Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-22 / 93. szám
LJudmílla Kunyeckaja: OLGOZOSZOBAJABAH X. Az utolsó munkanap Lenin Utoljára 1922 végén a'Komintern IV. kongresz- 6zusán és a Moszkvai Szovjet plénumán mondott beszédet — hosszú szünet után — a nyilvánosság előtt. Nagyon izgatott volt. A IV. kongresszuson »►Az oroszországi forradalom öt esztendeje« címmel németül mondta el beszédét. Elöljáróiban bejelentette, hogy nem érzi jól magát, ezért nem tarthat nagy beszédet. Lélegzetvisszafojtva figyelték szavait a kommunista és munkáspártok képviselői. Minden tekintet Lenin sápadt arcára tapadt, figyelték minden szavát. Arról a gyakorlati munkáról beszélt, amelyet a bolsevik párt rendkívül nehéz körülmények között végzett, arra hívott fel, hogy összegezzék ezeket a tapasztalatokat és elemezzék az elkövetett hibákat. Beszéde céltudatos, optimista hangvételű volt. November 19-éh a Moszkvai Szovjet plénumán mondotta Vlagyimir Iljics jövőbe látó szavait: -A NÉP Oroszországából szocialista Oroszország lesz». Az utolsó hónapokban a titkárság munkatársai percnyi pontossággal vezették naplójukat Lenin tevékenységéről. Néhány följegyzés november 25- ről: »Vlagyimir Iljics beteg, csak 5 percet töltött dolgozó- szobájában, telefonon lediktált 3 levelet, amelyekre választ akart kérni... ... 6 órakor bejött. Néhány percig telefonált. Fél 7-töl fél 8- ig volt nála A. D. Cjurupa. ...fél 9-től háromnegyed 9- ig telefonált. Gorbunov kérte, hogy adják át neki a trösztökkel és a pénzügyi finanszírozással foglalkozó összes anyagot... mivel Vlagyimir Iljics kérte, hogv ismertesse azokat Cjurupával«. A Lenin dolgozószobáját felkereső látogatók figyelmét rendszerint fölkelti az íróasztallal szemben, a falon lévő '"■óra. Ma is" azt az időpontot mutatja, amikor Lenin Utoljára elhagyta irodáját. Lágyija Fotyijeva, a Népbiztosok Tanácsának titkárnője így írja le Lenin utolsó munkanapját itt az irodában: »December 12-én délelőtt 11 órakor érkezett meg Gorkijból és 11 óra 15 perckor bement a dolgozószobájába. Rövid időt töltött ott, majd hazament. 12- órákor ismét visszatért, és 2 óráig a NépUtoljára, 1922 végén mondott beszédet. biztosok Tanácsában, valamint a Munka és Védelmi Bizottságban dolgozó helyetteseivel tárgyalt. Ezután hazament, semmi utasítást sem adott azonban estére. Délután 5 óra 30 perckor megjelent dolgozó- szobájában, néhány percig telefonált. Utasítást adott arra, hogy küldjük el a korábban már francia nyelven előkészített levelet Constantin Lazzari olasz szocialistának. A levél a Komintern III. kongresszusának ülésén felvetődött feladattal, az olasz forradalmárok egyesítésével foglalkozik. Este 6 óra ■ 45 perckor megérkezett Leninhez F. E. Dzerzsinszkij. 7 óra.45 perckor Vlagyimir Iljics fogadta az ÖSZSZK berlini kereskedelmi kirendeltségének vezetőjét, a külkereskedelemről és a kirendeltség munkájáról beszéltek, V. I. Lenin este 8 óra 15 perckor ment haza.» Itt véget ér a följegyzés. Az egykori dolgozószoba azonban ma is tanúskodik. A nagyról, a legnagyobbról: Leninről. És a műről, amelyet alkotott. Fokozott figyelmet a munkákra NAPJAINKBAN immár igazi tavaszi időjárás köszönti a mező munkásait. Most várható, hogy gyors fejlődésnek indul a növényzet, hiszen föl- melegszik a talaj, és a napfény csalogatja-serfcenti a zsenge hajtásokat. Megsokasodtak a tennivalók. Amire eddig a hideg meg az eső miatt nem nyílt mód, most lehetőség kínálkozik: mehetnek a talajmumkáik — persze csak ott, ahol nem akadályozza a belvíz —, nagyobb lendülettel folyhat a vetés. Egyre azonban vigyázzunk: a gyorsaság nem mehet a minőség rovására. A kapkodás, az észszerűden nekirugaszkodás megbosszulhatja magát. Átgondolt, körültekintő munka- szervezésre van szükség. Figyelni, hogy mikor, mit és hol lehet elvégezni, nem mutatkozik-e máris valahol fennakadás, és ha igen, milyen intézkedéssel lehet hatékonyan közbeavatkozni — mindez a legfontosabb tennivalók egyike ezekben a napokiban, hetekben. — Aggasztó volt az időjárás. Most a figyelmet nagyon rajta kell tartani a munkákon. Annál is inkább, mert a három egyesült gazdaságnak ez lesz az első közös esztendeje. Scheíer Tibor, a mesztegnyői egyesült Ladi János Tsz főkönyvelője mondta ezt, utalt arra, hogy február óta új módszert alkalmaznak a szövetkezetben. A mesztegnyöi példa — Minden szombaton tartunk egy tanácskozást az azon a héten végzett munka értékelésére és a következő heti tennivalók megbeszélésére. Ezen a tsz-elnök, a helyettese, a csúcstitkár, a főállattenyésztő, a főkönyvelő és a műszaki vezető vesz részt. Ennék az összejövetelnek tájékoztató célja van. Azt akarjuk elérni vele, hogy mindig tudjuk, hányadán állunk a tervben meghatározott feladatok megvaiósitásával, nincs-e lemaradás valahol, s ha van, mielőbb behozhassuk vagy a hiányt pótolhassuk. Én, mint főkönyvelő minden hónapban egy alkalommal részletes pénzügyi tájékoztatót tartok a többi vezetőnek arról, hogyan áll szövetkezetünk anyagilag, miképpen alakulnak az adott időszakra előirányzott bevételek és kiadások. Így kerülhetjük el a kellemetlen meglepetést, így lehet operatív beavatkozással segíteni, ha valahol akadozik a gépezet Az említett vezetői megbeszélés megállapításai adják az alapját a minden kedden tartott brigádvezetői értekezletnek.. Ügy kell szervezni a termelést a különböző üzem- ágakban, hogy az időarányos bevételi tervek teljesülje Ezen a héten például harminckilenc hízómarhát exportálnak Olaszországba, ez a szállítmány körülbelül 600 000 forint bevételt ad a szövetkezetnek. Hasznos a rendszeres tájékozódó megbeszélés azért is, mert mindig a legidőszerűbb tennivalóra lehet irányítani a figyelmet. Mivel az összejövetelen részt vesz a kommunisták csú csvezetőségének titkára is, az alapszer- vezetek tagjait a legégetőbb feladat megoldására lehet felsorakoztatni. A műszaki vezető a gépi munkaeszközök állapotáról adhat hű képet, a tsz-elnökhelyettes pedig, aki a gazdaság melléküzemági tevékenységeit fogja össze, mindenkor a legfrissebb képet adhatja erről a területről. Ugyanatókor minden vezető a maga munkaterületén a leghatásosabb intézkedéseket teheti az esetleges kiesés ellensúlyozására. A KÉSŐI kitavaszodás, a mostani munkábaJandiilés nem nélkülözheti a fokozott körültekintést, az átgondolt szervezést. Csak így várhatunk szép eredményeket, így kerülhető el a torlódás az évközi munkákban. Herpesz Ferenc Jó eredményeket várnak Kéthelyen A kéthelyi Aranykalász Termelőszövetkezet tagjainak soraiban nem kevesebb, mint nyolcvan fiatal dolgozik. Részük van nekik is abban, hogy a tsz a múlt évet szép eredménnyel zárta, s az újban egyre nagyobb feladatok valósulnak majd meg. Az árpa már a földbe került Ezen a héten kezdik meg a kukoricavetést. A traktorok vasárnaponként is a földeken dolgoznak. Háromszázhatvan holdon terem majd kukorica az idén, száztízről pedig silókukoricát takarítanak be. A szőlőben a metszést már elvégezték, most műtrágyáznak. Naponta hatvah-hetven ember hordja a venyigét, tisztítja a területet, erősiti a tám- berendezést Az idén a rétek és a legelők javítása is tovább folyik majd a szövetkezetben. 360 ezer forint állami támogatást kapnak erre a munkára. Kilenctagú kubikosbrigád háromszáz holdat javít meg. Az állattenyésztés kétirányú. Sertéstenyésztéssel és szarvas- xn arha-tartásaa 1 foglalkozik a ternielőszövétkezet. A nyereség tavaly másfél millió forint volt. Százötven férőhelyes borjúnevelőjük körülbelül egy hónap múlva lesz teljesen kész és fölszerelt. Az idén is szeretnék, ha a tavalyihoz hasonló jó eredmény születne a szőlő- termesztésben. Akkor ugyanis a 108 holdról leszüretelt szőlőből 2500 hektoliter bor lett. L. L. Indulatok helyett Fogyasztói iroda a DÉDÁSZ-nál Fekete tél 30. Az' első ütés folyékony vasként égett a tenyerében. A második beljebb sulykolta ezt az eleven tüzet,: a harmadik szétfröccsentette csontjaiba, ízületeibe, minden porcikájába a kibírhatatlan, maró forrósá- got. ösztönei parancsára elrántotta a kezét. — Nem szabad idegeskedni — mondta Demeter üde nyugalommal. — Nézzed csak tovább, hogy esik-e az eső. Dob- rai őrmester! Egy kis esőt! A gólem termétű tiszthelyettes elmozdult a faltól szörnyű tömegével. Hatalmasat köpött a fogoly tenyerére. Mindenki röhögött. Német László Jánosnak hideglelősen remegett a szája, és a fogát csikorgatta, hogy el- álljanak a könnyei. Többé nem rántotta el a kezét. Tompa szédületén át kapaszkodott az akaratába, s konokul eltökélte, hogy nem omlik össze. Tűri a verést, amíg csak tűmi képes a test. Az ütések nyílt húsra zuhantak, s mind mélyebbre húzódott a fájdalom. Mintha a tenyere megsokszorozódott volna. Aztán lassan enyhülni kezdett ez az óriásivá vastagodott kín. Ahogy nőtt tompultsága, úgy sűrűsödött a bódulat az öntudaton. Ismétlődtek, egyre ismétlődtek az ütések, de a költő már nem is tudta pontosan, őt ütik-e egyáltalán. Tenyere ’.áketlen duzzanattá változott. Olyan lett, mint a pudvás fa. Ez a tömény zsibbadás terjedni kezdett, megbénította a csuklóját, bepólyálta a könyökét, s kúszott tovább a válla felé, A karja nem tartozott már a testéhez, lehullott anélkül, hogy tudott volna róla. Német László János azonban a talpán maradt. Iszonyú delirium nehezült agyára. Alkony! homályban látta a szobát, á csendőrök pedig álomszerű fantomokká változva sejlettek fel-felnyíló szemébe. Egy pohár vizet löttyintettek az arcába, öntudata kivi- lágosodott. — A jobb kezed már megtanulta, hogy mi vár a balra — szólt elfúló hangon Demeter. Pihenésképpen nagyot sóhajtott. —* Folytassuk vagy társalogjunk? — Nem bánom... — suttogta a költö, de alig tudta kimondani a szavakat. Demeter megint az asztal mögé ült — Most kivételesen arra lennék kíváncsi, hogy van-e benned erkölcsi felelősség? Jól hallasz? — Igen... — Szóval? Egy Atlasz erőlködésével emelté meg fejét a költő. — Igen, van bennem erkölcsi felelősség. — Milyen jó véleménnyel vagy magadról — gúnyolódott tűnődve a főhadnagy. — Hát akkor hadd világosítsalak fel a következőkről. Tagadásoddal súlyos tragédiába sodrod a társaidat. Minél kevesebbet ismersz be a bűneidből, annál többet hagysz az ő nyakukon. Ebből az következik, hogy az őszinteséghez kell az igazi bátorság, nem pedig a tagadáshoz. Mi erről a véleményed? Szűnőben volt a zsibbadás, helyét visszahódította a fájdalom folyékony tüze. Németh László János végre a tenyerére mert pillantani, de gyorsan el is kapta a tekintetét, mert a látványtól meglegyintette az ájulás: nem a kezét látta, hanem egy felfújt fekete gumikesztyűt. — Vallani fogok, ha azzal segíthetek a társaimon ... — Remek — csillant meg a főhadnagy szeme. — Velem aztán igazán lehet beszélni. Még azt is elintézem, hogy az akasatófa helyett a frontra kerülj. Szívesen harcolnál a hazáért? — Megpróbáltam harcolni, amíg lehetett. — Hagyjuk a gyerekes hencegést. Adunk egy széket, leülsz közénk mint jóbarát aztán elmesélsz mindent, amire kíváncsiak vagyunk. Leülni. Ennél megváltóbb jóság nem érhette volna Németh László Jánost Egész testében remegett a gyengeségtől, omlani kívánt, ráhagyatkozni az enyhítő gravitációra. — Köszönöm... Inkább áll va maradok ... — Jól meggondoltad? Nemjl muszáj elsietni. Vedd csak# még egyszer fontolóra. — Megmondtam — szólt, nem várt daccal a fogoly. — Ha nálam akarják kezdeni a felgombolyítást, akkor a fonal vége nem én vagyok. Enyhe gondterheltség suhant át Demeter főhadnagy arcán. Az asztalra tenyereit, föltápászkodott, és szinte vánszorogva lépdelt Németh László Jánoshoz. Mint egy műértő, olyan elegáns mozdulattal emelte meg a költő agyonvert kezét. — Milyen gyönyörű, párnázott ujjaid vannak. Közömbös megállapítását zengő hahotával fogadták a# nyilasok. A főhadnagy közben már nyúlt is a korbácsért. — Na, édeském. akkor tartsd magasabbra a szikárabb f kacsodat! Ügy. Közben szá-i mold a Szikrákat, akkor na-1 gyobb lesz az élvezet. 1 És a drótkorbács kínt osztó1 suhogása kezdődött elölről. 1 A fogoly rövid idő alatt megtanulja, hogy felszólítás, engedély nélkül semmit nem tehet. Ahány önálló mozdulat, annyi szidalom vagy ütés. Et-i tői tartott Bogdanov István is, aki megadó gömyedéssel állt# a folyosón, szemben a tízes szoba ajtajával. A csendőrfoglár hátba taszította géppisztolya csövével: — Nyiss már be! (Folytatjuk) Indulatosan beszélnek: A múlt év végén elköltöztek lakásukból, s mégis velük fizettették meg a villanyszámlát — mondják, bár ez kétségtelenül az új lakástulajdonost terheli. A válasz egyszerű: — Bejelentették az elköltözést? Megrökönyödnek. — Ki gondol ilyenkor rá? — Pedig ha akkor ezt teszik, most nem lenne szükség a reklamálásra. Könnyebben elintézhettük volna — mondja: Gelencsér Józsefné, a DÉDÁSZ kaposvári üzletigazgatóságán működő fogyasztói iroda veze tője. Tavaly augusztus elsején nyílt az iroda. Tulajdonképpen újfajta szolgáltatás ez, s az áramfogyasztási díjak beszedőinek munkáját is jobban összefogja, egybehangolja. Foglalkoznak a pénzbeszedők irányításával, minden kedden összehívják őket, megbeszélik a bejelentéseket, s azt, hogyan lehetne javítani a munkán. Szeretnék elkerülni, hogy az áramdíjakat postán küldjék be, mert az ebből adódó késések nehezítik az elszámolást. Külön fejezetet érdemelnének az elköltözött fogyasztók, akik a lakásváltozást rendszerint elfelejtik bejelenteni, s olyan számlát kapnak, amely jogtalan és félreértésen alapul. Rendkívül sok kellemetlenség és indulatoskodás adódott ebből. Ma már, ha az elköltöző az irodában bejelenti villanyórája állását, néhány perc alatt elkészítik a végelszámolást, s ezt rögtön kifizetheti. A pénzbeszedők természetesen ellenőrzik, hogy helyes számot mondott-e a fogyasztó. Az is gyakori, hogy a pénzbeszedők nem találják a lakásban a tulajdonost, ilyenkor az irodában lehet kiegyenlíteni a számlát. Még szabad szombatokon is nyitva tartanak, hogy a fogyasztók rendelkezésére álljanak. Az emberek élnek is a lehetőséggel: márciusban 70 000 forintot fizettek be itt. Van még egy formája az áramdíjfizetésnek. Ezt is vállalta a fogyasztói iroda, bár jelentősen növeli a munkát. A fogyasztók havonként meghatározott összeget fizetnek az OTP részére, az úgynevezett átutalási betétszámlára. Ebben nemcsak az áramfogyasztás, hanem a televízió, rádió stb. díja is benne van. A betétszámlával rendelkező fogyasztók tartozását a Számítástechnikai és Ügyvitelgépesítési Vállalat összesíti, s a fogyasztói iroda- egy összegben- hívja le az OTP-től. Jövője ennek a kezdeményezésnek van igazán: a fogyasztó számára ez a legkényelmesebb, legegyszerűbb. Cs. T. Ipari tanulónak érettségizett fiatalokat veszünk fel az 1970/71-es tanévre látszerész, optika és fotó eladói szakmára. Jelentkezés személyesen vagy írásban legkésőbb május 15-ig a következő címen: OFOTÉUT VÁLLALAT személyzeti osztály, Budapest, V., Guszev u. 14., III. cm. (9857) A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI V. 1970. április 27-én, hétfőn műszaki becslést tart Kaposváron. Az írásbein bejelentéseket kérjük a Magyar Hirdető kirendeltsége címére, .Kaposvárra küldeni. Foglalkozunk használt mezőgazdasági és egyéb gépek, szerszámok, műszerek vételével, eladásával, valamint közvetítésével. Budapesti címünk: Budapest, V, Báthori u. 3. Telefon: 115-619, 310-924. (92560) SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. áprOto ZL t.