Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
Tavaszi gépszemle élőn három van - őt lesz Bár az Időjárás többször megtréfált bennünket, a naptár csalhatatlan. Közeledik a tavasz. S a tavasz a mező- gazdaságban új feladatokat ad. Készen állnak-e az erő- és munkagépek a feladatok elvégzésére? — Ezt kérdeztük meg három szövetkezetben. Vízváron, a Kossuth Termelőszövetkezet irodájában Renget József elnökhelyettes válaszolt: — Bélavárral, Heresznyével lépett közös útra az itteni szövetkezet január elsejével. Örömmel mondhatom, hogy van elegendő középnehéz & könnyű gépünk. Két RS—09- esre bejelentettük igényünket az AGROKER-néL Kocsisaink többsége bizony idős ember, a szállítást majd gépek végzik ezután. Most éppen a permetezőgépeket javítják szerelőink. A kukoricaterületünk felét ugyanis vegyszerre] gyomtalanítjuk az idén. Külön brigádot szerveztünk a permetezés végzésére. Most még bárom gépműhelyünk van. A kisebb gazdaságok számára megfelelőek voltak, a közös szövetkezet érdeke azonban az, hogy egy helyen javítsanak. Vízváron az év második felében kezdünk hozzá a szerelőműhely építéséhez. Gépszínből alakítjuk át. Gondunk: MTZ—50-es gépeinkhez nem kapunk megfelelő alkatrészt A nyári munkáknál lesz nagyobb szükségünk rájuk, hogy folyamatosan dolgozhassunk. Beszerzőink most az Alföldön próbálkoznak. Hat gépszerelőnk van, két újat meg egy villanyszerelőt szeretnénk fölvanni. Most. hogy egyesült a három szövetkezet a gépesítésre is többet tudunk áldozni, mint külön-külön. Kiss László, a lábodi Zöldmező Termelőszövetkezet elnöke így nyilatkozott: — Negyven erőgépünk van. Bizonyos mértékig a vízváriakhoz hasonló helyzetben vagyunk. Negyven gépünk van, körülbelül húsz azonban régi. Nyolc szerelőnk jó kollektívát alkot jó szakemberek is. Egyet még fölveszünk. Szükségünk van villanyszerelőre. A gépek hatvan százalékát már kijavították. Március 15-re a többi is készen lesz a tervek szerint. Takács József főmérnök tapasztalatában, szervezőkészségében bízunk. Nyolc MTZ—50-as gépet akarunk vásárolni az idén. csaknem kétmillió forintot fordítunk erre a célra. A kukorica- és burgonyatermesztést gépesíteni akarjuk. 725 tagunkból 350 nyugdíjas vagy járadékos. így nagyon indokolt a gépesítés. A volt Kossuth Tsz csővázas színét beépítjük, így' tíz—tizenöt évre megfelelő szerelőműhelyünk lesz. Gépeink egy része már dolgozott, a trágyát és a műtrágyát szállítottuk ki a földekre. Azt mondhatom: »■ugrásra készen állunk!-“ A kadarkúti Szabadság Termelőszövetkezetben Kadarkúti Sándor főagronómus és Kasza István elnök ezt felelte kérdésemre: — Mennyiségileg nincs probléma a gépparkunkkal. Huszonhat gépünk van. Gondot inkább a műszaki állapot okoz Sok a fiatal, első éves szerelőnk, öt-hat év kell a tapasztalatszerzéshez. Űj műszaki vezetőnk még csak egy hónapja van itt. Szerencsére talpraesett ember. Tavaly vásároltunk két TJE;—50-est, sajnos, még ezer holdat sem munkáltak meg együtt Csonk- tengélyük gyengébb anyagból készült az új gépekben ezeknél már erősebb van. Szerelőműhelyünk ötven gép javítására alkalmas, megfelel a követelményeknek, a szerelés ütemét kell gyorsítani. Tíz- tizenkét nap múlva, ha áz idő engedi, szeretnénk megkezdeni a munkát Tervezzük, hogy az idén 1 100 000 forintot költünk gépekre. Mi is főként kukorica- és burgonyabetakarító gépekre gondoltunk. Leskő László A tanulmánynak is beillő 228 oldalas indoklás és egy vastag dossziét megtöltő rajz azért készült, hogy köny- nyebb legyen a szereidében a munka. Könnyebb és szervezettebb. A gépészmérnökkel beszélgetek, aki a tervezést irányította. Törő Józsefnek hívják, s a Kaposvári Villamossági Gyár osztályvezetője. — A főmérnök kért föl, hogy tervezzünk valami korszerűbb szerelési módot, mert ami lent a szereidében ment, azt már nem lehetett tovább tűrni. Fényképeket mutat — Rendkívül kicsi volt a munkahely, s nem érezték valami jól magukat ott a dolgozók: a földön, ládákban húzták az anyagot, s mindenki saját maga szerelt. Ebből következett, hogy mindenki any. nyit dolgozott, amennyit akart. A mi feladatunk az volt, hogy ezt a felfordulást megszüntessék, és ritmust vigyünk a munkába. f A szalagon, biztosítófoglalatok, vagy ahogy itt mondják, aljzatok és különböző biztosítékok készülnek. A szerélde előtte is ezt csinálta. Tömeg- gyártás folyik itt: milliós nagyságrendben kerül ki az áru ebből az üzemből. Sok kell, mert az országban egyedül itt gyártanak ilyen terméket. Itt készülnek a különböző nagyságú sorkapcsolók is. A gyártás korszerűsítésére szalag készül, összesen öt lesz a esar. nokhan. Három már készen van. — Miért jó ez nekünk?'Képzeljen el nagyüzemben tömeg- gyártást úgy, hogy mindenki maga elé rakott egy halom alkatrészt, s abból szedte ki, amire éppen szüksége volt. Keresgélt, ha éppen beszélgetni akart. Ezt így nem lehetett tovább csinálni. — Az üzemben most jó nézni a munka ritmusát. — Nálunk rendkívül szigorúak a normák. Ha egy dolgozó belépett például a szereidébe. legföljebb csak hatvan százalékra tudta teljesíteni- De azért már nagyon erősen meg kellett dolgoznia. Hónapokba, sőt gvakran egy fél évbe is beletelt, amire a száz százalékot elérte. S tudja mit hozott az új szalag? Négv- Stnanos munkás már teliesíti a száz százalékot. Azt hiszem, erre rá lehet mondani: termelékenyebb lett a munka. TudDiákotthonból kollégium Kollégiumavató ünnepség színhelye volt tegnap a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum, Dóm János KISZ-titkár méltatta annak jelentőségét, hogy diákotthonukat kollégiummá nyilvánították. Figyelmeztetett az önállósággal, a kollégiumi önkormányzattal járó felelősségre. Dr. Szűcs Kálmán, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának vezetője azokról a tennivalókról szólt, amelyeket az intézetben végzett fiataloknak kell elvégezniük a mező- gazdasági üzemekben. Hangsúlyozta a szakembereknek a mezőgazdaságban és az élelmiszer-gazdálkodásban betöltött fontos szerepét Fölhívta a figyelmet a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága februári ülésének ifjúságunkkal foglalkozó álláspontjára. A kollégiumi diákönkormányzat sokat tehet a hallgatók helyes nevelése, mozgósítása érdekében, annál is inkább, mert a technikum hallgatóinak 98 százaléka KISZ- tag. Elismeréssel szólt az intézetben folyó oktató-nevelő munkáról, az országosan ismert kutatási eredményekről, a szaktanácsadási tevékenységről. maid átadta a kollégiumi elismerés oklevélét az iskola vezetőinek. Az okmánvt az inüznünv nevében dr. Guba Sándor igazgató vette át. A KISZ kb zászlót adományozott az új kollégiumnak. A zászlóra a helyi mezőgazda- sági technikum és szakközép- iskoü, az intézmény pártszervezetének szalagja mellé a kömvező megyék felsőfokú oktatási intézményeinek küldöttei, valamint a testvérintézetek: a hódmezővásárhelyi és a zsámbáki felsőfokú mezőgazdasági technikum képviselői felkötötték szalagjukat. Üdvözletét hozott ebből az alkalomból Jugoszláviából az Eszéki Mezőgazdasági Főiskoláról az intézet egyik tanára. Háziinger Gábor, az iskola hallgatója méltatta dr. Csukás Zoltánnak, az iskola névadójának, a magyar ál’attenyész- fcés egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert tudósának munkásságát. Ismertették dr. Csukás Zoltánnénak erre az alkalomra küldött köszöntő levelét, majd dr. Guha Sándor könyvjutalmat adott át a tanulásban, KISZ-munkában, sportban és kultúrtevékeny- ségben legjobb hallgatóknak. A kollégiumavató ünnepség befejezéseként az intézet vezetői, hallgatói és dr. Csukás Zoltán hozzátartozói megkoszorúzták a névadó szobrát. H. F. A KISZ kb zászlót adományozott az új kollégiumnak. ja, miért van ez? Mert nem kell az embereknek rakosgatniuk, keresgélniük az anyagot: tálalva kap mindent a szalagon. Nincs sok cucc a dolgozók előtt, de azt mindig megtalálják, amire szükségük van. — Gondolom, örültek ennék. A mérnök, aki eddig egy kicsit úgy sorolta, az adatokat, mint a diák, tűzbe jön, amikor félek —r Téved — feleli. — Még a műhelyvezetők is idegenkedtek tőle. Féltek, hogy nem megy. Azóta megváltozott a véleményük: kérik, követelik, hogy állítsuk be azokat a tíz éve Pestről lehozott szalagokat, ajnelyeket eddig senki sem használt. Abból, amit mi terveztünk, márciusban még kettőt szerelünk be, s akkor már öt lesz. — 'Elégedett? — Még nem értük el azt, amit szerettünk volna. A szalag ugyanis nemcsak arra hivatott, hogy a munka ritmusát diktálja, hanem közvetve hatást gyakorol az alkatrész- ellátással foglalkozó műhelyekre is. Eddig, ha nem volt elég alkatrész, akkor azt csináltattak az emberekkel, amit éppen tudtak. Ezután gondoskodni kell arról, hogv legalább egy műszakra való alkatrész mindig legyen készen. Azt hiszi, ez könnyen megy? Tudja, milyen nagy úr a megszokás? Amikor megindult az első szalag, az emberek még kivitték az alkatrészeket a ládákba, s nem hagyták, hogy a A szalagkészítést irányító mérnök. A gyárban az egész fejlesztési osztály ezen dolgozott. Be_ segített még a technolóiai csoport is. — Mibe kerül egy szalag? — Százötven-százhatvanezer forintba. Az idén a szerélde százhatvan millió forint értékű áru 1 f V A -7 áni nagy részét szalagon lehet szerelni — Nemrég olyan volt a szereidé, mintha szétrobbantották volna. Most rendben van. Ez is valami. De ennél sokkal több az, hogy termelékenyebb lett a munka, jobban keresnek az emberek, A szerelde égyet előrelépett K. L Előkészület a küldöttgyűlésre Tanácskozott a MÉSZÖV választmánya JELENTŐS eseményre készül március elején a Szövetkezetek Somogy megyed Szövetsége. Hároméves munkájukról, eredményeikről kell számot adniuk a küldöttgyűlésnek. Az előkészületekről tanácskoztak a MÉSZÖV tegnapi választmányi ülésén. Bogó László elmök ismertette a szövetkezeti szervek hároméves tevékenységét, elemezte az ÁFÉSZ-ek, takarék- és lakásszövetkezetek 1966 óta végzett munkáját Hangsúlyozta, hogy a legutóbbi küldöttgyűlés óta jelentős változások történtek egyrészt az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével és alkalmazásával, másrészt a modem szövetkezetpolitikai elvek kidolgozásával; ezek szoros egységet alkotnak. Az elnök foglalkozott a különböző szövetkezeti formák szerepével és jelentőségével is. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a megye kereskedelmi forgalmának negyvenhét százalékát bony oh tják le. Az elmúlt három év alatt a tagság érdekeit szolgáló pénzügyi alapok kedvezően alakultak, a dolgozók személyi jövedelmei átlagosan 1 5—6 százalékkal emelkedtek. A takarékszövetkezetek szálasa hárem év alatt megkétszereződött, jelenleg száznyolcvankét községben dolgoznak harminchétezer taggal. 1961-ben alakult az első lakásszövetkezet, és jelenleg négy tagja a megyed szövetségnek. Bogó László az általános ismertetés után a szövetkezetek és a megyei szövetség előtt álló feladatokról szólt. A szövetkezetek tagsága és az állami szervek is elvárják a gazdaságirányítási rendszer további kibontakozásának segítését, a szövetkezeti elmélet gyakorlati megvalósítását; még jobban előtérbe kell helyezni a tagsági érdekeltséget, és nagyobb figyelmet kell fordítani a belső mechanizmus kialakítására A hálózat jelenlegi irányítása a régi gazdasági rendszernek felel meg, a funkcionális megosztás helyett a területit kell előtérbe helyezni. Beszélt a beszerzések koncentrálásáról. Továbbra is azt a helyes elvet kell képviselni, hogy »nagy forgalom és elfogadható haszon«, mert csak így tartható meg a ' ’ásárlók bizalma A megyei küldöttgyűlésnek egyik fontos feladata lesz, hogy véleményt mondjon a szövetkezeti mozgalom belső id 1 én tmorw-l 5 sa i ról. Olyan vélemények és javaslatok is elhangzottak, hogy a szövetkezeteket össze kell vonni. Ezt közgazdasági indokokkal támasztják alá. Érdekességként mondotta el az elnök, hogy a megyében harminckét szövetkezet bonyolít le akkora forgalmat, mint a három tanácsi kereskedelmi vállalat együttvéve. A beszerzések terén is nagyobb eredményeket lehetne elérni az egyesülésekkel; ugyanakkor mások azt vallják, hogy csak akkora szövetkezetekre van szükség, amekkorákat a tagság is át tud fogni. A tagsági érdekek érvényre jutása, a szövetkezeti der mokratizmus erősödése szempontjából nem indokoltak az egyesülések, de a szétválások sem. A KÖZGAZDASÁGI szabályozók követelményeit akár ideiglenes, akár végleges társulási formákkal megfelelően ki lehet elégíteni, ezek a beszerzéseknél és az értékesítéseknél megerősítenék a sző» vetkezetek nagyvállalati formáit A megyei választmány a beszámolót megvitatta, hozzászólásokkal kiegészítette, és így terjeszti majd a küldött- gyűlés elé S. G. * SOMOGTI NÉPLAP Vasárnap, 197A március L 3