Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-23 / 94. szám
KO/v, / 7 p# XXVI. évfolyam, 94 szám csütörtök Ára: 80 fillér fltAO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ............................................................................................................... ! Köszöntjiik a munkásosztályt, ( I a szövetkezeti parasztságot,; I az értelmiséget, szocializmust építő népünket! Lenin az Koszorúzás a Lenin-szobornál Centenáriumi ünnepségek Kaposváron Vlagyimir Djics Lénia születésének századik évfordulójára emlékezett tegnap Somogy megye lakossága. A járási székhelyeken, a községekben, a városokban, az üzemekben és a pártszervezetekben megtartott bensőséges ünnepségek azt fejezték ki, bogy embersége, forradalmi energiája, optimizmusa, tudományos látásmódja és eszméi élővé és igazán korszerűvé teszik a magyar nép számára. Az ünnepségek azt is híven sugározták, hogy Lenin tanítása sikeresen megvalósul hazánkban is. Az alábbi összeállításunkban a megyeszékhely centená/- riumi ünnepségeiről tudósítjuk olvasóinkat. ÜNNEPSÉG A TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZETBEN A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége, a Hazafias Népfront megyei elnöksége és a Tanítóképző Intézet ünnepséget rendezett Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére az intézet aulájában. Az elnökségben helyet foglalt többek között Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára,' Róna Imre, az MSZBT megyei elnöke, a megyei párt-vb tagjai, Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr. Várkonyi Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Merő László, az intézet igazgatója, s a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok képviselője. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Farkas Zsuzsa másodéves hallgató elmondta Gereblyés László Lenin című költeményét, majd Orosz Lajosné, az MSZBT megyei alelnöke, a Tanítóképző párt titkára nyitotta meg az ünnepséget. Hangsúlyozva, hogy Lenin eszméi, forradalmi tettei mindig forradalmi állás- foglalásra késztettek és késztetnek ma is, s a centenáriumi ünnepségek arra is hivatottak, hogy még alaposabban, még közelebbről megismerjük Vlagyimir Iljics hagyatékát Ezután Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. vül álló iskola — hazugság és képmutatás.« Az ifjúság feladatait egyetlen szóval fejezi tó: »a feladat — tanulni.« Ez a feladat megjelölése azonban nemcsak jelszó, hanem konkrét tartalmat is nyeri Alapvető jelentőséget tulajdonított a pedagógusok tevékenységének, nemcsak a szű- kebb értelemben vett iskolai munka, hanem a pedagógusok társadalmi tevékenysége szempontjából is. »Az új pedagógia feladata az — mondotta az internacionalista tanítók első kongresszusán —, hogy összekapcsolja a tanítói tevékenységet a társadalom szocialista megszervezésének feladatéBíró Gyula ünnepi beszéde Kedves elvtársak! Tisztelt ünneplő közönség! A történelem nagyszerű ajándéka, hogy Magyarország' falszabadulásának huszonötödik és V. I. Lenin születésének századik évfordulójáról ugyanabban a hónapban, csaknem egyidejűleg emlékezhetünk meg. Száz evvel ezelőtt, 1870. április 22-én született a világ proletariátusának nagy tanítója, az első új típusú forradalmi párt megteremtője és kiemelkedő vezetője, Lenin. Élete és tevékenysége rendkívül sokrétű, szerteágazó. Egy személyben testesítette meg a tudós teoretikust, a lánglelkű forradalmárt, az elmélet kiváló gyakorlati végrehajtóját. Életműve elválaszthatatlan, a mai kortól. A leninizmus a föld minden népének jelenéhez és jövőjehez kapcsolódik. Nevével és tevékenységével függnek össze a XX. század legkiemelkedőbb eseményei: a leninizmus születése, az új típusú proletárpárt megteremtése, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, az első munkás—paraszt állam létrehozása, a szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelmei, a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom megerősödése, a nemzeti felszabadító mozgalmak sikerei. Lenin nevéhez és tevékenységéhez kapcsolódik az emberiség életének egész forradalmi korszaka. Lenin neve és ügye halhatatlan. Ma teljes joggal ugyanazokat a szavakat mondhatjuk tanításáról, amelyekkel ő jellemezte a marxizmust: ez a tanítás mindenható, mert igaz. Minden valóban nagy esemény, amely századunk forradalmi történetébe bekerül, a lenini eszmé.k eleven leheletét hozta magával. Ezért emlékeznek meg születésének 100. évfordulóján az egész földkerekségen példa nélkül ájló méretekben Leninről. elméleti alkotásainak, gyakorlati tetteinek jelentőségéről. Lenin az orosz föld szülötte, a Nagy Október vezére, a világ első szocialista államának, a Szovjetuniónak és kommunista pártjának megalapítója. De már régen magáénak vallja ót a világon minden, ember, aki a függetlenségért, a demokráciáért, a szocializmusért, a népek felszabadításáért küzd. Miben van Lenin nagysága és maisága? Mindenekelőtt abban, hogy a marxizmust alkotóim • értelmezve és alkalmazva, feltárta kora kapitalista fejlődésének lényegét, felismerte a kapitalizmus fejlődésének útszakaszát, az * imperializmust. E felismerés alapján feltárta az imperializmus lényegét, tartalmát, hatását a társadalom osztályaira és rétegeire. Ily módon képessé vált arra, hogy a marxizmus, a proletár osztályharc forradalmi elméletét alkotó módon tovább fejlessze, és megalkossa az imperializmus korának marxizmusát, a lenini zmust. Lenin tevékenységében nagy helyet kapott az ifjúság neve, lése, a közoktatáspolitika, az is'kolaügy. »Mi megmondhatjuk — mondotta az első össz- oroszországá közoktatásügyi kongresszuson —, hogy a mi dolgunk az iskola terén is az: harc a burzsoázia megdöntéséért: mi nyíltan kijelentjük, hogy az életen, a politikán tóval.« Ezért is tájékoztatta rendszeresen a különböző pedagógus-összejövetelek részvevőit a politikai, a gazdasági, a társadalmi élet időszerű kérdéseiről, ezért hangsúlyozta előttük r pedagógia szerepét és a pedagógusok feladatait a szocialista építésben. Életében és halála után sokan próbálták megrajzolni Lenin emberi arcképét. Születésének 100. évfordulója különösen jó alkalom arra, hogy Lenint eszményképül állítsuk korunk, a XX. század jobbra törő embere elé. Lenin emberi, akarati, erkölcsi és érzelmi jellemzői olyan eszmények, amelyek reális távlatokat biztosítanak a ma és a holnap ember-ének önmaga tófejlesztésére, társadalmi és történelmi feladatainak megvalósi tasára. Lenint mint eszményképet korabeli fényképekről, filmfelvételekből, kortársai véleményedből, visszaemlékezéseiből, de mindenekelőtt összes műveiből próbálhatjuk megalkotni. Könyveit lapozgatva a tudás, a tudomány, az igazság fenntartás nélküli tisztelete öt- lik szemünkbe. De még ennél is többet jelent számunkra az (Folytatás a 3. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Hazafias | Népfront Országos Tanácsa V. I. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából szerdán délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Felvonulási téri Lenin-szobornál. A koszorúzási ünnepségen megjelent Losonczi Pál, nép- köztársaságunk Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagjai, valamint az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A magyar Himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára és Nemes Dezső, a Politikai Főiskola rektora, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében Apró Antal és Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettesei helyeztek koszorút az emlékmű talapzatára. Ezután a szocialista országok nagykövetségei, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és Budapest főváros tanácsa helyezte él koszorúit. Ezután a fővárosi üzemek, hivatalok, intézmények, kerületek képviselői tették le a hála és a megemlékezés virágait az emlékmű talapzatára. A fővárosi dolgozók hosszú sorokban perceken át vonultak el az emlékmű előtt, tisztelettel és kegyelettel adóztak Lenin emlékének. (MTI) „Több ez, mint egyszerű névváltozás..." Ünnepi névadó Leninvárosban Tiszaszederkény tegnap reggel új névtáblát kapott, amely büszkén hirdeti, hogy a Tisza parti települést ezentúl Lenin- varosnak nevezik. A névadó ünnepségre a tizenegy ezer lakosú város zász- lódiszbe öltözött. Eljöttek a környező községek termelőszövetkezeteinek küldöttei, a testvérvárosok képviselői. A Der- kovits Gyula Művelődési Központ színháztermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. A Lenin-centenárium alkalmából megtartott ünnepség elnökségében helyet foglalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, dr. Szeker Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, Méhes Lajos, a KISZ központi bizottságának első titkára, dr. Papp Lajos miniszterhelyettes, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője és dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács vb-elnöke. Részt vett az ünnepségen Sz. Sz. Ssatucsin, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa, valamint a város és a gyárak több vezetője. Az ünnepségen Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben arról szólott, hogy a hálás kortársak és utódok sokféle méltató elnevezéssel ruházták fel Lenint; nevezték gondolkodónak, forradalmárnak, tudósnak, lánglelkű vezetőnek, államférfinak. — Igazi nagyságát azonban — mondotta — mindennél szebben mutatja az, hogy neve és a nevéhez fűződő eszme bejárta a világot. Egy évszázad telt el születése, kevés híján fél évszázad a halála óta, de Lenin ma is itt él közöttünk. Eszméi hatnak, hódítanak és cselekvésre mozgósítanak. Lenin életművének rendkívüli jelentőségére — minden szónál meggyőzőbben — a világ megváltozott arculata emlékeztet. (Folytatás a 3. oldalon) Megkezdődött a harmadik forduló Varsóban Varsóban szerdán délelőtt megkezdődött a lengyel—nyugatnémet politikai megbeszélések harmadik fordulója a két ország közti kapcsolatok rendezésének kérdéseiről. A megbeszélésen rés^t vevő lengyel kormányküldöttséget Józef Winiewicz külügyminiszter-helyettes. a nyugatnémetet Georg Ferdinand Duckwitz külügyi államtitkár vezeti. A tanácskozás első fordulójára február elején, a másodikra pedig március közepén került sor. A megbeszélések — a korábbiakhoz hasonlóan — most is zárt ajtók mögött folynak. A Tiybuaa Ludu a megbeszélésekkel foglalkozó szerdai kommentárban a többi között hangsúlyozza: Duckwitz a »határkérdésben történő megállapodás« nehézségeiről nyilatkozott. Más bonni hangok még azt is megemlítették, hogy az esetleges megegyezés fejében az NSZK-nak szintén »kapnia kell valamit«. A valóságban azonban egyszerű a helyzet. A »határok kérdésében történő megállapodás« lehetetlen, mert nem erről, hanem kizáróig az Odera—Neisse-határ végleges elismeréséről van szó. A két ország viszonyának rendezéséhez ez az első lépés, amit az NSZK-nak meg kell tenni«. \