Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-23 / 94. szám

Lenin-ünnepség Moszkvában A delegációk vezetőinek felszólalása KIS BtREE A NAGYVlLáGBOL Ilável József, az MTI tudósítója jelenti Moszkvából: Szerdán délelőtt újból kigyulladtak a Kreml kong rés z- szusok palotájának fényei: moszkvai idő szerint 10 órakor folytatódott az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjet­unió és az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának Lenin-centenáriumi együttes díszülése. A moszkvai centenáriumi ünnepségekre érkezett ma­gyar pártküldöttség, amelyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezet, részt vett a délelőtti és a délutáni ülésen, ahol a testvérpártok kül­döttségvezetői további felszólalásokban tettek hitet a dia­dalmas lenini eszmék mellett. A szerda reggeli ülést Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke nyitotta meg. LIGYIJA FOTYIJEVA volt az első felszólaló. Fotyijeva 1904 óta tagja a pártnak, és együtt dolgozott Leninnel, mint a Népbiztosok Tanácsá­nak, valamint a Védelmi Ta­nácsnak a titkára. — Egymás után váltják fel egymást a kommunisták nem­zedékei — mondotta többek közt a felszólaló — és min­den nemzedék új feladatot old meg. De a hűség a lenini ta­nítások iránt, az ügy iránt, amelynek ő életét szentelte, mindenkor záloga volt és lesz is előrehaladásunknak, NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt fő­titkára, a román államtanács elnöke, az ünnepi ülésen el­hangzott felszólalásában kije­lentette: az egész román népet áthatja az a szilárd szándék, hogy a jövőben is megmásít- hatatlanul kövesse a Szovjet­unió pártjával és népével való testvéri, együttműködés elmé­lyítésének irányvonalát. GUS HALL, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjának főtitkára hangsúlyozta, hogy Lenin forradalmi elmélete ér­vényes mindazoknak az erők­nek a számára, amelyek har­colnak az imperializmus ellen. Mint mondotta, az imperia­lizmus ellen vívott harc fő csapását a viíágimperializmus alapvető láncszemére, az ame­rikai imperializmusra kell összpontosítani. — Számunkra, az Egyesült Államokban, a legelodázihatat- lanabb feladat: harcolni az ag­resszív vietnami háború ellen, amely ma már Laoszra és Kambodzsára is kiterjed. ALI SZABRI, az Arab Szo­cialista Unió (ÉAK) legfelső végrehajtó bizottságának tagja kijelentette :~az arab nép sokra értékeli azt a szilárd maga­tartást, amelyet a Szovjetunió népei, valamint az arab nép mellett álló más szocialista országok baráti népei tanúsí­tanak az arab nép jelenlegi harcában. ' — Az arabok, a vietnamiak és minden harcoló nép támo­Újabb határozat a Közel-Keletről Az Európa-tanács a Földkö­zi-tenger és a Közel-Kelet problémáiról folytatott vitájá­nak befejeztével szerdán ha­tározatot fogadott el. Ennek értelmében a nyugat­európai országoknak közös vagy többé-kevésbé összehan­golt politikát kellene kidol­gozniuk. A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban a határozat le­szögezi, hogy a végső rende­zésnek a Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozatán kell alapulnia. (MTI) Űrrekordok az orbitális A Nemzetközi Repülőszövet­ség (FAI) hivatalosan értesí­tette a Szovjet Sportrepülők Szövetségét arról, hogy világ­csúcsként hitelesítették a Szo­juz—6, Szojuz—7 és Szojuz—8 űrhajósainak a csoportos or­bitális repülésben elért ered­ményeit. A »-két űrhajó — öt űrha­jós« csoportos repülés világ­csúcsát a Szojuz—7 és a Szo­juz—8 személyzete tartja 35 óra 19 perc 33 másodperces repülési idővel, 989 242 km tá­volságon. (Ezzel az eredmény­repülésben nyel a szovjet űrhajósok a korábbi amerikai világcsúcsot 8 óra 46 perccel, illetve 431 ezer 170 kilométerrel szár­nyalták túl.) A »-három űrhajó — hét űr­hajós« csoportos repülésének világrekordját a Szojuz—6—7 —8 űrhajósai állították fel el­sőként a világon, 4 óra 24 perc 29 másodperccel, illetve 123 425 kilométerrel. A kiemelkedő eredményeket rögzítették a FAI hivatalos világrekordlistáján. (MTI) gatása gyakorlatilag támasztja alá a nagy Lenin tanításait — mondotta Ali Szabri. VLAGYIMIR BAKARICS, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége elnökségének tagja, az elnökség végrehajtó irodájá­nak tagja kijelentette: a lenini jubileum megünneplése Jugo- szlávia-szerte nemcsak a nagy október ügyével való szolidari­tás kifejezése. Ügy ünnepük ezt az évfordulót, mint saját jubileumukat. MAX REIMANN, Németor­szág Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első tit­kára leszögezte, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kom­munistái teljes mértékben egyetértenek Lenin eszméivel és a Szovjetunió népeit a kommunizmushoz vezető SZKP tevékenységével. Nyugat-Németország kom­munistái minden erőfeszítést megtesznek, hogy kivívják a munkásosztály akcióegységét az imperializmus ellen folyta­tott küzdelemben. A Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából ren­dezett moszkvai ünnepi ülés szerdán délután az Intemacio- nálé eléneklésével véget ért. A záróbeszédet Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke mondot­ta eL (MTI) A madridi egyetemen tilta­kozó gyűlést tartottak a diá­kok, mert az egyetem vezető­sége megtiltotta a Lenin-cen- tenárium megünneplését. A rendőrség és a diákok össze­csapása során többen megse­besültek. Tizenhárom görög hajó vesz­tegel tétlenül az olaszországi kikötőkben, mert a dokkmun­kások hat hónapja bojkottál- ják a görög zászló alatt hajózó személy- és teherhajókat — az athéni rezsim fasiszta diktatú­rája elleni tiltakozásul. Trinidad és Tobago, amely a brit nemzetközösség tagálla­ma, s ahol tegnap lázadás tört ki, segítséget kért az angol kormánytól — közölte Lon­donban a brit kormány szó­vivője. Teheránban véget ért 14 kö­zel-keleti és • dél-ázsiai ameri­kai nagykövet zárt ajtók mö­gött megtartott konferenciája, amelyen részt vett Sisco ame­rikai külügyi államtitkár és Richardson külügyminiszter­helyettes. A Béke-világtanács titkár­sága nyilvánosságra hozott egy nyilatkozatot, amely felhívást tartalmaz az egész világra ki­terjedő kampány indítására és követeli az amerikaiak és csat­lósaik haderőinek teljes, hala­déktalan és feltétel nélküli ki­vonását Dél-Vietnamból, Lovell, Haise és Swlgert sajtókonferencián számolt be iz­galmas útjáról. A képen: Az Apollo—13 parancsnoka el­magyarázza, hogyan történt az űrbaleset, hogyan élték túl a robbanást, és milyen feladatokat kellett megoldaniuk, hogy sikeresen visszajussanak a Földre. (Telefotó: AP—MTI—KS) Ausztriában egyszínű kor­mány alakult, amelynek min­den tagja a szociáldemokrata párt embere. Élén a párt ve­zetője, Kreisky áll, aki koráb­ban — a két nagy párt koalí­ciója idején — már Ausztria külügyminisztere is volt. A döntés visszavonhatatlan, az új kormány kedd délután letette az esküt. Ezzel ismét bebizonyosodott, hogy milyen ingatag minden még oly megalapozottnak tartott külpo­litikai jóslás is. Emlékezetes, hogy a már­cius elsejei osztrák választá­sokon is a modernebb, korsze­rűbb programmal fellépő Oszt­rák Szocialista Párt 81 man­dátumot szerzett. Az addig kormányon levő Néppárt pe­dig elvesztette többségét, 79 mandátumot kapott. (A har­madik parlamenti párt, az erő­sen nacionalista, sőt időnként fasiszta tendenciákat mutató Szabadság Párt 5 mandátumot szerzett.) Már e számadatok alapján arra következtettek az összes osztrák és külföldi meg­figyelők, hogy visszatér a két nagy párt koalíciós kormány­zásának időszaka — ezúttal B jóslatok kudarca Ausztriában azonban a második világhábo­rú befejezése óta első ízben szociáldemokrata vezetéssel. Ezeket a feltételezéseket két tényre alapozták. Az- egyik az volt, hogy az értékes győze­lem ellenére Kreisky pártja mindössze 2 mandátumos többséget szerzett. A másik az. hogy egyik nagy párt sem mutatott hajlandóságot a meg­lehetősen gyanús színezetű szabadságpárttal kötendő szö­vetségre. Ilyen légkörben kezdődtek meg április első napjaiban a kormányalakítási tárgyalások, amelyek körülbelül két hétig meglehetősen kedvező légkör­ben folytak. A két párt között alapvető, lényeges nézetkü- lpnbség a semleges Ausztria külpolitikai irányvonalát te­kintve egyébként sem volt. Ezt jelképezte, hogy mindvégig feltételezték: a jelenlegi nép­párti külügyminiszter, Wald­heim, a Kreisky vezette kabi­netben is megtartja a külügyi tárcát. Különböző belpolitikai kérdésekben magától értető­dően volt eltérés a két párt álláspontja között. Ez azonban távolról sem volt különöseb­ben éles. Április közepe táján a bécsi jelentések arról beszéltek, hogy az adóreform, a lakás­építés és más gazdasági kér­désekben kompromisszumos megegyezés született, az oszt­rák hadsereg reformjának né­mileg bonyolultabb ügyét pe­dig egy különbizottság elé utalják. Április 16-a köirül várat­lanul megváltozott, kiéleződött a légkör és bekövetkezett a koalíciós megbeszélések válsá­ga. Ebből világossá vált, hogy a krízis nem az osztrák kül- és belpolitika elvi kérdései kö­rül, hanem a hatalmi pozíciók elosztása miatt robbant ki. A szocialista párt azt a lo­gikus következtetést vonta le választási győzelméből, hogy koalíción belüli vezető szere­pének a tárcák elosztásában is érvényesülnie kell. Ezért hét minisztériumot követelt magá­nak. Ezzel szemben With aim (aki Klaus, a lelépő kancellár visz- szahúzódása után a Néppárt részéről a koalíciós tárgyalá­sok vezető személyisége volt) o tárcák egyenlő elosztását kö­vetelte. Kijelentette, hogy a szocialista javaslat szerint a Kreisky pártjának kezében le­vő tárcák rendelkeznének a költségvetési kiadások négy­ötöde felet, s ilyen felosztás pártja számára »nem jelent­het tárgyalási alapot«. A vita második pólusa a parlamenti bizottságok vezeté­se volt. Ezek rendkívül fonto­sak, mert a tényleges törvény­hozási munka gócpontjai. A szociáldemokraták arra töre­kedtek, hogy a parlamenti bi­zottságok abszolút többségé­ben kezükben legyen a vezetés. A Néppárt itt is paritásos megoldásra törekedett, s emel­lett azt követelte, hogy szá­mos bizottságba vonják be a Szabadságpárt képviselőit. I 0 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970, április 33. Ünnepi névadó Leninvárosban (Folytatás az 1. oldalról) A szónok emlékeztetett a szocialista világrendszer létre­jöttére s a jelenlegi antiimpe- rialista harcokra, majd így folytatta: Magyarország, s a magyar nép legújabbkori történelmé­ben mindaz, ami haladó, ma­gában viseli Lenin gondola­tait. Hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulóján joggal mondhattuk el, hogy a mun- káshatalam szüntelen' erősíté­sében, a szocialista társadalom építésében a Magyar Szocia­lista Munkáspárt politikáját dolgozó népünk érdekeinek és a nemzetközi proletárszolida­ritásnak lenini eszméi vezérel­ték és vezérlik. A lenini örök­ség élő voltát hirdeti ez a vá­ros Is — mondotta. Majd így folytatta: — Itt mindent a felszabadult dolgozó nép hozott létre, en­nek a városnak születése és fejlődése a felszabadulást kö­vető negyedszázad nagy ered­ményeivel fonódott össze. Ifjú város ez, falai között a legfej­lettebb, legkorszerűbb termelő eszközök és az új arcú, új ma­gatartásai, szocialistává érlelő­dő emberek találtak otthont. Ez a város a szocialista terv- gazdálkodás eredményességét, a szocialista forradalomban rejlő alkotó energiát, a szocia­lista emberek többre, jobbra törekvését, a szocialista orszá­gok testvéri együttműködésé­ben rejlő erőt példázza. Majd Lenin politikai és szellemi örökségéről, ezeknek jelenlegi hatékonyságáról, s az MSZMP munkájáról, a szódat lista államhatalom erősítéséről szólott. Befejezésül az Elnöki Tanács titkára hangsúlyozta: — A Lenin-eentenárium eb­ben a városban igazi öröm­ünnep. Az egykori Tiszaszeder- kónyt az a megtiszteltetés érte, hogy a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának ha‘" rozata alapján ma felvesz Leninváros nevet. Több ez, mint egyszerű névváltoztatás: elismerés, bátorítás is. Lenin egyszer azt mondta: »Mi a jö­vő pártja vagyunk, a jövő pe­dig az ifjúságé.« Leninváros hármas értelemben is ifjú. Ifjú mint város, hiszen alig több . mint négyesztendős. Ifjú úgy is, hogy lakosságának át­lagkora alig haladja meg a KISZ -korhatárt, s végül ifjú város úgy is, hogy szívesen al­kalmazza és követi az újat, pártolja a tudományos-mű­szaki haladást. Ha méltók alkarnak lenni Lenin nevéhez — mondotta végül —, építsék fel a várost, tegyék a szocialista vegyipar szilárd bázisává, teremtsenek az itt dolgozó embereknek boldog életet! Kövessék egész életükben, munkájúkban Le­nin eszmeit! Cseterki Lajos ezután átadta Leninváros új okmányát dr. Kovács Albertnak, a városi tanács vb-elnökének. A dísz­ünnepség további részében a város lakói és az üzemek dol­gozói szólaltak fel. Az ünnep­ség színvonalas műsorral zá­rult. (MTI) Belgrádban tárgyal az NDK külügyminisztere Winzer és Tepavac az európai biztonságról Kocsis Tamás, az MTI tu- disótója jelenti Belgrádiból: A négynapos hivatalos lá­togatáson Jugoszláviában tar­tózkodó Otto Winzer, az NDK külügyminisztere és Mirko Te­pavac jugoszláv külügyminisz­ter tárgyalásainak első szaka­szában kifejtette a két ország álláspontját kapcsolataikról és a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Az NDK és Jugoszlávia vi­szonyát mindkét ’ külügymi­niszter fejlődőnek és aktívnak minősítette. Hangoztatták, hogy az együttműködés továb­bi megszilárdítása mindkét or­szágnak közös érdeke, s ez egyben hozzájárul az európai béke és biztonság megerősíté­séhez is. Otto Winzer megállapította, hogy Jugoszlávia és az NDK pártjának és kormányának ál­láspontja az európai fejlődés sok alapvető kérdését iüetően azonos vagy közeli és »az NDK is Jugoszlávia is az európai Végül is ezeken a zátonyo­kon feneklett meg a nagy- koalíció létrehozására irányu­ló kísérlet. Kreisky számára ezek után nem volt más lehe­tőség, mint az egypárti kor­mány megalakítása. A most kialakult helyzet magától értetődően kérdésessé teszi, hogy a szociáldemokrata reformtervek megvalósítására lesz-e lehetősége az új kabi­netnek. Hiszen erejének nagy részét'— létének első pillana­tától kezdve — politikai harc­ra kell fecsérelnie. Annál is inkább, mert Withalm, a Nép­párt főtitkára máris tett cél­zásokat arra, hogy esetleg »ke­zet nyújt« o szélsőjobboldal­nak — elősegítve ezzel a Kreisky-kormány bukását és új választások kiírását. A végső következmény te­hát az, hogy a koalíciós tár­gyalások kudarca Ausztriában igen nehéz és ingatag belső | helyzetet teremtett. Kreisky- nek és kabinetjének minden politikai és taktikai ügyességé­re szüksége lesz, hogy úrrá legyen ezeken a nehézsége­ken. j- ie — biztonság megteremtésére tö­rekszik«. Az NDK külügyminisztere hangsúlyozta, hogy a két né­met állam határa két külön­böző társadalmi rendiszer ha­tárvonala, beleértve azt is, hogy az NDK, illetve az NSZK két különböző katonai szerző­dés tagja. »Ebből logikusan követke­zik, hogy aZ NDK és az NSZK között egyenjogú, jószomszédi kapcsolatoknak kell kialakul­niuk, ä békés egymás mellett élés elvei és az ENSZ alap­okmánya alapján, ami fontos érdeke az európai biztonság­nak is« — mondotta Winzer, s aláhúzta annak a jelentősé­gét, hogy az elmúlt egy év során 10 nem szocialista or­szág ismerte el hivatalpsan az NDK-t, s létesített vele dip­lomáciai kapcsolatokat. Tepavac külügyminiszter az európai helyzettel kapcsolat­ban hangoztatta, hogy Jugo­szlávia komolyan tevékeny­kedik az európai biztonsági ér­tekezlet összehívása érdeké­ben, — Az értekezlet akkor hoz­hat pozitív eredményeket — mondotta —, ha azon Európa valamennyi országa, megkü­lönböztetések és előfeltételek nélkül, egyenlő jogokkal mun­kálkodik. »Kontinensünk számára igen nagy jelentőségű volna a két német állam közötti kapcsola- tor normalizálása« — hangoz­tatta többek között Tepavac. Otto Wiiizer és Mirko Te­pavac ma folytatja tárgyalá­sait. (MTI) Statárium Koiumbiában Röviddel azután, hogy Ko­lumbiában kihirdették az ost­romállapotot és a statátriumot, a választást lebonyoütó szer­vek bejelentették: a nemzeti front jelöltje, Misáéi Pastrana Borrero ötvenezer szavazattal vezet ellenfele, Rojas Pinilla előtt. Bogotában a kormány házi őrizet alá helyezte Gustavo Rojas Pinilla volt diktátort, akinek a hívei a választási eredményék meghamisításával vádolták a kormányt, és za­vargásokat robbantottak ki a kolumbiai fővárosban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom