Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

:i >• '»>*•> v *.*•*•• a vám**' shynrrrTT8n*r*"' f‘*"t wt“» f ■-mr ör rs '»rm; rttwayr-s-nrr *mrr^ ■ *< •*5? tt^Em ■ t»■ ’«■ i*" ’ 4.-; ... ».j 4.. *.... 0 SOMOGYI NÉPLAP , Vasárna®, 1930, íebtaáz JL Emlékezzünk Spitz Rezsőre Ügy raktam össze ezt a portrét a mártírhalált halt Spitz Rezsőről, mint a mű­vész a mozaikot az apró színes kövekből. Sokan és jó szívvel beszéltek róla, s szinte minden barátja, kol­légája úgy fogalmazott: vég­re emléket állítanak a har­mincas évek elismert ifjú­sági vezetőjének. Lehet, hogy egynémely ponton hiányzik egy-egy színes kő a mozaikból, a kép azonban így is teljes, amelyet róla alkothatunk. Spitz Rezső budapesti ár- vaházban nevelkedett, onnan került özvegy -édesanyjával Kaposvárra, A Steiner-féle nyomdában tanulta ki a kézi- szedést. Akikkel beszéltem, ügy emlékeztek, - hogy négy polgárit végzett Nagyon be­csülte és szerette a szakmáját, s olyan tökéletesen elsajátí­totta, hogy minden szaktársa becsülte érte. A Steiner-nyom- dában és a későbbi munkahe­lyén, az Üj Somogy nyomdá­ban is elismert munkásnak számított, s még a nála idő­sebb szaktársak is kikérték a tanácsát Ehhez biztosan hoz­zájárult a kellemes modora is, hiszen mindenkihez volt egy- egy kedves szava. Azokban az években az idő­sebb és a fiatalabb munkások valamilyen módon odaszoktat­ták az inasokat is a munkás- otthonba. Az egyiket azzal, hogy bál lesz, a másikat színi­előadásra hívták meg. Spitz Rezsőt nem kellett csalogatni, eljárt a munkásotthonba ma­gától is. Ez azért volt így, mert Kaposvárra már jellem- szilárd, haladó szellemű fiatal­ként került, erősen érdeklő­dött a marxizmus iránt Spitz Rezső nagyon jó szer­vező, nagyon jó szónok volt Szíwel-lélekkél részt vett a munkásotthon minden meg­mozdulásában, Ott volt a ren­dező gárdától a színjátszó cso­portig mindenhol. Még a kö­zépiskolába járóknak is fel­tűnt a fiatal nyomdász tájéko­zottsága, irodalmi műveltsége. Sokat olvasott Rajongott Shakespeare-ért Adyért, Jó­zsef Attiláért Sok társa az ő buzdítására ismerte meg Rad­nóti Miklóst és műveit Ked­venc írója Karinthy Frigyes yolt szívesen idézett tőle So­kat szavalt mégpedig igen jól. A komoly zenét is szerette Az, hogy nagyon jő szak­munkás volt, hogy kiemelke­dett a többiek közül intel­ligenciájával, és úgyszólván mindenhez hozzá tudott szól­ni, megalapozta tekintélyét Tudása, bátorsága, kiállása és magabiztossága olyan erény volt amely a többi fiatalnak is imponált, s ezért fogad­ták el ötleteit, javaslatait Mi­előtt bekapcsolódott a kapos­vári ifjúsági mozgalomba, az elzárkózás volt a jellemző ab­ban. Ő és tár­sai azonban fo­kozatosan le­választották a fiatal munká­sokat a meg­csontosodott öreg szociálde­mokratákról, s friss szellemet vittek a mozga­lomba. Az ösz- szejövetelek, a kirándulások, a május 1-i ma­jálisok, a ké­sőbbi antifa­siszta klubdél­utánok bizo­nyítják. hogy Spitz Rezsőnek kapcsolata le­netett valami­lyen felsőbb kommunista sejttel, s meg­valósították a népfront el­gondolásait, a fiatalok tömö­rítésért Nagy bátor­ságra vallott, hogy titkos szemináriumo­kat tartott a munkásotthon belső szobájában. Tudatosan foglalkozott a marxizmussal, s a Csehszlovákiában kiadott könyvek alapján beszélt a fia­taloknak Marxról, műveiről. Ha véletlenül idegen tévedt a tiltott eszméket tanuló fiata­lok szobájába, mindjárt elő­kerültek az odakészített domi­nókészletek és sakktáblák. Akik eljárták a foglalkozá­sokra, ma is úgy emlékeznek vissza, hogy ott ismerkedtek az eszmével, ott hallottak elő­ször Marx Tőkéjéről. A Spitz testvéreik négyen voltak. Az egyik a Delka-bolt- han, a másik a cseri vaj gyár­ban, a harmadik pedig a bony­hádi cipőgyárban dolgozott özvegy édesanyjuk a városi moziban volt ruhatáros. Rezső rajongásig szerette az édes­anyját, Amikor például szín­darabot próbáltak a munkás­otthonban, rendszeresen fi­gyelte az óráját Tudta, me­lyik film milyen hosszú, s amikor közeledett az előadás vége, néhány barátjával elsie­tett a moziba, és segített ki­adni a kabátokat, az ernyőket Aztán visszamentek az ott­honba és folytatták a próbát Akkor sem tudott elszakad­ni a munkásotthontól, amikor behívták katonánaik. Első dől-, ga volt hogy a tilalom elle­nére civilbe öltözött s elment a második otthonába, amikor eltávozáson volt Egyszer az­tán följelentették, a járőr les­ben állt az utcán, s elvitte. A fiatalok mindig daloltak, amikor este a munkásotthon­ból hazafelé tartottak. A sze­mináriumok adták meg a tar­talmát annak, amit énekeltek: -Ne csüggesszen a bús, zord je­len / szebb jövő hajnala int feléd.« ü sss p® Ptffl rai is reklámáron ! SZINTETIKUS KARDIGÁN 230 Ft FÜZÖ 120 Ft GARNITÚRA (kombiné, nadrág) 25 Ft BESZEREZHETŐ — KIZÁRÓLAG — a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat KAPOSVÁ­RI, BARCSI, NAGYATÁDI és BALATON-PARTI di­vatáru szaküzleteiben. (7186) Spitz Rezső azonban nem érhette "meg ezt a- várva várt szebb jövőt Elsők között - vit­ték el munkaszolgálatosnak 1942-ben. 1942. szeptember 30-án összeesküvés vádjával agyonlőtték. Huszonnyolc éves volt akkor ez a bátor nyom­dász. Emlékét több törődéssel kellene ápolni, s ez elsősor­ban a kaposvári KISZ-esek nemes és szép feladata le­hetne. Sok fényképet láttam a már­tírhalált halt ifjúsági vezető­ről. A legjobban az maradt meg bennem, amikor 1937-ben a töröcskei májusi 1-i majá­lison fölemelt öíköllel áll a sor szélén. Ebben a mozdulatban, határozott arckiíejezésében benne volt töretlen forradal­mi jelleme. Lajos Géza „Fordítsátok fegyvereteket az elnyomók ellen...” Néhány nappal azután, hogy Debrecenből összeült a felszabadult ország Ideigle­nes Nemzetgyűlése, már első nyilatkozatában figyelmeztető szavakkal fordult a katonák­hoz; »Nincs más parancs szá­motokra, mint a nemzet pa­rancsa. Az Ideiglenes Nemzet­gyűlés a nemzet nevében pa­rancsolja: Foirdítátok fegyve­reteket a német elnyomók el­len, támogassátok a felszaba­dító Vörös Hadsereget, csatla­kozzatok a magyar szabadság- harchoz, a szerveződő új nem­zeti haderőhöz.* 1944 december végén a mi­nisztertanács hadat üzent a fasiszta Németországnak. Ah­hoz azonban, hogy ez a had­üzenet tettekben is megvaló­suljon, afra volt szükség; hogy a negyed , évszázadon át fa­siszta szellemhpn nevelt had- seueg helyébe .új , fqgyyerés erő jöjjön. 1/étre, -olyan, amely azonosulni tud és akár a nép érdekeivel. AZ első kezdemé­nyező lépest a két munkás­párt tette meg, amikor hu­szonöt évvel ezelőtt, 1945. ja­nuár 30-án együttesen tett ja­vaslatot újtípusú hadsereg megszervezésere,. »A Honvédség, Néphadse­reg — hangzott a nyilatkozat —, amelyet a nemzet akarata hív életre, hogy létéért, be­csületéért, szabadságáért és függetlenségéért újra kezdje harcát, s biztosítsa a nemzet helyét Európa szabadságsze­rető népei között, s kivívja az összes szabadságszerető népek megbecsülését.* A kommunisták az Ideigle­nes Nemzetgyűlésben, súlyos történelmi tapasztalatokra tá­maszkodva, kezdettől fogva síkraszálltak a szabadsághar­cos, magyar fegyveres erők mielőbbi megszervezéséért Révay József arról beszélt, hogy a párt fenntartás nélkül támogat egy olyan tisztikart, amely Damjanich, Aulich, Nagy Sándor és Pöltenberg, Klapka és Perczel hagyomá­nyainak szellemében születik Újjá. A felszabadult terüle­teken már nem csak a kom­munista párt helyi szervezetei, hanem különböző, más de­mokratikus szervezetek is fel­ismerték: itt az utolsó lehető­ség a magyar nép szamára, hogy hadserege fellepjen az ősi ellenség, a német imperia­lizmus ellen. Az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány felhívására a hadifo­goly-táborokban katonák ez­rei jelentkeztek a fasizmus elleni harcra, mind többen tisztek is. A Szovjetunió kor­mányának intézkedésére a harcra jelentkezett magyar hadifoglyokat szabadoknak nyilvánították. A huszonöt év­vel ezelőtt Buda felszabadítá­sáért vívott harcokban mint­egy kétezer magyar katona vett részt a Budai önkéntes Ezred zászlai alatt. Több más katonai egység is részt vett a szovjet csapatok oldalán azok­ban a harcokban, amelyek so­rán az ország területét meg­tisztították a náci hordáktól és.nyilas .szövetségeseiktől. A hadsereg tervszerű, létre­hozásához az első lépést a ve­zető szervek megalakítása je­lentette. A fegyverszüneti szerződés megkötése és a Honvédelmi Minisztérium lét­rejötte után került sor az új hadsereg toborzására- Debre­cenben, majd Budapesten, az­tán Egerben, Salgótarjánban tartottak nagygyűléseket, ame­lyeken mindenekelőtt az új hadsereg toborzása került na­pirendre. Miskolcon a toborzás kez­detén kétezer-hétszázan, Bor­sodban ötezer-ötszázhúsza® jelentkeztek. A főváros egyik kerületében huszonegyezren. Az ország felszabadult közsé­gei és városai, a dolgozni kez­dő üzemek anyagi segítségei élelmet, gyógyszert, fölszere­lést és járműveket ajánlottak fel az. új hadsereg számára. Az ország felszabadulá­sát követően még évek teltek el, — mint egész társadal­munk életében, úgy az újjá­szervezett hadsereg soraiba® is — míg megteremtődtek mai néphadseregünk működésének, helytállásának politikai és szervezeti feltételei. V. F. Néprajzi tudományos kisfilmpályázat Néprajzi tudományos kis- filmpályázatot hirdet a Ma­gyar Néprajzi Társaság és a Tolna megyei Tanács V. B. a néprajzkutatók és az amatőr filmesek részére.- A pályázók a parasztikultúra bármelyik ágából meríthetik témájúkat. A feldolgozás módja lehet el­sődleges dokumentáció, to­vábbá egy szűkebb terület vagy jelenség feldolgozása történeti háttérrel. Végül olyan oktató vagy módszertani kisfilm, amely iskolaszakkör! vagy iskolán kívüli népműve­lésben is felhasználható. A filmet Szekszárdon augusztus 7—13-a között a IL nemzet­közi néprajzi filmszemlén es tudományos tanácskozáson mutatják be, illetve díjazzák A pályázatokat 1970. június 1-ig kell a szekszárdi művelő­dési központba megküldeni Felszabadulási rejtvénypályázat Baloldalon: Az itt látható tv-sdótorony a közelmúltban kapcsolódott a hálózatba, hogy egy egész országrész televíziós vételi viszonyait 'megjavítsa. Abban a városban áll, amely­ben az ország egyetlen Bányá­szati Múzeuma várja a látoga­tókat Abban a városban, ahol a Kodály által megzenésített Magyarokhoz című vers köl­tője — akinek Nikla révén me­gyéinkhez is köze van — dia- koskodott Hol áll az adóto­rony? Jobboldalon: Híz a ragyogó, csempézett kombinát azé a gazdaságé, amely több mint ezerhatszáz hold szőlővel ren­delkezik. Az Egerben tavaly megrendezett XII. országos borversenyről aranyérmet hoz­tak a Zöldveltelinijükért, a Chasselas-ért, a Zöldszilvá- niért A gazdaság abban a községben van, amelyben, vala­mikor lengyel középiskola is működött, s a Kalevala híres fordítójának nevét viseli a művelődési ház. Melyik gazda­ságról van szó? y, W>. Húsz évvel ezelőtt ennek a gyárnak mindössze százhét dolgozója volt, ma pedig több mint kétezer-ötszáz somogyi embernek ad kenyeret A ha­sonló profilú gyárak között az országban a legnagyobb. Ter­mékeit a Szovjetunióba, Nyu- gat-Németországba, Norvégiá­ba, Libanonba exportálja. Me­lyik kaposvári gyárat ábrázol­ja képünk? A képen látható épület an­nak a budapesti útnak közvet­len szomszédságában épült, amely a legjobb magyar iro­dalmi paródiák szerzőjéről, a Tanár úr, kérem, az Utazás a koponyám körül és más művek írójáról kapta a nevét Holnap reggel című drámájának hőse foglalkozását tekintve lakha­tott volna a sokemeletes épü­letben, ha nem évtizedekkel ezelőtt kezdi a tanulmányait Mi a fenti épület rendeltetése? reilvenvpálvpzat

Next

/
Oldalképek
Tartalom