Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

fttAG PROLETÁRJAI. EÖ YESÖLJETEKÍ Ára: 80 filler AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM. 1970. JÚNIUS 27., SZOMBAT Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Az országgyűlés pénteki ülé­sén a képviselők figyelmének középpontjában az árvíz okoz­ta problémák állottak. Már Dimény Imre mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter ki­tért az árvízkárokra csütörtök délutáni felszólalásában, te­kintettel arra, hogy ezek jelen­tősen érintették a mezőgazda­ságot. E károk miatt — mon­dotta — a mezőgazdaság ter­mésterületeinek mintegy 6 szá­zalékáról egyáltalán nem vár­hatunk termést, vagy csupán csökkent értékű eredményre számíthatunk. Nagy kérdés: vajon a következő hetekben hogyan sikerül az ár- és bel­vízsújtotta területek újbóli megművelése, bevetése? Mind­ezek ellenére — hangsúlyozta a miniszter — a terméskilátót- sok jók. Kenyérellátásunk biz­tos alapokon nyugszik, és biz­tatóak a késő tavaszi, nyári zöldségfélék és gyümölcsök terméskilátásai is. Dégen Imre felszólalása Visszatérve az árvízre, az országgyűlés kettőzött figye­lemmel hallgatta Dégen Imre államtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke szavait, aki elsőnek szólalt fel a pén­teki ülésen. A nemzetközi összefogás szükségessége az árvízvéde­lemben vitán felül áll — hang­súlyozta az államtitkár —, hi­szen a védekezés már csak ter­mészetföldrajzi okokból is, kö­zös ügy. Indokolt tehát meg­gyorsítani a Tisza-menti Öt or­szág együttműködését e téren, annál is inkább, mert vala­mennyien tagjai a szocialista országok családjának. A kormány éppen ezért, a Tisza-völgyi tapasztalatok is­meretében, még ez évben meg­tárgyalja az árvízvédelmi programot, jelentette ki Dégen Imre. Felszólalásának befejező részében pedig arra figyel­meztetett, hogy bár a védeke­zés hamarosan véget ér, a helyreállítás hatalmas felada­tai azonban még előttünk áll­nak. A helytállás tehát, amely megküzdött a víz rettenetes erejével, továbbra is követen­dő példa. Nem akadály a nagyobb lakás Több vonatkozásban foglal­kozott az árvíz okozta problé­mákkal Balogh László, az ugyancsak sok kárt szenvedett Csongrád megye egyik képvi­selője. Vázolta a kárfelmérés eddigi adatait, és kérte a kor­mányt, hogy gondoskodjék a zavartalan építőanyag-ellátás­ról. Javasolta, hogy az árvízká­rosultak akkor is kaphassanak kamatmentes hitelt, ha ezt az összeget, a réginél nagyobb la­kás építése esetén, a sajátjuk­kal kiegészítik. Itt említjük meg, hogy a pénzügyminiszter válaszában egyetértett a javaslattal, mondván, hogy a nagyobb szo­baszám nem akadálya a köl­csön felvételének. Az elnöklő Kállai Gyula egyébként az országgyűlés el­ismerését és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik helytáll­tak és helytállnak az árvíz el­leni küzdelemben. Az egészségügy helyzetéről Erős hangsúlyt kapott a péneki ülésen az egészségügy. Már az előző nap dr. Vámosi Erzsébet körzeti orvos. Pest megyei képviselő, említést tett a rendkívül sok közlekedési balesetről, amelyek ma már, a betegségek közé sorolva, a lis­ta harmadik helyén állnak. Ezért az egészségügyi és szo­ciális bizottság véleményét tolmácsolva, nagyobb számú, lehetőleg gyors járatú mentő gépkocsi beszerzését javasolta, valamint a kórházak úgyne­vezett intenzív osztályai, kór­termei számának növelését. Dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter péntek délelőtti hozzászólásában beszámolt ar­ról, hogy 17 intenzív terápiás osztály és számos részleg mű­ködik már a kórházakban, mintegy 700 ággyal az életve­szélyes betegek ápolására, és ehhez jelentékenyen hozzájá­rultak a múlt évi költségvetés adta fejlesztési lehetőségek. A negyedik ötéves tervben to­vább növelik ezeknek a rész­legeknek a számát. Ami pedig a mentögépkocsikat illeti, az országgyűlés által tavaly meg­szavazott 30 millió forint pót­lólagos költségvetési juttatás jó részét 180 új kocsi beszer­zésére használták fel. Elmondotta a miniszter, hogy az egészségügyi költség- vetés növekedésének eredmé­nyeképpen javult a kórházak gyógyszerellátása, létszámellá­tottsága, és jelentős mennyi­ségű értékes műszert szerez­hettek be. Siófokon, Kazinc­barcikán és Dombóváron 1600 ággyal, új kórházat i avatták. Ezzel országosan 83 600 ágy áll rendelkezésre, de mivel a be­tegek száma kisebb arányban növekedett, a kórházi ellátás javult, bár egyes helyeken még mindig igen nagy a zsú­foltság. Gazdasági kérdések Természetesen a pénteken felszólalt képviselők is visz- sza-visszakanyarodtak azokra a gazdasági kérdésekre, ame- 1. ok már a csütörtöki vitában erős hangsúllyal szerepeltek. Balogh László gyáregységveze­tő, Csongrád megyei képvise­lő arra hívta fel a figyelmet, hogy náluk az ipari vállalatok, különböző nvereségcsökkentő intézkedések ellenére, növel­ték nyereségüket, ami jó mun­kájuk beszédes bizonyítéka. A megyében erőteljesen nőtt az export, a vállalatok, a ktsz-ek mintegy fele dolgozik export­ra is, ám a termelés még min­dig nem kellőképpen veszi fi­gyobb arányú fejlesztésére, s ezzel összefüggésben a Ma­gyar Viscosagyárnak a terve­zettnél nagyobb szabású bő­vítésére tett javaslatot. A pénzügyminiszter válasza A kora délutáni órákban ke­rült sor a pénzügyminiszter válaszadására. Elsősorban a beruházási feszültségekkel kapcsolatos megjegyzésekre reagált. A feszültség csökken­tésére, mondotta, komoly lépé­sek történtek már eddig is, de teljesen kielégítő megoldás egy-két év alatt nem lehet­séges. Mindenekelőtt megfele­lő korlátok között kell tartani a beruházási keresletet, és párhuzamosan bővíteni kel’ az építőanyag-ipart, valamint az építkezési lehetőségeket. Ugyancsak számos képvise­lőt foglalkoztat a vállalatok fokozottabb pénzügyi együtt­működésének problémája, ami­nek érdekében a kormány to­vábbi intézkedéseket készít elő. Az a terv, mondotta Vályi Péter, hogy hatásosabb keres­kedelmi kapcsolatok alakul­hassanak ki — az eszközök megfelelő átcsoportosításával, közös vállalkozásokkal, a vál­lalatok kölcsönös hitelügyletei­nek engedélyezésével. Végül az árel]f*j.őr;zéssel kap­csolatos képviselői megjegyzé­sekre válaszolt, mondván, hogy az utóbbi időben ismé­telten előfordult, hogy több millió illettéktelen hasznot elvontak olyan vállalatoktól, amelyek jogtalanul számláz­tak munkát, amelyet el sem végeztek, avagy árut, amely­nél silányabbat szállítottak. összegezésül a pénzügymi­niszter megelégedéssel nyug­tázta, hogy a képviselők egyet­értettek a múlt évi gazdálko­dással és azokkal a kedvező változásokkal, amelyek gazda­ságunkban végbementek. Egyszersmind rámutattak azokra a gazdasági problé­mákra is, amelyek jelenleg elsősorban foglalkoztatják a gazdaságvezetést. Az országgyűlés tudomásul vette a múlt évi költségvetés végrehajtásáról elhangzott be­számolót. Ezzel az ülésszak véget ért. MEMORANDU A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri tanácskozásának állásfoglalása az európai biztonsági értekezlet időszerű kérdéseiről A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja az érde­kelt államok kormányainak tudomására hozni azokat az elképzeléseiket, amelyek véle­ményük szerint hasznosan szolgálnák az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet előkészítését és össze­hívását. Megelégedéssel állapítják meg, hogy a kétoldalú és többoldalú konzultációk és eszmecserék során az érdekelt államok álláspontja köz« lebb került egymáshoz egy sor fon­tos, az európai biztonsági ér­tekezlettel összefüggő kérdés­Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság tegnapi ülésén a vállalatok fizetési fegyelmé­nek vizsgálatáról készült je­lentést vitatta meg. A népi el­lenőrök Budapesten és hét megyében mintegy 150 ipar- vállalatnál vizsgálták meg, miként teljesítik egymással szembeni fizetési kötelezettsé­geiket. Megállapították: a rendellenességek nemcsak a vállalatok fizetési készségével függnek össze, hanem azzal is, hogy számos vállalatnál a gazdasági döntések előtt nem veszik kellőképpen figyelembe a termelés, a készlet-felhal­mozás, a fejlesztés pénzügyi feltételeit, kihatásait. A vizsgálat egyébként rá­mutatott a hitelezéssel és a pénzforgalommal kapcsolatos bankgyakorlat néhány fogya­tékosságára is. A KNEB a jelentést elfo­gadta, s észrevételeit, javasla­tait eljuttatja az illetékes szervekhez. (MTI) ben. A konzultációk és eszme­cserék eredményei azt mutat­ják, hogy Prágában 1969 októ­berében előterjesztett javasla­tok alapot teremtettek ahhoz, hogy már a legközelebbi idő­ben gyakorlati síkra tereljék az európai biztonsági értekez­let előkészítését, és a kétol­dalú tárgyalások mellett áttér­jenek az értekezlet előkészí­tésének sokoldalú formáira is. Kívánatos, hogy az érdekelt államok közvetlenül részt ve­gyenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének és megszervezésének valameny- nyi szakaszában, olyan for­mákban, amelyeket célszerű­nek tartanak, beleértve ezen államok képviselőinek megfe­lelő előkészítő találkozóit is. Tisztázódott az értekezleten való részvétel kérdése: részt vehet azon minden európai ál­lam — beleértve az NDK-t és az NSZK-t is, azonos é^_ a töb­bi európai álammal egyenjogú alapokon — továbbá az USA és Kanada is. Pozitív fogadta­tásra talált a finn kormány kezdeményezése, hogy Helsin­ki legyen az értekezlet szín­helye. Megértés mutatkozik az iránt, hogy az értekezlet ö&z- szehívását nem szabad semmi­lyen előzetes feltételhez kötni; Sok országban egyetértenek azzal, hogy az első európai biztonsági értekezlet sikere — amelynek előkészítése, meg­szervezése és megtartása va­lamennyi érdekéit ország hoz­zájárulásának eredménye kell, hogy legyen — utat nyitna a továbbiakban más európai problémák, különösen az eu­rópai biztonság szilárd rend­szere megteremtésének közös megvizsgálásához. Ezzel össze­függésben hasznos lenne egy sor európai értekezlet meg­tartása és az összes érdekelt ország megfelelő szervének létrehozása, amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozna. Tovább folyik az európai biztonsági értekezlet tartalmá­nak és napirendjének megvi­tatása. A Prágában javasolt két napirendi pont megfelel az európai biztonság megszi­lárdítása és az együttműködés fejlesztése érdekeinek. Olyan kérdések ezek, amelyekben széles körű megegyezés lehető­(Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál Mongóliába utazik Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnök­sége elnökének, Zsamszrangi j n Szám búnak a meghívására ma hivatalos baráti látogatásra a Mongol Népköztársaság­ba utazik. Losonczi Pál úticélja, a ba­ráti Mongol Népköztársaság Belső-Ázsiában, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kö­zött terül el. Kiterjedése 1 531 000 négyzetkilométer, te­hát Magyarországnál tizen- hétszerte nagyobb, lakosságá­nak száma 1,2 millió. Ez év áprilisának végén volt 20 esz­tendeje, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Mongol Nép- köztársaság között diplomá­ciái kapcsolat létesült. Ezzel Hazaérkezett a magyar ifjúsági delegáció a Koreai Képi Demokratikus Köztársaságból Tegnap hazaérkezett az az ifjúsági delegáció, amely Kár­páti Sándornak, a KISZ kb titkárának vezetésével két he­tet töltött a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban. Kárpáti Sándor megérkezésük után a Ferihegyi repülőtéren nyilatkozott az MTI munka­társának: — öt ' tagú delegációnknak nagyon gazdag, változatos programot állítottak össze koreai házigazdáink. — A két ifjúsági szervezet testvéri barátságát demon­trálta az a nagygyűlés, ahol Phenjan fiatalságával talál­koztunk. Tolmácsoltuk a ma­gyar fiatalok üdvözletét, s el­mondtuk, hogy kommunista fiataljaink nagyra értékelik azokat az eredményeket, ame­lyeket a népi Korea a szo­cializmus építésében elért. El­mondtuk azt is, hogy fiatal­jaink támogatják Korea bé­kés egyesítéséért vívott har­cukat. Nagyon jó benyomá­sokkal tértünk haza — zárta nyilatkozatát Kárpáti Sándor. (MTI) # földrajzilag távoli, de politi­kai és társadalmi céljainkat tekintve igen közelálló orszá­gok nyújtottak egymásnak ke­zet. Az ország marxista—leni­nista pártja, a Mongol Népi Forradalmi Párt, amelynek első titkára és a miniszterta­nács elnöke, Cedenbal több ízben volt már hazánk ven­dége. 1965-ben Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség látogatott el Mongóliába. Ezután ala- - kult meg a két ország gazda­sági, tudományos-műszaki kormányközi bizottsága. Az azóta eltelt öt év alatt a ma­gyar részvétel Mongólia fej­lesztésében 60 százalékkal nö­vekedett. Együttműködésünk évről évre fejlődik. A Ma­gyarország nyújtotta segítség a mezőgazdasági termelés fo­kozásában, a gyárépítésben, a vízkutatódban nyilvánul meg. Magyar segítséggel biokombi­nát, húsgyár és nagy ruha gyár épül Ulánbátorban és Darhanban. A kulturális együttműködés két éves mun­katervek alapján bonyolódik. gyelembe a hazai es külföldi piaci szükségleteket. Dr. Havasi Béla miskolci képviselő, a városi pártbizott­ság első titkára, továbbá Weiszböck Rezsővé győri kép­viselő főleg az előző nap már oly sokoldalúan érintett beru­házási kérdésekkel foglalkoz­tak. Havasi dr. elmondotta, hogy noha Miskolcon is küz­denek a szűk építési kapaci­tással, számottevően fejlődött az építkezés. Több lakást épí­tettek, mint tervezték, csak az a baj, hogy még mindig túlsá­gosan hosszadalmasén épülnek a lakások. Weiszböczkné a szin- tétikus szálak gyártásának na­Az ül észak szünetében Tímár Parlament folyosóján. Mátyás, Fook Jenő, Szurdi István és Nagy Józsefné a (MTI fotó — Vigovszki Ferenc felvétele) A VASÁRNAPI SZAMUNK 1ARTALMABÓL: VÖRÖS MARTA: fi példa (3. oldal) SALY GÉZA— SZALAI LÁSZLÓ: Árnyékban harminc fok felett.. (4. oldal) WALLINGER ENDRE: Szent Iván tüze Csornában (5. oldal) FEKETE ISTVÁN; Bajvivás a látrányi réten (7. oldal) S. BODA ANDRÁS: A JEL (8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom