Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-21 / 117. szám

♦ Az utasok és a vállalatok igénye alapján Üj járatok Autóbuszjárat Kaposvár és Bjelovár között—Járatsűrítések a megyében és a megyeszékhelyen — „Kiöregedett“ a mikrobusz Máj US 31-én 0 órakor az autóbuszvonalakon is megvál­tozik a menetrend. Az AKÖV vezetőinek tájékoztatása sze­rint megyénkben is jelentős vál­toztatások lesznek, s ezek tük­rözik majd az utasok és a vál­lalatok igényét. A Somogygesz- ti—Kaposvár vonalon utazók régi kérése, hogy a föl nyolc tájban induló vonatokhoz ér­jen be az autóbusz. Ez. most teljesül, mert egy új járat in­dításával 7.15-re ér Kaposvár­ra a kocsi. Csombárdnak és Bodrognak lesz olyan járata, amellyel mind a három mű­szakra bejárhatnak az ott la­kók. Meghosszabbítják az új- várfalvi busz vonalát, ezután Nadalosig jár majd. Szeptember 1-től Kőkutat is bekapcsolják az autóbuszháló­zatba, s ezzel megoldódik a körzeti iskolába járó diákok közlekedési gondja. A szennai és zselickislaki piacozók kí­vánsága is teljesül, mert a reg­geli járat nyáron is jön a me­gyeszékhelyre. Szeptember 1- től Igái—Kaposvár vonalon egy-egy kocsival sűrítik a for­galmat, Szentgáloskér minden műszakra kap buszt. Megindul az autóbuszforgalom Kaposvár és Szigetvár között. A nemzetközi járatokban is változás lesz: Kaposvárról 5.30- kor indul naponta autóbusz a jugoszláviai Bjelovárba, aho­vá 9.35-kor ér a kocsi. Vissza 15 órakor indul és 19 'órára ér a megyeszékhelyre. A kocsiról átszállni nem kell. Buszt indí­tanak a Kaposvár—Nagykani­zsa—Zalaegerszeg útvonalon, ennek három óra lesz a menet­ideje. Tervbe vették, hogy az ősizei — amennyiben elkészül az út — bekapcsqlják a forga­lomba Kisasszondot is. Járatsűrítés lesz a Siófok— Ságvár, a Siófok—Nagyberény és a Siófok—Balatonszabadi— Ádánd vonalon. A Koppány völgyében \lalcók régi panaszát orvosolják. Eddig ugyanis nem volt kielégítő a közlekedés a délelőtti órákban. Most Kapos­várról 8 órakor indul egy busz Miklósiba, ahonnan 11 órakor indul visszafelé. A Baiaton­Mindenki postás „bácsija í( Mindennap elindul megszo­kott útjára, vállán a degeszre tömött táska, kezében levélkö- teg. Munkatársai, főnökei a régi postásokhoz hasonlítják megbízhatósága, pontossága és a szakma iránti szeretete miatt. Mindenki postás bácsi­nak hívja, idősek, fiatalok egyaránt. Pedig Haracsi Ele­mér fiatal ember, mindössze huszonhét éves. A Szakma if­jú mestere vetélkedőn, melyet a megyei KISZ-bizottság ren­dezett, a második helyezést ér­te el, immár harmadszor. Ahogy barátai mondják — örök második. — Szeretek versenyezni, no persze nem a kitűzött díjak miatt, hanem a verseny izgal­máért, a münká alaposabb megismeréséért. Ez jó alkalom arra, hogy az ember tovább képezze magát, elsajátítsa mindazt, amit még nem ismer. 1961-ben kerültem a postá­hoz. Vonzott ez a pálya. Nem volt még olyan nap, hogy ne találtam volna valami szépet és úját napi körutam alkalmá­val. Szeretem az embereket. Szeretek nekik örömet szerez­ni. Persze nem tudhatom, hogy a levelekben mikor rejlik öröm és mikor bánat. Az emberek azonban mindenütt szívesen látnak. ' Nagy a területem, napi tíz­tizenöt kilométer. Reggel fél nyolckor kezdem el, és sokszor késő délután végzek. 1967 óta vagyok KISZ-tag. Az ember­nek valahová tartoznia kell, hogy legyen célja, s itt meg is találom. A versenyre - örömmel neveztem be, ez volt a harma­dik ... Itt a postán rendezték meg. A Pécsi Postaigazgató- ágtól jöttek a vizsgabizott­ságba. Körülbelül harmincán ’ ’ersenyeztünk, mind régi, ru­tinos versenyzők voltak. Per­sze én is éreztem magamban elég rutint, hogy lámpaláz nél­kül álljak neki. És újból második lettem, mégpedig harmadszor. A Szak­ma ifjú mestere ezüst fokoza­tát az igazgatóság KlSZ-titká- ra adta át Pécsen. Emellett pénzjutalmat és néhány nap pótszabadságot is kaptam. Lassan haladunk az utcán. Minden háznál megállunk, s ő átadja a leveleket, csomago­kat. Szeretik az emberek. Min­dennap várják az ő postás »bá­csijukat«. Gy. L. parti forgalom biztosítására nagy erővel készülnek. Fél­óránként fog a nyári idényben autóbusz járni Balatonszemes és Siófok között. Viszont hiá­nyozni fog a Balatonnál a mikrobusz, amely a szakértők szerint »kiöregedett«. Fiad és Siófok között ezentúl vasár­nap is megy reggel az autó­busz. Ez a kocsi betér Nágocs- ra is. Járatsűrítés lesz Marcali— Kéthely, Marcali—Horvátkút, Marcali—Bize—Gadány— Mesztegnyő között. A táskái is­kolásoknak ezentúl lesz iskola­járatuk Buzsákra, a szabás— nagyatádi diákjárat nyáron is közlekedik. Régi kérés teljesül: Balatonboglárról ünnepnap is jön busz Kaposvárra. A Rinya- szentkirály—Görgeteg—Lábod —Nagyatád vonalon két pár járattal több lesz. Vízvárról a nyáron Csokonyavisontára in­dítanak kocsit vasárnaponként. A 6.35-kor Csurgóról induló busz ezentúl nemcsak Inkáig közlekedik, hanem bejön Ka­posvárra, sőt közlekedik Va- rászlóra is, ahonnan eddig nem tudtak az iskolások eljutni a körzeti iskolába. Egyelőre mű­szaki problémák vannak a Csurgó és Szenta között épült híddal. Ha ez mégoldódik, öt alkalommal megy oda-vissza az autóbusz. Szeptember 1-től járatsűrítés lesz a Csurgó— Csurgónagymarton útvonalon is. Teljesítik a somogycsicsóiak kérését: a Nagykanizsa—Csur­gó közötti bus2 mindig bejár a községbe. Változások lesznek- a kaposvári helyi járatokon. Az 1-es kocsik közül több megy ki az AGROKER-ig. A 2-es vona­lon 16.30-kor is indítanak ko­csit a Rokkanttelepre, a 4-esen délután négy és öt óra között két járat helyett három lesz. Sűrítik a 8-as jelzésű buszo­kat, amelyek a műszakök után később indulnak, így nem kell rohanniuk a dolgozóknak, hogy a kocsit eljérjék. (A járatok a vonatindulások idejére az ál­lomásra érnek.) Járatsűrítés lesz a 11-es vonalán is. Tervbe vették, hogy az Arany tér- Vasútállomás között az eddi­gieknél rövidebb útvonalon új kocsikat indítanák. A távolsági járatokon 1971. május 22-ig, a helyi járatokon ez év november 16-ig lesz ér­vényben az új menetrend, melyből 10 000 példányt bocsát ki az AKÖV. F L A%aiM0É. Ha nem a dzsungelén tör­tnek át, hanem a folyó part­ján mennek felfelé, viszony­lag kényelmes, negyedórás •séta után, az első kanyarula- 'tot követően szemükbe ötlik 'a mederbe vert cölöpökből és 'néhány pallóból álló. kikötő, 'ahonnan már széles csapás 'vezetett a városba. Városba? Városnak nevezhető egy • olyan apró település, ahol •alig ötvenen laknak? Az ellenvetés látszólag jo- 1 gos. De csak akkor, ha a vá- •rosfogalmat helytől, időtől elvonatkoztatva értelmezzük, r Ugyanis bármily kicsi, bármi- ilyen gyéren lakott is Ciduro, \ azért jó ötszáz kilométeres ? sugarú körben mégiscsak a ^legnagyobb állandó jellegű K emberi település. t Egy törpe agregátor estén« #ként árammal látja el a Flo- fresta Szálloda nevű szellős ^faépítmény nagytermét. Vil- ilanykörte ég senor Dias ^nagyáruházának titulált sza- ftócsboltjában, továbbá a kü­lönleges megbízott^ az en­FOGLYOM (carregador especial házában “is. Ebből a felsorolásból mel­lékesen az is kiderült, hogy az Aranyyóros vendéglátó­ipari és kereskedelmi üzem­egységgel, sőt még közhival- lal, közhivatalnokkal is ren­delkezik. Említést érdemel, hogy Ci­duro belső közlekedése né­hány hete ugrásszerű fejlődé­sen ment át. Korábban a vá­roska egyetlen járműve az az ormótlan, kétkerekű lajtkocsi volt, amellyel az öreg Doido és búskomor összvére, a fia­tal Doido vizet hordott a fo­lyóról, és egyéb teherfuvaro­zást is vállalt, ha kedve volt hozzá. Nem az öreg Dóidé­nak, hanem az öszvérnek. Ez volt a helyzet a leg­utóbbi időkig. Aztán megér­kezett a két vadonatúj kerék­pár, amelyet Madame Duval, a Floresta Szálloda tulajdo- nosnője hozatott unatkozó lá­nyainak, s ily módon ,a ko­rábban egyoldalú, csak teher­szállításon ^lapuló belső for­galom személyszállító jármű­vekkel egészült ki. Mindamellett hangsúlyozot­tan kell szólnunk Ciduro kül­Q SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. májas ZU Ballonkabátok Hollandiába és az NDK-ba Holland anyagból készült 6600 női ballonkabátot szállítottak a Csurgói Napsugár Ktsz-ből Hollandiába. Bérmunkában készülnek az NDK megrendelésére a férfi ballonkabátok is. Az egyik fazonból 7000-et, a másikból 11 000-et indítanak majd útnak. Megkezdték a szénabetakarítást Tátomban Hólyagos tenyér és szakmaszeretet AZ UTÓBBI NAPOK kelle­mes, lassan már szinte nyárias időjárásának talán a mezőgaz­daság örül legjobban. Mennek a traktorok, benépesül a ha­tár, sok helyen az asszonoyk már a répát egyélilk. A Kapos­vári Állami Gazdaság tátom- pusztai kerületében is nagy a sürgés-forgás. Packy János kerületvezető örömmel újsá­golja : — Hétfőn megkezdtük a 363 hold lucernánk első kaszálá­sának betakarítását. Ebből 80 hold még új vetésű, ezért átla­gosan csak 35, mázsás szénaér­téket terveztünk. Két kombájn és egy járvaszec&kázó szedi föl az előző nap rendre vágott lu­cernát. A kombájnoktól és a járvaszecskázótól három-há­rom gép szállítja el a takar­mányt. Egy részét mint H'ay- Laget tartósítjuk, másik felét a hagyományos Vámosi-féle kazalba hordjuk. Ezzel a szer­vezéssel napi 30 holdat szeret­nénk elvégezni. A munkában négy napig a Kaposvári Felső­fokú Mezőgazdasági Techni­kum 18 hallgatója is besegít. Ök a gyakorlatukat töltik ná­lunk. A pótkocsin az eligazí­tást végzik, a kazalnál a lera­kást és elteregetést. Jól jön ez a kis segítség. Kint a határban, egy 80 és egy 112 holdas lucematábla sarkában »táboroznak« a diá­kok. Utolsó napjukat töltik. Amerre a szemünk ellát, min­denütt lucerna hullámzik. Zöld egyhangúságát csak a velünk szemben fekvő domboldalon töri meg egy nemrég vetett kukoricatábla barnás foltja. A tábla alsó felében a fűkaszák és a rendsodró jár, nyomuk­ban a CK—3-as köröz. Fél­óránként telnek a pótkocsik. A mellettünk elhaladó Zetorról két védőszemüveges hallgató ugrik elénk. Arcukon a verej­ték árkot mos a vastagon le­rakódott porban. — Amíg a gépen vagyunk, addig hajtás van a végtelensé­gig. Még beszélni sincs időnk, de nem is érdemes, mert a szánk rögtön tele lesz lucer­nával. Szerencsére tudjuk vál­tani egymást. Tegnap a széna- kazalnál voltunk, ott egy fok­kal könnyebb. Nincs annyi por. Tulajdonképpen mindegy, hogy hol vagyunk, mindenütt becsületesen kell dolgozni. — A gyakorlat célja csak a munka? — ELSŐDLEGES SZEM­PONT, hogy a széna betakarí­tásában részt vevő gépeket megismerjük, beállításukat el­sajátíthassuk. A tanulás mel­lett a munka fortélyaira, fo­gásaira is rájövünk. Ezek a munkák most még csak a víz­hólyagokat csalják elő, igazi kamatait majd a gyakorlatban tudjuk hasznosítani. Gy. A. kapcsolatairól is. Ezt részben az »Ilha« (»Sziget«) nevű gőz- bárka biztosított^. Havonta általában kétszer vergődött oda-vissza az Aranyváros és Amazonas állam fővárosa, Manaus között. Még szoro­sabb összeköttetést teremtett a nagyvilággal az encarrega- dor especial rövidhullámú rá­dióadóvevője, ha éppen meg­felelőek voltak a légköri vi­szonyok, ha éppen üzemképes állapotban volt a készülék, s ha éppen üzemképes állapot­ban volt a különleges megbí­zott ... Végezetül pedig két döntő érv Cidade de ouro város volta mellett. Először is az a körülmény, hogy lakosainak túlnyomó többsége iparral foglalkozott. Aranyat ásott, aranyat mosott. Napestig tar­tó, gyötrelmes, idegölő mun­kával — jnagyön kevés ara­nyat. Másodszor pedig: az it­teniek tíz esztendeje, már az alapítástól kezdve Cidurónak nevezik szűkebb hazájukat, s nem vennék jónéven, ha ezt bárki is kétségbe vonná. És minthogy errefelé az enyhe rosszallást is többnyire ököl­lel, késsel, revolverrel jut­tatják kifejezésre, részünkről is az a legokosabb, ha nem bonyolódunk bele ebbe a vi­tába, hanem tudomásul vesz- szük a helyzetet. Ami mármost a városka fek­vését, alakját illeti, felülről olyan képet mutat, mint egy sündisznó oldalnézetben. Ami­kor nincs összegömbölyödve. A sün orra az a széles csapás, amely a folyóhoz, a rozzant gőzbárka rozzant kikötőjéhez vezet. Törzse az a tojásdad ala­kú tisztás, amelyet főtérnek hívnak. Ez némiképp túlzásnak tűnik, részint mert semmilyen más tér nincs Ciduróban, ré­szint pedig, mert a tisztáson elszórtan mindössze fél tucat épület található. A már emlí­tett Floresta Szállodán, a sza­tócsbolton, a különleges megbí­zott házán kívül egy apró ima- ház az egyik oldalon, átellen- ben egy rozoga raktárhelyiség és az öreg Doido TÜtyillója. A sündisznó hátából kiálló hosszabb-rövidebb tüskék vi­szont keskeny erdei ösvények-, az aranybányászok, a mineirók parcelláihoz és az azokon épült kalyibákhoz, a casebrékhez ve­zetnek. A sünd'sznó hasi ré­szén nincsenek ösvények. Vég­telen bozótos, sziklás terület húzódik itten, ahol még egy gramm aranyat sem találtak soha. Amikor a Cärtagena utasai bevánszorogtak a főtérre, első­nek Madame Duval pillantotta meg őket szállodája pálmale­velekkel fedett tornácáról, ahol üzleti könyveinek átvizsgálá­sával foglalkozott. Erősen kö­zépkorú. terebélyes. elomló testű hölgy volt, akkora keb- 1 ékkel, amelyek szinte az egész tisztást betöltötték. Meglepő fürgén emelkedett fel nyugágvából. A jövevények elé hömpölygőit, s nyomorú- •ságos állapotuk láttán ször- nyűlködve csapta össze a ke­zét. — Mon Dieú! — kiáltotta, és már gyengéden terelgette is be a társaságot műintézete föld­szinti nagytermébe. Csak a Mama és a három ökölvívó tartotta magát úgy-ahogy, a többiek ott rogytak össze, ahol megálltak, Talán nem Is any- nyira a testi fáradtság, mint a lelki kimerültség következté­ben. A Madame tapsolt, mire a karzati folyosó szobácskáiból, álmosan, kócosán előkerült két lánya, Claudette és Ni­nette. Csak a rend kedvéért: a kis­asszonyokat semminemű ro­koni kötelék nem fűzte a Flo­resta tulajdonosnőjéhez. Fran­cia nemzetiségűek sem voltak. Belő Horizontéból kerültek ide, Ciduróban azonban min­denki a »Madame lányainak« hívta őket. A Madame lányai általában kétévenként cseré­lődtek.* A régiek meglehetősen csinos értékű aranyporral és őszinte könnyekkel a szemük­ben távoztak, az újonnan ér­kező senhoriták pedig automa­tikusan felvették a Claudette és a Ninette nevet, és a mes­terséget ott folytatták, ahol elődeid abbahaevták. A Madame derék asszony volt és kitűnő emberismerő. Az ő házába kivétel nélkül jó­szívű, kedves, megértő terem­tések kerültek, a szerelem buzgó és kicsit együgyű pap­női, akik nélkül Ciduróban — a férfiak városában — még pokolibb lett volna az élet, mint amilyen valójában volt. (Folytatjuk.) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom