Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-12 / 36. szám

Grecsko marsall Szczecinben A Grecsko marsall, honvé­delmi miniszter vezetésével lengyelországi baráti látogatá­son tartózkodó szovjet katona: küldöttség vidéki körútra in­dult. A szerdai napot Szcze­cinben és környékén töltötte, aihoi katonai alakulatoknál és üzemekben tett látogatást. A nagy lengyel kikötőváros la­kossága forró ünnepléssel fo­gadta a szovjet vendégeket. A lengyel lapok beszámolói­ból kitűnik, hogy Grecsko marsall a Beszkidekbe is ellá­togat, ahol felkeresi majd Bielsko-Biala várost, amely­nek 1961 óta a díszpolgára. Az Artärej Grecsko vezette első szovjet gárdahadsereg loatonái 25 évvel ezelőtt — 1945 feb­ruár 12-én — szabadították fel a 70 000 lakosú várost a hitle­rista megszállás álól. A Trybuna Ludu tegnapi számában közölte Andrej Grecsko marsall, szovjet hon­védelmi miniszter cikkét a hitlerista Németország felett aratott győzelem 25. évfordu­lójáról. A dkikben Grecsko marsall I ismerteti a második világhá­ború legfontosabb hadművele­tiéit, s megállapítja, hogy a fasizmus elleni harc fő terhét a szovjet nép viselte: »Nap­jainkban a Szovjetunió a test­véri szocialista országokkal és a békeszerctő erőkkel együtt fáradhatatlanul tevékenykedik a nemzetközi feszültség csök­kentésén, az új világháború kirobbantásának megakadá­lyozásán, az összes vitás nem­zetközi kérdések békés meg­oldásán — húzza alá Andrej Grecsko. — Békés politikánk nem a gyengeség jele. Biztosak vagyunk erőnkben. Az imperia­lizmus nem képes megakadá­lyozni, vagy visszafordítani a világ haladását és fejlődését. A demokrácia és a szocializ­mus nagy vívmányai, a béke, a népek biztonsága és a tár­sadalmi haladás fölött őrt áll­nak a szocialista országok ha­talmas erői, a Varsói Szerző­dés katonai szervezete, a Szov­jetunió fegyveres erői, ame­lyek minden szükséges eszköz­zel rendelkeznek ahhoz, hogy megfékezzék az agresszort.« Dél-Vietnam Gyalogsági támadás amerikai tüzérségi támaszpont ellen A dél-vietnami szabadság- harcosok szerdára virradóan tüzérségi előkészítés után gya­logsági támadást indítottak a II Pravda közleménye Bahr moszkvai tartózkodásáról A Pravda szerdai száma Egon Bahr bonni államtitkár moszkvai tartózkodásával kap­csolatban a következőket közli: Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere, az utóbbi napokban több alka­lommal találkozott és megbe­szélést folytatott Egon .Bahr- ral, a nyugatnémet szövetségi kancellári hivatal államtitká­rával, aki azért érkezett Moszkvába, hogy részt vegyen a két államot közösen érintő kérdésekről már korábban megkezdett eszmecserében. A megbeszéléseken szovjet rész­ről részt vettek: Szemjonov külügyminiszter-helyettes, Pa­lin, a külügytninisztérium kol­légiumának tagja, valamint Tokovin yin, a harmadik euró­pai osztály vezetőjének he- El Bahr államtitkár, lyettese; nyugatnémet részről: Allardt, az NSZK moszkvai mgvkövete, továbbá Sahne és Peckert tanácsosok. Dél-Vietnam ban állomásozó amerikai erők egyik tüzérségi támaszpontja ellen, Hűétől 25 kilométerre délre. A gyaiogsá- ■ gi támadás előtt 40 tüzérségi I lövedék robbant a támaszpont területén. A támadó partizá­nok áttörték a támaszpont kül­ső, szögesdróttal övezett védő­gyűrűjét, s az amerikaiaknak csak az idő közben kihívott erősítés segítségével, 2 órai harc után sikerült visszaverni őket. Jelentős összecsapásról szá­molt be a saigoni amerikai pa­rancsnokság szóvivője a Sai­gontól 160 kilométerre kelet­re fekvő Phan Thiet-i tüzérsé­gi támaszvont térségéből is. A B—52-es nehézbombázók az elmúlt 24 órában összesen hét hullámban támadták a szabadságharcosok ellenőrzése alatt álló területeket, az ame­rikai különleges erők Ben H»t-i táborának közelében. (MTI) Mesterséges holdat bocsátottak fel Japánban A japán tudósoknak ötszöri kísérletre sikerült mestersé­ges holdat bocsátani Föld kö­rüli pályára. A szatellitét ki­lenc és fél tonna összsúlyú, 16 méter hosszú, négylépcsős rakéta hordozta, amelyet a tokiói egyetem űrkutatási és űrhajózási intézetének' dél- japáni központjából, Ucsinu- rából szerdán, magyar idő szerint 5.26 órakor bocsátot­tak fel. Japán a világon a negyedik ország, amely a maga erejé­ből mesterséges holdat bo­csátott fel. Japánt a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Franciaország előzte meg. (MTI) King özvegye Londonban Világszerte kegyelettel őrzik a meggyilkolt polgárjogi har­cos, a Béke Nobel-díjas dr. Martin Luther King emlékét. Feleségét, Corctta King énekeméit a miniszterelnökségi re­zidencián fogadta Londonban Wilson brit miniszterelnök. (Telefotó: AP—MTI—KS) BELGRÁD Ribicsics kormányfő tájékoztatója időszerű kérdésekről Mitja Ribicsics jugoszláv 1 bic&ics közölte, hogy a szovjet kormányfő kedd este a Béig- j vezetőkkel folytatandó meg­rádban dolgozó külföldi tudó­sítók vacsoráján hangoztatta, hogy Jugoszlávia kapcsolatai jók a Szovjetunióval és álta­lában a szocialista országok­kal. Tervezett szovjetunióbeli látogatásáról szólva — Ribi­csics kedden vette át Bene- gyiktov belgrádi szovjet nagy­követtől Koszigin szovjet mi­niszterelnök meghívását — Ri­A jelzett kérdésben az esz­mecsere tovább folytatódik. Újabb lavinaomlás Val d'Isere-ben Tegnap délelőtt újabb három hatalmas lavina omlott le Val d’Isere külvárosra, illetve arra az országúira, amely az üdülőhelyet a külvilággal összeköti. Néhány gép­kocsit betemetett a hógörgeteg, de újabb áldozatról, se­besülésről nem érkezett hír. Időközben Jean Machet, Val d’Isere polgármestere rádióbeszédben szólította fel az üdülőket és a lakosságot, hogy még a meglevő lavinave­szély. miatt ne merészkedjenek az utcára. A veszélyeztetett épületek kiürítése folytatódik. A rossz idő miatt Bourg St. Maurice-ból szerdán délig egyetlen teherautó sem tudott el­indulni Vad d’Issre-be mentőanyaggal. (MTI) Fű, gaz, zuzmó ,Emlékező vacsorák” Kínában Baracs Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: A négynapos tavasz-ünnep során sokhelyütt »-emlékező vacsorát« rendeztek Kínában: azokat a »-fogásokat« szolgál­ták fel, amelyeket éhínség idején ettek a múltban. Ezek az ételek hántolatlam rizsből, fűből, gazból, züzmókból ké­szülték, és csak éppen az éheruhaíás elkerülésére voltak jók. A Peking környéki bányá­szok így nyilatkoztak: »Azért készítettünk ilyen ételt, nogy ne felejtsük a vérben és könnyekben született osztály­gyűlöletet, és mindig köves­sük felszabadítónkat, Mao el­nököt, s végigvigyük a szo­cialista forradalmat«. Egy hete tették közzé Kí­nában a japánok és a csang kaj-sekisták ellen vívott har­cok idejéből származó öt régi forradalmi dal új »átírt és- kijavított« szövegét. Az új szöveg — a hivatalos magya­rázat szerint — »jobban meg­felel a történelmi harc való­ságának«, és jobban kidom­borítják Mao elnök és a kommunista párt vezető sze­repét. Most egymást követik az írások, amelyek méltatják az öt forradalmi dal módosí­tott szövegének közzétételét. beszélése felöleli a két ország kapcsolatainak felmérésén túl az időszerű nemzetközi kérdé­seket, egyebek között Európa problémáit is. A jugoszláv kormány elnö­ke elégedetten, nyilatkozott a szovjet—jugoszláv gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, meg­állapítva, hogy az 1970-es esz­tendőre nemrég aláírt szovjet —jugoszláv árucsarefargalmi megállapodás a forgalom to­vábbi 13 százalékos emelését irányozza elő. Hozzátette, hogy a két ország gazdasági együtt­működését tovább kell szélesí­teni. Rámutatott, Jugoszlávia erősíteni akarja kapcsolatait a KGST tagországaival általá­ban, s nem csupán az árucsere vonatkozásában, de más terü­leteken is. így fejleszteni kí­vánja a gazdasági kooperációt, a műszak' együttműködést és az idegenforgalmat is. Felve­tette a pénzügyi elszámolás egyes problémáit a KGST-or­szágokkal, hangoztatva, hogy Jugoszlávia a je’enlegi kliring- elszámoOási rendszer megvál­toztatására törekszik. Egyéb nemzetközi kérdések­ről szólva a jugoszláv kor­mány elnöke újból aláhúzta Tito elnök mostani afrikai út­jának jelentőségét, s hozzáfűz­te: Jugoszlávia értékelése sze­rint a nemzetkört helyzet Dél- Európa, a mediterrán térség. Közel-Kelet és általában Afri­ka irányában mutat romlást, s ez minden tényezőtől — kö­zöttük az el nem kötelezett or­szágoktól is — aktíi]£ibb cse­lekvést kíván. Hangoztatta, hogy a Közel-Keleten gyakor­latilag háborús helyzet van. Az európai együttműködés prob­lémáit érintve Ribicsics szük­ségesnek mondotta az ezzel kapcsolatos akciókat Közölte, hogy Európa kér­dései napirendre kerülnek a február 23-án kezdődő angliai látó-ffréásán is. Wilson minisz­terelnökkel folytatandó tárgya­lásain. Az új ötéves tervről szólva Ribicsics kijelentette, hogv annak teljesítésével csökken­teni kivárnák a Jugoszlávia és a gazdaságilag fejlett országok közötti színvonal különbségét, egyaránt gyors fejlődést biz­tosítva Jugoszlávián belül » fellett és a kevésbé fejlett or­szágrészek számára. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy ezer dollárra kívánják emelni 1975-in az egy főre jutó nem­zeti jövedelmet, 6—8 százalék­kal akarják növelni minden országban a termelést, 3 szá­zalékkal a foglalkoztatottságot Ribicsics megfelelő feltételek mellett lehetőséget lát a kül­földi tőke fokozottabb részvé­telére a jugoszláv gazdaság­ban. (MTI) MIKÖZBEN A VEZETŐ nagyhatalmak a nemzetközi élet mindenkit érintő, döntő kérdéseiről tárgyalnak — a háttérben a tőkés világ első számú hatalma, az Egyesült Államok újra felvette a tit­kos érintkezés fonalát Kíná­val. A Kíhai Népköztársaság sajtójában ezt az érintkezés­felvételt atnerika-ellenes kommentárok és cikkek tu­catjai leplezik a hatalmas or­szág lakosságának ama része elől, amely egyáltalában fo­gékony a nemzetközi élet eseményei iránt. ' Ezt a takti­kát azonban a külvilág szá­mára két dolog is szinte gyer­mekien átlátszóvá teszi. Az egyik az, hogy e cikkekkel párhuzamosan egyre élesebb és útszélibb hangú támadások jelennek meg a. Szovje1 unió politikája és vezetőinek sze­mélye ellen — mégpedig olyan időpontban, amikor Pe­king,ben szovjet—kínai tár­gyalások folynak. A másik dolog, ami lelep­lezi a pekingi ködösítő takti­kát: maga az amerikai diplo­mácia és az amerikai sajtó. Washingtonban, ahol más a stílus, mint Pckingben, és mások a politikai—taktikai módszerek — egyál calán nem csinálnak titkot abból, hogy a Kínával folytatott megbeszéléseket messzeme­nően ki akarják használni az Egyesült Államok távol-keleti hatalmi céljai érdekében. A135. és 136. között Sőt: egy távolabbi stratégiai elgondolás szerint arra is, hogy a pekingi vezetők maga­tartását felhasználva minél mélyebbé és visszavonhatat- lanabbá tegyék a Szovjetunió és Kína közötti szakadást, s ezzel növeljék az Egyesült Államok világhegemóniára törő politikájának esélyeit Bizonyos amerikai gesztu­sok félreérthetetlenül erre mutatnak. Így például a taj­vani szorosban korlátozták az. amerikai 7. flotta hadihajói­nak járőrtevékenységét. A közismerten ultra-jcbboldali Agnew alelnökkel pedig ép­pen Tajvan szigetén mondat­ták el azt a néhány jelentő­ségteljes szót, hogy »800 mil­lió kínait nem lehet egysze­rűen nem tudomásul venni«. NEM KÉTSÉGES, hogy Kí­na — ha gazdaságilag elma­radott és atomfegyverzete a szuperhatalmakéhoz képest viszonylag kezdetleges is — már tömegénél fogva poten­ciálisan elsőrendű hatalom. Ezért hosszabb időszakra a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és Kína kölcsönös kap­csolata meghatározó tényező­je lesz a világhelyzetnek. Ép­pen ez teszi oly mélységesen felelőtlenné és károssá a Kí­nai Népköztársaság vezetői­nek szovjetellenes politikai vonalát, s ez kelt jogos bi­zalmatlanságot és gyanakvást a kínai—amerikai tárgyalás­sorozat újrafelvételével szem­ben. George Kennan, az ameri­kai diplomácia hajdani »szür­ke eminenciása« és intellek­tuális mozgatója már 1964- ben felhívta a figyelmet: »Os­tobaság lenne ölhetett kézzel ülni, figyelmein kívül hagyni a kínai—szovjet konfliKtust, és ki nem használni a benne lévő kedvező lehetőségeket«. A nagyköveti szinten tartott kínai—amerikai tárgyalások sorozata ugyan már 1955-ben elkezdődött Genf ben. Igazi jelentőségre azonban akkor tett szert, amikor a vietnami agresszió kibontakoztatásá­nak időszakában Varsóban tovább folytatódtak a megbe­szélések. Ezeken — általános vélemény szerint — a két fél kölcsönösen biztosította egy­mást arról, hogy az agresszió katonai következményei egyi­küket sem fogják közvetlenül érinteni, összesen 134 talál­kozót tartottak, valamennyit a legteljesebb titokban. 1968- elején ideiglenesen megsza­kadt a tárgyalások fonala, nyilvánvalóan azért, mert mind a kínai, mind az ame­rikai diplomácia meg akarta várni az amerikai elnökvá­lasztások eredményét és nem akart eléoevágni az esemé­nyeknek. NIXON NYOMBAN meg­választása után több nyilat­kozatban is világossá tette, hogy külpolitikájának egyik célja a Szovjetunió és Kína közötti nézeteltérések mind erőteljesebb kihasználása. Mind amerikai, mind kínai részről alig burkolt ajánlatok hangzottak el a tárgyalások újrafelvételére. Ezeknek már közvetlenül Nixon hivatalba- lépése után, 1969 elején el kellett volna kezdődniük. Ak­kor azonban egy kisebb je­lentőségű »diplomáciai bal­eset«, egy szökött kínai dip­lomata Amerikába érkezése miatt Peking — presztízsok­ból — lemondta a megbeszé­léseket. Közben az amerikaiak több gesztust is tettek: legutóbb például enyhítették a Kíná­val kapcsolatos kereskedelmi embargót, és elvben enge­délyt adtak egyes amerikai személyek és csoportok kí­nai utazására. Ilyen előzmények után a közelmúltban (ugyancsak tel­jes titokban), lezajlott a 135. kínai—amerikai nagykö­veti megbeszélés. Az esemé­nyek légköréhez szorosan hozzátartozik, hogy ezúttal a két tárgyaló fél tüntető mó­don visszautasította a len­gyel külügyminisztérium ál­tal eddig rendelkezésre bo­csátott kastély igénybevételét. Ehelyett úgy döntöttek: fel­váltva az amerikai és a kí­nai nagykövetség épületében folytatják megbeszéléseiket. Sőt: történtek olyan, nem ke­vésbé demonstratív jellegű célzások is, hogy a szocialis­ta Lengyelország fővárosából »átköltöztetik« a tárgyaláso­kat égy — úgymond — meg­felelőbb helyre. Ez a megfe­lelőbb hely a dolgok jellegé­nél fogva csakis tőkés ország lehet! A SZOCIALISTA ORSZÁ­GOK a nemzetközi politika fórumain — a pekingi külpo­litika káros fordulatától füg­getlenül — mindig is harcol­tak és harcolnak azért, hogy megvalósuljon a Kínai Nép- köztársaság nemzetközi elis­merése és jogos ENSZ-tagsá- ga. Azt a taktikát azonban, hogy egy szocialista ország éppen a legnagyobb imperia­lista hatalommal folytatott szigorúan bizalmas tárgyalá­sok útján akarja megtörni nemzetközi elszigeteltségét, csak elítélendőnek és károsnak lehet tartani. Károsnak mind a szocializmus és a béke ügye, mind pedig a Kínai Népköztársaság tényleges nemzeti érdekei számára — le — Tárgyalások az olasz kormánvvá*ság megoldására Giuseppe Saragat olasz köz­társasági elnök szerdán foly­tatta tárgyalásait a kormány- válság megoldására. Az ál­lamfő fogadta valamennyi parlamenti pártcsoport elnö­két. Pietro Ingrao, az Olasz Kommunista Párt képviselő-., házi csoportjának elnöke és Eduardo Perna, az OKP sze­nátusi csoportjának helyettes elnöke 50 perces megbeszé­lést folytatott Saragat köz- társasági eblökkel. A tanácskozást követően Ingrao újságírók előtt kije­lentette: »A köztársasági el­nök előtt kifejtettük a kom­munisták határozott szembe- helyezkedését a négypárti kö­zépbal kormány megalakítá­sával, amely éles ellentétben állna a mélyreható társadal­mi és politikai változások irá­nyában az elmúlt hónapok­ban támasztott különféle kö­vetelésekkel. Ezzel szemben követeljük egy új, baloldali irányzatú kormány megalakí­tását, amely a maga struktú­rájánál és irányvonalánál fogva új kül- és belpolitikát alkalmazna.« (MTI) 2 •OMOGVI NÉPLAP Csütörtök, 1970. február 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom