Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-06 / 55. szám
Bemutatom a Mézga családot Jubileum a Kétsoroson «•Mézga Géza vagyok, nem lopom a napot, de nyakamon a csacsika család« — amikor szombaton és vasárnap esténként felhangzik a szignál — Deák Tamás zenéje —, s a képernyőn megjelenik a pocakod. kopaszodó figura — a szobában csendet intenek, jön a Mézga, a Mézga család! Már ismerős az otthonuk, tudjuk hol a konyha, a fürdőszoba. A sorozat néhány filmje után kiderül, ebben a csilládban a mama viseli a nadrágot, Kriszta és Aladár vásott, de eszes gyerekek, a papa pedig jámbor, lelkes, pesti polgár, valószínűleg könyvelő. Ezeknek a jellemvonásoknak rajzfilmnél mindjárt az első pillanatban ki kell derülniük. A rajzfilm figurák jellemvonásukat arcukon, testükön hordozzák. Az alakok tervezésekor a rendező nagyon sok pozícióban megrajzolta szereplőjét, s a modell-lapra soksok arckifejezés is kerül. Nepp József, a Mézga család rendezője vagy harminc lelkiállapotot kifejező arcot adott egy- egy figurájának. Itt van például Kriszta egyik modell- lapja — Kriszta csodálkozik, unatkozik, figyel, gondolkodik, megsértődik, csúfo.lódik, nevet, megijed, fogat mos, kacérkodik, e.lámul, Blöki és Cicus is sok arccal szerepel — ásító, nyelvet nyújtó, vicsorító, mosolygó. dühös, áhítatos. Míg Mézgáék csodálatos történetét nézzük, hallgatjuk, mi is elámulunk, nevetünk, mo- solygunk, csodálkozunk, esetleg unatkozunk, vagy feszülten figyelünk, szórakozunk. De arra semmiképpen nem gondolunk, hogy a 13 folytatásból álló sorozathoz a rajzolók 8—10 ezer rajzot, egy csomó vázlatot készítettek és több mint ezer hátteret. Egy film 26 perces. Ilyen hosszú sorozatot európai rajz- filmstudióban még nem csináltak. A rajzfilmrendező dolga egészen más, mint az egyéb filmek rendezőjéé. Az alapötletből megszerkeszti a, képes forgatókönyvet, az alakokat. Aztán a mozdulattervező az egyes filmek történését mozdulatokra bontja, és a többi már a rajzolókon múlik. A Mézga-filmen öt csoport dolgozott, 5 mozdulattervezővel. A rajz után következik a, kifestés, a háttér, a zene, a zörejfelvétel, a vágás, a hangosítás. Éjjel, vasárnap szinkronizálták a filmeket, amíg Mézga Géza Harkányi Endre, Paula Győri Ilona, Kriszta Földessy Margit és Aladár Némethy Attila hangján megszólalhatott. MZ/X-et, a távoli leszármazottat Somogyvári Rudolf, Máris szomszédot Tomanek Nándor szólaltatja meg. — A sorozat valamennyi filmje ugyanazon téfrna körül bonyolódik — meséli a rendező. — A családban hiányzik valami, s a. távoli rokonhoz, MZ/X-hez fordulnak, aki küld egy gépiét, szerkezetet — s mindig ebből lesz a bonyodalom. — ön melyik részt tartja a legsikerültebbnek? — Az Időkibővítő címűt. Arról szól, hogy a család kirándul, s egy várromnál régi pénzt találnak. Az érméket jó pénzért eladják Máris szomszédnak. Az üzleten felbuzdulva, időkibővítő gépiét kémek öcsitől, és ezzel visszamennek a XIII. századig. Szokás szerint ebből is nagy baj keveredik. — És a tizenharmadik rész? — Ott dousztul a rádió, Növényvédelmi tájékoztató Csak a rendelkezés szerint! amely összeköttetést biztosít a távoli jövővel. A Mézga család filmsorozatot tavaly kpra tavasszal bemutatták a cannes-i reklámfilm fesztiválon — sikerrel. Azóta külföldi tv-társaságok is érdeklődnek a film iránt. Nepp József a nagy sikerű Gusztáv sorozat (25 film), az oberhauseni díjnyertes öt perc gyilkosság, a Szenvedély, a Mese a bogárról és más (emlékezetes rajzfilm rendezője. — A Mézga család után készül-e újabb sorozat? — Egyelőre nem. Most francia megrendelőnek dolgozunk, modernizált La Fontaine-me- séket teszünk át rajzfilmre — az eredeti szöveget felhasználva. S még egy előkészület — egész estés Gusztáv-filmé — új sztorival, új helyzetekkel. A Gusztáv, filmek népszerűségét bizonyítja, hogy már megvették, forgalmazzák Japánban, Hollandiában, az NDK-ban, a Szovjetunióban, Olaszországban, az NSZK-ban, Franciaországban, Svédországban. A »szülők« remélik, Méz- gáékkal is megismerkednek a külföldi nézők. Kádár Márta Este negyed tízkor fejeztem be az irodalmi színpiad egyik próbáját. Hivatali dolgom végeztével megeresztettem a szokásos kérdést: — Np, gyerekek, mi újság a faluban? Ezúttal a megszokott »-Nincs semmi különös!« válasz helyett ezt hallom: — A Kétsoroson az öreg Bíró Vendel bácsiék most ünnepük ötvenedik házassági évfordulójukat! — Gratulált valaki az idős házaspárnak? — Még a gyerekeik sem. Se egy sor, se egy levél... — Ez szomorú. Hát akkor ld jön velem? (Ugyanis akkor még fogalmam sem volt, merre is van az a »Kétsoros«.) — Én megyek! — így Major Miklós. — Veletek tartok! — mondta Kalocsai József. És elindultunk hárman, sötétben, nem éppen vizitidőben', hogy köszöntsük az ötven évet együtt eltöltött idős házaspárt. Hosszas menetelés után — ugató kutyák hadát magunkról lerázva — kopogtattunk a még világos ablakon. Ügy • emlékszem, köszöntést sem válthattunk, annyira Kriszta modell-lapjának egy részlete, meglepődtek az öregek. Azonnal a tárgyra tértünk: — Kedves Vendel bácsi és kedves néni! Nézzék el, hogy ilyen későn értünk, de ... — és itt nem tudtam hirtelen mit is mondjak — ...azért jöttünk, hogy a községi párt- és KISZ-szervezet. a tanács és a művelődési otthon nevében gyermeki tisztelettel gratuláljunk az ötvenedik évfordulón. Aztán tovább az őszinte, józan kívánságok egész sora. Nem szeretek könnyező szemekbe nézni. Ezúttal viszont meg kellett tennem. Hetven fölötti emberek sírtak. Az örömtől. Meg azért, hogy az övéik helyett idegenek tartották számon a jubileumot. Később azonban belátták: nem az »idegenek«, hanem az öregeket megbecsülő társadalom emlékezett meg róluk meg kedves családi ünnepükről. A meghatódottság azután vidám beszélgetésbe olvadt. Került az asztalra finom hegyi húsos káposzta, mesterszakácsra vajló kocsonya és — a hegylakóknál elmaradhatatlan — hideg bor. Pohárköszöntő pohár- hárköszöntőt követett, koccintás koccintást. Közben megkezdődött az ilyenkor szokásos emlékezés. 1920 februárjában kötöttek házasságot. A most 77 éves »papa« földműves, kőműves és kocsmáros volt. Most nyugdíjas. Mindkét világháborút kiszolgálta; összesen tíz évet katonáskodott. A »mama« — »még csak{!)« 67 éves. Tsz- tag. Mindketten jól bírják magukat — ezt nem dicsekedve, inkább az öröm hangján mondják. Sohasem szerették a falut. ötven évet éltek le a hegyen. három kilométerre a falutól. Pedig — mondják — bent, Böhönyén talán köny- nyebben is élhettek volna. Mégis a hegyet választották... Két gyereket neveltek föl. Lajos Péten, IJonka Székesfehérváron dolgozik. Nyolc unokájuk — egyiket most is ők nevelik — és egy dédunokájuk van. A család legifjabb tagja, Krisztina, egyhónapos, ötven év alatt »értek jót. is, rosszat is«. Mindig a jobbat várták. Ez adott nekik erőt a nehéz percekben. Most sem panaszkodnak. bár a 650 forint nyugdíj kevés. Egy dolgos élet eredményeként mindenük megvan. Életük végéig a hegyen akarnak maradni. Ök itt szokták meg. Igaz, itt távol vannak mindentől... De. hogy a világ közelebb kerüljön hozzájuk, Mészáros Ferenc tsz-elnökhe- lyettes felajánlotta, egy évre előfizet az idős házaspárnak a Somogyi Néplapra. S hogy mit várnak még az élettől?- A papa »csupán tíz évet«. A mama »újabb ötvenet is vállal«. Azzal köszöntünk el, hogy a hetvenötödik évfordulón is örömmel gratulálnánk. Mőzsa Örkény így is lehetne Lépten-nyoman tapasztalható változás a kereskedelmünkben és a vendéglátásiunkban. A változás talán legelőször a bővülő áruválasztókban és az áraikban tapasztalható. Számtalan cikk ára változott és változni fog a jövőben is. Az árak változása a vásárlók egy részében egyértelmű helyeslést, másoknál ellenkező véleményt eredményezett. Van azonban egy harmadik eset is, amikor a vásárló érthetetlen dolgokkal találja magát szemben. íme egy példa: Soikunk örömére alig másfél évvel ezelőtt jelentősen csökkent a szemes kávé ára. Gondolhatnánk, hogy ezek után a kávából főzött presszó- fekete ára is csökken. A gyakorlat azonban más. A szemes kávé beszerzési árának csökkenése ellenére általában emelkedett a presszókávé fogyasztói ára. A 150—170 forintos kávét csaknem 500 forintért adják el, mint kifőzött presszófeketét A szükséges rezsiköltség figyelembevétele után is köny- nyen kiszámítható, hogy a beszerzési ár mintegy kétszeresét keresi meg a presszókávét főző, illetve eladó, felszolgáló vállalat. Az ilyen ármegállapítás általában nem hat ösztönzően a fogyasztásra. A fogyasztói ár alakulása az esetek többségében kihatással van az áru keresletére is, Mondhatná azonban valaki, hogy a vendéglátásunk nagy mennyiségű presszókávét ad el a megnövekedett áron is. Ez kétségtelen. De valószínű, hogy kevesebb haszonnal még többet lehetne eladni Tehát jelen esetben a »kevesebb« is többet jelentene minden vendéglátással foglalkozó vállalatnak. A. S. Ezúttal a mezőgazdasági üzemek növényvédelmi munkáját, növányvédőszer-fel- használását érintő rendelkezésre hívjuk fel a figyelmet. Rendelet mondja ki, hogy »Nagyüzemben 1970. március 1-től vegyszeres gyomirtó szer és méreg jelzésű növényvédő szer csak növényvédő szakmunkás, vagy betanított növényvédő munkás közreműködésével. erős mére'- jelzésű növényvédő szer pádig csak növényvédelmi szaktechnikus vagy szakmérnök irányításával használható fel.« A rendelkezésben előírt feltételek nem minden gazdaságban biztosították. Azok a nagyüzemek, a ?yeknv: növényv édelmi szakképzésben jelenleg részt vevő do! ’ozójuk van. a MÉM Értesíti 1969. szeptember 12-i számában meg’dent utns'*és szerint járhatnak el. (»Nag’.’üzemben erős méreg jelzésű növényvédő szer további intézkedésig a megyei növényvédő állomás vagy más nagyüzem által foglalkoztatott növényvédelmi szaktechnikus vagy szakmérnök irányításával is felhasználható, ha a fel- használást a helyszínen közvetlenül a na'n-üzemimel tagsági vagy munkaviszonyban álló és legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkező olyan agrármérnök vezeti, aló a szakmérnökképzés levelező tagozatán 1969 szeptemberéi követően növényvédelmi kémiából és munikavédelemtan- ból sikeres vizsgát tett, illetve, ha a munkát olyan felső- vágy középfokú mezőgazdasági technikumi végzettséggel rendelkező dolgozó vezeti, aki az előírt 5 hónapos, illetve az utóbbi esetben az előírt >0 hónapos tanfolyaimot sikerrel elvégezte.« Nyomatékosan felhívtuk a nagyüzemek vezetőinek figyelmét a rendelkezés és az utasítás betartására. , Budapest 71 * bélyegsorozat Az első önálló magyar bé- yeg kiadásának 100. évfor- lulója alkalmából megrendelésre kerülő nemzetközi bé- yegkiállítás előhírnökeként -Budapest 71« elnevezéssel 3 írtékből álló bélyegsorozatot íoz forgalomba szombaton a sosta. A kettő plusz egy forintos jrtékű bélyegek Zambory Éva grafikusművész rajzai alapján a Pénzjegynyomdában készültek. A bélyegek jellegzetes budapesti épületeket ábrázolnak, s látható rajtuk a Margit híd, a Lánchíd és az Erzsébet híd. Az új bélyegek 2 forint értékben használhatók fel postai küldemények bérmentesítésére. A Magyar Kommunista Párt és a Magyar Front október 15-e után memorandumban fordult a nemzethez, amelyben feltárta a helyzetet és felhívta a figyelmet az összehangolt akció szükségességére. Ugyanakkor a partizán tevékenység erőteljes lendületet kapott. A különböző partizán- egységek — mint Úszta Gyu- ila csoportja Kárpátalján, J Fábri József csoportja Szlovákiában, Szőnyi Márton cso- ■ portja Özd környékén, Nógrádi Sándor csoportja Salgótarján mellett — hatásosan segítették a nehéz harcokban előnyomuló Szovjet Hadsereg egységeit Budapest felszabadítása szempontjából azonban a f legfontosabb az volt, hogy a f különböző ellenállási mozgalmak Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével közös frontba tömörültek, és megalakították a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát. Ezzel elvben lehetővé vált az ország demokratikus és németeUenes katonai erőinek egységes fellépése és szembefordítása a németekkel. A bizottságiban helyt kapott néhány horthysta ellenállási góc is, mert ezek főleg a hadseregen belül jelentős erőt képviseltek. Meg is szervezték a front katonai vezérkarát, amely Kiss János altábornagy, Nagy Jenő vezérkari ezredes, Tarcsay Vilmos vezérkari százados és más tisztek vezetésével alakult meg. Ez a vezérkar kidolgozta Budapest felszabadításának tervét és meg is kezdte a rendelkezésre álló katonai erők partizáncsoportok és munkásmilíciák megszervezését. Az elképzelés az volt, hogy a főváros valamely főútvonalán fegyveresen kierőszakolják az áttörést a szovjet csapatokig — amelyek ekkor már Budapest határában álltak — folyosót nyitnak egészen a Dunáig; a városban hátba támadják a németeket, a nyilasokat, és megakadályozzák a város lerombolását Bajcsy-Zsilinszky Endre március 19-én fegyverrel a kezében fogadta a Gestapo embereit és a velük folytatott tűzharcban meg is sebesült. A németek a Pestvidéki Törvényszék Fő utcai épületében tartották fogva. A Lakatos kormány hosszas tárgyalásainak eredményeként a németek Bajcsy-Zsi- linszkyt és még néhány más politikai foglyot október 10-én kiadták a magyar hatóságoknak. Nyilvánvaló, hogy ezzel az volt a szándékuk, hogy a magyar hatóságok részéről kiprovokálják a foglyok sza- badonbocsátását. Zsilinszkyék azonban saját kérésükre magyar védőőrizetben maradtak a Maglód! úti gyűjtőfogházban. Innen engedték őket szabadon október 15-én reggel. Néhány óra múlva elhangzott a Horthy-proklamá- ció, és este már megkezdődött Szálasi rémuralma. Bajcsy-Zsilinszky teljes eredével vetette magát az ellenállási mozgalomba, amely csak egy célt ismert: az ország felszabadítását. A katonai vezérkar által kidolgozott és Budapest felszabadítására vonatkozó tervek jók és ke- resztülvihetőek voltak, de megvalósításuk nagy körültekintést, óvatosságot és titoktartást igényelt. Nem kétséges, hogy e tekintetben a szervezkedők részéről súlyos hibák történtek, így a Felszabadítási Front és Bajcsy-Zsilinszky munkája lényegében árulás következtében bukott le. Ma már tudjuk, hogy az egész mozgalom árulója egy Stolle nevű ember, aki a Szálasi-féle Nemzeti Számonkérő Széknek — név szerint Orendy alezredesnek és Radó csendőrszázadosnak — dolgozott. Még ma is tisztázatlan körülmények között sikerült magát becsempésznie az Ellenállási mozgalomba, ahol természetesen ő volt a leghangosabb, és ő sürgetett legjobban minden akciót. Minden fontos ülésen jelen volt, mindenről tudott; pontosan ismerte a mozgalom részvevőinek névsorát, és természetesen mindenről beszámolt megbízóinak. Bajcsy-Zsilinszky búvóhelyét is ő árulta el a Nemzeti Számonkérő Széknek. StoUe szerepére csak Bajcsy-Zsilinszky Endre perének sopronkőhidai tágy alá- sán derült fény, amikor is a látszat kedvéért fogva tartott Stollet tanúként hallgatták ki Zsilinszky Endre perében. Szerepe ekkor a napnál világosabban kiderült. Zsilinszkyt kiszabadulása után nyomban felkereste Til- dy, aiki Szakasitssal együtt imformálta őt közös kormányzói kihallgatásuk eredményéről és a Magyar Front addig végzett munkájáróL Ezután barátai segítségével állandóan cserélte tartózkodási helyét, a végén a Fű- vészkertben mint szegedi menekült élt Bíró Zsigmond álnéven. (Folytatjuk) D SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970. mérehu 0.
