Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

Az életképes kisüzem a ltalaban vitathatatlan a f\ nagyüzem fölénye a kisüzemmel szemben. Am miközben ezt az alapigaz­ságot éveken át hangsúlyoz­tuk, mechanikusan úgy értel­meztünk, hogy valamennyi kisüzem fölött megkondult a történelem lélekharangja, s ennek megfelelően igyekez­tünk a kisüzemek sorvadását, gazdasági, adminisztratív és szervezeti eszközökkel meg­gyorsítani. Pusztuljon, ami ré­gi, ami elavult, ami történel­mileg túlhaladott! — mondot­tuk. Mintha a nagyüzem fölé­nye minden területen és min­den esetben érvényesülne. Ez a feltételezés nem bizo­nyult abszolút érvényességgel helytállónak. Bizonyos terüle­teken ugyanis a kisüzem meg­őrizte, sőt szilárdan tartja ha­gyományos pozícióit. Például a javító-szolgáltató iparban. A sütőiparban, a tej, a gyümölcs, a zöldség stb. feldolgozásában ugyan vitathatatlan a korsze­rű technika, a nagyüzemi szer­vezettség előnye, ám a lakos­ság jó ellátása, a fölösleges szállítások elkerülése, a helyi munkaerő foglalkoztatása mégis indokolhatja a kisüze­mek létjogosultságát. (Nem véletlenül alapítanak egyre- másra ilyen üzemeket közpon­ti elhatározásra és helyi kez­deményezésre.) Jónéhány gyártási ágban persze a nagyüzem egyedural­kodó, s fölénye abszolút Nem lehet például gazdaságosan acélt gyártani »háztáji kohó­ban-«. A villamosenergia, a műtrágya, a műanyag stb. szintén csak korszerű, hatal­mas termelőapparátusokkal ál­lítható elő gazdaságosan, A nagy tömegben használt, il­letve a műszakilag bonyolult felépítésű vagy technológiájú anyagok, gépek, berendezések, háztartási készülékek gyártá­sa többnyire csak korszerű nagyüzemekben valósítható meg gazdaságosan. Ám bizo­nyos alkatrészek, termékek gyártására, illetve a szolgálta­tásokra célszerűbb lehet a kis- vagy a középüzem. Így a nagy­üzemi műanyaggyártás kizáró­lagos szerepéből egyáltalán nem következik, hogy a kis­üzem — például a műanyag­feldolgozásban — is életkép­telen. Sőt, sok műanyag al­katrész, játék, csomagolóesz­köz előállításában éppen hogy nélkülözhetetlen a kisüzemek rugalmassága a piaci igények kielégítése végett. Miközben a fejlett tőkés or­szágokban soha nem látott mé­reteket ölt a tőkekoncentráció, azupermonopóliumok jönnek létre, különböző kisüzemek is egype-másra létesülnek. A nehézkes nagyüzemek munkáját rugalmassá, sőt gaz­daságossá teszik a kooperáló kisüzemek. Sokszor elmond­tuk már, hogy a nagy hal meg­eszi a kis halat. És ez igaz. De arról mintha megfeledkeztünk volna, hogy a nagy hal nem él­het meg kis hal nélküL Hazánkban kevés a kis- és középüzem. Főként az államo­sítások után az iparosítás első évében szűnt meg, illetve gyá­ri teleppé alakult át sok kis­üzem. Majd a vállalati össze­vonások tovább növelték az ipari centralizációt. Amíg 1960-ban még 1368 ipari válla­lat volt az országban, addig 1969-ben már csak 803. A kis­ipari szövetkezetek száma pe­dig 1251-ről 810-re csökkent ugyanezen idő alatt. A létre­jött nagyobb gazdasági egysé­gek többnyire ugyan haszno­sították az összevonásból adó­dó lehetőségeket, ám a kis­üzemek hiánya is mind nyil­vánvalóbbá vált. A nagyüze­mek kooperációs gondjai, al­katrészellátási zavarai, az ap­rócikkek hiánya, a lakosság szolgáltatási problémái részben erre vezethetőek vissza. A kormány Gazdasági Bi­zottsága nemrégen elhatároz­ta a kis- és középüzemek fej­lesztését. Kedvező pénzügyi feltételekkel, előnyös beruhá­zási hitelekkel segítik a so­káig mellőzött vállalkozások megizmosodását. Felülvizsgál­ják néhány, több gyár össze­vonásával létesített nagyválla­lat szervezetét, működését, s indokolt esetben megszüntet­nek országos vállalatokat és más — a versenyben korlátozó — monopolszervezeteket, s ön­állósítják gyáraikat Persze, nincs szó valamiféle általános visszaszervezési kámpányról. A kapkodás, a meggondolat­lanság, a nagyvállalatokon be­lüli széthúzó törekvések feltá­masztása egyébként is csak nehezítené az ésszerűbb szer­vezeti keretek és vállalati mé­retek kialakítását A túlzások mindenkor ár­talmasak. Amikor azt állítottuk, hogy a kor­szerű nagyüzemeké a jövő, igazat mondtunk. Igazságtala­nul cselekedtünk viszont, ami­kor a jelent is megtagadtuk a kis- és középüzemektől. Ennek következményeit számoljuk most fel tudatosan, nem fe­lejtve, hogy a vállalati szer­vezet és méret (akárcsak a gazdasági verseny) nem cél, hanem csupán a társadalmi, fogyasztási szükségletek ma­gas szántű kielégítésének esz­köze. Kovács József Külföldön idolnak a legkiválóbb szakmunkástanulók Jövő héten útrakelnek az idén külföldön üdülő szak­munkástanulók első csoport- jak Kedden az ország külön­böző helyiségeiből érkező 50 fiatal találkozik Budapesten, Javul az egészségügyi ellátás a nagyatádi járásban fTudósítónktól.) Az utóbbi években erőtelje­sen fejlődik a nagyatádi járás egészségügyi hálózata. Javul­tak a tárgyi és a személyi fel­tételek egyaránt A tervszerű fejlesztésről beszélt dr. Huszár Zoltán főorvos, a Nagyatádi Járási Tanács egészségügyi csoportjának vezetője. — 1966-tól 15 új rendelőt építettek községeinkben, több mint hétmillió forint értékben. Átépítették, és bővítették a se- gesdi és a somogyszobi körze­ti rendelőt és tanácsadót Lá- bodon még a nyáron befejező­dik a négy alapszakmás rende­lő építése. Kutason is hasonló épül a jövőben. Felújították a kisbajomi, a nagykorpád! és a szabási külközségi rendelőket is. összességében megállapít­ható: járásunk valamennyi te­lepülésén biztosítottuk az egészségügy tárgyi feltételeit örvendetes, hogy az állami költségvetésen kívül egyre több községi tanács és üzem hoz áldozatot a fejlesztés érde­kében. Segesden, Somogyszo- bon, Nagyatádon és Lábodon például száz-százezer forintot költöttek rendelők felszerelé­sére. . — Hogyan alakultak az or­vosi ellátás személyi feltéte­lei? — A személyi feltételek megoldását elősegítette az, hogy a legtöbb helyen sikerült megfelelő lakást is biztosítani orvosainknak. így le tudnak telepedni. 1966 óta több mint 0,25 százalékkal gyarapodott az ezer lakosra jutó orvosok száma. A szakorvosi órák szá­ma 45-ről 73-ra, az üzemor­vosi óráké pedig 8-ról 12-re emelkedett. — Milyen egyéb egészség­ügyi-szociális eredményeik és terveik vannak? — Nagyatádon négymillió forintos beruházással 60 sze­mélyes, modern bölcsőde épült. Ezzel a bölcsődei helyek szá­ma 35-ről 95-re emelkedett A lábodi 30 személyes öregek napközi otthona még az idén megépüL Kutason új gyógy­szertár és szolgálati lakás, Görgetegen orvosi rendelő, vá­ró és tanácsadó épül. A nagy­atádi mentőállomás épületét jövőre adják át rendeltetésé­nek. Ez év őszére pedig elké­szül a központi éjszakai orvo­si ügyelet épülete és vele együtt a fogorvosi, belgyógyszati ren­delő, a laboratórium és az or­vosi szakkönyvtár is. ahonnan Tallinba, illetve Groz- nijha utaznak. Azok a szak­munkástanulók utaznak, akik egész évi jó munkával, lelki­ismeretes tanulással, tanulmá­nyi versenyeken szerzett elő­kelő helyezésekkel érdemelték ki a tizenöt napos külföldi üdülést. További csoportokat Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország és az NDK lát ven­dégül Viszonzásul ezekből az or­szágokból érkeznek fiatalok a siófoki szakmunkástanuló­üdülőben július 24-én meg­nyíló nemzetközi táborba. A hazaiakkal együtt összesen 400 résztvevőre számítanak. Az idén először alkalmuk nyílik a külföldi szakmunkástanu­lóknak arra is, hogy a magyar fővároson és a Balatonon kí­vül — egyebek között — Eger­rel és a Dunakanyarral is megismerkedj enék. Daránypuszlai lesz^ígttü a brigádmozgalomról Palotai István HÁROM BRIGÁD érdemel­te ki az elmúlt években a szo­cialista címet a Daránypusztai Állami Gazdaságban. Jelenleg egy küzd a kitüntető jelzőért. A műhely dolgozói ők. Paska István párttitkárral és Mónus Dezsővel, a szakszerve­zeti bizottság vezetőségi tag­jával beszélgetünk a brigád­mozgalom helyi feladatairól s az adottságokról — Nagyon nehéz a helyze­tünk — mondja Mónus Dezső. — A szocialista cím birtokosa volt a daránypusztai tehenész­telep és az ipari üzem egyik brigádja is. A tehenészet meg­szűnt, a dolgozók nagy része eltávozott az állami gazdaság­ból Az ipari üzemnél is nagy változások történtek. Az ott dolgozó emberek, éppen mert sokféle munkára alkalmasak, többfélét is végeztek az el­múlt években. A nagy fluktuá­ció miatt nem láttuk biztosí­tottnak a feltételeket a cím elnyeréséhez. Egy évből csak két hónapot dolgoztak együtt — így marad a helyzet? — Júliusban megkezdődött a gyógy- és illónövények beta­karítása, utána inkább együtt lesznek majd a dolgozók. Ok­tóberben, novemberben lát­tunk hozzá a brigádszervezés­hez. Ipari üzemünkben ugyan­is egész éves foglalkoztatást akarunk megvalósítani. Egyéb­ként nagy a környékbeli üze­mek szívóhatása a gazdaság dolgozóira is. Nekünk pedig más vidékről kell embereket hozatnunk. — Hogyan illeszkedtek be a messzi vidékről érkezettek a munkarendbe? — Sajnos, a brigádmozga­lom fejlesztésénél még nem tudjuk figyelembe venni őket. Az igazság az, hogy egy részü­ket tulajdonképpen meg kell tanítanunk a mun Icára és az együttélés szabályaira. Szépen keresnek, olykor jobban, mint a törzstagok. A keresetért azonban meg is kell dolgozni. — Milyen régebbi tapaszta­latokra támaszkodhatnak a brigádmozgalom és a munka­verseny megszervezésében? Bálázzák a lucernát Ságváron Szabó Zoltán — Régebben egy-egy bri­gádnak versenytársa volt a másik. A havi teljesítmény alapján kapta a legjobban dol­gozó brigád a vándorzászlót. Az első helyezettek nevét ol­vashatták a faliújságon is az emberele A győztesek színház­ba, kirándulásra mentek ju­talomképpen. Az útiköltséget Szűcs Géza a gazdaság és a szakszervezet biztosította. A hagyományok is kijelölik utunkat a jövőre vonatkozóan. — Mit tesznek a törzsgárda kialakításáért? A párttitkár válaszol: — A feladat: itt tartani azo­kat, akik elöl járnak a mun­kában. ök lesznek majd a leendő, szocialista címért küzdő brigádok dolgozói. Saj­nos, nagyon nehéz ez, és amíg a »vendégmunkások« többet kereshetnek, mint a törzsta­gok, addig nehéz is lesz. Kény­szerhelyzet ez a gazdaság szá­mára. De az év végi nyereség- részesedés talán vonzóerő a le­települt dolgozók számára. — Hogyan elégítik ki a kul­turális igényeket? — Sajnos, a kultúrtermün­ket jelenleg munkásszállásnak használjuk. Van azonban egy hatszáz kötetes könyvtár és két televízió, meg filmvetítés. A könyvtárosunknak jó mun­káját dicséri, hogy 2300—2400 könyvet kölcsönöznek az em­berek évente. Időnként totó- pályázatot is rendezünk. Az ol­vasott művekből »vizsgáznak« ilyenkor a könyvtárlátogatók. TIT-előadásokat a bejárók ha­zaszállítása miatt nem tu­dunk rendezni. — Én úgy gondolom —> foglalja össze Paska István — hogy a je­lenlegi adott- ságainkhoz vi­szonyítva, amit lehetett, a szakszervezeti vezetőségünk megtett. A kö­zeljövő felada­ta pedig az, hogy tovább­lépjünk. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk a műhelyben dol­gozó szocialis­ta brigádtagok­kal is. H t"ki — Ránk is nagy feladat vár — mondja Palotai István. — Sokat kell beszélgetnünk a más területen dolgozó embe­rekkel a mozgalom céljairól, tennivalóiróL — Meg kell tanulniuk, hogy az egyén céljai beleilleszked­hetnek a gazdaság egészének céljai közé. Egyéni és gazda­sági érdek egy — állapítja meg Szabó Zoltán kovács. — Néha vállalni kell ezért a kö­telező munkaidőn túl is. — MI TIZENHETEN meg­érttettük, hogy egymást is se­gítenünk kell, minden erőnk­kel — szólal meg Szűcs Gé­za szerelő. — S a józanság minden viszonylatban: nem­csak itt, de otthon is kötele­ző. A jó tulajdonságok me-> szerzésében segítenek az elő­fizetett újságok, a közösen megbeszélt televíziófilmé előadások is. Leskó LászI« Kilencyenketten végezték el az esti egyetemet Nagyatádon Száz hoídnyi területen bálázzák a ságvárí Egyetértés Termelőszövetkezetben a lucer­nát. A két gép naponta negyven holdon hagy maga után egyenként húsz kilogrammos bálákat (Tudósítónktól.) A Marxista—Leninista Esti Egyetem általános és kihe­lyezett tagozata 1963 óta mű­ködik Nagyatádon. Azóta min­den évben indult új évfolyam. Eddig kálencvenketten fejez­ték be tanulmányaikat a há­roméves esti tagozaton. Az egyetem működésének első éveiben a hallgatók kiváloga­tása és felvétele kevésbé szol­gálta a káderképzést, mert ak­kor még csak egy-két helyen voltak ilyen tervek. Az el­múlt években azonban a beis­kolázási tevékenység egyre jobban megfelelt a továbbkép­zési tervék követelményeinek. A kihelyezett tagozaton há­rom osztályvezető tanár és több külső előadó végzi az ok­tató-nevelő munkát. Az egyes évfolyamok tanulmányi ered­ménye jó. A hallgatók zöme rendszeresen jár a foglalkozá­sokra. Jó kapcsolat alakult ki a tanári kar és a beiskolázó szervek vezetői között. A mun­kaadók rendszeresen kapnak tájékoztatást a hallgatók ma­gatartásáról és tanulmányi eredményéről is. A tanulmányi eredmények mellett a hallgatók nevelésé­ben is előrébb léptek. Pár hó­nap után az évfolyamok több­sége egymást segítő, egymás iránt felelősséget érző és vál­laló kollektívává fejlődik. Az sem ritka eset, hogy az elsajá­tított tananyag, valamint a kollektíva hatására egyes hallgatók kérik a felvételüket a pártba. Az iskola befejezése után a hallgatók az esti egye­temet végzettek klubjában — ez két év óta működik Nagy­atádon — képezik tovább ma­gukat, ápolják barátságukat, kapcsolataikat. Legtöbbjük ak­tívan bekapcsolódik a közéi ' tevékenységbe és propagr dista feladatokat vállal a pá'' alapszervezetefenéL SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. július 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom