Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-05 / 156. szám
Az életképes kisüzem a ltalaban vitathatatlan a f\ nagyüzem fölénye a kisüzemmel szemben. Am miközben ezt az alapigazságot éveken át hangsúlyoztuk, mechanikusan úgy értelmeztünk, hogy valamennyi kisüzem fölött megkondult a történelem lélekharangja, s ennek megfelelően igyekeztünk a kisüzemek sorvadását, gazdasági, adminisztratív és szervezeti eszközökkel meggyorsítani. Pusztuljon, ami régi, ami elavult, ami történelmileg túlhaladott! — mondottuk. Mintha a nagyüzem fölénye minden területen és minden esetben érvényesülne. Ez a feltételezés nem bizonyult abszolút érvényességgel helytállónak. Bizonyos területeken ugyanis a kisüzem megőrizte, sőt szilárdan tartja hagyományos pozícióit. Például a javító-szolgáltató iparban. A sütőiparban, a tej, a gyümölcs, a zöldség stb. feldolgozásában ugyan vitathatatlan a korszerű technika, a nagyüzemi szervezettség előnye, ám a lakosság jó ellátása, a fölösleges szállítások elkerülése, a helyi munkaerő foglalkoztatása mégis indokolhatja a kisüzemek létjogosultságát. (Nem véletlenül alapítanak egyre- másra ilyen üzemeket központi elhatározásra és helyi kezdeményezésre.) Jónéhány gyártási ágban persze a nagyüzem egyeduralkodó, s fölénye abszolút Nem lehet például gazdaságosan acélt gyártani »háztáji kohóban-«. A villamosenergia, a műtrágya, a műanyag stb. szintén csak korszerű, hatalmas termelőapparátusokkal állítható elő gazdaságosan, A nagy tömegben használt, illetve a műszakilag bonyolult felépítésű vagy technológiájú anyagok, gépek, berendezések, háztartási készülékek gyártása többnyire csak korszerű nagyüzemekben valósítható meg gazdaságosan. Ám bizonyos alkatrészek, termékek gyártására, illetve a szolgáltatásokra célszerűbb lehet a kis- vagy a középüzem. Így a nagyüzemi műanyaggyártás kizárólagos szerepéből egyáltalán nem következik, hogy a kisüzem — például a műanyagfeldolgozásban — is életképtelen. Sőt, sok műanyag alkatrész, játék, csomagolóeszköz előállításában éppen hogy nélkülözhetetlen a kisüzemek rugalmassága a piaci igények kielégítése végett. Miközben a fejlett tőkés országokban soha nem látott méreteket ölt a tőkekoncentráció, azupermonopóliumok jönnek létre, különböző kisüzemek is egype-másra létesülnek. A nehézkes nagyüzemek munkáját rugalmassá, sőt gazdaságossá teszik a kooperáló kisüzemek. Sokszor elmondtuk már, hogy a nagy hal megeszi a kis halat. És ez igaz. De arról mintha megfeledkeztünk volna, hogy a nagy hal nem élhet meg kis hal nélküL Hazánkban kevés a kis- és középüzem. Főként az államosítások után az iparosítás első évében szűnt meg, illetve gyári teleppé alakult át sok kisüzem. Majd a vállalati összevonások tovább növelték az ipari centralizációt. Amíg 1960-ban még 1368 ipari vállalat volt az országban, addig 1969-ben már csak 803. A kisipari szövetkezetek száma pedig 1251-ről 810-re csökkent ugyanezen idő alatt. A létrejött nagyobb gazdasági egységek többnyire ugyan hasznosították az összevonásból adódó lehetőségeket, ám a kisüzemek hiánya is mind nyilvánvalóbbá vált. A nagyüzemek kooperációs gondjai, alkatrészellátási zavarai, az aprócikkek hiánya, a lakosság szolgáltatási problémái részben erre vezethetőek vissza. A kormány Gazdasági Bizottsága nemrégen elhatározta a kis- és középüzemek fejlesztését. Kedvező pénzügyi feltételekkel, előnyös beruházási hitelekkel segítik a sokáig mellőzött vállalkozások megizmosodását. Felülvizsgálják néhány, több gyár összevonásával létesített nagyvállalat szervezetét, működését, s indokolt esetben megszüntetnek országos vállalatokat és más — a versenyben korlátozó — monopolszervezeteket, s önállósítják gyáraikat Persze, nincs szó valamiféle általános visszaszervezési kámpányról. A kapkodás, a meggondolatlanság, a nagyvállalatokon belüli széthúzó törekvések feltámasztása egyébként is csak nehezítené az ésszerűbb szervezeti keretek és vállalati méretek kialakítását A túlzások mindenkor ártalmasak. Amikor azt állítottuk, hogy a korszerű nagyüzemeké a jövő, igazat mondtunk. Igazságtalanul cselekedtünk viszont, amikor a jelent is megtagadtuk a kis- és középüzemektől. Ennek következményeit számoljuk most fel tudatosan, nem felejtve, hogy a vállalati szervezet és méret (akárcsak a gazdasági verseny) nem cél, hanem csupán a társadalmi, fogyasztási szükségletek magas szántű kielégítésének eszköze. Kovács József Külföldön idolnak a legkiválóbb szakmunkástanulók Jövő héten útrakelnek az idén külföldön üdülő szakmunkástanulók első csoport- jak Kedden az ország különböző helyiségeiből érkező 50 fiatal találkozik Budapesten, Javul az egészségügyi ellátás a nagyatádi járásban fTudósítónktól.) Az utóbbi években erőteljesen fejlődik a nagyatádi járás egészségügyi hálózata. Javultak a tárgyi és a személyi feltételek egyaránt A tervszerű fejlesztésről beszélt dr. Huszár Zoltán főorvos, a Nagyatádi Járási Tanács egészségügyi csoportjának vezetője. — 1966-tól 15 új rendelőt építettek községeinkben, több mint hétmillió forint értékben. Átépítették, és bővítették a se- gesdi és a somogyszobi körzeti rendelőt és tanácsadót Lá- bodon még a nyáron befejeződik a négy alapszakmás rendelő építése. Kutason is hasonló épül a jövőben. Felújították a kisbajomi, a nagykorpád! és a szabási külközségi rendelőket is. összességében megállapítható: járásunk valamennyi településén biztosítottuk az egészségügy tárgyi feltételeit örvendetes, hogy az állami költségvetésen kívül egyre több községi tanács és üzem hoz áldozatot a fejlesztés érdekében. Segesden, Somogyszo- bon, Nagyatádon és Lábodon például száz-százezer forintot költöttek rendelők felszerelésére. . — Hogyan alakultak az orvosi ellátás személyi feltételei? — A személyi feltételek megoldását elősegítette az, hogy a legtöbb helyen sikerült megfelelő lakást is biztosítani orvosainknak. így le tudnak telepedni. 1966 óta több mint 0,25 százalékkal gyarapodott az ezer lakosra jutó orvosok száma. A szakorvosi órák száma 45-ről 73-ra, az üzemorvosi óráké pedig 8-ról 12-re emelkedett. — Milyen egyéb egészségügyi-szociális eredményeik és terveik vannak? — Nagyatádon négymillió forintos beruházással 60 személyes, modern bölcsőde épült. Ezzel a bölcsődei helyek száma 35-ről 95-re emelkedett A lábodi 30 személyes öregek napközi otthona még az idén megépüL Kutason új gyógyszertár és szolgálati lakás, Görgetegen orvosi rendelő, váró és tanácsadó épül. A nagyatádi mentőállomás épületét jövőre adják át rendeltetésének. Ez év őszére pedig elkészül a központi éjszakai orvosi ügyelet épülete és vele együtt a fogorvosi, belgyógyszati rendelő, a laboratórium és az orvosi szakkönyvtár is. ahonnan Tallinba, illetve Groz- nijha utaznak. Azok a szakmunkástanulók utaznak, akik egész évi jó munkával, lelkiismeretes tanulással, tanulmányi versenyeken szerzett előkelő helyezésekkel érdemelték ki a tizenöt napos külföldi üdülést. További csoportokat Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK lát vendégül Viszonzásul ezekből az országokból érkeznek fiatalok a siófoki szakmunkástanulóüdülőben július 24-én megnyíló nemzetközi táborba. A hazaiakkal együtt összesen 400 résztvevőre számítanak. Az idén először alkalmuk nyílik a külföldi szakmunkástanulóknak arra is, hogy a magyar fővároson és a Balatonon kívül — egyebek között — Egerrel és a Dunakanyarral is megismerkedj enék. Daránypuszlai lesz^ígttü a brigádmozgalomról Palotai István HÁROM BRIGÁD érdemelte ki az elmúlt években a szocialista címet a Daránypusztai Állami Gazdaságban. Jelenleg egy küzd a kitüntető jelzőért. A műhely dolgozói ők. Paska István párttitkárral és Mónus Dezsővel, a szakszervezeti bizottság vezetőségi tagjával beszélgetünk a brigádmozgalom helyi feladatairól s az adottságokról — Nagyon nehéz a helyzetünk — mondja Mónus Dezső. — A szocialista cím birtokosa volt a daránypusztai tehenésztelep és az ipari üzem egyik brigádja is. A tehenészet megszűnt, a dolgozók nagy része eltávozott az állami gazdaságból Az ipari üzemnél is nagy változások történtek. Az ott dolgozó emberek, éppen mert sokféle munkára alkalmasak, többfélét is végeztek az elmúlt években. A nagy fluktuáció miatt nem láttuk biztosítottnak a feltételeket a cím elnyeréséhez. Egy évből csak két hónapot dolgoztak együtt — így marad a helyzet? — Júliusban megkezdődött a gyógy- és illónövények betakarítása, utána inkább együtt lesznek majd a dolgozók. Októberben, novemberben láttunk hozzá a brigádszervezéshez. Ipari üzemünkben ugyanis egész éves foglalkoztatást akarunk megvalósítani. Egyébként nagy a környékbeli üzemek szívóhatása a gazdaság dolgozóira is. Nekünk pedig más vidékről kell embereket hozatnunk. — Hogyan illeszkedtek be a messzi vidékről érkezettek a munkarendbe? — Sajnos, a brigádmozgalom fejlesztésénél még nem tudjuk figyelembe venni őket. Az igazság az, hogy egy részüket tulajdonképpen meg kell tanítanunk a mun Icára és az együttélés szabályaira. Szépen keresnek, olykor jobban, mint a törzstagok. A keresetért azonban meg is kell dolgozni. — Milyen régebbi tapasztalatokra támaszkodhatnak a brigádmozgalom és a munkaverseny megszervezésében? Bálázzák a lucernát Ságváron Szabó Zoltán — Régebben egy-egy brigádnak versenytársa volt a másik. A havi teljesítmény alapján kapta a legjobban dolgozó brigád a vándorzászlót. Az első helyezettek nevét olvashatták a faliújságon is az emberele A győztesek színházba, kirándulásra mentek jutalomképpen. Az útiköltséget Szűcs Géza a gazdaság és a szakszervezet biztosította. A hagyományok is kijelölik utunkat a jövőre vonatkozóan. — Mit tesznek a törzsgárda kialakításáért? A párttitkár válaszol: — A feladat: itt tartani azokat, akik elöl járnak a munkában. ök lesznek majd a leendő, szocialista címért küzdő brigádok dolgozói. Sajnos, nagyon nehéz ez, és amíg a »vendégmunkások« többet kereshetnek, mint a törzstagok, addig nehéz is lesz. Kényszerhelyzet ez a gazdaság számára. De az év végi nyereség- részesedés talán vonzóerő a letelepült dolgozók számára. — Hogyan elégítik ki a kulturális igényeket? — Sajnos, a kultúrtermünket jelenleg munkásszállásnak használjuk. Van azonban egy hatszáz kötetes könyvtár és két televízió, meg filmvetítés. A könyvtárosunknak jó munkáját dicséri, hogy 2300—2400 könyvet kölcsönöznek az emberek évente. Időnként totó- pályázatot is rendezünk. Az olvasott művekből »vizsgáznak« ilyenkor a könyvtárlátogatók. TIT-előadásokat a bejárók hazaszállítása miatt nem tudunk rendezni. — Én úgy gondolom —> foglalja össze Paska István — hogy a jelenlegi adott- ságainkhoz viszonyítva, amit lehetett, a szakszervezeti vezetőségünk megtett. A közeljövő feladata pedig az, hogy továbblépjünk. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a műhelyben dolgozó szocialista brigádtagokkal is. H t"ki — Ránk is nagy feladat vár — mondja Palotai István. — Sokat kell beszélgetnünk a más területen dolgozó emberekkel a mozgalom céljairól, tennivalóiróL — Meg kell tanulniuk, hogy az egyén céljai beleilleszkedhetnek a gazdaság egészének céljai közé. Egyéni és gazdasági érdek egy — állapítja meg Szabó Zoltán kovács. — Néha vállalni kell ezért a kötelező munkaidőn túl is. — MI TIZENHETEN megérttettük, hogy egymást is segítenünk kell, minden erőnkkel — szólal meg Szűcs Géza szerelő. — S a józanság minden viszonylatban: nemcsak itt, de otthon is kötelező. A jó tulajdonságok me-> szerzésében segítenek az előfizetett újságok, a közösen megbeszélt televíziófilmé előadások is. Leskó LászI« Kilencyenketten végezték el az esti egyetemet Nagyatádon Száz hoídnyi területen bálázzák a ságvárí Egyetértés Termelőszövetkezetben a lucernát. A két gép naponta negyven holdon hagy maga után egyenként húsz kilogrammos bálákat (Tudósítónktól.) A Marxista—Leninista Esti Egyetem általános és kihelyezett tagozata 1963 óta működik Nagyatádon. Azóta minden évben indult új évfolyam. Eddig kálencvenketten fejezték be tanulmányaikat a hároméves esti tagozaton. Az egyetem működésének első éveiben a hallgatók kiválogatása és felvétele kevésbé szolgálta a káderképzést, mert akkor még csak egy-két helyen voltak ilyen tervek. Az elmúlt években azonban a beiskolázási tevékenység egyre jobban megfelelt a továbbképzési tervék követelményeinek. A kihelyezett tagozaton három osztályvezető tanár és több külső előadó végzi az oktató-nevelő munkát. Az egyes évfolyamok tanulmányi eredménye jó. A hallgatók zöme rendszeresen jár a foglalkozásokra. Jó kapcsolat alakult ki a tanári kar és a beiskolázó szervek vezetői között. A munkaadók rendszeresen kapnak tájékoztatást a hallgatók magatartásáról és tanulmányi eredményéről is. A tanulmányi eredmények mellett a hallgatók nevelésében is előrébb léptek. Pár hónap után az évfolyamok többsége egymást segítő, egymás iránt felelősséget érző és vállaló kollektívává fejlődik. Az sem ritka eset, hogy az elsajátított tananyag, valamint a kollektíva hatására egyes hallgatók kérik a felvételüket a pártba. Az iskola befejezése után a hallgatók az esti egyetemet végzettek klubjában — ez két év óta működik Nagyatádon — képezik tovább magukat, ápolják barátságukat, kapcsolataikat. Legtöbbjük aktívan bekapcsolódik a közéi ' tevékenységbe és propagr dista feladatokat vállal a pá'' alapszervezetefenéL SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. július 5.
