Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

TERÜLETI DÖNTŐ Mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok vetélkedője A tisztaság Négy megye legjobb, mező­gazdaságban dolgozó szocia­lista brigádjai vettek részt tegnap a tatinka Művelődési Központban megrendezett felszabadulási szellemi vetél­kedő területi döntőjén. A rendező szervek nevében Sá­ri Nándor, a MEDOSZ me­gyebizottságának titkára üd­vözölte a versenyzőket. A vetélkedő zsűrije a négy me­gye képviselőiből tevődött össze, a pártatlanságot a zsű­ri elnöke, Rojfc András. a Népszava főmunkatársa biz­tosította. Peregtek a játékvezető, Kereszthegyi Mihály kérdései. A nyolc brigádot azonban látszólag nem állították ne­héz feladat elé a kérdések. Egyaránt jártasnak bizonyul­tak az irodalmi, történelmi, gazdaságpolitikai és szakmai területeken. Elemezték Szabó Pál írói munkásságát, vála­szoltak arra, hogy milyen egyezmény született a béke és biztonság megőrzésére az európai szocialista államok között, és helyesen feleltek segítőiknek a mezőgazdasági gépek szerkezeti felépíté­séből is. A zsűri — ahogy manapság, a vetélkedők korában mon­dani szokás — -gyakran volt nehéz helyzetben«. Többször merült fel ugyanis a kérdés, hogy a jó feleletekért egy vagy két plusz pontot adja­nak-e. A versenyzőket elkísér téli munkatársaik is, különösen sok Szurkoló jött Tolna me­gyéből. A vetélkedő közben érkezett táviratok pedig azt bizonyították: az otthon ma­radtak is gondolnak a mun­katársaikra. Az egyes feladatcsoportok után a közönséget és a szo­cialista brigádok tagjait Farkas Annie, Csorba István, Komlós István és Vargha Ti­bor, a Csíky Gergely Szín­ház művészei szórakoztatták. A végeredmény a gazdaság­politikai kérdéscsoport után már nem volt kétséges. Nyolc­vankét pontot szerezve első lett a Várdombi MGV Ápri­lis 4. brigádja. (Tolna megye.) Evvel az országos versenyen való megjelenés joga is az övék. Második helyen a Jelsö- bagodi Május 1., harmadikon íz ugyancsak felsőbagndi Harc a szocializmusért brigád végzett. (Zala megye.) Megyénket a Kaposvári MGV Petőfi és a Somogyi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság Zöld erdő brigádja képviselte. Az előbbiek az ötödik helyen, az utóbbiak a nyolcadikon végeztek. L. L. A SZÓRAKOZÓHELYE­KEN, a vasúti és a MÁVAUT várótermekben mindenütt ott a felirat: -Ügyeljünk á tiszta­ságra!«, vagy régies formában: -Szemetelni hatóságilag tilos!« Am, mintha nem is lenné­nek e feliratok. Reggelenként, a déli órákban vagy kora es­téken olyan állapotot találni — a többszöri takarítás ellenére — az ilyen, nagyobb tömegek által használt helyiségekben, mintha mindenki azon ipar­kodna. hogy minél nagyobb szemetet hagyjon maga után. A várótermek utazóközönsé­ge az étkezés után szétszórja a csontot, a kenyérhájat, az al­macsutkát,' eldobálja a csikket is, pedig van elegendő hulla­dékgyűjtő. Marcaliban a szövetkezet bisztrójában nagyon sokan reggeliznek. A sült hurka, kol­bász rengeteg vendéget csábít. Közülük többen láthatólag csak olyan helyiségben érzik jól magukat, ahol szemetelhet­nek. Pedig minden asztalon van hamutartó, a sarokban hulladékgyűjtő, s mégis szim­kel!, te félóránként takartíani ha tisztaságot akarnak. A várótermekben, az utcá­kon is tapasztaltuk, hogy a szemetelőket megbírságolják. De a tíz-húsz forint bírságnak nincs visszatartó hatása. Még­is mit lehetne tenni, hogy fi­gyelmeztessük azokat, akik a tisztasággal mit sem törődnek? Elsősorban az iskolákban kellene kezdeni, s otthon a családokban folytatni a neve­tést. Azt elérni, hogy mindenki már apró gyerekkorában hoz­zászokjon a tisztasághoz, s erről ne feledkezzen meg ké­sőbb sem, ha utazik, vagy be­tér valamelyik szórakozóhely­re. A nevelés mellett az eddi­gieknél szigorúbban kellene bírságolni is. Nemrég adták hírül, hogy a stockholmi városa tanács tag­jai turistának, vadászinak, kül­földi utazónak álcázva magu­kat tevékenykednek városuk tisztaságáért. S akit szemetelé­sen kapnak, az szigorú, egész hónapi keresetének is megfe­lelő bírságot fizet, vagy né­hány napra börtönbe kerül, hogy ott elmélkedhessen a tisztasági szabályok megtartá­sáról. HIBA LENNE, ha mi is e példa követését javasolnánk. Arra azonban szükség van, hogy az eddigieknél határozot­tabban és szigorúbban lépjünk fel azok ellen, akik fittyet hánynak a tisztasági szabá­lyokra! Sz. U Tanuló már van — gyár majd lesz A Tab melletti Csabapusz-1 vidéki gyerek. Szorosad, Mik- tán épül a Budapesti Vegyipa- lósi és Kánya szülötteit hozza- ri Gépgyár tabi üzeme. A ter- I viszi naponként az autóbusz. vek szerint 1973-ra készül eL A tereprendezést már befejez­ték, s márciusban kezdik az építési munkálatokat. Jövőre már indítanák a gyár egy rész­legét, 130 milliós termeléssel. Hatalmas tartályok készül­nek majd itt. A szakma min­den csínját-bínját ismerő mun­kásgárdára lesz szükség, mert a pontos és tartós megmunká­lás, a szakszerű összeállítás e terméknél hallatlanul fontos. Tab elsősorban mezőgazda­sági vidék. Kevés az ipari mun­kás, és még kevesebb a szak­képzett fémmegmunkáló és he. geszté. A vállalat ezért hetven helybeli és Tab környéki mun­kást foglalkoztat Százhalom­battán és más budapsti és vi­déki gyáregységeiben. Ezekből »lakul majd ki a törzsgárda Ugyanakkor a múlt év szep­temberétől a volt pénzügyőri székházban iparitanuló-képzést indítottak. Az épület megfelelő átalakítása után általános is­kolát végzett fiúk vették bir­tokukba a tanműhelyeket. Harminckilencen tanulják je­lenleg a szakmát: huszonegy lakatos és tizennyolc hegesztő. Érdekes, hogy helybeli kevés akad közöttük, annál több a Van olyan is, ki albérletben lakik többedmagávaL Kétszáz forintért Az ebédet a vállalat fizeti, a gyerekeknek csak öt­ven fillért kell téríteniük. A tananyag zömét a szak­mai 'rész, s ennek gyakorlati elsajátítása alkotja. Közisme­reti tantárgyakat — magyart, történelmet, földrajzot — csak igen kis óraszámban oktatnak. A két szakoktató, Marosi Ba­lázs és Horváth László véle­ménye szerint a fiúk gyakor­lati készsége jó, ezt bizonyítják a készített munkadarabok is: kalapácsfejek, kézifámfüréaz- keretek, derékszögmérők, hl- degvágók stb. A hegesztők egyelőre a lánghegesztéssel is­merkednek, de az épület alag­sorában már készenlétben vá­rakoznak a tömzsi dinamók és a hasas transzformátorok, me­lyek az elektromos hegesztés nélkülözhetetlen kellékei. Eb­ben a szakmában ugyanis lánghegesztést nem alkalmaz­nak, s a fiúk a második és a harmadik évben már kizárólag elektromos hegesztést tanul­nak. Cs. T. „Nem !iröin,bo9y sértegesse r A per könnyűnek ígérkezett. A vádirat és a csatolt jegy­zőkönyvek minden lényegeset tartalmaztak. A vádlott beis­merte a sikkasztást. Egyre-másra hallgatták ki a tanúkat. A volt munkahe­lyéről a főnökét, a munkatár­sait és a revizorokat. Hajto­gatták, hogy nem értik. Hi­szen a férje is jól keresett... Az ítélethirdetés után meg­kértem a bírót, hogy beszél­hessek az asszonnyal — Egyetlen kérdésire vála­szoljon csak: mire kellett a pénz? — Elköltöttem. Erre-arra. — Nem akarja megmon­dani? — Nincs mit mondanom. Talán majd egyszer... Ha kiszabadultam. Másfél éve ennek. A na­pokban fölkeresett. Éppolyan szenvtelen, mint régen. Olyan arca van, amelyet nehezen felejt el az ember. A vonásai semmit sem árulnak él. Igyekszem közvetlen lenni, beszélgetni “■csak úgy«. Bár nem játszhatom, hogy nem emlékszem arra a tárgyalásra. Ügy nem is lene értelme en­nek a találkozásnak. Ö menti még a helyzetet. — Kérem, ne udvariaskod- jon, kevés az időm. Egyéb­ként megtisztelő, hogy nem azzal kezdi, hogyan éreztem magam a börtönben. — Még mindig ugyanaz a kérdés érdekel... — Nem mondtam igazat a tárgyalás után. Az elsikkasz­tott pénzt a férjemnek adtam. Ügy terveztük, hogy majd észrevétlenül visszaadom. Azt hrszem, meg tudtam volna csinálni, de közbejött az el­lenőrzés. A férjem első fele­ségének kellett a pénz. A la­kás, amelyben lakunk, az ő J közös szerzeményük volt. A tak, a Vár pincéjében lévő rak azonnal táviratoztak Bu- > válóperes tárgyaláson úgy titkos adó-vevő készülékkel dapestre, amelyben közölték j rendelkezett a bíróság, hogy a tervezet szövegét, és be-«kártalanítani kell. De honnan lebe ír ÖL fogták fel, ennek létéről azonban a németeknek tudó- számoltak a tárgyalás rész-^ kerítettünk volna arrnyi másuk volt. Másnap Antonov tábornok vezérkari főnök fogadta Fa­raghót, akinek a magyar kül­tSf SíSfJ^ JSE" megadta a felhatalmazást thynak Sztálinhoz írt levelét. 3. Az első kocsiban utazott két tiszt, akik a kormányzó le­velét és a többi okmányt vit­ték. A másik autóban, melyet Kudar vezetett, Szentiványi és Faraghó ültek; a harmadik kocsiban Teleki utazott Zichy Ladom irral. Az autók számtábláját út­közben háromszor is cserél­ték, hogy az esetleges meg­figyelőket félrevezessék. Sikerült is minden baj nél­kül este 8 óra körül megér­kezniük Gácsra. 9 órakor a Zichy által kijelölt ösvényen libasorban indultak, és átjá- baltak a határt jelentő kes­keny patrkon. A Kudar által megbeszélt helyen — alig 2 kilométerre a határ mögött — találkoztak a partizánokkal, akik nyomban Zólyomra vit­ték a társaságot. Itt várniuk kellett, amíg meg r ezett a szovjet kor­mány külön repülőgép?, amely Kioven át szállította a kül- döfiségst Moszkvába, rhova október 1-én a kora esti órák­ban érkeztek meg. A repülő­téren már várták a magyaro­kat. és nyomban Kuznyecov vezérezredeshez, a vezérkar főnökének helyetteséhez vezet­ték őket. Ezek a megbeszélések még csak tájékoztató jellegűek vol­tak. A magyar küldöttség ekkor összeköttetést igyekezett te­remteni Budapesttel, hogy kö­zölje: a tárgyalások megkez­dődtek. A szovjet hatóságok mindenben a legnagyobb kész­séggel álltait a magyar meg­bízottak rendelkezésére. Bár az összeköttetés módját Budapesten részletesen kidol­gozták, az érintkezés mégis nagyon körülményes volt. A rejtjelek ugyanis ötös szám­jegyekből álltak, ahol az el­helyezés szerint a számcso­portok nemcsak egyes betű­ket, de egyes szavakat is je­lentettek. Az óvatosság he­lyénvalónak mondható, de az egész rendszer mégis túl bo­nyolultnak bizonyult. Órákig tartott néhány mondatos sür­göny megszövegezése vagv mevfcttése. mert a rejtjelet, Vattay főhadsegéden kívül csak a kormánvzó menye, öz­vegy Horthy Istvánná ismerte. A táviratokat, melyeket a szovjet hatóságok továbbítot­Kerített j pénzt?! „ , i — Nem haragszik, ha to­M ás nap, október 9-an meg- vábbra is kételkedem a sza- érkezett a válasz Budapestről.! va;t>ao? A válasz szerint a kormányzó? — önzetlenségről szó sincs megadta a felhatalmazást aj Annak elleniére, hogy én vit- bizottságnak a fegyverszünet■ a bőrö<met a vásárra és én tis fizettem meg érte. De a családi boldogságunkról volt szó. Tehetetlenségünkben so­kat veszekedtünk. Ezerszer számot vetettünk a lehetősé­gekkel. — Több mint könnyelmű­ség, hogy a törlesztésre ezt a módot találták- jónak. — Na és? Hányán választ­ják a becstelen utat? Maga még soha nem írt más sík- kasztokról, csak rólam? — Ezzel kár érvelnie Magá­ról van szó. Persze, én csak kérem, hogy beszéljen a sik­kasztásról. Ide sem kellett volna eljönnie. Először látok zavart az ar­cán. — Az égvilágon semmi ta­nulság nincs az én ügyemben. Legalábbis a nyilvánvalóakon kívül nincs. Nem is azért jöt­tem. Hanem hogy elmesél­jem, mi várt rám, amikor ki­engedtek. A börtönben az tartotta ben­ne az életet, hogy a férje leg­alább annyira szenved, mint ő. S ha kikerül, együtt újra kezdik, amit lehet. Nem is ér­dekelte más: a rá váró meg­aláztatás, bizalmatlanság, csak a férje. — Mosolyogva fogadott. De láttam, hogy a mosolya takar valamit. Éreztem, hogy ez a valami a megvetés. A férjem nem olyan jó színész, hogy sokáig palástolni tudta volna. Már a fejemhez vágta, lesül a képéről a bőr, ha ismerősök között van, összesúgnak a há­ta mögött. Sajnálkoznak rajta. Mit mondhatnék más egye­bet, mint azt, hogy majd rendbejön minden, ha bizo­nyít. — Ne csodálkozzon, hogy nem kápráztat el a »tanácsa«. Az igazságtalanságról van szó. Együtt terveztük el, együtt fizettük ki... És most megvet az az ember, akiért megbüntet­tek. Tönkrement a házassá­gunk. — Tönkrement az már ré­gen. Amikor feláldozta a fér­je. Magára veszi a kabátját — Nem tűröm, hogy sérte­gesse. S ránwágja az ajtót Pintér Dezső »ették, ahol érdemben is meg­kezdődtek a tárgyalások. Még mielőtt ezek a tár­gyalások elkezdődtek volna, megérkezett Budapestről az Nemes József őrnagy szemé­feevverazüneti iVében külön futár hozza, akit’ fegyverszüneti ^ ^ hadsereg arc-? vonalán Kőrösmezőnél tesz át? a vonalakon Dálnoky Miklós \ Béla vezérezredes, a fronSßza-1-ana’: - " » wortbv kasz parancsnoka. Ugyana’:-’ első távirat melyben Horthy kQr a legnagyobb titoktartást J kérte. nyugtázta/ Faraghó korábbi táviratainak vételét, és közöl­te. hogy a budapesti német A magyar delegációt olctó-? erők növekedése miatt hala- bér 11-ón este 7 órára ismét! dékra van szüksége, de a a Kremlbe kérették. Molotov? fegyverszünet megkötésére vo- dolgozószobájában a három? natkozó készsége változatlanul magyaron kívül jelen volt De- fennáll. A kormányzó tehát mindig nem hagyott fel kettős zérezredes. játékával. Miközben megbí­zottai Moszkvában tárgyaltak. kanozov, a külügyi népbiztos! még helyettese és Kuznyecov ve-? A SOMOGY MEGYEI TAN ÁCSI ÉPÍTŐIPARI VAFC ALAT faivesz ipari tanulókat ■misvári képzéssel, kőműves, ács, vasbetons-erelő, műköves, tetőfedő, szigetelő, bádogos, hidegburkoló, asztalos szakmába. (Vidékieknek tanulószál’ást Kaposváron biztosítunk.) Marcali, nagyatádi, siófoki, fonyódi képzéssel kőműves és ács szakmába. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 52. sz. alatt személyesen a munkaügyi osztályon. (90284) Faraghó fesiolvasta a Buda-? pestről érkezett legúiabb táv-! megint csak haladékot akart iratokat és jelezte, hogy Ne-J kicsikarni, nyilván azzal a a ’ felhatalmazással már? bátsó gondolattal, hátha köp ^indult. Molotov megjegyezte.? ben rr.éíi’s történik valami. . hogy a felhatalmazásra ugyan J Az első tárgyalás a külügy- feltétlenül szükség van, de aj min’sztériumban éjjel 3 órá- rendkívüli helvzetre való te-J ig tartott. A magyar küldött- kintettel hozzáiárul ahhoz is.? ség francia és orosz nyelven hogv a meghatalmazást majd' megkapta a fegyverszüneti később mutassák be. Ha a1 szerződés előre elkészített szó- magyarok kívánják, a meg-' vegét, amelyet nemcsak tanul- aUapodást rögtön alá lehrt mányozhattak, de meg is vi­tathattak a szovjet államfér­fiakkal. Távozóban a magya (Folytatjuk.) ?l Villanyszerelő szakmunkásokat elveszünk .etes teljesítménybérben. Balatonboglári Vas-mű- azaki és Hűtőgépjavító Ktsz. Jelentkezni Samu István személyzeti előadónál. (9464) D SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap. 1976. márdua 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom