Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

Falu és egészség Az egészségvédelem célja az, hogy megóvja a dolgozókat a különféle ártalmaktól — mun­kahelyükön vagy munkájuk közben. Különösen fontos ez a falusi lakosságnál, mivel a nyári munkacsúcsban, a szélső­séges, sokszor a szervezetet erősen igénybe vevő időjárás feltételei mellett komoly mér­tékben veszélyeztetve van. Szappan és melegvíz Az első és legfontosabb teen­dő a megfelelő tisztálkodás, a helyes testápolás. Ha nem tisz­títjuk rendszeresen a bőrt, el- tömődnek a verejték- és fagy- gyúmirigyek, elzsírosodik a bőr. Az ilyen bőrön pedi" gennyesedések, pattanások, ke” lések keletkezhetnek, s ezek súlyosabb betegségek, fertőzé­sek kapui lehetnek. A heti, egész testre kiterjedő meleg vizes és szappanos für­dő megtisztítja a bőrt a szenny­től, a rárakódott portól, és sza­baddá teszi a faggyú- és verej­tékmirigyek nyílásait. A reg­geli mosdás az éjszakai verej­téket távolítja el, és frissít. Az ennél is fontosabb esti mosdás a napközben bőrre rakódott szennyet, port, piszkot távolít­ja el. Nyáron nagyon előnyös, ha ezeken kívül napközben is nyílik alkalom zuhanyozásra, a felületes szenny lemosására, és felüdülés céljából. A mezőgazdasági dolgozók számára különösen fontos a kéz ápolása, mert munkájuk­nak a természete miatt »-a szél kifújja« a bőrt, amely érdes, repedezett lesz, és sérüléseket szenved. Bőrgennyesedés jöhet így létre, de bejuthatnak a szervezetbe a tetanusz kóroko­zói is, amelyek súlyos betegsé­get vagy halált okozhatnak. Kezet kell mosni minden ét­kezés előtt, és minden árnyék- székhasználat után, nehogy a kézre került szenny a szájon át a szervezetbe jutva beteg­séget okozzon. A sokat járó, szennyes he­lyen dolgozó mezőgazdasági munkások számára igen fon­tos a láb ápolása is. Az elha­nyagolt láb megizzad, könnyen kipállik, a lábujjak között be­reped, és börgombásodás ke­letkezhet. Minden este lábat kell tehát mosni (szappannal, langyos vízzel), és az izzadásra hajlamos lábat reggel-este My- kofen, vagy Mykozid hintőpor­ral be kell hinteni. Külön tisztogatást igényel a haj és a fogazat. Elhanyagolá­suk egyrészt tetvesedést, gom­básodást, hajhullást, másrészt fogszúvasodást okoz. A megfelelő ruházat védel­met nyújt a mezőgazdasági dolgozók számára. A ruha nyá­ron világos, szellős legyen, és minél gyakrabban váltsuk, ne­hogy a szennyezett ruha fer­tőzze a bőrt. A megfelelő ruházatnak munkavédelmi szerepe is lehet, pl. gépeknél, permetezésnél a csuklókon és bokán zárt mun­karuha a megfelelő. Fontos, hogy munkavégzés után a munkaruhát lehetőleg másik ruhára cseréljük ki. Helytelen és az egészségre is káros, ha a nappal hordott fe­hérneműben alszunk, mert a napi munka közben beszennye­zett, átizzadt fehérnemű aka­dályozza a bőr szellőzését. Korszerű táplálkozás A szervezet ellenállását nö­veli és a munka közben fel­használt kalóriát pótolja a megfelelő táplálkozás. A me­zőgazdasági dolgozók étrendjé­ben gyakori — a régi rossz néptáplálkozásoknak megfele­lően — a túl sok zsír és sza­lonna, illetve a sóik szénhidrát tartalmú kalóriadús ótrend (kenyér, liszt, száraz tészta). Hajlamosak vagyunk megfe­ledkezni a munka közben ke­letkezett kopások, elhaszná'ó- dások pótlásához szükséges fe­hérjéről (hús, tej, tojás, főzelék pótolja). Az egyik legnélkülözhetetle­nebb anyag, amelyre az ember rá van utalva, a víz. Emberi fogyasztásra, főzéshez, moso­gatáshoz, élelmiszerek előállí­tásához, feldolgozásához (pl. tejkezelés) is ún. ivóvíz minő­ségű vizet kell biztosítani. A víz minőségét a KÖJÁL víz- ír bora tóriumai rendszeresen ellenőrzik, ezért csak laborató­riumi ellenőrzés alatt álló ku­tak vizét fogyasszuk! Az ivóvi­zet csak saját pohárból igyuk, mert így kerülhető el a fertőző betegségek terjedése. Az életnek ezek az apró, mindennapos tennivalói, az ún. higiéniával 'higiéné) függnek össze. Ha eleget teszünk az ezekkel kapcsolatos szabályok­nak igyekszünk megelőzni a betegségeket. De olyan speciá­lis ártalmak is vannak, ame­lyek a mezőgazdasági dolgozók foglalkozásából eredően veszé­lyesek. Ezek általában a bőr­betegségek. Falusi veszélyek Az állati szőrök és egyes nö­vények gombás bőrbetegsége­ket okozhatnak. Az egyik ilyen ártalom a bőrön okoz kör ala­kú, vörös, egyre terjedő elvál­tozást, a másik a hajas fejbő­rön kopaszodást, vagy a láb­STRANDDIVAT 1971-RE BPllilP Iff ■■■■■■ 0% '' í ujjak között, a körmökön el­változást. Vagy állatról terjed­nek az emberre, vagy emberről emberre. Valamennyi ellen el­sősorban megfelelő tisztálko­dással védekezhetünk. Fontos azonban, hogy az első apró jel­re is orvoshoz forduljunk. A legnagyobb veszélyt újab­ban a növényvédő szerek egy­re nagyobb elterjedése jelenti. Ha veszélyesek is a növényvé­dő szerek, használatukról nem mondhatunk le a fokozott ter­méshozam miatt. Egyetlen megoldás marad: pontról pont­ra be kell tartani a használa­tukat szabályozó utasításokat. A veszélyforrást a növény­védő szerek, csávázószerek, mű­trágyák képviselik, mert élet- tanilag hatékonyak: káros1'tják a szervezet működését. Az egészségkárosító hatást elérő mennyiség minden szervnél más. ezt kísérletileg állapítot­ták meg, és feltűntetik a szer csomagolóanyagát. Még a «gyenge« szerekből is nagy ve­szélyt jelenthet 2—3 evőkanál- ni mennyiség, az «erős« mér­gekből pedig késhegynyi is. Gyakran előfordul, hogy il­letéktelen személvek vagy ál­latok Írónak a frissen nenne- tezett területre, és megbete­gednek vagy el is pusztulnak. Az elszórt göngyölegek is sú­lyos veszélvt jelentenek a ve­lük játszadozó gyerekekre; a göngyölegeket ezért meg kell semmisíteni. A lakosság széles körére je­lent veszélyt az is, ha a perme­tezett termékek még el nem bomlott növényvédő szert tar­talmaznak. Ez akkor fordul elő, ha a kötelezően előírt, az utolsó, permetezéstől számított várakozási időt a gyümölcssze­dés, szüretelés előtt nem tart­ják meg. De ha betartják, ak­kor sem maradhat el — pl. a gyümölcsök fogyasztása előtt — az alapos mosás. Ha a vegyszerekkel dolgozók munka közben bármilyen pa­naszt észlelnek (rossz közérzet, fejfájás, hányinger, hányás, hasmenés, viszketés), azonnal kötelesek jelenteni munkaveze­tőjüknek, aki orvoshoz irányít­ja a panaszos beteget. Nem szabad elfelejteni, hogy minden betegség — de külö­nösen a mérgezés — könnyeb­ben gyógyítható, ha időben kezdődik meg a kezelés. A kis panaszok gyorsabban orvosol­hatók, mint az elhanyagolt, ké­nyelemből vagy hetvenkedés- ből súlyossá vált, hosszú kór­házi ápolást igénylő betegsé­gek. | i OTTHON ÉS CSALÁD Tápszert vagy anyatejet? Ha a babákról beszélge­tünk, elsőként mindig arról érdeklődünk, hogy mivel táplálják a kicsit. Egyszerűb­ben: Mit kap enni a baba? Gyakran ez a rövid válasz pattan a nyájas kérdésre: — Tápszert. — Miért nem szopik? Azt is megmagyarázzák az anyukák a maguk nyelvén. I — Dehogy huzatom maga­mat feleslegesen, amikor a patikában mindenféle táp­szert árusítanak. Meg kevés Jöyő évi napszemüveg-modcllek Az Esztergomi Látszerészeti Eszközök Gyára elkészítette a jövő év napszemüveg-divatját. Az új, mintegy 25—30 modell mind nagy látómezővel készült. Ezek az ún. maxi szemüve­gek, a fém és a műanyag keretű szemüvegek sokáig divato­sak lesznek. A gyár az új modelleket már bemutatta a ke­reskedelemnek is. A megrendelések alapján hamarosan megkezdik az 1971. évi divatos napszemüvegek sorozatgyár­tását is. KRUMPLILÁNGOS Fél kiló főtt burgonyát, sót, egy kiló lisztet meg 2 deka élesztőből, lisztből egy kevés meleg vízben készült ko­vászt, nagy evőkanálnyi kö­ménymagot keriyértészta ke­ménységűre dagasztok. Le­födve, meleg helyen, fél órá- j ig kelni hagyom. Akkor vi­zeszsemle nagyságú cipócská- kat szaggatok belőle. Fél órá­ig kelni hagyom a deszkán, utána ujjnyi vastagra kinyúj­tom, kétágú villával jól ösz- szeszurkálom, és bő, forró zsírban mind a két oldalán pirosra sütöm. Amint 2—3 darab kisült, már tálalom, és utána a töb­bit is, mert egészen frissen jó csak. Forró zsírban elke­vert tejfölt tálalok melléje, esetleg töpörtyűvel vagy olyan párolt káposztával, amilyent a réteshez és tész­tához szoktam készíteni, be­szórom a tetejét. Sőt: van, aki fokhagymával keni meg. Ki hogy szereti! SZABÓ LÁSZLÓ - SÓLYOM JÓZSEF Az ügy nők elindúíi Kémek a búvárhajón PR*;-. W Bár fürdőruhára mindenkinek most van szüksége, a szakem­berek már a jövő évi kánikulai divaton dolgoznak. Az Áp­rilis. 4 Ktsz bemutatta jövő évi fürdőruha-kollekcióját. Lahousen jobban szerette volna saját maga kiválasztat az akcióra alkalmas személye­ket, végül azonban kénytelen- kelletlen megállapodott Bohle- vel, hogy átküldi valamelyik Amerikát járt tisztjét, bizo­nyos, Wemer Kappét, aki ko­rábban a New Yorkban meg­jelenő német nyelvű napilap tudósítója volt Lahousen — mint ezt napló­jában feljegyezte — az első pillanattól kezdve ellenszenvet érzett a nagyhangú amerikás német iránt, de szótlanul vé­gighallgatta. S még akkor sem szólt, amikor Kappe elővette a listát, s ezt mondta: — Ezek az emberek ugyan­úgy beszélnek angolul, ugyan­úgy tudnak viselkedni, mint a született amerikaiak. Készség­gel térnek vissza Amerikába, mindenre hajlandók, még arra is, hogy életüket áldozzák a führerért. Valamennyien hűsé­ges tagjai a pártnak. — Pompás! — válaszolta kis­sé fanyalogva Lahousen. — Do hát megmondaná, hadnagy úr. mit értenek ezek az emberek a kémkedéshez. S van-e egyál­_ talán sejtelmük arról, hogyan ikell egy szabotázsakciót végre- khajtaní? _. . ____. . — Ez semmit, de semmit sem számít, ezredes úr! — fe­lelte a hadnagy, hanyag le­gyintéssel. — Ezt nem nehéz megtanulni... Néhány hét múlva Kappe hadnagy már tíz önkéntest ok­tatott az Abwehr különleges iskoláján, hogy az útmutatá­sok szerint előkészítse őket a vállalkozásra. Kappe mellé beosztottak né­hány öreg Abwehr-ügynököt is. Ők azután elmagyarázták a tanítványoknak, hogyan kell majd az Egyesült Államokban viselkedniük. — Természetesen kizárólag csak angolul szabad beszélni, s úgy kell viselkedni, mintha született amerikaiak volná­nak. .. — szólt a szigorú uta­sítás. — Nekünk mondja? — néz­tek össze kuncogva az ügynök- jelöltek az SS-ből, a náci párt­ból toborzott alakok, vala­mennyien az Egyesült Álla­mokból szökött németek. A tíz leendő kém azért ta­milt szorgalmasan, hogy mi­előbb elsajátítsa a kémkedés alapelemeit és a szalbotázsteeh- nika legalapvetőbb módszereit. Amikor másfél hónap múl­tán befejeződött a tanfolyam Kappe, az időközben «válla I- toraeparancsnokkfl/» előlépett hadnagy, két csoportra osztotta őket, mivel nem utazhattak egyszerre egy tengeralattjá­rón. Lahousen napló jegyzetei örökítették meg azt a mozza­natot is, amelyet a tanfolyam befejeztekor tapasztalt. Bgy Wenner nevű szudétanémetnek lelkiismeretfurdalásai kelet­keztek. S amikor már a szabo­tázsakciók minden csínját-bin- ját kitaníttatták vele — köz­tük azt is, hogyan kell köny- nyen, gyorsan emberek ezreit a levegőbe repíteni —, azzal állt elő, hogy becsületérzése nem engedi meg az ilyen cse­lekmények végrehajtását. Wennert sürgősen besoroz­ták a keleti frontra, s többé senki sem hallott róla. Megalakult tehát a két cso­port. Az egyiknek élére egy volt amerikai tisztviselő, bizo­nyos Dasch került. Az ő cso­portjába került Burger, Schmidt,- Henck és Quiring, míg a másik csoportot egy Kerling nevű náci vezette, aki sokáig dolgozott az amerikai németek között. Lahousen ekkor magához rendelte Dascht és Kerlinget. Jelen volt a parancskiosztáson Kappe is. — önöket Long Island köze­lében szállítják majd a partra — fordult Dasch felé. — Önö­ket pedig Floridában teszi ki a tengeralattjáró — mondta Kerlingnek. Aztán még egyszer megbe­szélték és tisztázták a tenni­valókat, majd néhány kérdést is a tejem, és azzal a pd? cseppel nem érdemes elkez­deni. Pedig érdemes, mert az anya tejnek minden csepp je aranyat ér. Különösen a ba­ba életének első hónapjaiban. Az igaz, hogy díszes táp­szeres dobozok sorakoznak a gyógyszertárak polcain. Ol­dalukon szépre pingált ba­bák hirdetik, hogy amelyik csecsemő abból eszik, szép kövér és egészséges lesz. Valóban kitűnő összetételű tápszerek vannak már ma­napság. De akármilyen jók is, az első öt hónapban csak kényszermegoldásnak tekint­hetjük használatukat. Éppen úgy, mint a sokféle díszes, divatos szemüveget, amelye­ket azok részére árulnak, akik a saját szemükkel is igen jól látnak. Az anyukákat sokszor az téveszti meg, hogy a mester­ségesen táplált babák közül sokan jól, sőt látszólag még a szopós csecsemőnél is jobban fejlődnek. Az ilyen csecsemő hátrányos helyzete azonban rövid idő múltán megmutat­kozik. Könnyebben betegszik meg, és betegsége rendszerint súlyosabb lefolyású. Az anyatejnek még sold más élettani előnye van a tápszerrel szemben. Az anya­tej tápanyagai — főleg fehér­jéi — lényegesen könnyeb­ben és gyorsabhan emészthe- tőek, mint a tehéntej fehér­jéi, tehát kisebb munkát ró a gyomor- és bélrendszerre. Az anyatejben minden tápanyag a csecsemő fejlődéséhez megkí­vánt formában és mennyiségben van jelen. Bizonyos mértékig véd a fertőzés egyes fajtái­val szemben is. Igazi értéke azonban csak akkor teljes, ha szopik a baba. A lefejt anyatej közel sem olyan ér­tékes, mint a kiszopott Nagy előnye még a szopta­tásnak a biztonság és a ké­nyelem. Az anyatej mindig készen van, mindig friss, és hibátlan összetételű. Ugyan­akkor a mesterséges táplá­léknál könnyen csúszhatnak be hibák. Különösen a nyári melegben, amikor az ételek gyorsan romlanak. Mindezek tehát érthetővé teszik, hogy az első öt—hat hónapban a csecsemő szopása a legtermészetesebb táplálko­zási mód. A szopáshoz kap­csolódó örömélmény hozzájá­rul a csecsemő harmonikus idegrendszerű fejlődéséhez is. intézett hozzájuk, hogy a szo­bába belépő Canaris is lássa, tudják-e a feladatukat. — Csoportjaik között Bur­ger tartja majd az összekötte­tést, aki Chicagóban propa­gandairodát nyit. Schmidt Kanadában egy farmot vásá­rol. Nála készítik elő majd az akciókat, illetve a pokolgépe­ket. — Mikor jöttek az Egyesült Államokba? — tette fel az el­lenőrző kérdést Canaris. — Sohasem hagytuk el az Egyesült Államok területét — válaszolta határozottan Dasch. Okmányaink is bizonyítják ezt, amelyek mindig magunk­kal hordunk. — Mi történik akkor, ha az utcán valaki önt megüti? — kérdezősködött tovább a ten­gernagy. — Ilyesmi nem fordulhat elő. Illetve: ha előfordul, nyomban el kell tűnnöm. Ve­rekedésben, tömegmegmozdu­lásokban, botrányokozásban nem vehetek részt... — Igen, önöknek feltétlenül békés, nyugodt életet kell él­niük. Mielőbb állást kell talál­niuk, nehogy felfedezzék ma­gukat — mondta Canaris lá­gyan, szinte szentimentálisán, mintha legalább arra szólította volna fel ügynökeit, hogy utazzanak az Egyesült Álla­mokba tulipánt termeszteni. (Folytatjuk) Q SOMOGYI SaewSa, MVA. NfiPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom