Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

i GONDOK, TERVEK, LEHETŐSÉGEK Férfiak lettek a Csordás ikrek Ha valaki ezekben a na- | pókban látogat el állami gaz­dasági vagy termelőszövetke­zeti irodákba, semmivel sem tapasztal kisebb munkatem­pót, mint az év bármely részé­ben. Mezőgazdasagi üzemeink zöme már túl van a múlt év gazdálkodási eredményednek összegezésén, vagy annak be­fejezése előtt áll. A termelő­szövetkezeti elnököket, állami gazdasági igazgatókat, gazda­sági és számviteli szakembe­reket az 1969. évi gazdálkodá­si és pénzügyi eredmények ismertetésén túl egyre inkább foglalkoztatja az 1970. évi ter­vek készítése. A következő hetek nagy fel­adata a múlt évi üzemi ered­mények, elemzése alapján az adottságok és a lehetőségek számbavétele. Ezután követ­kezük a népgazdasági igények­kel és az üzemi érdekekkel jól összeegyeztetett éves mun­kaprogram összeállítása és megvitatása. Ez alkalommal az üzemi tervezés sokrétű feladata kö­zül — természetesen a teljes­ség igénye nélkül — csak a beruházással kívánok foglal­kozni. Ma általánosan ismert tény, hogy a korszerű szocialista mezőgazdasági nagyüzemek eredményes gazdálkodásának egyik legfontosabb előfeltéte­le a megfelelő anyagi/műszaki ellátottság. Ennek biztosítása jelenti a legtöbb gondot. A be­ruházások többségükben je­lentős anyagi befektetést igé­nyelnek és általában hosszabb időn keresztül befolyásolják a gazdálkodást Ezért már ter­vezésük is nagy felelősséget, gondosságot igényét Az üzemek általában a be­ruházások mielőbbi megvaló­sítására törekednék. Emiatt aztán néhány fontosabb do­logról többször megfeledkez­nek. Gazdaságaink jó részé­nek nincs hoszabb távra szó­ló beruházási terve, ebből adódik, hogy a beruházások arányában, sorrendiségében * * sokszor nem az okszerűség uralkodik. Megesik az is, hogy nem azt a rendszert típust választják, ami igényeiknek a legjobban megfelel, esetleg pénzügyi lehetőségeiket meg­haladó beruházásokra vállal­koznak. A beruházások mielőbbi megvalósítása szükségszerű. Ez irányba hatnak a mező- gazdasággal kapcsolatos orszá­gos intézkedések is. Téves volna azonban úgy vélekedni, hogy az igények kielégítése máról holnapra megoldható. A nagyobb lehetőségek mellett feltétlenül számolni kell a beruházások hosszabb távú megvalósításával. Azt, hogy egy adott mezőgaz­dasági üzemben mikor, meny­nyi és milyen beruházást kell és lehet elvégezni, csak az üzem vezetői tudják eldönte­ni. Vannak azonban olyan ál­talános érvényű tények, szem­pontok, amelyeket célszerű figyelembe venni. Minden üzemnek nagyon fontos érdeke, hogy a veze­tők rendelkezésére álljon egy hosszabb távra szóló beruházási program. Az élőre’.átó, bizton­ságos gazdálkodáshoz ez igen lényeges. Az anyagi—műszaki bázis fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközökön túl különös gonddal kell eldönteni a sor­rendiséget, vagyis a termelést és a munkakörülmények ja­vítását szolgáló, valamint az építési és gépi beruházások közti arányt. Mindig indokolt a körültekintő, előzetes köz­gazdasága számítás, amikor nemcsak a szakmai szempon tokát, hanem a pénzügyi ki­hatásokat is figyelembe ve­szik. A tudomány mind több kor­szerű módszert bocsát a gya­korlat rendelkezésére (kötet­len tartás, trágyázás stb.). Ezek figyelemmel kísérése — éppúgy, mint a meglevő beru­házások korszerűsítése — nap- tainkfban nélkülözhetetlen. Említést érdemel, hogy az ál­lattenyésztés beruházási igé­nyeinek rendezése mellett több gondosságot igényéi a növény- termesztés és az egyéb ágaza­tok fejlesztése (hajtató-nevelő, hűtő-tároló stb.). Ugyanakkor viszont nem indokolt az a bi­zonytalankodás, amely az utób­bi hetekben a szakosított állat- tenyésztő telepek építésével kapcsolatban észlelhető. A gépi beruházásoknál több irányú a feladat. Az elörege­dett erőgéppark kicserélésével párhuzamosan kell végrehajta­ni a gépek tipizálását és fej­leszteni, gyarapítani a munka- gépáilományt. A múlt. évi ta­pasztalatok íigyelmeztetőek; gyorsítani kell a betakarítás­hoz szükséges gépek beszerzé­sét és tovább növelni a szárító­kapacitást. Egy-egy üzem beruházásra fordítható kerete, valamint hitellehetőségei korlátozottak. Ezért hatékonyabban kell élni a más. üzemekkel, vállalatok­kal kialakítható együttműkö­dés lehetőségeivel. A társulá­sok pénzügyi, jogi akadályai mindinkább feloldódnak. A beruházások jó előkészíté­se fontos. A tervező, lebonyo­lító, kivitelező intézmények je­lentős anyaigiakért végzik szolgáltatásúkat. Mezőgazdasá­gi üzemeink vezetőinek a jö­vőben. a határidők pontos — szerződésben meghatározott — betartására kell ösztönözniük őket Ha mulasztás fordul elő, bátrabban kell élni a szerző­désben szereplő jogi lehetősé­gekkel. Az elmondottak igazolják, hogy mezőgazdaságunk anya­gi-műszaki alapjainak fejlesz­tése nem áldható meg egy-két év alatt Am az is bizonyos, hogy a helyesen kialakított 1970. évi terv és gyakorlat fel­tétlenül lépés lehet ez irány­ban. A célszerű és gyorsabban megvalósuló beruházások a mezőgazdasági üzemek érde­kein túl megyénk egyetemes fejlődését is szolgálják. Solymossy Dezső. a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa. A Csordás testvérek az összeíró bizottság előtt. — Nevet — Csordás István. — Anyja neve? — Páhi Ilona. — Születésének helye, éve, hónapja és napja? — Kaposvár, 1952. május 24. összesen négy alkalommal hangzottak él pénteken reggel a fegyveres erők kaposvári klubjában ezek a kérdések, amelyekre a név kivételévé! teljesen azonos volt a válasz. Hiszen ki ne tudná Somogy­bán és szerte az országban, hogy a Csordás gyerekek: László, György, János, István egy napon, 1952, május 24-én születtek... Elsuhant a néhány hónap hí­ján 18 esztendő. A megyét és az országot hosszú időn át iz­galomban tartó négyes ikrek ez idő alatt megemberesedtek, Javításra váró javítás EGXBE TÖBB A HÁZTAR­TÁSI gép, a rádió, és a tele­vízió, s ennek mindenki öruL * Kivéve a GELKA. A javító vállalatnak egyre főbb gondot okoz az öröm. Két szám, amelyet Hiczó Györgytől, a kaposvári szerviz vezetőjétől hallottam jól szem­lélteti ezt; két évvel ezelőtt 21481 készüléket, rádiót, tv-t, háztartási gépet javítottak meg. A múlt évben 31773-ra ugrott ez a szám. Az adatok azt is jelentik, ' hogy szaporodtak az otthonok kényemét, a szórakozást szol­gáló berendezések, meg azt is, hogy szaporodtak a mérgelő- dés lehetőségei. Panaszos levelekkel kopog­tam be a kaposvári szerviz ve­zetőjéhez. Az egyik Taszárról érkezett, Margyetkó Lajosné küldte. Bosszúságnál jóval több, amit a sorok közvetíte­nek. Október 2-án bejelentette, hogy elromlott a 120 literes Lehel hűtőszekrény. Novem­ber elején elvitték, december elején elkészült, s a hét elé- jéig még nem ért vissza Ta- szárra, mert a GALKÁ-nak nem volt mivel kivinni. Ezt az okot egyébként a kaposvári központban is megerősítik: a gépkocsi több mint egy hó­napja az autójavítóban van: motorcserét végeztek rajta. — Tényleg nem volt mivel kivinni — mondta Hiczó György, s hogy nem volt, er­ről a kaposvári szerviz veze­tője sem tehet. A megrende­lőt azonban ez nem nyugtat­ja meg. — Most talán átmene­tileg enyhül majd egy kicsit a gond: két használt gépkocsit vásároltunk. A HANGSTÍLY ITT azon van, hogy csak átmenetileg oldja meg a gondokat a két gépkocsi A2 idén megint so­kan vesznek televíziót, hűtő­gépet, mosógépet, s megint több lesz a javítanivaló. Ak­kor pedig az igények ismét megelőzik a lehetőségeket, s kezdődhet elölről a hozzáiga­zítás. S ez nemcsak a szállító- eszközökkel van így. A tizen­nyolc szerelő is kevés a 133 községre, Kaposvárra és Nagy­atádra. Tíz-tizenöt készüléknél többet nem tudnak megjaví­tani naponta. Ez a maximum. Az igény viszont egyre na­gyobb. Igaz ugyan, hogy tíz ipari tanulót szerződtettek, de ők egyelőre tanulnak, s nem termelnek- Ez a gond pedig már most is súlyos. A kapos­vári szervizben becsomagolt táskarádiókat láttam. Ponto­san 280 darabot küldtek el Budapestre, hogy ott javítsák meg. Az itteni szerelők nem győzik a munkát És a torlódás, amelynek csak egyik oka a tél és a jár­hatatlan utak, vidéken is érez­teti hatását Kovács János vis- nyei vb-elnök lakása amolyan raktár. A környék gépkocsi­val megközelíthetetlen telepü­lésein elromlott készülékeket, háztartási gépeket hordták ide össze, hogy majd megy a sze­relő. Van olyan tv, amelyik mar október óta ott van. Eb­ben a hónapban és november­ben háromszor, decemberben kétszer, januárban ismét há­romszor kérte a kaposvári szervizt, menjenek ki, s ja­vítsák meg a készülékeket. Eddig nem értek oda, bár a szerelő többször is elindult, 1 de útközben annyi munkája akadt, hogy Vísnyéig nem Ju­tott eL A szerviz vezetője most megígérte, hegy napokon be­lül kijavítják ezeket a régóta sorukra váró hibás készülé­keket. De es csak egy panasz elintézése a sok közül. S az is előfordult hogy a sok munka miatt garancialevél nélkül nem vállaltak javításra ké­szülékeket férfivá értek. És most kato­nai összeíró bizottság elé h'v- ták őket Most egy kissé megületödöt- ték, mint ahogyan ezt lehet mondani a Koós József őrnagy elnöíkletévei velük beszélgető összeírd bizottságról is. Tisztelettudó, fegyelmezett, jó megjelenésű, szép szál em­ber ek lettek. Különösen tiszte­lik az idősebbeket Mégis, ezt a náluk családi vonásának te­kinthető, a felnőttekkel, idő­sebbekkel szembeni udvarias­ságot most »•bátyjukkal« szem­ben nem mutatták. Ugyanis hiába László a »legöregebb«, elsőnek István, négyük közül a »-legfiatalalbb« járult a bizott­ság elé. Az utoljára született Pista é»je el közülük a legnagyobb magasságot — 182 centiméter _ és 72 kilójával ő nyomta l e legjobban a mérleget Azon­ban a többiek sem panaszkod­hatnék: János és György egy­aránt 181—181 centiméter ma­gasak és testsúlyuk között is csupán egy káló különbség van, Jancsi 71, Gyuri pedig 70 kiló. Az elsőnek született - Laci a legkisebb — 179 centi —, s Ő a legkönnyebb, »mindössze« 62 kiló. Sok minden történt velük az elmúlt évek alatt: kijárták a 8 általánost Pista és Jancsi kitanulta a karosszéria-lakatos szakmát s most — mint tanu­lóéveik alatt is — a 13-as AKÖV-nel dolgoznak. Gyuri szobafestő- és mázolósegéd a Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál, Laci targon­cavezető a Villamossági Gyár­ban. — Elérkezett az az idő, hogy Önöket is számításba vesszük, mint leendő katonákat Na­gyon örülök annak, hogy eh­hez az összeíró bizottsághoz kerültek... Családonként álta- ában csak egy személyt vonuL tatunk be, s mert József báty­juk is most szolgálja le kato­naidejét azt javasoljuk: ket- ten-ketten oltsák magukra a ka tanainkat, hogy a család­nak ez ne okozzon majd anya­gi gondot — mondotta Koós József őrnagy, amikor a Csor­dás gyerekek már túlestek dr. Buda Bálint orvos vizsgá­latán. — Szívesebben mennénk, egyszerre, hiszen tudjuk, ez állampolgári kötelességünk, s jobb előbb túlesni a katona­ságon, mint várni vele — vá­laszolták, de Laci még hozzá­tette: — Én szívesen választanain élethivatásomnak a katona t pályát és lennék hivatásos tiszthelyettes... Laci kérését meghallgatták és a bizottság alkalmasnak is találta s ugyancsak így roinő- sítetták a legfiatalabbat, Pis­tát is. Jancsi és Gyuri jobb szeme kicsit gyengébb, mint-a másik, ezért szakorvosi vizs­gálatra mennek, mielőtt dönte­nek alkalmasságukról. Az ikreken kívül meg két gyerekük van a Csordás szü­lőknek: Józsi hamarosan le­szerel, Kati, a legkisebb pedig másodéves tanuló az Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vállalat 310-es boltiában.. Jóleső érzés nézni a szép szái fiúkat S végül még egy érde­kesség róluk: Laci, a legidő­sebb, majdnem fekete, sima hajú, többiek göndör sző­kék, s bizony igen nehéz meg­különböztetni őket Udvaria­san, fegyelmezetten búcsúz­nak, s elköszönünk tőlük mi is: — Viszontlátásra a hadse­regben Szalai László A szolgáltatás megjavításá­ra hozott kormányrendelet után nem valami biztató kép ez. S a szerelők sokkal köny- nyebben mennek el a szerviz­től, mint ahogy újak jönnek. Az okok? Akik elmentek jobb munkakörülményeket maga­sabb fizetést kaptak. KÉSZÜL AZ ÜJ kaposvári szervizállomás. Ez jó dolog. Az új épület azonban csak na­gyobb lehetőségeket ad, s ez­zel élve könnyebb lesz elvé­gezni a sokasodó javításokat. Egyszer elébe kellene menni az igényeknek, nem mindig utánuk baktatni. Eeresa Imre faerotszáz éra társadalmi munkát ajánlottak fel a nagyatádi fiatalok (TtidósitánktőL) A nagyatádi járása KISZ­bizottság elkészítette az 1970. évi akcióprogramját Tamás Dezső, a járása bizottság tit­kára elmondta, hogy munká­juk középpontjában a két nagy évforduló — felszabadu­lásunk 25. és Lenin születé­sének 100.. évfordulójának megünneplése áll. Ezek jegyé­ben kerül sor az ifjúsági mun­kaversenyekre, kulturális és sportprogramoíkra. A félszabadulási munkaver­senyt felhasználják arra is, hogy tovább erősödjön a fia­talok vállalatukhoz való ra­gaszkodása, növekedjék a szo­cialista brigádok száma. Eb­ben az évben megrendezik az Ifjúmunkások fórumát és a magánkisiparban foglalkozta­tott fiatalok tanácskozását is. A cémagyár és a konzerv­gyár KISZ -szervezete villany- szerelő és géplakatos szak­mákban megrendezd a Ki má­nak mestere vetélkedőt A meaSgeadaságbass dolgo­zó fiatalok részére: Szakma if­jú mestere vetélkedőt rendez­nek. Sor kerül az ifjú kom­ba jnosok és traktoristák ver­senyére is. A fiatalok járás- szerte társadalmi munkafel- ajánlásofckal köszöntik az év­fordulókat. A nagyatádi fiata­lok ezerötszáz óra társadal­mi munkát vállaltak a Sza­badság park építésénél. Több községben — Beleg, Kutas, Kisbajom, Mike, Görgeteg, Szabás, Segesd, Hárotmfa — a KISZ-szervezetek emléklige­teket, hősök ligetét létesíte­nek. Április 12-én kommunis­ta vasárnapot tartanak, ezen a napon minden fiatal terme­lőmunkában vesz részt, s a kapott bért a vietnami alap­ra fizetik be A forradalmi if­júsági napok járási megnyitó ünnepsége Lábodon lesz. Gaz­dag kultúr- és sportműsor várja majd a járás fiataljait. Valamennyi községben emlék­ünnepségeket tartanak a köz­ség felszabadulásának évfor­dulósán. Április 4-én Nagyatá­don járási ifjúsági találkozó lesz. Ekkor tesznek ünnepé­lyes fogadalmat az új KISZ- tagok is. A KISZ-szervezetek helyi­ségeiben, az ifjúsági klubok­ban »Lenin-falat« rendeznék be a fiatalok, képeken mutat­ják be Lenin életét és mun­kásságát. Mindenütt lesz Le- nin-ünnepség, előadás és iro­dalmi műsor. Több alapszer­vezetben és ifjúsági klubban találkoznak majd kotmszomo- listákkal a fiatalok. A járás fiataljai »Ünnepel­jünk együtt« jelszóval készül­nek a felszabadulási művésze­ti bemutatókra. A fiatalok be­kapcsolódnak a könyvhetek megrendezésébe és részt vesz­nek a költészet napjának ese­ménysorozatán is. Gazdagabb lesz a fiatalok sporttevékeny­sége. A felszabadulási jel­vényszerző versenyeken vala- menyi sportágban indulnak a fiatalok. Turisztika, belföldi és külföldi társasutazás szin­tén szerepel a programban SOMOGT! NÉPLAP SÁsáesap, ItfM február L

Next

/
Oldalképek
Tartalom