Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-11 / 35. szám
Kötött alkalmi blúz iiiii rm~ ■■ >'Ä&: . * ,* Ip Ai ; //>/ !: - ... "C,^' & >" m A térdfájás Fehér vagy pasztell alapszínnel és sötétebb, arany vagy ezüst lurex szálas sima kötéssel készül. A kötés a színén sima, a bal oldalán fordított. A méretnek megfelelő szemszámmal két sort kötünk, a harmadik soron (a munka színén) kezdjük a díszítő színnel való kötést. Minden hatodik szemet kötjük vele, a fonalat a bal oldalon vezetjük. A következő sort (a munka bal oldala) végig az alapszínnel kötjük és a díszítő színnel kötött szemet csak átemeljük a jobb kezünkben lévő tűre. 5. sor: Az idegen fonallal kötött szem előtti és utáni szemet kötjük az idegen fonallal és közte egyszer egy és egyszer három szemet az alapszínnel (amikor az idegen fonallal kötött szemet alapszínnel kötjük le, hátulról öltjük a szembe). 7. sor: Egyszer három és egyszer egy szem alapszínt kötünk az idegen színű szemek között. 9. sor: Végig a hatodik szem az idegen színű. Az egyes darabokat kifeszítve átgőzöljük, és teljes száradás után összevarrjuk. A nyakkivágást körbe öt tűre szedjük fed, és a díszítő, idegen színnel, sima kötéssel — közben háromszor váltva vastagabb tűre (ez adja a bővülést) — tetszés szerinti szélességű nyakpántot, gallért kötünk. Befejezésül a blúz alját, az ujjakat és a nyakpántot is rövidpálcával és pikó- val körbe horgoljuk. A háztartási gépekről Egy háztartás gépesítése a legszükségesebbeket számolva is, rádióval, tv-készülékkel együtt több ezer forint értékű. Ezért is indokolt, hogy a gépekre úgy ügyeljünk, hogy élettartamuk minél hosszabb legyein. A háztartási gépek élettartama elsősorban a helyes kezeléstől függ. Ha betartjuk a kezelési utasításokat, esztendőkig használhatjuk a gépeket. Vannak azonban olyan dolgok is, amelyek nem szerepelnek a használati utasításokban. Kérésünkre a GEL- KA szervizben az alábbi jó és hasznos tanácsokat ajánlották a háziasszonyok figyelmébe a gépek kezelésénél. A MOSÓGÉPEKET lehetőleg szobahőmérsékleten tároljuk. Ha hidegen tartjuk és bevisszük a meleg konyhába, fürdőszobába, a gép bepárásodhat és könnyen zárlatos lehet. A hidegen tárolt mosógépet ezért 1—2 óráig tartsuk szobahőmérsékleten és csak utána használjuk. Ha működés közben idegen hangot hallunk, azonnal kapcsoljuk ki és hívjunk szakembert. Amikor a mosást befejeztük, tiszta vízzel mossuk ki és puha ronggyal töröljük szárazra a gépet. Használat előtt nézzük meg a keverőtárcsát, hogy a mozgatástól nem la- zult-e meg. 1 A CENTRIFUGÁNÁL ügyeljünk arra, hogy a forgóhenger és a ház közé ne kerüljön ruhadarab, mert bajt' okozhat. Használat után a centrifugát is száraz ruhával töröljük ki és 50—60 másodpercig még üresen is járassuk, hogy a nedvességtől kiszáradjon. A kapcsolót (ez egyébként minden elektromos háztartási gépre vonatkozik!) mindig egy irányban, az óramutatóval megegyezően forgassuk. Kikapcsolás után néhány másodpercig hagyjuk a gépet a ruhával forogni és csak azután fékezzük, sünikor már lassul a forgás. így a fék tovább tart. A PORSZÍVÓT nem szabad 10—15 percnél tovább használni, mert a motor bemelegszik. Néhány másodpercig hagyjuk kikapcsolva, míg egy keveset lehűl. A porzsákov ne úgy rázzuk, mint a portörlő rogyot, hanem lassú ütögetéssel és rázogatással ürítsük ki a portól, mert így tovább tart. Ronggyal töröljük ki a porzsák előterét is, mert a motorban a bent maradt por kárt okozhat. A HŰTŐGÉPET sokan télen kikapcsolják. Nem helyes, rfnert a sokáig kikapcsolt hűtőgép motorjánál előfordulhat, hogy az olgj megsűrűsödik, s ez is bajt okozhat az újra bekapcsolásnál. Ezért a folyamatos üzem ajánlható. Nem szabad a gépet szorosan a falhoz tenni, mert elzárjuk a külső szellőzését. VILLANYTŰZHELYET, rozsot helyiség melegítésére ne használjunk, mert a sütőlemezek könnyen elrepedhetnek. Csakis étellel telített edénnyel szabad használni. Villany kávéfőzőt, kávédarálót vagy robotgépet vízben tilos elmosni. Csakis nedves ruhával szabad tisztára törölni, kikerülve az elektromos részeket. RÄDIÖT, tv-készüléKET nedves, párás levegőjű helyiségben nem ajánlatos üzemeltetni, mert könnyen zárlat keletkezhet. A bekapcsolt tv-készüiéket hosszabb időre ne hagyjuk egyedül, mert már sok szobatűzet okozott. Ha rendellenességet tapasztalunk — hacsak nem adáshiba (ez pillanatok alatt kiderül) — a készüléket nyomban kapcsoljuk ki és addig ne használjuk, míg szakember meg nem nézi. Ne működtessük túl nagy fényerővel, mert a csövek élettartama megrövidül. Lemezjátszónál a lemezek ’etörléséhez puha bársonyt használjunk, mert a hangvisszaadást a por befolyásolja. A magnetofonokkal kapcsolatban csak annyit: minden magnetofon csak a saját felvételét adja vttsza tökéletesen. Más szalag lejátszásánál tehát nem a készüléket kell hibáztatni. Végül nagyon fontos, ha valami okból kifolyólag feszültség! zavarok keletkeznek, ami| az izzólámpák pislogásából észlelhetünk, sem- m'lyen elektromos háztartási és híradástechnikai gépet ne használjunk, mert nemcsak t'eszültségcsökkenés következhet be, hanem növekedés is, ami súlyos kárt okozhat készülékeinkben. A térdünk védtelen, igen sérülékeny szerv. Sarló alakú lemezeivel és nyálkatasakjai- val valóságos labirintus rejlik benne — nem csoda, hogy a betegségei nehezen gyógyíthatók. Pedig a járásban és a teherviselésben fontos szerepe van. Ha a térd belső oldala fáj, akkor azt legtöbbnyire a boka- süllyedés előidézte oldalsza- laghúzódás, vagy az ízületi porcréteg elfajulása okozza. A térdkalács mellett kétoldalt jelentkező fájdalom a csont alatti zsírszövet elváltozására utal. A duzzanattal és melegséggel együtt jelentkező fájdalom különféle fertőzéses és sérülé- ses eredetű térdbetegségek tünete lehet. Legfontosabb talán közülük a sokízületi gyulladás (poliartritisz), amely gyakran érinti a térdet is. Ez esetben a ♦érdhajlító inak zsugorodnak ’s a térd behajlított állaoot- ban rögzül, ami akkor is lehetetlenné teheti a járást, ha ■öbbi ízületünkben nincs is -úlyosabb elváltozás. Gyakori és szomorú tapasztalat, hogy a térd zsugorodását maguk a szenvedő betegek is siettetik azzal, hogy a térdben érzett kelletmetlen feszülés megszüntetésére az ágyban fekve térdük alá párnát tesznek. Ennek a kis megkönnyebbülésnek súlyos következménye azután a térd behajlított állaoot- ban való rögzülése. Az idült ízületi gyulladásos beteg a térde alá tett párna helyett inkább a térdére helyezett homokszákkal segíthet magán, mert így megelőzheti a térd veszélyes, tartós behajlását. Térdünk időnként tapasztalható ropogása az ízületi felszínek egyenetlenségéből származik. önmagában nem betegség és sok olyan embernél is előfordul, akinek a térde sohasem fájt. Minél finomabb, szaporább a ropogás, annál inkább lehet ízületi elváltozásnak a jele. Sérülés vagy kényszerű, hosszan tartó gipszrögzítés következtében az oldalszalagok meglazulhatnak, és ilyenkor a térdízület «-lötyög«. Ez persze a porcfelszín egyenetlen megterhelését és izgalmát vonja maga után. Elhízott emberek térdének a megbetegedése nemcsak a fokozott megterhelés következménye: az általános elhájaso- dással a térd belsejében levő zsírlebenyek is burjánzásnak indulnak, a felszaporodott zsírszövet az ízületi felszínek közé csípődhet, ami erős fájdalmat okoz. A térd leggyakoribb betegsége az elfajulásos eredetű porckopás. A statisztikák szerint ez a kórforma az összes | ízületek közül túlnyomó több- . ségében a térdben jelentkezik I és 40—50 éves kor fölött az ! előfordulása hirtelen megsza- I porodik. A betegség kialakulá- j sát többféle tényező siettetheti. Az alsó végtag sérülései: törések, ficamok, zúzódások után gyakran már fiatal korban kifejlődik a térdízületi porckopás. De nemcsak az ilyen nagy behatások, hanem sokszor ismétlődő apró sérülések is szerepet játszilatnak kialakulásában. Porckopás esetén a térdfáj- dalom többnyire először reggel, az első mozdulatoknál jelentkezik. A beteg úgy érzi, mintha a »térde be volna rozsdásodva«. Egy ideig tartó járás után a fájdalom megszűnik, és a beteg azt mondja, hogy »a térde már be van olajozva«, ez azonban nem tart sokáig. Hosszabb ideig tartó járás után ugyanis fellép a ki- fáradásos térdfájdalom. Ez főként lépcsőn lefelé lépegetve okoz panaszokat. A térdízületi porckopás fájdalma nemcsak a mozgással van kapcsolatban. Lehűlésnek vagy az időjárás változásának hatására a lappangó térdbetegség »begyulladhat«, és nyugalmi helyzetben is fájdalmat, sőt duzzanatot okozhat. Ez néhány napig vagy egy-két hétig is eltart, de kezelések, gyógyszerek hatására elmúlik. Heveny gyulladás esetén a térdet pihentetni és állott vizes borogatással borogatni kelL A duzzanat és a melegség csökkenése után már párakötés (dunsztkötés) is alkalmazható. A betegség további rosz- szabbodásának megakadályozására ajánlatos az esetleges tartási rendellenességek korrigálása. Lúdtalpbetét vagy térdvédő viselése sokszor megjavítja a térd helyzetét. A térdízületi porckopás kezelésében jótékony hatásúak a meleg, kénes fürdők és az iszapkezelések. A végtag tor- náztatását megterhelés nélkül, tehát fekvő vagy ülő helyzetben kell végezni, esetleg a lábfejre kötött homokszákkal nehezítve. Az elhízott beteg térdek kezelése fogyókúra nélkül csak egészen kis átmeneti javulást hozhat. A 20—25 kilónyi súlyfölösleggel rendelkező beteg igazán nem csodálkozhat, ha térde a fokozott igénybevétel miatti elégedetlenségét fájdalommal fejezi ki. OTTHOI' i ÉS CSALÁD Hallásjavító szemüvegkeret ec O LENINRŐL 5. — Lehet, hogy van itt Európában egy másik, ugyanilyen okos emberük a munkásoknak, Bebei vagy még valaki, nem tudom. De hogy létezne még egy ilyen ember, akit én így, egyszerre megszerethetnék, azt í nem hiszem. *> Egy másik munkás mosolyogva hozzátette: — ö a mi emberünk! Volt, aki ellene vetette: — Plehanov is a mi emberünk. És hallottam a találó fele- ^ letet: — Plehanov a tanítónk, a gazdánk, Lenin viszont a vezérünk és elvtársunk. Az egyik fiatal legény tréfásan megjegyezte: — No, Plehanovot szorítja a icipő. j) Egy megtörtént eset. 4 Vendéglőbe menet Lenint ^megállította egy mensevik i munkás, és kérdezett tőle va- 4 kunit. Lenin meglassította lép- iteit, társasága pedig továbbiment, Amikor mintegy öt pereccel később megérkezett a venK »rabban, hírt adtunk arról lapunkban, hogy az Esztergomi Szemüvegkeretgyár hallásjavító sczemüvegilcare- teket készít. Több olvasónk érdeklődött a vásárlási lehetőségekről, sajnos akkor — mivel csak a mintadarab volt készen — nem tudtunk bővebb felvilágosítást adni. A Magyar Optikai Műveik Szemüvegkeretgyárától a napokban levél érkezett, ebben értesítik szerkesztőségünket, hogy áprilisban forgalomba kerül a hallos javító készülék, amely minden korlátozás nélkül megvásárolható. Ha a szakorvos javasolja — és SZTK-jogosult az igénylő —, akkor csak a két készülék közötti árkülönbséget kell a vásárlónak kifizetnie. A készülék a hasonló külföldi gyártmányokkal egyenértékű és kapható jobb, bal vagy mindkét fülre. Készítik női, férfi és gyermek modellekben. Tartozéka: 2 db gombakkumulátor, 1 db töltő, 1 db bőrtolt. Használhatóságáért a gyár 18 havi garanciát vállal. A készülék megvásárolható: az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat 4. számú szaküzletében, Budapest, VI., Nép- köztársaság útja 36. szám, és a felsorolt vidéki szaküzletekben: Debrecen, Pécs; Szolnok, Szombathely, Miskolc, Szeged. déglőbe, elkomorodva mesélte: — Furcsa, hogy egy ilyen naív legény eljuthasson a párt- kongresszusra! Azt kérdezi tőlem: »Tulajdonképpen miben rejlik a nézeteltérések igazi oka?« Idehallgasson, mondom, a rrtaga elvtársai a parlamentben ülésezni akarnak, mi pedig meg vagyunk róla győződve. hogy a munkásosztálynak harcra kell készülődnie. Azt hi&zem, megértette. Szűk társaságban és mindig ugyanabban az olcsó kisvendéglőben étkeztünk. Megfigyeltem, hogy Lenin nagyon keveset eszik: két-három tojásból rántottét, egy darabka sonkát, s felhörpint egy korsó sűrű barna sört. Mindebből látszott, hogy önmagával keveset törődik. Annál inkább meglepett, mennyire gondoskodik a munkásokról. Ellátásukat Andreje- va intézte, s tőle kérdezte meg Lenin: \ — Mit gondol, nem éheznek az elvtársak? Nem? Hm, hm... Nem lehetne nagvobb szendvicsekét adatni nekik? Felkeresett a szállodában. Hát látom ám. hogy gondterhelten tapogatja végig az ágyat. — Mit csinál? — Azt nézem, nem nyirkos-e a lepedő. Nem értettem meg mindjárt, miért kell neki tudnia, hogy milyenek Londonban a lepedők. Ekkor, észrevéve értetlenségemet, megmagyarázta: — Vigyázni kell az egészségre. 1918 őszén megkérdeztem Dmitrij Pavlov szormovói munkást, hogy nézete szerint melyik Lenin legjellemzőbb tulajdonsága. — Az egyszerűség. Egyszerű, mint az igazság. Ezt mint alaposan megfontolt, régen eldöntött véleményét mondta ki. Az ember legszigorúbb bírája közismerten az alkalmazottja. Lenin sofőrje, Gil, aki sokat tapasztalt az életben, ezt mondta: — Lenin különleges ember. Még egy ilyen nincs... A Mjasznyickaja utcában viszem Vlagyimir Iljieset. Óriási a forgalom. Lassan hajtok, félek, hogy összetörik a kocsit. Állandóan dudálok, izgulok. Vlagyimir Iljics meg kinyitja a kocsi ajtaját, kilép a hágcsóra, s nem törődve azzal, hogy lesodorhatják, előre ül: »Ne nyugtalankodjék, Gil — mondja —, hajtson csak úgy, mint a többiek.« Régi sofőr vagyok, tudom én, hogy ilyesmit más nem tesz. Nehéz érzékeltetni, bemutatni azt a természetességet és rugalmasságot, amellvel élményei egyetlen mederbe folytak össze. Gondolata, mint az iránytű a hegyével, mindig a dolgozó nép osztályérdekei felé fordult. Londonban egy szabad este adódott, és néhányan elmentünk egy demokratikus kis színházba, egy music-hallba. A bohócok, artisták láttán Lenin boldogan és a többieket is magával ragadóan nevetett. . Minden egyebet egykedvűen nézett, viszont különös figyelemmel adózott a brit-kolumbiai munkások favágó számának. A kis színoadon, erdei díszlet előtt, két markos legény egyet len perc alatt felvágott egy körülbelül méteres vastagsági! fatörzset. — No, ez persze a közönség számára van. Valójában képtelenek ilyen gyorsan dolgozni — jegyezte meg Lenin. — Világos azonban, hogy ott is fejszével dolgoznak, s a fa nagy részét értéktelen forgáccsá változtatják. No lám, a művelt angolok! A kapitalista rendszer termelési anarchiájára terelte a szót, a haszontalanul elfecsérelt nyersanyag hatalmas százalékára, és végtelenül, sajnálkozott, hogy mindeddig még senkinek sem jutott eszébe könyvet írni erről. Én valamit nem értettem világosan ebből a gondolatmenetből. De nem volt időm megkérdezni Lenint, mert ő már az artisták művészetéről, mint a színházi művészet különleges formájáról beszélt igen érdekesen. — Van ebben a bevett szokásoknak valamilyen szatirikus vaev szkeptikus értelmezése. Valami olyan törekvés, hogy ezeket a visszáiukra fordítsák, kissé eltorzítsák és megmutassák a dolgok loe;- kát'anságát. Nyakatokért. de érdekes! Vagy két évvel később Cap- riban Lenin az utópisztikus regényről beszélgetett Bogda- nov-Malonovszkijjal. s ezt mondta neki: — Inkább a munkásoknak írna regényt arról a témáról, hogyan rabolták el a kapitalizmus ragadozói a földet s hogyan fecséreltek el minden olajat, minden vasat, fát, minden szenet. Ez nagyon hasznos önyv volna, machista uram! Amikor Londonban elbúcsúztunk, azt mondta nekem, hogy feltétlenül ellátogat Cap- riba pihenni. (Folytatjuk.) H SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. február 1L
