Somogyi Néplap, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-15 / 164. szám
Hatszáz kilométerre Kaposvártól Minden kézre szükség van 30P—6CP Óriás automata a kánikulában Az Utóbbi napokban új névvel gazdagodott a Somogy megyei Tervező Irodánál a becenevek, megkülönböztető jelzők hosszú sora. Négy név, Szabó László, Jung Rudolf, Hernesz János, Magyar Lajos említésekor gyakran fűzik hozzá: »ők az árvizesek«. Három technikus és egy gépkocsivezető. Tizenhárom napot töltöttek az árvíz sújtotta Számos-közben. Abban a Számos-közben, amelyért néhány hete még minden híradáskor százezrek szorítottak, remegve hallgatták a bemondó jelentéseit. Hiszen minden családot együttérzés kapcsolt ehhez a tájhoz. Ez a Szamos-köz ma már egészen más. Akkoriban a gátat védők ezrei és gépkocsik százai érkeztek az ország legkülönbözőbb pontjairól. Ma már az újjáépítők ezrei és a betonkeverők százai érkeznek. Csak két szó változott, és mégis — micsoda különbség! Ebből az újjáépítési munkából vették ki részüket ők négyen. — A sok hír, riport a rádióban, tévében, újságokban se- gítőkésaséget ébresztett föl bennünk — kezdi a beszélgetést Szabó László. — Ügy éreztük, nekünk is el kell mennünk. Ha valaki, akkor építésztechnikus sokat tehet az ilyen nagy területet é ,. i helyreállítási munkálatoknál. I Jelentkeztünk a vállalat vezetőinél, hogy szeretnénk odamenni. Engedélyezték és segítettek — ott-tartózkodásunk idejére a gyors és könnyebb mozgás érdekében személygépkocsit is adtak. Június 19-én Magyar Lajos gépkocsivezetővel elindultunk. A központi irányító szervek útbaigazítása alapján az ötös körzetben kezdtük meg munkánkat. Központja Gyűrtelek volt, ahol már egy műszaki helyre- állítási irodát is felállítottak. A helybeli általános iskolában szállásoltak el bennünket, egy tantermet kaptunk irodának és szállásnak. A látottakról és a rombolás mértékéről Hernesz János építészt faggatom. — Az ott töltött rövid két hét alatt mintegy száz épületet, lakóházat vizsgáltunk felül. Az építési engedélyek kiadásánál is segítettünk. A mi körzetünkbe tartozó Gyűrtelek, Géberjen, Fülpös-Daróc, Ököri tó-iFülpös, Rápolt és Kocsord községekben dolgoztunk. A kőházaknál általában csak kisebb kár, főleg felázás történt. Annál nagyobb a pusztítás a vályogházak között. Ezek szinte az utolsó szálig szétáztak — teszi elém bizonyításul a aaját készítésű { fényképek tucatjait, a szakái- j las, rokonszenves fiatalember. I — Ilyen esetekben teljesen Félévi mérleg 984 millió forint forgalom Összesítették a MESZÖV- nél a fogyasztási szövetkezetek kereskedelmének és vendéglátásának első félévi forgalmi adatait. A szövetkezetek újabb rekordot értek eL Vásárlóik az áruházakban, szaküzletekben és a kisebb vegyesboltokban 824 millió forint értékű árut vettek meg. A vendéglátó üzletekben 160 millió forint értékű ételt és italt fogyasztottak. Ez a forgalom összességében 984 millió forint, amely 108 millió forinttal több, mint az előző évi. A legnagyobb forgalom- emelkedés a kiskereskedelemben a balatonboglári, a lengyeltóti, a kaposfői, a kaposvári, a balatonszárszói, a ka- rádi, a bonnyai és a siófoki fogyasztási szövetkezetnél mutatkozott. A vendéglátásban pedig a göllei, a mernyei, a somogysámsoni, a karádi és a siófoki szövetkezeteket látogatták leginkább a vendégeli. Sok összetevője van annak, hogy a somogyi falvakban és városokban ilyen mértékben nőtt a szövetkezetek összforgalma. Az egyik talán az, hogy a fogyasztási szövetkezetek szűkös lehetőségeik mellett meggondolt hálózatfejlesztést valósítottak meg az elmúlt években. Ugyanakkor a nagykereskedelmi vállalatok merészebb készletezésének hatására jelentősen több árut szereztek be a szövetkezeti boltok, javult a készletek összetétele, mennyisége, választéka. Különösen a nagy értékű fogyasztási cikkeknél szemmel látható a kedvező változás. Javult a műszaki és a vasáruk választéka is, itt a korábbi években súlyos áruhiány mutatkozott. Az élelmiszerek, a vegyi és üvegáruk készletei ugyancsak nőttek, s a választék növekedett. A húskészítményekből is javult az ellátás, több az olcsóbb áru, míg a tőkehús az elmúlt évihez hasonló színvonalon áll. Ugyanez mondható el a ruházati és lakberendezési cikkek mennyiségéről is. Az első negyedévben jól sikerültek a zárszámadási vásárok. És végül, de nem utolsósorban a fogyasztási szövetkezetek újabb kereskedelmi csúcsa azért születhetett meg Somogybán, mert a lakosságnak, főként a termelőszövetkezeti parasztságnak növekedtek a bevételei, volt tehát miből vásárolni. z> Az ÉDOSZ elnökségének ülése Az ÉDOSZ elnöksége hétfőn — három iparágban végzett fölmérés alapján — a munkaerő-vándorUls okairól tanácskozott. A vizsgálat megállapította: nem állja meg helyét az az elterjedt nézet, hogy a munkaerő-vándorlást csak bérezési problémák okozzák. A fizetés mellett a nehéz fizikai munka, a kedvezőtlen munkahelyi körülmények és az éjszakai műszakok is közrejátszanak ebben. A Gabonatröszt vállalatainál az év első negyedében a dolgozók 15, a Tejipari Trösztnél 12, az ál- latforgalmi és húsipari vállalatoknál pedig csaknem 6 százaléka cserélődött ki. A Gabonatrösztnél a nehéz fizikai munka miatt a szárító- és morzsolómunkások és a takarmánykeverő üzemek dolgozói hagyják ott egyre-más- ra munkahelyüket. A húsiparban a kedvezőtlen munkakörülmények és a gyakran előnytelen munkaidőbeosztás miatt van hiány segédmunkásokban, állathaj tókban és gondozókban. A Tejipari Tröszt vállalatainál a hűtőházi és a szállítmánykísérő dolgozók 10—14 órás munkaideje éjjel 23 és 01 óra között kezdődik, és ezért — bár az utóbbi időben komoly alap- béremelést hajtottak végre — még mindig sokan keresnek alkalmasabb munkahelyet. Az elnökség megállapította, hogy az üzemen belüli és kívüli szállítás ezeknél a vállalatoknál még mindig nagy létszámmal és korszerűtlen eszközökkel történik, ami szintén hozzájárul a munkaerő-vándorlás növekedéséhez. Ezért az elnökség felhívta a vállalatok figyelmét: bérintézkedéseken kívül nagyobb gondot kell fordítani a műszaki fejlesztés meggyorsítására, az úgynevezett kisegítő, tevékenység gépesítésére. Tarthatatlan, hogy egyes üzemekben a műszaki fejlesztést csak a termelőgépek modernizálása jelenti. A nehéz fizikai munka gépesítése és a munkahelyi körülmények megjavítása legalább ennyire fontos. újjáépítettük. A többi sérült vagy félig romba dőlt házaknál a rongálódás mértékének megállapítása volt a feladatunk. A helyreállíthatóknál műszaki tervet készítettünk és meghatároztuk az anyagszükségletet. Ezeknek az okmányoknak a bemutatásakor kapták meg az egyes családok az építési anyagot a TÜZÉP- nél. Hogy a kivitelezést vállalattal, ktsz-szel vagy saját kezűleg végzik, az már a család saját döntésétől függött. — Az új házak tervkiválasztása hogyan történt? — A mi körzetünkben az 1—3—4-es és az Sz. 8-as tervek voltak a legkeresettebbek. Különösen az utóbbi bizonyult kapósnak. A kiválasztásánál »az egy ház helyett — egy házat« elv volt az irányadó. Ha a családi állapot indokolta, és a helyi tanács is hozzájárult, akkor nagyobb méretűt is választhattak a családok. Ezt követően öt-hat nap múlva a gyorsított ügyintézés folytán már kezdődhetett is az építkezés. — Napjaink gyorsan teltek — veszi át a szót Jung Rudolf. — Reggel 8-tól este 10-ig dolgoztunk, a szombatokat és vasárnapokat is beleértve. Különösen sok feladat várt gépkocsivezetőnkre. Ö szinte mindig úton volt. Vállalattól, tanácstól függetlenül oda ment, ahol szükség volt rá. A pécsi tervezőktől a helyi szervek képviselőjéig mindenkit fuvarozott. — A helyreállítási munkálatok milyen stádiumban vannak? — Ez szinte naponta változik. Az az összefogás, melyet ott tapasztaltunk, szinte hihetetlen. Segíteni akaró emberek százai szorgoskodnak a bontásoknál, építkezéseknél. A vállalatok legjobb, legügyesebb szakembereiken küldték el. Fülpös-Darócon például egy községben dolgoztak a baranyai, a nógrádi, a Somogy megyei és a budapesti 21. sz. építőipari vállalatok. Munkájuk nyomán óráról órára változik a kép. A ktsz-ek és a helyi termelőszövetkezeti építőbrigádok éppúgy ott vannak, mint a falazáshoz csak kicsit is értő Minden dolgos kéz megtalálja a maga feladatát. Ma t __ f őleg az ő munkájukra lesz szükség. A mi időnk lejárt. — Hazafelé jövet a legszebb látványt egy frissen épült lakóház nyújtotta. Hogy mi tette széppé? Talán az ösz- szefogás, a segítőkészség, a bürokratizmust legyőző gyors ügyintézés első közös szimbólumát láttuk benne. Győri András REKKENÖ A MELEG az üzemcsarnokok között. A betongerendák, a betonfalak szinte teleszívják pólusajkat a meleggel. Éls bent az üstök mellett valóban a pokolt idézi a forróság. Azt mondta valaki, a húskombinát olyan, mint egy óriás automata. Az egyik végén behajtják a sertést — mondjuk reggel 6- kor, a másik végén kijön a szalámi a kora délutáni órákban. De az automatákat, a gépsorokat kezek irányítják, a nagy kések kopott nyelét emberkezek fogják. És csorog a veríték. Gyurecs Valdemár, a húskombinát egyik főosztályvezetője mondta: — Rekordidő van és a legnagyobb a hajtás. Háromezer sertés, négyszáz marha vágása és feldolgozása van erre a hétre ütemezve. És nyújtott műszak, mert tíz órát dolgoFürdetik a parizert. zunk. Ezek az adatok szabályosnak, komolynak, megfontoltnak tűnnek. Halad a termelés, érkezik az áru, várják a fogyasztók. A kínálat és a kereslet mérlege. De lent, vagy inkább fent az üzemben mintha súlytala- nodoának ezek a számok. Vágott állatot sorjáznak a hentesek, arcukról csorog a veríték, csomós gyöngyökben csillog az izzadság. Hajtanak teljes gőzzel. A művezető is beáll a sorba. — Itt a nagy nyári döm- ping, várnak az árura, és ha késik... Jobb erről nem is I beszélni. Szóval nem töprengünk, hanem csináljuk, percenként egy sertést, kétper- cenként egy marhát dolgozunk fel. Igen, az állatok utolsó sikoltása valóban percenként hallatszik, aztán fröcsköl a vér, és a futószalagra akasztva egyik a másik után kerül az éles kések alá. A lógó sertéseket hatalmas elektromos fűrész vágja ketté. Ami egykor a disznóölésnél egy böllér félnapi munkáját jelentette, az itt né- I hány másodperc. Fröcsköl a zsír, hatalmas kanalakkal kavarják a piruló tepertőt. — Itt még veszélyességi pótlekot is kapunk. — A meleg miatt? — Nem. A z»r miatt Kissé »kellemetlen«, ha ráfröcs- csen az ember karjára. A jégtáblák közül szódás- ballon nyújtja ki hosszú nyakát. Szinte magához vonzza a szomjas pillantásokat. A kolbászát a töltőgép alagútjáJból indul, és fürge kezek irányítják, hogyan kanyarodjon. De szorgalmasan halad a kenőmájas útja meg a virslié is. Aztán megállunk egy percre. Fürdetik a parizert. — Marhahús és szalonna, megfelelő keverési arány, ettől kapja a jő zamatját A TÖLTŐÜZEM vezetője máris nyitja a szárító füstölő ajtaját. Meleg lehelet csap ki. — De nézze meg a sztriptíz virslit is. Magatói leveti a héját. v Nevetünk. A sztriptíz virsli valóban jó. De a töltelékek »nagymesterei« kísérletező emberek is. — Tudja, akadnak különös igények, és mi szívesen foglalkozunk ezekkel is. Kedvelt a tyúkhúsból és más baromfi húsából készült töltelékáru. A vendéglátó vállalatok szívesen vásárolják. A Ferihegyi repülőtér például pulykakolbászt rendelt. Lehet, hogy van, aki a különlegességeket szereti. Én nem azért szeretem, mert különlegesség, hanem azért, mert jó ize van. 50 fok — a tepertőüst mell ett. Tröszt Tibor A kaposfüredi városrészben, a Vörös Október Termelőszövetkezet irodájában ülünk Perget István elnökkel és Vezdé- nyi József főkönyvelővel. Beszélgetés a „perem-teriBelószövetkezelben” Nagyobb lesz szerepük a város zöldségellátásában — Milyen feladatokat ró a tsz-re, hogy a faluba vezető útról eltűnt a régi, Kaposíürcd feliratú tábla? — »Perem-termelőszövetkezet« lett a gazdaságunk. Összevont járási és városi tanács' vb-ülés napirendi pontja volt ez a téma. Kaposvár jobb zöld- sógellátásának feladatairól tárgyaltak. Többet várnak tőlünk is, mint eddig. Ezt jogosra,- érezzük. Sajnos, a munkaerő- helyzetünk meglehetősen rossz, annak ellenére, hogy két üzem egységünkben 459 embert tartunk nyilván. A csúcsidőszakokra fiatal munkaerőt kell majd biztosítanunk, csak így tudunk hatékonyabban segíteni a város ellátásában. Kertészetünk harminc holdján paprikát, paradicsomot, zöldséget, szamócát, hagymát termesztünk. öntözőberendezésünk van, segít bennünket a szárazság idején. Két régebbi és egy új tárolóval is rendelkezünk. Negyven köbméter vizet tárolunk bennük. Tizenegy ember dolgozik a kertészetben. Már megkezdték a termények szállítását. Primőröket nem termesztünk. Az új helyzetben feltétlenül szükséges lesz, hogy munkaerőt »toborozzunk« kertészetünkbe. Előre kell lépnünk a gépesítésben és a kemizálás- ban is. A paradicsom, paprika gyomtalanítása vegyszerrel — ez a jövő útja. Ügy gondoljuk, ha intenzívebben foglalkozunk a meglevő területtel, akkoi annyi tobbiettermésünk lesz,, mintha öt holddal növeltük volna a kertészetet. Igyekszünk olyan növényeket vetni a kö vetkező években, amelyeknek tenmésideje nem azonos, lg; nem egyszerre kell végeznünk a betakarítást. Tehát a nö vénytermesztés szerkezete változik. — Hogyan haladnak az Időszerű munkák végzésével? — A borsóval együtt 1600 hold aratnivalónk van. Négj SZK—4-es és egy SZK—3-as kombájnunk van. A szállítóeszközökben sem szűkölködünk, tíz traktoros vontató és két tehergépkocsi segíti a betakarítást. Augusztus közepére végzünk az aratással — úgy tervezzük. Azt meg kell jegyeznünk, hogy az alkatrészellátással voltak gondjaink. Néha Debrecenig el kellett menni némelyikért. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy olcsóbb vöd az alkatrész az útiköltségnél. Szerencsére a szerelőbrigádunk olyan jó, hogy amit lehetett, megoldott leleményességgel, lelkiismeretességgel. Mindezek ellenére úgy érezzük: a gépe sítés nem volt arányban a kiöregedő tagok munkaerejének csökkenésével. Tíz évvel ez előtt még háromszáz asszonyt tudtunk munkába állítani, most százhúszat. Ebben az évben mentek legtöbben nyugdíjba. S hozzá kell tennünk, megérdemlik a pihenést. Így viszont az a helyzet áll e.ő néha, mint ma is, hogy a négj vagon műtrágyát kirakjuk az állomáson, de a lerakodáshoz a tsz-ben már nincs ember. Az asszonyok közül kell máj néhányat kijelölnünk erre a munkára. — Milyen termésre számítanak? — Száz vagonnyit a Gabona- felvásárló és Feldolgozó Vállalat vesz meg. Két szabad tárolásra alkalmas és egy raktárépületünk van itt. Ez természetesen nagyon kedvező szamunkra. — Az állattenyésztésben lesz-s változás a közeljövőben? — A megyei pártbizottság és tanács kezdeményezésére, a húsellátás javításának érdekében itt, a mi termelőszóvetke zetiínk területén hatvanezres »malacgyár« épül száztöven- milliós beruházással. Tizenegy termelőszövetkezet és a húskombinát vesz részt a vállalkozásban.. Mi tizenötmillió forinttal leptünk be, a húskom binát tízmillióval. Ezek a legnagyobb összegek. A tervek elkészültek, a kivitelező a Szekszárdi Állami Gazdasag épí- tőbrigádja lesz. A gyár biztosítja majd a termelőszövetkezetek számára a süldőket. Kocaállományukat a társszövetkezetek felszámolják. Jut majd háztáji hizlalásra is ezekből a süldőkből. A tervek szerint 1972-ben már üzemein! fog az új létesítmény. így . a város húsellátása is javulni fog. Leskó László SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. július 15. 3
