Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
II tehetségfejlesztés és az iskola Ü7 leírnia legfonH£ IdAUia tosabb funkciója a tanulók tehetségének és képességeinek fejlesztése, kibontakoztatása. Tudatosan beszélünk fejlesztésről, kibontásról, mert a tehetséget, a képeséget egyrészt meghatározott tevékenység, a személyiséget érő számtalan külső és belső hatás eredőjének fogjuk fel; másrészt a tehetség és a képesség nem függetlém az öröklött tényezőktől sem. Ez utóbbiaknak különös, de nem egyedüli szerepük van a tehetség kifejlődésében. Az ember képessége: fizikai vagy szellemi tevékenység végzésére való alkalmasság. A pszichológia tudománya az ember sokféle képességét két csoportra osztja: általános és speciális képességre. Az általános képesség lényegében a tanulásra és a munkára való alkalmasság. Az ember általános képességét szokták tehetségnek nevezni, s ezt nevezik — főleg a Nyugaton — intelligenciáinak. Rubinstein, a neves szovjet pszichológus arra hívja fel nyomatékosan a figyelmet, hogy az általános képességbe beletartozik a személyiség összes többi tulajdonsága is; pL az akarat, az érzelmi élet sajátosságai stb. — És ez témánk szempontjából igen fontos. Éppen napjainkban tapasztalhatják, hogy a szülők és a pedagógusök az iskola szinte egyetlen feladatának tekintik a gyermekek és ifjak fejének »megtöltését-«, azaz intellektuális vagy álintellektuális képzésüket A világnézeti, az akarati és az érzelmi képességek kifejlesztését másodlagosnak tekintik. Az általános ális tehetség egymással szoros kapcsolatban van. Az emberi tulajdonságok egységében adottak, és fejlődésük kölcsönös, ha időben eltérő is. Lényeges megjegyzésünk még, hogy a képesség, a tehetség állandó tevékenységben, újabb készségek szerzése közben fejlődik. Nem alakul ki az embernek olyan képessége — legyen bár hozzá veleszületett adottsága —, amelyhez hiányzott a megfelelő tevékenység. Amikor a tehetségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokról beszélünk, világosan kell látnunk, hogy az iskolának nem a lángelmék, a zsenik kifejlesztése a feladata (már c^ak azért sem, mivel a lángész, a zseni igen ritka), hanem a nagy tömegek általános és speciális képességeinek kibontása. Az általános műveltség és neveltség minél magasabb szinten történő nyújtása és elsajátíttatása a legtágabban értelmezett tehetségfejlesztés. Az iskola úgy készíti fel a gyerekeket s az ifjakat a további tanulásra és a munkára. Az általános képességek kifejlesztésének jelenlegi tömeges szintjét abban jelölhetjük meg, hogy az iskolát végzett emberek képesek az önművelődésre, tehát megtanulnak tanulni, és önállóan tudnak munkát végezni. Ezzel kapcsolatban egy általános érvényű követelményt kell megfogalmazni: ez az aktiv tanítás-tanulás elvé, y '.; ... nem más, mint ismeretszerzés és készségek elsajátítása. Másképpen: törvények, törvényszerűségek megértetése jelenségek elemzése útján; s végül a törvények és törvényszerűségek alkalmazása konkrét esetekre, jelenségekre. Mindez kifejleszti a gondolkodás képességét. A legmagasabb fokú tanulás a gondolkodás. Az általános képess égék ki - fejlesztésében az iskola tudatosan alapozza és fejleszti az akaraterőt, a jellemet (pL nehézségek legyűrésére való képességet) és az érzelemvilágot. A jellem, a szorgalom , maga is képesség, s egyben más képességek kifejlesztésének előmozdítója. Az iskola nemes becsvágyra, versenyszellemre, hazaszeretetre neveli, tanítványait A nagy érzések rendkívüli hajtóerőt jelentenek a tanulásban és a munkában. Az Iskolának az is feladata, hogy — mint munkahely ■— alkalmassá tegye a gyerekeket a -későbbi, tartós szellemi vagy fizikai munka végzésére. A speciális képességek kifejlesztésében egyik legnagyobb gondunk, hogy az öröklött adottságok és az általános tehetségfejlesztés közben erősödő egyes képességeket időben kiválaszthassuk. A speciális képességek a fejlődésben felismerhetőek, de csak szakadatlan tevé- kenykedtetés és alapos egyéni megfigyelés segítségével Ezért hibás az a felfogás, amely szerint már kisgyermekkorban le kell mérni az intelligencia fokát és a gyerek érdeklődését s aztán erre kell minden energiánkat fordítani. Nem ilyen egyszerű a dolog Egy példával élek. Ha egy tanuló ötödikes korában első hallásra, látásra nem tud számítani rejtvényeket fogas kérdéseket megoldani, egyáltalán nem biztos, hogy nincsenek matematikai adottságai és szunnyadó képességei. Ha viszont egy gyermek többszöri magyarázat, gyakorlás . és segítség után sem tud azonos fajta számtanpéldát megoldani (és ez többször is előfordul), akkor kis tévedéssel ki lehet jelenteni, hogy nincsenek képességei a matematikában. A speciális képességek idő előtti tudatosításának egyébként sok csodagyerek esett áldozatul, s ellenpontul számtalan tudós élete példázza, hogy a speciális képességek szokatlanul későn is megjelenhetnek. Az általános tehetségfejlesztés . útja a színvonalas, modem tanítás-tanulás, a speciális képességeké pedig a speciális foglalkozás. Speciális foglalkozás nyújtó az egyedi, egyéni (tanulónkénti) gondozásban, a fakultatív tantárgyas képzés rendszerében, az érdeklődés — később a képességek — szerint válogatott tanulócsoportokban; a szakkörökben, a speciális tantervű osztályokban, önképzőkörökben, alkotókörökben. A speciális képességek fejlesztésében nagy szerepe van az önképzésnek. Ezt segíti a könyvtár, a rádió, a televí-' zió, az élet tapasztalatai, de az_ önismeret kialakulását előmozdító osztályfőnöki tevékenység, a vetélkedők és a pszichológiai tantárgy is. Az alkofás vágyának erősítése, a szorgalom fokozása, á jellemformálás a speciális képességek kifejlesztését a nevelés oldaláról fűti Nem hiába' fűződik Newton nevéhez a képességek kialakításának egyik legtömörebb követelménye: a tudás — szorgalom. Iskoláink jelenlegi körülményeink között elsősorban az általános tehetségfejlesztés feladatának felelnek meg. A speciális képességek -fejlesztése még nem általános. Legkevésbé valósul meg a tanulókkal való egyéni foglalkozás. Ehhez több pedagógusra, kevésbé zsúfolt osztályokra, gazdagabb iskolai felszerelésre van szükség —, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A speciális képességek napfényre hozását gyakran szolgai módon kötik össze a pályáválaszuissai. A 14, a 18 vagy a 30 éves embernek vannak — vagy lehetnék — olyan képességei, amelyék különösen alkalmassá teszik bizonyos hivatás végzésére. fi pályaválasztást az adottságok és a képessé gék, hanem más, külső tényezők is — gyakran inkább az utóbbiak — határozzák meg. A pályaválasztás alapja a kifejlesztett és tiszteletben tartott képességek. Ezek viszont a jól kiművelt általános képességekben gyökereznek. Dr. Fekete József. a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője A ffé, aki valahonnan a fák közül bújt »a pré- ripe«, a gyepszélről figyelte a Góbét, a kézen fogott sast, a lebbenő pillangót, ahogy szárnyvégeit tartva hajózó ruhában futottak vele a fiúk a feszülő kőtél után. A fiúk elmaradtak mellőle; — egy pillanatig még a földön kocogott, rohant, majd erős szárnyakkal a fák fölé szökkent, a rét fölé, a sóvárgók fölé. Akik a földön maradtak, fölnéztek rá: értőn, vágyva, hittel, de nem látták elérhetetlennek. Először az anyja karjából nézett így az égre a fiú. Később azt mondta vasárnaponként az anyjának, hogy templomba megy. Az anyja nem tudta, hogy a gyülekezet szárnyra kelve mondja a miatyánkot ■— például akkor, ha hírét veszik, hogy délutánra egy kis zivatart küld az Úristen. A pilóták szívesen bízták meg apróbb feladatokkal. A szemén, a lelkesedésén látszott, hogy mit vár a szolgálataiért De hát repülni nem vihették. Ha azt hallotta, hogy repülni jó. hogy repülni szórakozás. értetlenül bámulta a beszélőt Hitte, hogy nemcsak ennyi, neki nem. Neki több lesz. Pihetcílú madárfiókák hisznek így leendő szárnyaikban. Arra várt, arra készült, hogy tizennégy éves legyen. És lett A születésnapján repülőarvosi vizsgára ment Boldogan várakozott a rendelők előtt A belgyógyász mondta meg neki, hogy szívgyengieség miatt alkalmatlan. E zért állt most a gyepszélen. Nem akarta, hogy sajnálkozva nézzenek rá. Nem akart ott lenni, amikör tudomásul veszik, hogy csalódtak a hozzá fűzött reményekben. Ügy érezte, hogy szégyenlené ezért magát és nem tudná megmagyarázni, hogy mit keres itt Nem messzire tőle, járó motorral egy Tréner típusú iskolagép állt A légcsavarszéltől földre hajolt a fü a szárnyak alatt Ritka dolog egy Tréner ezen a prérin. Motorral itt csak a vontatógépek repülnek, a Kánya és a DO—2. Arra gondolt, hogy gázadásnál a gép mögött is elfeküdne a fű. Olyankor biztosan 6 sem tudna talpon maradni. Nagy gázt kéne adni, nagy gázt... Akkor a gép megindulna, végigvágtatna a prérin, egy kicsit elemelkedhetne vele a talaj tóL Ha ő most egy pici gázt adna... Egy kicsit elképzelné magának, hogy kört repffl a begyek fölött Ügy osont a géphez. hogy ne láthassa senki. Már ezerszer lépett szárny- tetőre pilótás mozdulattal, most, ezeregyedszer reszketett a térde. Mindent jól ismert, amit maga körül látott Tízéves volt, amikor megszerezte a repülés tankönyveit Nem tanulva, érdeklődve olvasott Gyakorlott pilótaként ült moßt a műszerek közé. Amit tanult, azt felhasználta ábrándjaihoz. Ilyenkor a keze is mozdult, érezte a kormányerőt, észrevette, ha csűrös közben kissé jobban belépett CSORBA ANTAL; Szárny nélkül a kelleténél. Szabályos iskolaköröket repült, figyelembe vette a szélirányt, és nemcsak tudta, de érzékelte is, ha hibázott Egyre kevesebb hibát ejtett Biztosra vette, hogy már tud repülni. Elképesztette a növendékeket és oktatókat, ha a repülésről beszélt Az ábránd szárnyain szerzett tapasztalata azonos volt a valósággal! Hallgatta a dőrmőgő Motort, és nem is veti» észre, hogy keze mozdul a gázkaron. Nem érti teljesen, hogy a botkormány most igazi, a mozdulatok annyira ismerősnek hatnak. Pontosan így lódult alatta a föld. egy másik valósághoz, az ábrándjaiban is. Ha nem állták volna eléje a kifutóra, szerelme hancuroz- va teljesülhet az éggeL De megállították. Még döbörgött benne az izgatottság, amikor kilépett a szárnyra. Szeretett volna haragudni valamiért azokra, akik körülállták. Jólesett volna az is, ha kiabálnák vele. Akkor nem kellene így szemtől szembe szégyenkeznie maga miatt, talán az is eljutna a tudatáig, amit néki mondanak. Nem értette, hogy mit mondtak, menjen-e vagy maradjon. Csak akkor tudta meg. hogy elmehet, ha akar, amikor a pilóta beült a Trénerbe, hogy helyére vigye. Elment Senki sem látta többé a reptéren. Egy évig minden megszerzett fillérjét léggömbökre kSKStte Anyja, wghy, sbí hitte, hogy a fia megzavar©» dott Nagyot nézett, amikor egy vasárnapi hajnalon a fiú fogta a két nagy papírdobort az ezernyi léggömbbel, egy napra való zsíros kenyerei kért, és taxival vitette el magát valahova. Csak annyi* mondott, hogy kirándulni megy és a luftballon okkal tervei vannak. Szokatlanul vidám volt Ilyen kedvese» nem is látott még ekkora gyereket hízelegni A reggel az erdő tisztásán talált rá. Léggömböket töltött. és hosszú spárgával engedte őket az ég magasáig. A spárga másik végét felcsatolt saját készítésű hevederéhez kötözte. Százával lebegtek feje fölött a megtöltött léggömbök. Kapkodó, reszkető kezekkel kötötte a csomókat s mindannyiszor felnézett minden gömb után. Elmúlt déL Ekkorra, ha lépni próbált, ugrás lett belőle Azután. a sokszínű, óriás sző- lőfflrt már vitte volna. Szerette volna elérni a zsíros kenyeret hogy magával vigye de a pányva, amivel a gázpalackhoz kötötte magát, nem ért odáig. Még egyszer körülnézett, és elhatározta, hogy a fákat fogja nézni, addig, amíg csak egy levél lesz fölötte, azután visszanéz a tisztásra, és azt mondja majd, hogy nahát, sikerült! Ezt feltétlenül kinyilatkoztatja majd, így hitelesíti a start sikerét, Egyszer art is elhatározta, hogyha majd a halálán lesz, megmondja magának, hogy ennyi és ennyi ideig élt Az lesz az utolsó gondolata. Ollójával elvágta a pány- vát A győztes isten diadalán val szállt az erdő fölött, a város fölé Ezer méterről nézett le a városra. Kétezer méternél fázni kezdett, és ollójával elvágott néhány zsinórt hogy az emelkedést megszüntesse. A zsinegek azonban lógva maradtak az orra előtt R ádöbbent, hogy hiába vagdalod zik. Az ezernyi zsinór között nem ismeri ki magát és hiába vágja el a spárgát a léggömbök nem tudnak elszabadulni azoktól, amelyek körülötte kötve maradtak. Lehetetlen kitalálni, hogy melyik zsinórok vezetnek a fürt széléhez Már nem vághat el több zsineget mert ha jön a szél, kifújja majd az elszabadított gömböket a többi fcözüL Nem ijedt meg, csak várta a szelet. Nem is félt Körülötte röpködtek ábrándjai Segít ha jön a szél, a széllökés,, ha szél, ha jön--. Ds szélcsend volt Nem tudta már, hogy * sztratoszférában fúj a szét Egy egri üzem, a Könnyv- szerelvény-gyár munkásai gyűjteni kezdtek, hogy Lenin- szobrot állítsanak föl a városban. Kerestek egy szobrászt — Makrisz Agamem- noht —, akinek számos alkotása díszíti már Eger városát A művész a terv hallatán — szerződés nélkül — nekilátott a munkának; tanulmáIIIQili MAKRISZ AQAMEMNON MŰTERMÉBEN Lenin-szobor fogadja az Egerbe érkezőket nyakat készített. A munkások kívánságára többször találkoztak, és beszélgettek, hogy milyennek képzelik el a szobrot. Egyikük az államférfit, másikuk a forradalmárt, a harmadik a gondolkodót akarta látni a szoborban A művész és a munkások közösen alakították ki a végső elképzelést, s a több tanulmányból megszavazták azt a fél alakos portrészerű kom- poziciót, amelyet Makrisz Agamemnon most formáz vörös márványba. Csak a személyes megállapodás után terelték hivatalos mederbe a szoborrendelést: az egri tanács, majd a képző- és iparművészeti lektorátus bekapcsolásával. A puritan egyszerűségű műterem — ahol szobrokon, vázlatokon kívül semmi nincs — őrzi a Lenin-tanulmányokat, fejeket, fél alakos változatokat. — Nem ez az első Lenin- szobrom — mondja Makrisz különös akcentusával —, de azt hiszem, valamennyi között ez sikerült a legjobban. A szimbólum valóságos, portrészerű megjelenítésére. Az öt méter magas szobrot tri- bün-posztamensre, talapzatra helyezik, és a színházzal szemben a város központjában állítjuk fél. Lenin-szobor fogadja majd az Egerbe érkezőket A szobor alapzata ünnepségek, felvonulások alkalmával a tribün szerepét töltheti be. Felavatását áprilisra tervezik. A Lenin-fejek mellett Bartók-, Ady-portrék, egy néger fiú és egy leány feje. És emlékművet állít a spanyol szabadságharcban elesett magyar önkénteseknek: a felemelt kezű, kovácsolt, vörösréz figurák háttere két összefonódó. három és fél méter magas kőlap lesz. Rajta a felirat Zalka Máté-idézek Makrisz Agamemnonnak, a görög származású művésznek, aki 18 éve dolgozik Magyarországon, számos szobrát őrzik, városaink, tereink, parkjaink, épületeink. Legtöbb alkotása Budapesten, Szegeden, Kecskeméten és Egerben vas. — Melyik szobrát szereti, a legjobban? — Az épületet díszítőket, mert ha ilyen feladatot kap a szobrász, nehezebb a munkája. Igazodnia kell az épület stílusához, formájához, a falfelülethez, funkciójához — együttműködve az építésszel Más módon kell közelíteni az ilyen feladatokhoz. De úgy érzem, ezek valahogy közelebb kerülnek az emberekhez, a társadalomhoz Kádár Márta Mm Sp! i 6 &sa "ssíwv »•i pK - 3 Műteremrészlet SOMOGY! jrBPiAP Va*át22&, lätü. február L Az egyik Lenin-portré.
