Somogyi Néplap, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

p I ártunk és egész társadal­munk életének kiemel­kedő eseménye előtt ál­lunk. A Központi Bizottság november 23-ára összehívta a Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusát. Az elő­készítés nagy felelősséget ró minden pártszervre és párt- szervezetre, minden párttagnak megtisztelő kötelessége, hogy képességeinek és tudásának ja­A X. KONGRESSZU írta: Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára vával, odaadóan és lelkiisme­retesen vegye ki a részét eb­ből a munkából. A szervezeti és cselekvési egység erősítéséért A kongresszus előkészítése azt is jelenti, hogy a párttag­ság a Szervezeti Szabályzatnak és a demofkratikus centraliz­mus elveinek megfelelően új­jáválasztja a párt vezető testü­letéit. Ez nagyon szép és fon­tos, felelősségteljes feladat A kongresszusi felkészülés azon­ban nemcsak ennyiből áll. Pártunk, mint a társadalom el­ismert vezető ereje, a nagy nemzeti ügy megvalósításán, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik, e cél elérésére szervezi és mozgósítja dolgozó népünket. Tudjuk, hogy a szo­cializmus felépítése csak az egész dolgozó nép összefogásá­val, közreműködésével válhat valóra. De hogy milyen gyor­san haladunk élőre ezen az úton, milyen sikerrel oldjuk meg feladatainkat, ■ hogyan küzdjük le a nehézségeket, az attól függ, hogy jól politizál- lunk-e. De függ attól is. hogy a kommunisták milyen lendü­lettel dolgoznak munkaterüle­tükön, képesek-e hatékony po­litikai és szervező munkára, tudják-e mozgósítani a párton kívüli dolgozók tömegeit. A párt, amikor lezár egy idő­szakot, értékeli az ország gaz­dasági, politikai, kulturális helyzetét, a társadalom fejlő­dését, számba veszi az ered­ményekét és a munka közben elkövetett hibákat is. E sok­irányú elemző, értékelő tevé­kenységet végzi el majd a. X. kongresszus, hogy meghatároz­hassa a szocializmus építésé­nek további feladatait Párt­tagságunk, dolgozó népünk a gyakorlatban gvőződött meg az MSZMP másfél évtizedes po­litikájának helyességéről. Ez a politika kiállta a történelem próbáját: helyességét a szocia­lizmus építésének eredményei bizonyítják. Ezt a jó politikát akarjuk folytatni a jövőben is, mert ez felel meg népünk és a haladás érdekeinek. A párt- szervezetek kötelessége meg­vizsgálni, hogy a magúk terü­letén megtették-e mindent e politika megvalósításáért, ami erejükből, lehetőségeikből, ké­pességeikből tellett A kommu­nisták akkor végeznek jó mun­kát. ha a vezetőség beszámo­lóját megtárgyaló taggyűlése­ken kritikusai), a szocializmus ügyének harcosaira jellemző elvszerűséggel, őszintén, nyíl­tan, kellő felelősségtudattal ér­tékelik a párthatározatok, a kormányrendeletek és saját határozataik végrehajtásának tapasztalatait. A kongresszus előkészítésé­nek a párt eszmei, szervezeti és cselekvési egységének to­vábbi erősödését kell eredmé­nyeznie. A párt akkor erős, akkor tudja jól betölteni ^tár­sadalom vezetésében vállalt szerepét, ha tagjai felelősség- tudattal rendelkeznek, ha részt vesznek a párt politikájának kidolgozásában, formálásában, aktívan tevékenykednek párt- szervezetükben és munkaterü­letükön, 1 ha meggyőződéssel hirdetik, következetesen kép­viselik és védelmezik a párt politikáját, a párt és a kor­mány határozatait. Az agitá- ciós és felvilágosító munkában azonban csak az tud helytáll­ni, aki eszmeileg felvértezte magát, ismeri a párt határoza­tait, és meggyőződéssel vallja azok helyességét. A határozatok végrehajtásá­nak módszereiben lehetnek vi­ták a párttagok között Az au­gusztus végéig tartó alapszer­vezeti párttaggyűlések jó fóru­mot teremtenek ahhoz, hogy a különböző felfogások felszínre kerüljenek, és kicseréljék a gyakorlató tapasztalatokat Ezeken a taggyűléseken vitat­ják meg a pártvezetőség beszá­molóját, és megválasztják a szeptemberi vezetőségválasztó taggyűlések tisztségviselőit Miniden reményünk megvan arra, hogy az augusztusi tag- gvűlések betöltik hivatásukat, aktivitásra ösztönzik az alap­szervezetek kommunistáit, és alkotó vitát bontakoztatnak Id. A jól végzett munka tudatában Pártszervezeteink többségé­ben már hetekkel ezelőtt hoz­zákezdtek a beszámoló elkészí­téséhez. A vezetőség tagjai közösen gyűjtik össze a véle­ményeket, a pártmunkával kapcsolatos tapasztalatokat. Csak örülni lehet annak, hogy a vezetőségek sok helyütt köz­vetlen beszélgetést folytattak a párttagokkal, megkérték őket, mondják el őszintén, hogyan látják a pártszervezet, a veze­tőség munkáját, tárják fel mindazt, ami foglalkoztatja őket Nagyon sok észrevétel, javaslat jutott így a pártveze­tőség tudomására, s ezek gaz­dagítani fogják a pártszerve­zetek munkamódszerét Az esz­mecsere tapasztalatai — gyak­ran kemény bírálatként — be­kerültek a pártvezetősóg be­számolójába. Ez a biztosíték arra, hogy tartalmasain és mélyrehatóan elemzik majd az adott terület politikai, társa­dalmi, ideológiai helyzetét, a pártszervezet tevékenységét, a kommunisták egyéni teljesít­ményét, és nemcsak általában beszélnek eredményekről, gon­dokról, hibákról. A vita akkor lesz célravezető, ha az embe­rek gondjaival való törődést, az életkörülmények javításáért kifejtett munkát állítják a kö­zéppontba. A kommunistákra vár a feladat, hogy a taggyű­léseken ésszerű következteté­seket vonjanak le a tapasztala­tok összegezéséből. A Barcsi Általános Iskola pártszerveze- tehez hasonlóan sok helyen párt, csoport-értekezleteken vi­ta . tá" meg a kommunisták a koráobi és a két évvel ezelőtt megválasztott vezetőség mun­káját. a IX. kongresszus hatá­rozati'nak tükrében. A siófoki Kőolajv-eték Vállalatnál ve­zetőségi fi!*sen adtak számot a pár*TíOportibi^almiak tevé­kenységükről, a hozzájuk tar­tozók pártmegbízatásainak tel­jesítéséről A barcsi járás egyik pártszervezetének tagjai elmondták e beszélgetéseken, hogy elégedetlenek jelenlegi vezetőségükkel mert nem tart rendszeres kapcsolatot a párt­tagsággal, csak ritkán tájékoz­tatja őket. Sok helyütt tapasz­talni, hogy fokozódott a kom­munisták aktivitása, tudatában vannak felelősségüknek. Nagy munka van mögöttünk, de még nagyobbak a tenniva­lóink. A megtett utat méltó­képpen értékelni, a jó és rossz tapasztalatokat elemezni, és ki­jelölni a fejlődés további út­ját, módszereit — ez a kom­munisták nemes feladata. Meg vagyunk győződve arról, hogy a taggyűléseken a tudatosság, a megfontoltság, a marxizmus- leninizmus eszméi iránti mély felelősségérzet érvényesül, ugyanakkor szenvedélyesség, a hibákat, a szocializmus eszméi­től idegen gyakorlatot, a hely­telen nézeteket bátran ostoro­zó kritikai légkör jellemzi ta­nácskozásainkat. Biztosak va­gyunk abban, hogy a felszó­lalásokat ügyünk féltése, őszin­te hang és jóindulatú segíteni akarás hatja át. A kommunis­ták hitet tesznek a párt politi­kája mellett, tetteikkel most is kifejezésre juttatják felelőssé­güket a párt politikájáért. A miunlíát előrevivő, konstruk­tív eszmecserékre van szükség. A vitáit végrehajtásnak kell követnie, hisz végül is ebben nyilvánul meg a párttagok esz­mei, politikai és cselekvési egysége. Megyénk kommunistái jóleső érzéssel, a jól végzett munka biztos tudatában tekinthetnék vissza az elmúlt négy év mun­kájára. Dolgos népünk az ő ve­zetésük és példamutatásuk nyomán sokat tett szűkebb ha­fejlődöitt a szocializmust építő ember. ’ Az elmúlt négy évben to­vább folytattuk a megye ipa­rosítását Üj gyárak, üzemek épültek, a régiek közül pedig többet korszerűsítettünk, ürü­lünk az eredményeknek, de nem vagyunk önelégültek. Tudjuk, hogy további lépéseket kell tenni az ipar fejleszté­séért, a somogyi viszonyoknak megfelelő iparstruktúra kiala­kításáért. Minden tettünk azt szolgálja, hogy az itt élő embe­rek megtalálják számításaikat, legyen perspektíva gyerme­keink, unokáink számára az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Azt akarjuk, hogy a somogyi iparban ne csak ke­nyérkereseti lehetőséget talál­janak az emberek, hanem le­gyen módjuk választani is a munkák között. Tudjanak ott elhelyezkedni a megyében, ahol szépséget és élvezetet ta­lálnak a munkában, és kifej­leszthetik képességeiket. To­vább kívánjuk fejleszteni me­gyénk mezőgazdaságát is, amelybe mind nagyobb erővel tör be a tudomány és a tech­nika. Ezáltal egyre jobban ki­bontakozik a szocialista nagy­üzem fölénye. . Megyénk kommunistái min­dig a nép boldogulását tekin­tették munkájuk legfőbb értel­mének. Ebben a küzdelemben kialakultak bennük a kommu­nista jellemvonások, erősebbé váltak a pártszervezetek. Arra törekedtek, hogy a szocializ­mus építésének nagy munká­zánk, a városok és a falvak j jában minél több pártonkívü- szépítéséért. livel oszthassák meg az örö­giazdagításáért, Elképzeléseik, erőfeszítéseik alapján kézzelfogható eredmé­nyek születtek az élet minden területén. Ha még nem gond­talan is, de jobb lett a megye lakosságának élete, és sokat möket és a gondokat. Párttag­jaink politikai érettségről tet­tek tanúbizonyságot, minde­nütt ott voltak az első sorban, amikor cselekedni, tenni kel­lett a népért Kik legyenek a jelöltek? Az augusztusi taggyűlésekkel természetesen nem ér véget, hanem csak elkezdődik a ve­zetőségválasztással kapcsolatos tevékenység. Igen felelősség- teljes munka vár a megválasz­tandó jelölő bizottságok tagjai­ra. A párttagság lelkiismereté­nek kell lenniük. Megbízatá­suk megközelítően egy hó­napra szól, tehát van Idejük arra, hogy szót váltsanak min­den párttaggal. Ismerjék meg és tartsák tiszteletben a párt- szervezet tagjainak vélemé­nyét, elhatározását, akaratát. A szeptemberi vezetőségvá­lasztó taggyűlés elé azoknak a nevét terjesszék be megfelelő indokolással, akik iránt biza­lom nyilvánul meg az előze­tes beszélgetések során. Ezek a beszélgetések tovább­fejlesztik a pártdemokráciát, növelik felelősségét. A pártde­mokrácia fejlesztése pedig erő­síti a párt akcióegységét, és jótékonyan hat a szocialista demokrácia további kibonta­koztatására, az állami élet fej­lődésére, a dolgozó tömegekkel való kapcsolat erősítésére. El­engedhetetlen tehát, hogy a je­lölő bizottság a párttagsággal együtt demokratikusan, körül­tekintően és megfontoltan ala­kítsa ki véleményét és dönt­sön. A kiválasztás elvei Minden párttagot hasson át az a tudat, hogy a vezetőség­választással tovább kell javul­nia a vezetés színvonalának. Olyanokat jelöljenek és vá­lasszanak meg, akik a legráter­mettebbek, . akikről tudják, hogy értik és érvényesíteni is tudják a párt politikáját. Olyanok kerüljenek vezető tisztségekbe, akik élvezik a párttagság bizalmát, akiket nemcsak tisztelnek, hanem sze­letnek és becsülnek is az em­berek. Olyanokat válasszanak be a vezető testületekbe, akik önzetlenül, áldozatkészen vál­lalják a pártmunkával járó kö­telezettségeket. Biztosítani kell minden szinten a vezetés fo­lyamatosságát A párttagság minden bizonnyal továbbra is bizalmat szavaz azoknak, akik eddig is jó vezetők voltak, helytállásukkal, becsületes munkájukkal érdemeket sze­reztek, és alkalmasak arra, hogy tudásukat, gazdag gya­korlati tapasztalataikat kama­toztassák. Természetesen friss erőknék is helyük van a ve­zetőségekben és a párt vezető testületéiben. Olyanoknak is, akik még nem töltöttek be tisztségekét, de a munkában és a társadalmi tevékenységben kitűntek, s a közért való fára­dozásban is élen jártak. Kívá­natos, hogy a pártszervezetek vezetőségeiben az eddiginél is nagyobb számban foglaljanak helyet az üzemek, az állami gazdaságok és a termelőszövet­kezetek munkásai, akiket te­kintélyük erre alkalmassá tesz. Fontos, hogy a párt vezető tes­tületedbe jussanak be az erre alkalmas nők, és hogy fiatalok is a társadalmi szerepüknek megfelelő képviseletet kapja­nak. A fő cél az, hogy a párt­tagság legjobbjait küldje a ve­zető tisztségekbe. A kommunistáik gondosan válasszák ki azokat is, akik majd a felsőbb pártszerv érte­kezletén küldöttként, vagy a felsőbb pártszerv választott tagjaként képviselik a kommu­nistákat. Lássák el őket útra- valóvaü, s kérjék meg őket, hogy tolmácsolják á párttagság véleményét, javaslatait, kíván­ságait. Vegyenek részt felelős­séggel és odaadással a párt politikájának kimunkálásában. A párttagság érett arra, hogy titkos szavazással eldöntse: az esetleg több lehetséges jelölt közül ki kerüljön a pértveze- tőségbe. Kommunisták a politika kidolgozásában A szeptemberi vezetőségvá­lasztó taggyűléseken vitatja meg a párttagság a kongresz- szusi irányelveket és a Szer­vezeti Szabályzat tervezetét is. Mindkét dokumentumot idejé­ben kézhez kapják. E vitáknak óriási jelentőségük van, hiszen a párttagság így részese lehet politikánk kidolgozásának. A pártvezetőségeknek az elhang­zott észrevétéléket, javaslato­kat — alkar egyetértenek ve­lük, akár nem — haladéktala­nul el kell juttatniuk a felsőbb pártszervthez. Egyetlen véle­mény sem hangzik el fölösle­gesen, mert a javaslatok, ész­revételek még a kongresszus előtt eljutnak a Központi Bi­zottsághoz. A pórt felelősség-tudatot, élénk érdeklődést, tevékeny munkálkodást kér és vár va­lamennyi tagjától. A kongresz- szus szervezetileg a párt belső ügye, jelentősége azonban túl­nő a párt keretein. Szavainkra, cselekedeteinkre odafigyel az egész nép. A pórtonJdvüliek számára sem közömbös, hogy a faluban, az üzemben, a hi­vatalban ki a párttitkár, kik a vezetőség tagjai. Az emberek azonosulnak a pórt eddigi po­litikájával, azt kívánják, hogy ez a jövőben se változzék. Népünk határtalanul bízik a pártban, bízik politikájában, tiszteli vezetőit és tagjait. Le­gyünk azon, hogy ez a bizalom a vezetőségválasztással, a kongresszusra való készüléssel tovább erősödjön. A párton belüli demokratizmus szilárd alapján fejlődhet tovább a szo­cialista demokrácia, s a pór- tonkívüliefc újabb tíz- és tíz­ezreit kapcsolhatjuk be a kö­zösségért való munkába. A IX. kongresszus óta egész társa­dalmi életünkben tovább erő­södtek a szocialista vonások, ez határozza meg fejlődésünk irányát. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy ma még nem mindenki él a szocialista er­kölcs szabályai szerint, talál­kozunk még kapzsisággal, ön­zéssel, harácsolással. Üze­meinkben még nem mindenki dolgozik fegyelmezetten, sokan a jogaik hangoztatása mellett megfeledkeznék kötelességük­ről. Pártszervezeteinknek fon­tos feladatuk, hogy környeze­tüket közösségi érzésre nevel­jék, és jó szóval, pjéldamuta- tással küzdjenek a negatív je­lenségek ellen. Támogatjuk a kongresszusi versenyt Dolgozóink pórt iránti tisz­telete és szeretete nyilvánul meg abban is, hogy ipari és A téglások A hírek végén a rádió, azt közli: harminc fok. — Nem meleg az — mond­ják az Arany utcai téglagyár­ban. — A kemencénél 50—60 fok a hőmérséklet. Hőség van, s nehéz a mun­ka, kevés az ember. — A tavasszal, amikor in­dultunk — hallom Major László gyárvezetőtől —, már lemaradásunk volt. Az égetés­ben behoztuk: a tervezettnél százezerrel több téglát készí­tettünk. Hogyan csináltuk? Dolgoztunk szabad szombaton is. A kemence kapacitása ha­vonta 550—600 ezer tégla. Jú­niusban 730 000-et hordtunk ki. Júliusban sem sokkal keve­sebbet. A tégla kapós. Nemcsak az építkezéshez, hanem az árvíz utáni helyreállításhoz is tégla kell. A kemencében »megolvadt” a fal a hőségtől. Olyan, mintha apró cseppkövek lógnának a boltívekről. — Amikor szó volt a kong­resszusi versenyről, mi azt mondtuk: kétszázezerrel több égetett téglát adunk, mint a terv. Most már ki merjük mondani azt is, hogy 3—400 ezerrel több lesz. Az emberek a kemencénél málnát isznak Fonyódi vízzel. Es izzadnak. A téglapor vastagon rakódik a hátukra. A kemence levegőtlen és sö­tét. Mindössze egy villanykör­te ég. A gyárnak negyven munkása van. Közülük hat­hét állandóan beteg. És a lét­számot nehéz feltölteni. A tég­lásszakma nem vonzó. Nem a pónz — az háromezer forinton felül van —, hanem a hőség miatt. A hiányzók helyett is dol­goznak, A tégla kell. Egy mondattal búcsúzunk: — Amit vállaltunk, annál csak több lehet. Azt gondolom, a téglások becsülete rá a biztosi lék. K. L üzemeinkben kongresszusi munkaversenybe kezdtek, s jobb munkával, több és jobb termékkel kö­szöntik a közelgő nagy ese­ményt. A munka társadalmát építjük, jólét csak abból fa­kadhat, amit megteremtünk. Nehéz körülmények között tel­jesítik kongresszusi vállalásai­kat, miközben az árvízkárok helyreállításából is számottevő részt vállaltak. Társadalmunk, államunk mindent elkövet, hogy a télre ne maradjon egyetlen család sem fedél nél­kül. Űj házakba költöznek az árvízkárosultak. Példának, jel­képének is kifejező: íme, mire képes az a társadalom, amely­ben ember az embernek test­vére, segítője. Párt- és szak- szervezeteinket, gazdasági ve­zetőinket arra kérjük, karol­ják fel a dolgozók kezdemé­nyezéseit, segítsék még jobban kibontakoztatni a versenymoz­galmat. A harmadik ötéves terv utolsó esztendejében már ismertek a Központi Bizottság irányelvei a negvedik ötéves tervre. Ez a határozat feleme­lő célkitűzéseket íTt v 'puns: elé. Nagy nemzeti ügyünk megvalósításának alapköve a most záruló ötéves terv sikeres teljesítése. A szocializmus tel­jes félépí'áóé t, egymáséit dolgozunk, ezért a céléri küzd népiünk éj pó«tja. SOMOGY* Tasámup, 1970. NE IIP '«gusztus 2. E

Next

/
Oldalképek
Tartalom