Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-19 / 91. szám
y gárorn új magyar könyv fHj megjelenése kínál alkalmat bizonyos gon- áolatok kifejtésére. Tárgyuknál többet is mondanak, szélesebb összefüggésekre irányítják rá a figyelmet. Az ungvári Kárpáti Könyvkiadó Kárpáti kalendáriuma, s annak gazdag irodalmi melléklete, Huszár Sándor Bukarestben, kiadott interjúkötete Az író asztalánál és Duba Gyulának a ' pqasonyi Madách Könyvkiadónál megjelent Szabadesés című regénye ez a három könyv. Már a könyvek megjelenési helye is fontos tényező. A mai magyar szellemi élet egyik kulcsjelentőségére irányítja a figyelmet. Illyés Gyula «ötágú sípnak-« nevezte találóan a magyar irodalmat, s arra gondolt, hogy a magyarországi irodalom mellett, s azzal egyenragúam kell számon tartanunk a romániai, a jugoszláviai, a szovjetunióbeli és a csehszlovákiai magyar irodalmakat is. Budapest mellett ma már széLLemi életünk fórumait nemcsak más nagyvárosaink, illetve azoknak a folyóiratai jelenti, hanem a kolozsvári és bukaresti, a pozsonyi és kassai, az ungvári és az újvidéki műhelyek is. És ezek egyúttal kulturális hidat is teremtenek a velünk együtt élő szomszéd népek felé: Kolozsvár a román kultúra rokon hangjait közvetíti, Pozsonyból a szlovákok üzenetét kapjuk, az ungvári műhely az ukránokról ad hírt, az újvidéki magyar lapok olvasása. viszont a soknemzetiségű jugoszláv kultúrával ismertethet meg. Természetesen hibás volna a. romániai, jugoszláviai, csehszlovákiai, illetve romániai magyar irodalom szerepét kizárólag erre a szerepre korlátozni. Ennél is fontosabb, hogy mintegy 3—3,5 millió magyar életéről adnak hírt, sorsuk fordulásairól, azoknak a speciálisan kisebbségi - tulajdonságoknak alakulásáról, melyet a haza és a nemzet fogalmának végletes kettéválása eredményez. Igen, ezekben az irodalmakban már egy új magyarságtudatot fedezhetünk fel, amelyik már nem azonosítható a Magyarország- túdaittal, azaz magyarságuk: öntörvényű, és ha nem is független, de mindenesetre elválik Magyarországtól. Próbáljuk meg. ezekét az általános megállapításokat konkrétabban vizsgálni! Szerencsénk van, mert a három könyv valamilyen módon reprezentál is. Huszár Sándor in- terjúkötete a legjelentősebb romániai magyar költőket és Hajnal Gábor: Lábadozás Tűnődve tétovázva csendesen, nézem csak hogy niúük el életem. Csillagok kísémek-e utamon mindegy mar áz eget sem kutatom. Tudom az áldott semmi befogad loholjam céltalanul t be sokat fák közül békaének rámhajol élek még halk öröm cseng valahol. Niklai Ádám: Ők és mi Ök elestek, a három nagy előd. És fölemelte őket Segesvár, Balatonszárszó, meg Abda. Mi meghalunk csak. Mint a könyvelők. S majd illedelmesen elparentál egy napon pár szó a lapba.’. Uj hangok az „ötágú sípon“ íróikat szólaltatja meg. Duba Sándor regénye a városba — a szlovák nagyvárosba — került magyar fiatalember sorsáról számol be, a Kárpáti kalendárium pedig teljes seregszemlét nyújt a bontakozó kárpátaljai magyar irodalomról. Kezdjük talán az utóbbival ... Kárpátalja, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Kárpáton túli területe — talán a legelmaradottabb. vidéke, volt egykor Közép-Euró- pának. Az itt élő magyar alkotóknak szinte a teljes ha- gyománytalansággal kellett szembenézniük, s egy új értelmiségnek, egy új szellemi közegnek kellett kialakulnia Ügy látszik, hogy ez ma már ki is alakult. A legjobb ungvári magyar szerzők írásai Moszkvában, oroszul is megjelennek. Bállá László versei és regénye, a Meddőfelhő, Szenes László válogatott elbeszélései, Kovács Vilmos válogatott versei — ismétlem — Moszkvában is jól ismertek, mert megjelentek ott. (Annál érthetetlenebb, hogy Magyarországon egyelőre miért hozzáférhetetlenek ezek az írások.) A Kalendárium jól szerkesztett irodalmi melléklete azonban már arról tanúskodik, . hogy fiatal költők egész csapata is jelentkezett Ung- váron: Bállá Gyula, Balogh Balázs, Benedek András, Fodor Géza, Zsebeld József és mások. Az pedig különösképpen rokonszenves, hogy az irodalmi meléklet egyik szemlecikke, amelyik a magyarországi kritikai visszhangokat méri fel, szerényen visszautasít ja. a hazai kritika túlzásait: »A legtöbb cikkíró... hajla- m,os túlzó, adottságainkat túlbecsülő, túlértékelő megállapításokra. A magyarországi sajtóban * inkább csak eredményeinkről olvashatunk elismerő bírálatokat.,. * Igen, ez a szerénység és önkritikus hajlam nemcsak jogosult, hanem a továbblépés egyik szükséges kelléke is. A kárpátaljai 'magyar irodalom. még a kezdés stádiumában él, de figyelmünket máris megérdemli. Hogy ez a kezdés milyen nehéz, milyen emberi drámát jelent,, mekkora személyes erőfeszítést is követel — erről vall Duba Gyulának, a pozsonyi magyar irodalmi folyóirat — az, Irodalmi Szemle — főszerklesztőjénék legújabb regénye, a Szabadesés. A falusi fiatalember főiskolásként kerül Pozsonyba. Néhány írása már megjelent ottani magyar lapokban, majd ezeknek alapján be is kerül egy szerkesztőségbe munkatársnak. Keres is szépen. Látszólag »sínre kerül« az élete. Ám ez csupán látszat, mert életformát kellene váltania, mégpedig kettős értelemben. A falusi életvitelt a nagyváros tempójára illeszkedve kellene saját életritmusává formálnia. Ezzel együtt azonban vállalnia kell azt is, hogy nemzeti környezete is átváltozik: a magyar nemzetiségű faluból szlovák városba kerül A könnyebbik megoldás: inná, nőkkel foglalkozni, tehát elfelejteni mindent, ami problémát okozhatna. Morvái — Duba hőse — ezzel a megoldással is próbálkozik. A világról azonban már többet tud, világnézetileg elkötelezettebb, semmint, hogy ez kielégíthetné. Látja az ötvenes évek vége csehszlovák társadalmának ellentmondásait, a XX. kongresszusnak csak szavakban való alkalmazását, a dogmatikus gyakorlat szívós életerejét. Ezt az általános igazságot egyezteti a maga külön, nemzetiségi, tehát magyar, problémáival. A hátrányos megkülönböztetéssel, azzal a megalapozatlan gyanakvással, amelyik a magyarországi 1956-os ellenforradalom -következményeként sújtotta a csehszlovákiai magyarságok Ebben a helyzetben — érthetően ■— Duba Gyula fiatalembere nehezen, találhatja meg helyét Olykor »szabadesésnek« véli helyzetét, nincsenek nehézkedési, pontja.:, nincsenek közösséghez kötő szálai. A,-régit, a faluhoz kötőt elszakította, az, újak: pedig még nem^ kötődtek össze... Ezt a helyzetet kell megoldania ahhoz, hogy otthon lehessen és magyarként lehessen otthon, Szlovákia fővárosában. e Duba Gyula regénye a kezdés fájdalmas és problémákkal telített valóságáról vall. Huszár Sándor beszélgetésed a romániai magyar irodalom reprezentánsaival egy nagy- múltú kultúra múltját és jelenét világítják meg. Sorra felvonulnak a romániai magyar irodalom és szellemi élet reprezentánsai: Nagy István, a munkásirodalom egyetemes magyar viszonylatokban is egyedülálló képviselője; a régi Korunk munkatársai, a ma is aktív és elkötelezett alkotók — Balogh Edgár és Méliusz József —, a romániai magyar irodalom nesztora, Kós Károly, a Bu - karestben élő kitűnő költő, regényíró és műfordító Szem- lér Ferenc. És a fiatalok, vagy pontosabban: a fiatalabbak. Tehát Szabó Gyula, Szász János, Bajor Andor és Sütő András. A gyűjtemény olvasása közben a romániai magyar irodalom gazdaságáról, az irányzatok, a költői és. prózairól törekvések sokszínűségéről győződhetünk meg. A hagyományok eleven ápolásáról, s ezzel együtt a romániai magyar irodalom speciális vonásainak hangsúlyozásáról, a magyarországi irodaiamhoz való viszonyáról esik szó ezekben a nyilatkozatokban, amelyek különben a kolozsvári magyar irodalmi hetilap, az Ütünk hasábjain jelentek meg elsőnek. «•Mestereink Móricz Zsig- momd és Gaál Gábor ...«•— így nyilatkozik az egyik legilletékesebb, Balogh Edgár. Ezzel egyszerre hangsúlyozza az egyetemes magyar kultúrához való kapcsolódását ennek az irodalomnak és sajátos ro- mániaiságát, hiszen Gaál Gábor — mint szerkesztő és marxista kritikus — a romániai magyar irodalmi élet egyik legkiemelkedőbb egyénisége volt Huszár könyve mindenesetre egyelőre egy hiányzó mai romániai magyar irodalom- történetet is pótol. Hiszen a személyes vallomásokból egy irodalom összképe is összeáll. Ezért külön érdemes kézbe vennünk- ezt a kötetet íme, az «ötágú síp»« új hangjai. Izgalmas, szellemi izgalmat'keltő könyvek. Megérdemlik a magyarországi olvasók figyelmét is. E. Fehér Pál SZEMLÉLŐDÉS grafikai kiállító termébenM Oteremrész Németh János a figurális kerámia ifjú mestere tíz évvel ezelőtt végezte el a főiskolát; azóta Nagykanizsán él. Kezdetben a Nagykanizsai Cserépkályha-gyár tervezője volt, de egy év óta önálló művészként dolgozik műtermében. Különleges figurális kerámiáira már sokan felfigyelték. Képünkön: Németh János keramikus művész műtermében. A múzeum a kultúra különböző területeiről származó tárgyaik és emlékek szervezett gyűjtésével, megőrzésével és feldolgozásával foglalkozik. A mai múzeumok cinéit a Utazás Budapest múzeumai körül Kezdeti állaga kisébb-na- co, Goya, Zurbaran stb.) modern magyar művészet ku- gyobb gyűjtemények vásárlá- gyűjteménye szinte felbecsül- tatóinak, de a műbarátoknak középkor főurainak, egyházainak, egyetemeinek gyűjteményeiben kereshetjük, amelyekben még igen sok volt a kétes értékű kuriózum. A legelső -nyilvános máaeu- \ mókát a- Medici család alapította Firenzében. A XVII. században a Habs- ! burgok sem akartak lema- j radnúll. Rudolf gyűjteménye I alapján létrehozták a Kunsthistorisches Museumot, ahova rengeteg magyar műkincs is került. A párizsi Louvre (1750), a londoni British, Muzeum (1759) és a leningrádi Errni- tázs (1799) ma a világ leggazdagabb múzeumai, Magyar műgyűjtőkről már a XV. századtól kezdve vaunak feljegyzéseink (Mátyás király, Bakócz Tamás, Bethlen Gábor, az Esterházy család stb.), de az első magyar nyilvános múzeum (a Magyar Nemzeti Múzeum) csak 1802- ben jött létre gróf Széchenyi Ferenc adományából. Alapításához királyi engedély is kellett Létesítését csak az 1808. évi VIII. törvénycikk szentesítette. Ma a Pollack Mihály által 1836— 1846 között épített klasszicista palota ad neki otthont. sa (ezek közül Jápkövifcs Miklósnak az országgyűlés 'által megvásárolt gyűjteménye a legnevezetesebb), adományozások (Py rker-gyű j temény stb.) és az ásatások révén hatalmasra duzzadt. Több millió tárgyat őriz. Nemcsak a magyar múlt felbecsülhetetlen emlékeit őrzi, de egyes tárgyai és gyűjteménycsoportjai világviszonylatban is fe- lülmúlhataJÜanok. A Szépművészeti Múzeumot az 1894. évi VIH. tó. hozza létre. Alapját az Országos Képtár, a Magyar Nemzeti Múzeum szépművészeti gyűjteménye képezte. 19Q6-ban nyüt meg a Schi- ckedanz és Herzog által tervezett mai épületben- Európai rangra csak a későbbi vásárlások emelték — elsősorban az Esterházy képtár anyaga), de a Majovszky- gyűjtemény (békebeli 400 QD0 aranykoronát költött rá) és a Pálffy-gyűjtemény is nagyban hozzájárultak a gazdagításához. Régi képtárának nemzetközi viszonylatban is jelentős olasz (Raffaelo, Giorgione stb.), németiföldi (Breughel, Rembrandt) és spanyol (Grehetetlen értékű. A felszabadulás után több, jelentős gyűjtemény anyagával gazdagodott (Ráth György Múzeum, a Fővárosi Képtár külföldi és régi magyar anyaga, a MTA könyvtárának rajzgyűjteménye). A régi magyar művészet leggazdagabb es legteljesebb tárháza. Osztályai, régi képtára és szoborgyűjteménye, grafikai osztály (több mint 100 000 lappal!), egyiptomi & görög-római gyűjtemény nemcsak a hazai, de a nemzetközi művészettörténeti kutatás szempontjából is nélkülözhetetlenek. A Magyar Nemzeti Galériát 1957-ben hozták létre.' A magyar képzőművészet 1800 utáni alkotásait őrzi és dolgozza fel. Törzsállományát a Szépművészeti Múzeum és a Fővárosi Képtár modem magyar anyaga alkotja, de ajándékozások és vásárlások révén állandóan gazdagodik. Festészeti, szobrászati és éremművészeti, valamint grafikai osztályokból áll. Az általa őrzött műkincsek leíró jegyzékeit folyamatosan teszi közzé .(á szoborgyűjtemény és az éremtár egy része már megjelent), amelyek nemcsak a is nélkülözhetetlenek. Az Iparművészeti Múzeum, amelynek létrehozását Römer Flóris kezdeményezte, 1878- ban alakult önálló múzeummá; mai (Lechner Ödön által épített) palotájába 1896- ban költözött Az ötvösség, a bútor, a kerámia, a textil mellett gyűjti az iparművészeti termékek minden fajtáját — az üveg- művességtől a könyvkötészetig, és az alkalmazott grafikáig. Bútorgyűjteményét (kitűnő kályhaovűjteményével együtt) a nagytétényi Kastély-múzeumban helyezték el. Üjabban a mai magyar iparművészetet bemutató kiállításaival nemcsak a múlt, de a jelen iparművészetének népszerűsítésében is fontos munkát végez, A Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum Hop- Ferencnek köszönheti a létezését. Hopp Ferenc (1833—1919), a gazdag optikus öt világkö- ríili útjának kelet-ázsiai művészeti tárgyait 1919-ben az államnak ajándékozta. Gyűjteménye később Zichy Jenő és Vay Péter hasonló, jellegű gyűjteményével, valamint vásárlásokkal bővült, s , keleteurópai viszonylatban igen jelentős. A Néprajzi Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából vált ki, és 1872-ben lett önálló. Alaníát Kantus János távol-keleti útjának (1868— 1871) gyűjtése képezte, de a közben megindult magyar anyag gyűjtése olyan páratlan népi kincs tömeget eredményezett, amely nélkül sem a magyar néni élet múltja, sem a magyar népművészet fel nem tárható. Csupán a magyar népi kerámia anyaga több mint 20 000 daraböt számlál. Az Aquincumi Múzeum a róniái kör, a Vár-Múzeum a középkor, a Kisóelli Múzeum az újkor, emlékeit őrzi. A Természettudományi Múzeumban található Kossuth Lajos növénygyűjteménye is, A Mézőgazdasági Múzeum a Vaj dahunyaá-várban a magyar mezőgazdaság fejlődését mutatja be a honfoglalástól napjainkig. A Hadtörténelmi Múzeum a magyar hadi dicsőség emlékeit tárolja. A Közlekedési Múzeum a magyar közlekedés emlékeinek ad otthont. A Posta Múzeum, a Bélyegmúzeum, a Tűzoltó Múzeum stb. különleges gyűjteményeikkel ugyancsak nagy érdeklődésre tarthatnak számét Galambos Ferenc SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. április 19.
