Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-26 / 148. szám

XXVL évfolyam, 148. szám. _______________________________________k Péntek, 1970. június 26. 100 éves a képes levelezőlap Kiállítás a balatonszemesi postamúzeumban Szerelmeslevél nyírfakérgen, ókori útitérkép Bizonyára sokan kételked­nek abban, hogy bambuszkö- teggel, nyírfakérgen és textil- csomókkal is kicseréhették gondolataikat a szerelmesek és az üzletemberek. A kétke­dőik a balatonszemesi posta­múzeumban bizonyítékokra találhatnak. Itt nyitotta meg ugyanis dr. Várkonyi Imre, a Somogy megyei Tanács V. B. elnökhelyettese tegnap dél­előtt a postamúzeum 15 éves és a képes levelezőlap 100 éves Noteszlap Lassabban, Pistike! Láttam egy plakátot az autóbuszban. »Éva papírpe­lenkával jobban megy« — ezt sugallták az utazóközönség­nek a betűk. Egy suhanó autót ábrázol a kép, benne üdvözült mosolyú vezető ül. Hogy min mosolyog ilyen jóízűen? Számomra megfejthetetlen. Egy hölgy áll valahol, talán a csomag­tartóban. Ez nem egészen vi­lágos előttem, mert a csomag­tartó teteje nincs felnyitva. Vagy az autó mellett, a má­sik néző számára eltakart ré­szen futna? Talán napi futó­edzését tartja? Nem, az sem lehet, hiszen a hölgy kezében a reklámozott papírpelenkát tartja. A pelenka kifeszül a szélben az autó tetején nyug­vó csecsemő fölé. Álljunk csak meg: hogy van ez? Valamit újra nem értek. A pelenka a hölgy kezében gyanús. Hogyan lehet az, hogy a fizika törvényeire fittyet hányva a pelenka a menet­iránnyal szembeszegülve elő­re dülleszti »pocakját-«? Hi­szen a légáramlásnak hátra­felé kellene ezt az idegen, ki- feszülő közeget terelni, ho­morú ívben. Ej, nincs valami rendben e körül a papírpelenka körül. Most már kezdem érteni a vezető furcsa mosolyát. Ez egy nem teljesen komplett házas­pár. A gyereket az autó tete­jére teszik, ha pelenkázzák, s miközben nagy sebességgel robognak, a mama sprintere­ket megszégyenítő sebesség­gel rohan mellettük. S nem elég, hogy rohanással a lábait foglalkoztatja, még kezei sem tétlenek: a kis Pistikét rakja tisztába. Szegény mama! Min­den tiszteletem az övé. Ta­lán a nők kiszolgáltatott helyzete elleni cselekvésre buzdító plakát ez? Elszomorodom és néhány pillanatig magamba szállók. Ha innen a buszról élve sza­badulok, otthon kiveszem a főzőkanalat a feleségem kezé­ből. De előbb még egyszer el­olvasom a plakát szövegét: »Eva papírpelenkával gyor­sabban megy.« Pistike, drága gyerek, a mamád nevében is kérlek, ne menj gyorsan, se Éva papírpelenkával, se anél­kül. Mi lesz, ha anyukád le­marad az autó mellől? L. L. jubileuma alkalmából rende­zett kiállítást. A gazdag anyag — a posta­múzeum, a bélyegmúzeum és a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalat rendezésében — a ké­pes levelezőlap, valamint a posta és a bélyeg történetéből mutat be mozaikokat. A rep­rezentatív kiállítás ritka érté­kei például az írástörténeti do­kumentumok. Látható: quipu levél (csomóírás); hieratikus írással nyírfakéregre írt papí- rusztekercs, görög viasztábla, hindu pálmalevél, kínai baim- buszköteg, szumir ékírás és egy indián lány szerelmes le­vele nyírfakérgen. A postakezelési érdekességek közül megemlíthetjük a Bell- féle telefont; a morzeírót és a múlt század elejéről származó fémpénz ellenőrző mérleget, valamint egy koppantó gyer­tyaoltót. A bejárattal szemközti falon áll az ókorból ránk maradt egyetlen térképnek a XII. szá­zadi másolata. Ezen láthatjuk a magyar városok közül Adonyt, Tolnát, Dunaszekcsőt, Győrt, Óbudát, Szombathelyt, Sopront és Öszönyt. Említésre méltóak a bélyeg- különlegességek is: a Lánchíd­sorozat színnyomatai, a Roose- welt emlékére 1941-ben kibo­csátott blokk és a 80 éves a magyar bélyeg sorozat. Auguszt Schwartz oldenburgi könyvkereskedő első képes le­velezőlapja óta 100 év telt el, és a képeslap hódító útja egy­re magasabbra ívelt. 1969-ben a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalat 65 millió képeslapot adott ki. Ezt a fejlődési folya­matot szemlélteti a kiállítás. I Piros rózsa a postássapkán A két hatalmas Opel több napon keresztül állt a bogiári Hullám előtt. Többen megcso­dálták — már csak azért is, mert ott volt a parkolóban, a kávézó, colázó vendégek orra előtt; egyszerűen nem lehetett nem észrevenni. Az egyik délután egy idős postás tolta az Esti Hírlappal felpakolt kerékpárját a presz- szó előtt, amelynek teraszán két férfi üldögélt. Coca-cola volt előttük, lerítt róluk, hogy külföldiek, sőt kocsitulajdono­sok is; a slusszkulcs a hamu­tartó mellett hevert. Az idős postás fején sötétkék sapkával, s rajta legényesen egy szál vörös rózsával már messziről üdvözölte a két vendéget. Azok nem vettek tőle úiágot, mégis valahogy úgy nézett ki, mintha régebbi ismerősök len­nének. Odahívták az öreget, váltottak véle néhány szót, majd az egyik elkezdte egze- círoztatni. — Jobbra át. balra át! Hát­ra arc! — harsogott a pattogó német vezényszó, s az öreg a rózsás sapkájához emelt tisz­telgő kézzel végezte a gyakor­latokat. Messziről figyeltem az ese­tet. A mozi előtt pénztárnyi­tásra várók közül többen ne­vettek, de valahogy nem húzó­dott nevetésre a szám. A nyugatnémet vendég, az Opel tulajdonosa nyilván jól szórakozott az öregen, élvezte, hogy a — becslésem szerint a két világháborút végigharcolt obsitosnak szóló — vezénysza­vak mennyire élénken élnek emlékezetében, milyen ponto­san, előírás szerint hajtja vég­re a kapott parancsot» — Lépés indulj, pamparam- ramparararara pam pam — hangzott a vezényszó, s a kép­zeletbeli marsra az öreg ellé- pett a Colás üveg előtt, el a biciklijéig, ahol várták a lapok. — Óhajt valamit, uram? — kérdezte meg tőlem, majd így folytatta: — Lassan este ■ van már, nagyon fáradt vagyok, kell ez a kis szórakozás az em­bernek. Hajnaltól késő estig talpon, biciklizni vagy tolni, nem kis munka ám. Na, isten­nek ajánlom... — azzal bele­kapaszkodott a kormányba, s elindult a sok esti lappal az ABC felé. Hátulról jobban megnéztem az öreget. A virágot reggel tűzhette a sapkája mellé, mert hervadozott... •Báty) Megkezdődtek az egyetemi fölvételi vizsgák Csütörtökön országszerte megkezdődtek a fölvételi vizs­gák a felsőoktatási intézmé­nyek nappali, esti és levelező tagozatain. Az első napon mintegy tizenötezren írtak dol­gozatot: központi tételek alap­ján matematikából és fiziká­ból írásbeliztek a műszaki egyetemekre és főiskolákra, a felsőfokú technikumokba, va­lamint a tudományegyetem természettudományi karainak megfelelő szakjaira pályázók. Az írásbeli vizsgák utolsó napja június 30-a lesz, ezt követően egy-két napon belül valamennyi tagozaton meg­kezdődnek a szóbeli felvételik, és általában július közepéig, de legkésőbb 20-ig befejeződ­nek. Az elérhető maximális pont­szám 20. Esti és levelező tago­zatokon a középiskolai ered­ményeket nem veszik figye­lembe: tehát a 20 pont a föl­vételi vizsgák eredményeiből adódhat. A nappali tagozaton a középiskolai eredményekből, illetve a fölvételi vizsgán nyújtott teljesítményből tevő­A húsz év körüli lányok — pontosan a Szombathelyi Ta­nítóképző Intézet diáklányai — átlag 159,8 centiméter ma­gasak, súlyuk 56,2 kilogramm. A testnevelési főiskola hallga­tónői 1,9 centiméterrel maga­sabbak, de 70 dekával köny- nyebbek. Ezzel szemben a bu­dapesti atlétikai Európa-baj- nokság női részvevőinek átla­gos magassága 168,3 centimé­ternek, súlya pedig 63,5 kiló­nak bizonyult. Ezeket az adatokat dr. Eiben Ottó antropológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem ad­junktusa annak a nagyszabású alkattani vizsgálatnak a során állapította meg, amelyben elektronikus számítógépek se­gítségével 125 atlétanő, 139 TF-hallgató és 179 tanítóképzős leány több mint 30 jellemző testméretét dolgozta fel. Ez volt az első ilyen jellegű, eny- nyire korszerű módon, nőkre vonatkozólag elvégzett alkat­tani vizsgálat. A vizsgálat fő célja egy új módszer bevezetése és kipró­bálása volt, továbbá annak megállapítása, mennyire szo­ros a kapcsolat az egyes sport­ágak és művelőik testalkata között. A tudományos eredmé­nyeken túlmenően azonban a munka számos, a laikusok ré­szére is érdekes megállapítás­ra vezetett. Adatszerűén iga­zolódott például, hogy az ösz- szes megvizsgáltak között a dik össze a pontszám. Ha a pályázó a fölvételi kérelem benyújtása előtt legalább két évvel, illetve a dolgozók kö­zépiskolájában érettségizett, s fölvételét a nappali tagozatra kéri, vagy a középiskolai ered­ményeket veszik figyelembe, vagy csak a fölvételi vizsga pontszámait — aszerint, me­lyik számára a kedvezőbb. Valamennyi tagozaton azonos súllyal esik latba az írásbeli és a szóbeli vizsga: a kettőn elért eredmények összege együtt adja a felvételi pont­számokat. A fölvételi bizottságok július második felében írásban érte­sítik határozatukról a jelent­kezőket. A sikeresen vizsgá­zott, de elutasított pályázók a bizottság elutasító határoza­ta ellen — a határozat kézbe­sítésétől számított nyolc na­pon belül — az illetékes mi­niszterhez föllebbezhetnek. A kérelmeket a felsőoktatási in­tézmény vezetőjéhez kell be­nyújtani- A fellebbezéseket előreláthatólag augusztus má­sodik felében bírálják el. a legnagyobbak, a legerősebben fejlettek a diszkoszvetők. Át­lag 174,9 centiméter magasak, az ő karjuk és lábuk a leghosz- szabb, mellkaskerületük 99,2, tomporkerületük 98,5 centimé­ter, súlyuk pedig 81,5 kiló. Ez­zel szemben a középtávfutó- nök csaknem pontosan 10 cen­timéterrel kisebbek és több mint 25 kilóval könnyebbek. »Mellbőségük« jó 12 centimé­terrel kisebb. Combizomzat te­rén a súlylökök vezetnek. Combjuk átlagos kerülete 64,4 centiméter, míg a középtávfu­tónőké csak 52,3. Az igazi nagy különbségek természetesen a lakosság átla­gát tükröző tanítóképzősök és az atléták között adódtak. Az előbbiek átlagosan több mint 15 centiméterrel kisebbek, mint a diszkoszvetők, nekik van a legrövidebb lábuk, a legkeskenyebb válluk, viszont csípőszélességük csaknem el­éri, tomporkerületük pedig meg is haladja az összes at­létanő átlagát. Ezzel szemben mellbőségük a legkisebb és combkerületük is közel jár a minimumhoz, s vitathatatlanul nekik van a legkarcsúbb felső- és alsókarjuk és alsó lábszá­ruk. A TF-re jelentkezett lányok adatai többnyire valahol kö­zépen helyezkednek el, de az ő csípőjük a legkeskenyebb, tomporkerületük pbszolút a legkisebb, és súly szerint is a legkönnyebbek: átlagos súlyuk mindössze 55,5 kiló volt. TAZkA COKOtí Kérés A fiatal lány meghall­ja, hogy a szomszéd la­kásban kisbaba született. Bemegy a mamához: — Nagyon kérem, tessék tíz percre kölcsön adni a kisbabát. Csodálkozva és bizal­matlanul mérik végig: — Mit akar vele csinál­ni? — Valakit megijeszteni. Találékonyság Los Angelesben letar­tóztatott a rendőrség egy sofőrt, mert a következő tréfát agyaita ki: gépko­csiját pirosra festette, te­tejére tűzoltólétrát szerelt, és szirénázva áttört a sű­rű forgalmon. A bíróság előtt kijelen­tette: — Időnként ez volt az egyetlen módja annak, hogy pontosan érjek a munkahelyemre. Becsületes tolvaj Miguel Perez, a spanyol- országi Costabravense la­kója az egyik reggel ugyancsak tágra meresz­tette a szemét, amikor munkába indulva megpil­lantotta, hogy gépkocsijá­nak hiányzik az egyik ke­reke. Az autó ablakán azonban egy cédulát talált az alábbi szöveggel: »Őszintén sajnálom, hogy le kellett szerelnem a gépkocsi kerekét, ám kénytelen voltam, mert az este gumidefektem volt, s nagyon siettem.« A névtelen levélíró az­zal zárta üzenetét, hogy megadta az egyik közeli javítóműhely címét. Mi­guel Perez akkor ámuldo­zott csak igazán, amikor ott a keréken kívül egy le­vélborítékot is talált 500 pezetával. »Az elszenvedett kelle­metlenségért« — így szólt az üzenet. Lám, akadnak még be­csületes tolvajok. Hiányzik Egy idős nő így panasz­kodik az orvosnak: — Doktor úr, hetek óta nem tudok nyugodtan aludni, mert állandóan azt álmodom, hogy egy fiatal férfi erőszakoskodik ve­lem. Erre felriadok és fé­lék. — Segítünk rajta, höl­gyem. Felírok magának cseppeket, azokat szedje be és meglátja, minden rendbe jön. Két hét múlva újra meg­jelenik az idős hölgy. — Doktor úr — mondja —, tényleg használtak azok a cseppek. Most már nyu­godtan alszom, de azért — magunk közt mondva — valahogy most meg na­gyon hiányzik nekem az a fiatal férfi... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: jávori b®la Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u- 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József „Nem jó!” Nem bizony — nagyon egyetértünk a felirattal. Hetek­kel ezelőtt romlott el Balaton földvár központjában a vasúti sorompó, s a strandra, a hajóállomásra, az üdülősorra, a sétányra kocsival igyekvők emiatt kénytelenek jó néhány száz métert kerülni. Az üdülők nemcsak arra hívják fel a vasút figyelmét, hogy illett volna már megjavítani a forgalmas úton levő sorompót, hanem arra is: Balatonföldváron a magyarokon kívül nagyon sok idegen is megfordul, aki e feliratot nem tudja elolvasni. S aki a nyíl irányát követi, a legközelebbi vasúti átjá­rót innen öt kilométerre, Bal atonszárszón találja. Tréfá­nak szánták a nyilat vagy tájékoztatásnak? Mindegy. Mert tréfának is, tájékoztatásnak is rossz! Sz X. A női test és a tudomány

Next

/
Oldalképek
Tartalom