Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-16 / 165. szám
Őszintén, bizalommal Az ifjúság IL£s pota, maga tartása a társadalom állandó beszédtémája volt és marad. Az idősebbek felelőssége jogos, de néha túlzott aggodalma mutatkozik meg a különféle véleményekben, s ugyanakkor az a felismerés is, hogy nem mindegy, milyen utódokat nevelünk. Legutóbb a párt Központi Bizottságának az ifjúság helyzetéről szóló dokumentumában találkoztunk ezzel a szóhasználattal, amelyben megszólalt egy országnyi közösség lelkiismerete. Aki felelősséget érez az ifjúság iránt, az a jövőt nézi elsősorban. A jövő pedig nem lehet megalapozott akkor, ha fc fiatalok nevelésére nem fordítunk megkülönböztetett gondot. Napjainkban sűrűn felvetődik a kérdés: mennyiben vagyunk képesek tudatosítani a fiatalok gondolat- és érzelemvilágában a szocialista életeszményt és mindazt, ami ezzel együtt jár emberi magatartásban, közösségi szemléletben egyaránt. Magától értetődik, hogy ezt az életeszményt a kommunistáknak kell hordozniuk minden más emberi csoportosulást megelőzően. Épp ezért teljes mértékben érthető, hogy a párt új, az eddiginél magasabb követelményeket támaszt tagjaival szemben az ifjúság közötti munkában. Ezek a körülmények meglehetősen magasra állítják a mércét. Nem kevesebbet írnak elő, mint azt, hogy a mindennapi életben, a napi munka folyamatában érvényesüljön az ifjúság körében a kommunisták nevelő hatása. Mennyiben új ez a feladat a korábbiakhoz képest? Az élet régebben — sőt hellyel-közzel még ma is — sok olyan példával szolgált, amely a fiatalokban is kétségeket ébresztett a szavak és a teJtek egysége iránt. Éppen ezért fontos, hogy a kommunisták nevelő munkáia ne csak a gyűléseken, különbé1 e kinyilatkoztatások fomnáiá- ban érvényesüljön, hanem ennek mintegy fedezeteként mindenekelőtt a hétköznapi tettekben nyilvánuljon meg. Teljesen indokölt, hogy a felnőtt közösségek, az idősebb generációk az elvárások egész sorát írják elő, helyenként szinte parancsoló módban a fiatalok számára. Nem feledkezhetünk el azonban arról sem, amit a fiatalok várnak mitőlünk. Ez hangsúlyozottan érvényes a kommunisták esetében. Várják elsősorban a személyes példamutatást. Azt, hogy aki őket nevelni akarja, megtestesítője legyen az eszmének. Ne vizet prédikáljon, amikor ő maga bort iszik. Ne csak beszéljen a jó és jobb munkáról, hanem mutassa is meg, hogyan kell jól és jobban dolgozni. Ha a fiatalokat akarjuk nevelni, arról sem feledkezhetünk meg, milyen órási az őszinteség ereje. Tudjuk, hogy a szürke hétköznapokon, a munkapad mellett, vagy kinn a földeken menynyi minden szóba jön. A fiatalok kérdései között egyre kevesebb az olyan, amelyre egy-két mondattal, elnagyolt módon lehetne válaszolni. Nem szabad megijednünk a kényes kérdésektől. Annál inkább nem, mivél itt nemcsak arról van szó, hogy valamiről egyszerű szavakkal informáljuk a fiatalokat Ügy kell informálni őket, hogy az világnézetileg megalapozott legyen, s minden magyarázatban ott legyen a kommunista meggyőződés indítéka. A fiataloknak ez az igénye egyúttal azt is mutatja, hogy nem kedvelik a mellébeszélést, a köntörfalazást, épp ellenkezőleg: csak az számítson náluk eredményre, aki képes nyílt sisakkal, fö- detlen mellel hirdetni igazát, más szóval, aki bármikor kiáll elvei mellett minden fórumon, a szűkebb közösségek sűrűn felizzó, szenvedélyes vitái köze pete is. Elégszer meggyőződhetünk arról is, hogy egyesekben nagy a bizalmatlanság a fiatalok iránt, egész magatartásuk azt az érzést kelti a szemlélőben, hogy csak a rosszat látja bennük, ezért bizalmatlan velük szemben. Aki így közeledik a fiatalokhoz, arra soha nem hallgatnak. Már eleve fenntartással fogadják minden szavát, s ezen nem is lehet csodálkozni. Elvégre a nevelés klasszikus szabályai közé tartozik, hogy akit nevelni akarunk, ahhoz szeretettel kell közeledni. Szeretettel, biza- lomal, megértő szelídséggel, amely nemcsak a mások gyengeségeit látja, de elismeri a magáét is. Aki nyitott szemmel jár tudja, látja, mennyire nem szeretik a fiatalok, ha lekezelik, gyereknek nézik őket. Higgyük el nekik, s ne csak kényelmességből, hogy felnőttek, értelem, felkészültség dolgában néha több olyan előnnyel rendelkeznek, amivel az idősebbek már nem rendelkeznek. Az összefogás eredménye el, hogy van vé- f leményük, figyeljünk oda rájuk, hogy ők is meghallgassanak bennünket. Ez persze nem köny- nyű a gyakorlatban, néha bizony nem csak a felkészültség, hanem jó idegrendszer is kell hozzá. Mégis, megéri a fáradságot, elvégre róluk, a gyerekeinkről van szó és nekik igazán nem maradhatunk adósuk. K. L. öt község határát foglalja magába év eleje óta az egyesült pusztakovácsi termelőszövetkezet. A nagy változás óta fél év telt el. Lukács László elnökkel a határt járjuk, beszélgetünk. A mondatokból, a gondok, tervek mellett a bizakodás csendül ki. — Egy hónappal ezelőtt nem beszéltem volna szívesen a jövőről — mondja Lukác^ László. — Olyan tavaszunk volt, amilyenre azt hiszem az elmúlt évtizedben nem találni példát. Hogy mégis sikerrel jutottunk túl a nehéz időszakon? — Nem is tudom minek köszönhetjük. Talán az időjárás könyörült meg rajtunk ne hány hétre, vagy a tagság ha tártalan lelkesedésének és ősz szefogásának köszönhetjük, hogy úgyszólván teljesen behoztuk a lemaradást. Kivétel a kukorica, mert a vetés saj nos heteket késett. A pusztakovácsi tsz a megy«, egyik legkiterjedtebb földterülettel rendelkező gazdasága. A csaknem tizenháromezer holdból több mint nyolcezer a szántó. A terület megművelése nem okoz különösebb gondot. Más termelőszövetkezetek többnyire a munkaerő csökkenésére, a fiatalok elvándorlására és az elöregedésre panasz Nézni kényelmesebb mint dolgozni? Mivel foglalkozhat ez a hét ember? Átképzésen levő hegesztők, s most oktatójuk szakmai bemutatóját figyelik? Tapasztalatcserére hazánkba érkezett külföldiek, vagy nyári gyakorlaton levő középiskolások? Nem: egyszerűen kíváncsi, érdeklődő emberek! Néznek, figyelnek, zsebre dugott kézzel, lapátnyélre támaszkodva, a földre ülve. S nincs senki, aki figyelmeztesse őket, hogy néhány méterre innen várja őket a sürgető munka, melyet bizony senki nem végez él helyettük. Ügy állunk a munkához, hogy más is hozzáférjen — ez sugárzik arcukról, ezt fejezi ki a hét ember tétlensége. A jelenetet a barcsi Dráva-hídon örökítette meg fotóriporterünk. Az átkelőhely, illetve a vám- épület körüli utat aszfaltozzák. A kép alján megállapíthatjuk: nem túl nagy gyorsasággal Napi 25Q00 palack üdítő ital Naponta 10—12 000 liter szikvíz és 25 000 palack üdítő ital kerül le az Ásványvíz- és Szikvízipari Vállalat siófoki telepének töltő automatáiról. — Egyedül li gyártjuk a megyében a Sió, az Extra és a Quick Colát — mondta Stágl Antal üzemvezető. — Emellett az ananász és az Extra Tonich nevű üdítő italt is. Az utóbbiakat csak a nyári szezon kezdete óta gyártjuk. Ezekbe a készítményekbe dupla adag szénsav kerül, így sokkal üdítőbbek. A készítméSZABI) LÁSZLÓ - SÚLYOM JÓZSEF kodnak, itt inkább munkaerő-felesleg van. Ha lassan is, de egyre nagyobb teret hódít a technika, a gépesítés. — A nagy dologidőben — főként a nyári hónapokban — természetesen minden munkaképes dolgozóra szükség van. Ezért is vállaltuk, hogy az Idén a háztáji kukoricák eigy részének gyomirtását, a vegyszerezést is közösen vé gezzük. így jelentős munka erőt tudunk felszabadítani Egyébként valóban egyre erősödő gondot jelent majd nálunk a foglalkoztatottság. A szövetkezetben nagy jelentősége van az állattenyésztésnek. Ha a közös és a háztáji állatállományt összehasonlít juk, érdekes dolgot tapasztalhatunk. A 8000 holdas közös szántóra csak 220 szarvas- marha jut, ugyanakkor 1 háztájiban megközelíti a négyszázat, pedig az utóbbi óvek ben a háztáji szarvasmarha tartás visszaesett. A sertéstenyésztésnél is hasonló az arány, azzal a különbséggel, hogy a háztáji állomány ah', egy év alatt szinte megkétszereződött. A termelőszövetkezel támogatja a háztájit. — Nagyon ügyeltünk arra hogy a háztáji területeik mű vélése ne maradjon le a közösétől. Igyekeztünk mindent párhuzamosan végezni. Még •- trágyázásnál sem tettünk különbséget. — A takarmányellátás? — Azzal sem lesz baj. As első f ű,kaszá l ásnál a harmadrész, asarjúnál pedig a betakarított széna fele a tagoké. De ugyanilyen juttatásban részesülnek a pillangósokból Is. A jó kapcsolat egyre erősödik a tagság és a vezetőség között. Egyre másra jönnek haza a fiatalok. Megtalálják Itt a helyüket, jövőjüket. — Sajnos legtöbbje gépésx és traktoros szeretne lenni. A növénytermesztésben vagy az állatgondozásnál már nem olyan szívesen vállalnak munkát, ennek ellenére sem panaszkodhatunk — folytatja Lukács László. •— Nem tartozunk a leggazdagabb termelőszövetkezetek közé, mivel nekünk tulajdonképpen a semmiből kellett talpra állni. OJ gazdasági épületek létrehozása, gépek beszerzése és egyéb nélkülözni e tetten beruházások] sokáig gátolták a fejlődést* Ügy érezzük azonban, hogy sikerült eljutni ahhoz a ponthoz ahonnét az eredményskála már egyenesen ível fölfelé. Ehhez kedvezőbb lehetőségekéi adottságokat teremtett az egyesülés. Többen, több alappal többre mehetünk. Estért dolgozunk mindannyian. Az eredmények, a tervek, a határ képe valóiban egy egészséges folyamat megindulását jelzi. Fél év telt el a nagy egyesült szövetkezetben, s az emberek — ugyanúgy, mint amikor emellett döntöttek — bíznak. K. Varga József Miért van hőség as autóbuszokban? nyékből a szállodák rendelik a legtöbbet. Ezt fogyasztják a külföldiek. Szándékunkban áll egy újabb Cola forgalomba hozása, ez a Tropi Cola, amely nyugatnémet alapanyagból készül. Nyolc teherautót állított munkába az üzem. így lehetősége van arra, hogy Bala- tonmáriától Siófokig, valamint más távolabbi területekre, Székesfehérvárra és a Balaton túlsó oldalára is eljussanak készítményeink. Nyaranta az autóbuszokban fullasztó hőség tikkasztja az utasokat, a hőmérséklet 7—8 C°-kal magasabb, mint a szabadban. Nyáron az autóbuszok belső légterének egy köbméterét általában 210 kalória/óra meleg éri. Egy kísérlet során — a buszt a nyári napnak megfelelő teljesítményű infravörös lámpákkal sugározták be — megállapították, hogy az ülés magasságába 34,5; fejmagasságban 38,2; közvetlenül a mennyezet alatt 40 C* hőmérséklet alakult ki, ugyanakkor kívül mindössze 25 C° meleg volt. A további vizsgálat megállapította, hogy a gépkocsiszekrény fölmelegedése csak az egyik alapvető tényező. Az ablakokon — különösen a tetőablakokon — keresztül igen sok meleg érkezik, és természetesen a hajtómű hatása sem elhanyagolható. A tervezők arra a következtetésre jutottak, hogy a tetőt és az oldalfalakat hőszigetelő anyagból, fényvisszaverő felülettel kell készíteni. Az ablaküvegeknek is hőszigetelőknek kell lenniük. Természetesen beépíthető légkondicionáló berendezés is, de nagyon költséges, és a motor teljesítményének egyharmadát felemészti. Célszerűbb a hőszigetelés és a természetes ventilláció fokozása a nyitható felületek növelésével. A légcsatomában végzett kísérletek során kialakított nyitható ablakfelületek segítségével elérték, hogy a buszban mindössze 2—3 C°-kal magasabb hőmérséklet alakult ki, mint a szabadban. Az ügynök elindult Kémek a búvárhajón 5. . Közben találkozott Du< quesne-nel, utasítást adott • neki különböző száeutázscse< lekményekre is, amelyeket fcsak akikor kell végrehajtaniuk, ha az USA hadba száll N émetországgal. Rankennek sok dolga volt, iígy csak egy idő elteltével tolódott komolyabban foglalkozni Óa tervet ingyenesen átadó em- ^bérrel. Egyik este elment abba a sö- Jrözőbe, ahová a Papa szokott ,|járni. A Papa most í-t ott ült i (megszokott helyén. Ranken bc- ([mutatkozott neki, s azt mondta i »magáról, hogy a német hajós- i »tiszt barátja. Beszélgetés köziben óvatosan érdeklődni kez- , dett Paul iránt, i — Nem az az igazi neve — 4 válaszolta Papa. — Hermann Lángnak hívják, de ha komolyan érdekli, látogasson el hozzánk. Ranken örömmel fogadta a meghívást, és azonnal meg is beszéltek egy időpontot, rnás nap este hét órára. Ranken pontosan ott voi'.. Az idősebb ember köszöntötte, majd leültette vendégét, -íztán egy sovány, barna férfit vezetett be, aki szemüvege mögü jól szemügyre vette Ranken doktort. A Papa bemutatta őket egymásnak. Lang nem volt túlzottan bőbeszédű, sőt igen bizalmatlannak mutatkozott. Az Ali weh” ügynökének az volt a oenyo- mása, hogy egyszerű munkással áll szemben, aki csupán szaktudásának köszönhet', hogy a Norden-gyárban tone vezték termelési e'lenőué. Rövidesen arra is rá kellett jönnie, hogy Lang rendkívül vágyódik hazája, Németország után. Lassanként feloldódott közöttük a tartózkodás, es l-ang részletesen beszámolt a gyárban folyó munkáról. A doktor kezdetben meglehetősen érdektelenül hallgatta, de annál inkább felcsiigázódott az érdeklődése, amikor a munkás közölte vele, hogy az USA légierői számára dolgozik egy bombázó celzóké&zülek előállításán. — A tervrajz, amit önöknek eljuttattam, ennek a nagy tervnek, a része — válasz jlta megfontoltan. — A világon egy hadsereg sem rendelkezik ilyen készülékkel, és én nagyon szeretném, ha Németországnak is volna ilyen berendezése, mert én sohasem felejtem el, hogy német vagyok. Feltétlenül szeretném, ha Németországiba kerülne ez a ta lálmány, mert bizonyára nagy szükségük lenne rá. Ranken doktor megpróbált nyugalmat erőltetni magára, bár rendkívül izgatott volt. Lang magatartása kevésbé hatott rá, inkább az, amit tervrajzairól é3 a kis proprilet ről mondott. És akkor az amerikai német egy olyan csomagot vett élő, amelynek a páriát Ranken Hamburgban kézhez kapta. — Az ón feladatom a célzókészülék előállításának el'an- őrzése — folytatta. — Ezért módomban van megszerezni és átadni önöknek a tervrajzokat. Esténként hazaviszem a tervrajz egy-egy részletét, s amikor a feleségem már lefeküdt, egyszerűen lemásolom őket. — A felesége is tud róla? — csapott le hirtelen. Ranken. — Nem, szó sincs róla! Különben a hajós-tiszt útján má: elküldtem a terv két részletét Most még két részletet -.óztam magammaL Rankennak minden kétség« eloszlott. S ezt elsősorban a., a tény okozta, hogy Langna. eszébe sem jutott a tervrajzokról mikroszkopikus lény képeket készíteni, vagyis olyano kát, amelyeket ekkor a Mie dern kémszoigálatok már regen alkalmaztak. Ha pedig egyszerűen kézzel másolta le i rajzokat, akkor szó sem -ehe „ arról, hogy ebben az Fiíl-na c benne lenne a keze..» — Herr Lang! Hiszen ez pompás! — kiáltott fel Ranke , és sokáig hálásan szorongatta a hazafias érzelmektől athato» t német kezét (Folytatjuk) B SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök. 1M0. július UL
