Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

BMtCSII SZÁMVETÉS Sok goad, feladat várta Győrffi Kálmánt, amikor egy évvel ezelőtt Bélavárról Ba- bócsára került, s az itteni pártszerveztek csúcsvezetősé­gének a titkára lett. Most, amikor arra kérem, készítsünk együtt számvetést az egy esz­tendő munkájáról, ismét csak a megoldásra váró, a sürgető tennivalókról szól elsősorban. — Arra törekedtem, hogy a tsz és a tanács vezetőivel olyan együttműködést alakít­sunk ki, amelyik lehetővé te­szi a három egyesített tanács, a tsz és a pártszervezet — Babócsa, Somogyaracs, Rinya- újnép — eredményes irányí­tását. Ebben jő segítőtársam volt Kántor Káróly tanács- és Läufer Imre tsz-elnök; nekik ugyancsak ez volt az első és legfontosabb céljuk. Sikerült a közös terveknek megnyerni a tagságot, javultak a tsz gaz­dasági eredményei, fejlődött és fejlődik mindhárom község, és ennek érdekében dolgozunk a jövőben is. Határozott állásfoglalás Így elmondva nagyon egy­szerű. Ám nem volt az, ami­kor azt tapasztalták, hogy nemcsak a községek között, de még a községeken belül is eltérő a szövetkezeti tagság jövedelme. A tsz vezetősége határozott fellépesének ered­ménye, hogy ez ma már nem zavarja az egyesült szövetke­zet tagságát a közös célok el­érésében. Előfordult a múlt évben, hogy az asszonyok már ki­mentek a határba, ám ott ki­jelentették, hogy nem hajlan­dók a kapálást azért a nor­máért végezni, melyet a töb­biek kapnák, s üzentek a tsz vezetőinek, menjenek a hely­színre, mert tárgyalni akarnak velük. A tsz vezetői eleget is tet­tek ennek, de tárgyalás he­lyett azt közölték, hogy csak anyit kaphatnak ezért a mun­káért, mint a többiek. A «-fel­háborodott« asszonyok cikkor hazarohantak, másnapra azon­ban a brigádvezető a munka megkezdését jelenthette. Ez az eset meggyőzte a tag­ságot, hogy a vezetőség hatá­rozott és következetes. Vala­mennyiük érdeke, hogy az utasításokat a legjobb tudá­suk szerint hajtsák végre. Ek­kor határozták el, hogy vala­melyik vezető mindennap be­szélget az emberekkel, szoro­sabb kapcsolatot tartanak Hatezer holdon gazdálkodik az egyesített szövetkezet, a tagság száma csaknem nyolc­száz — igaz, sok az idős em­ber —, a jövedelem felét az állattenyésztés adja. Évente 2000—2500 hízott sertést és 250—300 hízott marhát érté­kesítenek, a kavicsbányájuk bevételéből is jelentősen nő a közös jövedelem. Legfontosabbnak az állat- tenyésztés fejlesztését tartják. Erősíteni a pártalapszervezeteket Most, amik . - ez szóba kerül, Győrffi elvtárs megjegyzi: — Tavaly későn ébredtünk fel. Sokat töprengtünk azon, igénybe vegyük-e a hetven­százalékos állami támogatást, s addig-addig tanakodtunk, amíg kicsúsztunk a határidő­ből. Pedig enélkül nehéz lesz a mostani egy tagra jutó évi 14 500 forint jövedelmet to­vább növelni. Felelősség három falu sorsáért De nemcsak ez jelent gon­dot Körültekintően, megfon­toltan kell dönteniük, amikor szóba kerül, hogy a rendelke­zésükre álló községfejlesztési alapot melyik községben és mire használják fel. Igaz, Ba­bócsa a központ és a legna­gyobb — 2358 lakosa van —, de a 201 lakosú Rinyaújnép- nek és a 357 lakosú Somogy- aracsnak is vannak jogos igé­nyei. Végre megépül a rinyaúj- népi bekötő út. Másfél kilo­méter hosszú lesz, két hidat építenek, a munkát jövőre fe­jezik be. Könyvtárat is kap a falu. Somogyaracson a köz­épületek — köztük az orvosi rendelő — tatarozását fejezik be. Babócsán a község képé­nek kialakításán, utcák, terek parkosításán, a fürdő fejlesz­tésén, új lapótelep kialakítá­sán fáradoznak. Tavaly peda­gógus ikerlakást, a fürdőnél kabinokat építettek, s a par­kosításra több tízezer forint­nyi társadalmi munkát fordí­tottak. — Az a törekvésünk, hogy Babócsán alakuljon ki a tár­sadalmi és kulturális élet köz­pontja. Nincs azonban e célra megfelelő épület, mert a je­lenlegi művelődési ház szinte használhatatlanná vált. Ez gá­tolja a KISZ tevékenységét — mindössze 26 fiatal van az if­júsági szervezetben —, s emiatt van megszűnőiben a fo­gyasztási szövetkezet eddig jól működő kamarakórusa. Nincs a pártszervezetnek sem alkal­mas helyisége. Ezen még az idén szeretnénk változtatni. Szinte nem is volt az utóbbi három évben olyan vb- vagy tanácsülés, amelyen a művelő­dési ház dolga ne szerepelt volna. A legtöbben javasolták, hogy építsenek újat, csupán pénz nem volt- Most olyan döntés született, amely szerint lebontják a tetőszerkezetet — a tsz ad faanyagot, ácsokat, el- szállíja az anyagot, a palát megvették — s a tanács építő­brigádja községfejlesztésből és társadalmi hozzájárulással az idén elvégzi a munkát, használhatóvá teszi a műve­lődési házat. Sokféle munkát végző és sokfelé dolgozó emberek lak­nak Babócsán. A tsz-ben 400- an tevékenykednek, többen vasúti, szövetkezeti alkalma­zottak, s más községekben, fő­leg Barcson dolgoznak. Ez a tény, valamint az, hogy So­mogyaracs és Rinyaújnép la­kóinak jövőjéért is közös fele­lősséggel tartoznak, megköve­teli, hogy erős, a feladatokat helyesen látó pártszervezettel rendelkezzenek. —• Pártépítő munkánkkal nem lehetünk elégedettek. Ta­valy ugyan öt új kommunistá­val gyarapodtunk, az idén vi­szont még egyetlen tagot sem vettünk feL A pártkongresz- szusra készülve ezt tartjuk legfontosabbnak, főleg a so- mogyaracsi és a rinyaújnépi kommunisták sorait szükséges erősíteni. E számvetésből, beszélgetés­ből kitűnt, hogy akadnak még gondok, de a csúcsvezetőség titkára, Győffi Kálmán helye­sen látja a rá és a pártszerve­zet többi .kommunistájára váró feladatokat. S zalai László Kacsafarm Néhány éve alakult ki ez az. ágazat, és ma már az egyik legjelentősebb bevételi forrá­sát jelenti a Balatoni Halgaz­daságnak. Itt a balatonlellei kerületben — ahogy Tóth Mihály ágazatvezető tájékozta­tójából kitűnik —. tulajdon­képpen a baromfiágazaté ma • már a vezető szerep. Csendes és szép vidék ez. A látogató nemcsak abban gyö­nyörködhet, ami már megvan, hanem eszre kell vennie, lát­nia kell azt a nagyarányú fej­lődést, aminek nyomán egy valóban korszerű telep képe bontakozik ki. Egy Hunnia-ne- velő készen van, mellette most épül újabb kettő. Jövőre a meglévő tízgépes keltetőhöz egy másik ugyanekkora épül. — Bebizonyosodott — mond­ja Tóth Mihály —, hogy a ka­csa és a csirke jól megfér egy­más mellett Már úgy értem, hogy az épületeket jobban, gazdaságosabban ki tudjuk használni, ha mindkettővel foglalkozunk. És sorolja az elgondoláso­kat: még ebben az évben öt­ezres Hybro baromfitörzset ál­lítanak be, így nemcsak a ka­csa-, hanem a csirkekeltetést is maguk végzik. — Tavaly 180 000 pecsenye- kacsát értékesítettünk, az idén kétszázezret tervezünk, és mel­lette 150 0000 pecsenyecsirkét, A húskombináttal jó partneri kapcsolatunk van. Kimondot­tan iperszerűen megy itt a ter­melés, előre meghatározott, pontos rotációban szállítunk. Héthetes korban 2—2,5 kilós súlyban értékesítjük a kacsá­kat Még sárga színűek, 18—20 naposak a kacsák, amikor ki­kerülnek a tóra. — Ez a tavasz? Hm... Hát egy kicsit nehéz volt. Gondol­kodtunk is, kéne keresni vala­Benin a keltetőben egy műszakban három asszony dolgozik: Bognár Ferencné, Körmendi Lajosné és Velez Istvánná. Cse­rélődnek a tálcák, Bognárné begyakorlott,, gyors mozdula­tokkal végzi a lámpázást. Az előnevelőben. Most kéthetesek ezek a sárga apróságok, de négy-öt nap múlva már kikerülnek a tóra. A törzsállomány. Háromezer-nyolcszáz hófehér kacsa — nyolcvan-nyolcvanegy százalékos a tojástermelésük. mi szabót, aki hajlandó vala­mi Ids ruhát varrni a kihelye­zett kacsákra. Mert bizony so­káig hűvös volt A tavak vízén csaknem hu- szonkilencezer kacsa lubickol. Ez lesz az első szállítmány a hónap utolsó napjaiban. De az. elonevelőben már ott virgonc- kodik a »-váltás*, és benn a keltetőben már bújnak a to­jásból a sárga, pelyhes apró­ságok. Pontos rotáció, iparszerü tar­tás — igen, így érdemes. Já­rom a telepet. A szeszélyes, kissé goromba szél a kabátom­ba kapaszkodik. Nincs idő ez­zel törődni örömet keltő és sok a látnivaló... V. M, Vita kezdidött a Pártélet májast számáhan A termelékenység növelésére törekednek Nyolcvannal kevesebb a létszám Kevesebb alkalmazott — Új ösztönzési forma a villamossági gyárban A Partelet májusi számá­ban megemlékezik május 1- ről, valamint a fasizmus felett aratott győzelem 25. évfordu­lójáról. A pártmunka idő­szerű kérdései című rovatban Gál László, a SZOT titkára a gazdaságirányítás reformjának a munkaversenyre gyakorolt hatását elemzi. K. Nagy Sán­dor, a TOT főtitkára a ter­melőszövetkezeti zárszámadá­sok mozgalmi és gazdaságpo­litikai vonatkozású tapaszta­lataiból szól írásában. A KB ifjúságpolitikai határozatához kapcsolódik Szabó János cikke, amely az ifjúság he­lyes megítélésével, az ezzel kapcsolatos vitákkal foglalko­zik. Két írás nyújt segítséget az aktuális nemzétközi kérdések megértéséhez és helyes ér­telmezéséhez. Garat Róbert a közel-keleti eszkalációt tekinti át, Sütő Gábor pedig a La­tin-amerikai forradalmárok harci módszereit értékeli az osztályharc tükrében. A megyei irányítású tomeg­propaganda tartalmi és szer­vezeti problémáit elemzi ár. Szatmári Miklós, a KB osz­tályvezetője. A közelgő köz- művelődési konfereciához kap­csolódik Füleki József írása a népművelés eddigi útjáról és az új körülmények között megáldandó feladatokról. A májusi szám közli a különböző színtű pártszervekre és párt- szervezetekre, valamint azok titkáraira és hatáskörére vo­natkozó irányelvtervezetet, kérve ahhoz a pártmunkások hozzászólását. A folyóirat hasábjain megkez­dődött a vita az előző számban közölt: A kommunistákról cí­mű írás felett. A májusi szám két véleményt közöl a Párt- szervezeteink életéből című ro­vatban, többek között a Fe­jér megyében élő nemzetisé­giek helyzetéről, a jásziványi pártszervezet tevékenységében fellelhető problémákróE A Győri Vagongyár és több más üzem pártszervezetének mun­kájáról is jelennek meg cikkek. A KILÉPŐK helyett sem vettek fel ebben az évben új munkaerőt a Kaposvári Villa­mossági Gyárban. Ennek az in­tézkedésnek is része van ab­ban, hogy a decemberinél 70— 80 emberrel kevesebbet foglal­koztatnak. A műhelyekben azoknak a munkáját is felül­vizsgálták, akiknek — saját hi­bájukból — hosszabb időn ke­resztül alacsony volt a telje­sítményük, s képességeiknek jobban megfelelő munkahely­re irányították őket- — Ezekre az intézkedésekre a termelékenység javítása ér­dekében feltétlenül szükség volt — mondta Szerecz László igazgató. — Törekedtünk arra is, hogy a gyáron belül az al­kalmazottak és az improduk­tív munkát végzők aránya csökkenjen: az osztályvezetők­re hárult a feladat, hogy felül­vizsgálják munkaszervezésü­ket, s a fölösleges embereket átadják a termelést végzó mű­helyeknek. Nem volt könnyű munka ez, mert nem minden vezető értette meg az intézke­dés szükségességét, de a gyár, a közösség érdekeit az egyén érdekei elé kellett helyezni. Ahol a jobb munka érdekében indokolt volt a létszámnöve­kedés, ott azt is megtették. A termelékenység növelését célzó intézkedésekhez jó ala­pot teremtett a Villamos Be­rendelés es Készülék Művek valamennyi gyárára érvényes központi intézkedés. A kapos­vári gyárban is a tavalyi ár­bevételt tekintik bázisnak, ehhez állapították meg a múlt évi átlagos létszámot és a bér­tömeget. A jobb munkaszerve­zésre, a termelékenység növe­lésére pedig úgy ösztönöznek, hogy a tavalyinál nagyobb ter­melés esetén minden egymillió forint után adnak 36 000 forint bért. Ez egyharmada annak a bérnek, amellyel a múlt évben egymillió forint értékű több­letterméket állítottak elő. A tavalyi bérszínvonalat alapul véve az idén több terméket nagyobb létszámmal is elő le­hetne állítani, de a gyár, s ezen belül az egyes műhelyek akkor is megkapják a bértö­meget, ha kevesebb emberrel végzik el a munkát. Így töb­bet tudnak fizetni, jobban ösz­tönöznek, s magasabb lesz az egy emberr e jutó termelési ér- ték­Egyszőval nő a termelékeny­ség. — A múlt évben 1925 volt az átlagos létszámunk. Decem­berben azonban több mint két­ezer embert foglalkoztattunk. A munkaügyi intézkedések ha­tására most 1910 a létszámunk, s ezt tartani is akarjuk. Mind­ez természetesen nem jelenti azt, hogy év közben nem ve­szünk fel munkásokat, hiszen — többek között — az idén végző ipari tanulóinkat is fog­lalkoztatni akarjuk, de az ed­digieknél sokkal átgondoltabb, következetesebb létszámgaz­dálkodásra törekszünk. A termelékenység javítását nemcsak ez, hanem a bérpoli­tikai intézkedések is szolgál­ják. A gyár negyvenhárommil- lió forintos bértömege a ta­valyi létszámnak, az 1925 em­bernek átlagosan 22 000 forint bért jelent. (Három évvel ez­előtt — 1966-ban — a gyár átlagbére 17 000 * forint volt.) Az idei 6,9 százalékos bérfej­lesztést módjában áll a gyár­nak a korábbinál ösztönzőbben felhasználni. Alapbérként csalt a 35 százalékát osztják ki, a többit különböző ösztönzőkre és mozgóbérre tartalékolják- Ez lehetőséget teremt arra, hogy a múlt évinél több ter­melés 60—65 százalékát ne lét­szám-, hanem termelékenység növeléssel és műszaki intézke­désekkel érjék eh De ez a bér- elosztási rendszer lehetőséget teremt arra is, hogy maguk a műhelyek rendelkezzenek a pénzzel, s használják fel a leg­célravezetőbben feladataik megoldásához. AZ ELSŐ negyedévi intéz* kedések hatását természetesen csak hosszabb idő után lehet reálisan értékelni. Kereza Lnne soMOGsi néplap Vasárnap.; 1979, április *

Next

/
Oldalképek
Tartalom