanián? Hogy azért tudott a Pennsylvania hawaii tartózkodásáról beszélni, mert volt flottatársai mesélték neki: kikötés közben Honoluluban látták a zászlós hajót? (Folytatjuk) Vi-vtöl teljesítéssel is számol»*' 1 1 o.Vt of 700 vagon kalászost fémzárolnak Az őszi árpával elkezdődött a gabonafélék nemesített vetőmagjának a fémzárolása. Mintegy 600—700 vagon kalászosnál végzik el ezt a munkát a megyében. Az így lezárt vetőmag • jelentős részét exportálják. A fémzárolási megelőző tennivaló egyike a tisztítás. Az idén a szokásosnál későbbi aratáskezdés indokolja, hogy ahol erre mód van, két műszakban végezzék a termény tisztítását. Figyelembe kell venni ugyanis azt, hogy az időjárási problémák miatt kifogásolható lesz a vetőmag csíraképessége. A termelőszövetkezetek közül a barcsi és a balatonszabadi rendelkezik megfelelő tisztító kapacitással, s az utóbbi szövetkezetben máris két műszakban megy ez a munka. A vasúti torlódás elkerülése végett ajánlatos, ha a gazdaságok maguk is vállalkoznak a szükséges zsákoknak gépkocsival történő szállítására. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a következő évi termés egy részéhez maguk biztosítják a vetőmagot. Nem mindegy, hogy milyen ez a mag, alkalmas vagy alkattan - lan az elvetésre. Az idén a már említett csíraképesség- hiány, valamint a meglehetősen gyomos gabonaterület arra int, hogy a gazdaságok vizsgáltassák meg a saját termésből visszatartott vetőmagot a felügyelőségnél. Minden 300 má- zsányi vetőmagból félkilós mintát kell a járási tanácsok mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályaihoz eljuttatni. Onnan a felügyelőség összegyűjti a tételeiket, s az eredményről értesíti a gazdaságot. Fontos, hogy a minták elküldésével igyekezzenek a termelők, mert ha a vizsgálat esetleg vetőmagcserét' javasol, azt ugyancsak idejében kell beszerezniük. Idei tapasztalat: feltűnően terjed az aranka. Szükség van az irtására ott is, ahol közvetlen kárt ugyan nem okoz — dülőutak mentén és egyebütt —, de terjedési góc lehet, ahonnan a hereféléket is ve- szélvezteti. és súlvos kieséshez vezethet a takarmányoknál, értékesítésre szánt aprőmag- valkná!. Hernesz Ferenc ! Csak jó mag kerüliön a földbe
