Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

Őszintén, bizalommal Az ifjúság IL£s pota, maga tartása a társada­lom állandó beszédtémája volt és marad. Az idősebbek fe­lelőssége jogos, de néha túl­zott aggodalma mutatkozik meg a különféle vélemények­ben, s ugyanakkor az a fel­ismerés is, hogy nem mind­egy, milyen utódokat neve­lünk. Legutóbb a párt Központi Bizottságának az ifjúság helyzetéről szóló dokumentu­mában találkoztunk ezzel a szóhasználattal, amelyben megszólalt egy országnyi kö­zösség lelkiismerete. Aki fe­lelősséget érez az ifjúság iránt, az a jövőt nézi első­sorban. A jövő pedig nem le­het megalapozott akkor, ha fc fiatalok nevelésére nem for­dítunk megkülönböztetett gondot. Napjainkban sűrűn felve­tődik a kérdés: mennyiben vagyunk képesek tudatosítani a fiatalok gondolat- és érze­lemvilágában a szocialista életeszményt és mindazt, ami ezzel együtt jár emberi ma­gatartásban, közösségi szem­léletben egyaránt. Magától értetődik, hogy ezt az életeszményt a kom­munistáknak kell hordozni­uk minden más emberi cso­portosulást megelőzően. Épp ezért teljes mértékben érthe­tő, hogy a párt új, az eddigi­nél magasabb követelménye­ket támaszt tagjaival szem­ben az ifjúság közötti mun­kában. Ezek a körülmények meglehetősen magasra állítják a mércét. Nem kevesebbet ír­nak elő, mint azt, hogy a mindennapi életben, a napi munka folyamatában érvé­nyesüljön az ifjúság körében a kommunisták nevelő ha­tása. Mennyiben új ez a fel­adat a korábbiakhoz képest? Az élet régebben — sőt hellyel-közzel még ma is — sok olyan példával szolgált, amely a fiatalokban is kétsé­geket ébresztett a szavak és a teJtek egysége iránt. Éppen ezért fontos, hogy a kommu­nisták nevelő munkáia ne csak a gyűléseken, különbé1 e kinyilatkoztatások fomnáiá- ban érvényesüljön, hanem ennek mintegy fedezeteként mindenekelőtt a hétköznapi tet­tekben nyilvánuljon meg. Teljesen indokölt, hogy a felnőtt közösségek, az idősebb generációk az elvárások egész sorát írják elő, helyen­ként szinte parancsoló mód­ban a fiatalok számára. Nem feledkezhetünk el azonban arról sem, amit a fiatalok várnak mitőlünk. Ez hang­súlyozottan érvényes a kom­munisták esetében. Várják elsősorban a személyes pél­damutatást. Azt, hogy aki őket nevelni akarja, megtes­tesítője legyen az eszmének. Ne vizet prédikáljon, amikor ő maga bort iszik. Ne csak beszéljen a jó és jobb mun­káról, hanem mutassa is meg, hogyan kell jól és jobban dolgozni. Ha a fiatalokat akarjuk nevelni, arról sem feledkez­hetünk meg, milyen órási az őszinteség ereje. Tudjuk, hogy a szürke hétköznapo­kon, a munkapad mellett, vagy kinn a földeken meny­nyi minden szóba jön. A fia­talok kérdései között egyre kevesebb az olyan, amelyre egy-két mondattal, elnagyolt módon lehetne válaszolni. Nem szabad megijednünk a kényes kérdésektől. Annál in­kább nem, mivél itt nem­csak arról van szó, hogy va­lamiről egyszerű szavakkal informáljuk a fiatalokat Ügy kell informálni őket, hogy az világnézetileg meg­alapozott legyen, s minden magyarázatban ott legyen a kommunista meggyőződés in­dítéka. A fiataloknak ez az igénye egyúttal azt is mutat­ja, hogy nem kedvelik a mel­lébeszélést, a köntörfalazást, épp ellenkezőleg: csak az számítson náluk eredményre, aki képes nyílt sisakkal, fö- detlen mellel hirdetni igazát, más szóval, aki bármikor ki­áll elvei mellett minden fó­rumon, a szűkebb közössé­gek sűrűn felizzó, szenvedé­lyes vitái köze pete is. Elégszer meggyőződhetünk arról is, hogy egyesekben nagy a bizalmatlanság a fia­talok iránt, egész magatar­tásuk azt az érzést kelti a szemlélőben, hogy csak a rosszat látja bennük, ezért bizalmatlan velük szemben. Aki így közeledik a fiatalok­hoz, arra soha nem hallgat­nak. Már eleve fenntartás­sal fogadják minden szavát, s ezen nem is lehet csodál­kozni. Elvégre a nevelés klasszikus szabályai közé tar­tozik, hogy akit nevelni aka­runk, ahhoz szeretettel kell közeledni. Szeretettel, biza- lomal, megértő szelídséggel, amely nemcsak a mások gyengeségeit látja, de elisme­ri a magáét is. Aki nyitott szemmel jár tudja, látja, mennyire nem szeretik a fiatalok, ha lekeze­lik, gyereknek nézik őket. Higgyük el nekik, s ne csak kényelmességből, hogy fel­nőttek, értelem, felkészültség dolgában néha több olyan előnnyel rendelkeznek, amivel az idősebbek már nem ren­delkeznek. Az összefogás eredménye el, hogy van vé- f leményük, figyeljünk oda rájuk, hogy ők is meghallgassanak ben­nünket. Ez persze nem köny- nyű a gyakorlatban, néha bizony nem csak a felkészült­ség, hanem jó idegrendszer is kell hozzá. Mégis, megéri a fáradságot, elvégre róluk, a gyerekeinkről van szó és nekik igazán nem maradha­tunk adósuk. K. L. öt község határát foglalja magába év eleje óta az egye­sült pusztakovácsi termelőszö­vetkezet. A nagy változás óta fél év telt el. Lukács László elnökkel a határt járjuk, be­szélgetünk. A mondatokból, a gondok, tervek mellett a biza­kodás csendül ki. — Egy hónappal ezelőtt nem beszéltem volna szívesen a jö­vőről — mondja Lukác^ László. — Olyan tavaszunk volt, amilyenre azt hiszem az elmúlt évtizedben nem találni példát. Hogy mégis sikerrel jutottunk túl a nehéz idősza­kon? — Nem is tudom minek köszönhetjük. Talán az időjá­rás könyörült meg rajtunk ne hány hétre, vagy a tagság ha tártalan lelkesedésének és ősz szefogásának köszönhetjük, hogy úgyszólván teljesen be­hoztuk a lemaradást. Kivétel a kukorica, mert a vetés saj nos heteket késett. A pusztakovácsi tsz a megy«, egyik legkiterjedtebb földterü­lettel rendelkező gazdasága. A csaknem tizenháromezer hold­ból több mint nyolcezer a szántó. A terület megművelése nem okoz különösebb gon­dot. Más termelőszövetkezetek többnyire a munkaerő csökke­nésére, a fiatalok elvándorlá­sára és az elöregedésre panasz Nézni kényelmesebb mint dolgozni? Mivel foglalkozhat ez a hét ember? Átképzésen levő he­gesztők, s most oktatójuk szakmai bemutatóját figyelik? Tapasztalatcserére hazánkba érkezett külföldiek, vagy nyári gyakorlaton levő középiskolá­sok? Nem: egyszerűen kíváncsi, érdeklődő emberek! Néznek, figyelnek, zsebre dugott kéz­zel, lapátnyélre támaszkodva, a földre ülve. S nincs senki, aki figyelmeztesse őket, hogy néhány méterre innen várja őket a sürgető munka, melyet bizony senki nem végez él he­lyettük. Ügy állunk a munkához, hogy más is hozzáférjen — ez sugárzik arcukról, ezt fejezi ki a hét ember tétlensége. A jelenetet a barcsi Dráva-hídon örökítette meg fotóriporte­rünk. Az átkelőhely, illetve a vám- épület körüli utat aszfaltoz­zák. A kép alján megállapít­hatjuk: nem túl nagy gyorsa­sággal Napi 25Q00 palack üdítő ital Naponta 10—12 000 liter szikvíz és 25 000 palack üdítő ital kerül le az Ásványvíz- és Szikvízipari Vállalat siófoki telepének töltő automatáiról. — Egyedül li gyártjuk a megyében a Sió, az Extra és a Quick Colát — mondta Stágl Antal üzemvezető. — Emellett az ananász és az Extra Tonich nevű üdítő italt is. Az utóbbiakat csak a nyári szezon kezdete óta gyártjuk. Ezekbe a készítményekbe dupla adag szénsav kerül, így sokkal üdítőbbek. A készítmé­SZABI) LÁSZLÓ - SÚLYOM JÓZSEF kodnak, itt inkább munka­erő-felesleg van. Ha lassan is, de egyre nagyobb teret hódít a technika, a gépesítés. — A nagy dologidőben — főként a nyári hónapokban — természetesen minden munka­képes dolgozóra szükség van. Ezért is vállaltuk, hogy az Idén a háztáji kukoricák eigy részének gyomirtását, a vegyszerezést is közösen vé gezzük. így jelentős munka erőt tudunk felszabadítani Egyébként valóban egyre erő­södő gondot jelent majd ná­lunk a foglalkoztatottság. A szövetkezetben nagy je­lentősége van az állattenyész­tésnek. Ha a közös és a háztáji állatállományt összehasonlít juk, érdekes dolgot tapasztal­hatunk. A 8000 holdas közös szántóra csak 220 szarvas- marha jut, ugyanakkor 1 háztájiban megközelíti a négy­százat, pedig az utóbbi óvek ben a háztáji szarvasmarha tartás visszaesett. A sertéste­nyésztésnél is hasonló az arány, azzal a különbséggel, hogy a háztáji állomány ah', egy év alatt szinte megkétsze­reződött. A termelőszövetkezel támogatja a háztájit. — Nagyon ügyeltünk arra hogy a háztáji területeik mű vélése ne maradjon le a kö­zösétől. Igyekeztünk mindent párhuzamosan végezni. Még •- trágyázásnál sem tettünk kü­lönbséget. — A takarmányellátás? — Azzal sem lesz baj. As első f ű,kaszá l ásnál a harmad­rész, asarjúnál pedig a beta­karított széna fele a tagoké. De ugyanilyen juttatásban ré­szesülnek a pillangósokból Is. A jó kapcsolat egyre erősö­dik a tagság és a vezetőség között. Egyre másra jönnek haza a fiatalok. Megtalálják Itt a helyüket, jövőjüket. — Sajnos legtöbbje gépésx és traktoros szeretne lenni. A növénytermesztésben vagy az állatgondozásnál már nem olyan szívesen vállalnak mun­kát, ennek ellenére sem pa­naszkodhatunk — folytatja Lukács László. •— Nem tar­tozunk a leggazdagabb terme­lőszövetkezetek közé, mivel nekünk tulajdonképpen a sem­miből kellett talpra állni. OJ gazdasági épületek létrehozá­sa, gépek beszerzése és egyéb nélkülözni e tetten beruházások] sokáig gátolták a fejlődést* Ügy érezzük azonban, hogy si­került eljutni ahhoz a ponthoz ahonnét az eredményskála már egyenesen ível fölfelé. Eh­hez kedvezőbb lehetőségekéi adottságokat teremtett az egye­sülés. Többen, több alappal többre mehetünk. Estért dolgo­zunk mindannyian. Az eredmények, a tervek, a határ képe valóiban egy egész­séges folyamat megindulását jelzi. Fél év telt el a nagy egyesült szövetkezetben, s az emberek — ugyanúgy, mint amikor emellett döntöttek — bíznak. K. Varga József Miért van hőség as autóbuszokban? nyékből a szállodák rendelik a legtöbbet. Ezt fogyasztják a külföldiek. Szándékunkban áll egy újabb Cola forgalomba hozá­sa, ez a Tropi Cola, amely nyugatnémet alapanyagból ké­szül. Nyolc teherautót állított munkába az üzem. így lehe­tősége van arra, hogy Bala- tonmáriától Siófokig, valamint más távolabbi területekre, Székesfehérvárra és a Balaton túlsó oldalára is eljussanak ké­szítményeink. Nyaranta az autóbuszokban fullasztó hőség tikkasztja az utasokat, a hőmérséklet 7—8 C°-kal magasabb, mint a sza­badban. Nyáron az autóbuszok belső légterének egy köbmé­terét általában 210 kalória/óra meleg éri. Egy kísérlet során — a buszt a nyári napnak megfe­lelő teljesítményű infravörös lámpákkal sugározták be — megállapították, hogy az ülés magasságába 34,5; fejmagas­ságban 38,2; közvetlenül a mennyezet alatt 40 C* hőmér­séklet alakult ki, ugyanakkor kívül mindössze 25 C° meleg volt. A további vizsgálat megál­lapította, hogy a gépkocsiszek­rény fölmelegedése csak az egyik alapvető tényező. Az ab­lakokon — különösen a tető­ablakokon — keresztül igen sok meleg érkezik, és termé­szetesen a hajtómű hatása sem elhanyagolható. A tervezők arra a következ­tetésre jutottak, hogy a tetőt és az oldalfalakat hőszigetelő anyagból, fényvisszaverő felü­lettel kell készíteni. Az ablak­üvegeknek is hőszigetelőknek kell lenniük. Természetesen beépíthető légkondicionáló be­rendezés is, de nagyon költsé­ges, és a motor teljesítményé­nek egyharmadát felemészti. Célszerűbb a hőszigetelés és a természetes ventilláció fo­kozása a nyitható felületek növelésével. A légcsatomában végzett kísérletek során kiala­kított nyitható ablakfelületek segítségével elérték, hogy a buszban mindössze 2—3 C°-kal magasabb hőmérséklet alakult ki, mint a szabadban. Az ügynök elindult Kémek a búvárhajón 5. . Közben találkozott Du­< quesne-nel, utasítást adott • neki különböző száeutázscse­< lekményekre is, amelyeket fcsak akikor kell végrehajta­niuk, ha az USA hadba száll N émetországgal. Rankennek sok dolga volt, iígy csak egy idő elteltével tol­ódott komolyabban foglalkozni Óa tervet ingyenesen átadó em- ^bérrel. Egyik este elment abba a sö- Jrözőbe, ahová a Papa szokott ,|járni. A Papa most í-t ott ült i (megszokott helyén. Ranken bc- ([mutatkozott neki, s azt mondta i »magáról, hogy a német hajós- i »tiszt barátja. Beszélgetés köz­iben óvatosan érdeklődni kez- , dett Paul iránt, i — Nem az az igazi neve — 4 válaszolta Papa. — Hermann Lángnak hívják, de ha komo­lyan érdekli, látogasson el hoz­zánk. Ranken örömmel fogadta a meghívást, és azonnal meg is beszéltek egy időpontot, rnás nap este hét órára. Ranken pontosan ott voi'.. Az idősebb ember köszöntötte, majd leültette vendégét, -íztán egy sovány, barna férfit veze­tett be, aki szemüvege mögü jól szemügyre vette Ranken doktort. A Papa bemutatta őket egymásnak. Lang nem volt túlzottan bő­beszédű, sőt igen bizalmatlan­nak mutatkozott. Az Ali weh” ügynökének az volt a oenyo- mása, hogy egyszerű munkás­sal áll szemben, aki csupán szaktudásának köszönhet', hogy a Norden-gyárban tone vezték termelési e'lenőué. Rö­videsen arra is rá kellett jön­nie, hogy Lang rendkívül vá­gyódik hazája, Németország után. Lassanként feloldódott kö­zöttük a tartózkodás, es l-ang részletesen beszámolt a gyár­ban folyó munkáról. A doktor kezdetben meglehetősen érdek­telenül hallgatta, de annál in­kább felcsiigázódott az érdek­lődése, amikor a munkás kö­zölte vele, hogy az USA légi­erői számára dolgozik egy bombázó celzóké&zülek előál­lításán. — A tervrajz, amit önöknek eljuttattam, ennek a nagy tervnek, a része — válasz jlta megfontoltan. — A világon egy hadsereg sem rendelkezik ilyen készülékkel, és én na­gyon szeretném, ha Németor­szágnak is volna ilyen beren­dezése, mert én sohasem felej­tem el, hogy német vagyok. Feltétlenül szeretném, ha Né­metországiba kerülne ez a ta lálmány, mert bizonyára nagy szükségük lenne rá. Ranken doktor megpróbált nyugalmat erőltetni magára, bár rendkívül izgatott volt. Lang magatartása kevésbé ha­tott rá, inkább az, amit terv­rajzairól é3 a kis proprilet ről mondott. És akkor az amerikai német egy olyan csomagot vett élő, amelynek a páriát Ranken Hamburgban kézhez kapta. — Az ón feladatom a célzó­készülék előállításának el'an- őrzése — folytatta. — Ezért módomban van megszerezni és átadni önöknek a tervrajzokat. Esténként hazaviszem a terv­rajz egy-egy részletét, s ami­kor a feleségem már lefeküdt, egyszerűen lemásolom őket. — A felesége is tud róla? — csapott le hirtelen. Ranken. — Nem, szó sincs róla! Kü­lönben a hajós-tiszt útján má: elküldtem a terv két részletét Most még két részletet -.óztam magammaL Rankennak minden kétség« eloszlott. S ezt elsősorban a., a tény okozta, hogy Langna. eszébe sem jutott a tervraj­zokról mikroszkopikus lény ké­peket készíteni, vagyis olyano kát, amelyeket ekkor a Mie ­dern kémszoigálatok már re­gen alkalmaztak. Ha pedig egyszerűen kézzel másolta le i rajzokat, akkor szó sem -ehe „ arról, hogy ebben az Fiíl-na c benne lenne a keze..» — Herr Lang! Hiszen ez pompás! — kiáltott fel Ranke , és sokáig hálásan szorongatta a hazafias érzelmektől athato» t német kezét (Folytatjuk) B SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök. 1M0. július UL

Next

/
Oldalképek
Tartalom