Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

A szocializmus és a béke elválaszthatatlan [Versenyben az fdSvel Tegnap ... írtákt V.Vlagyimirom és I. Orlov J» mai nemzetközi élet rendkívül bonyolult > sokrétű folyamat, egyes szakaszaiban a politikai fe­szültség hol kiéleződik, hol megenyhül, időnként pedig olyan új jelenségek tűnnek elő, melyeknek jelentőségét és kö­vetkezményeit nehéz azonnal fölmérni. Az utóbbi évek nemzetközi eseményei ismételten és meg­győzőéin igazolták azt a lenini tételt, hogy a szocializmus és a béke elválaszthatatlan egy­mástól A szocializmusnak a békéért és a társadalmi hala­dásért vívott harcban játszott történelmi szerepéről szóló lenini eszmék a szocialista or­szágok népeinek és pártjainak konkrét alkotó munkájában öltenek testet korunkban. Minél nagyobbak a világszo- öaJizmus ereje és sikerei, 'an­nál tágabhak a lehetőséged a szocialista államok aktív és hatékony nemzetközi politiká­jának. A szocialista országok helyes politikája viszont a ma­ga részéről a legkedvezőbb feltételeket teremti meg a vi- lágszoci alizmus további növe­kedéséhez, az új társadalmi rend építésének újabb vívmá­nyaihoz, A szocialista országok sike­res külpolitikájának legfonto­sabb gazdasági előfeltétele e politika anyagi megalapozott­sága. A gazdasági és katonai hatalom külön súlyt ad a szo­cialista országok béketörak- véseinek. A szocialista országok kül­politikájának hatékonysága növekszik és növekedni fog, ahogy szoros gazdasági együtt­működésük rendszere fejlődik és tökéletesedik. A közös szo­cialista gazdálkodás formái nagyrészt már kidolgozottak, sok gazdasági problémát a szo­ros együttműködés, a kölcsö­nös .segítségnyújtás és a gaz­dasági tervek összehangolása alapján oldanak meg A szocialista világ gazdasá­gi potenciáljának erősítésében óriási jelentőségű a fejlett gaz­dasággal rendelkező Szovjet­unió részvétele a nemzetközi szocialista munkamegosztás­ban. A szocialista országokban a Szovjetunió közreműködésé­vel több mint 800 ipari üzem létesült. Aj: említett üzemek kapacitása évente 8,2 millió tonna nyersolaj feldolgozását, 13,5 millió tonna acél terme­lését, 22 millió tonna szén ki­termelését, több mint 660 000 tonna kónsav előállítását, több mint 100 000 tonna műgumi stb. gyártását teszi lehetővé Természetesen a szocializ­mus építése, az új típusú kap­csolatok ki alakulása és fejlő­dése a szocialista országok kö­zött hosszú és bonyolult törté­nelmi folyamat, amelynek. so­rán le kell küzdeni a gazdásá­gi és társadalmi fejlődésben tapasztalható különbségekét, amelyek a múltból máradtak ránk. Hogy a szocialista közösség mennyire sikeresen tudja be­tölteni a béke fő kezesének szerepét, ez a szocialista or­szágok szolidaritásának, össze- forottságának és kölcsönös se­gítségnyújtásának erősítésétől függ. Mindezek a dolgok pedig a proletár internacionalizmus magasztos elvein nyugszanak. H osszú és kitartó harcot vívnak a szocialista or­szágok a különböző tár­sadalmi berendezkedésű álla­mok. közötti normális kapcso­latok és együttműködés kiala­kításéért és fejlesztéséért, a nemzetközi biztonság szavato­lásáért, olyan megállapodások eléréséért, amelyek a népek békés fejlődését meghatározott szervezeti formák közt garan­tálnák. A szocialista külpoli­tikának: ez a tevékenysége e külpolitika egyik fő irányát képezi. A szocialista államok békeharca néhány fontos nem­zetközi kérdés lehetséges és elérhető rendezése után sem szűnik meg. A testvérpártok változatlanul az éberség foko­zására szólítanak fed a világ- reakció mesterkedéseivel kap­csolatban, továbbá arra, hogy erősítsék és szélesítsék az im­perializmus elleni harc egy­ségfrontját, hogy ebben a harcban közös, összehangolt akciókat hajtsanak végre. Az imperializmus, kudarcot vallva a szocializmus elleni frontális támadásban, a szo­cialista országok belülről tör­ténő aláásására és a szocialis­ta közösségből való egyenkén­ti kiszakítására vett irányt. 1968 úgy vonul majd be a tör­ténelembe, mint határvonal, amelyen meghiúsult az impe­rializmus egyik gondosan elő­készített támadása a szocializ­mus és a haladás erői ellen. Csődöt mondott az ameri­kaiak vietnami politikája, amely az utóbbi években nyűt és minden eddiginél nagyobb méretű agresszió formáját öl­tötte. Súlyos csapást mértek a szocialistaellenes tervekre és politikára Európában is, ahol az imperialisták a szocialista rendszert ideológiai diverziók es provokációk,, a szocialista országok belső ellenforradal­mi erőinek mozgásba hozásá­val ösztönzésével- és támoga­tásával, valamint. a nacd onaliz- mus, a. révmónizmus-lés a szovjetellenesség szításával igyekeztek aláásni A szocialista országok szo­lidaritása világosan kifejezés­re jutott 1968 nyarán, amikor a nemzetközi imperializmus és reakció érői a Csehszlovákiá­ban kialakult bonyolult hely­zetet kihasználva megkísérel­ték, hogy ezt az országot ki­szakítsák a szocialista közös­ségből Az öt szocialista ország pártjai & kormányai minden szükséges lépést megtettek ah­hoz, beleértve a csehszlovák nép fegyveres megsegítését is, hogy megvédelmezzék a szo­cializmus vívmányait a belső és külső ellenség mesterkedé­seivel szemben. Az imperialista politikusok­nak nem sikerült kiszakítani Csehszlovákiát a szocialista közösségből, azonban nem mondanak le a szocialista ál­lamokkal kapcsolatos bosszú távra szóló új stratégiájukról. A Szovjetunió és más szo­cialista országok külpolitikája tanúsítja, hoj’y ezek az orszá­gok magasra emelik a proletár intemagonalizmus zászlaját, lankadatlanul teljesítik Lenin végrendeletét Ez a politika elősegíti a szocialista közösség összefogását közös érdekeinek védelmét és biztonságának megszilárdulását segítséget nyújt a népeknek a társadal­mi és nemzeti felszabadulásért vívott harcukhoz, következete­sen küzd az imperializmus és az agresszió ellen, változatla­nul védelmezi a békés egymás mellett élés elveit, aktívan síkraszáll a leszerelésért és a világháború elhárításáért A szocialista külpolitika sikerei és az utóbbi évek egész nemzetközi fejlődése igazolja, hogy ez a külpolitikai irányvonal teljes mértékben megfelel a szocia­lista országok érdekeinek, az összes haladó erők érdekeinek. Foglalkoztatás, termelés Új ösztönzési formák A foglalkoztatási gon­dok megoldásában jelentősen előrelépett Somogy. Az iparte­lepítési célkitűzések — a jö­vővel rendelkező középüzemek építése — sorra megvalósul­nak. Ez nemcsak a megye ipa­rának szerkezetében hozott változást, hanem enyhítette a foglalkoztatási gondokat is. Számokban ez azt jelenti, hogy 1967 óta 30 százalékkal nőtt az iparban dolgozók száma, s ma harminckétezren keresik itt a ] kenyerüket Ez idő alatt az építőipar is 34 százalékkal nö­velte 'átszámít, s 9500 enber- nek ad kenyeret a megyében. Az egészséges fejlődés mel­lett a múlt évben jónak egyál­talán nem mondható jelensé­gekkel is sűrűn lehetett talál­kozni. Az rban 1893-mal nőtt a mun ’■ ’"cfc száma. Az üzemek mégis 17 394 munkást, alkalmazottat vettek fel egy i év alatt. A kilépők száma meg- | haladta a 15 500-at Ez pedig azt jelenti, hogy egyes terüle- j teken a munkaerő hetven szá- j zaléka kicserélődött. Hasonló! volt a helyzet az építőiparban j is. pedig ott a létszám alig nőtt A nagy fluktuáció nem jó az üzemnek sem: csökkenti a ter­melést, rontja a munkanormát. Hogy ez a kedvezőtlen jelenség kialakulhatott, annak sok oka van. Közrejátszott ebben a bérszínvonal-szabályozás és az anyagi ösztönzés hiányossága, de vannak speciális somogyi okok is. Ilyen a gyors ütemű fejlődéssel együtt járó szak- emberhiány. a nem megfelelő szociális, egészségügyi ellátás, a helytelen vállalati létszám­gazdálkodás, a gyakran rossz bérgazdálkodás. Mindez kiegé­szíti, hogy nem egyszerre tért át minden vállalat a negyven­négy órás mutkahétre. A gaz­daságirányítás mostani rendjé­nek bevezetésével együtt erő­sen fokozódott a tsz-ekben a melléküzemági tevékenység is. A megye ipari és építőipari termelése mégis dinamikusan fejlődött. Ebben nagy szere­pük van az újonnan létesült üzemeknek. A termelékeny­ségről azonban már nem lehet ezt elmondani: a múlt évi ki­lencszázalékos termelésnöve­kedés mögött tízszázalékos lét­számnövelés van. Ennek me­gint több az oka: az új üze­mekben sok olyan munkást vettek föl, akik még nem dol­goztak vállalatnál. Az átlagos­nál alacsonyabb volt a szak­mai-technikai műveltségük, s nehéz volt a munkafegyelmet is megszokni. A vállalatok is okolhatók a termel éli enység csökkenéséért: a stabilabb piac érdekében a kooperáció és a bérmunka irányába tolódott el a termelés. Változott a terme­lés összetétele is: egyik olda­lon az új gyáregységek mun­kaigényesebb termékei áTinák, a másikon pedig a piaci igé­nyekhez igazodó jobb gyárt­mányösszetétel. A termelékenységre nem ösztönzött tavaly a nye­reségelosztás rendje sem: ha ugyanis növelték a vállalatok a technikai fölszereltséget — nőtt az eszközállomány — csökkent a részesedési alap. A munkaerő költségei viszont ennél jóval alacsonyabbak voltak. Nem ösztönöztek a lét­számtakarékosságra. • Ezek a tapasztalatok igen ta­nulságosak. Az ösztönző rend­szer megváltozott, de ez — önmagában — nem oldhatja meg a munkaerő-gazdálkodás sokrétű feladatát: a vállalatok többsége nem jutott el annak felismeréséhez, hogy a létszám- gazdálkodás — hasonlóan a műszaki fejlesztéshez — a ve­zetés szerves része. A vezetők már érezték a múlt évben, hogy tarthatatlan a nagy mun­kaerő-vándorlás. Nem mertek fegyelmi eszközöket alkalmaz­ni, mert a fluktuáció növeke­désétől tartottak. A Központi Bizottság felhívása nyomán január elsejével módosították a szabályozók egy részét- Ez lehetőséget adott az egészséges változásokra. Az érdekvédelemmel foglal­kozó szakszervezetek is egyre nagyobb jelen tőséget tulajdo­Egymás nyomában a Kaposvári Állami Gazdaság határában. »OMOGTI NÉPLAP Csütörtök, 1070. április 16. A viharos, goromba szél egész nap dühöngött. Az embe­rek fázósan húzták össze ma­gukon a kabátot és reggel ar­ról beszélt a rádió, hogy hiá­ba jelzi a naptár április köze­pét, tovább kell fűteni. Sosem lesz már igazi tavasz? A kéményekben fütyült a szél. De sok ezren nem hallot­ták ezt- Csak a traktor egy­hangú zúgását, az üzemelő gép jól ismert zaját. S mikor meg­álltak valamit igazítani, pi­rosra csípett kezüket összedör­zsölték. — Cudar egy idő ez? Sziporkázik, ragyog a nap. De az április hamis. Nagy La­jos nagykabátban, felhajtott gallérral készül elindulni. Még néhány lapát megtelik a tartály. Miklai Já­nosáé kendőjét cibálja a szél — Ez még csak hagyján, de tegnap hagymát raktunk! Azt hittük, sosem lesz este. —■ Bizony, az időjárás, na­gyon próbára tesz bennünket. — Nagy Lajos tekintetét kör­be hordja a határon, mintha mondaná, csak körül kell néz­ni itt, a magyaratádi Barátság Szövetkezet határában, s amit lát az ember, az magáért be­szél, — A borsót elvetettük, teg­nap apró magot is vetettünk, én meg második nap műtrá­gyázok a cukorrépa alá. A szántanivaló az nagyon sok. Beszélgetésre nincs idő. A gép megindul, hull a műtrá­gya. Benn a faluban az egyik ház előtt asszonyok várakoz­ül­a harmadán túl leszünk. Nyúj­tott műszakkal megyünk, este nyolcig-kilencig kinn vagyunk. — És vasárnap? — Dolgozunk. Nem is azért a plusz ötven százalékért, vagy hogy nagyon kényszerítené a vezetőség. Az úton Vonyó József elnök- Kel és Jovánczai István főág- ronőm ussal találkozunk. Mi másról eshetne szó, mint a mostani napok feszített mun­kájáról. Földben a borsó, nem­sokára a lucerna, a napra­forgó is, folyik a hungazinozás és indul a kukoricavetés. Talán ez a hét a legsűrűbb Mert ha a kora tavasziak le­mennek, úgy számítjuk négy géppel május első napjaira el­vetjük a kukoricát Talán még egy évben sem sikerült ilyen jól a javítás, mint az idén. Nagyszerűen mennek a gé­peink. Ma is negyven dolgozik Nagy Lajos: ...második nap műtrágyázok a cukorrépa alá. níianak a mnnkaerő-gazdálVo- dás javításának. Ennek olyan biztató jelei vannak, mint a törzsgárda nagyobb megbecsü­lésére való törekvés. Ez a már­cius végéig megkötött kollek­tív szerződésekben vállalat* törvénnyé vált Fölismerték ennek fontosságát a nagyvál­lalatok is. A Tejipari Tröszt és a Konzervipari Tröszt például e gondok megoldására ajánlá­sokat készített a vállalatai ré­szére. Általános már a törek­vés a termelékenység emelé­sére és a kapun bélüli munka- nélküliség megszüntetésére. A megyei pártbizottság Ipari osztályának nemrég elkészült fölmérése e munka javulásáról tanúskodik: a vállalatok egy részénél megkezdték a fölösle­ges belső munkaerő átcsopor­tosítását Vizsgálják az üzemek és üzemrészek eredményeit, s azt, hogy miként vannak mun­kával folyamatosan ellátva- S talán először — azt is számba veszik, hogy az egyes munka­körökben megfelelő szakkép­zettséggel dolgoznak-e? A munkafegyelem megszilárdítására Is tettek lé­péseket: nemcsak a vétőket, hanem — ha szükséges és eredményes — a közvetlen ve­zetőiket is büntetik- Mindez a munkaidő jobb kihasználásá­hoz, a fegyelem szilárdulásá hoz vezet A szervezeti intézkedéseken túl az anyagi eszközöket is igyekeznek megteremteni a vállalatok. Kercza Imre­Délutánra el-elbújik a nap Mikor Vörös Istvánnal az egyesült samogyvári Dózsa szö­vetkezet fóagronórmisával be­szélgetek, akaratlanul is az égre tekintgetünk aggodalma­san. — Sok feladatunk van, élég sok m3 inka elmaradt az ősszel Persze azt valljuk, és úgy dol­gozunk, hogy a késés ellenére ne kapkodjuk el a munkát Ebben a nehéz tavasában a mezőgazdaság központi alakjai a traktorosok. Bajtuk most igen sok áll vagy bukik. Mint általában mindenütt, itt a so- mogyvári tsz-ben is nyújtott műszakban dolgoznak — és c->íve'"n Hiszen a normán frí­Korják Mset: . es­tetni indulnak. A tábla, ahová készülnek előkészítve, egyik részén már betöltött sorok jel­zik; az előző nap már ehhez is hozzáfogtak... Amerre kanyarodik az űl, mindenfelé találkozni az igyekvő törekvéssel. A zöldellő, éledő — és hadd tegyem hozzá, némely helyen a téltől meg­sanyargatott — gabona táblá kát friss szántások váltogatják. Szentgáloskér határában, fenn a dombtetőn két gép. Szinte megállni is nehéz, olyan erejp van itt a szélnek. Kurják Jó­zsef a vetőgépet igazítja. — ötödiknapja vetem a cu­korrépát —- Mennyi van vissza? — Ó, még jócskán. Elég sok lesz, százhetven hold. Ha min­den jól megy, akkor ma estére este nyol­lűli teljesítésért plusz húsz izázalék prémiumot kapnak. A megfelelő anyagi ösztön­zés és a lelkiismeret ;— hihe­tetlenül sokat jelent ez most Erre gondoltam, amikor dél­után négy óra körül egy új táblába állt be a Kaposvári Állami Gazdaság négy trak­torosa: Blzderí József. Kispál Ferenc, Vörös Géza és Keresz­tes József. Az ekék, nedves, nyirkos földet forgattak. Tegnap történt Egész nap lühöngött a szél. Nincsenek adataim, de sok száz holdon földbe került különböző növé­nyek magja, sok száz holdat felszántottak, vetésre készítet­tek elő. Dolgos, szorgalmas hétköznap volt.. . Vörös Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom