Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

LjudmWa Kunyeekaia'­LENIN DOLGOZOSZOBAJABAN Vili. Milyen ember Mr. Harding? Lenin rendkívül fontos­nak tartotta, hogy interjút adjon az Oroszországba érke­zett külföldi újságíróknak, s így hitelesen számolhassanak be mindarról, ami ebben a hatalmas országban, történik. Fogadott svéd, angol, francia, amerikai, japán, svájci és más országokból érkezett új­ságírókat. Minden érdekelte ókét, a falusi élelmiszerpoliti- kától a művészek életkörül­ményéig — hogy például biz­tosi toltak-e mindent, amire szüksége van Jékatyerina Geicernek, a hires baleriná­nak. S mindenre magától az orosz miniszterelnöktől akar­tak választ Lincolns Eire, az egyik New York-i újság mun­katársa péLrfául ügy írta le ta­lálkozását, Vlagyimir Iljics- csel, amelyre 1 1920-ban ke­rült sor. »öltözékét könnyű leírni, enyhén keményített fe­hér gallér (Oroszországban még a keményített fehér gal­Nagyon szeret tréfálkozni. lér is ritka), fekete nyakken­dő, sötétbarna zakó, nadrágját magas nemezosizmába (ez a legmelegebb lábbeliféleség) tűrve viselte.. Ez az öltözék egyáltalán nem jellemzi az emberit, vagyis Lenin ruháit nyugodtan felvehette volna egy megjelenésére nem sokat adó kabineftminisster csakúgy, mint egy riporter, vagy egy jól kereső kőműves.-“ Eire a továbbiakban így ír: »Lenint olyan szellemi készenlét, olyan intellektuális töltés fű­tötte, amely minden bizony­nyal egyik legjellemzőbb vo­nása ... Vitathatatlan, hogy rendkívüli vonzóerővel ren­delkezik. Mosolya megnyerő, kacagása magával ragadó, szívélyes és szimpatikus em­ber." A. legvaratlanabb akadályo­kat kellett leküzdenie annak, aki meg akarta tudni az iga­zat Szovjet-Oroszországröl, s el akart, jutni ebbe az ország­ba, . Isaac MacBride amerikai újságíró 1919 nyarán indult el Oroszországba. Ehhez azonban először Lettországba indult, illegálisan átlépte az ország­határt, a frontvonalat, és így jutott él sok viszontagság után Moszkvába Szeptember végén találkozott Leninnel. A Külügyi Népbiztosság előre figyelmeztette az újságírót, hogy Dénin 15 percet szentel­het néki, de a beszélgetés úgy magával ragadta mindkettő­jüket, hogy a találkozó több mint egy óra hosszat tartott. MacBride igyekezett egybe­vetni elképzeléseit és mind­azt, amit korábban Oroszor­szágról hallott — a valóság­gal. Azt mondták, hogy az orosz miniszterelnök elérhe­tetlen. Az újságíró tanúsíthat­ta hogy ez kitalálás: neki mindössze néhány percet kel­lett várakoznia, azt is azért, mert a jelzett időnél kicsit előbb érkezett. MacBride be­számolójában kiemelte, hogy Lenin mindig ingadozás nél­kül, nyíltan, iényegretörően válaszolt. Az újságíró idézte azokat a külföldi véleménye­iket, amelyek szerint a szovjet- hatalom a kisebbség diktatú­rája. Válaszul Lenin a követ­kezőket mondta: »Biz termé­szetesen nem igaz. Ön elmond­ta, hogy járt a nyugati fron­ton, megengedték, hogy be­szélgessen, találkozzék Szovjet- Oroszország katonáival; önt, az újságírót semíká sem gátolta abban, hogy tájékozódjék, járt üzemekben, gyárakban. Módja volt rá, hogy megértse a tö­megek hangulatát Emberek ezreit láthatta, akik nap nap után kenyéren és cukor nél­kül fogyasztott teán éltek. Szovjet-Oroszországhan bizo­nyára sok szenvedést látott, amelyet az az igazságtalan há­ború okozott,' amely ellenünk irányul és magában foglalja a gazdasági blokádot is, s amelyben oly nagy szerepet játszik az ön országa. Most kérdezem, mi a,z ön vélemé­nye, a kisebbség gyakorolja-e nálunk a diktatúrát?« Lenin a legnehezebb napok­ban sem vesztette él nyugal­mát, humorérzékét. A kitűnő amerikai publicista, John Reed felesége így írja le benyomá­sait Leninről: Amikor az em­ber belép a dolgozószobába, Lenin mosolyogva ugrik fel, hogy köszöntse, kezet szorít­son vele, majd egy mély, ké­nyelmes fotelbe ülteti. Ö maga közelebb húzza vendégéhez a másik karosszéket, csöppet élő- rehajlik, s úgy kezdi a beszél­getést, mintha semmi más nem érdekelné a világon, mint ez a látogatás. ... N agy O n szeret tréfálkoz­ni, és jóízűen neveti ha az em­ber egy mulatságos esetet me­sél el néki, vagy ha egy úti- étanényt, utcai történetet ele­venít fél a vendég. Lenin maga is szívesen mesáj kedves tör­téneteket — méghozzá ki tűnő­en. De az ilyen csevegés nem tart soká. Egyszerre csak abba­hagyja a nevetést, majd meg­kérdi: »Milyen ember ez a Harding, milyen a múltja?« (Handing 1921—23 között az USA elnöke volt.) (Folytatjuk.) Világító fáklya a történelem viharában Lenin: emberként, forradal­márként, politikusként világí­tó fáklya a történelem vihará­ban. Példa, mely hűségre, kö­vetkezetességre, kitartásra bhzdit. Útmutatás, mély szebb", gazdagabb, emberibb, igazabb világot állít elénk Ösztönzés, mely igazságkeresésre, a való világ minden dolgának feltá- rására és megértésére biztat. Elmélet és gyakorlat elválaszt- hialtatlanságának bizonyítója, az igazi humanitás megteste­sítője. Művei: tanulmányai, cikkei, beszédei, levelei a maga teljes­ségében állítják elénk az em­bert, a tántoríthatatlan forra­dalmárt, a gazdasági és társa­dalmi folyamatokat zseniálisan elemző tudóst s a cselekvő po­litikust. E sokrétűséget, s mégis a tökéletes egységet pró­báljuk érzékeltetni az alábbi szemelvényekkel, melyeket a Lenin-centenárium tiszteletére megjelent művekből válogat­tunk, Örök útmutatás Lenin olyan korban lett a munkásosztály eszmei és poli­tikai vezérévé, amikor kiala­kult és az egész világot ural­ma alá hajtotta a monopolka­pitalizmus, az imperializmus, amikor a szocialista forrada­lom a történelmi fejlődés köz­vetlen feladatává vált ö mu­tatta meg a.forradalmi kiveze­tő utat az első imperialista vi­lágháború okozta szörnyű vál­ságból, amelybe a kapitaliz­mus döntötte az emberiséget, ö mutatta meg a kivezető utat abból az eszmei zűrzavarból, melyet a revizionizmus és kü­lönféle más téves és káros irányzat terjesztett el a mun­kásmozgalomban. Örök történelmi igazság, hogy Lenin neve elválasztha­tta ti an attól a párttól, amely győzelemre vitte a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalmat. Hiszen e pártot az ő vezetésé­vel teremtették meg, és ő ve­zette harcát a proletariátus ha­talomra jutásáért. Örök történelmi igazság, hogy Lenin neve elválasztha­tatlan a világ első szocialista államától. Hiszen a szovjet ál­lamot az ő vezetésével terem­tették meg, és ő állt az élen fennállásának első, s egyben legnehezebb éveiben. Az ő sze­mélyisége — a lángeszű tudós, a párt- és népvezér és állam­férfi alakja — hatalmas fény­erejű világító fáklyaként emelkedik ki a világrengető események viharában, amikor az' Októberi Forradalom meg­nyitja az emberiség új korsza­kát, s elkezdődik a történelmi átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba. Örök történelmi tanulság, hogy a szocialista forradalom oroszországi diadala, az első munkásállam megszületése egyben a lenini tanítások, a le­nini politika nagy győzelme, mely hatalmas lökést ad a nemzetközi proletariátus küz­delmének. A lenini eszmék jegyében alakultak meg a munkásosztály új forradalmi pártjai, köztük 1918 novembe­rében a Kommunisták Má- gyarországi Pártja is. Lenin vezetésével jött létre 1919 márciusában a Kommunista Internacionálé, mely összefog­ta a nemzetközi munkásmoz­galom forradalmi erőinek leg­javát (Nemes Dezső: A lenini eszmék ereje.) Egyesülni és egybeforrni Mi nem bíznánk a tanítás­ban, a nevelésben és képzés­ben, ha az csak az iskolába szonalna, és el volna szakítva a viharzó élettől. Amíg a mun­kások és a parasztok a föld­birtokosok és a tőkések járma alatt senyvédnek, amíg az is­kolák a földbirtokosok és a tő­kések kezében vannak, a fia­tal nemzedék tudatlan és fei- világosulatlan marad. A mi iskolánknak viszont a tudás alapját kell nyújtania az ifjúságnak, arra kell képesíte­nie az ifjúságot, hogy az saját maga alakítsa ki a kommunis­ta nézeteket, művelt emberek­ké kell nevelni őket Az isko­lában eltöltött tanulási idő alatt az embereket a kizsák­mányolok elleni szabadságharc részvevőivé kell tenni. A Kommunista 1 Ifjúsági Szövetség csak akkor igazolja elnevezését, azt hogy a kom­munista ifjú nemzedék szö­vetsége, ha tanító és nevelő munkájának mindenegyes lé­pését összekapcsolja azzal, hogy részt vesz a dolgozók kö­zös harcában a kizsákmányo­lok ellen. Mert önök nagyon jól tudják, hogy amíg Oroszor­szág az egyetlen munkásköz­társaság, a világ többi részé­ben pedig fennáll a régi bur- zsoá rendszer, addig mi gyön­gébbek vagyunk náluk, addig serdülő nemzedéket példával járni élöl a harcban, a neve­lés és fegyelmezettség terén. Üzen az úton kezdhetik meg és fejezhetik be önök a kom­munista társadalom építését. (Lenin: A kommunista erkölcsről.) Népek a forradalom útján Lenin tudományosan kimu­tatta és megindokolta, hogyan és miért helyeződött át a XX. század elején a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom központja Németországból Oroszországba, és miért győ­zött a proletárforradalom elő­ször ebben az elmaradott or­szágban. Nincs még azonban tudományosan feldolgozva az a kérdés, miért követték Oroszország példáját elsősor­ban olyan országok, amelyek ugyancsak a kapitalista fejlő­dés alacsony fokán álltak. (1919-ben Magyarország, 1945- ben az európai népi detnokra- tikus országok, később Korea, Vietnam, Kína, Kuba. Kivétel­nek tekinthetők a kapitalista fejlettség szempontjából Cseh­szlovákia és a Német Demok­ratikus Köztársaság.) Részben magyarázatot adhat az, hogy az első világháború után a háborúban vesztes országok, a második világháború után pe­dig a fasiszta elnyomás alól a Szovjetunió által felszabadított országok bizonyultak a legfb- gékonyabbaknak a proletár­forradalom, a munkásosztály hataknának megteremtésére. Viszont ez a magyarázat nem kielégítő: a teljes igazságnak csak az egyik oldalát mutatja meg. Nem ad magyarázatot ar­ra^ hogy az első világháború után miért csak Magyarország lépett erre az útra, s éppígy a távol-keleti országok szocialis­ta forradalmaira sem. A kér­dés ■ teljes, tudományos meg­válaszolása a nemzetközi mar­xista^—leninista tudományos kutatás még elvégzendő fel­adata. Lenin életében — kevésbé jelentős, egészen átmeneti ter­mészetű rövid kísérletektől (Bajorország, Szlovákia), elte­kintve — egyedül Magyaror­szág követte SZovjet-Oroszor- szág példáját. Nem csoda te­hát, ha Lenin rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a Magyarországi Tanácsköztár­saság létrejöttének, és mind fennállása idején, mind levere- tése után kitartó figyelemmel iA tét arnnytájé ja zötd T egnap megkaptam, drá­ga anyuska, X.'2-i le­veledet. Úgy látszik, végül is jó szobát találtam magamnak: rajtam kívül nincs más albérlő. A ház'asz- szonynaik nem nagy a család­ja. a szobámból az ő lakószo­bájukba nyíló ajtó réseit be­ragasztották, így a hang csak tompán szűrődik át. A szoba tiszta és világos. A bejárat, rendes. Minthogy emellett a központhoz is jó közel van (a könyvtárig például mindössze 15 perc gyalog), teljesen meg vagyok elégedve..." Így kezdődik az első leve­lek egyike, amelyet Vlagyi­mir Xljics Uljanov, a fiatal jogász friss diplömájával a zsebében 1893 őszén, Péter- várra. érkezése után írt. J árom a város utcait, Lenin szelle­mét idézem. De a környezet nem mindig segít. Ismerem az orosz regényekből a cári Pétervárt De hol vannak már a sáros utcák, a sötét mun- káskaszárnyák, a szűk odúk­ban. lakó, nyomorgó munká­sok. A modern európai metro­polisban a Lenin emlékét őrző múzeumok segítenek inkább a kort idézni. Tizenegy em- lékmúze’.im őrzi a róla, életé­ről valló tárgyakat, több mint hetven házon ál emléktábla, amelv jelzi, hogy ott annak ideién megfordult Lenin. A Vis albérleti szobából, ah íz idézett levél író­dott, hamarosan elköltözött, mert talált olyat, ahol ha­vonta öt rubellal kevesebbet kéllett fizetni. A Bolsoj Ka- zacsij utca — ma: Iljics utca — 714. sz. házának második eméletén lakott. Nehéz vas­kapun lépett be a házba, i amelynek lépcsőit halványan világította meg a pislákoló petróleumlámpa. Az olcsó szoba, amelynek megőriztek egykori berendezését, bizony nem valami fényűző. Inkább cellára hasonlít a hely, amit csak a könyvék, a szellem forrósága tehetett annak ide­jén is elviselhetővé. Itt írta Lenin a »Kik azok a népba­rátok, és hogyan harcolnak a szociáldemokraták ellen« cí­mű munkájának első két ré­szét. A mű nemcsak a narod- nyikizmussal számolt le kö­nyörtelenül, hanem már föl­vetette a proletárpárt meg­alakításának gondolatát. Eb­ben írt először Lenin a mun­kás-paraszt szövetség gondo­latáról is. A kis szoba bal sarká­ban dolgozóasztal áll. Mellette kis dívány, a szemben lévő falnál vaságy, mosdótál és vizeskorsó — ez a szoba teljes fölszerelése. Ezek az egyszerű tárgyak a tanúi a forradalmi marxista párt elődjének, a »Harci Szö­vetség a Munkásosztály Fel­szabadítására« nevű szervezet létrejöttének. Ebben a lakás­ban találkozott több alkalom­mal forradalmár társaival, akikkel együtt a szervezetet létrehozta. Lenin a forradalmi roman­tika, a tettek, a harc embere volt. Élete során gyakran idézte a Faustból Mefisztót: »Piám. fakó minden teória, s a 1st aranyló fája zöld.« Le­nin nem azért volt a gyakor­lat' embere, mert megvetette az ideológiát, hanem ellenke­zőleg: nagyrabecsülte azt, ezért nem volt hajlandó -soha engedni a szócséplésnek. Min­dig az ideológia diktálta cse­lekvés útját járta. Azt vallot­ta: a marxizmus Oroszország­ra is érvényes, nemcsak Euró­pára. De Oroszország más volt, mint Európa, ezért a marxizmus is másként, volt érvényes. Hogy mi ez a »másként« — Lenin ismerte fél és fogal­mazta meg. És ez a felismerés a világtörténelem eddigi leg­nagyobb fordulatához, az Ok­tóberi Forradalom győzelmé­hez vezetett. Addig azonban még hosszú a lenini út. Letartóztatás, börtön, száműzetés, emigráció. ] Genf, Párizs, London, Krak­kó, Prága, Razliv — Európa megannyi szöglete, de a sze­me és a forradalom rezgés- hullámaira oly érzékeny füle Oroszország felé figyel. Köz­ben többször visszatér, min­dig PéterváHna. míg el nem jön a forradalom éve, 1917, amikor már a mai nevén Gorkij utcai pártszékház má­sodik emeleti saroke.rkélyóről szabadon beszélhet a pétervá- ri munkásokhoz. Járom ez épület termeit. Itt alakult meg az első olyan Központi Bizottság, amelynek egyetlen tagja sem volt bör­tönben, emigrációban vagy száműzetésben. Nézegetem az egykori fényképfelvétel eket LeninxöL Arca olyankor árul el a legtöbbet, amikor á mun­kásokhoz beszél. Egy kép e ház erkélyén ábrázolja. Talán ezek azok a pillanatok, ame­lyek a nagy forradalmárról a legtöbbet mondják eL A forradalom legtöbb vezetője vérbeli szó­nok volt. Érzelemtől túlfűtött tömeggel szemben állva maguk is az érzelmeket korbácsolták: lázba hqzták a tömeget, amely ilyenkor uj­jongott. Lenin azonban tud­ta, hogy az egyes ember ott­hon, a vacsoraasztal mellett emlékezni akar arra, nogy miért lelkesedett. Éppen ezért ő nem szónokolt. Magyará­zott. A pedagógus beszélt be­lőle hallgatóihoz. Az oktató, aki szereti is tanítványait, ha kell, ostorozza is, de mindig céltudatosan neveli, viszi va- I lamerre őket. Távol állt tőle, hogy hideg és hűvös legyen, az indulat őt is magával ra­gadta, de egyike volt a keve­seknek: a legfelfokozottabb indulatok közepette is az em­berek értelmére tudott hatni. Varga József minden alkalommal újabb tá­madás veszélye fenyeget ben­nünket, hogy a, további harc­ban csak úgy győzünk, ha. meg­tanulunk egyesülni és egybe­forrni, s Okiként megerősödve, valóban légyőzhetétlenné vá­lunk. Ilyenformán kommunistának lenni annyit, jelent, mint meg­szervezni és egyesíteni az egész tanulmányozta tevékenységét, eredményeit és hibáit. Kutatta azokat a történelmi törvény- szerűségeket, amelyek, előidéz­ték létrejöttét. Ezek-figyelmes tanulmányozása ma is hozzá­segíthet az előbb említett kér­dések megoldásához. (Réti László: Lenin és á magyar munkásmozga­lom.) I , , ; A KÖZÚTI ÉPÍTŐ VALLALAT gyakorlott gyors-gépírót keres Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezés: Szántó Imre u. 19. szám, L esn. 1?5. ajtó­, • _________________(92239) A KPM KÖZÚTI IGAZGATÓSÁGA autó- és motorszerelő szakmunkásokat keres fölvételre Fizetés megegyezés szerint Jelentkezés az igazgatóság központjában., Kaposvár, Szántó Imre u. 19. sz. alatt. (92387) 6 .OMOGTI NÉP LA P Vasárnap, 1970. április 19.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom