Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-09 / 82. szám
A Len in-era i enáríum megünneplésére készülnek Fonyódon (Tudósítónktól) Fonyódon olyan politikai rendezvénysorozatot állítottak össze, amely nem csupán megemlékező ünnepség, hanem nevelő-iskola is. Bemutatja Vlagyimir üjicset, mint embert, forradalmárt, politikust és tudóst, és megkülönböztetetten szól a gyermekekhez és a felnőttekhez, tudományosan a szakemberekhez, a magas szintű ideológiai oktatásban részvevőkhöz. A rendezvények során előadást tart Sun Károly, a Marxi zmus- Lenini zmus Esti Egyetem igazgatója is. A középiskolai megemlékezéseken kivül az általános iskolások járási szellemi vetélkedőn döntik el, ka tud többet Leninről. * 10 Mennyit agitáljon a vezető'( Mostanában számon ke- I hogy a vezető a rideg tárgyilagosság megtestesítője, s érzőnk az erélyt, a határozottságot egyes vezetőktől. Tegyük hozzá, joggal, mert néhol valóban megfeledkeznek erről a fontos vezetői tulajdonságról. Az egyértelmű döntésről, a határozott igen vagy nem kimondásától főként a kényes személyi kérdéseknél húzódoznak. Fegyelmezni, a feladatok elvégzését számon kérni. felelősségre vonni, valalút előléptetni vagy leváltani, a produktummal arányosan differenciáltan juta Imazni és bért emelni valóban nem könnyű, mert találkozik az érintettek, vagy éppen a passzív kívülállók érzékenységével. De a legkényesebb ügyekben is az egyszemélyi felelős vezetők joga és kötelessége a határozott döntés. Mindez persze nem jelenti. Rét- és legelőjavítási tervek a marcali járásban Csima Sándort, a Marcali Járásit Tanács mezőgazdasági szakfelügyelőjét kérdeztük meg a járás rét- és legelőjavítási terveiről. Először a már meg- valósultakról beszélgettünk. — 1964 óta állami támogatásban részesül a legelőfejlesztési munka — mondta Csima Sándor. — így 1964-ben a marcali járásban hétszáz holdon folyt területjavitás, 700 ezer forint állami segítséggel. Ettől kezdve minden évben végeztek ilyen munkát néhány szövetkezetben. Egyre nagyobb területen, s ennek arányában egyre nagyobb támogatással. 1969-ben 890 hold munkálatai 740 ezer forint támogatásban részesültek. A járásban 9617 hold rét és 10 673 hold legelő van. öt termelőszövetkezet gyepterületét jelölték ki az idén javításra. A k-étbélyi Aranykalász, a marcali egyesült Vörös Hajnal, a mesztegnyói egyesült Ladi János, a pusztakovácsi Egyesült Erő és a somogyzsitfai Hunyadi Termelőszövetkezet 1260 holdján kezdődnek meg a munkálatok 960 ezer forint állami támogatással-t— Járásunkban léét szaktanácsadó segíti a tervezőmunkát — tájékoztatott Csima Sándor. — A keszthelyi Agrártudományi Főiskola adjunktusa, Eckert István és a Somogy menyei Állattenyésztési Felügyelőség illetékese. A munkálatok 1394 000 forintba kerülnek. A szövetkezetek- 418 000 forint értékű munkát vállaltak saját erőből Ezekben a mező- gazdasági üzemekben már vízrendezett területek vannak. Ez volt az egyik előfeltétele a támogatásnak. Az öntözést is biztosították. A tervekről még annyit, hogy az előírt normák alapján készülteit, s főleg a gveoánolási, a karbantartási, a rjűtrágvázási és a gyomirtási munkákat határozzák meg. Az év minden időszakára kijelölték az elvégzendő feladatokat. December közepére ezeket teljesíteni kell. ez, is az állami támogatás feltételei közé tartozik, az ide vonatkozó rendelet ugvanis kimondja: »A kijelölt mezőgazdasági üzemek »•észére n v\í5 * ott ártámogatás a jóváhagyott fejlesztési tervben meghatározott feladatok hiánytalan elvégzése esetén számolható el.« — Milyen lemérhető hatása lesz a rét- és legelő javításnak? — Egyrészt az állattenyésztés fejlődését vonja maga után. Lehetővé válik ugyanis a korszerű, villanypásztoros legeltetés. A tejhozam is nő. 1965- ben tehenenként átlagban évi 1741 liter volt a tejtermelés. 1969-ben már 2289 litert fejtek egy-egv állattól. Ehhez a szép eredményhez nagymértékben járult hozzá a területek javulása. A másik fontos dolog: a rételcről a javítás hatására több és minőségileg is jobb széna takarítható be. Évtizedes elmaradást kell behoznunk. Bokrokkal, cserjékkel, gazzal borított területet tisztítottak meg ezekben a szövetkezetekben. Most már adott a lehetőség a műtrágya fokozottabb felhasználására. — Hogyan ösztönzi a mező- gazdasági osztály a gyepterület javítására azokat a szövetkezeteket, amelyek nem kaptak az idén állami támogatást? — Éppen most fogalmaztuk meg a felhívást Nemcsak tsz- elnököknek küldjük él, hanem a közigazgatási vezetőknek és a körállatorvosoknak is. Ebben a gyomtalanítás jelentőségére hívjuk föl a figyelmet. A lehetőségekhez mérten műtrágyázzanak is a mezőgazdasági üzemek a rét-legelő területeken. A kutakat javítsák ’ki, majd fertőtlenítsék a vizet Végezzék el a tisztító kaszálásokat is. A megyei tanács 3/1964-es rendélete alapján állapítsák meg a fűbéreket. A legelógazdálkodási operatív bizottságok minden faluban tartsak meg a kötelező legelőszemléket A felhívás indokolt, mert sajnos a mezőgazdasági üzemek néha elfeledkeznek ezekről. Lesko László ketlen a hangulatra, a személyes indulatokra. Aligha érthetünk például egyet azzal a helyenként jelentkező véleménynyel, hogy a vezető ne agitáljon, az ő feladata kizárólag a döntés, az utasítás és az ellenőrzés. Csak a sokoldalúan megalapozott, meggyőződéséé vezetői vélemény lehet a helyes döntés alapja. S aki tudja, mit és miért csinál, az elhatározásait felreérthetetlenül meg is tudja indokolni. S ezt az indokolást — feltéve, ha nem rutinfeladatról van szó — joggal elvárják minden főnöktől közvetlen munkatársai, s az irányítására bízott kollektíva tagjai. A vezető meggyőző tevékenysége tulajdonképpen már a döntés előkészítésének időszakában kezdődik. Élénk vitában, érvek és ellenérvek pergőtüzében alakul ki a vezető határozott véleménye. S e vélemény helyességének egyik próbaköve az ellenvéleményt valló munkatársak meggyőzése. még a döntés meghozatala előtt. A tanácsadó, testület, az egyszemélyi döntést előkészítő apparátus akkor segíti a főnök munkáját, ha bátran vitába mer szállni vele, s akkor árthat neki, ha mindenben egyetértését, helyeslését keresi. Az elvek előkészítő érveket is szolgáltatnak a későbbi elhatározás indokolásához, elfogadtatásához. Ahol nincsenek ilyen viták, a vezető könnyen eltájolhatja magát, s hibás döntés eseten is hisz saját csalhatatlanságában. Időnként még glóriát is képzel a feje fölé, s kinyilatkoztat, mint hajdan a próféták, vagy ellentmondást nem törően parancsot osztogat, akár a zsoldosvezér. Mind a parancsuralom, mind a kinyilatkoztatás a szellemi gyengeség, a bizonytalanság, az érvek hianyá- ■ nak a jele. Persze, nem kell mindent megmagyarázni, hiszen a dolgozó nem kisdiák, és a vezető sem tanító. Vannak nyilvánvaló igazságok — mint a matematikában a 2x2=4 —, amit feltételezhetően mindenki ismer. Ilyen például, hogy a fizetésért dolgozni kell, hogy a munkáért felelősseget vállal a végzője stb. A napi munka kiadása vagy számonkérése aligha igényel minduntalan időrabló dagályos magyarázatot a közvetlen munkahelyi vezetőktől, például a művezetőkOszlopóriások, nyílászárók készülnek Lengyeltótiban Nyílászárokat, vaaszerkeze- * monstrumaihoz hasonlóak. Páteket gyártanak a Kaposvári Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat A számú, lengyeltóti állomásán. — A nyílászáró szerkezetek szakkifejezés ajtókat, ablakokat, portálokat jelent a hétköznapi nyelven — mondja Balogh László főmérnök, aki végigvezet bennünket az üzemen. — 1970-ben az évi kapacitásunk harmincmillió forint. Kétszázharminc dolgozót foglalkoztatunk. Van lakatos-, daraboló-, forgácsolóműhelyünk. De bontótelepünk és gépkocsi- szerelő-műhelyünk is. A bontótelepen a selejtezett gépek alkatrészeit mentjük meg. Az egész ország területéről kaptunk már megrendeléseket Csak néhány várost említek: Kalocsa, Baja, Budapest. Fontos munkáink egyike a Balaton partján épülő Delta étterem vasszerkezetének és nyílászáróinak elkészítése. Szép munkának ígérkezik a Számítás-ügyvitel technikai Vállalat székházának vasszerkezete is. Fényszoróoszlopokat rendelt tőlünk a Budapesti Villanyszerelő-ipari Vállalat A műhelyek közötti térségen meg is mutatja ezeket Körülbelül harminc méter hosz- szúak, a Népstadion vilagitólyaudvarokosn látjuk majd viszont a lengyeltóti oszlopokat — Június harmincadikán egy új, 1200 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokban is megkezdődik a munka — folytatja Balogh László. — Ez majd lehetővé teszi a szakosítást Tervezzük festő- és elo- xáJómühély létesítését is. tői. De a vállalati vezetésben már kevesebb az ilyen ismétlődő rutinelem, és sokkal több a kialakult gyakorlatot megújító kezdeményezés, vállalkozás, amely a nyilvánosság ítélőszéke előtt vizsgázik igazán. Ilyenkor a vezető kiáll és elmagyarázza, hogy miért vájt döntése szükségessé. Kritikus ügyekben pedig- eleve kéri is az érintettek véleményét, javaslatát, támogatását. így a jól előkészített döntés nem hat meglepetésként, sőt az agilis dolgozók saját javaslatuk megvalósulását látják benne. A dolgozókkal egyetértésben könnyebben — úgyis mondhatnánk, hatékonyabban — lehet vezetni, mint ellenükre. Ezért a döntés sikeres végrehajtásáért is érdemes az ügy számára minél több, a végrehajtásban részt vevőt megnyerni. De a szocialista tulajdon lényegéből is következik, hogy figyelni kell a dolgozók, a «-részvényesek« véleményére, szavára. Kívánatos minél több részvényes szavazatát elnyerni, ha abszolút egyetértésre nem is lehet törekedni. Nem tekinthetjük ezért a vezetői döntések lényegének, hogy azok egy az egyben a közvélemény elvárásait tükrözzék. Sokkal, inkább az ejőrelátást. Olyankor is dönteni kell, ha sokan — vagy a hangadók közül sokan — akár pillanatnyi, akár vélt érdekek alapján ellenzik. Ilyenkor különösen nélkülözhetetlen a meggyőző szó, az érvelés, az összefüggések, a távlatok ismertetése. Persze, azok sem élhetnek vétójoggal akiket nem lehet meggyőzni. A feladatok. a döntések végrehajtása kötelező. Az agitációt végül is határozottság és erély váltja fel mindazoknál akik nem állnak a pontosan, szépen cselekvők közé. K. J. MAI KOMMENTÁRUNK Példák Mezőgazdaságunk nehéz helyzetben van ezen a tavaszon. Es különösen így va.n ez Somogybán, ahol talán az országos átlagnál is több munka maradt el ősszel; az átlagosnál is bonyolultabb, ösz- szetettebb feladatokat kell elvégezni, méghozzá igen rövid idő alatt- Találkoztam bizakodó véleménnyel és találkoztam kétkedéssel, aggályoskodással. Volt, aki papírral, ceruzával azt számolgatta, hogyan is lehet megbirkózni a temerdek munkával, es volt, aki azon töprengett, ».hogyan kellett volna az ősszel«, hogy ez a nehéz helyzet ne következzen be. Emberek vagyunk- Különbözők. Személy szerint én azok nézetét osztom, akik a maga valóságában látják a. tennivalók sokaságát és sem elbizakodottak, sem elkeseredettek. Nem az elmúlt őszi hónapokon törik a fejüket, hanem most egyetlenegyet látnak: az adott körülmények között mit kell tenni. Mit kell tenni, hogy ne a nehézségek, hanem a munkálkodó ember kerekedjen felül. Hiszen nemez az első eset, hogy a földet művelők és a gazdálkodást irányítók feje fölött felhők tornyosulnák, s úgy »összejön minden«, hogy szinte ember- fölöttinek látszik a kivétető út megkeresése. Nem az első eset, és nem egy szép példa van arra, hogy tiszta, őszinte akarattal, hogyan lábalt ki győztesen — nemegyszer Lalán a mostaninál is nehezebb helyzetből — a mezőgazdaságban dolgozó ember. Igen, vannak példák, Eszembe jut egy idős parasztember, aki csak úgy beszélgetés közben elmesélte, hogy óra egyszer igen megharagudtak az asszonyok, amikor együtt kapáltak. Csak azért,' mert nem engedte, hogy délelőtt tizenegykor elvonuljanak a fa alá ebédszünetet tartani. »Én, kérem, megtanultam a rendet, a fegyelmet. Ha a régi világban szükség volt arra, hogy kidolgozzuk a napot, hogyne lenne szükséges most, amikor magunknak dolgozunk!« — És amikor ebéd után elsőként fölkelt, szó nélkül követték a többiek. Haragudtak? Talán csak egy pillanatig. Hiszen érezték, tudták, igaza van ennek az idős embernek. Es újra latom azokat, akikkel nem is olyan régen talán a legnehezebb hónapokat, a szövetkezet megalakulását követő hőskort idézgettük föl, A lovakat cserélgették napközben, mert, kimerültek — de az ember nem fáradhatott eU.. A helytállásnak sok szép példájával lehet találkozni. S ezek az emberek itt élnek közöttünk, ki elfáradt öregen, ki pedig még alkotó, munkál- líodó dolgozóként. Most ismét nehéz helyzetben vagyunk. S míg birkózunk, hadakozunk a gondokkal, nehézségekkel, bajokkal — jussanak eszünkbe ők. Vegyünk példát róluk! V. M. MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖRÖK „ Permetezési terv a professzor r SOKKAL TÖBBEN jöttek j zetí. Nemesdeden érdekes száel, mint máskor. Megvoltunk talán háromszázan is. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem egyik professzora tartott előadást Amikor a permetezésről kezdett beszélni látom ám, hogy ingatják fejüket az emberek. Nem is bírták megállni sző nélkül Ó, processzor űr — mondták —, mi már nem ilyen módszerekkel dolgozunk. Hogy lenne meg így a háztáji exporttervünk? A professzos csodálkozott Aztán, amikor megmutatták az éves permetezési tervet a szakkör tagjai, azonnal eltett egyet a jegyzetei köze. Nehéz lenne leírni az arcokat, milyen öröm és büszkeség ragyogott rajtuk.« Böröcz Ottónénak, a nemes- dédi művelődési ház vezetőjének szavait idézem. A permetezési tervet férje, Böröcz Ottó pedagógus, a művelődési házban működő gyümölcstermesztő szakkör tagja állította össze. A szakkört pedagógustársa, Végh Péter vamokkal dicsekedhetnek a falu lakói: 13 vagon exportgyümöl- csot szállítottak el a múlt évben csak a háztáji gyümölcsösökből Nem csoda hál ha igen népszerű a gyümölcstermesztő szakkör is, amely nem olyan régen alakult. De tulajdonképpen klubszerűén már évek óta összejárnak a művelődési házban a gyümölcsös gazdák. Többségük tsz-tag, de van közöttük orvos, tanár és tanácsi dolgozó Is. Különös lelkesedéssel mondhatnánk megszállottsággal vitatkoznak a tagok a gyümölcstermesztésről MIRŐL BESZÉLGETNEK? Egész évre kidolgozott terv' szerint a korszerű permetezésről gyümölcsápolásról metszésről, talajművelésről stb. A szakköri tagoknak szakmai könyvtáruk van otthon, nemegyszer a legfrissebben megjelent . könyvekkel is vitába szállnak. Tudományos megalapozottsággal kutatják az olcsóbb és gazdaságosabb alma-, őszibarack- és körtetermesztési módszereket. A tsz eredményein is meglátszik, hogy tagjai szabad idejük nagy részében szakmai műveltségüket gyarapítják a gyümölcstermesztő szakkörben. Kutatómunka a asőlésvetben Kéthely jóval népesebb község, mint Nemesdéd. A termelőszövetkezet is nagyobb területen gazdálkodik. Tagjai — hasonlóan a nemesdédiekhez — szeretnek sokkal többet tudni szakmájukról mint ami mindennapi tennivalójuk. mm A harminc méter hosszúságú oszlopmonsfcram elemeit szerelik. községi művelődési házban negyedik éve két mezőgazdasági szakkör is helyet kapott. A szőlészeti szakkör munkáját Kalmár Gáspár agronó- mus vezeti. Tjz előadást, vita- . témát jelöltek meg az idei mű- A velődósi évre. A termelőszövetkezet külön területet adott a szakköröknek kísérletezésre. Itt kísérik figyelemmel egyebek között, melyik szőlőfajta a legalkalmasabb a nagyüzemi telepítésre. Gondosan végzik a termásszőlő évi talaj munkáit és tápanyagutánpótlását. A MÁSIK A GYÜMÖLCSTERMESZTŐ szakkör, amelyet Rumi Lajos brigádvezető irányit. A szakkör tagjait főleg az őszi- és a kajszibarack gazdaságosabb termesztése érdekli A kéthelyi szakkörök magas színvonalon keresnek választ a gyümölcstermesztés fontosabb kérdéseire. Rendszeresen tanulmányi kirándulásokat szerveznek, közösen gyarapítják szakmai könyvtárukat is. A művelődési házban és a »tangazdaságban« is korszerű fölszereléssel dolgozhatnak. A hasznos tevékenység tartja ösz- sze a csoportokat évek óta. Bán Zsuzsa SOMOGYI NÉPLAP *H**frrt*fc iH« ^ 3
