Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

A tanulságokat le kell vonni Zavarok, gondok a naposcsibe-ellátásban (Tudósítónktól.) | ség »-csak« annyi, hogy ezek­A panaszos leveleket a fo- nem merült fel különö- gyasztási szövetkezeteik felvá- sebb probléma, míg a kapos­sárlási osztályvezetői írták. Témájuk az 1970. évi napos­csibe-ellátás. Néhány idézet a levelekből; GÖLLE: »A hozzám január­ban kiszállított naposcsirkék- ílék hozzávetőlegesen 50—60 százaléka elhullott. Álla te;* ész­ügyi megállapítás szerint ba­romfitífuszban. Ha figyelembe vesszük, hogy darabonként 5,50 forintért adtuk el, akkor nem könnyű a helyzetünk a tagság­gal, a lakossággal szemben ...« SOMOGYJÁD: »A január 30-án leszállított 15 400 napos­csirkének csak 20—30 száza­léka maradt meg, a többi ál­lategészségügyi megállapítás szerint baromfitífusizban el­pusztult ...« BÖHÖNYE: »Februárban csaknem 23 000 csirkét kap­tunk a kaposvári keltetőtől. Ennek 30—40 százaléka elhul­lott A márciusi 20 000 darabos és az áprilisi 10 000 darabos igényünkre 17 600 darabos akadályközlést jelentettek« MARCALI: »1969. december 4-én kötött szállítási szerződés Sizerint februárban a kapos­vári keltető 6700-at szállított, amelynek 70—80 százaléka tí­fuszban. elpusztult A keltető márciusi és áprilisi igényünket csak 30, illetve 60 százalékban tudta kielégíteni...« BARCS: »Mi a Baranya me­gyei Mezőgazdasági Vál’alat- tal akartunk szerződni napos- csirke szállítására, de amikor a Kaposvári Keltetőállomás ve­zetői nálunk jártak, messze­menő ígéretet tettek a gon­dos szállításra. Rendeltünk is összesen 90 000-et, amelynek Sajnos csak az 50 százalékát kaphatjuk meg. A januári szállításból eredő naposcsirke 40—50 százaléka elpusztult...« BALATONMARIA: »Szövet­kezetünk nem fogadta el a Ka­posvári Keltetőállomás február 24-i akadályközlését, amellyel a 4800-as márciusi és a 220-as áprilisi naposcsirke-szállítást mondták le. Így mi sem tud­juk teljesíteni a termelőkkel kötött szerződésünket.-« A sort a szövetkezetek le­veleiből tovább lehetne foly­tatni. Milyen előzményei vol­tak a naposcsirbe-allátásnak ? A Kaposvári Keltetőállomás 19, fogyasztási szövetkezettel kötött szerződést a háztáji gaz­daságok részére szükséges na­poscsibe szállítására. Termé­szetesen a szerződést az elő­zetesen összegyűjtött igények alapján kötötték meg. Így tett további tizenegy szövetkezet is, mely a Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalattal kö­tött megállapodást. A különb­vári keltetővel szerződött 19 szövetkezet körzetében egy­mást érik a panaszok. A la­kosság elégedetlen, a szövet­kezetét hibáztatja, jóllehet ők szabályosan jártak" el. Egy bizonyos: az idei rossz tapasztalatok semmiképpen sem ösztönöznek a háztáji ba­romfitartás fokozására, s en­nek végső következménye a felvásárlásnál mutatkozik majd mag. Súlyos károk érték a háztáji gazdaságokat a naposcsibe-el­hullás és a leszerződött meny- nyiség hiányos szállítása miatt. Ezért a Kaposvári Kel­tetőállomás a felelős. Ma az egyetlen megoldás a kotlósok- kal való keltetés — ahol erre mód és lehetőség van. (A teljesség úgy kívánja, hogy' az elmondottakhoz ki­egészítésképpen hozzáfűzzük: a naposcsibe-ellátásban bekö­vetkezett gondok, zavarok sú­lyosan érintik magát a kelte- tőállamást is. Elsősorban azért, értéknóban fő partnerüktől, a bogádmindszenti tsz-tői nem kapták meg az ígért tenyész- tojásokat A 680 000-rel szem­ben mindössze 135 000 tenyész- tojást szállítottak. Hiába volt a szerződés, hiába a kötbér. A hiányzó több mint félmillió tenyésztojásnak csak mintegy ötötdét tudta a keltető pótló­lag beszerezni. Tény ez is, éppúgy, mint az, hogy az idén kevesebb csibe kerülhetett ki a háztáji gazdaságokba. S amikor a bajok okát elemez­zük, nem szabad azt sem fi­gyelmen kívül hagyni. A jövő­re vonatkozó tanulságot azon­ban mindenképpen le kell von­ni. Folyamatban, van több olyan intézkedés, amely bizto­sítja, hogy jövőre ne ismétlőd­jenek meg az idei súlyos ne­hézségek. Egy bizonyos: gaz­dasági életünkben a szerződés igen fontos kétoldalú megálla­podás. A szerződő felek köte­lessége, az abban foglaltakat erejükhöz, adottságajkhoz ké­pest teljesíteni. Ellenkező eset­ben — mint most is — lánco­latként kapcsolódnak egymás­hoz a gondok. És ez senkinek mert megkötött szerződésük 1 sem jó! Szerk.) Mire számíthatunk ebben az Tavaly 581 milliós jégkár Baby-Beet és a 600000 forint Azokat a borjakat titulál­ják ezzel a szép névvel, ame­lyeket különleges, kísérleti módszerrel nevelnek föl. Az intezív szarvasmarha-hizlalás egyik kifizetődő formájáról van szó, amellyel a vései— nemesdédi egyesült Üj Élet Termelőszövetkezet próbálko­zott meg tavaly kísérleti jel­leggel, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, valamint a Kaposvári Húskombinát szak­embereinek patronálásával. A közelmúltban értékesítet­te a tsz negyven, ezzel a mód­szerrel »elkészített« hízómar­háját Mint azt Balogh Andor, a szövetkezet elnöke — a kí­sérlet legfőbb helyi gondvi­selője — elmondta, ezt az or­szágos viszonylatban is érde­kes eljárást a múlt év decem­berében kezdték alkalmazni a termelőszövetkezetben, min­den különösebb új beruházás nélkül. A borjakat öt-hathó- napos korban fogták hizla­lásba, kötetlen tartásban. Ku­koricával, szénával és naponta egy kiló purinával — ezt az importból származó tápanya­got a tröszttől kapták, szer­A kísérleti módszerrel hizlalt bikák. értékesített kilókért 30—30 forintot, ezenfelül az eladott állatok darabja után 1000— ződés alapján — etettek őket. A kísérletet kezdeményezi partnerek mindvégig szakmai tanáccsal segítették a gazda­ságot A hízóállatok nemrég tehát nyolc-kilenchónapoö ko­rukban elérték a 480—520 ki­lót: december 1-e és február 28-a között a napi átlagos súlygyarapodás 2,03 kilo­gramm volt Hogy ezek az állatok mit hoznak a szövetkezetnek? Az 1000 forintot, kísérleti díj cí­mén. Tehát egy-egy ezzel a módszerrel meghizlalt bika- borjú végül is 15—16 000 fo­rint bevételt jelent a szövet­kezetnek. Ez a negyven hí­zott bikánál legkevesebb 600 000 forint. Meteorológiai megfigyelésék szerint elsősorban a június, illetve a május a legveszélye­sebb hónap a mezőgazdaság­ra nézve. Tizenhárom év sta­tisztikai adatait figyelembe véve ugyanis ezekben a hó­napokban hullott a legtöbb jégeső, s az esetek többsé­gében a délutáni órákban, 5 —8 percen keresztül. Évtizedes ritkaságnak szá­mított 1964 nyarán — június 8-án az egerbaktai 60 perces jégverés. De az 1—2 percen át lezúduló borsó- vagy bab­szem nagyságú jégdarabok is óriási károkat okoznak. Az Állami Biztosító adatai sze­rint a károk összege évről évre növekszik. A múlt évben 581 millió forintot fizettek ki jégkárért az állami gazdasá­goknak, a termelőiszövetkeze­teknek és a háztáji gazdasá­goknak. Mezőgazdaság! szakemberek­nek bizonyára hasznos segít­séget nyújt a mellékelt tér­kép, amely 13 év statisztikai adatainak alapján határozza meg, hogy egy-egy megyében átlagosan hány jégesős nap volt Ebből is azt lehet meg­állapítani, hogy nincs olyan megye, amelyet ne sújtott volna kisebb vagy nagyobb mértékben jégkár. Megyénk a 36,7-es átlaggal a veszélye­sebb zónában fekszik. A mostanában tapasztalha­tó nagyfokú hőmérsékletinga­dozásból a meteorológiai szakemberek arra következ­tetnek, hogy az idén növek­szik a jégesős napok száma, s ezzel együtt emelkedik a jégkár. Évtizedek óta alig- alig előforduló ritkaságnak számít, hogy március végén és április első napjaiban — hacsak egy-egy percen ke­resztül is — jégeső hullott Somogyba látogat a bolgár Globus cirkusz 25. Neki nem állt jogában a leg­halványabb rosszallás sem. Inkább játszotta a boldog bu­tát. és lelkesülten ajánlotta: . — Uraim, tekintsük meg a 'Nemzeti Számonkérő Szék cel­láit! Ez idő szerint épp ná­lunk vendégeskedik egy egész kommunista szervezet. Tüstént le is vonultak az alagsorba. Dr. Demeter Zoltán, Wein- hoffer Jenő és Faragó Béla pil­lanatok alatt a folyosóra terel­te a József Attila Kör tizenegy tagját. Csupa fiatal, jókötésű munkás sorakozott fel a cella­ajtó előtt. A mi niszterelnök-helyettes járás közben furcsán lóbálta rozoga lábait Egész tartása széthulló benyomást keltett. Fújtatva, rekedten humorizált: — Űgv látom, teljes a fut­ballcsapat. Kaptok egy kis tré­ninget aztán mehettek játszani a pokol válogatottjával. Sop­ronkőhidán állítjuk ki a sta- táriális útlevelet Lazán tartott mancsával ha­talmas pofont mért a szélről álló Bogdanov István arcára, és lusta kimértséggel sorra verte mind a tizenegy kommu­nistát. — Ha nem tudnátok, ezek történelmi pofonok voltak — világosította fel a rabokat Szá- lasi helyettese. Bizalmatlan hunyorítássál nézte végig a mutatványt Ger­hard Prinz őrnagy. Ugyanez a bizalmatlanság hűvöslött szür­ke szeméből, amikor Volkhardt eléje vezette Faragót. — Őrnagy úr, róla tettem említést... Gerhard Prinz hideg tekin­tete láthatatlan tűhegyként hatolt Faragó Béla agyvele­jébe. — Rendben van. A végzet érintése volt ez a két szó. Faragó látott már így nézni embereket, hallotta így kiejteni ezt a két szót, s né­hány perc múlva agyonlőtte azokat, akiket hasonló módon mértek végig a hasonló őrna­gyok. Lábadozó reménye megint összeomlott. Baljós gyanúja tá­madt, hogy Gerhard Prinz ér- keztével sorsa megpecsételő­dött. Kellemetlen izgalom kínozta Faragó Bélát. Amióta agyve­lejébe döfött az új városi Ge- stapo-parancsnok, Gerhard Prinz őrnagy jéghideg kíván­csisága, egyre közeledni érezte sorsa beteljesülését. Ugyanakkor aggasztó vára­kozása ellen szólt Demeter Zoltán csendőrfőhadnagy ro- konszenve. Erre a mostani ki­hallgatásra, amellyel megin­dította a vizsgálatsorozatot, Weinhoffer helyett őt szemelte ki nyomozótársnak, hogy érez­tesse feltétlen bizalmát. Vajha így lenne — sóvárgott re­ménykedve Faragó, de a szem­fényvesztést sem tartotta lehe­tetlennek. Csak a kellő alka­lomra várnak, addig a bajtársi bizalom álarcát mutatják. S aztán, ha elérkezik a nélkü- lözhetőség ideje, elküldik neki a selyemzsinórt. Azt fel sem tételezte, hogy dr. Demeter Zoltán tájékozat­lan lenne előélete felől. Ennyi naivitás távolról sem maradt benne három és fél évi SS- szolgálat után. Baljós hangulatát az arcán viselte, de ez a helyzetnek is szólhatott. Ő megszokott he­lyén, a barna cserépkályha mellett ült, a szoba közepére állított széken pedig Stelczer Lajos. A Keffel-gyári tisztviselő nyugodtnak látszott, mindössze azzal árulta el feszültségét, hogy egymásba fonogatta hosz- szú, csontos ujjait. Demeter Zoltán ezeket a gyötrődő ujjakat nézte, majd azt is megfigyelte ráérősen.i hogyan hullik egész a padlóig|t Stelczer Lajos parkettmintás^ felöltője. — Meg tudná mondani,1 nány embernek állított ki ha­mis okmányt? Csak egy rebbenéssel rázta ( meg a fejét Stelczer Lajos. — Nem emlékszem. <• — Mégis. Ügy körülbelül. ** — Körülbelül sem. Mintha unta volna Demeter^ a kihallgatást, pedig ez voltf az első alkalom, hogy szén szembe került a József Attila Kör egyik tagjával. És a meg­jelenése sem illett valahogy!1 ebbe a szürke, lehangoló kör-!1 nyezetbe. Tiszti egyenruhája*'' helyett gyönyörű acélkék öl-* tönyt viselt, ápolt arca, ké-f nyes választékú frizurája ha-* sonlóvá tette egy bonvivánhozA — Stelczer, maga gyerekesen” erőlteti a durcásságot. Vagy talán tévedek? — Az meglehet, főhadnagy úr... Hol az asztal sarkát lovagol­ta meg, hol pedig türelmeset körbesétálta a foglyot. — Tehát nem emlékszik. Ds magát a tényt, hogy nyomtat­ványokat lopott a katonai nyilvántartóból, ugye beisme­ri? (Folytatjuk) Hetventagú bolgár cirkusz vendégszerepei Kaposváron, illetve Nagyatádon és Bar­cson. Szombaton mutatkozik be a megyeszékhelyen a Glo­bus Nagycirkusz és 22-én, szerdán búcsúzik a közönség­től. A cirkusz gárdája elsősor-, ban a fiatal artistákból áll. B SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. április 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom