Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-12 / 36. szám

fllÄG PROLETÁRJAI, EG YESULJETEII Ära: 80 fillér y. Ö N y uJ *> •y S3 ' Xktix-'­Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY M EG TE I BIZOTTSÁG A N A K LAPJA: XXVI. évfolyam, 36. szám 1970. február 12., csütörtök Széles körű békeakciók, határtalálkozók, tudományos konferencia Az Országos Béketanács ülése Tegnap a Parlamentben Ülést tartott az Országos Bé- teetanács, — első alkalommal azóta, hogy az elmúlt év őszén a VII. magyar békekongresz- esus megjelölte hazad béke- mcxagalmunk programját. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben foglalt helvet Ja­kab Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője is. Darvast István, az Országos Béketanács alelnöke körvona­lazta a nemzetközi politika legfontosabb jelenségeit, be­szélt a nemzetközi helyzet ala­kulásáról, majd dr. Réczei lAszló professzor, az Országos Hazaérkezett Párizsból a magyar pártküldöttség Tegnap hazautazott Párizs­ból az MSZMP küldöttsége,, amely részt vett a Francia Kommunista Párt XIX. kong­resszusán. A küldöttség tagjai voltak Nyers Rezső, a Politi­kai Bizottság tagja, a KB tit­kára és Sándor József, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB irodájának vezetője. Béiketanács elnökhelyettese terjesztette elő a beszámolót, amely taglalta a mozgalom újabb eredményeit és az ügy­vezető elnökség javaslatát az idei békeakoiókra. — A báketanács tevékenysé­gének homlokterében áll az euróvai biztonság ügye. Arra törekszünk, hogy erősítsük a kontinens országainak haladó szervezeteiben, az európai köz­véleményben az egyetértést a gondolattal: üljön össze vala­mennyi európai állam képvi­selőinek értekezlete, s, a vitás kérdéseket tárgyalások útján rendezzék. Minden alkalmas fórumot és lehetőséget felhasz­nálunk arra. hogy síkra száll­junk az NDK nemzetközi el­ismerésének szélesítéséért. Foglalkozott a beszámoló a vietnami szolidaritási akciók­kal, azzal a szerteágazó tevé­kenységgel, amellyel békemoz- ealmunk, nőnünk hathatós po­litikai. erkölcsi és anyagi tá­mogatásban részesíti a szaibad- Wr’dő testvh-néoet. A” OBT elhatározta, hogv a kö­vetkező h-'tdkb‘»n a smVda-i- tási számlán ön­kéntes b»*’ z«t 300 ezer méter r*'Hnnnne.aot. és mró-w.. szer^mtmányt küld Viet­namba. Az 1970-es program összeál­lításaikor fievelemmel vo’tak a Béke Világtanács elnökségé-1 nek khartoumi ülésén tett ezekhez a jubileumokhoz. A szovjet, a csehszlovák, a jugo­szláv, az osztrák és a román békemozgai ómmal közösen ha­tártalálkozókat szerveznek. Május 9-én ünnepi ülést szen­tel az OBT a fasizmus feletti győzelem évfordulójának. A Lenin-centenáriumhoz kapcso­lódik majd az a tudományos békekonferencia, amelyre no­vemberben kerül sor az Aka­démián: Leninnek a békéről szóló tanításai adják a témát. A magyar bákemozgslora te­vőlegesen támogatja az arab népek harcát. A vi’ág békéje szempontjából is nagy jelentő­ségű követelés, hogy a Biz­tonsági Tanács 1967. november 22-i határozata szellemében lőj jön létre a fegyvernyugvá- e térségben. Az ülés második részében megvitatták és elfogadták a békemozgalom 1970-es munka­tervét. Felszólalt egv küldött­ség élén hazánkban ti-iriózkodó Werner Rümpel, az NDK bé- ketanácsának főtitkára. El­mondta a többi között, hogy a béfkerno'ssá'miík osztat1 an el- :smeréssel fogadta és tárno­ka tia az bTnK Államtanácsa cin öveV, Walter Ulbrichtne1’ az NS7K elnökiéhez intézet* iavas’'atát olyan sremődés megvötésére, amélv htaná a nema^tib-özj ing sze­rinti, egve-nin-nj kan-cei atot a két n-Vnri állam körött. Szovjet jegyzék három nyugati hatalomhoz A Szovjetunió kormánya ja­vasolta a három nyugati ha­talomnak, az Egyesült Álla­moknak, Nagy-Britanniának és Franciaországnak, hogv a kö­zeli jövőben folytassanak vé­leménycserét Nyugat-Berlin, helyzetének megjavításáról. A javaslatot azok a jegyzé­kek tartalmazzák, amelyet az Egyesült Államok, Nagy-Brx- tannia és Franciaország kép viselőinek Moszkvában nyúj­tottak át. Hírügynökségi je­lentések szerint a megbeszé­lésekre Nyugat-Berlinbsn, a szövetséges ellenőrző tanács egykori, épületében, .nagyköveti szinten kerül majd sor. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője szerint » há­rom nyugati hatalom az NSZK képviselőivel együtt Bannhan tanulmányozza a Szovjetunió jegyzékét A szóvivő szerint a jegyzék «-lényegében azonos Gromiko szovjet külügymi­niszter 1969. július 10-i beszé­dének megállapításaival-« és ■►nem válaszol ugyan a három hatalom múlt év december 16-án előterjesztett javaslatá­ra, de beleegyezik abba, hogy tárgyalásokat folytassanak a nyugat-berlini helyzet megja­vításáról-“. (MTI) Budapestre érkezett Moszkva város küldöttsége Sarlós István, a Fővárosi Tanács V. B. elnöke (balról) üd­vözli a moszkvai küldöttség vezetőjét, V. V. Grisint, az SZKP Politikai Bizottságának póttagját, a Moszkvai Vá­rosi Pártbizottság első titkárát. A kép baloldalán: Németh Károly, az MSZMP PB póttagja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára. (MTI fotó — Torma Andor felv. — KS) A Budaipesti Pártbizottság és a fővárosi tanács meghívá­sára — Budapest felszabadu­lása 25. évfordulójának ün­nepségeire — szerdán a fővá­rosba érkezett Moszkva város küldöttsége. A delegációt V. V. Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Sarlós István, a fővárosi ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke. Erdélyi Károly külügy­miniszter-helyettes, továbbá a Budapesti Pártbizottság és a fővárosi tanács vezetői fogad­ták. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budaipesti nagykö­vete. A megérkezés után V. V. Grisin nyilatkozott, az újság­íróknak. — Nemcsak tanúi voltunk a negyedszázad előtti történelmi sorsfordulónak —- mondotta —, hanem szinte egész né­pünk részt is vett a Nagy Hon­védő Háborúban; minden dia­dal, amely közelebb hozta a fa-s-izmus fedett aratott végső győzelem napját, határtalan lelkesedéssel, bizakodással töl­tötte el a szovjet embereket. Tudjuk, hogy a szovjet csapa­tok oldalán sok magyar hazafi, partizán és katona vett részt a Budapest felszabadításáért folytatott harcokban, s amikor nehéz küzdelmek árán végre megszületett a győzelem, Moszkvában tűzijátékkal, örömmámorban ünnepelték a magyar főváros felszabadulá­sának hírét.- Itt kezdődött, s ettől fogva egyre szorosabbá vált barátságunk. Most. ami­kor ismét ellátogattunk Önök­höz, népünknek és Moszkva város lakóinak forró, testvéri üdvözletét tolmácsol iuk hazá­juknak, a magyar fővárosnak. (MTI) A magyar pártfcüldöttség búcsúztatására a Le Bourget-i repülőtéren megjelent Made­leine Vincent, az FKP Politi­kai Bizottságának póttagba és Victor Joannes, az FKP Köz­ponti Bizottságénak tagja. Ott volt Mód Péter, a Magyar Nép­köztársaság párizsi nagykövete. Az MSZMP küldöttsége teg­nap hazaérkezett Washingtonban aláírták a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között a tudományos- műszaki, oktatásügyi, kulturá­lis és egyéb területeken lebo­nyolítandó cserére vonatkozó és az 1970—1971-es éveikre szó­ló egyezményt Szovjet részről a megálla­podást N. M. Lunykov, a szov­jet külügyminisztérium kollé­giumának tagja, amerikai részről pedig M. Hillenbrand európai ügyekkel foglalkozó államtitkár írta alá. Martin Hillenbrand az alá­írási aktus után emlékeztetett arra, hogy ez az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió közötti 7. ilyen jellegű megállapodás, arrv ' ~ öiránvózza a csere ki- bőv. . megszilárdítja a két ország közötti kulturális és tu­dományos kapcsolatokat. Ki­fejezte reményét, hogy a kon­taktusokat a jövőben is fej­lesztik. Lunykov, a szovjet delegá­ció vezetője a maga részéről hangoztatta, hogy a Szovjet­unió állást foglal a kulturális és tudoniányos csere fejleszté­séért minden ország, köztü az Egyesült Államok viszony­latában is. Ezek a kapcsolatok hasznosak, mert lehetővé te­szik a kölcsönös megismerke­dést az egyes népek legújabb eredményeivel és gazdag kul­afánlíásofcra, nevezetesen arra hogv ez az év jubileumok esz­tendeje. Mozgalmunk is részt vállal a fasizmus felett ara­tott és hazánk fel­szabadulása 25. évfordulójá­nak, valamint Lenin születése századik évfordulójának méltó megünnepléséből. Országos I eseménysorozat kapcsolódik turálás hagyományaival. Hoz­zájárulnak a kölcsönös biza­lom és a kapcsolatok általános megszilárdításához az országok között. Lunykov kifejezte reményét hogy mindkét fel teljes erővel törekszik maid az egyezmény megvalósítására. (MTI) Tito — Rogers találkozó Az AFP jelentése szerint Tito jugoszláv elnök szerdán délután egy és egynegyed órás megbeszélést folytatott Addisz Abebában Rogers amerikai külügyminiszterrel. A tanács­kozás főleg a közel-keleti kér­dés körül forgott, szó volt a hadviselő feleknek való fegy­verszállításról és a Palesztinái menekültek kérdéséről is. A jugoszláv államfő kifejez­te azt a reményét, hogy Nixon elnök a közeljövőben ellátogat Jugoszláviába. Addisz Abebában szerdán folytatódtak Hailé Szelasszié etióp uralkodó és Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök hivatalos tárgyalásai. Jelen voltak a két államfő munkatársad is. CMTI) Baloldalt: N. Lunykov, a szovjet külügyminisztérium kul­turális kapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetője és M. J. Hillenbrand, a State Department európai ügyekkel foglalkozó külügyminiszter-helyettese. (Rádiótótefotó; AP—MTI—KS) Szovjet — amerikai tudományos és kulturális megállapodás Országgyűlési bizottságok vizsgálják a belföldi áruellátást, a mezőgazdaság munkaerőhelyzetét, a negyedik ötéves terv főbb irányelveit Bizottsági elnökök nyilatkozatai Az elmúlt esztendőben tovább gazdagodott az országgyű­lés állandó bizottságainak tevékenysége: a parlament e szű- kebb testületéi több mint egy tucat, a Ház asztalára kerülő jelentős törvénytervezetet, határozati javaslatot elemeztek behatóan. A bizottságokban helyet foglaló 186 képviselő — s a napirendre tűzött témák csaknem 200 meghívott, neves szakértője — véleményt nyilvánított az országgyűlést foglal koztató minden kérdésben, s felvetéseik, észrevételeik az esetek tekintélyes részében hasznos útmutatást adtak kü­lönböző minisztériumok, főhatóságok számára. Idei terveik ugyancsak sokrétűek: jogalkotó munkájuk mellett megvizs­gálnak egy sor közérdekű, százezreket érdeklő-érintő problé­mát DR. VARGA JENŐ, a keres­kedelmi bizottság elnöke: — Bizottságunk — sok egyéb téma mellett — folyamatosan elemzi, hogy a közgazdasági szabályozók hogyan hatnak a kereskedelmi tevékenység ala­kulására. A belkereskedelmet illetően ezt a munkát már el­végeztük, a szabályozóknak a külkereskedelemre gyakorolt hatásait az idén vizsgáljuk meg. A legszélesebb körű át­tekintésre törekszünk, foglal­kozunk a népgazdaság fizetés5 mérlegével, a termelő szekto rok külkereskedelmi éMekelt- séeeivel, illetve a belföldi áru­ellátással Ez utóbbi egv^b- ként külön térné ia lesz a vizs­gálódásainknak. mert a ha’»-' ellátást közismerten sok kriti­ka éri. Ezért választ keresünk arra, hogy miként lehetne a keres­kedelmi készletgazdálko­dást ésszerűsíteni, hogyan bővül az áruválaszték, ki­elégíthető-e az ellátás a keresett olcsóbb cikkek­ből. Górcső alá vesszük azt is, hogy szolid árpolitikát folytatnak-e a kroeabedelmi vállalatok. Ezenkívül a bizottság áttekin­ti majd az elmúlt öt esztendő bel- és külkereskedelmi tevé­kenységét, s véleményt nyil­vánít a következő évek keres­kedelempolitikai céljainak meghatározásakor. BENCSIK ISTVÁN, a me­zőgazdasági bizottság elnöke: — A mezőgazdasági üzemek munkaerő-helyzetének alaku­lásáról már több ízben tanács­koztunk, az idén ez a fontos téma önálló egészként került be bizottságunk munkatervé­be., Vizsgálódásaink tárgya szorosan összefügg a mezőgaz­dasági szakmunkásképzés fej­lesztésével, ezért ennek is kü­lönös figyelmet szentelünk. Felvetéseinkben egyébként a falusi munkaerő foglalkozta­tás új módszerét szorgalmaz­zuk: javasoliuk az úgynevezett «háztáji« bedolgozás élterjesz­tését Ez Új alapokra helyezné a közös, illetve a háztáji kapcsolatát, mert a ház­tájiban termelt áru közös értékesítése után is mun­kanapokat írnának jóvá a tsz-tagoknak. A Tisza II. vízlépcső megépí­tése újabb félmillió hold ön­tözését teszi majd lehetővé, ezért bizottságunk vízgazdál­kodással kapcsolatos kérdése­ket is megtárgyal, s az év vé­ge felé megvitatjuk a mező- gazdasági üzemék úthálózatá­nak lehetőségeit is. DR. BOGNÁR JÓZSEF, a terv- éé költségvetési bizott­ság elnöke: — Talán a mi bizottságunk tevékenysége kötődik legszoro­sabban az országgyűlés mun­kájához, mert — a jellegből adódóan — nekünk jut a leg­nagyobb szerep mind a zár­számadásról, mind a következő évi költségvetésről szóló tör­vényjavaslat véleményezésé­ben. Ennek megfelelően a költségvetés megvitatá­sára külön gondot fordí­tunk, hiszen a pénzügyi programtervezet ez év­ben két ízben is bizottsá­gunk elé kerül. Az első tárgyalásikor az elő­készítés kezdeti stádiumában kialakuló, formálódó költség­vetési javaslatot észrevéte­leinkkel kiegészítjük, a máso­dik tárgyalás alkalmával pe­dig a már részleteiben is ki­dolgozott költségvetési terve­zetet vizsgájuk, elemezzük.-— Részletesen megismerke­dünk majd a negyedik ötéves terv irányelveivel, főbb voná­saival, napirendre tűzzük a szolgáltató tevékenység anyag- ellátási, ellenőrzési és árprob­lémáit, s bekapcsolódunk egyes népgazdasági ágazatok gazda­ságossági vizsgálatába is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom