Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
MAI KOMMENTÁRUNK Együtt a honvédelmi nevelésért Segítséget kérnek Egy fejlődő kis szövetkezetről Hazánk védelme politikai szempontból szilárd, szakmai szempontból jőlképzett, magas erkölcsi tulajdonságokkal rendelkező fiatalokat igényel. A KISZ-szervezetek nagyon sokat tehetnek a honvédelmi nevelésben, a katonai szolgálatra való felkészítésben, hiszen böblb mint harminck;lencezer úttörő és kisdobos, s körülbelül hatvanötezer KISZ-kor- ojztályú fiatal van a megyében. Ezért tárgyalta meg tegnapi ülésén a megyei KISZ- bizottság a honvédelmi nevelés helyzetét. Átfogó képet adott a honvédelmi nevelés 'fejlődéséről a megyei KISZ-vb írásos jelentése és a szóbeli kiegészítés. Leszögezte, hogy a programok, a rendezvények és az akciók jól szolgálták a hon- v-'delmi nevelést. A jövőben azonban még nagyobb figyelmet kell fordítani az ifjúság kommunista nevelésére, honvédelmi felkészítésére, a bevonulás előtt álló fiatalok katonai előképzésére. A KISZ- szervezetnek állandóan magyarázniuk kell, hogy a honvédelem, a haza védelme nemcsak a fegyveres erők feladata, hanem a társadalom minden tagjának, valamennyi állampolgárának szent kötelessége. A KISZ-aktatás hozzájárult a fiatalok /ilágnézetének, eszmei-erkölcsi tulajdonságainak formálásához és fejlesztéséhez. A magyar történelem évfordulói a hazafiság, az internacionalizmus eszméinek elmélyítését, a forradalmi hagyományok ápolását szolgálták. S mély érzelmi és tudati hatást gyakoroltak a fiatalokra. A megyei KlSZ-bizottság elemezte azt is, hogy milyen színvonalú a honvédelmi nevelés az ifjúság egyes rétegeiben. Megállapították, hogy évenként tizenötezer úttörő vesz részt honvédelmi versenyeken, ötezer-hétszáz a lövészversenyeken. Az úttörőolimpia lövészversenyein több mint huszonhatezer pajtás indult. A KISZ és az MHSZ nyoldvanhat modellező, rádiós, honismereti, sport- és bar- kácsszakkört szervezett az általános iskolákban. A hat és tizennégy év közötti gyerekek honvédelmi neveléséhez hozzájárultak a névadóünnepsé Gyermeksltesyak, kamaszholmik A Dráva menti falvakban felszabaduló női munkaerő jó foglalkoztatásra talált a Kaposvári Ruhagyár heresznyei telepén. Százhuszonhét asszony és lány jár autóbusszal, kerékpárral a telep két üzemébe. Szinte műemléknek tűnő gépeken halad, tekeredik a szál e szövőüzemben. Naponta 250 —300 darab törülköző készül el itt. gek, a honvédelmi zászlóaljak, a harci túrák és a számháborúk is. Tizenháromezer fiatal tanul közép- és felsőfokú iskolában, szakmunkásképzőben. Az új bevonulási törvény miatt nagyon fontos ennek a rétegnek a honvédelmi előképzése. A honvédelmi ismeretek oktatása, a sikeres honvédelmi napok jelzik az elért eredményeket. Az iskolai honvédelmi napokon például t;eznkétezer, a felszabadulási lövészversenyeken pedig négyezer diák mérte össze a tudását. Somogybán több mint ezer- hétszázötven fiatal vett részt a sorkötelesek álta’ános honvédelmi előképzésén tavaly és az idén. Tizennégy községben kétszázötvenen kaptak határőr-kiképzést. Még egy érdekes adat: több miht ezerkétszázan járnak az MHSZ rádiós, modellező és lövészklubjaiba. Sok szó esett az ötszáz tagú ifjúgárdáról is az ülésen. Az általános kiképzés mellett híradós, közbiztonsági, közlekedésrendészeti és vízi szakaszokat képeznek ki. S hamarosan megalakul a határőrszakasz is. A jövőben sokkal több lányt is bevonnak a rádióski- képzésbe, és polgárivédelmi, valamint elsősegélynyújtó szakaszokat szerveznek nekik. A megyei KlSZ-bizottság meghatározta a feladatokat is. A vitában felszólalók hangsúlyozták, hogy a KlSZ-szerve- zeteknek a jövőben még többet kell tenniük a fiatalok honvédelmi neveléséért. Horváth Sándor, a megyei párt- bizottság munkatársa javasolta, hogy a KISZ-bizottságok használják fel tapasztalatszer- i zésre a sorozásokat, sőt gon- ’ doskodjanak gazdag programról is. Nagy gond a megyében, hgy kevés a lőtér, s nincs elegendő technikai eszköz. Ber- náth Károly felajánlotta a munkásőrség technikai segítségét, Boczán András alezredes, az MHSZ megyei titkára pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy megfelelő összhanggal sokkal több lehetőség állhat a fiatalok rendelkezésére. A megyei KlSZ-bizottság megköszönte azoknak a munkáját, akik segítik a KISZ- szervezetek és az úttörőcsapatok honvédelmi tevékenységét. L. G. TIZENKILENC évvel ezelőtt — 1951. november 7-én — alakult meg a Böhönyei Vegyesipari Ktsz. Nehéz lenne követni a megtett út állomásait. Bizonyos, hogy számtalan nehézséggel kellett megküzdeniük. Ezt bizonyítják a ktsz eredményei, ez csendül ki Pataki Gábor párttitkár és Eremuszi Sándor főkönyvelő szavaiból is, akikkel a szövetkezet szépen berendezett irodájában beszélgetek. Elmondják, hogy szákkilencen dolgoznak a ktsz-ben, s termelésük — az év első felében — csaknem eléri a négymillió, nyereségük pedig meghaladja a 400 000 forintot. Emelkedett a lakossági munkák értéke is. Százötvenezer forinttal több szolgáltatást végeztek, mint 1969. első felében. Eredményeiket növelte a munkaverseny is. Korábban falszribadulásunk évfordulójára, most a pártkongresszus tiszteletére vállaltak minden részlegben külön termelési feladatokat. Elhatározták, hogy legalább 5 százalékkal növelik a termelést, csökkentik a költségeket, s 6 százalékkal több munkát végeznek a lakosság számára. Javítják a minőséget, jobban kihasználják a gépeket, bővítik a termékek választékát, s több új cikket készítenek. S hogy a jobb munkát ösztönözzék, vándorzászlóval és háromezer forinttal jutalmazza a vezetőség a legjobb eredményt elérő részleget. Perzsel a nap. Az udvaron porzik az égett, nyári fű. Előttünk .— katonás rendben — faanyagok, deszkák sorakoznak. Baloldalt a faipari műhelyek. Mindenütt gépek, mellettük kék munkaruhába öltözött emberek dolgoznak. Arcuk fénylik a verítékcsep- pektől. Fűrészelik, csiszolják, formálják a fát. »Duna« gyermekasztalokat készítenek, nagy mennyiségű zománcozó csévét és konyhaszékeket. A KÖZPONTI teleptől kissé messzebb — a benzinkút mellett — dolgoznak a lakatosok. Fülsiketítő lárma. (Itt még nincsenek zajtompító készülékek.) Tízen szorgoskodnak. Fiatalok, lelkesek, jóked- vűek. Fúró- és köszörűgépekkel dolgoznak. Szemben — középen — egy hegesztő dinamó növeli a hőséget, — Ezeket a gépeket fiatalok készítették — mutat a drótfonóra és a fűrészgépre a szövetkezet párttitkára. — Sa— Nagyobb ütemű termelés folyik a konfekciórészliegnél, de az érdeklődés is jóval nagyobb a termékek iránt — mondta Weisz József telepvezető. Kaposvárról kapják a kiszabott árut, és a betanított munkásként dolgozó nők összeállítják az ízléses gyermeköltönyöket, kamaszholmikat. Elmondta a telepvezető azt is, hogy amióta a Kaposvári Ruhagyár a telep tulajdonosa, mintegy húsz százalékkal javult az átlagkereset, is. Az it}, összeállított termékek egy részét exportálják a Szovjetunióba. ját készítmények a satupadok is. Egy- évvel ezelőtt alakult a részleg, de kinőttük már. Nagyobb, korszerűbb kellene. A textilikónfekció részlegben negyvenhét — nagyrészt fiatal — nő dolgozik. (Itt is kevés a férfi, mindössze három.) Nagy mennyiségű sportzekét, esőkabátot, férfipantallót varrnak. Dolgoznak még a szövetkezetben órások, műszerészek, rádió- és -tévészerelők, .cipészek, női és férfifodrászok. Nemrég nyílt a köszörűs részleg. Még Nagyatádról is ide hozzák a munkát. — Terveik? — kérdezem. — Szeretnénk egy kis autószervizt — válaszol a főkönyvelő. — Igénylik. Hatszázezer forintba kerülne. Jövőre talán elkészül. Akarunk egy szolgáltatóházat is. Ügy kellene, mint egy falat kenyér! De miből?! Igaz, kevesen vagyunk, de még kevesebb segítséget kaptunk. A PÄRTTITKÄR veszi át a szót: — Higgye el, megérdemelné ez a tagság a segítséget, mert mindenre képes a szövetkezetért. Most már elárulom, klubtermünk is van. Nézze, csak ezt a helyiséget! Benyit egy húsz négyzetméternyi szobába. A falakon képek, a parkettet szép, színes szőnyegek borítják. — Társadalmi munkában csináltuk, de úgy készült a fedett kerékpárszín s az öltöző- helyiség is a faipari részlegnek. Legalább 50 000 forint értékű munka! S a fiatalok jártak az élen. Ök fogták a munka nehezebb végét. Talán érzik, hogy értük, s hogy nekik épül minden a Böhönyei Vegyesipari Szövetkezetben. Szakács Erzsébet Ki figyel oda ? Itt szakember... ott szakember ... — mármint hiány! Közgazdasági egyetem, iparszak: az 1970-ben végzettek mindegyike három hely között válogathat. Statisztika: a fiatal szakemberek körében magasabb a munkahelyváltoztatások száma, mint idősebb kollégáiknál. Tény: Somogyi klub — a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Vélemény (Nép- szabadság, 1970. augusztus 4-i szám): A társadalmi ösztöndíj alig ösztönöz a vállalatok és a még tanuló egyetemisták, főiskolások között szerződéskötésre. Országos napilapunk joggal veti fel: a társadalmi ösztöndíj feltételeiben nem különbözik az államitól. Mértékében az az eltérés, hogy csak a vidékre szóló szerződést kötök juthatnak plusz 100, plusz 400 forintos többlethez. A lap cikkírója a társadalmi ösztöndíjasok arányának az 1969. évi 22 százalékról 12 százalékra való csökkenését az azonos feltételekkel és az alig eltérő ösztöndíjöszegek- kel magyarázza. Valódi és döntő tényezők ezek. Van azonban a társadalmi szerződéseknek egy pénztől független és jobb odafigyeléssel felszámolható negatívuma is. Minden szerződés lényeges pontja az, hogy az iskola befejezése után meghatározott ideig kell dolgozni az adott helyen. S ez természetes. A negatív oldal az, hogy ez csaknem mindig a vállalatnak jó! Ezzel ugyanis nyeregben van: kap egy szakembert, s míg lefelik a szerződéses idő, van ideje újabb lépésekhez. Nem kell izgatnia magát az anyagilag és erkölcsileg elkötelezett dolgozó miatt, a kezdő szakember ugyanis ritkán talál olyan új munkahelyet, amely visszafizeti a három-négy év alatt felvett ösztöndíjat. Az is tapasztalható, hogy a társadalmi ösztöndíjas kisebb fizetéssel kezdi gyakorlatát, mint »szabadúszó« kollégája: a szokásos 1600— 1800 forint helyett csak 1500—1600 forinttal. S. az is tapasztalható, hogy jövedelme lassabban emelkedik az előbb említett csoportéhoz viszonyítva. Társadalmi ösztöndíj nélküli társa olykor »majd elájul« a sok-sok »gyöngédségtől«, amellyel a vállalatnál fogadják, az ösztöndíjas pedig napokig, hetekig ácsorog friss diplomájával a kezében — kapun belül. Nincs, aki figyeljen rá. Elengedhetetlen a differenciáltabb és mpgasabb ösz- szegű társadalmi ösztöndíj létesítése mellett az is, hogy az ilyen — kapun belüli — diszharmónia megszűnjön. Volt már példa arra, hogy egy nagyvállalat társadalmi ösztöndíj nélkül kezdő szakembere kezében több oldalas programot adott: a hathónapos gyakorlat programját. A gyakorlati idő hetekre megszabta az elvégzendő feladatokat, amelynek alapvetően a vállalat teljes keresztmetszetű megismerését tűzték ki célul. Területenként jelölték meg, hogy milyen főbb szempontok szerint javasolják az ismerkedést. Ezen a programon egy név is szerepelt. Annak a neve, aki a gyakorlati idő alatt szemmel kíséri az ifjú szakembert, segít a személyi és ismeretbeli problémák megoldásában, és aki beszámoltatja védencét a tapasztalatokról. Milyen jó lenne, ha ez az egyedi jelenség — itt is, ott is — mindennapos gyakorlat lenne! Orosz László Árak, áruk, vélemények — zöldségügyben As okok A zöldség — és gyümölcsíorgalam túlnyomó többségét a MÉK intézi. A konzervipart kivéve viszonylag kevés a társulásos alapon vagy egyéb úton való értékesítés. Azok a tapasztalatok tehát, amelyeket a MÉK a felvásárlásnál és az értékesítésnél szerez, meghatározzák a megye egész zöldségellátásának helyzetét. — Ami országosan igaz és országosan gond, nehézség, az Somogyra is vonatkozik. Itt sem rosszabb, és nem is jobb a helyzet — mondta bevezetőben Vadalma Tibor, a MÉK főosztályvezetője, amikor az idei év tapasztalatairól beszélgettünk. i — Egy évvel ezelőtt lapunk is foglalkozott a zöldség-, gyümölcsellátás gondjaival. Elhangzottak akkor különböző megszívlelendő észrevételek is. Es most ugyanolyan vagy még súlyosabb gondok jelentkeztek. Kérem, tájékoztasson arról, hogy a szerződéskötések alapján hogyan alakult a zöldség- termelés. — Területi adatok nem állnak a rendelkezésünkre, a gazdaságokkal mennyiségi szerződéseket kötünk. A múlt évben összesen 2512 vagon, az idén 2165 vagon zöldségféle felvásárlásában állapodtunk meg. A csökkenés tehát csaknem négyszáz vagon. Jó néhány szövetkezet csökkentette ugyanis a kertészetét. A munkaerőhiány kényszerítette a gazdaságokat, hogv lemondjanak a zöldségfélék termeléséről. Egy példa: négy Balaton menti szövetkezetben — Balatonlkilitiben, Ba- latonszabadiban. Balatonend- réden és Nagyberényben — tavaly 216 holdon, az idén viszont csak nyolcvanhárom és fél holdon termelnék zöldségPirii áf iMeffiestvezzük: A kertészkedés nagysága szorosan összefügg egy mezőgazdasági üzem fejlettségével, gépesítettségével. A munkaerőhiány természetes következménye, hogy a kézi munkát igénylő növények termeléséről mond le a gazdaság. A helyzeten egyéb növény- termesztési folyamatok gépesítésével lehetne változtatni, s így mód nyílna a kézi munkaerő »házon belüli« átcsoportosítására.) — A területcsökkenés következménye, hogy kevesebb az áru. Ismertek az időjárás okozta nehézségek is. Hogy alakult ilyen körülmények között a MÉK forgalma? S menynyivel drágábban lehet hozzájutni ezekhez a terményekhez? — A múlt év első felében 173, az idén 152 vagon zöldségfélét forgalmaztunk a megyében. Több árufélénél gondjaink voltak és vannak. Még egy évben sem hoztunk be más megyéből annyi zöldségfélét, mint az idén: júniusban és júliusban például csaknem 450 mázsa fejeskáposztát, több mint kétszáz mázsa uborkát, 750 mázsa paradicsomot, 550 mázsa paprikát. Sokáig meglehetősen magasak voltak az árak. Az első félévben például 12—13 százalékkal volt magasabb a fogyasztói árszínvonal, mint a múlt év azonos időszakában. — Ezt észleltük, tapasztaltuk valamennyien. Mire számíthatunk. milyen kilátások vannak — részben a zöldségfélék mennyiségére, részben pedig az árakra vonatkozóan? — Ahogy a gondok oka eddig is részben az időjárás volt, a jövőt is befolyásolja az, hogy milyen lesz a következő egy- ’ két hónapban. Felméréseink szerint a paprikánál és a paradicsomnál már ezen a héten jelentős változás történik. Az árumennyiség növekedésével a hét végéig számottevően csökken a két termék foevaszto' i«r. Vi^-rrvnf Tyvórv*r<'’iVl{ les7 a karfiol, az őszi szedésű karfiol »beindulásáig«. Ez a r* vény nem bírja a hőséget, s ezért voltak már eddig is zavarok az ellátásban. Hasonló gondok vannak az uborkával. Az ellátás azon múlik, hogy hogyan »jönnek be« a másod- vetésű uborkák. Tavaly július végéig hetven vagont,- a.z idén mindössze harminchármat értékesíthettünk. (Vajon jól védekeztek-e a termelő üzemek? A kiváló szerek mellett előfordulhat-e ekkora kártétel, kiesés, ha valóban idejében, és lelkiismeretesen látják el ezt a munkát?) — Ami tehát a jövőt illeti, bizonyos zöldségféléknél javulás várható, másoknál viszont meglehetősen bizonytalan, hogy hogyan alakul a helyzet. Megítélése szerint mit kellene tenni, hogy ezek a gondok ne Ismétlődjenek meg? — Hogy egyre több zöldségfélét fogyasztunk, hogy nőnek az igények és hogy erről beszélni is kell, az tulajdonképpen jó. Az viszont már nem, hogy ilyen előjellej. ejtünk szót róla, mint most is. Ahhoz, hogy a növekvő igényeknek eleget tudjunk tenni — nagyon röviden: pénz kell! Vonatkozik ez a termelőkre, és vonatkozi! ránk, forgalmazókra is. Hiszen nekünk is gondjaink vannak p. szállítóeszközökkel, probléma kát okoz az áruszállítások késése — és1 folytathatnám még a sort. De a termelés fejlesz tése, helyesebben annak a hanyatlásnak a megállítása, ami nek tanúi vagyunk, nem képzelhető el beruházások nélkül. Ez az, ami feltétlenül meggondolásra kell késztesse a vezetőket — mondta végül Vadalma Tibor. Nagyjából kialakrilt ezen a beszélgetésen, mi okozta, minek a következménye az, hogy a vásárlók sokat méltatlankodnak mind a zöldségfélék msny- nyisége, mind pedig a magas árak miatt. Vörös Márta (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP 'éntek, 1970. augusztus 7.
