Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-09 / 107. szám

/ • ______ ~o ?U AG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára: fillér i XXVI. évfolyam. 107. szám 1970. május 9., szombat A magyar delegáció Csehszlovákiában Losonczi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, akik részt vesznek a Csehszlo­vákia felszabadulásának 25. év­fordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, pénteken dél­ben látogátást tettek a prágaa magyar nagykövetségen. A magyar kolónia tagjaivá! megtartott szívélyes és baráti találkozón tájékoztatást adtak időszerű hazai kérdésekről. A vendégeket Kovács Imre nagy­követ üdvözölte. Delegációnk este részt vett a köztársasági elnök fogadásán, (MTI) TÖRTÉNELMI LECKE 1945. május kilencediké ma már történelmi dátum. Nem egyszerűen egy háború végét jelentette, hanem az emberiség szörnyű ellensége - nek, a fasizmusnak legyűré­sét. A hitlerizmus pusztu­lással fenyegette mindazt, ami szép. nemes és embersé­ges a világban, a népek azonban megvívták önvédel­mi harcukat. A háború leg­súlyosabb terhét a Szovjet­unió viselte. Hadserege mér­te a halálos csapást a náci Németországra, ó szabadítot­ta fel Európa számos orszá­gát — köztük hazánkat —, s teremtette meg az alapot a jövő építéséhez. Huszonöt évvel ezelőtt fel- lélegzett a sokat próbált vi­lág. Tűzijáték fénye lobbant a moszkvai Vörös tér felett, ismerősök és ismeretlenek, arcukon könnyel és mosoly- lyal ölelkeztek össze — a há­ború után, este hatkor. Kon­fettizápor árasztotta el a New York-i Brodway-t; Berlin füstölgő romjai között az igaz német hazafiak már a® üj élet első lépéseit tet­ték; s harmincöt nappal áp­rilis negyediké után az utcá­ra tódultak az emberek Bu­dapesten is... • • 4 Azóta negyedszázad per­gett le a, történelem homok­óráján. Vajon mi lett a harc­ban és győzelemben szüle­tett reményekből? Földgo­lyónk arculata átformálódott, ma alapvetően más, mint ak­kor volt. A fasizmus felett aratott győzelem megnyitot­ta annak lehetőségét, hogy tizennégy országból kialakul­jon a szocialista világrend- szer. Felbomlott az imperia­lizmus gyarmati rendszere, Afrikában, Ázsiában és La­tin-Amerikában több mint hetven ország nyerte el füg­getlenségét A világon száz- és százmilliók szállnak szem­be a háborúval; az emberi­ség történetében még soha nem alakult ki ilyen szerve­zetten erős békemozgalom. Ennek a küzdelemnek élén ott találjuk öt kontinens kilencven kommunista párt­ját. A kép mégsem egyértelmű. Egy brit újságíró visszaem­lékezéseiben felidézte szemé­lyes emlékét a győzelem napjáról, amelyet története­sen a moszkvai amerikai nagykövetség épületében élt át. A nagykövet az ablakból figyelte az ünneplő-kavargó tömeget, azután megjegyezte: »Ezek az emberek azt hi­szik, hogy véget ért a máso­dik világháború. Pedig té­vednek, most kezdődik a harmadik.« A fasizmus elleni harc éveiben létrejött együtt­működést nem sikerült meg­őrizni a háború utáni idő­szakban. Az Egyesült ÄUa- mók imperialista vezető kö­rei hamarosan a hidegháború dermesztő állapotába taszí­tották a világot; megindítot­ták az atomfegyverkezési hajszát, s nem riadtak vissza a helyi háborús agresszióktól sem. A nukleáris világégést — bála a megváltozott erővi­szonyoknak — sikerült elke­rülnünk, de negyedszázad alatt nyolcvannyolc háborút jegyzett fel a krónika. Közöt­tük nem egyről korántsem beszélhetünk múlt időben. Szabadságharcát vívja a vietnami nép, és a háború, az agresszió lángja Láoszra és Kambodzsára is átterjedt. Nyugtalan a közel-keleti tér­ség, légiharcok és ágyúpár­bajok zajlanak a tüzazüneti vonalakon. Rendezetlen az európai helyzet is; huszonöt év alatt nem sikerült egy asztalhoz ültetni földrészünk államait. A szocialista orszá­gok tavaly tavasszal elhang­zott budapesti felhívása óta új mozgásfolyamatok indul­tak meg kontinensünkön, de a NATO befolyásos körei még mindig meg akarnak torpedózni minden rendezést. * » * Sajátosan ellentmondásos fejlődés történt e két és fél évtized alatt azon a német földön is, ahonnan a hábo­rú elindult. Létrejött a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, a német munkások és parasztok békeállama, amely a történelemben először már nemet földön vet gátat a há­borús kalandoknak. Német­ország nyugati felében, az atlanti erők — mindenek­előtt az Egyesült Államok — azonban a volt ellenséget hívták szövetségesül az egy­kori harcostárs ellen. Meg­történt az njrafelfegy verke- zés, a Wehrmacht utódjaként életre hívták a Bundeswehrt. Jóllehet az összpontosított nemzetközi nyomás követ­kezményekért az NSZK-nak alá kellett írnia az atom sorompó-egyezményt, ratifi­kálását húzzák-balasztják, befolyásos katonai és politi­kai körök továbbra is nuk­leáris ábrándokat dédelget­nek. A Bourbonokra mondták annak idején: semmit sem tanultak és mindent elfelej­tettek. Mit mondjunk ma, egy negyedszázad múltán, a bonni Bourbonokra? Nyugat- Németország — természete­sen az Egyesült Államokkal szoros együttműködésben — az egyetlen olyan ország földrészünkön, amely nem hajlandó tudomásul venni a második világháború nyo­mán kialakult új területi- politikai realitásokat. Az évfordulón, az antifa­siszta harc hőseinek és áldo­zatainak emlékművei előtt tisztelegve, mit szóljunk ah­hoz, hogy Nyugal-Németor- szágban nyíltan működhet és szórhatja mételyét a neofa­siszta NPD? Miközben a pa­ragrafusok között bujőcskáz- va Bonnban azon vitatkoz­nak, hogy »legális« lehet-e az NDP, mi — történelmi ta­pasztalataink alapján — csak egyet mondhatunk: a fasiz­mus roncsoló, akár a rák, ir- magját is ki kell irtani. Aki -demokraciásdit« játszik az újfasizmussal, az minden de­mokratikus gondolat ellensé­ge, ebben nem lehet pardon. Az immár lassan háromne­gyed éve működő új nyugat­német kormánytól elvárna a világ, hogy ■— nem utolsó­sorban a fasiszták által meg­gyilkolt szociáldemokratákra emlékezve — következetesen fellépjen minden neofasiszta, revansista próbálkozás el­len. Sajnos, mindezideig erre nem került sor... A múltról beszeltünk — és a máról szóltunk. A győ­zelem napja, 1945. május 9-c úem történelemkönyvek el­vont leckéjét szolgáltatja, hanem kihat napi harcaink­ra, erőfeszítéseinkre. A leg­főbb tanulság, hogy a béke, a haladás, a győzelem nem hull az ölünkbe — kemé­nyen, következetesen, áldoza­tosan kell küzdeni érettük a fasizmussal, az imperializ­mussal» minden visszahúzó erővel szemben. Réti Ervin ..Aki igazán emlékezik,az nemcsak a múltba néz, hanem a jövőbe is tekint44 a ww Ünnepség győzelem 25. évfordulója alkat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a fasizmus felett aratott győzelem 25. év­fordulója alkalmából pénteken este ünnepséget rendezett a Vígszínházban. Az ünnepség elnökségében ’ bekében élő népek nyugalmas, helyet foglalt Buszku Béla, az virágzó otthona legyen. MSZMP Központi Bizottságá­nak. titkára, . Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, Gás­pár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gáriak. tagjai; dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese és Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság póttagjai; Aczél György, a Központi Bi­zottság titkára. Részt vett az ünnepségen Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, továbbá a Központi Bizottság és a kor­mány több tagja, a politikai és a társadalmi élet számos más neves személyisége, a magyar munkásmozgalom sok vete­ránja, a fasizmus elleni harc, az ellenállási mozgatom szá­mos egykori harcosa Ott volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja, vala­mint a felszabadító szovjet hadsereg több képviselője. A magyar Himnusz elhang­zása után Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnök- helyettese nyitotta meg az ün­nepséget. Köszöntötte az ün­nepség részvevőit, emlékezte­tett a 25 évvel ezelőtt a fasiz­mus felett aratott győzelem je­lentőségére és a felszabadító harcokra. Szólt az egykori har­cosok hősiességéről, s arról a döntő szerepről, amelyet a szovjet hadsereg játszott a hitleri Németország szétzúzá­sában. Végül hangoztatta, hogy a győzelem napján nem­csak a negyed századdal ezelőt­ti eseményre emlékezünk, ha­nem számba vesszük harci fel­adatainkat is, hogy földünk Fehér Lajos megnyitó szavai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára mondott ünnepi beszédet Az ünnepség szónoka beszé­dének elején felidézve a fasiz­mus felett aratott történelmi jelentőségű győzelem napját, amely egy küzdelmes, lidérc- nyomásos időszak végét jelen­tette Európában, hangsúlyozta: — A májusi szél reményt- keltöen lengette a Reichstag ormára kitűzött diadalmas zászlót, a vörös lobogót. Ez egyben jelkép is volt. Jelképe nemcsak a háború végének, hanem annak is, hogy az em­beriség történetének újabb korszaka kezdődött, olyan kor­szak, amely a második világ­háború felszabadító jellegének jegyeit hordozza. Majd a szovjet nép szenve­déseiről beszélt. — A legnagyobb áldozatot ;!■ szovjet nép, a szovjet hadse­reg hozta a fasizmus elleni öl­döklő küzdelemben. 20 millió ’szovjet ember áldozta életét a frontokon, a hátországban és a haláltáborokban. A fasiszta rablóhordák 1170 szovjet vá­rost és 70 ezer falut, 32 ezer üzemet pusztítottak el, perzsel­tek fél, robbantottak üszkös romokká. A továbbiakban szólött a szovjet nép áldozatvállalásáról és hősi harcairól, majd ezeket mondotta: — A háború borzalmainak és szenvedéseinek emlékét tompíthatja, elmoshatja az idő, de tanulságait bűn lenne el­felejtenünk. — Európában 25 éve béke honol. E béke azonban 25 éves szakadatlan harc eredménye, amelyet a Szovjetunió es a győzelem következményekép­pen létrejött szocialista világ- rendszer vívott és vív lanka­datlanul az imperialisták ag­resszív erői ellen. — Az európai feszültségek forrása ma, 25 évvél a fasizmus felett aratott győzelem után is, a német imperializmus és mo­nopoltőke. Az imperialista ha­talmak — megszegve a máso­dik világháború után vállalt kötelezettségeiket — létrehoz­ták a Német Szövetségi Köz­társaságot; tétlenül nézték, sőt támogatták és támogatják az NSZK militarista és revans- vágyó köreinek agresszív po­litikáját, jelentős szerepet szán­nak a nyugatnémet fegyveres erőknek, az új Wehnmachtnak a NATO-ban, és nem lépnek fel erélyesen es határozottén a nácizmus újjáéledése ellen. — A szocialista világrend­szer létrejötte, erőinek viharos növekedése azonban új hely­zetet teremtett a világban és Európában. Ma az emberi­ség nyugodtabban élhet, mert a Szovjetunió atom- és rake­(Folytatás a 2. oldalon) Százezrek tiltakoznak A nagy háborúellenes tünte­tés előtt 24 órával fiatalok ez­rei érkeztek az amerikai fővá­rosba. Diákküldöttségek tucat­jai keresték fel az amerikai törvényhozás tagjait, hogy fel­szólítsák őket: szavazzanak a vietnami háború folytatása és kiterjesztése ellen és kénysze­rítsék ki. a Nixon -korm ány tót a háborús politika megváltoz­tatását. A kormányhatóságök és a bi­zottság között ideiglenes meg­állapodás jött létre arról, hogy a tüntetők a Fehér Ház köze­lébe vonulhatnak, de attól mintegy két utca távolságra kell tartaniuk a felvonulást és a gyűlést. Egyes becslések sze­rint a felvonuláson mintegy 100 ezer ember vesz részt. A hatóságok teljes készült­ségbe helyeztek minden elér­hető rendőri erőt, ezenkívül 5000 katonát mozgósítottak, és elrendelték mintegy 1000 nem­zeti gárdista behívását is. A washingtoni tüntetés elő­készítésével párhuzamosan or­szágszerte folytatódott a diá- / kok sztrájkja. A bostoni köz­pont közlése szerint péntekre már csaknem 400 egyetem és főiskola élete teljes egészében megbénult, és több mint 100 oktatási intézményt a tanév egész tartamára bezártak, hogy a diákokat hazakuldhessék. Fél tucat egyetemet továbbra is katonaság tart megszállva. UTOLSÓ TANÍTÁSI NAP JÜNIUS 8. Közeledik a tanév vége Hétfőn kezdődnek az írásbelik Tegnap volt országszerte az utolsó tanítási nap a közép­iskolák IV. osztályaiban. Ezút­tal tartották meg a hagyomá­nyos ballagási ünnepségeket is, amelyeken több mint 47 000 idén érettségiző, illetve képesí­tőző fiatal búcsúzott taninté­zetétől. Hétfőn, május 11-én kezdőd­nek a nappali tagozaton az írásbeli érettségi, illetve képe­sítő vizsgák, amelyeket 18-ig bonyolítanak le. Az első dol­gozatot — akárcsak a koráb­Az Országos Béke tan ács ünnepi ülése bi években — most is ma­gyar nyelv- és irodalomból ír­ják a maturáló diákok. Más­nap, 12-én kerül sor a mate­matika dolgozat elkészítésére. A szóbeli érettségi vizsgák júniusban lesznek. Mind az általános, mind a középiskolákban — a művelő­désügyi miniszter rendelkezése ' értelmében — egy hónap múl­va, június 8-án ér véget az 1969—70-es oktatási év, ame­lyet csak akkor kell meghosz- szabbitani (legfeljebb június 20-ig), ha a tanítási napok szá­ma a tanév végéig a 190-et nem érné eL (MTI) Az Országos Béketanács a fasizmus feletti győzelem 25. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott a Parlament Vadász termében. Képünkön: Dr. Réczej László, az Országos Béketanács elnökhelyettese ünnepi beszédét mondja. í Képtámrén érfc, — MTI—ES) VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: HERNESZ FERENC: Hajnalban, reggel (4. oldal) TRÖSZT TIBOR: „Úgy több az ember—** (5. oldal) A győzelem napja Kaposváron (8. oldal) PAPP ÁRPÁD: METSZÉSPONTOK (7. oldal) HORANTT BARNA: Vess Rúzsa álma (12. oldal) (

Next

/
Oldalképek
Tartalom