Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-19 / 42. szám
Nixon üzenete a kongresszushoz az Egyesült Államok külpolitikájáról Az amerikai külpolitika alapjának továbbra is a katonai erőt tekinti Nixon tegnap terjesztette az amerikai kongresszus elé az Egyesült Államon Kuipon Ilkájáról szoló üzenetet. A 116 gépeit oldalas dokumentum összefoglalja az elnök korábbi külpolitikái jellegű állásfoglalásait, a külpolitikára vonatkozó elképzeléseit, azzal a céllal, hogy »az elkövetkező évtizedre meghatározza az USA ilyen jellegű célkitűzéseit«. Maga Nixon újtságírók- mak azt mondotta, hogy a dokumentum — amelynek címe »Az Egyesült Államok külpolitikája a hetvenes években, új békestratégia« — véleménye szerint »vízválasztó az amerikai külpolitikában« és »rendkívül lényeges mértékben tér el az eddigi elképzelésektől«, mivel »az elkövetkező évtizedre, sőt évtizedekre« szabja meg a célkitűzéseket. Az üzenetet Washingtonban úgy értékelik mint a kormány kül- és katonapolitikai programdokumentumát az elkövetkező évekre. Bár az üzenetben szó esik arról, hogy »gondosan felül kell vizsgálni néhány régi álláspontot«, és »új módon« kell megközelíteni a világon fenn- I nát nevezik — át akarják oin- álló problémákat, az Egyesüli I ni más térségekre is. Ez a Államok külpolitikájának I doktrína előirányozza más «T- alapvető céljai ugyanazok, szágok aktívabb felhasznál a.,5* mint eddig. Nixon — jóllehet, beismeri, hogy a vietnami háború »már szakadást idézett elő az amerikai társadalomban« — megerősíti az Egyesült Államok kormányának »vietnamizálási« irányvonalát, vagyis azt, hogy a saigoni bábok útján, az Egyesült Államok támogatásával folytatják az agresszív vietnami háborút. Annak ellenére, hogy Nixon hangsúlyozza Washington »pártatlanságát« a kozel-keleti konfliktusban, világosan tudtul adja, hogy az Egyesült Államok fegyvert szándékszik küldeni Tel Aviv-nak. Az elnök szavai szerint az Egyesült Államok a szövetségeseihez és más országokhoz fűződő kapcsolataiban át akar térni az »uralkodás« politikáiéról a »partnerség« poll tiké jára. Valóiában arról van szó, hoev az Ázsia számára kidol- gcfüi »Guam-doktrinát« — ahogyan most a N!xon-doktriNyugat-Berlin kérdésében A szovjet jegyzéket tanulmányozza a három nyugati nagyhatalom az Egyesült Államok katonai- politikai céljainak elérésére. Az elnök nyilatkozatábó kitűnik, az Egyesült Államok európai politikájának fő iránya: a NATO és az amerikai katonai jelenlét fenntartása e térségben. Az üzenetben egyrészt azt hangoztatja, hogy békés helyzetet kell teremteni Európában, másrészt nem kevés kifogással él, amelynek célja: az össz-európai biztonsági értekezlet összehívásának megakadályozása. Az üzenetből megállapítható, hogy az Egyesült Államok az amerikai külpolitika alapjának továbbra is a katonai erőt tekinti. Nixon kijelentette, hogy 1969-ben lefektették a szovjet —amerikai kapcsolatok »jo alapját«. Megjegyezte azonban, hogy »egészében e kapcsolatok helyzete még távolról sem kielégítő«. Bár az elnök arra buzdított, hogy ne élesszék fel a hidegháború szellemét, az üzenetben mégis kirohanásokat intézett a Szovjetunió és más szocialista országok ellen. Egyúttal kísérletet tett arra, hogy másokra hárítsa a fele- ’ős&éget az amerikai külpolitika kudarcaiért. (MTI) Nasszer véleménye a rendezés lehetőségéről — Lehetséges a tartós bélié, de csak akkor, ha Izrael kiüríti az elfoglalt arab területeket, és elfogadja a Palesztinái menekültek ügyének rendezését — jelentette ki Nasz- szer, az EAK elnöke abban az interjúban, amelyet a Le Monde kairói tudósítójának, Eric Rouleau-nak adott. A tekintélyes francia lap szerint az EAK elnöke ezzel közvetett módon elutasította Golda Meir izraeli miniszter- elnök kedden elhangzott javaslatait, amelyek megismételték az ismert izraeli álláspontot. Willy Brandiot íusgiiiviák a brit parlamentbe Londonban tegnap bejelentették: a brit kormány meghívta Willy Brandt nyugatnémet kancellárt, hogy március 3-án délután szólaljon fel a brit felső- és alsóház tagjai előtt. Brandt kancellár lesz az első nyugatnémet kormányfő, akinek hivatalos londoni látogatása keretében módja lesz felszólalni a brit páriament mindkét háza előtt. A hivatalos látogatásra március 2-től 4-ig kerül sor. Nasszer hangsúlyozta, hogy egyetlen egyptomi sem akarja a háborút pusztán azért, mert szeret háborúskodni. A háborút az izraeliek kényszerítik ránk. Pedig ez a háború súlyos megpróbáltatásokat ' okoz mindkét népnek — mondotta. Nasszer emlékeztetett arra, hogy • forradalmának győzelme után 1952-ben, 1953-ban és 1954-ben azok közé tartozott, akik hangoztatták, Egyiptomnak nincs szüksége árra, hogy felfegyverkezzék, mert a viszályt Izraellel békésen is meg lehet oldani. Álláspontját azonban alaposan megcáfolta az a gyilkos támadás, amelyet Ben Gurion indított 1955 februárjában a gazai övezet ellen. Nasszer hangsúlyozta: nem tárgyalhatunk mindaddig az izraeliekkel, amíg ők megszállva tartják az egyiptomi terület húsz százalékát, Jordánia területének hetven száratokét és Szíria területének 15 százalékát. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokról az EAK elnöke megállapította, hogy azok egyedülállóak a maguk nemében. — Az oroszok soha semmit nem kírték segítségükért cseréle. Mindezt azért teszik, mert ők is, akárcsak mi, ellenségei az imperializmusnak. és szívesebben látnak bennünket független államként, mint az amerikaiak és az angolok igájában. A fegyveres erők ébren őrzik a szocializmus vívmányait A francia kormány tanulmányozza azt a váiaszjegyzá- ket, amelyet a szovjet kormány a három nyugati nagyhatalomnak Berlin kérdésében hozzá eljuttatott jegyzékére küldött — közölte Maurice Schumann francia külügyminiszter a kormány tegnap délelőtti ülésén. Az Izraeli KP a Meir-kormányról Az Izraeli Kommunista Párt felhívással fordult az izraeli néphez, és abban súlyosan elítélte a Meir-kormány újabb bűnös cselekedetét: az Abu Zabal ellen intézett légitámadást. Az amerikai imperializmus önző érdekeiért és a kőolaj- monopóliumok érdekében kész ágyútölteléiknek fethrsználni az izraeli ifjúságot — hangzik a felhívás. Az izraeli kormányférfiak ezzel a politikával megtorpedózzál^ a Szovjetuniónak és más országoknak minden olyan erőfeszítését, amelynek célja a BT határozata alapján békésen rendezni a közel- keleti válságot. — A szovjet jegyzékre adandó választ most egyeztetik — mondotta — o másik érdekelt nyugati hatalmaknak, az Egyesült Államoknak és Nagy-Brí- tanniának a kormányával. A francia külügyminiszter bejelentette azt is, hogy a bonni kormánytól részletes haderők Goodpaster főparancsnok nyilatkozata Az amerikai csapatok európai szerepe tájékoztatásokat kaptak azokról a beható tárgyalásokról, amelyeket Egon Bahr, az NSZK kancellári hivatalának ; államtitkára folytatott Moszkvában. • Goodpaster tábornok, az Európában állomásozó amerikai főparancsnoka az amerikai képviselőházban kijelentette, hogy az Európában állomásozó amerikai NATO- csapatok nagyobb arányú csökkentése, megsemmisítené a katonai paktumot, és komoly A WHEELUS TÁMASZPONT Lengyel—bolgár tárgyalások Varsóban tegnap lengyel— bolgár kormányközi tárgyalások kezdődtek a kétoldalú gazdasági és tudományos—műszaki együttműködés továbbfejlesztéséről. A tárgyalásokon részvevő lengyel küldöttséget Tornai miniszterelnök-helyettes, á bolgárt Mihcjl-ov, a miniszter- tanács elnökhelyettesé vezeti. Abba Eban Brüsszelben Abba Eban izraeli külügyminiszter tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Brüsz- szelbe érkezett. A belga fővárosban szigorú biztonsági intézkedéseket hoztak a. külügyminiszter védelmére, . Az izraeli külügyminiszter tegnap délután a Közös Piac vezető politikusaival tanácskozott, ma pedig megbeszélést folytat Eyskens belga miniszterelnökkel és Harmel külügyminiszterrel. Utána majd a királyi külügyi . intézetben tart előadást a közel-keleti helyzetről. A líbiai Tripoliszban levő Wheelus támaszpontról készült •z a légifelvétel. Az amerikaiak által 1948 óta birtokolt hadibázist az USA-nak a Líbiai Arab Köztársaság kívánságára most ki kell ürítenie (Képtávírón érk. — AP—MTI—KS) veszélybe sodorná az Egyesült Államok biztonságát. Goodpaster táoornok a kép-, viselőház külügyi bizottságában szólalt fel, ahol több kongresszusi tag (így Mansfield szenátor és Farbstein képviselő) csapatcsökkentést' szorgalmazó javaslatai után meghallgatják áz illetékeseket az európai ügyekkel foglalkozó albizottságban a Nixon-kor- mány európai politikájáról. Goodpaster arra hivatkozott,' hogy csupán egyes NATO-or- 3zúgok mutattak hajlandóságot — úgymond — »az európai biztonság fenntartásának terheiből való nagyobb részvállalásra«; . és - semmi • sem- mutat arra, hogy a nyugat-európai országok .betöltenek. az amerikai csapatok csökkentésével keletkező hiányt. (MTI) Nyikolaj Krilov marsall, a stratégiai rendeltetésű szovjet rakétacsapatok főparancsnoka nyilatkozatot adott a Novoje Vremja című folyóiratnak. — A békés munkát építő szovjet nép harcol a békéért és a nemzetközi biztonságért — mondotta —, de számol azzal, hogy vannak a világon olyan, erők, amelyek ki akarnak robbantani egy új világháborút. A stratégiai rendeltetésű rakétacsapatokról szólva, a marsall kijelentette: ezeket a csapatokat felfegyverezték a világ legjobb stratégiai interkontinentális rakétáival, amelyeknek hatótávolsága gyakorlatilag korlátlan. Ezek az interkontinentális rakéták kolosszális erejű atomtöltetek. szállítására alkalmasak és nagy pontossággal találnak célba. Nyikolaj Krilov végezetül kijelentette: »Ä szovjet fegyveres erők, szoros harci _ szövetségben a Varsói Szerződéshez tartozó más szocialista országok hadseregeivel, éberen őrzik a szocializmus vívmányait, és mindenkor készek megsemmisítő csapást mérni bármely agresszorra.« Washingtoni erőfitogtatás a délkelet-ázsiai nemzetek előtt A Pravda szerdai számában kommentárt fűz ahhoz a hadgyakorlathoz, amelyet a SEA- TO tagállamai tartanak ez év március—áprilisában a Dél-kínai-tengeren. A cikk megálla- tása előzte meg. A hadgyakorpítja, hogy a provokációs jellegű. hadgyakorlat célja: Washington és »szövetségesei« erejüket akarják fitogtatni a délkelet-ázsiai nemzeti felszabadító mozgalmak előtt. A cikk megjegyzi, hogy a hadgyakorlaton ez alkalommal sem vesz részt Franciaország és Pakisztán (Formailag ugyan mindkét ország a tömb tagja, de távol tartják magukat tőle a vietnami és más dél-kelet- ázsiai katonai kalandok miatt). A Pravda felhívja a figyelmet arra, hogy a hadgyakorlat megtartásáról hozott döntést Agnew amerikai alelnök 1 és Laird hadügyminiszter látogaMy La:-i vérengzések — sorozatban William Miller százados, a Vietnamban tartózkodó 25. amerikai gyalogos hadosztály századparancsnoka bevallotta, hogy számos, My Lai-hoz hasonló hadműveletben vett részt. — Az ilyen akciók során »több ártatlan polgári lakos életét vesztette« — írja Miller a szüleihez intézett levélben, amelyet keddi számában közölt a Bridgeport Post című :onnecticuti lap is. A százados elmondotta, hogy a My Lai-i tömegvérengzóssel kapcsolatban Galley hadnagy ellen emelt vádak »borzalmas megrázkódtatásként« érték. A százados egyébként már harcolt Koreában, Libanonban és a Dominikai Köztársaságban .is. Szüleinek küldött levelében így ír; »Vétkesnek érzem magam, de biztosak lehettek, hogy újabb, My Lathoz hasonló vérengzésekre lehet számítani mindaddig, ameddig kormányunk az elmúlt 25 év irányvonalát követi. A további My Laikat csak úgy lehetne megakadályozni, ha Vietnamból kivonnák az összes amerikai katonát«. (MTI) lat olyan körülmények között zajlik, amikor folytatódik az Egyesült Államok és »szövetségesei« fegyveres intervenciója Dél-Vietnamban, amikor az amerikai katonaság egyre jobban beavatkozik Laosz ügyeibe, és szüntelenül provokálja a VDIC-t és Kambodzsát. Az NSZK kül iigym i nisztere a Távol-Keleten Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter háromnapos bangkoki látogatásának utolsó napján hosszabb tanácskozást folytatott Thanat Khoman thaiföldi külügyminiszterrel, majd sajtóértekezletet tartott. Ezen szólott Anglia közös piaci tagságának várható hatásáról az ázsiai országokra. Scheel biztosította a thaiföldi vezetőket, hogy Bonn igyekszik növelni Thaiföld exportlehetőségeit a Közös Piac országaiban. Sajtóértekezletén azt is kijelentette, hogy az NSZK kész javítani kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal. Hozzátette viszont, hogy Kínától eddig nem kaptak választ a kapcsolatok normalizálását illetően. Scheel ma tovább repült Sin- gapore-ba. (MTI) „ ...a tárgyalások középpontjában Izrael jogainak kell állniuk...“ Az izraeli „héják“politikai hitvallása Ezer Weizman tábornok, az izraeli hadsereg volt hadműveleti főnöke, jelenleg a koalíció közlekedésügyi minisztere Tel-Aviv-ban az izraeli »héják« politikai hitvallását fejtette ki. »Az ősi Izrael a miénk« — mondotta, majd hozzáfűzte, hogy »az arabokkal folytatandó tárgyalások középpontjában nem a területi engedményeknek, hanem Izrael jogainak kell állniuk.« A tábornok-miniszter befejezett ténynek tekinti az arab területek bekebelezését, és nem aggódik amiatt hogy »Izrael jelenlegi határain belül az arabok belátható időn belül számbeli túlsúlyba kerülnek a zsidókkal szemben«. »Szívesebben tartok egymillió arabot a zsebemben, mint a hátam mögött« — jelentette ki sokatmondóan a szélsőjobboldali politikus. Beszédében szót ejtett Washington és Tel-Aviv kapcso latairól is. Ezek — szerinte — »jobbak, mint valaha«. »Izrael amerikai fegyvereket használ, és jól használja őket« — büszkélkedett Weizman megfenyegette Jordániát.is: amennyiben hatalomátvételre kerülne sor Ammanhan (ő ugyanis,azt jósolja, hogy á Palesztinái ellenállási mozgalom megdönti Husszein kormányát), »az izraeli hadsereg kész árrá, hogy minden olyan lépést megtegyen, amit a kormány elhatároz«. (MTI) Rogers tárgyalása Mobutuval Nagykövetek és ügyvivők konferenciája Einshasában A Kongói ■’ Köztársaságban tartózkodó Rogers amerikai külügyminiszter kedden hosz- szabb megbeszélést folytatott Mobutu kongói államfővel. A megbeszélés során foglalkoztak a két ország közt fennálló kétoldalú megállapodásokkal, ezen belül áz . Egyesült Államok által nyújtott műszaki támogatással. Mobutu isifejezte azt a kí: vánságát, hogy . növeljék á i Kongónak nyújtott műszaki támogatást, valamint az országban eszközölt amerikai magánberuházásokat. Kinshasában kedden megkezdődött az Afrikában akkreditált amerikai nagykövetek és ügyvivők konferenciája. Rogers külügyminiszter tegnap felszólalt a konferencián, majd több megbeszélést folytatott az amerikai diplomatákkal. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. február 19.
