Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

SOK A KONTÁR SIÓFOKON Adót nem fizetnek, vállalati anyagból dolgoznak Sí áfák; a kontárok egyik leg­jobb vadászterülete. Első be­a lakásokban berendezett mű­Az építőipar új somogyi centruma 100 millió forintos beruházással lyen áll az engedély nélküli iparűzésben — az építkezések nél szükséges összes szakmá­ban, a kőművestől a villany szerelőig. A szabad szombat bevezetése óta még többen kontárkodnak a vállalatok és kisipari szövetkezetek dolgozói közül. Többnyire brigádokban vállalnak munkát, szombatra ás vasárnapra. Általában csak kisebb javításokat végeznek Az ilyen munkához ugyanis a megrendelőnek nincs szüksége építési engedélyre, s éppen ezért nehezebb az ellenőrzés is. Sok építkezésen érdemes volna ellenőrizni hétfőnként, hogy mit csinálnak a kőmű vesék. Siófokon gyakran csak pihenni mennek be a munka­helyükre, s ha megkérdik tő lük, akkor be is vallják, hogy elfáradtak a szabad szombator és vasárnap. Ha éppen nem ellenőrzik őket, akkor délután két órakor már le is lépnek. S nemcsak ezt kellene szigorúk bam ellenőrizni, hanem a? építőanyagok vételezését es felhasználását is. Nvílt titok, hogy a legtöbb kontár válla­lati anyaggal dolgozik, s töo- bek között ezért számít keve­seket a munkáért Álrokonok az építkezéseken A siófoki kontároknak var. egy másik csoportjuk is. Nekik nincs állandó munkahelyük, s kizárólag az engedély nélküT ipari tevékenységből élnek Különösen a házilag vég­zett építkezéseknél vállal­ják, hogy nagyobb villát, családi házat is fölépí­tenek. A rendelet szerint az ilyen építkezésért a mű szaki vezető felel, a családta­gok és a közeli rokonok pedig ellenszolgáltatás nélkül segéd­kezhetnek. A kontárok rend­szerint áirokonfként fölépítik a házat, s ha ellenőrzést kapnak, akkor váltig állítják, hogy tár sadalmd munkában húzzák a falat, szerelik a villanyt vagy éppen a vízvezetéket. Az építő szakmáikon kívül kontár lakatosok, műszerészek, női szabók is találhatóak a városban. Nagyon nehez földe­ríteni a családi házakban vagy balatonLellei pihenés után láto­gatott él Kaposvárra az az öt tagú szovjet szakszervezet' küldöttség, amely a SZOT ven dégeként tíz napot tölt ha­zánkban. A szovjet vezetők Ul- janovszkból, Lenin szülőváro­sából utaztak Magyarországra Nyikoláj Nyikolajevics Kozlju- kovnak, a Szakszervezetek Ul- janovszskj Területi Tanácsa tit­kárának vezetésével. Az uljanovszki vendégek el­ső útja a Kaposvári Ruhagyár ba vezetett, a kellemesen hű­vös klubteremben Frányó Má­ria szb-titkár köszöntötte a küldöttséget, majd Légrádi Jó zsef főmérnök tájékoztatta őket a húszéves gyár történe­téről, fejlődéséről és a tervek­ről. Mindenki nagy érdeklő­déssel hallgatta az elmondot­takat, különösen Inna Ivanov­na Kazakova, a gorkiji ruha­gyár Komszomol-titkára. Nemcsak szóban ismei-tetté1' meg a szovjet szakszervezeti vezetőkkel a munkájukat a ru­hagyáriak, hanem a rögtönzött modellbemutató révén a törek véseiket is illusztrálták. A gyermekruháik, kábátok élénk színükkel, szép fazonjukkal megnyerték a vendégek tet­szését. A főmérnök és Rózsa Ferenc KISZ-titkár azzal mu­tatta be az élénikpiros nylon­velúr kabátkát, hogy ebből harminoezret szállítottak a Szovjetunióba. Nagy sikere volt a népszerű kezeslábasnak is, amelyet Gagarin-ruhának neveztek el a gyerekek. A divatbemutató a gyár la­boratóriumában folytatódott, helyeket Az idei népszámlá­láskor a városi tanács iparügy1 főelőadója végigjárt nagyon sok házait. Szinte megdöbbeni;, hogy menny* műhely van min­denfelé. A vállalatok is ludasok Vajon miért van ennyi kon­tár Siófokon? Egyszerű a vá­lasz: a vállalatok és a szövet­kezetek nem győzik a sok építkezést felújítást, átalakí­tást A villatulajdonosok meg örülnék, ha a munkát elvégzi valaki. A másik, hogy sokszor jóval olcsóbban vállalják a javítás és szerelést, mivei nem fizet­nek adót, s esetleg a vállala tűktől viszik az anyagot A legnagyobb csáberő azonban az, hogy a kontár rádió- és tv- szerelőt, avagy kőművest gyor sabban meg lehet kapni, mint a vállalatot. A városban tevékenykedő kontárok egy része mellékfog­lalkozásként iparjogosítvány1 kérhetne, s akkor minimális adóval nyugodtan és izgalom nélkül dolgozhatna. Az utóbb* éveikben azonban mindössz'- huszonötén kérték engedélyt javító kisipari tevékenységre Sajnos, a vállalatok és szövet­kezetek egy része — például a Kőolajvezeték Vállalat, a Szol gáltató Ktsz, a villamosmű stt — nem járul hozzá írásban hogy dolgozója mellékfoglalko­zásként iparoskod jón. Ezze: azonban csak az engedélyezett tevékenységet gátolják meg mert sokan továbbra is javi tanaik és szereinek — kontár­ként. Sok helyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók mun kaidő után bent maradjanak a műhelyben, és használják a gépeket. Ezzel hallgatólagosan elnézik a kontárkodást. Na­gyon érdekes tapasztalatot szerzett a városi tanács ipar­ügyi főelőadója és a KIOSZ titkára, amikor megnézte a ELÉD ÁSZ kirendeltségén, hogy kik kötik be a villanyt az épü lő villákba. Nagyon sok iratot találtak szövetkezeti és válla­lati bélyegzővel. Például bu­dapesti cégek főmérnöke, mér­nöke igazolta a szerelést, ame­lyet egyébként teljesen más végzett! ahol a legújabb ruJhamodelle- ket rakták a tervezők a ven­dégek elé. Nagy Józsefné meg mutatta a gvár kollekríóköny vét. Eszerint exportálják a gyermekruhákat a Szovjet­unióba. Kedves epizódok is tarkítot ták a látogatást: például oro­szul szólították meg a vendé geket a pihenőben cigarettázó munkások. S hogy a küldöttség nőtagja szakember, a szalagon dolgozók egyből észrevették, ahogy megfogott egy-egv mun kadarabot, és föltett valami­lyen kérdést. Az üzemlátoga­tás a bölcsőde megtekintésével fejeződött be. Ebéd után az SZMT székhá­zéban a szakszervezeti mozga­lom kérdéseiről tájékoztatta a küldöttséget dr. Szőke Pál, a megyei párt-vb tagja, az SZMT vezető titkára. Az uljanovszk. vendégek elmondták, hogy na­gyon örültek a látogatásnak, tetszett nékik a Kalinvin vá­rosrész és az uszoda. Otthon majd beszámolnak élményeik­ről. Dr. Szőke Pál a látogatás végén ajándékokat adott át a küldöttség tagiainak. Nyikoláj Nyikolajevics Kozljukov Ulja- novszkról szóló könyvet, a Le­nin-mauzóleum makettjét és egy Lenin-jubáleumi érmet adott viszonzásképpen a ven­déglátóknak. A küldöttség délután visz szautazott a fővárosba ahon­nan pénteken indul haza a Szovjetunióba, S* CL Megszigorítják az ellenőrzést Nagyon nehéz a kontárok el­leni harc megyénk inásodns városában. Az utóbbi öt évben talán négy kontárt jelentettek föl. Őket Is csak azért, mert csapnivaló, rossz munkát vé geztek, és nagyon sokat kérleli érte. Szüts István, a Siófoki Vá­rosi Tanács iparügyi főelőadó­ja elmondta, hogy a végrehaj tó bizottság elhatározta a kon­tárok visszaszorítását. Először oly módon, hogy a tanács nün • dent megtesz: kapjanak kis­ipari működési engedélyt azok a szakmunkások, akik mellék- [oglalkozáskánt vállalják a javítást és szerelést. Újra tár­gyalnak azokkal a vállalatok­kal, amelyek ehhez eddig nem járultak hozzá. A másik az ütőképes ellenőri hálózat meg szervezése. A kontárok ugyan is a nem megfelelő szakérte­lemmel és minőségben végzett munka mellett még nagy pénz - ügyi kiesést is okoznak a vá rosi tanács költségvetésében. Ezért azt tervezik, hc"_r az ei tenorokét érdekeltté teszik a kontárok földerítésében: juta lomként megkapják az adóki­vetés bizonyos százalékát. (E7 a módszer kitűnően bevált az idényházadó beszedésénél.) Szombatonként és vasárnap indulnak majd ellenőri kör­útjukra a fényképes igazol­vánnyal ellátott társadalmi ak­tívák, köztük a nyugdíjas el­lenőrök. Munkájuk azonba.t csak akkor hozza meg a vári eredményt, ha minden válla­lat, ktsz, kisiparos és a siófok1 lakosság is megadja nekik az ellenőrzéshez -"-s s««ü séget Lajos Géza Nyolc, kilenc, sőt tíz forint a piacon a meggy. A gyümölcsérés tetőpontján, a meggydömping kellős köze­pén. Aki szereti a meggylevest a meggyes rétest, s netán télire szeretne eltenni ebből a kelle­mes, fanyarú zamatú gyü­mölcsből, ugyancsak ki kell nyitnia a pénztárcáját A piaci elárusítóhelyeken nagy a választék. Egészséges paprikák, szép fej hagymák kínálják magukat; sőt a sár­gabarack is ott sárgul nagy halmokban. Meggy alig. S ami van, az drága. Ugyanakkor megrakott ko­sarakkal érkezik a meggy a piacra. A Kaposvár környéki dombok fáinak termése zöm­mel a MÉK és az ÁFÉSZ fel­vásárló boltjaiba kerül — ki­lónként hat forintért. — Kétségtelen, hogy a meggy felvásárlása fontos népgazdasági érdek — mond­ta Fekete László, a városi ta­nács kereskedelmi csoportve­zetője. — Exportra is jut belő­le, a konzervgyárak is nagy mennyiségben használják tel Mégsem helyes, hogy a fel­vásárlás a piacon történik. Valóban. A piac — a leg­jobb tudomásunk szerint — a háztartáshoz szükséges mező- gazdasági termékek beszerzé­sére kijelölt hely. Mit keres akkor ott mint felvásárló az ÁFÉSZ és a MÉK? Nem holmi bürokratikus el­határolást kérünk számon! Vásárolja fel az árut a két szövetkezet, akár a piacon is, ha ez nem ütközik a vásárlók érdekeibe. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a helybeli felvásárlás nem engedi ér­vényesülni a szokásos piaci ármechanizmust. Az ősterme­lők nyugodtan tarthatják a magas árakat, hiszen, ha a portékájuk megmarad, hat forintért még mindig elkel. S így a háziasszonyok kénytele­nek drágán megvásárolni a meggyet. Kinek jó ez? Az ős­termelőnek mindenképpen, s A poligonüzem óriásdarut. Szinte -egy lélegzettel« a cementrelé építésének befeje­zése előtt jártunk a somogyi építőipar egyik legnagyobb, épülő telepén a régi tüskevári téglagyár szomszédságában. Kovács Sándor művezető el­mondta, hogy csaknem telje­sen elkészült az óriási ce­mentrelé, amely az egész me­gye építőiparának cementellá- •tó centruma lesz A beruházás értéke 9 és fél millió forint, raktárkapacitása pedig 1200 tonna. Az Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak jó mun­kaintenzitását dicséri ez a lé­talán a felvásárló szövetkeze­teknek is. De a fogyasztónak? — Ne gondolja — válaszol kérdésemre Vadalma Tibor, a MÉK főosztályvezetője. — Mi elsősorban a cigánymeggyet vásároljuk meg, ami a fo­gyasztókat nem érdekli. Ők a szép, nagyszemű üvegmeggyet keresik. — A felvásárlók ezt a faj­tát is átveszik? — Hogyne. — Tehát a termelők bizto­sítva vannak, tarthatják a magas árakat — Magasnak találja a meggy árát? — Igen. — Pedig nem az. A mező­gazdasági munka egynapi díja száz forint körül van. Szá­mítsa ki, kifizetódik-e a meggyszedés — napi 40—50 kilós eredmény — a borsos szállítási költségek mellett! A meggytermelés nincs nagyüze­miig megoldva, elsősorban a háztájira támaszkodik. Mi lenne, ha két-három forintért vennék át a gyümölcsöt? A fán rothadna el a termés je­lentős része. S akkor lenne igazán magas a meggy ára. Olyan árakat kell tehát kiala­kítani, amelyek a termelőket is ösztönzik, de nem elérhe­tetlenek a fogyasztók számá­ra sem. Szerintünk a hatfo­rintos ár ilyen. Helyes egyen­súlyt tart a kínálat és a ke­reslet között. S ez az igazi fo­gyasztói érdekvédelem. S ha mi nem szerződtünk volna nagy mennyiségű meggyre, s ezzel nem ösztönöznénk a termelőket, néhány év múlva az egyik legdrágább piaci áru éppen ez a gyümölcs lenne. Két szempont, két igazság. S azt mondhatjuk, imndKettő­nek igaza van. Helyes, sőt nélkülözhetetlen a MÉK ár- meghatározó, ösztönző szere­pe, de a háziasszonyok kérése sem kicsinyes, jelentéktelen. S újra csak azt mondhatjuk: a i piacon piád és ne felvásárló tevékenység folyjon. Ez utób­bira talán akad még más hely is Kaposváron. Csapor Tibor tesítmény, hiszen szinte perc­nyi pontossággal betartották a határidőt; jelenleg már a fes­tés folyik. A cementrelé az Építőipari Szállítási Vállalat tulajdona, és korszerű szociális helyisé­gekkel is el van látva. Közvetlen szomszédságában épül a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat poligon- üzeme, s már kijelölték a 68 A háztáji gazdaságok tá­mogatása, segítése, a háztáji állattenyésztés és -tartás fel­lendítése nem csupán elv, ha­nem példás gyakorlat is lett a somogyszili Petőfi Terme­lőszövetkezetben. Most, az év felének eltel­tével, egy kis számvetést csi­nált a gazdaság, s olyan ta­pasztalatokról, tényekről ad­hatnak számot, amelyek min­denképpen figyelmet érdemel­nek. Egy év alatt több mint harminc százalékkal nőtt a háztáji gazdaságokból szár­mazó hízómarha, hízósertés és tej értékesítése. A gazdák, a szövetkezet közvetítésével, közösen adják át hízóállatai­kat, és az állati termékeket a felvásárló vállalatoknak. így a gazdaságnak — a megkö­tött megállapodások alapján — pontos képe van a háztáji állattenyésztés és -tartás me­re teírőL Terveik szerint ebben az évben a háztájiból származó három fő termékből — hízó- marhából, hízósertésből és tejéből — n'gymillió kétszáz- negyvennégy-ezer forint bevé­telhez jutnák a gazdák. Fél év alatt ennek az elképzelés­nek jó része már megvaló­sult; s eddig hárommillió fo­rintot kaptak a háztáji gaz­dálkodást folytatók. A jelen­korszerű mosdó- és öltöző- helyiségekkel látják el. Megoldották a téliasítést is; a kompresszorok meleg vizét hasznosítják a betonsilóknáL Ha a cementrelé, a poligon­üzem és az új központi telep beruházásainak értékét össze­adjuk, a végösszeg csaknem százmillió forint. Megyénk legnagyobb építőanyag- és légi állomány, valamint az a tény arra utal, hogy az év vé­géig jóval túlszárnyalják azt az összeget, amit ebből az ágazatból terveztek. A nagyságrendre vonatko­zóan érdemes megemlíteni egy összehasonlító adatot. A szövetkezet közös állatállo­mányából, az állattenyésztés­ből összesen tizenkétmillió fo­rint bevételt terveztek, s idő­arányosan — az év fe­léig — hat és fél millió fo­rint bevételre tettek szert Ügy számítják, hogy a háztá­jiból származó bevétel csak­nem a fele lesz annak, amit az egész közös állomány hoz. Jellemző az állattartási kedv’ fellendülésére, hogy Somogy- szilben minden családra két- három hízósertés értékesítés» jut Az eredményekhez hozzájá­rul a szövetkezet őszinte tá­mogatása, együttműködése. Természetesen nemcsak az ál­lományról és az értékesítés­ről, hanem a takarmányról is gondoskodik a gazdaság. Mind a közösnek, mind a ház­táji állománynak biztosítják, beszerzik a szükséges takar­mánykeverékeket és tápokat. Ez az állattenyésztéséről hí­res község újabb eredmé­nyeivel Ismét növelte jó hí­rét 1 Szovjet szakszervezeti küldöttség Somogybán Gazdag program és egy ki­KÉT SZEMPONT KÉT IGAZSÁG építőipari telep« épül tehát T. T, millió forintos beruházással létesülő új központi telep­helyet. Befejezéshez Közelednek a poligontelep építési munká­latai is, értéke meghaladja a 19 millió fo­rintot Egy fix gyártópadot ál­lítanak itt munkába, amely a fő- démelesmeket készíti majd, és húsz bille- nőpad lesz a telepen. Ezek falelemeket gyártanak majd. A poli- gonüzemet is A cementrelé. Családonként két-három hízó Példás eredmények Somogyszilban SOMOGYI NÉPLAP Crd.7“• • us -s 16.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom