Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
A karádi kabátok Három kilométert kell megtennie a karádi állomáson leszálló utasnak, hogy a faluba érjem. Ha szerencséje van, alkalmi járművel, ha nincs, gyalog. Az első házak láttán nem kedvezőek a benyomások. Klárádon ugyanis nincs a falu szélén a manapság megszokott, nagy alapterületű, bőségesre méretezett »villanegyed«. Itt még a néhány évtizeddel korábbi építkezés a divatos: téglafal betétekkel erősített tömésfalak. Az alap- terület sem nőtt jelentősein. Jellegzetes mezőgazdasági település. Tóth Ferenc Vb-titkártól hallom: — A község lakossága háromezer körül van. A férfiak közöl sokan ingáznak, mások a termelőszövetkezetben dolgoznak. Az asszonyokat a háztartás köti le, de az állami gazdaság, az erdészet is foglalk*-:tí>t női munkaerőt. A gépesítéssel azonban mind többen válnak fölöslegessé a termelőszövetkezetben, és megnöveled tek a családon belüli igények is: az asszonyok szintén dolgozni szeretnének. Ezért telepítette ide a Május 1. Ruhagyár ezt a részlegét. — Tehát nincsenek az üzemben munkaerőgondok? — Rendszeres a túljelentkezés, A nyolcórás munkaidő, az állandó kereset és a szociális ellátás nagy vonzerőt gyakorol a község asszonyaira — Milyen előzményei voltak Karúdon az üzemtelepi tétnek? — A felszabadulás előtt sok szabó működött a községben, így a szakmunkásgárdánk helybeli. 1956-ban a Kaposvári Mértékutáni Vegyesruházati Vállalat egy kis egységet telepített ide, amelyben huszonöt ember dolgozott A jelenlegi üzem tizenegy évvel később létesült & hajdani községháza épületében, a felszámolt szolgálati lakások helyén. Amíg a faluban fölösleges munkaerő van, fejlesztünk. A közaégfejlesztési alapból új irodát szeretnénk létrehozni, s akkor a községi tanács jelenlegi helyiségeit is a gyár rendelkezésére tudjuk bocsátani. A megyei tanács egymillió forintot szánt iparfejlesztésre. Ha megkapjuk, emeletráépítéssel bővíthetjük az épületet. Végigjárom a kis üzemet. Kalauzom Sostai József telepvezető. A gyár budapesti központjából gépkocsin szállítják a kiszabott kabát:''székét. Itt varrják össze — a műszaki előírásoknak megfelelően —, s a kész kabátok ismét a fővárosiba utaznak. Mielőtt a nagy teljesítményű gyorsvarrógépak alá kerülne a laminált (szivacsra ragasztott szövet) anyag, három-négy darabot úgynevezett próbavarrással készítenek el. Éltkor derülnek ki a varrás során jelentkező esetleges nehézségek. A próbavairást végzők műszakon kívül, tizenkét forintos órabérben dolgoznak, s e munka tapasztalatait a szalagom hasznosítják. — Három éve működik a gyár karádi telepe. Milyen volt az indulás? — Először kéthetes tanfolyamot tartottunk. Utána bevezettük a lépcsős normát, amely a budapestinek csak hatvan százaléka volt. A többit bérkiegészítés címén fiziette, ki a vállalat. Ma már ugyanaz a normánk, sőt a jubileumi munkaversenyben azonos esélyekkel indulunk. A helyi iskolának televíziót és liót varrógépet adtunk arra gondolva, nem árt, ha a gyerekek már az iskoláiban szereznek bizonyos jártasságot a gépek kezelésében. Kell az utánpótlás, hisz a jelenlegi létszámot háromszorosára szeretnénk duzzasztani. ÖT ÉVE EGYÜTT... így dolgozik négy falu közössége Nyári Pál. Körülbelül egy évvel ezelőtt ott voltam a zárszámadó közgyűlésükön. A művelődési otthon nagytermében potonyi, szentbor bási, lakócsal és tótújfalui szövetkezeti gazdák ültek együtt. A magyar szó keveredett a horváttal, öröm és megnyugvás tükröződött az arcokról. Akkor is, mint annyi évben már szép eredmérve’-ről adtak számot a tótújfalui Drávamenti Egyetértés Termelőszövetkezetben. Az idén egy nappal az ünnepi alkalom után találkoztunk a régi ismerősökkel. Előző nap hirdették ki a gazdálkodás mérlegét Ez volt az ötödik olyan összegezés, amikor négy község lakóinak közös eredményeiről számolt be a vezetőség. Látogatásunknak az volt a célja, hogy összehasonlítást tegyünk. 1964-ben még önállóan gazdálkodott a négy tsz, 1965 óta járják együtt ezt az utat Azokkal beszélgettünk, akik ott voltak az Indulásnál, s ma, amikor megvonják az egyenleget, egyúttal az akkori elhatározás helyességet is bizonyítják. Akiktől az újságíró az összevetést kérte: Nyári Pál tsz- elnök, Filip Márk, a négy község pártszervezete csúcsvezetőségének titkára. Horváth András főkönyvelő, László Elemér agronómus és Tolnai József, az ellenőrző bizottság elnöke. — Az összefogás tulajdonképpen már azzal kezdődött, hogy Lakócsa és Tótújfalu 1962-től 1965-ig — ugyan még önálló tsz-ként — közös elnök irányításával gazdálkodott. Hatvanötben egyesült a négy gazdaság, közülük Potony mérleghiánnyal lépett a közösségbe. Azonban a mai állapotokhoz képest, nyugodtan mondhatom, mindannyian szegények voltunk. A szegénységet persze nem úgy kell érteni, hogy nem volt mit osztani. Ilyen gondunk nem volt. A fejlesztés, a korszerű beruházások megvalósítása, az eszközök kihasználása volt az, ami a kis gazdaságokban nehezen ment. És ez persze kihatott a termelésre is... A tótújfalul tsz 1096, a la1964 Tótújfalu 4,6 millió Lakócsa Potony Szentborbás 4,3 millió 2.8 millió 1.9 millió kócsai 1850, a potonyi 1421, # szentborbási 570 hold szántóval rendelkezett az egyesülőd előtt, 1964-ben. Érdemes megnézni. mennyi volt az árbevétel abban az évben külön-ki- lön a négy tsz-ben, s hogya» alakult ez az egyesülés után. 1965 1968 1969 Drávamenti Egyetértés Termelőszövetkezet 14,5 millió 26,6 millió 39,1 müM# összesen: 13,6 millió Ft Gs. Filip Márk. Soraogvvári tapasztalat; Nyolc-tíz termelő ad el annyi tojást. mint korábban az egész falu (Tudósítónktól.) A lengyeltóti fogyasztási szövetkezet több év óta nagy figyelmet fordít arra, hogy a háztáji gazdaságokban elősegítse a tojástermelés növelését. Ahogy Cs. Kovács József, a szövetkezet elnökhelyettese elmondta, néhány éve terjedt el szövetkezetük körzetében a zárt tartásos baromfitenyésztés, tojástennelés. A somogy- váriak voltak az úttörők. A szövetkezet segített beszerezni az érdeklődő gazdáknak az igényelt hibrid baromfit. A múlt évben például négy- ézret vásároltak a kurdi termelőszövetkezettől és egy Baja környéki állami gazdaságtól A tenyésztők — 18-an vannak Somogyváron és Öreglakon — tojástermelő társulást alakítottak. A múlt évben már volt olyan tag, aki egyedül százezer tojást adott el a szövetkezetnek 60 mázsa súlyban. A tizennyolc tenyésztőnek — aki a korszerű, zárt tartásos, többnyire ketreces megoldású módszert alkalmazza —■, általában 100— 350-es tojóállománya van. Figyelemreméltó adat, hogy például a múlt év decemberében csak Somogyváron ezek a tenyésztők negyvenötezer tojást értékesítettek, míg a korábbi években összesen 2—3 ezret vettek át a felvásárlók. A 8— 10 somogyvári tenyésztő éves viszonylatban annyi tojást ad el, mint korábban az egész falu. A szövetkezet • messzemenő támogatást ad a tojástermelő gazdáknak. A tápot megvásárolják és kiszállítják a részükre. Továbbra is változatlanul segítséget adnak az előnevelt tojóhibridek megvásárlásához. Mág az ősz folyamán gondos, alapos felmérést végeztek a naposbaromfi-igényekre vonatkozóan a hozzájuk tartozó falvakban. Az előzetes fölmérés alapján erre az évre 94 000 csirkét, 4000 libát és 7600 kacsát kértek a gazdáit, örvendetes, hogy a keltetőállomás figyelembe vette a vásárlók kívánságát, és az igényelt naposcsibe-mennyiség nagyobbik részét februárban és márciusban szállítják. A két hónap alatt az igényelt mennyiség több mint felét — 52 ezer csibét — megkapják a termelők. Horváth András. Hatvannégyben például egyik tsz-nek sem volt kombájnja, 1967-ben ötöt, az elmúlt két évben pedig egyet- egyet vásároltunk. Tavaly már több mint tízmillió forint munkadíjat fizettünk ki, csaicnem hárommillióval töb- | bet, mint amennyit a négy tsz r* annak idején együttvéve fizetett Még valami jellemzi a fejlődésünket: a tiszta vagyon gyarapodása. Ennek az értéke a négy tsz-nél összesen 17,7 millió forint volt 1964-ben, 1969 végére a Drávamenti Egyetértés Termelőszövetkezet tiszta vagyona elérte a 38,7 millió forintot... A négy délszláv község a munkában is egybeforrt. A szövetkezet vezetősége lehetőleg a lakóhely közelében biztosít munkát a tagságnak. A négy község mintegy hatvan kommunistája alapszerveae- tekben dolgozik, munkájukat csúcsvezetőség fogja össze és irányítja. Ügy mondják, a négy község szövetkezeti gazdái most élvezik igazán a fél évtizeddel ezelőtt hozott egyesülési határozat gyümölcsét. Istállóit, összekötő utak épültek gyarapodott és korszerűsödött a géppark. Vallják, hogy ez a gazdaság így lett megfelelő méretű, így biztosított a továbbfejlődéshez megfelelő anyagi bázis. A mostani zárszámadás kihirdetésekor a felszólalók jellemző módon csupa olyan dolgot mondtak el, ami a közös ügyét előbbre viszi. Szóba került a kenyérsütő üzem, a kifőzde szükségessége, sürgették a gépek és a műtrágya fedél alá helyezését. Az asszonyok kérték: építsen kutatkat a szövetkezet a távoli határrészeken, hogy a mezőn dolgozó emberek közel legyenek az ivóvízhez. Mindezt megszívleli a vezetőség. Fél évtizede dolgozik együtt a négy határarieníi község vetkezeti parasztsága — eredményesen. És a szövetkezet nedvéhez méltóan egyetértésben. Hernes* Foren« KÜRTI EE ANDRÁS = A Kaposvári Húskombinát 8 általánost végzett fiatalokat vesz íöi húsipari szakm unkástan ulónak A vidéki fiúk kollégiumi elhelyezéséről gondoskodunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban a vállalat személyzeti osztályán, Kaposvár, Vöröshadsereg útja 67—69. (125714) A budai villa titka 27. Bálint kegyesen int: — Tessék! Honda kotorász a zsebében, és előszed egy apró fehér tablettát. Bekapja, egy korty vízzel lecsúsztatja. Pál pillanatig behunyt szemmel piheg, aztán ránéz az oldalszakállasra. — Akkor most megbeszéljük ia részleteket? <’ Bálintot hirtelen mélységes sajnálat fogja el a másik iránt. rFáj szegénykének a veséje. A nagymama, az is mindig a veséjével kínlódott. És egyáltalán, ez egy nagyon szeretetre méltó kiskopasz. A lelke mélyén ő mindig is kedvelte a kiskopaszokat — Most jól figyeljen, kérem — hajol egészen Honda füléhez. — Tudja mit ajánlok? Társuljunk! Beveszem az üzletbe. Ez a szimpatron, ez Nyugaton aranyat érhet Bár most már bevallom, hogy lényegében nem is tudjuk, hogy micsoda és hogyan funkcionál. Nekünk elég, ha egy miniszterhelyettes félti. Az én főnököm viszont egy idióta. A munkatársam, aki a Bonbonban megfricskázta a maga fejét, a Mucur, szintén az. Eszem ágában sincs, hogy a kezükre játsszam a szimpatront. Ezzel szemben itt vagyunk mi ketten, két értelmes, ügyes fickó. Mi majd megtaláljuk a módját, hogy kijussunk azokkal a bigyókkal Párizsba vagy Londonba, és saját zsebre profitáljunk belőlük. Mert mi tudunk élni. Mit szól az ajánlatomhoz? Szívből örülnék, ha elfogadná. Honda lelkesen bólint. — Boldogan, Sőt, azt hiszem, már ma este le is bonyolíthatnánk az akció legfontosabb részét Megszerezhetjük a szimpatront. Lefotózhatjuk a műszaki leírást is. Soha ilyen kedvező alkalmunk nem lesz. — Miért? — Ambrózy és az asszisztensnője ma házon kívül töltik az estét. A házvezetőnő a szomszédasszonynál alszik, mert fél a pincében lévő állatoktól. És azt is tudom, hogy hol tárolják a szimpatronokat a dokumentumokat... Csak egy bibi van. — Az az óriás véreb az udvaron? Van nálam hangtompítás revolver. — Nem. Az ismer, és beenged engem. De nem tudom kinyitni a kertajtót, sem a villa ajtaját. Nem értek az ilyesmihez, és szerszámom sincs hozzá. Bálint elvigyorodoitt. — Ez viszont nálam nem okoz problémát Semmilyen Zár. Együtt csináljuk. Amúgy sem venném a lelkemre, hogy egyedül végezze a munka nehezét Kint a kocsim, indulhatunk máris. Hatjsa le azt a kis Hubertust! Én csak dekorációnak rendeltem, vezetek, nem ihatok. Jé, maga úgy iszik, mintha szenvedne! Tessék, itt a szemüvege is... Halló, kisasszony, fizetünk! — Hátra óhajt ülni? — érdeklődött udvariasan az utcán Bálint, miközben megkerülte, és kinyitotta a sárga Opel Rekord ajtaját. — Nem, nem — tiltakozott a másik. — Előre ülök, maga medé. Elhelyezkedtek, a fiatalember járatta a motort, hogy felmelegedjék. aztán kapcsolt. De meggondolta magát. Nem indított. — Most jutott eszembe — fordult útitársához —, magának randevúja van kilenckor. Ha fontos, inkább ezt halasz- szuk el! Honda legyintett — Ugyan! Füllentettem. Van egy fél üveg páTnkám otthon, azt akartam szólóban elszopogatni. Az volt az eredeti programom, de az megvár. IX. FEJEZET Mozaikok egy mozgalmas éjszaka eseményeiből — Halió, főnök úr?... igen, Mucur beszél... A kőrútról, egy nyilvános telefonfülkéből, a Madách Színháztól nem messze. Qltári sztorim van.,. Igen, Bálintról. Bálintról és arról a kopasz mukiról. A főnök úrnak tökéletesen Igaza volt, amikor ráálilott Bálintra. Ez a jankó tényleg a saját zsebére akar dolgozni. Szerinte a főnök úr egy vén hülye... Igen, mondom már. Bent ülnek a Pálma-presszóban, én két asztallal odébb ültem. Nem, nem ismerhettek fel, paróka van rajtam meg körszakáll, és beletemetkeztem a Népsportba ,,. Igen, a puskamikrofonnal,.. Bálint mindent kipakkcüt Hondának. Társultak, nemsokára elügettek a bigyókért, mert most senki sincs a villában ... Aztán olajra lép ek Frandába vagy Angolba.., Igen,,. Igen... Itt parkol... Ügy lesz. Rohanok! (Folytatjuk) B SOMOGY! KiriAF Vasárnap, 1970. február L
