Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-29 / 176. szám

A kisbaba ellátása nyáron Az évelő virágok ültetése Az évelő virágoknak, (ame­lyek általában több éven át virágoznak), igen sok változa­ta már kora tavasszal akkor nyílik és díszítik kertünket, amikor az egynyári virágok magvait még ki sem ültettük. Ültetésük, kezelésük nem igé­nyel nagyobb szakértelmet. Kevés fáradsággal, kis költ­séggel hosszú időre biztosít­hatjuk kertünk állandó virág­díszeit. A legtöbb évelő magvetése most, júliusban—augusztusban időszerű. Mivel egy növény­féléből kis virágoskertünkbe csak kevés palánta szükséges, ne a szabad földbe vessük a magot, hanem cserépbe. Vagy kisebb ládába, lapos tálkába, mert így jobban tudjuk gon­dozni. Kelésig tartsuk ár­nyékban, nyirkosán a magve­tést, s ügyeljünk, hogy a csí­rázó magvak egyszer se szá­radjanak ki. Sűrű vetés után ajánlatos a kis palántákat egyszer áttüzdelni, hogy meg­erősödjenek. 4—6 hetes ko­rukban már kiültethetjük az állandó helyükre. Mivél az évelők hosszabb ideig maradnak azonos he­lyen, jól megmunkált, táodús földre van szükségük. Ezért — ha lehetséges — érett trá­gyával vagy komposztfölddel javítsuk meg a talajt. Ajánla­tos a földet ültetés előtt 2—3 héttel felásni és jól beön­tözni, hogy a gyommagvak ki­keljenek benne. Ha azután ül­tetés előtt átkapáljuk a talajt, a palántáknak sokáig gyom­mentes ágyat biztosíthatunk. Az évelő virágok ültetésé­nél — a kedvezőbb színhatás végett is — ügyeljünk az egy- időben nyíló virágok színére, s vegyük figyelembe fény- és vízigényét is! Ne kerüljön ár­nyékba a napigényes és szá­raz helyre a vízigényes faj­ta! Néhány most vethető évelő virág: A «szírt aranya-« néven is­mert Alyssum saxatilc arany­sárga, az Aubrietia lila színű virágai, amelyek tömött vi­rágpárnákat képeznek, április OTTHON ÉS ______ C SALÁD elejétől nyílnak. Sziklakertbe, száraz napos részek díszítésé­re is kiválóan alkalmas. Ál­landó helyükre is vethetlek. A zergevirág 35—40 cm ma­gas, aranysárga margaréta­virágai, szintén áprilisban— májusban virágoznak. Május elejétől nyílik a fehér-piros- bordó árnyalatú közkedvelt törökszegfű és a piros köze- pfl, sárga szélű kokárdavirág, amely egyébként egész nyá­ron át virít. Az alacsony tol­lasszegfű (pünkösdi szegfű) egyszerű vagy félig telt lila, fehér, rózsaszín virágai rend­kívül illatosak és szegálvnö- vénynek ültetve is régóta ked­veltek. Margit napra, vizsgák­ra nyílik ki a piros-fehér- rózsaszín virágú Grenadin- szegfű. Az évelő margaréta hófehér, rózsaszín és piros változatai májustól késő őszig hangulatos díszei kertünknek. Május—júniusban nyílik az óriás virágú díszpipacs. Ter­mésérés után azonban behú­zódik a levele, ezért más fe­dőnövény mellé ültessük. A korán nyíló harangvirá­gok kék-fehér-rózsaszín vál­tozatai félárnyékban és táp­dús talajban fejlődnek szé­pen. A harangvirághoz ha­sonló fürtös, piros-fehér és ró­zsaszín virágú pentastemon inkább csak közterekről is­mert; nagyon mutatós és jó színfolt a kertben is. A sok­féle változatban pompázó kankalin (a Primula veris és a Primula elatior) sziklakert­ben és félárnyékban is már koratavasszal bontja virágait. Papp Istvánná kertész A nyár nem csupán a felnőt­tek életrendjét változtatja meg, hanem a gyermekét is. Ma már merőben eltér a csecsemő ne­velése a régi módszerektől. Mi­lyen új «-reformokról« beszél­hetünk a csecsemőápolás nyári menetrendjében? Ma a gyermeket már nem pólyázzuk, nem bugyoláljuk és öltöztetjük agyon. Gondoljunk csak önmagunkra: mennyire jól esik bőrünknek, póru­sainknak a szabad levegő, a napfény. A kisbaba érzékeny bőre még jobban kívánja a le­vegőt, a D-vitaminképző nap­fényt, mint a felnőtté. Ugyan­akkor jóval érzékenyebben reagál mindenre, így a nap­fényre is, mint mi. A kicsi­nyek napoztatását fél perccel kezdjük, és felvihetjük egy­két órára is, de csak egy-két perces fokozással. Természete­sen lehetőleg csak szűrt nap­fény érje a baba bő”ét, a fe­jét pedig lehetőleg félárnyék­ba helyezzük. Hogyan ápoljuk a baba bő­rét? Téves nézet az, hogy pelen- lcázás után vastagon be kell puderezni a gyermeket. Csak krémezzük! Vagy Alsói kré­met, vagy pedig a kamillás ba­ba olajos lemosás után gyen­géden és gondosan kamillás babaemuiziót használjunk. A gyermek gyakran vizel és szé­kel. Árt a bőrének, ha ázik, ezért gyakran tegyük tisztába. Nagyon lényeges a szellős öltöztetés. Gondoljunk arra, hogy a gyermek nyáron több verejtéket veszít, mint a fel­nőtt, tehát lényeges, hogy ru­házata nedvszívó és szellős le­gyen. A pelenka anyaga puha és vízszívó legyen. Ma már igen gyakori a papírpelenka — az Ágnes — alkalmazása, ez higiénikus, puha. és megkíméli az anyát az örökös pelenka­mosástól. Használat után el lehet dobni. A ruházat puha anyagból készüljön, ne legyen túl szo­ros, nehogy a vérkeringést aka­dályozza. A babát egészen pi­ciny korától kezdve szoktassuk a cipőhöz (kötött, horgolt ci- pőcske), s lehetőleg harisnya- nadrág vagy kezeslábas, ké­sőbb kis kötényruha vagy szel­lős nadrág legyen rajta, ami a rugdalózásban nem akadályoz­za. Hogyan tápláljuk a már nem anyatejjel élő kisbabát? A nyári étrend gazdag tár­házát nyújtja a vitamindús ételeknek. Felhasználhatjuk a konzervet is (a bébiételekben a sárgarépa, májkivonat, zöld­borsó benne van), a friss főze­lékfélékből azonban táplálóbb «menüt« állíthatunk össze. Pl. paraj, sárgarépa, burgonya, zöldborsó stb. Ezeket a főzelé­keket paszirozva, püré formá­jában adhatjuk a kicsinyek­nek. A rostos gyümölcslevek igen táplálóak és vitamindúsak, de friss gyümölcsöt is adhatunk turmixgépen vagy paszírozón készítve. Epret, almát, ősziba­rackot. Adhatunk reszelt al­mát, citromot is. Hüvelyes éte­leket ne, mert szálgörcsöket okoz. Az egészséges csecsemőnek és kisgyereknek igen jót tesz az ügyes, játszó mozdulatokból álló foglalkoztatás. Nyáron ezeket a tornagyakorlatokat a szabadban végeztethetjük a ba­bával. A meztelen kisbabát fo­kozatosan és szeretettel szok­tassuk a tornához, s a legki­sebb kedvetlenség észrevétele esetén hagyjuk abba. Néhány egyszerű gyakorlat: Hasra fektetjük a babát, majd visszafordítjuk; a lábait behajlítjuk, kiegyenesítjük, az­tán bicikliztetjük. Felültetjük a kicsit, aztán lefektetjük. Ha a gyermek már megtanulta, hogy talpait az alapnak tá­massza, hónaljban megfogva felállíthatjuk. A tornán kívül a baba neve­léséhez lényeges a masszázs is. Főleg simító, gyúró fogásokkal. A végtagok vége felől a törzs felé irányuló mozdulatokkal naponta 5—10 percig masszí­rozzuk a gyermeket. Természetesen még sok min­den egyéb is szükséges a baba ápolásához, neveléséhez. A fentiek nélkül azonban aligha nevelhetnénk egészséges és edzett gyermeket. Gáspár Judit Nyári horgolt pulóver ! szabd laszló - súlyom júzsef Bébifonálból vagy vékony szintetikus fo­nálból 2 1/2-es tűvel horgol­juk. Érdekes­sége, hogy minden máso­dik sornál a bébifonál­hoz selyem­szálat is hozzá­fogunk, amely lehet azonos vagy más szí­nű, ez a mun­ka színe. A bé- , ifonálhoz fo­gott selyem­szálas sorok­nál 2 egyrá- hajtásos pálcát öltünk az első láncszembe, (te­hát nem az ívbe, hanem a láncszem­be!), a csak bé­bifonalas so­roknál 3 egy- ráhajtásos pál­cát öltünk az első láncszem­be. A minta leírása: 1. sor: A méretnek megfe­lelő láncszemsor tűtől számí­tott 4-ik láncszemébe egyrá- hajtásos pálcát öltünk, 1 láncszem, a 2, 3 és 4-ik lánc­szembe 1—1 egvráhajtásos pálcát öltünk, ismétlés, végül egyráhajtásos pálca. 2. sor: Az első láncszembe 2 egyráhajtásos pálcát öltünk, 1 láncszemmel, ismételünk. 3. sor: Az első láncszembe 3 egyráhajtásos pálca, 1 lánc­szemmel ismételünk. A 2. és 3. sor ismétlésével a fent le­írtak alapján horgoljuk a pu­lóvert. A szabásminta alapján Az ügynök elindult StisMtefcwwe Kémek a búvárhajón tartóztatnak, mint német ké­met. Különben is, itt az USA- haüálosan izgatott tói sokkai többet várhatsz, mint Németországtól. A te he­Burger )lctt, s tágra meresztett szem­mel nézett Daschra, akinek a lyedben én egy pillanatig sem , parti őrhöz intézett szavai ju- haboznék. De hát neked kell ítottak az eszébe: «Hamarosan eldömtened. »hallani fog rólunk. Mégpedig ) W ashingtonból!« És még inkább megdöbbent, famikor Dasch kijelentette: — Amint befejeztük a va­csorát, még innen az étterem­— És mi lesz, ha nem tartok veled? — szólt Burger a tíz perce egyfolytában beszélő Daschhoz. — Mondtam! Letartóztatnak mint náci kémet és fasiszta f bői telefonálok az FBI New szabotőrt. rYork-i kirendeltségének. Je- rlentem nekik, hogy négy tár­fsammal együtt partra szálltam, fázzál a feladattal, hogy szabó — Oké, George! — nyögte ki Burger. — Veled tartok, te döntsd el, mit tegyünk! Az utcán elváltak, de Dasch táljuk az Egyesült Államok ®lőtte megígérte, hogy minden- alumíniumgyártását. De azt is r°l tájékoztatja társat. megmondom nekik, hogy csak Edgár Hoowerrel állok szóba. Hallottad, amit mondtam an­A csoport parancsnoka száz méternyit sem tett meg egye­dül, mikor beült egy bárba és nak a parti őrnek? Komolyan telefonkönyvet kért. Röwde- ' (gondoltam. Mindent kitálalok sen megtalálta az FBI szamát. Jaz FBI-nak. Mindent, meete- — Hallo! Itt Pastorius be­iaz FBI-nak. Mindent megte- iszek, amit csak tudok, hogy az dolgozunk, es a hatat felkarölto ’ USA iól befűtsön annak a ná­magasságtól kétrészben hor­USA jól befűtsön annak a ná­ci bandának. Nos, nyilatkozz; szél. Franz Pastorius. Jól teszi, ha felírja ezt a nevet... — All right! — hangzott a óljuk. Ha készen vagyunk, ímert amint látod, én kitereget- vonal túlsó végéről. — Na, és az egyes darabokat kifeszít- #tem előtted a kártyáim. Te most mit kíván? jük, átgőzöljük, összevarrjuk; fmilyen megoldást választasz? — Itt Pastorius beszél! A fő- az összevarrt ujjakat bedől- f Burger szinte megdermedt nőkével szeretnék b“szA1«: gozzuk. A hátrész két szélét ^mindattól, amit Dasch közölt Mister Hoower számára van pársoron, rövidpálcával be- f vele. Mert szíve szerint ugyan- üzenetem. Kérem, jelentse ne- gomblyukakat fezt tette volna, amiről a pa- ki. hogy Pastorinst és négv A pulóver francsmoka beszélt, viszont félt, kirnet az elmúlt é'szaka Long alját 5 soron (selyemszál nél- Jhogy a nácik odaát megtudják, Tsiand közelében Dartra száll’- kül) körülhorgoljuk rövidpál-Js akkor két centet sem ér az tottak. Rengeteg robhanóanva­életük. horgoljuk, és is horgolunk bele. velem jössz, és mindent el- cák mindkét ágának átfogásá- imondasz, vagy pedig itt ma­got hortunk mamn-ikkal. hoCTv — Min töröd a fejed? — kér- a lev^gőKp i-onits-’k az ameri­dolog között -ilaszthatsz: vagy gyárakat. cával. Az ujjakat hasonlóan. A nyakát selyemfonal kísérő- . szállal horgoljuk körül, 5 so-Jdezte a társát Dasch. — Két kai alumínium- és renülőgm ron, rövidpálcával. Ezeket a, rövidpálcás kereteket a pál- ( val horgoljuk. íradsz, és megvárod, amíg le­Lehetetten! — hitetlen­kedett az FBI tisztviselője. — Azt gondol, amit akar, Q SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. július 29. JAVÍTÓVIZSGÁZÓK Kényszerrel nem lehet ta­nulni — még nyáron sem. És különösen nehéz azoknak a bukottaknak, akik egy vagy két tárgyból javítóvizsgát tesz­nek majd augusztus végén. Alig van szomorúbb látvány, mint nyáron erőszakkal állandóan a tankönyv mellett tartott gye­rek. Közben a pajtásai játsza­nak, strandolnak, szórakoznak, ő meg ott ül, nézi a betűket; talán a látszat kedvéért lapoz is, de nem olvas, nem tanul. Csak dacoskodiik, avagy — alkatától függően — ábrándo­zik a könyv mellett. És ami a legbántóbb: a szü­lő az esetek többségében szen­tül azt hiszi, hogy okos dolgot csinál, amikor a szórakozástól való eltiltással, szakadatlan ta­nulással bünteti gyerekét. És ha mégsem sikerül a javító- vizsga, az a meggyőződése, hogy buta vagy. konok gyere­ke van. Pedig az év végi bukás sem váratlanul, előzmények nélkül következett be, mint ahogyan a sikertelen javító­vizsga is szinte előre kiszá­mítható. A szülő év ködben nem vette komoly figyelmeztetésnek az intőket és az egyéb ellenőr­zőben bejegyzéseket, és a kö­vetkezmény egy-két elégtelen lett. Most pedig úgy tesz, mint­ha mindezért egyáltalán nem ő lenne a felelős, s ezért a nyári pihenés elvonásával szin­te agyonnyomja gyerekét. Rá­adásul sikeres javítóvizsgát vár! Pedig ez csak okos segítség eredménye lehet. A tanulmányi sikertelensé­gek általában abból követ­keznek, hogy a gyerek nem tud, s nem akar tanulni. Ezért nem ismerheti meg a tudás, a siker ízét sem. Kézenfekvő te­hát, hogy a legfontosabb fel­adat, hogy a diákot rávezessék — mégpedig lépésről lépésre — a tanulás jó módszereire. Arra, hogy nem a magolás szükséges, hanem a fogalmak, az alapvető szabályok és té­nyek ismerete, valamint az összefüggések felismerése és megértése. Ha a gyerek rájöin a tan­anyag belső logikájára, egyben megleli annak szépségeit is. Ez pedig már fél siker. De minderre rá kell vezetni őket, tehát segítségre szorulnak. Ki segítse őket? A legtöbb iskolában a nyár meghatározott napjain korre­petál,ásókat tartanak a javító- vizsgásoknak a pedagógusok, s ezt a fajta támogatást ajánla­tos mindenképpen igénybe­venni. Ám nemcsak szakkép­zett nevelő segíthet, hanem a szülő is, a nagyobb testvér is, vagy egy-égy okosabb osztály­társ is. A legfontosabb az, hogy ne idegenítsék el még jobban a tanulástól a gyere­ket, sőt a körülményekhez ké­pest próbálják meg vonzóvá tenni számára. Ezért nem jó, ha állandóan a tankönyv mellé ültetik a bukott diákot. Nyáron a javító­vizsgázóknak is pihenniük kell, különös tekintettel arra, hogy nekik valószínűleg a jö­vő tanév sem lesz túlságosan könnyű. Leghelyesebb, ha a ta­nulásra állandó időpontokat jelölnek meg a javítóvizsgára készülő gyerekeknek. Azon túl ők is gondtalanul, zavartala­nul szórakozhatnak, játszhat­nak, élvezhetik a vakációt. Egyébként a javítóvizsgák augusztus végén lesznek. Ha a tanévzárán nem közölték pon­tos idejét, akkor az iskola hir­detőtábláján kapnak tájékozta­tást róla az érdékeltek. A gyerekek ugyanabban az isko­lában javítóznak, ahová jár­tak, kivéve, ha a szülők más helységbe költöztek. A vizsgára előzetes jelentke­zés nélkül, bizonyítványukkal kötelesek megjelenni az egy vagy két tárgyból bukottak. A tanköteles kort túlhaladottak­nak azonban két nappal előbb be kell jelenteniük az iskolá­ban azt a szándékukat, hogy javítóvizsgázni szeretnének, s egyben le kell adniuk bizonyít­ványukat is. A javítóvizsga szóbeli, de rajzból csak írás­beli, illetve énekből, testneve­lésből gyakorlati foglalkozá­sokból szóbeli és gyakorlati. A sikertelen vizsgát nem le­het megismételni. Tóth László de azt mindenképpen közölje Mr. Hoowerrel, hogy két-há- rom nap múlva Washington­iján leszek, és személyesen ke­resem fel. Az FBI New York-i tisztvi­selője azt hitte, hogy egy bo­londdal akadt dolga, pedig életének legnagyobb lehetősé­gét szalasztotta el. Alighogy letette a telefont, Edgar Hoower általános ria­dót rendelt el. Ekkor érkezett meg ugyanis a parti őrség pa­rancsnokának a jelentése. Az őr, aki Daschhai találko­zott, jelentette a történteket. Mivel azonban nagy volt a köd, csak órákkal később kezd­hették meg a kutatást. Ám a fiatal őr szavait alátámasztott ta a parton talált két tárgy, majd egy járőr, közvetlenül a parti őrség parancsnoki épü­letének közelében, gvanús ho­mokhalomra lett figyelmes. Felásták, és hat hatalmas bő­röndöt találtak a gödörben, benne rengeteg robbanóanyag­gal, gyutaccsal, két matróz­zsákkal, német tengerész­egyenruhákkal. Az egyik gyu­tacson ez a szöveg állt: «Hergestellt in der Feuer Werkanstalt, Berlin, Spandau.« A lelet nagy feltűnést kel­tett. Nyomban értesítették Hoowert, az FBI nagy hatalmú főnökét, aki általános riadót rendelt el. De még így is ren­geteg időt — adott esetben pó­tolhatatlan időt — vesztegettek azzal, hogv csak kerülő úton értesítették ar FBI-t. Az ügv- nökök ezalatt már régen el- tüntio+itek Amerika nagyváro­saiban. A tisztviselő pedig mélyen hallgatott arról, milyen buta­ságot csinált. Dasch másnap reggel vonat­ra szállt, és Washingtoniba uta­zott. Ezalatt. Wagner kapitány oarancsnoksága alatt megér­kezett FI áriba partjainak kö­zelébe az Ü—170-es tenger­alattjáró. S bár az FBI általá­nos riasztást rendelt el. Jask- sonville közelében minden ne­hézség nélkül partra szállítot­ta Kerlinget és négy ügynök­társát. Kerlingék is elásták a robbanóanyagot, majd a had­műveleti központként kijelölt helyre mentek. Dasch csak másnap szánta rá magát, hogy jelentkezzék az FBI központjában. Szállodai szobájából telefonált, majd né­hány pillanat múlva egy női hangot hallott a telefonban: — Mit kíván? — Dániel Pastorius vagyok. Már New Yorkban érintkezés­be léptem a kirendeltségükkel, s közöltem, hogy Mr. Hoower­rel kívánok beszélni. — Mr. Hoowerrel? Előbb közölje velem, hogy milyen ügyben keresi. — Kizárólag Hoower úrnak tehetek jelentést. — Sajnálom, de olyan uta­sítást kaptam, hogy csak azt kapcsolhatom hozzá, akinek komoly oka van erre. Tessék várni, majd kapcsolok egy má­sik számot, Mr. Hoower he­lyettesét. Rövidesen egy férfi szólt bele a telefonba: — Tessék! — Felvilágosítást kívánok nyújtani a Long Island köze­lében néhány naonal ezelőtt partra tett ügynökökről. Bizo­nyára hallott róluk. — Hogy? Mit mond?! —'re­megett meg a hang. — Meg­mondhatná, mit tud a dolog­ról? — Nagyon szívesen, mert én is tagja vagyok a csoportnak. Éppen ezért akarok személye­sen beszélni Hoower úrral. — De végül is, kicsoda ön? — Megmondtam már: tagia vagyok a partra tett német kémcsoportnak. Sőt: én vagyak a csoport vezetője. A nevem természetesen nem Pastorius, ez a név a vállalkozás fedő­neve. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom