Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
\ Népsm rüíségbSI; jelei tMAI KOMMENTÁRUNK Az anyasági segély három Hároméves a gyermekgondozási segély. Azok az anyák, akik elsőként éltek vele, már vissza is tértek munkahelyükre. mások ptxlig — ma még növekvő számban — meet kérik először. Három év már elegendő idő arra, hogy mérleget készítsünk: vajon beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket ez a nagy visszhangot keltett társadalompolitikai intézkedés. Széles körű. gondos felmérés után — a munkaügyi miniszternek és a SZOT elnökségének előterjesztése alapján — a Minisztertanács is napirendjére tűzte ezt a kérdést, s a feltétlenül megalapozott válasz: igen. Pedig a mérce magasra került annak idején. A gyermek- gondozási segély bevezetését 1966 végén a párt IX. kongresszusa határozta el, s 1967. január 1-től lépett életbe — többféle céllal. Mindenekelőtt azért, hogy erőteljesen ösztönözze a népesség — 1962 óta rendkívül alacsony mértékű — növekedését Nem kevésbé fontos szerepet kellett a segélynek vállalnia abban, hogy enyhítse a bölcsődei helyhiányt, és egyben megkönnyítse az anyák és kisgyermekeik helyzetét (Noha egy bölcsődei hely állami dotációja havi 1000 forint, mégis vitathatatlan, hogy nem Az óvatos és a bátor Az új nyereségelosztási rendszer azoknak a vállala- töknak kedvezett, amelyek a jó gazdálkodás mellett a bérszínvonal adta lehetőségeket is kihasználták. Hogyan gazdálkodtak a bérrel a múlt évben a megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatok? — Egyik jobban, a másik kevésbé — válaszolja Szilvási József, az ipari osztály főelőadója. — Van olyan vállalat mint például a Tabi Camping- cikik, amelyik a bázishoz képest csak 0,7 százalékkal növelte a bérszínvonjalát. Ennek ellentéte a Balaitormagybereki Tőzegkitermelő Vállalat. Itt egy év alatt 7,2 százalékkal nőtt a bérszínvonal. A számokhoz hozzá kell tenni azt is, hogy adómentesen öt százalékkal növelhették ezt tavaly a vállalatok. Ki gazdálkodott jól Ez azt is jelenti, az optimális növekedési ütem öt százalék körül volt. Ebből a szempontból érdemes a bérgazdálkodást vizsgálni a vállalatoknál. A Finommechanikai Vállalat 5, a Bútoripari Vállalat 7, a Kefe- és Műanyagipari Vállalat 4,8, a Patyolat 6,8, a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat pedig 5,1 százalékkal növelte, bérszínvonalát. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a múlt évi tényszámok ebben az évben már a bérfej- leszbés alapjai lesznek. Éppen ezért a bérgazdálkodást vizsgálva nem lehet csak egy évet figyelembe venni. Jövőre már másként alakul a bérszínvonal — egyenlő fejlesztés esetén is — annál a vállalatnál, amelyik az idén 0,7 százalékul emelte, s másként, amelyik kihasználta az adómentes öt százalékot. Az alap adott volt A bérfejlesztésre megvolt a lehetőség. A tanácsi ipar a most összegezett adatok szerint a múlt évben 8,7 százalékos termelési érték növekedést ért el. Különös ellentmondás, hogy ahol a legkisebb volt a bérszínvonalnövelés, majdnem a legnagyobb — 15,1 százalékos — volt a termelési érték növekedése. Ezért lehetett volna várni azt, hogy bátrabban éljenek a béremeléssel. A vállalat vezetőinél ezt a »bátortalanságot« a nyereségjutalom megállapításánál figyelembe veszik majd. Az óvatos bérgazdálkodást agyéiként meg lehet »•magyarázni«. A vállalati vezető a régi nyereségelosztási rendszerben nem volt érdekelt a béremelésben. S akik mégis ezt az utat választották, most azok jártak jól. Kerekasztal — tapasztalatokkal A megtermelt nyereséget is ennek a szellemében akarják felosztani a tanácsi iparhoz tartozó vállalatok. Az ipari osztály segítséget kívánt adni ebben a munkában, s felkérte a Patyolat, valamint a Kefe- és Műanyagipari Vállalat igazgatóját, hogy ismertessék a többi vállalat vezetőjével is az elképzelésüket. A kerekasztal- beszélgetésböl heves vita lett, s az eredmény: a tanácsi iparban a nyereség prémiumban részesülők tíz százaléka a fizikai állományhoz tartozik. Ezek az emberek a vállalat egész gazdasági eredményére nagy befolyással vannak munkájukkal. Természetesen nem mindenütt csak ennyi. A Patyolatnál például nyereségprémiumban — nagyon indokoltan — ugyanannyi fizikai munkást részesítenek, mint amennyi alkalmazottat. Ezen a vitán kialakultak — természetesen csak fő vonalakban — az idei elképzelések is. Az eredményes gazdálkodás nem képzelhető el a termelékenység növelése nélkül. Ezt pedig a vállalatvezetők csak megfelelő munkásgárda segítségévéi tudják megvalósítani. A jő munkát viszont honorálni kell, s ezt csak úgy tudják megtenni, ha kihasználják a bérfejlesztés adta lehetőségeket. Kereza Imre nyújt — nem nyújthat — az anyai gondoskodással egyenértékű ellátást; nem szólva arról, hogy az otthon és az”üzemi bölcsőde közötti többnyire nagy távolság is megviseli az anyákat és az apróságokat egyaránt) Fontos munkaügyi feladatot is szántak a gyermekgondozási segélynek. Részben azért, mert korábban — gyermekük egyéves koráig — a dolgozó anyák munkaidőalapjuk 40 százalékát táppénzes állományban töltötték (ma ez már egyötödére esett vissza), s ez nem volt közömbös a vállalatok számára sem. Más oldalról a segélynek tehetővé kellett tennie, , hogy minél többen jussanak munkához az 1952—54-ben született nagy létszámú, már munkaképes korú nemzedék tagjai (főleg a lányok), illetve az egyes vidékeken nagy számban munkára váró nők közüL A múlt évben három évre fölemelj; és az anyák újabb csoportjaira kiterjesztett gyermekgondozási segélyt 1967. január 1. óta 181 ezren kérték, s a múlt év végén 144 ezren éltek vele (37 ezren időközben lemondták). A három év alatt kifizetett segély összege 1,4 milliárd forint, ebből 900 millió jut a múlt évre. E közismeret számok további sorolása helyett azonban menjünk inkább sorjában a bevezetőben említett elvárások szerint: mi teljesült közülük és hogyan. A születések száma az 1966-os 13 ezrelékhez képest 1967-ben nyolc, 1968-ban további négy százalékkal emelkedett, s ebben nagy szerepe volt a gyermek- gondozási segélynek. Maga a segély választási lehetőséget ad az anyáknak: a húszhetes szülési szabadság után visszamennék-e munkahelyükre, vagy otthon maradnak kisgyermekük mellett. A fölmérések szerint a döntésben a legnagyobb szerepe az iskolai végzettségnek és a munka jellegének van: az általános iskolát végzettek háromnegyede, az érettségizett anyák 61, a főiskolai végzettségűek 30 százaléka él a segély adta lehetőségekkel. Nyilvánvalóan közrejátszik ebben az is, hogy az utóbbiak munkaköre nehezen tűr el háromévi kiesést, de nem hagyható figyelmen kívül a dolog anyagi oldala sem: a felelős munkakörben dolgozó asszonyok fizetése lényegesen meghaladja a segély összegét. Erre utalnak az adatok is: a segélyt főként fiatal, munkahelyükön még kezdő, kis fizetésű és általában fiatal házas anyák veszik igénybe — a segély célja eleve az volt, hogy főleg őket támogassa! A segélyezettek aránya a legnagyobb az Iparban (főként a textil-, ruházati, bőr-, szőrme-, cipőiparban és az építőiparban). valamint a kereskedelemben. Itt tehát lehetőség nyüt a munkát keresők felvételére. A vállalatok az így felszabadult munkahelyek 75 százalékát töltötték be, azaz 100 —11 (f ezren jutottak keresethez. Természetesen néhány helyen a segély fokozta a munkaerőhiányt, de csak átmenetileg, hiszen az anyák többsége 3 év után — vagy még előbb — visszatér munkahelyére. Ez azonban már fölvet néhány kérdést Előfordulhat ugyanis — a technikai fejlődés felgyorsult ritmusa miatt —, hogy egy-egy munkahely a 3 év alatt megszűnt vagy megváltozott illetve számottevően megnőtték a szakmai követelmények.- A vállalatokra vár most az a feladat, hogy megszervezzék: miként pótolhatják régi dolgozóik a kiesett időt, hogyan illeszkedhetnek be újra a munkába. A gyermekgondozási segélyt Igénybe vevő anyák száma a múlt év végén már megközelítette a várható felső határt: az idén még 15—20. azután pedig csupán évi egy-két ezerrel lesznek többen. A segély eredményeképpen — a bölcsődében elhelyezett 40 ezerrel együtt — az 1—3 éves gyermekek 60 százalékára terjed ki az állam támogatása, míg korábban — csak a bölcsődét véve számításba — nem érte el a 20 százalékot A felsorolt — és az említés nélkül hagyott — tények a menet közben keletkező és megoldódó gondok ellenére is azt tanúsítják, hogy a gyermekgondozási segély betöltötte hivatását. E »társadalmi sikerhez« tegyük még hozzá, hgy rövid idő alatt valóban népszerűvé vált a fiatal, kisgyermekes anyák körében — s e kettő együtt teljessé teszi az imént felvázolt kedvező képet Útlevelünk A négyes számot viseli, mert az idén alkotott törvényerejű rendeletek sorában a negyedik az Elnöki Tanács most megjelent útlevélrende- lete. Nem a nagy horderejű, nagy fontosságú alaprendeleték közé sorolják majd ezt a jogszabályt a paragrafusok értői, szakemberei, mégis figyelmet érdemel a megszületése, mert az állampolgárok személyes ügyéről van sző. Mindannyiunkéról, hiszen éppen ez a rendelet mondja ki: minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy útlevelet kapjon és külföldre utazzék, ha a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel. Az utóbbi egy-másfél évtized helyes politikai gyakorlatának megfelelően már jó ideje ennek az elvnek az alapján intézik a hatóságok az útlevélügyeket. Magas szintű jogszabályba foglalása tehát azt jelenti, hogy most mindenki számára megismerhető paragrafusok révén »törvényes« formát kap a sok év alatt kialakított és bevált gyakorlat. De sokkal fontosabb ennél a dolog elvi oldala: az, hogy ezzel a rendelettel is tovább szaporodnak az állampolgároknak törvényes jogokat adó és a jogok gyakorlását biztosító előírások, paragrafusok, kormányzati kötelezettségek. Szóból ért a magyar — tartja a népnyelv, s az utóbbi években a politika is igazodik ehhez: nevén nevezzük a dolgokat, hogy mindenki értse, iáiról van szó. Ez az elv tükröződik az útlevél- ügyben szintén most megjelent kormányrendeletben is, amely érthetően, világosan kimondja, kik kaphatnak és kiknek nem adnak útlevelet. Mert természetes, hogy nem mindenkinek nyújthatjuk át a Magyar Népköztársaság címeres útlevelét. A közvélemény egyetértésével találkozik, hogy nem számíthat útlevélre a bűnöző, vagy az a személy, akinek külföldi tartózkodása sértené, veszélyeztetné államunk bi ztonsagát. Az állam, a társadalom magától értetődő önvédelme ez, mindenütt a világon tartalmaznak ilyen előírásokat az úüevélszabályok. Sok korábbi félreértést, meg nem értést tisztáz az a mondata a rendeletnek, amely a külföldi tartózkodás anyagi feltételeinek hiányát is az útlevél kiadásának kizáró okai közé sorolja. Sokan utaztunk az elmúlt években — esztendőnként átlagosan egymillióan —, s még többen szeretnénk. Az anyagi lehetőség azonban határt szab kívánalmainknak: egy bizonyos időszakban csak any- nyian utazhatunk, ahányunk- nak jut az ország külföldi pénztartalékaiból, idegen valutáiból. Mert felelőtlenség lenne üres zsebbel a világba ereszteni az embereket, menjenek, s szerezzenek maguknak dollárt, márkát, frankot, lírát, ahogy tudnak. A pénz nélkül utazó turista szánalmas látvány, szinte teljesen ki van szolgáltatva annak az országnak, amelyikbe érkezett. Az Elnöki Tanács új törvényerejű rendeletével' és a, kormányrendelettel együtt a kormány hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben nyilvánosságra került, mindenki számára hozzáférhetővé vált az új jogszabály belügyminiszteri végrehajtási utasítása. Az ügyek intézésének ez a nyilvános kezelése a Belügyminisztérium munkájának újabb területéről tünteti el a személyi kultusz éveiben mesterségesen kialakított misztikumot. A külföldi utazások hozzásegítenek bennünket, hogy jobban megismerjük a »szomszéd rétjét«, amely távolról nézve mindig zöldebb, jobb; reálisabb összehasonlításunk legyen, hol állunk a világban. Sokan éltek és élnek azzal, hogy kormányzatunk zöld utat nyitott a külföldi utazásoknak. Ezet segítik elő a most megjelent új jogszabályok. Sz. G. Eredményes év után Értékelte tevékenységét a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége KÜLDÖTTGYŰLÉSEN értékelte a közelmúltban Pfeiffer Elemér titkár a Középsomogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének tavaly végzett munkáját Beszámolójában elmondta, hogy a szövetség feladatainak egyik legfontosabb része az áruértékesítés terén a korábbi éveknél előnyösebb szerződéses Ezer vagon jég a nyárrá A néhány napja tartó enyhe időjárás és a gyakori esőzés nem bontotta meg a Bala- torj összefüggő jégpáncélját; a környékbeliek szerint még nem »ébredt fel« a tó. A sok csapadék és az olvadás azonban fellazította, kásássá tette a jég felső rétegét, s emiatt megszűnt a téli sportolás. Levonultak a tóról a jégvágók is, akik az elmúlt hetekben több mint 1000 vagon jeget tároltak vermeikben. A jégmező a tihanyi szoros kivételével még nagyjából összefüggő, de a vízi emberek szerint már csak egy erős szél kell, é: megkezdődik a zajlás. Toronyház Kaposváron f v • - ; . lót. a rajz a, lövőt Idézi. Ilyen lesz a KaJinytn lakótelep, ha megépül a sávház, . ’1 ».tóház és a toronvbáz. A Pécsi Tervezd Vállalat ilyennek álmomba mer vári városrészt feltételek elérése volt. A termékforgalmazásnál a vállalati szerződések felülvizsgálását tartották elsődleges feladatuknak. Tíz vállalattal húszféle termény szerződéstervezetét vitatták meg 1969-ben. Élve a gazdasági media ni atnus adta lehetőséggel, az értékesítésnél érdekképviseletet láttak el. Közbenjárásukra 960 000 forintot kaptak a szövetkezetek a vállalattól a száj- és körömfájás idején továbbtartási költségként, a terményforgalmazásnál pedig a törtszemtar- talom-többlet utólagos elszámolása fejében 286 000 forintot. Közgazdaság: munka területén ama törekedtek, hogy a szövetkezetekben is bővüljön a közgazdasági látókör. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemmel kötött szerződés érteiméiben továbbképző tanfolyamot indítottak, elsősorban főkönyvelők részére. A megállapodás szerint, szakvezetők és szövetkezeti vezetők részére is lehetőség nyílt egyes témák megismerésére. Már az első év eredményes volt. A számviteli ismeretek bővítése érdekében továbbképző .tanfolyamot szerveztek főkönyvelők és beosztott könyvelők részére. ANNAK ÉRDEKÉBEN, hogy az évközi és az év végi mérlegek számszakilag helyesek legyenek, megszervezték a mérlegeik felülvizsgálatát Termelőszövetkezeti főkönyvelőkből alakított bizottságok biztosították a háromnegyedéves és az év végi mérlegek ] libátlanságát. Múlt ev áprili- ! sától számla- es műszaki ellenőr is tevékenykedik a szövetségnél. Az építési beruházások terén húsz létesítmény végszámláját vizsgálták meg, melynek során 1 100 000 forint többletszámlázást állapítottak meg. Több szövetkezetnél működtek közre a beru- j házast megalapozó javaslatok elkészítésében. Pfeiffer Elemér utalt arpa, hogy a termelőszövetkezeti törvény életbe lépése és a különböző belső szabályzatok tehetőséget adtak a szövetkezeti demokratizmus bővítésére, a vállalatszerű gazdálkodásra. Hosszabb idő és sokoldalú segítségnyújtás szükséges azonban ahhoz, hogy ezekkel élni is tudjanak a szövetkezetek. A tagszövetkezetek belső ellenőrzésének segítéséhez ellenőrt alkalmaztak. Az új rendszerű ellenőrzés eredményes, a revizor megfelelő segítséget nyújt a szövetkezeti ellenőrző bizottságok munkájához. A téeszek érdekképviseletét jelenleg'13 főállású és 13 másodállású jogász látja el. Beszélt a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek 'Területi Szövetségének szélesedő kapcsolatáról, tájékoztatta a küldötteket a szövetkezetek múlt évi eredményeiről. A tagszö- vetkezetékben 9.8 százalékkal nőtt a halmozott termelési érték az 1968-as évhez viszonyítva, s a kifizetett alap- és kiegészítő részesedés együtt tes összege is nagyobb lett 11,1 százalékkal. AZ ELMÚLT ÉVBEN a szövetség még szorosabb kapcsolatba került a szövetkezetekkel, s erre van szükség az idén is L. L SOM06T! WfiPLAP Festek, márcim 6,
