Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

y gárorn új magyar könyv fHj megjelenése kínál al­kalmat bizonyos gon- áolatok kifejtésére. Tárgyuk­nál többet is mondanak, szé­lesebb összefüggésekre irá­nyítják rá a figyelmet. Az ungvári Kárpáti Könyvkiadó Kárpáti kalendáriuma, s an­nak gazdag irodalmi mellék­lete, Huszár Sándor Bukarest­ben, kiadott interjúkötete Az író asztalánál és Duba Gyulá­nak a ' pqasonyi Madách Könyvkiadónál megjelent Szabadesés című regénye ez a három könyv. Már a könyvek megjelenési helye is fontos tényező. A mai magyar szellemi élet egyik kulcsjelentőségére irányítja a figyelmet. Illyés Gyula «ötágú síp­nak-« nevezte találóan a ma­gyar irodalmat, s arra gon­dolt, hogy a magyarországi irodalom mellett, s azzal egyenragúam kell számon tartanunk a romániai, a ju­goszláviai, a szovjetunióbeli és a csehszlovákiai magyar irodalmakat is. Budapest mel­lett ma már széLLemi életünk fórumait nemcsak más nagy­városaink, illetve azoknak a folyóiratai jelenti, hanem a kolozsvári és bukaresti, a pozsonyi és kassai, az ung­vári és az újvidéki műhelyek is. És ezek egyúttal kulturá­lis hidat is teremtenek a ve­lünk együtt élő szomszéd né­pek felé: Kolozsvár a román kultúra rokon hangjait köz­vetíti, Pozsonyból a szlovákok üzenetét kapjuk, az ungvári műhely az ukránokról ad hírt, az újvidéki magyar lapok ol­vasása. viszont a soknemzeti­ségű jugoszláv kultúrával is­mertethet meg. Természetesen hibás volna a. romániai, jugoszláviai, csehszlovákiai, illetve romá­niai magyar irodalom szere­pét kizárólag erre a szerepre korlátozni. Ennél is fontosabb, hogy mintegy 3—3,5 millió magyar életéről adnak hírt, sorsuk fordulásairól, azoknak a speciálisan kisebbségi - tu­lajdonságoknak alakulásáról, melyet a haza és a nemzet fogalmának végletes kettévá­lása eredményez. Igen, ezek­ben az irodalmakban már egy új magyarságtudatot fedezhe­tünk fel, amelyik már nem azonosítható a Magyarország- túdaittal, azaz magyarságuk: öntörvényű, és ha nem is független, de mindenesetre el­válik Magyarországtól. Próbáljuk meg. ezekét az általános megállapításokat konkrétabban vizsgálni! Sze­rencsénk van, mert a három könyv valamilyen módon rep­rezentál is. Huszár Sándor in- terjúkötete a legjelentősebb romániai magyar költőket és Hajnal Gábor: Lábadozás Tűnődve tétovázva csendesen, nézem csak hogy niúük el életem. Csillagok kísémek-e utamon mindegy mar áz eget sem kutatom. Tudom az áldott semmi befogad loholjam céltalanul t be sokat fák közül békaének rámhajol élek még halk öröm cseng valahol. Niklai Ádám: Ők és mi Ök elestek, a három nagy előd. És fölemelte őket Segesvár, Balatonszárszó, meg Abda. Mi meghalunk csak. Mint a könyvelők. S majd illedelmesen elparentál egy napon pár szó a lapba.’. Uj hangok az „ötágú sípon“ íróikat szólaltatja meg. Duba Sándor regénye a városba — a szlovák nagyvárosba — ke­rült magyar fiatalember sor­sáról számol be, a Kárpáti ka­lendárium pedig teljes sereg­szemlét nyújt a bontakozó kárpátaljai magyar irodalom­ról. Kezdjük talán az utóbbi­val ... Kárpátalja, az Ukrán Szov­jet Szocialista Köztársaság Kárpáton túli területe — ta­lán a legelmaradottabb. vidé­ke, volt egykor Közép-Euró- pának. Az itt élő magyar al­kotóknak szinte a teljes ha- gyománytalansággal kellett szembenézniük, s egy új ér­telmiségnek, egy új szellemi közegnek kellett kialakulnia Ügy látszik, hogy ez ma már ki is alakult. A legjobb ungvári magyar szerzők írá­sai Moszkvában, oroszul is megjelennek. Bállá László versei és regénye, a Meddő­felhő, Szenes László váloga­tott elbeszélései, Kovács Vil­mos válogatott versei — is­métlem — Moszkvában is jól ismertek, mert megjelentek ott. (Annál érthetetlenebb, hogy Magyarországon egye­lőre miért hozzáférhetetlenek ezek az írások.) A Kalendárium jól szer­kesztett irodalmi melléklete azonban már arról tanúsko­dik, . hogy fiatal költők egész csapata is jelentkezett Ung- váron: Bállá Gyula, Balogh Balázs, Benedek András, Fo­dor Géza, Zsebeld József és mások. Az pedig különöskép­pen rokonszenves, hogy az irodalmi meléklet egyik szem­lecikke, amelyik a magyaror­szági kritikai visszhangokat méri fel, szerényen visszauta­sít ja. a hazai kritika túlzásait: »A legtöbb cikkíró... hajla- m,os túlzó, adottságainkat túl­becsülő, túlértékelő megálla­pításokra. A magyarországi sajtóban * inkább csak ered­ményeinkről olvashatunk el­ismerő bírálatokat.,. * Igen, ez a szerénység és önkritikus hajlam nemcsak jogosult, hanem a továbblé­pés egyik szükséges kelléke is. A kárpátaljai 'magyar iroda­lom. még a kezdés stádiumá­ban él, de figyelmünket már­is megérdemli. Hogy ez a kezdés milyen nehéz, milyen emberi drámát jelent,, mekkora személyes erőfeszítést is követel — er­ről vall Duba Gyulának, a pozsonyi magyar irodalmi fo­lyóirat — az, Irodalmi Szem­le — főszerklesztőjénék leg­újabb regénye, a Szabadesés. A falusi fiatalember főis­kolásként kerül Pozsonyba. Néhány írása már megjelent ottani magyar lapokban, majd ezeknek alapján be is kerül egy szerkesztőségbe munka­társnak. Keres is szépen. Lát­szólag »sínre kerül« az élete. Ám ez csupán látszat, mert életformát kellene váltania, mégpedig kettős értelemben. A falusi életvitelt a nagyvá­ros tempójára illeszkedve kellene saját életritmusává formálnia. Ezzel együtt azon­ban vállalnia kell azt is, hogy nemzeti környezete is átváltozik: a magyar nemze­tiségű faluból szlovák város­ba kerül A könnyebbik meg­oldás: inná, nőkkel foglalkoz­ni, tehát elfelejteni mindent, ami problémát okozhatna. Morvái — Duba hőse — ez­zel a megoldással is próbálko­zik. A világról azonban már többet tud, világnézetileg el­kötelezettebb, semmint, hogy ez kielégíthetné. Látja az öt­venes évek vége csehszlovák társadalmának ellentmondá­sait, a XX. kongresszusnak csak szavakban való alkal­mazását, a dogmatikus gya­korlat szívós életerejét. Ezt az általános igazságot egyez­teti a maga külön, nemzetisé­gi, tehát magyar, problémái­val. A hátrányos megkülön­böztetéssel, azzal a megala­pozatlan gyanakvással, ame­lyik a magyarországi 1956-os ellenforradalom -következmé­nyeként sújtotta a csehszlová­kiai magyarságok Ebben a helyzetben — ért­hetően ■— Duba Gyula fiatal­embere nehezen, találhatja meg helyét Olykor »szabad­esésnek« véli helyzetét, nin­csenek nehézkedési, pontja.:, nincsenek közösséghez kötő szálai. A,-régit, a faluhoz kö­tőt elszakította, az, újak: pe­dig még nem^ kötődtek össze... Ezt a helyzetet kell megolda­nia ahhoz, hogy otthon lehes­sen és magyarként lehessen otthon, Szlovákia fővárosá­ban. e Duba Gyula regénye a kez­dés fájdalmas és problémák­kal telített valóságáról vall. Huszár Sándor beszélgetésed a romániai magyar irodalom reprezentánsaival egy nagy- múltú kultúra múltját és je­lenét világítják meg. Sorra felvonulnak a romá­niai magyar irodalom és szel­lemi élet reprezentánsai: Nagy István, a munkásiroda­lom egyetemes magyar vi­szonylatokban is egyedülálló képviselője; a régi Korunk munkatársai, a ma is aktív és elkötelezett alkotók — Balogh Edgár és Méliusz József —, a romániai magyar irodalom nesztora, Kós Károly, a Bu - karestben élő kitűnő költő, regényíró és műfordító Szem- lér Ferenc. És a fiatalok, vagy pontosabban: a fiata­labbak. Tehát Szabó Gyula, Szász János, Bajor Andor és Sütő András. A gyűjtemény olvasása köz­ben a romániai magyar iro­dalom gazdaságáról, az irány­zatok, a költői és. prózairól tö­rekvések sokszínűségéről győ­ződhetünk meg. A hagyomá­nyok eleven ápolásáról, s ez­zel együtt a romániai ma­gyar irodalom speciális voná­sainak hangsúlyozásáról, a magyarországi irodaiamhoz való viszonyáról esik szó ezekben a nyilatkozatokban, amelyek különben a kolozs­vári magyar irodalmi hetilap, az Ütünk hasábjain jelentek meg elsőnek. «•Mestereink Móricz Zsig- momd és Gaál Gábor ...«•— így nyilatkozik az egyik leg­illetékesebb, Balogh Edgár. Ezzel egyszerre hangsúlyozza az egyetemes magyar kultúrá­hoz való kapcsolódását ennek az irodalomnak és sajátos ro- mániaiságát, hiszen Gaál Gábor — mint szerkesztő és marxista kritikus — a romá­niai magyar irodalmi élet egyik legkiemelkedőbb egyé­nisége volt Huszár könyve mindeneset­re egyelőre egy hiányzó mai romániai magyar irodalom- történetet is pótol. Hiszen a személyes vallomásokból egy irodalom összképe is összeáll. Ezért külön érdemes kézbe vennünk- ezt a kötetet íme, az «ötágú síp»« új hangjai. Izgalmas, szellemi iz­galmat'keltő könyvek. Meg­érdemlik a magyarországi ol­vasók figyelmét is. E. Fehér Pál SZEMLÉLŐDÉS grafikai kiállító termében­M Oteremrész Németh János a figurális kerámia ifjú mestere tíz évvel ezelőtt végezte el a főiskolát; azóta Nagykanizsán él. Kez­detben a Nagykanizsai Cserépkályha-gyár tervezője volt, de egy év óta önálló művészként dolgozik műtermében. Kü­lönleges figurális kerámiáira már sokan felfigyelték. Képünkön: Németh János keramikus művész műtermében. A múzeum a kultúra kü­lönböző területeiről származó tárgyaik és emlékek szervezett gyűjtésé­vel, megőrzésével és fel­dolgozásával foglalkozik. A mai múzeumok cinéit a Utazás Budapest múzeumai körül Kezdeti állaga kisébb-na- co, Goya, Zurbaran stb.) modern magyar művészet ku- gyobb gyűjtemények vásárlá- gyűjteménye szinte felbecsül- tatóinak, de a műbarátoknak középkor főurainak, egyhá­zainak, egyetemeinek gyűjte­ményeiben kereshetjük, ame­lyekben még igen sok volt a kétes értékű kuriózum. A legelső -nyilvános máaeu- \ mókát a- Medici család alapí­totta Firenzében. A XVII. században a Habs- ! burgok sem akartak lema- j radnúll. Rudolf gyűjteménye I alapján létrehozták a Kunst­historisches Museumot, aho­va rengeteg magyar műkincs is került. A párizsi Louvre (1750), a londoni British, Muzeum (1759) és a leningrádi Errni- tázs (1799) ma a világ leg­gazdagabb múzeumai, Magyar műgyűjtőkről már a XV. századtól kezdve vau­nak feljegyzéseink (Mátyás király, Bakócz Tamás, Beth­len Gábor, az Esterházy csa­lád stb.), de az első magyar nyilvános múzeum (a Magyar Nemzeti Múzeum) csak 1802- ben jött létre gróf Széchenyi Ferenc adományából. Alapításához királyi enge­dély is kellett Létesítését csak az 1808. évi VIII. tör­vénycikk szentesítette. Ma a Pollack Mihály által 1836— 1846 között épített klasszicis­ta palota ad neki otthont. sa (ezek közül Jápkövifcs Mik­lósnak az országgyűlés 'által megvásárolt gyűjteménye a legnevezetesebb), adományo­zások (Py rker-gyű j temény stb.) és az ásatások révén ha­talmasra duzzadt. Több mil­lió tárgyat őriz. Nemcsak a magyar múlt felbecsülhetet­len emlékeit őrzi, de egyes tárgyai és gyűjteménycsoport­jai világviszonylatban is fe- lülmúlhataJÜanok. A Szépművészeti Múzeu­mot az 1894. évi VIH. tó. hoz­za létre. Alapját az Országos Képtár, a Magyar Nemzeti Múzeum szépművészeti gyűj­teménye képezte. 19Q6-ban nyüt meg a Schi- ckedanz és Herzog által ter­vezett mai épületben- Euró­pai rangra csak a későbbi vá­sárlások emelték — elsősor­ban az Esterházy képtár anyaga), de a Majovszky- gyűjtemény (békebeli 400 QD0 aranykoronát költött rá) és a Pálffy-gyűjtemény is nagy­ban hozzájárultak a gazdagí­tásához. Régi képtárának nemzetkö­zi viszonylatban is jelentős olasz (Raffaelo, Giorgione stb.), németiföldi (Breughel, Rembrandt) és spanyol (Gre­hetetlen értékű. A felszaba­dulás után több, jelentős gyűjtemény anyagával gazda­godott (Ráth György Múzeum, a Fővárosi Képtár külföldi és régi magyar anyaga, a MTA könyvtárának rajzgyűjtemé­nye). A régi magyar művészet leggazdagabb es legteljesebb tárháza. Osztályai, régi kép­tára és szoborgyűjteménye, grafikai osztály (több mint 100 000 lappal!), egyiptomi & görög-római gyűjtemény nemcsak a hazai, de a nem­zetközi művészettörténeti ku­tatás szempontjából is nél­külözhetetlenek. A Magyar Nemzeti Galé­riát 1957-ben hozták létre.' A magyar képzőművészet 1800 utáni alkotásait őrzi és dol­gozza fel. Törzsállományát a Szépmű­vészeti Múzeum és a Főváro­si Képtár modem magyar anyaga alkotja, de ajándéko­zások és vásárlások révén ál­landóan gazdagodik. Festé­szeti, szobrászati és éremmű­vészeti, valamint grafikai osz­tályokból áll. Az általa őr­zött műkincsek leíró jegyzé­keit folyamatosan teszi közzé .(á szoborgyűjtemény és az éremtár egy része már meg­jelent), amelyek nemcsak a is nélkülözhetetlenek. Az Iparművészeti Múzeum, amelynek létrehozását Römer Flóris kezdeményezte, 1878- ban alakult önálló múzeum­má; mai (Lechner Ödön ál­tal épített) palotájába 1896- ban költözött Az ötvösség, a bútor, a ke­rámia, a textil mellett gyűjti az iparművészeti termékek minden fajtáját — az üveg- művességtől a könyvkötésze­tig, és az alkalmazott grafi­káig. Bútorgyűjteményét (ki­tűnő kályhaovűjteményével együtt) a nagytétényi Kas­tély-múzeumban helyezték el. Üjabban a mai magyar iparművészetet bemutató ki­állításaival nemcsak a múlt, de a jelen iparművészetének népszerűsítésében is fontos munkát végez, A Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum Hop- Ferencnek kö­szönheti a létezését. Hopp Ferenc (1833—1919), a gazdag optikus öt világkö- ríili útjának kelet-ázsiai mű­vészeti tárgyait 1919-ben az államnak ajándékozta. Gyűj­teménye később Zichy Jenő és Vay Péter hasonló, jellegű gyűjteményével, valamint vá­sárlásokkal bővült, s , kelet­európai viszonylatban igen jelentős. A Néprajzi Múzeum a Ma­gyar Nemzeti Múzeum anya­gából vált ki, és 1872-ben lett önálló. Alaníát Kantus János távol-keleti útjának (1868— 1871) gyűjtése képezte, de a közben megindult magyar anyag gyűjtése olyan párat­lan népi kincs tömeget ered­ményezett, amely nélkül sem a magyar néni élet múltja, sem a magyar népművészet fel nem tárható. Csupán a magyar népi kerámia anyaga több mint 20 000 daraböt számlál. Az Aquincumi Múzeum a róniái kör, a Vár-Múzeum a középkor, a Kisóelli Múzeum az újkor, emlékeit őrzi. A Természettudományi Mú­zeumban található Kossuth Lajos növénygyűjteménye is, A Mézőgazdasági Múzeum a Vaj dahunyaá-várban a ma­gyar mezőgazdaság fejlődését mutatja be a honfoglalástól napjainkig. A Hadtörténelmi Múzeum a magyar hadi di­csőség emlékeit tárolja. A Közlekedési Múzeum a ma­gyar közlekedés emlékeinek ad otthont. A Posta Múzeum, a Bélyeg­múzeum, a Tűzoltó Múzeum stb. különleges gyűjtemé­nyeikkel ugyancsak nagy ér­deklődésre tarthatnak szá­mét Galambos Ferenc SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. április 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom