Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-26 / 97. szám
BMtCSII SZÁMVETÉS Sok goad, feladat várta Győrffi Kálmánt, amikor egy évvel ezelőtt Bélavárról Ba- bócsára került, s az itteni pártszerveztek csúcsvezetőségének a titkára lett. Most, amikor arra kérem, készítsünk együtt számvetést az egy esztendő munkájáról, ismét csak a megoldásra váró, a sürgető tennivalókról szól elsősorban. — Arra törekedtem, hogy a tsz és a tanács vezetőivel olyan együttműködést alakítsunk ki, amelyik lehetővé teszi a három egyesített tanács, a tsz és a pártszervezet — Babócsa, Somogyaracs, Rinya- újnép — eredményes irányítását. Ebben jő segítőtársam volt Kántor Káróly tanács- és Läufer Imre tsz-elnök; nekik ugyancsak ez volt az első és legfontosabb céljuk. Sikerült a közös terveknek megnyerni a tagságot, javultak a tsz gazdasági eredményei, fejlődött és fejlődik mindhárom község, és ennek érdekében dolgozunk a jövőben is. Határozott állásfoglalás Így elmondva nagyon egyszerű. Ám nem volt az, amikor azt tapasztalták, hogy nemcsak a községek között, de még a községeken belül is eltérő a szövetkezeti tagság jövedelme. A tsz vezetősége határozott fellépesének eredménye, hogy ez ma már nem zavarja az egyesült szövetkezet tagságát a közös célok elérésében. Előfordult a múlt évben, hogy az asszonyok már kimentek a határba, ám ott kijelentették, hogy nem hajlandók a kapálást azért a normáért végezni, melyet a többiek kapnák, s üzentek a tsz vezetőinek, menjenek a helyszínre, mert tárgyalni akarnak velük. A tsz vezetői eleget is tettek ennek, de tárgyalás helyett azt közölték, hogy csak anyit kaphatnak ezért a munkáért, mint a többiek. A «-felháborodott« asszonyok cikkor hazarohantak, másnapra azonban a brigádvezető a munka megkezdését jelenthette. Ez az eset meggyőzte a tagságot, hogy a vezetőség határozott és következetes. Valamennyiük érdeke, hogy az utasításokat a legjobb tudásuk szerint hajtsák végre. Ekkor határozták el, hogy valamelyik vezető mindennap beszélget az emberekkel, szorosabb kapcsolatot tartanak Hatezer holdon gazdálkodik az egyesített szövetkezet, a tagság száma csaknem nyolcszáz — igaz, sok az idős ember —, a jövedelem felét az állattenyésztés adja. Évente 2000—2500 hízott sertést és 250—300 hízott marhát értékesítenek, a kavicsbányájuk bevételéből is jelentősen nő a közös jövedelem. Legfontosabbnak az állat- tenyésztés fejlesztését tartják. Erősíteni a pártalapszervezeteket Most, amik . - ez szóba kerül, Győrffi elvtárs megjegyzi: — Tavaly későn ébredtünk fel. Sokat töprengtünk azon, igénybe vegyük-e a hetvenszázalékos állami támogatást, s addig-addig tanakodtunk, amíg kicsúsztunk a határidőből. Pedig enélkül nehéz lesz a mostani egy tagra jutó évi 14 500 forint jövedelmet tovább növelni. Felelősség három falu sorsáért De nemcsak ez jelent gondot Körültekintően, megfontoltan kell dönteniük, amikor szóba kerül, hogy a rendelkezésükre álló községfejlesztési alapot melyik községben és mire használják fel. Igaz, Babócsa a központ és a legnagyobb — 2358 lakosa van —, de a 201 lakosú Rinyaújnép- nek és a 357 lakosú Somogy- aracsnak is vannak jogos igényei. Végre megépül a rinyaúj- népi bekötő út. Másfél kilométer hosszú lesz, két hidat építenek, a munkát jövőre fejezik be. Könyvtárat is kap a falu. Somogyaracson a középületek — köztük az orvosi rendelő — tatarozását fejezik be. Babócsán a község képének kialakításán, utcák, terek parkosításán, a fürdő fejlesztésén, új lapótelep kialakításán fáradoznak. Tavaly pedagógus ikerlakást, a fürdőnél kabinokat építettek, s a parkosításra több tízezer forintnyi társadalmi munkát fordítottak. — Az a törekvésünk, hogy Babócsán alakuljon ki a társadalmi és kulturális élet központja. Nincs azonban e célra megfelelő épület, mert a jelenlegi művelődési ház szinte használhatatlanná vált. Ez gátolja a KISZ tevékenységét — mindössze 26 fiatal van az ifjúsági szervezetben —, s emiatt van megszűnőiben a fogyasztási szövetkezet eddig jól működő kamarakórusa. Nincs a pártszervezetnek sem alkalmas helyisége. Ezen még az idén szeretnénk változtatni. Szinte nem is volt az utóbbi három évben olyan vb- vagy tanácsülés, amelyen a művelődési ház dolga ne szerepelt volna. A legtöbben javasolták, hogy építsenek újat, csupán pénz nem volt- Most olyan döntés született, amely szerint lebontják a tetőszerkezetet — a tsz ad faanyagot, ácsokat, el- szállíja az anyagot, a palát megvették — s a tanács építőbrigádja községfejlesztésből és társadalmi hozzájárulással az idén elvégzi a munkát, használhatóvá teszi a művelődési házat. Sokféle munkát végző és sokfelé dolgozó emberek laknak Babócsán. A tsz-ben 400- an tevékenykednek, többen vasúti, szövetkezeti alkalmazottak, s más községekben, főleg Barcson dolgoznak. Ez a tény, valamint az, hogy Somogyaracs és Rinyaújnép lakóinak jövőjéért is közös felelősséggel tartoznak, megköveteli, hogy erős, a feladatokat helyesen látó pártszervezettel rendelkezzenek. —• Pártépítő munkánkkal nem lehetünk elégedettek. Tavaly ugyan öt új kommunistával gyarapodtunk, az idén viszont még egyetlen tagot sem vettünk feL A pártkongresz- szusra készülve ezt tartjuk legfontosabbnak, főleg a so- mogyaracsi és a rinyaújnépi kommunisták sorait szükséges erősíteni. E számvetésből, beszélgetésből kitűnt, hogy akadnak még gondok, de a csúcsvezetőség titkára, Győffi Kálmán helyesen látja a rá és a pártszervezet többi .kommunistájára váró feladatokat. S zalai László Kacsafarm Néhány éve alakult ki ez az. ágazat, és ma már az egyik legjelentősebb bevételi forrását jelenti a Balatoni Halgazdaságnak. Itt a balatonlellei kerületben — ahogy Tóth Mihály ágazatvezető tájékoztatójából kitűnik —. tulajdonképpen a baromfiágazaté ma • már a vezető szerep. Csendes és szép vidék ez. A látogató nemcsak abban gyönyörködhet, ami már megvan, hanem eszre kell vennie, látnia kell azt a nagyarányú fejlődést, aminek nyomán egy valóban korszerű telep képe bontakozik ki. Egy Hunnia-ne- velő készen van, mellette most épül újabb kettő. Jövőre a meglévő tízgépes keltetőhöz egy másik ugyanekkora épül. — Bebizonyosodott — mondja Tóth Mihály —, hogy a kacsa és a csirke jól megfér egymás mellett Már úgy értem, hogy az épületeket jobban, gazdaságosabban ki tudjuk használni, ha mindkettővel foglalkozunk. És sorolja az elgondolásokat: még ebben az évben ötezres Hybro baromfitörzset állítanak be, így nemcsak a kacsa-, hanem a csirkekeltetést is maguk végzik. — Tavaly 180 000 pecsenye- kacsát értékesítettünk, az idén kétszázezret tervezünk, és mellette 150 0000 pecsenyecsirkét, A húskombináttal jó partneri kapcsolatunk van. Kimondottan iperszerűen megy itt a termelés, előre meghatározott, pontos rotációban szállítunk. Héthetes korban 2—2,5 kilós súlyban értékesítjük a kacsákat Még sárga színűek, 18—20 naposak a kacsák, amikor kikerülnek a tóra. — Ez a tavasz? Hm... Hát egy kicsit nehéz volt. Gondolkodtunk is, kéne keresni valaBenin a keltetőben egy műszakban három asszony dolgozik: Bognár Ferencné, Körmendi Lajosné és Velez Istvánná. Cserélődnek a tálcák, Bognárné begyakorlott,, gyors mozdulatokkal végzi a lámpázást. Az előnevelőben. Most kéthetesek ezek a sárga apróságok, de négy-öt nap múlva már kikerülnek a tóra. A törzsállomány. Háromezer-nyolcszáz hófehér kacsa — nyolcvan-nyolcvanegy százalékos a tojástermelésük. mi szabót, aki hajlandó valami Ids ruhát varrni a kihelyezett kacsákra. Mert bizony sokáig hűvös volt A tavak vízén csaknem hu- szonkilencezer kacsa lubickol. Ez lesz az első szállítmány a hónap utolsó napjaiban. De az. elonevelőben már ott virgonc- kodik a »-váltás*, és benn a keltetőben már bújnak a tojásból a sárga, pelyhes apróságok. Pontos rotáció, iparszerü tartás — igen, így érdemes. Járom a telepet. A szeszélyes, kissé goromba szél a kabátomba kapaszkodik. Nincs idő ezzel törődni örömet keltő és sok a látnivaló... V. M, Vita kezdidött a Pártélet májast számáhan A termelékenység növelésére törekednek Nyolcvannal kevesebb a létszám Kevesebb alkalmazott — Új ösztönzési forma a villamossági gyárban A Partelet májusi számában megemlékezik május 1- ről, valamint a fasizmus felett aratott győzelem 25. évfordulójáról. A pártmunka időszerű kérdései című rovatban Gál László, a SZOT titkára a gazdaságirányítás reformjának a munkaversenyre gyakorolt hatását elemzi. K. Nagy Sándor, a TOT főtitkára a termelőszövetkezeti zárszámadások mozgalmi és gazdaságpolitikai vonatkozású tapasztalataiból szól írásában. A KB ifjúságpolitikai határozatához kapcsolódik Szabó János cikke, amely az ifjúság helyes megítélésével, az ezzel kapcsolatos vitákkal foglalkozik. Két írás nyújt segítséget az aktuális nemzétközi kérdések megértéséhez és helyes értelmezéséhez. Garat Róbert a közel-keleti eszkalációt tekinti át, Sütő Gábor pedig a Latin-amerikai forradalmárok harci módszereit értékeli az osztályharc tükrében. A megyei irányítású tomegpropaganda tartalmi és szervezeti problémáit elemzi ár. Szatmári Miklós, a KB osztályvezetője. A közelgő köz- művelődési konfereciához kapcsolódik Füleki József írása a népművelés eddigi útjáról és az új körülmények között megáldandó feladatokról. A májusi szám közli a különböző színtű pártszervekre és párt- szervezetekre, valamint azok titkáraira és hatáskörére vonatkozó irányelvtervezetet, kérve ahhoz a pártmunkások hozzászólását. A folyóirat hasábjain megkezdődött a vita az előző számban közölt: A kommunistákról című írás felett. A májusi szám két véleményt közöl a Párt- szervezeteink életéből című rovatban, többek között a Fejér megyében élő nemzetiségiek helyzetéről, a jásziványi pártszervezet tevékenységében fellelhető problémákróE A Győri Vagongyár és több más üzem pártszervezetének munkájáról is jelennek meg cikkek. A KILÉPŐK helyett sem vettek fel ebben az évben új munkaerőt a Kaposvári Villamossági Gyárban. Ennek az intézkedésnek is része van abban, hogy a decemberinél 70— 80 emberrel kevesebbet foglalkoztatnak. A műhelyekben azoknak a munkáját is felülvizsgálták, akiknek — saját hibájukból — hosszabb időn keresztül alacsony volt a teljesítményük, s képességeiknek jobban megfelelő munkahelyre irányították őket- — Ezekre az intézkedésekre a termelékenység javítása érdekében feltétlenül szükség volt — mondta Szerecz László igazgató. — Törekedtünk arra is, hogy a gyáron belül az alkalmazottak és az improduktív munkát végzők aránya csökkenjen: az osztályvezetőkre hárult a feladat, hogy felülvizsgálják munkaszervezésüket, s a fölösleges embereket átadják a termelést végzó műhelyeknek. Nem volt könnyű munka ez, mert nem minden vezető értette meg az intézkedés szükségességét, de a gyár, a közösség érdekeit az egyén érdekei elé kellett helyezni. Ahol a jobb munka érdekében indokolt volt a létszámnövekedés, ott azt is megtették. A termelékenység növelését célzó intézkedésekhez jó alapot teremtett a Villamos Berendelés es Készülék Művek valamennyi gyárára érvényes központi intézkedés. A kaposvári gyárban is a tavalyi árbevételt tekintik bázisnak, ehhez állapították meg a múlt évi átlagos létszámot és a bértömeget. A jobb munkaszervezésre, a termelékenység növelésére pedig úgy ösztönöznek, hogy a tavalyinál nagyobb termelés esetén minden egymillió forint után adnak 36 000 forint bért. Ez egyharmada annak a bérnek, amellyel a múlt évben egymillió forint értékű többletterméket állítottak elő. A tavalyi bérszínvonalat alapul véve az idén több terméket nagyobb létszámmal is elő lehetne állítani, de a gyár, s ezen belül az egyes műhelyek akkor is megkapják a bértömeget, ha kevesebb emberrel végzik el a munkát. Így többet tudnak fizetni, jobban ösztönöznek, s magasabb lesz az egy emberr e jutó termelési ér- tékEgyszőval nő a termelékenység. — A múlt évben 1925 volt az átlagos létszámunk. Decemberben azonban több mint kétezer embert foglalkoztattunk. A munkaügyi intézkedések hatására most 1910 a létszámunk, s ezt tartani is akarjuk. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy év közben nem veszünk fel munkásokat, hiszen — többek között — az idén végző ipari tanulóinkat is foglalkoztatni akarjuk, de az eddigieknél sokkal átgondoltabb, következetesebb létszámgazdálkodásra törekszünk. A termelékenység javítását nemcsak ez, hanem a bérpolitikai intézkedések is szolgálják. A gyár negyvenhárommil- lió forintos bértömege a tavalyi létszámnak, az 1925 embernek átlagosan 22 000 forint bért jelent. (Három évvel ezelőtt — 1966-ban — a gyár átlagbére 17 000 * forint volt.) Az idei 6,9 százalékos bérfejlesztést módjában áll a gyárnak a korábbinál ösztönzőbben felhasználni. Alapbérként csalt a 35 százalékát osztják ki, a többit különböző ösztönzőkre és mozgóbérre tartalékolják- Ez lehetőséget teremt arra, hogy a múlt évinél több termelés 60—65 százalékát ne létszám-, hanem termelékenység növeléssel és műszaki intézkedésekkel érjék eh De ez a bér- elosztási rendszer lehetőséget teremt arra is, hogy maguk a műhelyek rendelkezzenek a pénzzel, s használják fel a legcélravezetőbben feladataik megoldásához. AZ ELSŐ negyedévi intéz* kedések hatását természetesen csak hosszabb idő után lehet reálisan értékelni. Kereza Lnne soMOGsi néplap Vasárnap.; 1979, április *
