Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

FÉL ÉV UTÄN Az iparban nőtt, az építőiparban csökkent a termelés A megye gazdasága és tár­sadalmi élete a II. negyedév­ben is az I. negyedévben ta­pasztalt tendenciáknak meg­felelően alakult, így a félév egészét tekintve kedvezőbb a fejlődés, mint a megelőző években. A fejlődés azonban nem volt egyenletes, és nem is minden ágazatban követke­zett be. A termelőágazatok tévé- _ kenységét tekintve legkedve- ' zőbb fejlődés az iparban volt. 1970. I. félévében a megye ipa­rának fejlődése az elmúlt év második felében kialakult irányzatnak megfelelően gyor­sabb ütemű és egyenletesebb volt, mint a megelőző két év azonos időszakában. Az egy évvel korábbihoz viszonyított 17 százalékos termelésnöveke­dés az országosat is (8 száza­lék) jelentősen meghaladta. Ebben nagy szerepet játszott a termelő kapacitás bővülése (a tavaly elkészült rekonstruk­ciók és a beinduló új telepek eredménye) s a növekvő keres­let a termelt cikkek iránt. A megyei Iparán belül a minisz­tériumi ipar termelése 17, a tanácsé 7, a szövetkezeti ipa­ré pedig 26 százalékkal nőtt. Abban, hogy a korábbi ten­denciával ellentétben — a vizsgált időszakban — a mi­nisztériumi ipar növekedési üteme meghaladta a tanácsiét, jelentős szerepe volt annak a körülménynek, hogy a megye legerőteljesebben fejlődő vál­lalata (a volt Kaposvári Hír­adástechnikai Vállalat) a taná­csiból a minisztériumi iparba került. A vállalatok és telepek mintegy kétharmadának ter­melése meghaladta az 1969. I. félévit. Ugyanakkor iegyrészt kereslet, másrészt anyaghiány miatt jelentősebb termelés­visszaesés tapasztalható a Dél­magyarországi Fűrészeknél, a Tőzegkitermelő Vállalatnál, a Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyáránál és a VBKM Kaposvári Villamossági Gyá­ránál. Így e vállalatoknál csökkent a termelés. A vállalati piackutatás fej­lesztése, az előző évinél volu­menében is jelentősebb rende­lésállomány a termelés kedve­zőbb anyagi-műszaki előkészí­tését, programozását tette le­hetővé. Ez a termelés ütemé­nek alakulásában is jelentős változást hozott: az év elején a termelés nem esett vissza, a II. negyedévben pedig az 1969. II. negyedévinél dinamiku­sabb felfutás következett be. Mi leáz az idei beruházások sorsa? Az iparban tapasztaltakkal ellentétben az építőipar ter­melni volumene — az egy év­vel korábbinál is — nagyobb mértékben, több mint 10 szá­zalékkal csökkent 1969 I. fél­évéhez képest Az öt állami épí­tőipari vállalat ^rözül csupán a Vegyesipari Vállalatnál nem következett be termelésvissza­esés. Az építőipari termelés ilyen alakulásának oka az, hogy az állami építőiparban az éves termelési előirányzat több mint 20 százaléka szerző­déssel nem volt lekötve, s ugyanakkor az elutasított épí­tési igények aránya 4 száza­lékról 16 százalékra nőtt. Nem emelkedett a termelékenység, az építőipari munkások száma és összfoglalkoztatottakon be­lüli aránya csökkent; egyes anyagok a szükségletnél lé­nyegesen kisebb mennyiség­ben álltak rendelkezésre, és hosszú volt a tél is. Az állami építőipari válla­latok termelésének említett csökkenése nagyrészt közre­játszott abban, hogy a megyé­ben az 1970. évre tervezett be­ruházásokból az év első,felé­ben kisebb hányad valósult meg, mint az előző év azonos időszakában. (A beruházási bank számításai szerint az ez évre tervezett beruházások­nak mintegy 80 százalékos, ezen belül az állami beruhá­zásoknak ennél is kisebb ará­nyú megvalósulása várható.) A foglalkoztatottak számát illetően az iparban és az épí­tőiparban ellentétes iránvú tendencia figyelhető meg. Az iparban a létszámgazdálkodás kedvező irányú változására utal, hogy a munkaerő-forga­lom mérséklődött; a felvett és eltávozott munkások számá­nak az ösgzlétszámhoz viszo­nyított aránya az elmúlt fél évben 20, illetve 22 százalék volt, míg a meselőző két év azonos időszakában átlagosan éz az arány 36, illetve 26 szá­zalékot tett ki. A termelés je­lentős növekedésével egyide­jűleg az ioari foglalkoztatot­tak száma 7 százalékkal halad­ta meg az 1969. I. félévit. Ez kisebb növekedés, mint a megelőző két év azonos idősza­kában volt. 1970. I. és II. ne­a Tégla- és Cserépipari Vál­lalat és a Tabi Építő- és Ve­gyesipari Ksz-nél mutatkozik 13, illetve 0,1 millió forintos veszteség. (1969 I. félévben az előbbinél 6,8 millió forint veszteség, az utóbbinál pedig 0,3 millió forint nyereség volt.) Az építőiparban több mint 40 millió forintos eredmény- romlás következett be 1969 I. félévéhez képest. Az állami építőipari vállalatok az egy évvel korábbi 26,6 milliós nye­reséggel szemben 15,5 milliós veszteséggel zárták az I. fél­évet. 1969 I. félévben a So­mogy megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat és a Somogy me­gyei Vegyesipari Vállalat volt veszteséges. Az idén mind az öt állami vállalat az. Az épí­tőipari szövetkezetek és tsz-ek közös vállalkozásainak nyere­ségtömege viszont némileg emelkedett az egv évvel ko­rábbihoz viszonyítva. A mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen időjárás számot­tevő változást idézett elő a nö­vénytermesztésben. A szántó- területből a vetetlen terület — elején hozott ár- és egyéb in­tézkedések kedvező hatása a háztáji, egyéni és kisegítő gaz­daságok állatállományának alakulásában már tapasztalha­tó. Az évek óta állandóan, s az elmúlt két évben igen in­tenzíven csökkenő szarvas- marha-állqjmány az utolsó há­rom hónapban e gazdaságok­ban 2 százalékkal gyara­podott. Az állományon belül — ha csekély mértékben is — a tehénállomány is nőtt. A nagy­üzemi gazdaságok szarvas­marha-állományának alakulá­sában az áremelés lényegesebb javulást még nem hozo$t. A szarvasmarha-állomány alakulásában történt' változás a vágómarha-felvásárlás ala­kulásában is megnyilvánul. Bár még az év első hónap­jaiban is magasabb volt az át­adás az előző év azonos idő­szakában tapasztaltnál, fél­éves viszonylatban már nem érte el az elmúlt 2 év felvá­sárlását; a múlt évitől pedig 13 százalékkal maradt eL A vágósertés értékesítése az utolsó hónapokban növekedett ugyan, de még így is csak 85 Héfszáz iskolai dobogó Lelléről A Balatoni eile! Vegyesipari Szövetkezetben óvodai bútoro­kat, iskolai dobogókat készítenek az Iroda és Tanszer Érté­kesítő Vállalat részére. 700 darab iskolai dobogót pedig soron kívül gyártanak az árvízkárosultak részére (a dobo­gók augusztus végéig elkészülnek). Növényvédelmi tájékoztató A gyümölcsös, a szőlő és a cukorrépa védelmében legutóbbi két évhez vlszo-1 százaléka a múlt év I. fél­nvítva — két és félszeresére (11 568 kh-ra) nőtt, s ez első­sorban a belvizes, vízállásos területek növekedéséből adó­dott. A múlt év végén és ez 'év éviének és kisebb az 1968 első felében értékesítettnél is. A vágóbaromfiból és a fontosabb állati termékekből az áruát­adások meghaladták a tavalyi mennyiséget. gyedévébeft a létszám a meg­előző negyedévekhez viszonyí­tottan jelentősebben nem vál­tozott. Az építőiparban a létszám »■megtartására« utal viszont, hogy itt a foglalkoztatottak száma a termelés jelentős visszaesése ellenére sem csök­kent. 1970. I. félévében Is ér­vényesült a már korábban ki­alakult tendencia, hogy az összfoglalkozta’tottak 14tszá>- mán belül az alkalmazottak (nem termelők) aránya növe­kedett. Az ipari termelés és a lét­szám korábbi időszakoknál kedvezőbb alakulásának és a munkaerőmozgás mérséklődé­sének eredménye, hogy a me­gye szocialista iparában az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés — az egy évvel korábbi csökkenéssel szemben — je­lentősen (9 százalékkal) és — sok év óta elősaör — az orszá­gosat is meghaladó mértékben nőtt. Az egy teljesített mun­kaórára jutó termelés ennél is kedvezőbb képet mutat: az or­szágos 7 százalékkal szemben 11 százalékkal emelkedett. Az egy építőioari munkásra jutó termelés 6—8, az egy foglal­koztatottra jutó pedig mint­egy 10 százalékkal csökkent. Az iparvállalatok és kis­ipari szövetkezetek értékesí­tése meghaladta a befejezett termelését. Az átlagon belül azonban néhány vállalatnál, pl. a Ruhagyárnál közel 2,5 milliós, a Húskombinátnál kö­zel 11 milliós késztermék­készlet-növekedés mutatko­zott. Ez nagyrészt a kiszállítá­sok késedelméből adódik. Az exportértékesítés aránya (15 százalék) továbbra is növekvő tendenciájú. Míg a megelőző években a hazai értékesítés részaránya nem változott, ad­dig az elmúlt fél évben az 1969. I. félévi 27 százalékról 30 százalékra emelkedett. Ugyanekkor a termelőágazato­kon belül további felhaszná­lásra kerülő termékek ará­nya mintegy 4 százalékkal csökkent; ez arra utal, hogv az ipar termékösszetétele a végső felhasználásra alkalmas termékek irányába tolódik el. Nőtt a jövedelem A foglalkoztatottak számá­nak növekedése és az átlagke­resetek emelkedésének együt­tes hatásaként nőtt a munká­sok és alkalmazottak bér- és egyéb munkához kapcsolódó jövedelme. Az átlagbérek nö­vekedése e félévben is jelen­tős volt (a munkásoké az ipar­ban 6, az építőiparban 3 szá­zalék) az év végi részesedés csökkenése miatt azonban a bér- és egyéb személyi jöve­delmek együttesen általában kisebb arányban nőttek, mint egy évvel korábban. Ez alól kivételt képez a kereskede­lem, ahol a nagyarányú 1969. évi nyereségek következtében az 5 százalékos átlagbérnöve­kedés mellett (a részesedéssel együtt számított) egy főre jutó bér- és egyéb jövedelem együttesen 7 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági tsz-tagság közösben végzett munkából származó átlagjövedelme kb. 16 százalékkal emelkedett. A foglalkoztatottság és át­lagkeresetek növekedése együttesen a munkások és al­kalmazottak bérjellegű pénz­bevételének 9 százalékos, a tsz-tagság munkadíjból szár- ■. mazó bevételének 12 százaié-? kos emelkedését eredményez- - te. A parasztságnak felvásár­lásból származó közvetlen be­vételei pedig 5 százalékkal ha­ladták meg az 1969 I. félévit. A lakosság összes pénzbevéte­le 1970 I. f«hévében 11 százalék­kal volt nagyobb az 1969. I. félévinél, túlhaladva az orszá­gos 8 százalékos betétnöveke­dést. Az elmúlt két év kisebb ará­nyú forgalomnövekedése után az év első felében ismét a ve­gyes iparcikkek eladása nö­vekedett a legnagyobb arány­ban. A ruházati forgalom az előző évihez hasonló ütemben, az élelmiszerek értékesítése1 áras cikkek forgalma és ár­alakulása tendenciaváltozásra utal. Január—április hónapok­ban — amikor még az elmúlt évi jó gyümölcstermés hatása érvényesült — e cikkek ár­színvonala alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az új áruk belépése óta — a fel­hozatal jónéhány cikknél be­következett csökkenése követ­keztében — árszintemelkedés tapasztalható. A félév egészét tekintve: az idényáras cikkek árszínvonala 1,3 százalékkal meghaladta az 1969, I. félévit. Bár a megyére vonatkozó fo­gyasztói árindexek még ” nem állnak rendelkezésre, bizo­nyos tapasztalatok (idényáras cikkek árindexe, országos ada­tok) arra utalnak, hogy a fo­gyasztói árszínvonal emelke­dése az előzőekhez képest né­mileg lassult. * A cikk a Központi Statiszti­kai Hivatal Somogy megyei Igaz­gatósága által készített összefogla­ló jelentés rövidítése. Az amerikai fehér szövő­lepke második nemzedéke lep­kéinek tojásaiból augusztus 10—15 között megkezdődik az általános lárvakelés. A sár­ga-szürke színű, szőrös her­nyók a fák koronájának kül­ső részén pókhálószerű szö­vedékből készítik fészküket, és ennek védelme alatt káro­sítják a lombozatot. Fejlődé­sük utolsó szakaszában el­hagyják fészküket, és a fán szétszóródva pusztítanak. Hosszan elnyú'ó lepkerajzás­sal számolhatunk megyénkben mindenütt. A legerősebb fer­tőzés a Balaton partján vár­ható, s valószínűleg erős fer­tőzés lesz a kaposvári és a marcali járásban is. A kötele­zően előírt irtás minden egyé­ni termelőre és nagyüzemre vonatkozik! A védekezéshez szükséges Intézkedéseket ide­jében tegyék meg. Védekezé­sül házikertekben a fertőzött részek eltávolítása és meg­semmisítése javasolható. Vegyszeres irtáshoz használ­ható: házikertekben Fiiból E 0,3 (10), Ditrifon 0,2 (10), Dipterex 0,2 (10), Vapona 48 EC 0,1 (7), Nogos 50 EC 0,1 (7), valamint — kizárólag nagyüzemben — Gusathion 0,2 (14), Dimecron 50 0,1 (21), Dimecron 100 0,03 (21), Phosdrin 0,2 százalék (5). Itt és a továbbiakban a várako­zási idő — napokban — záró­jelben szerepel. A szőlőt károsító Botritys cinerea (szürke rothadás) fer­tőzésének a veszélye fokozó­dik az érés előtt álló szőlők­ben. A kórokozó sebparazita sérüléseken keresztül fertőzi a fürtöt. A megtámadott bogyók nedves időben elrothadnak, száraz időiben megaszalódnak. felületükön ’ szürke penész­gyep jelenik meg. Különösen nagy a veszély, ha csapadékos időjárásban a bogyók fölre­pednek. Védekezésül a Botri­tys és a peronoszpóra elleni szereket javasoljuk: Ortho­Phaltan 0,3 (30), Buvioid F 0,3 (30), Buvicid K 0,3 (30), Merpan 50 WP 0,3 (30), Folpan 50 WP 0,3 (30). Difolatan 0,25 (30), Dithane M 45 0,2 (21), Euparen 0,3 százalék (14). Felhívjuk a cukorrépa-ter­mesztő gazdaságok figyelmét a * cerkospórás levélfoltosság elleni védekezésre. A kórokozó a leveleken kerek, vörös fol­tokat okoz, amelynek a köze­pe elszárad. Védekezésre használhatók a réztartalmú és rézpótló szerek. Erős répa- lisztharmat-fertőzés esetén a permetlébe kéntartalmú ké­szítményt kell keverni, s hoz­zá tapasztóanyagot adagolni. A learatott gabonatáblákon fontos a mielőbbi tarlóhántás. Az árvakelések leszántásával sok kórokozó és kártevő élet­tere megsemmisíthető, és csök­kenthető az őszi vetések meg­betegedésének a lehetősége. 2. hogy milyen örömet szerzett a zömök kis embernek. — Igen, azt hiszem, általá­nossá lesz a háború — felelte Kono. — De mi nem akarunk az Egyesült Államokkal hadba kerülni. A mi érdekeink Távol- Kelethez fűződnek. Ügy gon­dolja, hogy vissza tud keiülni a flottához? Én azt hiszem, oda fiatalemberek kellenek. — Attól függ. kinek ki a Felhagyott az egyébként eél tá­lán kereséssel, és lassan el is barátja — ment bele a játékba — Hosvboev már n«n «ni- feledkezett róla. a »robotemberek egykori kirá­gál a flottánál, Mister Blike? „ márciusában azonban lya«. Mintha egyszer ott szolgált Hollywoodban összetalálkozott — Hat igen ... Mert ilyesmit volna. Nem? ' Konóval. Blake néhány hete egy kisember nem tud elintéz­_ De _ dadogta Blake és költözött a Los Angeles mel- ni. Ahogy látom, iól benne van ’ letti filmvárosiba, amikor az már a korban. Hiába, múlik utcán összefutott a kis ferde- fölöttünk az idő! szemű emberrel. A japán úgy — Sajnos. De azért az öre- tett, mintha különös örömet gebb korosztálynak is vannak Veszteséges vállalatok Az ipari és építőipari vál­lalatok félévi jövedelmezősé­gére vonatkozó előzetes szá­mítások arra mutatnak, hogy az iparvállalatok és kisipari szövetkezetek nyeresége — az 1969. évi I. félévihez viszonyít­va — nőtt; a minisztériumi iparvállalatok közül csupán a Nagyatádi Konzervgyárnál csökkent a nyereség 11 millió forintról 1,7 millió forintra. A tanácsi vállalatok közel 10 millióval, a kisipari szövetke­zetek pedig mintegy 4 mil­lióval növelték a nyereségü­ket. A vállalatok és szövet­kezetek közül féléves szinten fogalma sem volt, honnan tud­ja ezt a japán. „ , a De meg sem kérdezhette, ennél kisebb arányban (7 szá-J mert Kono így folytatta: zalékkal) nőtt. Mivel a ven-7 g0^ pénzt kereshetne, ha okozott volna neki a találiko- előnyei. Háború esetén a ta­déglátás forgalomemelkedése^ most a flottánál lenne... — s zús. Javasolta is, hogy sétálja- oasztalat sokszor többet ér, nem érte el az összforgalomét.i eltűnt a forgatagban. nak egyet, ezért a bolti forgalom rész-i 1940-et írtak. A háborús Blake kapott az alkalmon, aránya némileg emelkedett. 4 pszichózis már az Egyesült Ál- mert eszébe jutottak Kono San A kiskereskedelmi forgalom J ]amokba is eljutott, és talán Francisco-i - szavai. Elindultak előző évinél >. kissé nagyobb,# ez volt az óka, hogy Blake egy az emberektől nyüzsgő sétá­kicsit furcsának találta Kono nyom. megjegyzéseit. Sőt, ahogy el- Eleinte közömbös dolgokró1 gondolkodott a japán szavain, beszélgettek, majd az amerikai gyanússá vált előtte a dolog. '8V szólt: Még aznap megpróbált utá- — Azon gondolkodom, hn«- indult kedvező iránvú fejlődé-# nanézni barátai és ismerősei visszamegyek a flottáho' se a kereskedelmi beszerzések? körében, vajon nem tudják-e Flőbb-utóbh mi is belénünk élénkülésének, a készletek —? véletlenül, ki ez a japán, és háborúba, s akkor elkelne’ s ezáltal az árukínálat — nö-f merre lakik. De semmit sem t'macTta1+ tengerészek , . vekedésének eredménye. A^ sikerült róla megtudnia. Pedi" Blake úgy tett. mintha min kedvezőbb képet rontotta a? még a ianán konzulátuson is ez csak úgy véletlenül jutót' félév végén az árvíz okozta? érdeklődött. volna az eszébe, és rá sem pil- meghívta Blake-et, hogy va­jelentős énítőanvag-hiány. ? Aztán utánanézett a telefon- lantott a japánra. Pedig, ha csorázzék vele Boston Street­Az élelmiszereknél az idény-? könyvben. Eredménytelenül, most látja az arcát, észreveszi, lakásán, (Folytatjuk.) különösen a vegyes iparcik-? kéknél jelentős forgalamfel- futasa az elmúlt év második? felében — bizonyos központi? intézkedések nyomán — meg-? mint -a fizikai erő. Különösen a flottánál. Különben van egv 5ó barátom a P-ennsvlvaníán. ’rtid.ia, a zászlósinri-'m'-on. Nem is kis ember. Oöa szeretnék ■ósszakeriilni. A zászlóshajóra. — Hogyan? Ügy tudom, a ^ennsvlvFima kint hálózik a oviit tenderen, A ’ayeVés so- * -',g tart.- Ah, a Pennsylvania most """SiM-szi-g“'*’ horgo­.oszélgetett H sétáló, 'kettő ízlelgetve, próbál- atva a másikat. Végül Kono ti SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. augusztus 7. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom