Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

* Somogy szentp él, 1976. május Beszélgetés az intézői iákban MAI KOMMENTÁRUNKt feli érzünk \ ... IGEN, ÜGY NÉZZEN kö­rül, hogy ez valamikor a her- segí uradalom intézőjének la­kása veit, illetve ebben a he­lyiségben intézte hivatalos dolgait Ide kellett jönniük alázatoskodni a cselédeknek vagy azoknak, akik napszá­mot, kevéske kenyeret akar­tak maguknak. Én is itt álltam jó ötven évvel ezelőtt arra vár­va, hogy a többi gyerekkel együtt majd csak alkalmaznak valamilyen munkára. Sikerült is, aztán amikor a megállapo­dásfélét aláírtam, az intéző rám nézett és megszólalt: Szép írásod van, gyerek, hal­lod-e ...! Arra gondoltam akkor hir­telen. hogy talán az intéző úr, akinél akkor nagyobb hatal­masságot nem ismertem sze­mélyesen a falunkban, segíteni fog, hogy tanulhassak. De áb­rándjaim néhány pillanat alatt szertefoszlottak, amikor gú­nyos nevetés közben tovább folytatta mondókáját: Remé­lem aztán éppen üyen szépen fogsz kapálni, szántani is...! Igaz, mit is várhattam vol­na én az intézőtől? Apám és testvérei a Tanácsköztársaság idején vezető emberek voltak a faluban, elhurcolták, megkí­nozták őket A csendőrök ál­landó látogatói voltak ottho­nuknak, még éjszaka sem pi­henhettünk tőlük nyugodtan. Engem is csak kommunista kölyöknefc neveztek, már ami­kor szóra érdemesítettek. Ki ne hallott volna róla már? A görgőseke szinte évtizedes múltra tekint vissza. A talál­mány megszületése vitákat váltott ki a használhatóságá­ról. Két jelentős. állomása a Nehéz emberek című film, és az Űj írás riportsorozata. Az­tán egy bátor vállalkozás; a csataszög! termelőszövetkezet melléküzemágában elkezdte gyártani, és az eke, bátran mondhatjuk, világhírűvé vált Különféle tesztekkel, eljárá­sokkal mérték le használha­tóságát, s mindezek fényesen bizonyították: a Csataszögön készített gép kiváló tulajdon­ságokkal rendelkezik. Megtudtuk, hogy Kaposvá­ron is készülődnek a görgős­eke gyártására. A Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat fő feladata hajtóművek felújítá­sa. Ennek megfelelően néhány 1 Annak idején megyénk két területi tsz-szövetsége, az észak- és a dél-somogyi meg­állapodott közös áruértékesí­tő iroda létrehozásában. Ez a »-kis TÁSZI« a későbbiek­ben megfelelet rendeltetésé­nek, annak a célnak, amiért megalakították, s azóta Is eredményesen intézi a Bala­ton és a Dráva menti terme­lőszövetkezetek felkínált áru­inak értékesítését. A múlt év­ben például 1400 vagon kü­lönféle term-slvényt helyez­tek el, az idén pedig mintegy 2000 vagonos — megbízásos alapon történő — értékesí­tésre számítanak. Később viszont, amikor azt t látták; hogy közösséget válla- ! lók apámmal, nagybátyáimmal, én is vallom az ő elvüket, egyre gyakrabban már csak én voltam látogatásuk célja. Akkor is, amikor megnősül­tem, s feleségemmel, majd fiammal egy nyomorúságos kamrában éldegéltünk egyik napról a másikra. Mindent el­követtek, hogy megtörjenek, eltérítsenek apám és testvérei példájának követésétől. Az in­téző úr kérésére meghurcol­tak, bíróság elé kerültem. Egyik tárgyalás — évekig hú­zódott az ügy — Kaposváron volt Hajnalban, keltem, gya­log tettem meg az utat, mert vonatra nem volt pénzem. ügye megérti, hogy az elsők között jelentkeztem és itt 1945- ben, amikor a kommunista pártot községünkben megala­kítottuk, s elsőnek ragadtam . karót, hogy a hercegi urada­lom földjét azok számára .ki­osszuk, akik ezelőtt lenézett, nincstelen emberek voltak ... Voltam a földosztó bizottság elnöke, a kommunista párt tit­kára, bíró, majd főjegyzőnek neveztek ki. Dolgoztam a ta­nácsban, előbb Sávolyon mint elnök, aztán Marcaliban a já­rási tanácsnál csoportvezető­ként Végül visszajöttem ide a falumba, a termelőszövetkezet­be. NYOLCADIK ÉVE vagyok a tsz és a község közös párt- szervezetének a titkára. Emel­nagyobb teljesítményű gépet szereztek be. A megnöveke­dett kapacitást azonban nem kötik le teljesen a hajtómű­felújítások. Ezért — mivel a gépek és az itt dolgozók felké­szültsége lehetővé teszi — megszervezték a görgőseke gyártását Is. Már a múlt év­ben fölvették a kapcsolatot a föltalálóval, Szabó Istváné­nál, és találmányhasznosítási szerződést kötöttek. A műszaki tervek a vállalat birtokában vannak, cSak a megrendelé­sekre várnak, hogy a munkát elkezdhessék. A találmányt, melynek híre bejárta a világot, s amelyet előnyös tulajdonságai miatt a jövő talajművelő eszközének tartanak, Somogybán is gyár­tani kezdik, a vállalati és a népgazdasági érdek szeren­csés találkozásának eredmé­nyeként Cs. T. Ezen a vállalkozáson kívül még tizenhárom hasonló iro­da dolgozik az országban, fel­adatuk csakúgy, mint a so­mogyiaké, eddig az áruértéke­sítésben merült ki. Ez a te­vékenység is nagyon hasznos volt, azonban az igény egyre inkább arra ösztönzött, hogy beszerzéssel is foglalkozzanak. Ebből a célból a közelmúlt­ban Balatonőszödön szerző­dést írtak alá az észak- és a dél-somogyi közös vállalko­zás vezetői a »-nagy TÄSZI«. azaz a Termelőszövetkezetek Áruértékesítését és Beszerzé­sét Szervező Iroda képvise­lőivel. Mint azt Bognár Jó­zsef, a választmány lett a szövetkezetben brigád­vezetőként dolgozom. Sok a munkám, hajnali négy órakor már indulok a sertés­telepre. Tudja milyen nagy örömet jelent látni a fejlődést, a gazdagodást? Esténként a pártmunka köt le. Harminchármán vagyunk a pártszervezetben, éppen most végeztem az adatok egyezteté­sével. Készülök arra, hogy a pártvezetőség-választáson szá­mot adjak arról, mit végez­tünk a legutóbbi választás óta, s milyen terveink vannak a jövőre. De úgy érzem, arról is számot kell adni, hogyan for­málódott át negyedszázad alatt községünk, s milyen mások lettek az emberek. Mert, hogy orvosi rendelő, orvosi lakás, óvoda, betonjárda és még sok más épülhetett, — s ebből je­lentős részt vállaltak társadal­mi munkában a község lakói —, ez jelzi azt a változást, amely itt Somogyszentpálon végbement Mindent persze szükségtelen fölidézni De be­szélni kell a nemrégen tartott kommunista vasárnapról, ami­kor szinte az egész falu meg­mozdult. Művelődési házat akarunk építeni, színháztermet, helyiséget teremteni a fiata­loknak, ahol tanulhatnak, szó­rakozhatnak. Jó volt látni, tudni, hogy ez az egész falu ügye. Ott voltak a KISZ-isták Bogdán Lajos titkár vezetésével, dr. Berényi Siabülüs-Szaimáf megyében még árad a Tisza. Tiszaber- cel, Rakamaz, Tiszadob és Záhony körzetében még sok ezren védik a gátakat, de a Szamos egy héttel ezelőtt víz­zel elárasztott területein már lassan visszatér az élet A Felső-Tisza vidékét ten­gerré változíatató folyók apadnak, és az ár elvonul a szatmári falvakból. Az embe­rek azonban csak később tér­hetnek vissza eddigi lakóhe­lyükre, mert a házak nagy ré­sze romos, illetve teljesen romba dőlt. Az árvízkárokat felmérő megyei bizottság csütörtökön tartotta meg első ülését Nyír­egyházán, és ezen a megbe­szélésen az eddigi helyszíni vizsgálatok alapján már meg­születtek az első hozzávetőle­ges adatok. Ezek szerint az elöntött negyvenegy szatmári községben a több mint 13 ezer lakásból mintegy ötezer sem­misült meg teljesen, 4 ezer lakást kell kisebb-nagyobb ta­tarozással lakhatóvá tenni Ahhoz, hogy falvaikba vissza­térhessenek a családok, nagy összegeket kell áldozni az újjá­építésre. Kizárólag a lakások helyreállításához és újjáépíté­séhez több mint egymilliárd forintra van szükség, de nagy károk ^»keletkeztek a mező- gazdaságban és az üzemekben is. kezdődik meg, ezt az erre létrehozott részleg végzi a szerződésben foglaltak szerint. Az új tennivaló abban áll, hogy a vállalkozás fonyódi és nagyatádi irodáiban — a szö­vetségi központokban —össze­gyűjtik a termelőszövetkeze­tek építőanyagra, műtrágyá­ra, gépre és egyéb anyagra vonatkozó igényeit, s elinté­zés végett mindezt továbbít­ják az országos TÁSZI-hoz. Az egyszázalékos lebonyolí­tási díj előnyösnek látszik, ezért is döntöttek a szerző­Sándor állatorvos, Pandur Ist­ván, Mezei János, Pálfi János, Hosszú Vendel és mások. Bon­tották a régi épületet, rendbe rakták a használható téglát. S ott lesznek, tudom, a hama­rosan kezdődő építkezésnél is, i hogy november 7-re a falak felhúzásával és a tetőszerkezet elkészítésével végezhessünk. Arról is számot adhatok, egyre többen érzik úgy, hogy a kommunisták soraiban a he­lyük. Két év alatt nyolc új párttagot vettünk fel. Nézze a nyilvántartó füzetet: Mezei Já­nos ács, Biczó László kőműves, Berta János fogatos, Beke Ist­ván tsz-elnök és a többi nevét Egyszerű emberek vala­mennyien, akik érzik és lát­ják, hogy nekik is részt kell vállalniuk azokból a feladatok­ból, amelyek megvalósításával szebbé, jobbá tehetjük az itt élő emberek életét. NEMCSAK KÉT ÉV, ne­gyedszázad munkáját kell most mérlegre tenni, hiszen éppen huszonöt esztendeje, hogy mi, kommunisták hozzá­láttunk az új élet megteremté­séhez, Voltak hibák, nehéz évek. Mégis úgy érzem, s ezt tapasztalhatják a somogyszent- páliak is, hogy a kommunisták pem kímélték erejüket, egészsé­güket, sokan fáradoztak azért, hogy a község lakói jobban, emberibben élhessenek. Elmondotta: Harangozó Gyula Följegyezte: Szalai László A legfrissebb fölmérés sze­rint a károk helyreállításá­hoz például 130 ezer köbmé­ter terméskő, 90 millió kis méretű tégla, 12 millió cse­rép és pala, 40 ezer tonna ce­ment, 18 ezer tonna égetett mész és még sok más építő­anyag szükséges. A megye en­nek a töredékét sem tudja előteremteni, mert építőanyag­ipara kevés ehhez, s hozzá még két téglagyárát súlyosan megrongált az ár. Pedig az árvíz sújtotta vidék újjáépíté­sét sürgősen meg kell kezde­ni, hogy a lakosság minél ha­marabb visszaköltözhessen fal­vaiba. Nagy munka vár a szabolcsi falvakat összekötő utakat, hi­dakat és vasútvonalakat ért hatalmas károk helyreállítá­sát végzőkre is. A fehérgyar­mati járásban az utak nagy része teljesen tönkrement, használhatatlan. A Mátészal­kát Fehérgyarmattal és Zajtá- val összekötő vasútvonalat például 13 helyen szakította át az áradat, nem egy helyen teljesen elmosta a vasúti töl­téseket, sok községben hasz­Megrendülve fogadta az egész ország, megyénk lakói is a Szabó les-Szatmár me­gyei elemi csapás hírét. S ha távol vagyunk is az ott élő emberektől, velük ér­zünk. Azokkal, akiknek az árvíz miatt ott kell hagyni otthonukat, s másutt, meg­értő, szerető embereknél menedéket kérni Tudjuk azonban, nem elég csak velük érezni, hiszen a fedél, otthon és élelem nél­kül maradt, az árvízzel való küzdelemre kárhoztatott em­bereknek segítségre, baráti támaszra van szükségük. Nehéz • megindultság nél­kül olvasni, hallani a társa­dalmi összefogás napról- napra megnyilvánuló híreit. Ékes bizonysága ez negyed- százados alapokon nyugvó nemzeti egységünknek, am:ly gyermeket és öreget, a mun­kapadoknál szorgoskodó és a nyugdíjból élő embereidet is összefogásra indítja. Ez vezette a Kaposvári Ruhagyár dolgozóit, amikor az eddigi egyéni adományok helyett most közösen vál­lalták, hogy egynapi kere­setüket, 150—160 000 forintot utalnak át az árvízkárosul­tak megsegítésére, azonkí­vül elküldték a Vöröske­resztnek ezer törülközőt. nálhatatlan a villany- és tele­fonhálózat is. Az ország segítsége már ezen a héten nagy erővel megindult az árvízkatasztrófa sújtotta vidékre. Nagy pénz­összegek, több vagon élelem és ruha, gyógyszer és ter­ményadomány érkezett és jön állandóan Szabolcs megyébe. A polgári védelem és más egységek most vizet fakaszta­nak a magyar találmányú és először itt kipróbált vízszűrő berendezés segítségével, de a kutakat is helyre kell állíta­ni, hogy az élet újra megin­dulhasson, csak ezután térhet­nek vissza elsőként a 20 és 40 év közötti férfiak. A Megyei Tanács illetékesei elmondták, hogy nagy örömmel vesznek minden segítséget, de elsősor­ban azt várják, hogy építő­anyagokat, gépeket, építőipari szak- és segédmunkásokat küldjenek az ország más te­rületeiről Szatmár községeibe. Ez ugyanis nélkülözhetetlen az újjáépítés megkezdéséhez, az élet megindulásához. Most vették a megyében a hírt, hogy a Várostervezési A Munkácsy Gimnázium, 111/A osztályának KJSZ-is- tái pedig 10—10 forintot ajánlottak fel zsebpénzükből. hogy segíthessenek. S pél­dájukat követi az egész is­kola.-Családommal együtt se­gíteni szeretnék egy több gyermekes árvízkárosult családnak. Egész nyárra el­vállalunk két kiskorú gyer­meket teljesen díjtalanul, lehetőleg egy családból való kistestvéreket. Ugyanenek .ct családnak ősszel ajándéko­zunk egy süldőt a gyermekik részére. Kérem, ha lehet, a tunyogmatolcsi tanács sür­gős válaszát — kocsimmal azonnal a gyermekekért me­gyünk —, hogy már vasár­nap velük együtt ebédelhes­sünk^ — írja a Guzslován család Siófokról S egyre, másra áradnák a Vöröskereszthez, szerkesz­tőségünkbe az összefogásról, az önzetlen segítségadásról érkező hírek. Szükség van, szükség lesz minden forint- ra, fillérre, hiszen . az elemi csapás súlyos következmé­nyét, a károkat ma még fel­becsülni sem lehet. De jó ér­zés tudni: az egész ország készen áll, hogy segítsen a bajba jutott embereken, s amennyire lehet enyhítsen az árvíz okozta szenvedése­Intézet és a Miskolci Tervező Iroda hozzákezdett a kataszt­rófa sújtotta területek közsé­gei részletes rendezési tervé­nek. kidolgozásához. A debre­ceni és a nyíregyházi tervező­irodák dolgozói társadalmi munkában vállalták a lakó­házak típusterveinek elkészí­tését. A helyi erőfeszítések is je­lentősek Szabolcsban, önkén­tes üzemi- és tsz-építőbrigádok alakultak. Ifjú mérnökök és technikusok, ifjú szakmunká­sok indulnak az újjáépítéshez, s vállalták ,egy-egy lakóház teljes rendbehozatalát, felépí­tését Szabolcsból és az ország más területeiről több ezer fia­tal jelentkezett a Szamos men­tén felállításra kerülő nyári KlSZ-építőtáborokba, s a kis­iparosok is jelentős részt kér­nek a Felső-Tisza vidékéneik ú j j átér em téséből. A lakóházak mellett folya­matosan kerül sor1 a mező- gazdasági és ipari üzmek, a vállalatok, kisipari szövetkeze­tek s intézmények, iskolák ás kultúrházak felépítésére is. E. 1 elnöke dés megkötése mellett Szerződés a TÁSZI-val elmondta, a beszerzési tevé­kenység gyakorlatilag ezután Sz. L. Visszatér az éi©taaB Megkezdték az árvízkárok felmérését és a helyreállítási munkákat Szabolcs-Szatmárban A honvédség műszaki alakulata! és a helyi férfilakosság megkezdte az árvíz okozta ro­mok eltávolítását Jánkmajtison SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap* 1978. május ZL i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom