Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

fl szakmonkáslépzás ni törvénye IT. Hogyan tovább? Ma már nem kell túl komo­lyan venni a szakmunkásvizs­gára készülő fiatalok fogadko­zását, amikor a tanulás és a további életvitelük kibékíthe­tetlen ellentétét fejtegetik. Aki egyszer kiadósán megkóstolta a tanulás, az ismeretszerzés jó ízét, örömét és hozzá még fia­tal is, nagyobb rábeszélés nél­kül is eltöpreng azon: hogyan tovább? irány az érettségi! A szakmunkásképzésről al­kotott törvény és végrehajtási rendelet intézményesen bizto­sítja azokat a feltételeket, amelyek az ifjú szakmunkások továbbtanuláshoz szükségesek. Amint erről az első részben már szó volt, a szakmunkás- képző iskola eredményesen végzett növendékeinek a szak- munkásképesítés mellett nem befejezett középiskolai képzést nyújt. A továbbtanulás szem­pontjából ez azt jelenti, hogy a fiatal szakmunkás elsősor­ban a dolgozók középiskolái­ban — közvetlenül vagy kü­lönbözeti vizsgával — a tanul­mányi idő beszámításával ta­nulhat tovább. A rendelkezé­sek értelmében, aki a szak­munkásképző iskola B emelt­szintű tagozatán eredménye­sen végzett, különbözeti vizsga nélkül továbbtanulhat a szak­májának megfelelő dolgozók szakközépiskolája HL osztá­lyában, s így becsületes tanu­lással két év múlva zsebében lehet az érettségi bizonyítvány. Különbözeti vizsga révén idő- beszámítással tanulhatnak to­vább azok is, akik nappali ta­gozaton, vagy egyéb középis­kolában akarják tanulmányai­kat folytatni, valamint az A tagozaton végzett szakmunká­sok. A vállalatok kötelesei elősegíteni elsősorban azoknak a fiataloknak a továbbtanulá­sát, akik a szakmunkásképző iskolai tanulmányaik befeje­zése után közvetlenül jelent­keznek a megfelelő szakközép- skolák esti tagozatára. X’ncset ér a második szakma Nyitva az út a továbbtanulás­hoz azok előtt is, akik az érett­ségi helyett egy második vagy kiegészítő szakmuukásképesí- tés megszerzését helyezik előnybe. Alapszakmai képzés­ben részesült szakmunkások az alapszakmából leágazó szakmák közül tetszés szerint választhatnak, hogy a meglévő mellé melyekből kívánnak to­vábbi képesítést szerezni. Aki például a gépi forgácsoló alap­szakmát tanulva esztergályos szakképzettséget szerzett, vá­laszthat, hogy az alapszakmá­hoz tartozó még másik két szakma — köszörűs, marós — közül melyikből altar szak­munkásvizsgát tenni. Második vagy további szak­munkásvizsgát az tehet, aki a második vagy harmadik szak­ma tantárgyaiból sikerrel le­vizsgázott és az újabb szak­mából az Országos Szakmun­kásképzési Jegyzékben előírt képzési idővel egyező — bizo­nyos esetekben annál egy év­vel hosszabb — szakmai gya­korlatot szerzett. Már ma is kincs birtokosa az, aki két vagy több szakmát mondhat magáénak. A fejlődés útját fürkészve úgy tűnik, hogy e kincs árfolyama a jövőben gyors ütemben növekszik és birtoklása a szakmunkások boldogulásának egyre nélkü­lözhetetlenebb feltételévé vá­lik. Szakmunkásképesítés feinütiekneK A szcWuunkásQk iránti igé­nyek nazamtoan mar sok eV óta gyorsaooan nőnek, rruni cUue-uiyit a szakmunkásképző iSKOiaK a hagyományos mouon KieitgiUietneK. Azután van- naK oiyan szakmaié, amelyek­ben Különböző sajátosságok miatt csak munkaviszony uan állók számara lehetséges szakmunkásképzés. Jelentés az olyan dolgozók száma is, akut az arra legalkalmasaob éveik- oen vaiarmiyen okból nem ta­nulhattak a szakmunkásképző iskolák nappali tagozatán. Mindezekre való tekintettel az új jogszabályok rendelkeznek annak módjáról, hogyan sze- reshetnek szakmunkásképesí­tést a munkaviszonyban álló dolgozok. A korábbiakhoz hasonlóan ezután is lehetséges, hogy azok, akik megfelelnek a mun­kaviszonyban előírt életkori, iskolai végzettségre és szak­mai gyakorlatra vonatkozó feltételeknek, szakmunkáskép­ző tanfolyam elvégzésével, vagy egyéni felkészüléssel el­sajátítsák a szakmunkásképe­sítéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. Kiegé­szül mindez egy újabb lehető­séggel, mert az új törvény alapján a szakmunkásképző is­kolákban esti, D tagozatot szervezhetnek a munkavi­szonyban álló, 20. életévüket betöltött dolgozók szakképzé­sére. A szakmunkásképző is­kola esti tagozata a nappali ta­gozattal azonos képesítést és ‘skolai végzettséget nyújt az itt tanulóknak, ezért, akinek módjában áll. éljen ezzel az ói. értékes alkalommal. Megalakul a MTESZ Kanosváron Tizenkét szakosztály dolgozott már — Ifjúsági házból technika háza Egy évvel a hivatalos fölvetés után MEGALAKUL Kaposváron is az MTESZ — a Műszaki és Természettudományos Egye­sületek Szövetsége — Somogy megyei szervezete. Különööző szakosztályokban eddig is mintegy négyszáz felsőfokú képzettséggel rendelkező mű­szaki és középszintű vezető tevékenykedett. Nemrégen alakult meg a tizenkettedik:a híradástechnikai szakosztály megyei csoportja. Valamennyi működését eddig a budapesti központokból irányították. Emiatt meglehetősen kevés rendezvényt tartottak, néme­lyik szakosztály pedig nem is tudta megfelelően ellátni a feladatát. A megyei irányító szerv lét­rehozásának szükségességét az élet vetette föl. Az igény a múlt év májusában hivatalo­san is elhangzott a megyei párt-végrehajtó bizottságnak a megye ipari üzemeiben dol­gozó műszaki és közgazdasági szakemberek helyzetével fog­lalkozó ülésén. A szervező munka megindult, s Deák Fe­renciül, a megyei tanács ipari osztályvezetőjétől, a szervező bizottság irányítójától arra kértünk választ, hogyan áll ez a munka? Mikorra várható az MTESZ megyei szervezeté­nek megalakulása? — A szervezetet választott testület irányítja. Éppen ezért mind a tizenkét szakosztály­ban taggyűléseket tartunk, s március végén, április elején előreláthatólag mintegy het­ven küldött részvételével meg­tartjuk a küldöttértekezletet. Ez választja meg a megyei testület vezetőségét. Termé­szetesen a megalakulásnak előfeltételei is voltak. Ilyen például a szükséges helyiség biztosítása. A napokban írjuk alá a szerződést, hogy a KISZ Somogy megyei bizott­ságától megvásároljuk a ka­posvári ifjúsági házat. Amíg nem készül el az új ifjúsági ház, addig az épület egy ré­szében, utána uedig az egész házban az MTESZ tevékeny­kedik. Itt alakítjuk ki az egyes szakosztályok helyisé­geit és a klubokat. Elmondha­tom, hogy az idén az országos központtól már költségvetést is kapott a Somogy megyei szervezet: igaz, ez még — a választott testület működésé­hez szükséges — adminisztra­tív apparátus bérköltségét nem tartalmazza. Természete­sen a központi költségvetés mellett szüksége lesz az MTESZ megyei szervezetének a somogyi vállalatok anyagi támogatására is. Biztosan ál­líthatjuk, hogy megalakulása után lényegesen 'emelkedik a taglétszám, mert az ipari és építőipari üzemekben, válla­latoknál sokkal több műszaki — mérnök és technikus d ol- gozik, mint amennyi tagja most van a szakosztályoknak. Az, hogy ezeket az embereket bevonják a munkába, nem a különböző szakosztályoknak, hanem a vállalatoknak az ér­deke. Mi azt szeretnénk, s er­re minden lehetőség adott, hogy a szomszéd megyékhez hasonlóan a kaposvári MTESZ-székházból is kiala­kuljon a technika háza, ahol vitatkoznak, véleményt cse­rélnek a megyei szakembe­rek. A hivatalos fórumon is el­hangzott igény után egy esz­tendővel tehát valósággá vá- lik az MTESZ megalakulása. EDDIG a szakosztályok jó­részt egy-egy vállalat kereté­ben működtek, s néhánytól eltekintve, egy-két szakmáját szerető / lelkes szakember kedvtelésének köszönhették létüket. Ezen az állapoton atanvetően változtat a me­gyei szervezet megalakítása, s lehetővé teszi, hogy a más vállalatoknál dolgozó szak­emberek is érdeklődési kö­rüknek megfelelően -tovább képezhessék magukat. K. L Növényvédelmi tájékoztató Amit a vsyyszerakrö! Mii kell gi kultúrák védelme érdeké­ben legalább 50 méteres vé­dősáv feltétlenül biztosítandó. A szer gyenge méreg, kezelé­sével, raktározásával, a kezelt terület hasznosításával kap­csolatban az előbbi vegyszer­nél ismertetett tudnivalók az irányadók. Trifenoxvn 80 2, 4. 5—T— izoamilészter hatóanyag tar­talmú, legelőn alkalmazható gyomirtó szer. Felhasználható a rétek és a legelők gyomta­lanítására. A mezei iringóval vagy tövises igüoével csak szórványosan fertőzött terüle­teken 0,4—0,6 liter/kh, az erő­sen fertőzött területeken 0,8— 1,0 liter/kh szert 200 liter/kh > vízben kell ki permetezni. Az * első permetezést május—jú­nius hónapban, az iglice és iringó 10—12 cm-es fejlettségi állapotában, a második per­metezést pedig szükség sze­rint augusztusban kell végez­ni. A permetezés csak szél­mentes időben végezhető. A kezelendő területtel határos egyéb mezőgazdasági kultú­rák védelme érdekében leg­alább 50 rn-es kezeletlen vé- dősávot kell biztosítani. A t szerre különösen a szőlő és ^ H ff® ff B ■ ff g gri| ■ az akác érzékeny. A gyepállo- £1 ff" £$3 ff .v£ §jg B mányban levő pillangósokat aikh B■ ff Is Iff ff# L szer károsítja. Gyenge méreg, f _______________________ s zerrelf Hetvenegy új bélyeg Az idén huszonnégy alka­lomra 71 bélyeget bocsát ki a posta. A csaknem negyedmilliós hazai filatelista tábor kíván­ságait, a nemzetközi tapaszta­latokat és igényekét figyelem- bevéve, a posta a magyar bé­lyegek jó hírnevének, értéké­nek megőrzése érdekében az idén csökkenti a bélyegek da­rabszámát és az egyes kiadá­sokon belüli példányszámot. Ebben az évben 20 százalékkal kevesebb bélyeget adnak ki, mint tavaly, s arra törekednek, hogy a megjelenő bélyegek kivitele, színvonala javuljon. A 7-es főközlekedési úton találkozott fotóriporterünk ezzel a sokkerekű Tátra kocsivaL Nem mindennapi terhével — meglehetősen népes kísérettel — Csehszlovákiából Jugosz­lávia felé tartott. Budapesten egy egész éjszaka tartott az átkelés. 5* 0í O V3 Ilii Méhesre veszélyes. A kezelt területekről a gyomir­tástól számított 14 napig ta- karmányozni vagy legeltetni tilos. Egyéni védőfelszerelés: munkaruha, védőkalap, az előkészítőknek gumikesztyű és sav elleni védőszemüveg. A szer tűz- és robban ás veszé­4: 13. Emlékszem, egyszer a Tuu | mányos Akadémia három tag­ijával együtt látogattam meg. — Lám csak, mi minden orosz és európai Archmédészt magunk mellé állítunk. Egyi­ket a másik után. S így a vi­lág, ha akarja, ha nem, kifor­dul a sarkaiból. A VIII. pártkongresszuson Buharin többek között ezt mondta: — A nemzet: a burzsoázia és a proletariátus együttesen. Semmivel sem egyeztethető össze, hogy elismerjük a meg­vetésre méltó burzsoázia ön­rendelkezési jogát — Nem, bocsánatot kérek — vetette ellene Lenin. — Ez megegyezik azzal, ami van. Önök a proletariátusnak a burzsoáziától való elkülönülé­se hivatkoznak, de majd meglátják, hogy megy ez vég­be. Aztán Németország példáján bebizonyította, milyen lassan és nehezen halad előre ez az elkülönülési folyamat, és em­lékeztetett arra, hogy »a kom­munizmust nem erőszakos úton vezetik be«. Arról a kér­désről, hogy mi a jelentősége az értelmiségnek az iparban, a hadseregben és a szövetkeze­tekben, az alábbi módon nyi­latkozott (Szavait az Izvesztyi­jának a kongresszusról közölt beszámolója szerint idézem). — Ezt a kérdést a jelenlegi kongresszuson teljes határo­zottsággal meg kell oldani. A kommunizmust csak akkor építhetjük fel, ha a burzsoá tudomány és technika eszkö­•f“'"1 , „"r“ > Arról beszélgettünk, hogy Pé­lyes. Szafcuiyszeru novenyvé- J tervár e° dőszer raktárban egy év!s tá- f----- ° T olható. gyik legfőbb tudomá- a nyos intézményét feltétlenül 5 újjá kell szervezni. Lenin, Trifenoxín 100 2, 4, 5—T— ^amikor ki kísérte a tudósokat, izoamilészter hatóanyag tar- ^elégedetten mondta: talmú, cserjeirtó és gyomirtó ^ — Ezt megértem. Ezek okos szer. Felhasználható cserjés, ^emberek. Náluk minden olyan illetve elbokrosodott legelő- jegyszerű. Mindent szabatosan kön 1,3—1,5 liter mennyiség- .»megfogalmaznak, és az em- ben, 100 liter Diesel-olajjal f bér rögtön látja, hogy ponto- higítva. A kezelés időpontja fsan tudják, mit akarnak... június. Alkalmazható kizáró- Valóságos öröm ilyenekkel lag tőpermetezés formájában is, a talajtól 80—80 cm ma­gasságig permetezve, 3—3,5 liter szert 100 liter Diesel­olajban elkeverve. Legelőn a cseri ék irtásánál a permete­zés csak történhei tetszett dolgozni. Különösen nekem az a ... És kimondta az orosz tudo­mányos élet egyik legnagyobb nevét. Másnap pedig már tré­fásan megkérdezte tőlem tele­ssél csen des időben »ionon: A lejtős területeken ) — Kérdezze meg Sz.-től. haj­vigyázni kell, hogy a mélveb-ílandó-e velünk dolgozni! ben fekvő kultúrák a szerrel t És amikor Sz. elfogadta az ne szennyeződjenek, és a le-# ajánlatot. Lenin őszintén örült, gelővel határos mezőgazdasá- *s kezét dörzsölve tréfálkozott: zeit hozzáférhetőbbé teszik a tömegek számára. — Ehhez azonban el kell venni az apparátust a burzsoá­ziától, be kell vonni a munká­ba minden szakembert. Bur­zsoá szakemberek nélkül lehe­tetlen fejlesztenünk a termelő erőket Az elvtársias együttműködés légkörével, munkásbiztosokkal, kommunistákkal kell őket körülvennünk. Olyan fel­tételeket kell teremtenünk szá­mukra, hogy ne szakadhassa­nak el tőlünk. De meg kell ad­ni a lehetőséget, hogy jobb vi­szonyok között dolgozhassa­nak, mint a kapitalizmus alatt, máskülönben ez a réteg, ame­lyet a burzsoázia nevelt, nem fog dolgozni. Egy egész réte­get nem lehet bottal munkára kényszeríteni. A burzsoá szak­emberek hozzászoktak a kultu­rált munkához. Ezt a munkát előmozdították a burzsoá rend keretei között, azaz óriási anyagi vívmányokkal gazdagí­tották a burzsoáziát, a proleta­riátus számára pedig csak morzsákat juttattak belőle. De mégiscsak előbbre vitték a kultúrát, ez volt a hivatásuk. Ha azt látják, majd, hogy a munkásosztály nemcsak meg­becsüli a kultúrát, hanem még segít is a tömegek közt elter­jeszteni. akkor ezeknek a szakembereknek a viselkedése velünk szemben is megválto­zik. Akkor aztán már erkö’csí- leg győztünk, és nemcsak pol!- tikailae szigeteltük el őket a blirw^í T? á fr»l — Be kell vonnunk őket az apparátusba, és ennek érdeké- ben néha áldozatokat is kell hozatunk.. „ A szakemberek­kel szemben nem szabad a ki­csinyes piszkálódás módszerét alkalmaznunk. Minél jobb életkörülményeket kell bizto­sítanunk a számukra. Ez lesz a legjobb politika... — Tegnap a kispolgári pár­tok legalizálásáról beszéltünk, ma viszont mensevikeket és baloldali esszereket tartózta­tunk le. Mindezen ingadozá­sok ellenére mégis az egyetlen következetes magatartás: el­vágni az ellenforradalom útját, felhasználni a képzett burzsoá apparátust«. A nagy politikusoknak e re­mek beszédében sokkal több az eleven, megvalósítható érte­lem, mint a kispolgári, erőt­len és tulajdonképpen ál­szent »-humanizmus« minden jajveszékelésében. Sajnos, so­kan azok közül, akiknek érteniük és értékelniük kel­lett volna ezt a felhí­vást, amely a munkásosztálv- lyal való becsületes együttmű­ködésre szólított fel. nem ér­tették. nem értékelték. Inkább vállalták az alattomos kárte­vést, az árulást. A jobbágyság eltörlése után a »»cselédnépből« sokan, a ter­mészetüknél fogva jobbágyok, ugyancsak tovább szol gálták uraikat. Ugyanazokban az is­tállókban. ahol az urak vala­mikor botozták őket. Gyakran volt alkalmam a forradalmi taktika és gyakor­lat kegyetlenségeiről beszélni Leninnel. (Folytatjuk.) □ SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 197«. február 2«

Next

/
Oldalképek
Tartalom