Somogyi Néplap, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-17 / 140. szám

Párizsi ruhák — ápolónőknek Mozgáshiány — szívinfarktus? Pierre Cardin francia divattervező modelljei, amelyeket ápolónők részére tervezett. (MTI Külföldi Képszolgálat) Fogások fóliában néhány évvel ezelőtt örömmel üdvözöltük, hogy az üzletekben megjelent a ház­tartási alumíniumfólia, arai jóval vastagabb »sztaniol- papír« néven ismert »rokoná­nál«, melyet az édességek csomagolására használnak a gyárak. Ez a hasznos újdon­ság azonban a mai napig is kevéssé terjedt el, an'nek nyilván az az oka, hogy a házi­asszonyok nem ismerik a vele való bánásmódot, a használa­tában rejlő előnyöket és lehe­tőségeket. Pedig új ízekkel, friss ötletekkel gazdagíthatnák konyhai »repertoárjukat«. A skandináv országokban és Kanadában nagyon népszerű étel a burgonya héjában, me­lyet úgy készítenek el, hogy a megfőtt burgonyákat egyen­ként alumíniumfóliába csoma­golják, majd sütőben jól át- forrósítják. A sült burgonyát azon módon, fóliában tálalják fel (sokáig meleg marad!), s ki-ki maga nyitja fel az illa­tos, tápanyagokban gazdag csomagot, és a lágytojáshoz hasonlóan, kisikanállal fo­gyasztják el annak tartalmát. Köztudomású, hogy a túl zsíros étel nem valami egész­séges, és a női, »vonalak« ala­kulása tekintetében sem kívá­natos. De azt is 'udnunk kell, hogy többnyire nem magának a húsnak a zsírosságával van a baj, hanem azzal a tetemes T-íradékmennyiséggel, melyet sütés vagy »kirántás« közben felszív. Ha a kicsontozott és »kiklopfolt« hússzeletet — zsiradék hozzáadása nélkül — alumíniiumfóliába gondosan becsomagoljuk, sütőben, pará­zson vagy serpenyőben az oda- égés veszélye nélkül megsüt­hetjük. A húsban lévő kevés­ke zsír- és, tetemes_ vízmennyi­ség mind a csomagon belül marad, így a kiszáradástól megóvott, ízekben gazdag, zaftos és porhanyós ételt tá­lalhatunk fel, amelyet diétá­sok is nyugodtan fogyaszthat­nák. Ha becsomagolás előtt ízlésünk szerint sózzuk és fű­szerezzük is a húst, az ízek va­lóságos orgiáját állíthatjuk elő (persze ez már kimélő koszton élőknek nem ajánlható!). A csomag »kiszerelésekor« a fó­liát a tetején vágjuk fel, ne­hogy a pecsenyelé kiömöljön. HA NEM SAJNÁLJUK a fáradságot, vendégeink számá­ra különleges sör- vagy bor­korcsolyát készíthetünk alu- míniumfólia segítségével. Zsúrkenyeret vágjunk vékony szeletekre, majd egyik felüle­tüket kenjük meg szardíniá­val, szardellapasztával, vajjal, kolbászkrémmel, májpástóto- mos vajjal, vagy bármi más, pikáns ízű, kenhető anyaggal. A szeletek közül kettőt-kettőt fordítsunk össze, csomagoljuk be alumíniumfóliába, majd sütőben hirtelen süssük meg. Eközben a kenyér kissé meg­pirul, de belül mégis puha ma­rad, a (elkent anyagok pedig megolvadva különleges ízkom- pozíciókat alakítanak ki. A kenyérszeletkék közé egyéb­ként sajt- vagy sonkaszelete­ket is tehetünk. Baromfi sütésekor gyakran megesik, hogy a kiálló csontos részek kiszáradnak vagy meg­égnek. Ha alumíniumfóliából készített »csákót« helyezünk ezekre a veszélyeztetett he­lyekre (vagy az egész baromfi­ra), elkerülhetetjük a jelzett kellemetlenséget. Töltött ba­romfi készítése esetén azt is megtehetjük, hogy a kimaradt tölteléket alumíniumfóliába csomagolva sütjük meg. Sok­kal ízletesebb és kevésbé zsí­ros lesz, mintha »szabadon« sütöttük volna. Arra, hogy a kalács vagy a torta szépen kiforduljon a for­mából vagy a tepsiből, ismét az alumíniumfóliát vehetjük igénybe. Nem kell mást ten­nünk, mint alumíniumfóliával kibélelni a tepsinek a tésztá­val érintkező felületeit: a kész sütemény ragadás nélkül ki­emelhető lesz. A LEHETŐSÉGEK számta­lan válfajának ezzel még kö­zel sincs vége, ki-ki kedvére és ízlése szrint tovább kísér­letezhet' a sokoldalú alumíni- umfóliával. H a a szív valamelyik ve- róerét vérrög zárja el, az ér táplálta szívizom- zatrész elhal: bekövetkezik a szívinfarktus. Ez korunk egyik leggyakoribb betegsége. Kiala­kulásában a bőséges és zsíros táplálkozásnak, s vele kapcso­latban a vér nagy koleszterin­tartalmának és a testsúlynöve­kedésnek van szerepe. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül az idegrendszer hirtelen megter­helését okozó stresszhatásokat, az életmódot, a munkakörül­ményeket sem. Az életmódban és a munka­körülményekben századunk és különösen a legutóbbi évtize­dek jelentős változást idéztek elő. A civilizációnak velejáró­ja, sót — mondhatnánk — célja lett, hogy csökkentse az ember testi munkáját. A frei- bur-gi vérkeringéskutató inté­zetben végzett fölmérések sze­rint már alig akad olyan szak­ma, amelyben a munkásnak nagyobb testi erőkifejtésére van alkalma. A modern tár­sadalomban -az embernek el­sősorban a figyelme, az ideg- rendszere dolgozik, míg az izomzata jobbára pihen. Pe­dig... Az orvosi statisztika szak­emberei évek óta figyelik az élét és munkakörülmények változásának egészségügyi ha­tását, és igen megszívlelendő következtetésekre jutottak. Megállapították például,- hogy a kevés mozgás és a testi mun­ka hiánya határozottan segíti a szívinfarktus keletkezését! L ondonban harmincegy­ezer autóbuszvezető és kalauz több éven át tartó vizsgálata kiderítette, hogy az egy helyben ülő, de erősen igénybe vett idegrend­szerű vezetők körében a szív- infarktus miatti halálozás két­szer olyan gyakori volt, mint a kalauzok között, akik az emeletes autóbuszokon napon­ta több százszor mentek föl és A helytelen körömápolás következményei A szép köröm nem mindig egészséges A kecses vonalú kéz, a kar­csú ujj, az ember veleszü­letett adottsága. A körmök formája is nagyrészt öröklő­dik, de némi ügyességgel tu­dunk változtatni alakján. A köröm szabad szélét tetszés szerint szép ívben alakíthat­juk, mint valami gótikus pil­lér vonalát. A szép formájú köröm pedig az egész kezet megszépíti. S ha a jól meg­formált körmöket színesre festjük, akkor hangsúlyozot­tabbá válik a kéz bőrének szépsége is. Nem csoda te­hát, ha évszázadok óta dívik a körömfestés, a körömszé­pítés, noha káros következ­ményei is lehetnek. Ha a körömápolást nem vé­gezzük kellő gondossággal, körmeink fogják, megsínyleni azt A köröm tövénél, különö­sen az első három ujjon fél­hold alakú, fehéres félkör látszik. 12zt a részt legtöbben a körömre ráhúzódó bőrle­mez hátrátolásával, illetve le- nyírásával igyekeznek látha­tóvá termi. Ha a bőrvágást nem végzik elég" óvatosan, akkor apró sérülések kelet­kezhetnek, és ezek helyén gyakran fájdalmas gennyedés jelentkezik, ami a köröm­lemez elvesztésével végződhet. Ezenkívül az eltávolított bőrke helyén könnyen be­hatolhatnak a gombák és a baktériumok. Különösen azo­kat fenyegeti veszély, akik­nek keze gyakran van víz­ben. A krónikus körömsánc- gyulladás ezért elsősorban a háziasszonyok és egyes üze­mekben, például a konzerv­gyárakban dolgozók beteg­sége. A körömre húzódó bőr­szegély valóban nem szép. Nem okvetlenül szükséges le­vágni, helyesebb megszokni azt, hogy a kézmosás után a törülköző segítségével vissza­nyomogatjuk a bőrkét. Ha rossz minőségű a kö­römlakk vagy a lemosóoldat, gyakori a körömlemez tö­redezése vagy felrostozódása. Ilyenkor abba kell hagyni a körömfestést, és ajánlatos a körmöt naponta meleg ét­olajban áztatni. A hosszabbított vonalú és festett köröm kultusza ős­régi, ma sem szólhatunk elle­ne, de számolnunk kell az említett káros következmé­nyekkel is. Egyes munkahe­lyeken dolgozóknak, beteg­ápolóknak, élelmiszeripari munkásoknak stb. pedig nem is illik festeni a körmüket. le a lépcsőn jegyet kezelni. Bár az autóvezetők »stressze« önmagában is szívinfarktust okozó tényező, a jelen esetben nem ez, hanem a mozdulat­lanságra való kárhoztatottság volt a többlethalálozás oka. Ennek bizonyítására összeha­sonlító vizsgálatokat is végez­tek százezer postaalkalmazott bevonásával. Ezek egy része »emeletjáró« levélkézbesítő volt, más részük postahivatal­ban dolgozó, jobbára ülőmun­kát végző, keveset mozgó tiszt­viselő. A tisztviselők között ebben az esetben is kétszer annyi szívinfarktus követke­zett be, mint a jelentős testi erőfeszítéssel birkózó kézbe­sítők körében. Az is ismeretes, hogy a rendszeresen sportolók között negyedannyi színvinfarktus fordul elő, mint a'nem spor­tolók körében. Persze nem a versenyszerűen sportolókat, a »rekordereket« vették figye­lembe, hanem az »amatőrö­ket«, akik évtizedeken át töb- bé-kevésbé rendszeresen atlé- tizáltak, tornáztak, vívtak, te­niszeztek vagy turistáskodtak. Különösen hatásosak a szív- infarktus megelőzésére a vízi sportok: az úszás és az evezés, noha ennek a magyarázatát még. nem tudjuk. A vérkeringés szerveinek — a szívnek és az érrendszernek — az a rendeltetésük, hogy az anyagcseréhez szükséges anya­gokat szervezetünk valameny- r.yi sejtjéhez eljuttassák. A szív és az érrendszer képes rá, hogy teljesen elvégezze ezt a feladatot testi erőkifejtés ese­tén is. Sőt, ha időről időre nem vesszük igénybe a szívünket és keringési rendszerünket, ha tehát ezek nincsenek megfele­lő »tréningben«, egy idő múl­tán sorvadni kezdenek, és nem lesznek képesek mindenben megfelelni eredeti rendelteté­süknek. És e<r-re nagyobb lesz a veszélye annak, hogy a szív­izmokban károk keletkeznek, s a szívizominfarktqs bekövet­kezik. A szív és az érrendszer egészsége érdekében többet kell mozognunk! A városokban lakó emberek­nek ajánlatos rendszeresen sportolniuk, naponta legalább egy órát járniuk vagy sétál­niuk. Sőt az sem helytelen és haszontalan, ha önként és zu- golódgs nélkül néhány emele­tet gyalogolunk. Gyümölcsök a gyermek élelmezésében A gyümölcsök nyersen a legízletesebbek, leghaszno­sabbak, és a hycrsen fogyaszt­ható élelmiszerek a legérté­kesebbek a szervezet számára. A főzéssel ugyanis, bármi­kürti anorasi JktíU0M. 34. A portás lenyalt hajú, mo­solygós fiatalember. A látogató meredten nézi, aztán a homlokához nyúl. — Van itt orvos? Azt hi­szem napszúrást kaptam. — Semmi baj — nyugtatja meg a, lenyalt hajú. — Hármas ikrek vagyunk. A másik megkönnyebbülten sóhajt fel. — Hála az égnek! És gra­tulálok a kedves szülőknek! Senhor Plombáit keresem. — Az elnök úr hátul van az új telepen, a zúzógépeknél. Az új masina próbaüzemét ellen­őrzi. Vele van az egész ve­zérkar. — Nem mehetnék oda? — Sajnos, nem. Arrafelé ál­landóan robbantják a kőzetet, életveszélyes. Csak különleges engedéllyel tartózkodhatnak ott idegenek. — Az irodaházban van vala­ki, aki ilyen engedélyt adhat? FOGLYAI A lenyalt hajú készségesen nyúl a piros házitelefon után. — Igen, a személyzeti főnök. Kit jelenthetek be? Honnan, milyen céllal, kinek a képvi­seletében ? — Jelentsen csak annyit — mondja hirtelen ötlettel a lá­togató —, hogy o Carequinho van itt. A lenyalt hajú értetlenül vonja meg a vállát, s tárcsáz. — Halló!... Itt Harmadik Jacopone, a kapuügyeletről. Egy úr van itt, s csak annyit üzen, hogy őt o Carequinhó- nak hívják, és ... Ijedten kapja el a hallgatót a fülétől. Valami frenetikus börrtbölés hallatszik belőle. — Valami zűr van a vonal­ban — mondja bocsánatkérő- en. — Kicsit várok, aztán megpróbálom ismét hívni. Erre azonban már nem ke­rül sor. A fülke hátsó abla­kán át látni, amint kicsapó­dik az irodaépület ajtaja, és szivarral a szájában egy meg­lehetősen malefct mulatt hölgy robban ki. Félrerúgja az útjá­ban álló vastaűácskát, s fut a kapuhoz. A következő pillanatban már bent van a portán, és kemény, férfias jelleméhez nem illő el- lágyulással öleli, csókolja o Carequinhót. Honda László majd megful­lad a Mama borzasztó erejű karjai között. * * * Kettesben ballagnak a bo­zótos, sziklás terepen. Itt sem­miféle jármű át nem "megy. — Jövő ilyenkorra — mond­ja Anna asszony — kötélpá­lyánk is lesz. Most még put­tonyban, a hátukon cipelik a fiúk a zúzott követ. — Nem átkoznak engem? — kérdi Honda. — Szörnyen ne­héz munkát találtam ki nekik. A Mama legyint. — Ugyan, hisz már vannak zúzógépeink, van őrlőmal­munk. És már nem csákány­nyal, feszítővassal dolgozunk, hanem robbantással. A szállí­tásunk meg egyenesen világ- színvonalán áll. Látta a heli­kopterünket? Fél éve vettük. Nem mondom, aiz első hóna­pok keservesen telitek. Volt aki megszökött, s visszatért aranymosóinak a parcellájára. De a többség kitartott. És mi­után az első láda pirkolitot kitermeltük, eladtuk, minden­felől elárasztottak bennünket megrendelésekkel, A cruizei­rók, dollárok, fontok és fran­kok is szépen kezdtek csordo­gálni. Gyorsan kifizettük adós­ságainkat, és új telkeket vásá­roltunk. És egyre érkeznek az emberek, s kérik felvételüket a szövetkezetbe. Már kétszáz- nyolcvanan vagyunk, de öt­százig meg sem állunk. Nincs okunk panaszra; mindenki megtalálja a számítását. Sok­kal jobban, mint az Aranypa­tak mellett. Pár esztendő, és Dél-Amerika legmodernebb, leggazdagabb középvállalata lesz a miénk. A kis kopasz férfi megállt, leült egy kőtömbre, letörölte a verejtéket a homlokáról. — Pihenjünk egy kicsit! — mutatott helyet maga mellett. — És meséljen, Senhora, a többiekről! A Cartagenások- ról meg a régi cidurói isme­rősökről. Mit tud róluk? — Mindent — felelte nemes egyszerűséggel a Pirkopa sze­mélyzeti vezetője. — Ewans professzor, akinek annyit kö­szönhetünk, közben már két­szer is járt nálunk. Csak né­hány napig maradt, bevette magát a kőrengetegbe, s tér­képet készíteri hogyan, merre terjeszkedjünk, ha növelni akarjuk az üzemet. És tovább­ra sem fogad el eg}r árva cen- tavót sem a szolgálataiért. Három rövid, de nagyon ked­ves levelet kaptunk Izabella Esplától, a légikisasszonytól, Férjhez ment Barilla kapi­tányhoz és továbbra is hár­masban repülnek senhor Hi- menezzel. CampoYnanes úrral, emlékszik rá, az a golyófejű tea- és kávékereskedő, nos, vele állandó kapcsolatban va­gyunk. Egyik legeredménye­sebb külföldi üzletszerzőnk. Honda bólintott. — Azt elhiszem. Tavaly, ami­kor az Ilhán végre mi is el­vergődtünk Manausba, majd onnan Belémbe, nekünk is na­gyon sokat • segített üzleti vo­nalon. Szerzett egy csomó meg­rendelést, automatikus beállí­tású villamos hűtőgépeinkre. Leszállítottuk őket, és olyany- nyira megtetszettek terméke­ink, hogy most már újra itt vagyok, és bővítem a hálóza­tot. Boa Vista volt a legutolsó állomásom, Nem állhattam meg, hogy meg ne látogassam Cidurót. Az igazat megvallva abban is reménykedtem, hogy néhány tucat kisebb-naevobb teljesítményű készüléket Cidu- róban is el tudok adni. . Anna asszony felháborodva nézett o Carequinhóra. — Néhány tucatot?! Két száznyolcvanat! Azt szeretném én látni, hogy ne rendeljen itt minden egyes szövetkezeti tag egy ilyen tudomisén-micsodát, ha közlöm velük, hogy ki ön és mit tett az érdekünkben. Ne is bajlódjék a részletekkel. (Folytatjuk) B lyen rövid ideig tart is, nagy élettani értékű anyagok mennek tönkre. Sok mama mégis félve ad nyers gyümölcsöt gyermeké­nek, mert azt hiszi, hogj hasmenést kap, beteg lesz to­ll le. Ez a félelem persze in­dokolatlan. Betegséget csak piszkos, fertőzött gyümöcs, vagy pedig a gyümölcsnek mértéktelen és rendszertelen fogyasztása okoz. A gyümölcs megtisztítását, mosását éppen ezért igen nagy gonddal kell végezni, Nem csak hideg, hanem me­leg vízzel is meg kell mosni, Lehetőleg folyó vízben. Hámozás előtt is meg kell mosni a gyümölcsöt, nem­csak akkor, ha héjastól fo­gyasztjuk. Amíg a baba nem tud rágni, a puha gyümölcsöket, például az őszibarackot összenyom­kodva kapja, a keményebbe­ket pedig, almát, körtét, leg­jobb üvegreszelőn lereszelni, hogy egészen finom pépet kapjunk. Ha már van. foga a gyer­meknek, adhatunk - áttöretlen gyümölcsöt is; kilenc-tízhó- napos korban kaphat almát is, darabosat. Arra vigyáz­zunk, hogy sohase szeletet, hanem egy kis lehámozott al­mát egészben kapjon kézbe a gyermek. Aprószemű gyümölcsöt is óvatosan kell adnunk, mert esetleg a már jól rágó gyer­mek is egészben nyeli le. f Figyeljük meg a gyermek f székletét is, mert abból ki- f tűnik, hogy mit rágott meg, ,f,és mit nyelt le egészben. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. jutuus 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom