Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

Határidős jelentés Befejeződött a főúthálózat felfagyott szakaszainak helyreállítása A közutak falfagyási és olva­dási kárainak helyreállításáról szóló KPM-utasítás két határ­időt írt elő: a főúthálózaton május 31-ig, az alsóbbrendű utakon június végéig kell el­végezni a javítási munkákat. — A számadás első időpont- iá tehát elérkezett — mondja Széles Péter, a KPM Kaposvá­ri Közúti Igazgatóságának ve­zetője —, s örömmel közölhe­tem, hogy az Aszfaltútépítő Vállalat, a Kaposvári Közúti Építő Vállalat, valamint igaz­gatóságunk dolgozói a javítás­ra szoruló főútvonalakon vé­geztek a tennivalókkal, össze­sen öt »kétszámjegyű« úton, csaknem 35 kilométer hosszú­ságban, több mint 13 millió forint értékű helyreállítási munkát teljesítettünk. 34 000 tonna kővel A tartós és szigorú tél, majd az azt követő olvadások ala­posan próbára tették a köz­utakon közlekedő járművek vezetőinek türelmét és idegeit. Az első kellemes napok »»pró­bakocsikázásra*« invitálták a gépkocsik tulajdonosait, elő­kerültek a motorkerékpárok is — az utak azonban még nem készültek fel ' fogadá­sukra. — A felfagyott utak teljes értékű javítását a sérült ré­szeknek aszfaltszőnyeggel való borítása, vagy bitumenes zú­zott kőréteggel végzett beterí- tése és hengerlése jelenti — magyarázza Karoliny Márton főmérnök, az igazgatóság mű­szaki vezetője —, s amikor vi­zes az útpálya, ezt a munkát nem lehet folytatni. Az idén éppen hat hetet késett a szá­munkra kedvező, szárazabb időjárás, s emiatt március vé­géig csak a kátyúk ideiglenes betömésére vállalkozhattunk. Ez-a megoldás olykor csak na­pokra javított a helyzeten, s a Kaposvárról kivezető uta­kon emiatt például hét alka­lommal végeztünk kátyúzást. Az üzemszerű és folyamatos útjavítás tulajdonképpen csak április közepétől indulhatott meg. Ekkorra — a 13. sz. AKÖV megértő és hatékony közreműködésével — sikerült a szükséges 34 000 tonna zúzott kőanyagot és a kellő mennyi­ségű bitument biztosítani — az útépítők pedig nem kímél­ték erejüket. A két vállalat és a Közúti Igazgatóság vezetői hetenként kooperációs meg­beszéléseken hangolták össze a tennivalók apró részleteit is, a szakmunkások szombati­vasárnapi műszakokat szervez­tek a gyors helyreállítás vé­gett. így javították ki — a többi között — a 67. sz. Kaposvár— Balatonlelle közötti úton 6800, a 61. sz. Dunaföldvár—Nagy­kanizsa közötti úton 3300, a 66. sz. Pécs—Kaposvár közötti úton 9000, a 68. sz. Barcs—Ba- latonkeresztúr közötti úton 8700 méter összesített hosszú­ságban a felfagyási rongálá­sokat. S így váltott át a közvéle­mény korábbi elmarasztalása kiérdemelt elismerésre: az utóbbi másfél hónapban való­ban derekas munkát végeztek az útépítők. A Hársfa utcától a Béke szállóig A tavaszi-nyári útcsáta má­sodik szakasza is megkezdő­dött már. Az alsóbbrendű me­gyei utakon összesen 73 kilo­méter hosszúságban kell gon­doskodni a felfagyási és az ol­vadási károk helyreállításáról. — A két útépítő vállalattal együttműködve, terveinknek és a minisztérium által megszabott határidőnek megfelelően vé­gezzük ezeket a tennivalókat is — nyújt tájékoztatást Széles Péter igazgató. — Főleg a Ka­posvár—Szigetvár, a Harkány —Darány, a Segesd—Felsőbo­gát, a Marcali—Galambok, a Csurgó—Gyékényes, a Kapos­vár—Balatonboglár és a Ráksi —Mernye közötti utak egyes szakaszai igényelnek számot­tevő felújítást. Ha az időjárás is segít bennünket, már június vége előtt egy héttel jelenthet­jük az alsóbbrendű utak ja­vításának befejezését. S ez le­hetőséget nyit egyéb útépítési feladataink elvégzésére. Ugyanis több nagyfontossá­gú új feladat is szerepei a Közúti Igazgatóság idei tervé­ben. Sor kerül a 7-es balatoni út bogiári és leilei csomópont­jának kialakítására, s az útvo­nal mentén autóbuszmegállók építésére. A megyeszékhelyen átvezető 61. sz. út korszerűsí­tése kapcsán 1970-ben a Hárs­fa utca és a Béke szálló kö­zötti szakasz újjáépítésére ke­rül sor, majd a következő esz­tendőben folytatódik ez a re­konstrukciós javítás a Schön- herz Zoltán utcáig. Hozzákezd az igazgatóság a 68. sz., Barcs és Balatonkeresztúr közötti út nagyatádi átkelési szakaszá­nak, valamint a Kaposvár és Szántód közötti úton a Répás­puszta—Ráksi közötti szakasz korszerűsítéséhez. Barcson megépül a vasútállomáshoz ve­zető út, és Somogyszobon is befejezik a 68. sz. út korrek­ciója miatt szükségessé vált átépítést. A bekötő utak sorából a szentai, a libickozmai, a hosz- szúvízi, az alsóhetényi, a kis- asszondi, a kiskorpádi, a Pa- muki — öszesen csaknem har­minc kilométer hosszúságú — útvonalat építik meg, a rinya- besenyői, a somogybükkösdi, a rinyaújnépi és a gyöngyös­pusztai bekötő utak kialakítá­sát pedig megkezdik. Érdemes mindezek után egy Dillantást vetni az igazgatóság 1970. évi pénzügyi előirányza­tára is: összesen 169 millió fo­rintot fordít az utak és hidak építésére, korszerűsítésére, karbantartására. Csúcsidő — egész éven át Nehéz lenne vitába szállni azzal a megállapítással, amit az útépítők mondanak: —•Nálunk a csúcsidőszak ja­nuártól decemberig tart. Valóban: hóesés idején az utak letakarítása, a hómaró, a motoros hóekék, a sószóró jár­művek üzemeltetése, olvadás­kor az útifigyelő szolgálat mű­ködtetése, a veszélyes szaka­szok ellátása jelzésekkel, ké­sőbb a felfagyás okozta károk helyreállítása, majd az esz­tendő végéig az újonnan épülő utak kialakítása és a meglé­vők felújítása, rekostrukclója jelentett, sürgető feladatot. A somogyi úthálózat — mér­téktartó vélemények szerint — a megyék országos rangsorá­ban a középmezőnyhöz tarto­zik. Annak érdekében, hogy előbbre kerüljön, még sokat kell tenni. B. T. Űj gépeket vásárolnak az idén Mesztegnyőn Három termelőszövetkezet egyesülésével alakult ki a mesztegnyői Ladi János Ter­melőszövetkezet nyolcezer holdnyi területe. A gadányi és a bizei üzemegységben már végeztek a kukoricavetésisel, Mesztegnyőn is csak hetven holdon folynak a munkák. A hét végén a rozsos, bíboros bükkönyök után vetett ötven holdnyi rövid tenyészidejű ku­korica is a földbe került. Ahogy Molnár Béla főagronó- mus elmondta, az üzemegysé­gek taraktorosai jó munkát végeztek, ha figyelembe vesz- szük, hogy áprilisban mind­össze tíz napot tudtak dolgoz­ni a kedvezőtlen időjárás mi­att. Nagy munka várt rájuk az év elején. Sok tennivaló maradt el ugyanis a múlt év­ben. A termelőszövetkezet 628 000 forintért vásárol gé­peket, így biztosítja, hogy az idei őszről a jövő tavaszra ne maradjon munka. Nyolc új traktor is dolgozik majd a határban, ha a megrendelt gé­pek megérkeznek. A rossz időjárás visszave­tette fejlődésében az őszi ve­tést. Így közepes termést vár­nak Mesztegnyőn, Gadányhan és Bizén. Ebben a mezőgazdasági üzemben az idén 1515 holdat vegytsaeireztek, már csak a ku­koricaföld egy része van visz- sza, a héten ennek a vegysze­rezését is befejezik. A tagok nagyobb része ott- jártunkkor a répaegyelésnél, a luoeroagyűjtésnél és a ker­tészetben dolgozott. Papriká­ra, paradicsomra, uborkára és hagymára szerződtek a Nagy­atádi Konzervgyárral és a MÉK-kel. Ügy tervezték, hogy a kertészet 1 200 000 forint nyereséget biztosít ebben az évben a termelőszövetkezet­nek. Munkaverseny mpsszss tiszteletére JbamvML 20. Ezt a véleményt ő maga az­zal erősítette meg, hogy bocsá- Ezzel szemben Honda László natkérő mosollyal tárta szét a nem dolgozott, nem csinált karját, vagy zavartan rázta semmit. Miután Ernest vissza- meg a fejét, valahányszor an­kísérte övéihez a németek par- goiul, portugálul, cellájáról, egy darabig sziszeg- szóltak hozzá, ve borogatta a feje búbját, ahol a puskatus érte. Türel­spanyolul így aztán ki is sejthette vol­na, hogy itt csalás van, hogy a mesen végighallgatta főnöke komisz itóka hatására ez az korholó szavait, aztán átballa­gott a szatócsüzletbe, felírás­alacsony, pocakos, x-lábú férfi még a félszemű Krimosz göi’ög ra vásárolt egy nagy üveg szavait is érti? Sőt, nagyjá- viszkit az erősebb fajtából, el- ból még azt is, amikor Piom- rejtette a priccsén, és kedve bal atya az indián Xinguval ellenére két-három óránként guapi nyelven társalog. »-meghúzta««. Közben pedig — pestiesen szólva — »-lötyögött« egész áldott nap. Lassacskán mindenki meg­Hátra van még Emery Ewans professzor. Ö aztán itt igazán megtalál­ta a helyét. Egy fikarcnyit sem szokta. Észre sem vették, hogy nyugtalanította, hogy tervezett a hallgatag kis kopasz hol eh­hez, hol ahhoz az asztalhoz ül le a Fioresta nagytermében, akadémiai előadásai elmarad­tak, hogy nem vehet részt Rió­ban sem az ünnepélyes meg­vagy a konyhában a Madame nyitón, sem a különféle foga és a lányok fecsegéséhez ap- dásokon, s hogy nélküle zaj szisztál. Órák hosszat könyökölt a pulton a szatócsboltban, néha meg hívatlan kísérőként a lanak le a tudományos viták. Ellenkezőleg! Nagyon is kedvére való volt az eredeti program megvál­padrehoz csatlakozott, ha az tozása. Alighogy túlestek orvosságot vitt valamelyik be­teg aranymosónak. Honda László előtt minden­ki szabadon beszélt. Mind­nyájan úgy tudták, hogy ez a kissé ütődöttnek látszó ember­raktár átalakítási munkála­tain, alighogy befejeződtek padre Plombái intelmei a cél­szerű cidurói magatartásra vo­natkozóan, az öregúr már ro­hant is a Dias nagyáruházba. ke csak azon a furcsa magyar Kalapácsot, utászásót, kis mé nyelven ért retű csákányt, sátorlapot, bo­zótvágó kést, golyóspuskát, kö­teleket, tábori tűzhelyet, mosz- kitóhálót, edényeket, evőesz­közt, vászonzacskókat, irány­tűt, különféle konzerveket és némi italt vásárolt. Extra mé- ' retű hátizsákba gyömöszölte be az apróbb holmit, a kötél­csomót a nyakába akasztotta, a szerszámokat a nadrágszíjá­ra fűzte, és félcsatolta a háti­zsákot. Vállára dobta a puskát, és mintegy mozgó, csörömpölő vasáru- és edénybolt, bemasí­rozott a Sziklás-dombok közé. Aztán mindennap már hajnal­ban elhagyta Cidurót, s csak alkonyaikor vetődött haza. Felhorzsolt térdekkel és víz­hólyagokkal a tenyerén. Csap- zottan, holtfáradtan, és na- gyon-nagvon boldogan. Hisz újra sziklák között kóborolha­tott, kopogtathatta a kérgüket, áshatott és csákányozhatott, tereovázlatokat készíthetett, kőzetmintákat gyűlhetett. Ugvanaz az elmondhatatlan gyönyörűség, az a varázslatos érzés kerítette hatalmába, mint fiatal egyetemi hallgató korától kezdve mindig, vala­hányszor olyan vidékre vitt kutatóűtia. ahol előtte geoló­gus még nem fürkészte a völ­gyek, hegyek, síkságok titkait. Történt pedig az ötödik na­pon este, hogy Ewans profész- szor ünnepélyesen felkérte Krecsmár Jenőt és Honda Lászlót, tartsanak vele egy kis sétára, mutatna nekik egyet és mást. A két magyar — más dolguk nem lévén — szívesen mondott igent. így napfelkelte után egy órával már messze bent jártak a Szi klás-dombok B között. Alacsony cserjéseken vágtak át, szúrós bokrokat ke-' rülgettek, mély vízmosásokon,: kőgörgetegeken másztak ke-j resztül. Kúsztak és 'kapaszkod-, tak. A geológus fürgén mozgott, mint egy élemedett korú, de még igencsak üzemképes kő- száli kecske. A két magyar piackutató azonban már alig állt a lábán, amikor végre megérkeztek. — Íme — mutatott körbe a gazda büszkeségével a geoló­gus —, ez a főhadiszállásom. Előreugró sziklafal alatt, széltől, esőtől védett helyen^ állt a tábori tűzhely. Fel hal-' mozott száraz gally, a falnak támasztva szerszámok, egy alkalmatos üregben az edé­nyek, egy másikban a kőzet­gyűjtő, megcédulázott vászon­zacskók, a sacolák. Odább száraz fűvel vastagon aláal­mozott, pokróccal fedett fek­hely. Krecsmár és Honda — engedeimet sem kérve — el­nyúlt rajta. Míg vendégei né­miképp kipihenték magukat, a házigazda kávét főzött. Ez aztán valamennyire rendbe­hozta a kocaturistákat. — Hát — mondta Krecs­már, miközben sziszegve nyo­mogatta fájós lábát —, hála- j san köszönjük a meghívást, és a vendéglátást. Magának néha igazán nagyszerű ötletei van­nak, professzor úr. Ha jól em­lékszem, reggel, kellemes kis kirándulásra invitált bennün­ket. Hát ha ez kicsi volt és kellemes,., Jaj istenem, min­den porcikám sajog! (Folytatjuk) A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Szakszervezetek Somogy me­gyei Tanácsának elnöksége az MSZMP X. kongresszusának tiszteletére munkaversenyt indít. A kongresszusi munka­versenyben való részvételt 1970. június 30-ig a Szakszer­vezetek Somogy megyei Taná­csának közgazdasági bizottsá­gánál (Kaposvár, Kossuth La­jos utca 1/9) kell bejelenteni. A munkaverseny feltételei Ipar 1. Az egylőre jutó nyereség értékének a bázishoz és a tervhez viszonyított növe­lése. 2. Egy fő 1 napjára eső tár­sadalmi termék értékének a bázishoz és a tervhez vi­szonyított növelése. 3. A bérszínvonal időarámyós vagy annál magasabb nö­velése. Az éves bérfejlesz­tés legalább 50 százaléká­nak alapbéresítése. 4. A szociális ellátottság és a munkakörülmények javítá­sa (forintban egy dolgo­zóra vetítve és volumené­ben), a balesetek számának az előző évhez viszonyított csökkentése. 5. A - munkaerő-gazdálkodás­ban a fluktuáció előző év­hez viszonyított csökkenté­se. 6. A szocialista munkaver- seny és a szocialista bri­gádmozgalom számszerű és tartalmi fejlesztése, a hár­mas jelszó: a »szocialista módon élni, dolgozni és ta­nulni« gyakorlati megvaló­sítása. Építőipar 1. Az egy főre jutó nyereség értékének a bázishoz és a tervhez viszonyított növe­lése. 2. Egy fő 1 napjára eső tár­sadalmi termék értékének a bázishoz és a tervhez viszonyított növelése. 3. A bérszínvonal időarányos vagy ennél magasabb nö­velése. Az éves bérfejlesz­tés legalább 50 százaléká­nak alapbéresítése. 4. A balesetmentes munka feltételeinek javítása. 5. A munkaerő-huliámzas csökkentése, a törzsgárda kialakítása, illetve szám­szerű növelése. 6. A szociális ellátottság és a munkakörülmények javí­tása (forintban, egy dolgo­zóra vetítve és volumené­ben). 7. A szocialista munkaver­seny és a szocialista bri­gádmozgalom számszerű és tartalmi fejlesztése, a hár­mas jelszó: a »szocialista módon élni, dolgozni, ta­nulni« gyakorlati megvaló­sítása. 8. A kivitelezések teljesítése határidőre. A minőségi munka javítása, a lakos­sági szolgáltatás volumené­nek növelése. Kereskedelem 1. Az egy főre jutó nyereség értékének a bázishoz és a tervhez viszonyított növe­lése. 2. Egy fő 1 napjára eső for­galmi értéknek a bázishoz és a tervhez viszonyított növelése. ‘3. A bérszínvonal -időarányos — vagy annál magasabb — növelése. 4. Az ellátatlan perem- és külterületeken a lakosság jobb ellátása érdekében a forgalom és a választék nö­velése, a hiánycikkek szá­mának csökkentése. 5. A lakosság széles rétegelt érintő, olcsóbb árfekvésű cikkek forgalmának az elő­ző évhez viszonyított nö­velése. 6. A fogyasztói árszínvonal viszonylagos stabilitásának megvalósítása, a központi irányelveknek megfelelő árpolitika alkalmazása. 7. A kereskedelmi és vendég­látóipara egységeknél a dol­gozók munkakörülményei­nek és szociális ellátottsá­gának" javítása (forintban, egy dolgozóra vetítve és volumenében), ezen belül a kulturált és gyors kiszol­gálás feltételeinek biztosí­tása; a megnövekedett kul­túráim követelményeknek megfelelő szórakoztató ségek számának növelése, figyelemmel a csökkentett munkaidő bevezetésével összefüggő igény fokozódá­sára. Állami gazdaságok 1. A tej, a hízott marha, a hízott sertés, a vágott ba­romfi és tojás értékesítésé­nek 1969. évi túlteljesítése. Az anyaállatok számának növelése az 1969. január 1-i tényszámhoz viszonyít­va. 2. A termelési érték és a vál­lalati eredmény 1969. év­hez visznyított növelése 100 forint munkabérre, il­letve 1 főire vetítve. 3. A bérszínvonal növelése. Az 1970. évi kifizethető bértömeghez viszonyítva 7 százalékos részesedési alap elérése, illetve annak túl­teljesítése. 4. A párt- és tömegszerveze­tek meggyőző munkájának eredményeként a szakszer­vezeti szervezettség növelé­se. 5. A muntekörülméaiyek, a munkabiztonság és az egészségvédelmi feltételék javítása, a balesetek szá­mának 1969. évhez viszo­nyított csökkentése. Termelőszövetkezetek 1. Az egy szántóegységre jutó halmozatlan termelési ér­téknek a bázishoz, illetve a tervezetthez viszonyított növelése. 2. Az egységnyi szántóterü­letre jutó bruttó jövedelem­nek a bázishoz, illetve a tervhez viszonyított növelé­se. 3. A halmozatlan termelési érték 1970. évi növekedése a megelőző három évhez viszonyítva. 4. A balesetek számának csökkentése. 5. A rendszeresen dolgozó tagság legalább 20 százalé­kának bevonása a szocialis­ta munkaverseny-mozga- lomba. 6. Az alapszabályban és az egyéb jogszabályokban fog­laltaknak megfelelő gon­doskodás a tagságról, ezen belül megkülönböztetett figyelemmel kell gondos­kodni a már munkaképte­len (beteg) tagokról, vala­mint • az egyedülálló, kis­gyermekes anyákról. A fentieken túlmenően min­den gazdasági ágazatot érin­tően további feltétel még: 1. A törzsgárdatagok fokozot­tabb megbecsülése érdeké­ben hatékony intézkedést tenni. 2. A termelékenység fokoza­tos emelése munkaszer­vezéssel, ennek bér- és lét­számnövelés nélküli meg­valósítása. (Kivétel ez alól az extenzív fejlesztés alatt álló gazdálkodó szerv.) A túlórák minimálisra való csökkentése. ( 3. A párt- és tömegszervezeti szervek részéről a dolgozók világnézetének formálása érdekében a politikai ne­velő munka fokozása, a „ különböző formákban szer­vezett oktatások kiszélesí­tése, azokon a részvételi arány növelése. A inunkaverseny értékelése Az MSZMP X. kongresszu­sának tiszteletére Induló mun­kaverseny eredményeit a So­mogy megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága és a Szak- szervezetek Somogy megyei Tanácsának Elnöksége együtt- tesen értékeli az 1970-es gaz­dasági év lezárása után. Az értékelés eredményét a versenyt meghirdető szervek 1971. március 31-ig közük a Somogyi Néplapban. A versenyt meghirdető tes­tületek az X. helyezettek ré­szére ágazatonként kongresz- szusi versenyzászlót, míg a II. és III. helyezettek részére el­ismerő oklevelet adományoz­nak. , A vensenyzászlókat és az ok­leveleket a hazánk felszaba­dulásának 26. évfordulója al­kalmából rendezett üzemi ün­nepségeken adják át. A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának Elnöksége A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. májas 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom