Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
MAIKOMMENTÁRUNK Érezzék sajátjuknak a várost Növeljük a politikai oktatás hatókörét Célunk a somogyi emberek tudatának formálása 1970 a X. partkongresszus, a számvetés éve. A pártszervek és -szervezetek áttekintik a IX. kongresszus óta végzett munkát, és megszabják a következő időszak feladatait. Az osztályharc egyik fő és egyre fontosabb területe a tudatformálás, az ideológiai nevelő, politikai felvilágosító munka. Ennek egyik fontos eszköze a propaganda, a politikai oktatás. Indokolt tehát áttekinteni fejlődését, feltárni a gondokat és meghatározni a feladatokat. A IX. kongresszusra való felkészülés időszakában és azt követően megyénkben is megnőtt a tömegek politikai aktivitása, fejlődött a közügyekkel való foglalkozása, erősödött az emberek kritikai szelleme, magasabbra emelkedett erkölcsi értékítélete. Ez a folyamat tartósnak bizonyult és tovább fejlődik. A párt politikájának ismertetéséhez, megértetéséhez és cselekvő végrehajtásához megyénkben is hozzájárul a politikai felvilágosító munka, a propaganda. Egységes értelmezést A tömegpolitikai akciók mellett évente 40—45 ezer embert, mindenekelőtt párttagokat, vezetőket és aktívabb pártonkí- vülieket készített föl a feladatokra a politikai oktatás. Jól előkészítette a gazdaságirányítás rendjének bevezetését. Fontos feladatokat töltött be például a tsz- és a földtörvény ismertetésében, segített tisztázni jelentős ideológiai kérdéseket, segíti az eligazodást az osztályharc, a szövetségi politika megértetésében, a kor fő tartalmának és jellegzetességének megítélésében, a nemzetközi élet és a nemzetközi munkásmozgalom, a szocialista világrendszer sok kérdésében. A propaganda elősegítette a párt politikájának egységes értelmezését és végrehajtását, a torzítások és a felfogásbeli szélsőségek leküzdését. Továbbfejlődésünk egyik alapvető kérdése a szocialista nemzeti egység erősítése, a társadalmi demokratizmus fejlesztése. Érvényesülésük szervezeti keretei társadalmunkban adottak. Ezért a politikai tömegmunka, a politikai oktatás egyik lényeges feladata felkészíteni, alkalmassá tenni a tömegeket arra, hogy élni tudjanak a demokrácia adta lehetőségekkel. Csak a rendszerezett képzés és továbbképzés biztosíthatja a mélyebb összefüggések, a társadalmi jelenségek és folyamatok törvényszerűségek megértését. tos Erre egyrészt a káderképzés jelenlegi rendszere, másrészt a tömegpropaganda széles skálája ad lebetőséget. Az elmúlt négy évben több mint ezerháromszázán végezték el az esti egyetem hároméves általános, kétéves szakosított tagozatát, több mint ötszázan a pártiskolát és majd két és fél ezren a marxizmus—leniniz- mus esti középiskolát. S évente több száz vezetőt képeztünk tovább bentlakásos tanfolyamon és elméleti konferenciákon. Tanuljanak az alsóbb szintű vezetők is A vezetők képzését és továbbképzését illetően a legfontosabb, hogy megoldjuk az alsóbb szintű vezetők (brigád-, csoport-, művezetők, agronó- musok, könyvelők, tanácselnökök stb.) tömeges oktatását. Elengedhetetlen, hogy azok, akik naponta hoznak közvetlen politikai jelentőségű vagy politikai kihatásokkal járó döntéseket, rendelkezzenek a feladataik ellátásához szükséges elméleti, politikai ismeretekkel. Ezért határozott úgy a megyei párt-vb, hogy az 1970 —71-es oktatási évtől valamennyi pártbizottság területén meg kell kezdeni a vezetők gazdasági egységen belüli, illetve körzeti szintű képzését és továbbképzését. A pártokta- tás gerince a tömegpropagan- da-tanfolyamok, amelyek hallgatóinak száma évente húszezer körül mozog. Ügy látjuk, hogy a tömegtanfolyamok adta lehetőségeket még csak részben használtuk ki. Több tényező is indokolja fejlesztésüket, szélesítésüket. Az elmúlt években nőtt a munkások létszáma. A munkásosztály vezető szerepének további erősítése szempontjából lényeges feladatunk, hogy a munkások politikai műveltségét, tisztánlátását magasabb szintre emeljük. Ezért a régi munkások oktatása mellett az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani azokra, akik a közelmúltban léptek a munkásosztály soraiba. A tsz-pártszerve- zeteknek is elemezniük kell a politikai oktatás hatókörét. Számolva azzal, hogy ma a tsz-ben dolgozók kis részét vonják be a politikai oktatásba, indokolt az eddiginél nagyobb gondot fordítani a nem párttag tsz-tagok politikai képzésére. Egy-egy tsz területén több tanfolyamot is szervezzenek. Az értelmiség politikai képzésére és továbbképzésére minden szinten növekvő figyelmet kell fordítani. A tömegszervezetek feladatai A politikai oktatásban nagyobb feladatok hárulnak a tömegszervezetek és -mozgalmakra is. A szakszervezeti politikai oktatás az elmúlt években tovább fejlődött, jelenleg kb. hétezer pártonkívüli munkást, parasztot, értelmiségit oktatnak. A szakszervezeti oktatásban máig sem megoldott a bejáró munkások politikai képzése, nem eléggé használják ki a munkásszállások adia lehetőséget. Megoldatlan a munkások, a faluról nemrég az ■'parba került dolgozók jó részének politikai képzése. Ennek alaoján valamennyi szakma területén indokoltnak tartjuk a szakszervezeti oktatásban részt vevők számának további növelését. A KISZ hatóköre a politikai oktatást illetően ma még döntően a KISZ-tagokra terjed ki, s ezen belül is jórészt a tanulóifjúságra. Ugyanakkor a megyében hetvenezerre tehető a KISZ korosztályú fiatalok száma. Ezért nagyon fontos a KISZ-oktatás fejlesztése, tartalmának javítása. Ezt támasztja alá az MSZMP KB ifjúsági határozata is. A KISZ- oktatásban a fő figyelmet mindenekelőtt a munkás- és parasztfiatalokra kell irányítani. Megyénkben adottak azok a lehetőségek, melyek alapján tovább szélesíthetjük a munkás- és parasztifjúság politikai képzését. A párt- és a KlSZ-szer- vezeteken kívül a gazdasági vezetők is tekintsék állandó és fontos feladatuknak az ifjúság politikai képzésével való foglalkozást. Nagyok a feladatok a nők politikai képzésében. Ezt csak aláhúzza az MSZMP KB határozata. A szakszervezeteknek, a népfrontnak, a KISZ-nek, a MESZÖV-nek, a KISZÖV-nek és a megalakulandó nőbizottságoknak a párt- szervezetekkel együttműködve az eddiginél hatékonyabban kell a nők politikai felkészültségével foglalkozniuk. Fejleszteni kell a Hazafias Népfront politikai nevelő munkáját a városokban és falvakban egyaránt. A népfront a párt politikáját még eredményesebben juttassa el azokhoz a rétegekhez, amelyek kiesnek a part- és a tömegszervezetek keretéből, hatóköréből. A politikai felvilágosító munkában nagy feladatok hárulnak a TIT-re is. Egyrészt jobban segítse előadóival a megyei tömegpropagandát, másrészt növelje a politikai ismeretterjesztő előadások számát. Képzettebb propagandisták A politikai oktatás fejlesztésének lényeges föltétele a propagandisták fejlődése, állandó politikai feltöltése. Ezért egyrészt növelni kell az e munkára alkalmas, magasabb politikai végzettségű propagandisták számát és arányát, másrészt javítani kell társadalmi megbecsülésüket. A pártpropagandisták fejlődése számottevő. Jelenleg negyvenhárom százalékuknak van felső- és középfokú politikai, és negyvennégy százalékuknak felsőfokú állami végzettsége. További feladat, hogy a pártpropagandisták többségének felső- és középfokú politikai végzettsége legyen. Ezért valamennyi pártbizottság területén nagyobb gondot kell fordítani azokra a káderekre, akik jelenleg nem oktatnak, de arra alkalmasak, és esti egyetemet, egyéves pártiskolát végeztek stb. Vonják be őket propagandistaként a párt- és a tömegszervezeti oktatásiba. A párt- és a tömegszervezeti oktatásban tovább kell növelni a párttag propagandisták számát és arányát. Jobb munkamegosztással és propagandafeladatainak egységes értelmezésével növelhetjük a politikai oktatás hatókörét, a propagandisták egyre javuló munkájával, a hallgatók növekvő igényével erősíthetjük azt a felfogást, hogy az oktatásban nem a marxizmus—leninizmus és a párt politikájának gépies betanulására, hanem azok szellemének, gondolati rendszerének megértetésére és alkotó módon való alkalmazására kell törekedni. Az oktatásban ezzel járulunk hozzá a szocialista nemzeti egység erősítéséhez, a somogyi emberek tudatának szocialista fejlesztéséhez. Az 1970—71-es oktatási év jó lehetőséget kínál e feladatok megvalósítására. Az időben megtartott titkári értekezletek és taggyűlések jó biztosítékai lehetnek az alapos előkészítő és tartalmas évközi munkának. Király György, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának munkatársa Amikor az. olvasó kezebe veszi dz újságot, már több kilométerrel kijjebb vitték Kaposvár várostábláit, s az erre utazók szemében is a megyeszékhely része lesz To- ponár és Kaposfüred. Azokon a gyűléseken, amelyeken ünnepélyes keretek közölt a járás vezetői átadták, a város vezetői pedig átvették a két községet, bizony megdobbantak a szívek, egy kicsit a torok is elszorult, amikor először próbálták kimondani a felszólalásokban Toponár, Kaposfüred helyett azt, hogy toponári városzrész, kapós füredi városrész. Pedig közös akarattal indult el a két község a város felé. Először a pártszervezetek, majd a tanácsok, a tömegszervezetek tárgyaltak a megyeszékhelyivel való egybeolvadásról. Amikor aztán a falugyűlésen került szóba a téma, mindenki egyetértett az egyesülés kimondásával. S ugyanilyen megértéssel hagyta jóvá a városi, majd a megyei tanács is az egyesülést, s hozta meg az Elnöki Tanács a határozatát. A hivatalos iratokban, a határozatokban mindig ridegebbek a szavak, s talán azért is jelölik meg úgy ezt az eseményt, hogy e két községet Kaposvárhoz csatolják. Talán azért használtuk eddigi cikkeinkben is azt a szót, hogy Toponár és Kaposfüred egyesül a várossal, mert sokkal kifejezőbb, benne rejlik több mint négy és fél ezer ember őszinte törekvése és szándéka. S hogy szilárd talaja vám. ennek, mi sem bizonyítja jobban, mint a két település és a város hagyományos gazdasági, szociális, művelődési kapcsolata. S hogy egy még szebb szóval fejezzem ki az új viszonyt, hadd használjam a már említett két gyűlésen legtöbbször elhangzott házasságot. Valóban így van, közös elhatározással lép ma házasságra a két község és , a város. És egyik sem üres kézzel, nagyon 'szép hozományt hoz az együtt töltendő évek, évtizedek megszépítésére. Tegnap délelőtt a megyeháza nagytermében békegyűlést tartottak Somogy és Zala megyének a somogyi egyházkerülethez tartozó evangélikus lelkészei. Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte a vendégeket, köztük dr. Káldy Zoltán református püspököt, az Országos Béketanács elnökségének tagját. A gyűlésen megjelent Nagy Árpád megyei egyházügyi tanácsos is. Varga Károly üdvözlő szavai után dr. Káldy Zoltán emelkedett szólásra: — Ahhoz, hogy protestáns lelkészeink békemunkájáról véleményt mondhassunk, visz- sza kell kanyarodnunk 1948-ig, a párizsi békekongresszusig. Az ott, részt vett két püspök, Bereczki Albert és Vető Lajos határozta meg a protestáns egyház és az új társadalom közeledésének lehetőségeit. Ez a háború elleni harc, a béke megvédése volt. Ekkor fogalmazták meg azt a véleményüket, amelyet mind a mai napig érvényesnek érzek: egy protestáns lelkész vagy békepap, vagy ne legyen pap! A békemunka során kerültek kapcsolatba az új társadalommal lelkészeink, s most huszonkét év távlatából elmondhatjuk, hogy a békepapok nagy szolgálatot végeztek a protestáns egyháznak. A következőkben Káldy püspök néhány olyan negatív jeKaposvár munkahelyet ad több mint ezer toponárinak és kaposfüredinek, piacot mezőgazdasági terményeiknek, továbbtanulási lehetőségei gyermekeiknek. S hogy csak a legfontosabbat tegyük még hozzá mindehhez, üzleteit, rendelőintézetét, kórházat, színházát, filmszínházait, vendéglátó helyeit kínálja a város a rendszeresen közlekedő buszokkal érkező új polgárainak. S mi a hozománya a toponári és a kaposfüredi városrésznek. Első helyen említeném a lakóhely széretetüket, amely valóban városiassá tette településüket. Nem véletlenül emelték ki eddig minden tanácskozáson, hogy ezek a példásan kezdeményező, több százezer forint értékű társadalmi munkát végző emberek olyanná tették a falujukat, hogy örömmel utazik át rajta minden idegen, s nemhogy fölveszi a versenyt a város peremével, hanem sok mindenben túl is szárnyalja. Rendezett utcák, takaros házak, utak, járdák, jó közvilágítás, épülő törpe vízmű bizonyítja ezt. Kiváló önkéntes tűzoltótestületek, a füredi városrészben kiváló ifjúsági klub tanúsítja a társadalmi tevékenység magas fokát. E naptól tehát véglegesen eggyé olvad a két település a várossal. Amikor reggel munkába indul busszal, kerékpárral, motorral az ezer toponári és kaposfüredi, nem úgy mondja, hogy a városba megyek dolgozni, hanem úgy, hogy a ’városomba. S ez a szó- használat pontosan takarja az új korszak megértését, a gyorsabb fejlődés reményét, s a megyeszékhelyért vállalandó nagyobb áldozatot is. Ezen a napon szeretettel köszönti minden új polgárát a területében megnövekedett, s most már csaknem ötvenkilenc ezer lakosú Kaposvár is. Azt kívánja mindnyájuknak, hogy érezzék sajátjuknak a várost, s mindent tegyenek meg a fejlesztéséért, ahogy a város is mindent megtesz a toponári és a kaposfüredi rész még szebbé, városiasabbá tételéért. L. G. lenségről beszélt, amely elvétve felfedezhető volt a magyar protestáns egyház tevékenységében is. Próbálkoztak egyenlőséget tenni a béke és a békesség fogalma között, és olyan álláspont is volt, hogy az egyház mindenkor a béke szolgálatát tekintette hivatásának, tehát miért vegyen most részt a szervezett békeharcban? — Tudomásul kell vennünk — mondotta a püspök —, hogy számunkra csak addig van béke, ameddig szocialista társadalom van. Szó esett arról is, hogy a békemunka egyes emberek feladata, nekik kell »-csinálni«, pedig ez az egyház közösségi vállalkozása? — Az elmúlt 22 év alatt — folytatta — teljesen világossá vált előttünk: ahhoz, hogy megfelelhessünk hivatásunknak, ismernünk kell népünk célkitűzéseit, terveit, a társadalom lehetőségeit, egyre több ismeretet kell szereznünk. Dr. Káldy Zoltán ezután további lelkesedést és odaadó munkát kért a lelkészektől. A békegyűlésen felszólalt dr. Szigeti Gyula református esperes, Pintér János zalaegerszegi, Vértessi Rudolf bábony- megyeri. Lay Dezső zselickis- faludi, dr. Pusztai László sur- di, Győr Sándor látrányi, Kná- ver Zoltán nagyberényi lelkész, valamint Dubovay Géza esperes. A békegyűlés Varga Károly zárszavával ért véget. A vietnami szakszervezeti küldöttség látogatása a kaposvári textilművekben Fontos a politikai ismeret A szocializmus építését jelentő bonyolult gazdasági, politikai, ideológiai, kulturális feladatokat csak az tudja megérteni és egyre tudatosabban megoldani, aki ismeri a társadalmi fejlődés törvényeit, azokat a föltételeket, amelyek között a szocialista társadalom kialakul. Ügy véljük, mindez egyértelműen indokolja azt a társadalmi követelményt és szükségletet, hogy a marxizmus—leninizmust és a párt politikáját szüntelenül tanulmányozni kell. A pártoktatás jelenlegi rendszere (a káderképzésre, a központi és megyei tömegpropagandára tagolódik) alapvetően ellátja megyénkben a párttagság és részben a vezetők képzését, továbbképzését. A párttagságnak évente mintegy hatvan százaléka vesz részt párt-, tíz százaléka tömegszervezeti oktatásban mint hallgató vagy propagandista. A tömegszervezeti oktatásban részt vevő párttag hallgatókat a pártoktatásba kell irányítanunk, növelnünk kell a párttag tömegszervezeti propagandisták számát. A párttagság és a vezetők képzésének további differenciálása is fonTegnap délután Do Thong Ghangnak, a Vietnami Szak- szervezeti Szövetség központi bizottsága titkárának vezetésével héttagú szakszervezeti küldöttség tett látogatás a Famutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában. A vendégeket dr. Kocsis Károly, az SZMT köz- gazdasági és jogi vezetője kísérte. A gyár részéről Mihalícs István párttitkár, Borsföldi Istváné szb-titkár és Vizeli Istvánná KISZ-titkár fogadta a vendégeket, akik megtekintették a gyárat, s annak szociális és kulturális létesítményeit. „Számunkra csak addig van béke, ameddig szocializmus van“ Békegyűlést tartottak a protestáns lelkészek SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. július 1. 3
