Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-09 / 107. szám
/ • ______ ~o ?U AG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára: fillér i XXVI. évfolyam. 107. szám 1970. május 9., szombat A magyar delegáció Csehszlovákiában Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, akik részt vesznek a Csehszlovákia felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, pénteken délben látogátást tettek a prágaa magyar nagykövetségen. A magyar kolónia tagjaivá! megtartott szívélyes és baráti találkozón tájékoztatást adtak időszerű hazai kérdésekről. A vendégeket Kovács Imre nagykövet üdvözölte. Delegációnk este részt vett a köztársasági elnök fogadásán, (MTI) TÖRTÉNELMI LECKE 1945. május kilencediké ma már történelmi dátum. Nem egyszerűen egy háború végét jelentette, hanem az emberiség szörnyű ellensége - nek, a fasizmusnak legyűrését. A hitlerizmus pusztulással fenyegette mindazt, ami szép. nemes és emberséges a világban, a népek azonban megvívták önvédelmi harcukat. A háború legsúlyosabb terhét a Szovjetunió viselte. Hadserege mérte a halálos csapást a náci Németországra, ó szabadította fel Európa számos országát — köztük hazánkat —, s teremtette meg az alapot a jövő építéséhez. Huszonöt évvel ezelőtt fel- lélegzett a sokat próbált világ. Tűzijáték fénye lobbant a moszkvai Vörös tér felett, ismerősök és ismeretlenek, arcukon könnyel és mosoly- lyal ölelkeztek össze — a háború után, este hatkor. Konfettizápor árasztotta el a New York-i Brodway-t; Berlin füstölgő romjai között az igaz német hazafiak már a® üj élet első lépéseit tették; s harmincöt nappal április negyediké után az utcára tódultak az emberek Budapesten is... • • 4 Azóta negyedszázad pergett le a, történelem homokóráján. Vajon mi lett a harcban és győzelemben született reményekből? Földgolyónk arculata átformálódott, ma alapvetően más, mint akkor volt. A fasizmus felett aratott győzelem megnyitotta annak lehetőségét, hogy tizennégy országból kialakuljon a szocialista világrend- szer. Felbomlott az imperializmus gyarmati rendszere, Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában több mint hetven ország nyerte el függetlenségét A világon száz- és százmilliók szállnak szembe a háborúval; az emberiség történetében még soha nem alakult ki ilyen szervezetten erős békemozgalom. Ennek a küzdelemnek élén ott találjuk öt kontinens kilencven kommunista pártját. A kép mégsem egyértelmű. Egy brit újságíró visszaemlékezéseiben felidézte személyes emlékét a győzelem napjáról, amelyet történetesen a moszkvai amerikai nagykövetség épületében élt át. A nagykövet az ablakból figyelte az ünneplő-kavargó tömeget, azután megjegyezte: »Ezek az emberek azt hiszik, hogy véget ért a második világháború. Pedig tévednek, most kezdődik a harmadik.« A fasizmus elleni harc éveiben létrejött együttműködést nem sikerült megőrizni a háború utáni időszakban. Az Egyesült ÄUa- mók imperialista vezető körei hamarosan a hidegháború dermesztő állapotába taszították a világot; megindították az atomfegyverkezési hajszát, s nem riadtak vissza a helyi háborús agresszióktól sem. A nukleáris világégést — bála a megváltozott erőviszonyoknak — sikerült elkerülnünk, de negyedszázad alatt nyolcvannyolc háborút jegyzett fel a krónika. Közöttük nem egyről korántsem beszélhetünk múlt időben. Szabadságharcát vívja a vietnami nép, és a háború, az agresszió lángja Láoszra és Kambodzsára is átterjedt. Nyugtalan a közel-keleti térség, légiharcok és ágyúpárbajok zajlanak a tüzazüneti vonalakon. Rendezetlen az európai helyzet is; huszonöt év alatt nem sikerült egy asztalhoz ültetni földrészünk államait. A szocialista országok tavaly tavasszal elhangzott budapesti felhívása óta új mozgásfolyamatok indultak meg kontinensünkön, de a NATO befolyásos körei még mindig meg akarnak torpedózni minden rendezést. * » * Sajátosan ellentmondásos fejlődés történt e két és fél évtized alatt azon a német földön is, ahonnan a háború elindult. Létrejött a Német Demokratikus Köztársaság, a német munkások és parasztok békeállama, amely a történelemben először már nemet földön vet gátat a háborús kalandoknak. Németország nyugati felében, az atlanti erők — mindenekelőtt az Egyesült Államok — azonban a volt ellenséget hívták szövetségesül az egykori harcostárs ellen. Megtörtént az njrafelfegy verke- zés, a Wehrmacht utódjaként életre hívták a Bundeswehrt. Jóllehet az összpontosított nemzetközi nyomás következményekért az NSZK-nak alá kellett írnia az atom sorompó-egyezményt, ratifikálását húzzák-balasztják, befolyásos katonai és politikai körök továbbra is nukleáris ábrándokat dédelgetnek. A Bourbonokra mondták annak idején: semmit sem tanultak és mindent elfelejtettek. Mit mondjunk ma, egy negyedszázad múltán, a bonni Bourbonokra? Nyugat- Németország — természetesen az Egyesült Államokkal szoros együttműködésben — az egyetlen olyan ország földrészünkön, amely nem hajlandó tudomásul venni a második világháború nyomán kialakult új területi- politikai realitásokat. Az évfordulón, az antifasiszta harc hőseinek és áldozatainak emlékművei előtt tisztelegve, mit szóljunk ahhoz, hogy Nyugal-Németor- szágban nyíltan működhet és szórhatja mételyét a neofasiszta NPD? Miközben a paragrafusok között bujőcskáz- va Bonnban azon vitatkoznak, hogy »legális« lehet-e az NDP, mi — történelmi tapasztalataink alapján — csak egyet mondhatunk: a fasizmus roncsoló, akár a rák, ir- magját is ki kell irtani. Aki -demokraciásdit« játszik az újfasizmussal, az minden demokratikus gondolat ellensége, ebben nem lehet pardon. Az immár lassan háromnegyed éve működő új nyugatnémet kormánytól elvárna a világ, hogy ■— nem utolsósorban a fasiszták által meggyilkolt szociáldemokratákra emlékezve — következetesen fellépjen minden neofasiszta, revansista próbálkozás ellen. Sajnos, mindezideig erre nem került sor... A múltról beszeltünk — és a máról szóltunk. A győzelem napja, 1945. május 9-c úem történelemkönyvek elvont leckéjét szolgáltatja, hanem kihat napi harcainkra, erőfeszítéseinkre. A legfőbb tanulság, hogy a béke, a haladás, a győzelem nem hull az ölünkbe — keményen, következetesen, áldozatosan kell küzdeni érettük a fasizmussal, az imperializmussal» minden visszahúzó erővel szemben. Réti Ervin ..Aki igazán emlékezik,az nemcsak a múltba néz, hanem a jövőbe is tekint44 a ww Ünnepség győzelem 25. évfordulója alkat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a fasizmus felett aratott győzelem 25. évfordulója alkalmából pénteken este ünnepséget rendezett a Vígszínházban. Az ünnepség elnökségében ’ bekében élő népek nyugalmas, helyet foglalt Buszku Béla, az virágzó otthona legyen. MSZMP Központi Bizottságának. titkára, . Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságáriak. tagjai; dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese és Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság póttagjai; Aczél György, a Központi Bizottság titkára. Részt vett az ünnepségen Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, továbbá a Központi Bizottság és a kormány több tagja, a politikai és a társadalmi élet számos más neves személyisége, a magyar munkásmozgalom sok veteránja, a fasizmus elleni harc, az ellenállási mozgatom számos egykori harcosa Ott volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, valamint a felszabadító szovjet hadsereg több képviselője. A magyar Himnusz elhangzása után Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnök- helyettese nyitotta meg az ünnepséget. Köszöntötte az ünnepség részvevőit, emlékeztetett a 25 évvel ezelőtt a fasizmus felett aratott győzelem jelentőségére és a felszabadító harcokra. Szólt az egykori harcosok hősiességéről, s arról a döntő szerepről, amelyet a szovjet hadsereg játszott a hitleri Németország szétzúzásában. Végül hangoztatta, hogy a győzelem napján nemcsak a negyed századdal ezelőtti eseményre emlékezünk, hanem számba vesszük harci feladatainkat is, hogy földünk Fehér Lajos megnyitó szavai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mondott ünnepi beszédet Az ünnepség szónoka beszédének elején felidézve a fasizmus felett aratott történelmi jelentőségű győzelem napját, amely egy küzdelmes, lidérc- nyomásos időszak végét jelentette Európában, hangsúlyozta: — A májusi szél reményt- keltöen lengette a Reichstag ormára kitűzött diadalmas zászlót, a vörös lobogót. Ez egyben jelkép is volt. Jelképe nemcsak a háború végének, hanem annak is, hogy az emberiség történetének újabb korszaka kezdődött, olyan korszak, amely a második világháború felszabadító jellegének jegyeit hordozza. Majd a szovjet nép szenvedéseiről beszélt. — A legnagyobb áldozatot ;!■ szovjet nép, a szovjet hadsereg hozta a fasizmus elleni öldöklő küzdelemben. 20 millió ’szovjet ember áldozta életét a frontokon, a hátországban és a haláltáborokban. A fasiszta rablóhordák 1170 szovjet várost és 70 ezer falut, 32 ezer üzemet pusztítottak el, perzseltek fél, robbantottak üszkös romokká. A továbbiakban szólött a szovjet nép áldozatvállalásáról és hősi harcairól, majd ezeket mondotta: — A háború borzalmainak és szenvedéseinek emlékét tompíthatja, elmoshatja az idő, de tanulságait bűn lenne elfelejtenünk. — Európában 25 éve béke honol. E béke azonban 25 éves szakadatlan harc eredménye, amelyet a Szovjetunió es a győzelem következményeképpen létrejött szocialista világ- rendszer vívott és vív lankadatlanul az imperialisták agresszív erői ellen. — Az európai feszültségek forrása ma, 25 évvél a fasizmus felett aratott győzelem után is, a német imperializmus és monopoltőke. Az imperialista hatalmak — megszegve a második világháború után vállalt kötelezettségeiket — létrehozták a Német Szövetségi Köztársaságot; tétlenül nézték, sőt támogatták és támogatják az NSZK militarista és revans- vágyó köreinek agresszív politikáját, jelentős szerepet szánnak a nyugatnémet fegyveres erőknek, az új Wehnmachtnak a NATO-ban, és nem lépnek fel erélyesen es határozottén a nácizmus újjáéledése ellen. — A szocialista világrendszer létrejötte, erőinek viharos növekedése azonban új helyzetet teremtett a világban és Európában. Ma az emberiség nyugodtabban élhet, mert a Szovjetunió atom- és rake(Folytatás a 2. oldalon) Százezrek tiltakoznak A nagy háborúellenes tüntetés előtt 24 órával fiatalok ezrei érkeztek az amerikai fővárosba. Diákküldöttségek tucatjai keresték fel az amerikai törvényhozás tagjait, hogy felszólítsák őket: szavazzanak a vietnami háború folytatása és kiterjesztése ellen és kényszerítsék ki. a Nixon -korm ány tót a háborús politika megváltoztatását. A kormányhatóságök és a bizottság között ideiglenes megállapodás jött létre arról, hogy a tüntetők a Fehér Ház közelébe vonulhatnak, de attól mintegy két utca távolságra kell tartaniuk a felvonulást és a gyűlést. Egyes becslések szerint a felvonuláson mintegy 100 ezer ember vesz részt. A hatóságok teljes készültségbe helyeztek minden elérhető rendőri erőt, ezenkívül 5000 katonát mozgósítottak, és elrendelték mintegy 1000 nemzeti gárdista behívását is. A washingtoni tüntetés előkészítésével párhuzamosan országszerte folytatódott a diá- / kok sztrájkja. A bostoni központ közlése szerint péntekre már csaknem 400 egyetem és főiskola élete teljes egészében megbénult, és több mint 100 oktatási intézményt a tanév egész tartamára bezártak, hogy a diákokat hazakuldhessék. Fél tucat egyetemet továbbra is katonaság tart megszállva. UTOLSÓ TANÍTÁSI NAP JÜNIUS 8. Közeledik a tanév vége Hétfőn kezdődnek az írásbelik Tegnap volt országszerte az utolsó tanítási nap a középiskolák IV. osztályaiban. Ezúttal tartották meg a hagyományos ballagási ünnepségeket is, amelyeken több mint 47 000 idén érettségiző, illetve képesítőző fiatal búcsúzott tanintézetétől. Hétfőn, május 11-én kezdődnek a nappali tagozaton az írásbeli érettségi, illetve képesítő vizsgák, amelyeket 18-ig bonyolítanak le. Az első dolgozatot — akárcsak a korábAz Országos Béke tan ács ünnepi ülése bi években — most is magyar nyelv- és irodalomból írják a maturáló diákok. Másnap, 12-én kerül sor a matematika dolgozat elkészítésére. A szóbeli érettségi vizsgák júniusban lesznek. Mind az általános, mind a középiskolákban — a művelődésügyi miniszter rendelkezése ' értelmében — egy hónap múlva, június 8-án ér véget az 1969—70-es oktatási év, amelyet csak akkor kell meghosz- szabbitani (legfeljebb június 20-ig), ha a tanítási napok száma a tanév végéig a 190-et nem érné eL (MTI) Az Országos Béketanács a fasizmus feletti győzelem 25. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott a Parlament Vadász termében. Képünkön: Dr. Réczej László, az Országos Béketanács elnökhelyettese ünnepi beszédét mondja. í Képtámrén érfc, — MTI—ES) VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: HERNESZ FERENC: Hajnalban, reggel (4. oldal) TRÖSZT TIBOR: „Úgy több az ember—** (5. oldal) A győzelem napja Kaposváron (8. oldal) PAPP ÁRPÁD: METSZÉSPONTOK (7. oldal) HORANTT BARNA: Vess Rúzsa álma (12. oldal) (