Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-22 / 18. szám
II vállalatok belső harmóniája A vállalatokat sűrűn — s Stem egészein alaptalanul — az emberi szervezetihez hasonlítják, Élnek, növekednek, lázak gyötrik, sikerek erősítik, betegségek támadják meg, közérzetük hol kiváló, hol pedig gyötrően rossz. Ahogy az embernek, úgy a vállalati szervezetnek is létezik belső harmóniája, vagy ennek ellenkezője, a diszharmónia. S ahol korábban neon törődtek ezzel, ügyet sem vetettek rá, ott a gazdasági mechanizmus reformja fújt és fúj harsány ébresztőt; világít rá létező, de eddig homályban maradt tényekre, összefüggésekre. Két esztendő telt el az új irányítási rendszer bevezetése óta. Elég idő ahhoz, hogy — ahol kell, ott feleszméljenek. A népgazdaság eredményei ismertek. 1969-ben a nemzeti jövedelem hat, az ipari termelés négy, a mezőgazdasági öt-hat százalékkal haladta meg p.7. 1968. évi szintet. A vállalati eredmények — az ott dolgozókat, s a felügyeleti hatóságokat kivéve — már nem ilyen közismertek, ritkán kapnak a népgazdaságéhoz hasonló nyilvánosságot. Van, ahol örülnek ennek. S nyomós okuk van rá. . A reform megindította változások ma még legkevésbé a vállalatok kapuin belül, az ún. belső mechanizmusban észlelhetők. Egy-egy vállalat tevékenysége nagymértékben függ a szabályozó rendszer működésétől, az adózás, hitelezés, anyagvásárlás és késztermék-kibocsátás formáitól, de legalább ilyen mértékben függvénye annak, hogy létezik-e a termelés és az ügyvitel egész szervezetében harmónia, vagy legalább is törekvés ennek létrehozására, avagy a diszharmónia, a szabálytalan, meg-megakadó működés, a kapcsolatok hiánya, az összefüggések elhanyagolása jellemzi az adott gazdasági egységet. Okos embernek tartanánk-e azt, aki benevez a súlyemelő versenyre, csak éppen a karja törött? Ami képtelenségnek tűnik így, nem is olyan nagy képtelenség u. gazdasági életben. Megtörtént például, hogy korszerű, automata megmunkáló gépsort vásárolt kemény valutáért az egyik üzem. Fölállították, dolgozni kezdett, dörzsölte a kezét a -vezérkar«: ez igen! Ünnepség, bankett, s másnap ... másnap leállt a gépsor. Le, mert a nagy lelkesedés, tervezgetés közben -elfeledték«: a gépsornak az edzőüzem adja az anyagot. Az öreg, elavult, ilyen feladatokat ellátni képtelen edzőüzem. Ahol az automaták igényelte féükászterm éknek csupán a felét képesek előállítani! Primitív hiba, a nevetségesség határát súroló baklövés? Az. Ám az üzem számára drágán megfizetett tandíj volt ez, hogy megtanulják: a termelés belső harmóniája, e harmónia zavartalansága, elengedhetetlen. Mindig gazdaságosabban Eredményes évet zár az áruértékesítési vállalkozás Ám amikor a múlt év tapasztalatairól szólunk, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a fejlődést, a növekvő eredményeket igazoló tények mellett voltak gondjai, nehézségei is a vállalkozásnak. Éppen a további feladatok végrehajtása érdekében szólni kell ezekről is. A vállalkozás sikeres munkájának feltétele, hogy jó kapcsolata legyen egyik részről a termelőszövetkezetekkel, másik oldalról azokkal a partnerekkel, ahová a vállalkozás diszpozíciója alapján a gazdaságok szállítják termékeiket. A vállalkozás a vevő partnerekkel kötbéres szerződést köt, a termelőszövetkezetekkel a szállításra vonatkozóan — nem. Ez a körülmény az oka, hogy nemegyszer kényes helyzetbe kerültek, mert a szövetkezetek néhány esetben indokolás nélkül nem szállították áruikat. Ez nemscak anyagilag, hanem — hiszen kötbért kell fizetni —, hanem erkölcsileg is igen káros. Ez a tapasztalat a jövőre nézve mindenképpen .intő és figyelmeztető. Nincs külön érdeke a szövetkezeteknek és a vállalkozásnak; ami a vállalkozásnak kátrányos, az feltétlenül hátrányos a termelő gazdaságnak is! A megbízhatóság, a pontosság a partneri kapcsolatokban alapvető követelmény. 1968 közepén alakult meg a Balaton és Dráva menti Termelőszövetkezetek Áruértékesítő és Beszerzési Közös Vállalkozás. így történetükben a múlt év volt az első teljes gazdasági év, amikor gondosan készített tervek alapján tevékenykedhettek a szövetkezetek érdekében. Amikor az éves munka tapasztalatait, eredményeit tesszük mérlegre, ezt a körülményt feltétlenül figyelembe kell venni. A vállalkozás feladata a termelőszövetkezeteikben megtermelt termények, áruk forgalmazása. És hadd tegyük mindjárt hozzá: ez az első, teljes gazdasági év feleletet adott arra, hogy helyesen gondolkodtak szövetkezeteink, amikor életre hívták ezt a vállalkozást. Bizonyítja ezt elsősorban az, hogy a múlt évben 1368 vagon zöldséget, gyümölcsöt, fát és egyéb termékeket forgalmaztak. Bár saját történetükben összehasonlító adat még nem áll rendelkezésre, ez a tény önmagában is beszédes: igen tekintélyes mennyiségű terméknek szereztek piacot, biztosítottak kedvező értékesítési lehetőségeket. Érthető, hogy nem egy termelőszövetkezet tavaly úgyszólván valamennyi áruját a vállalkozáson keresztül értékesítette. Érthető az is, hogy a tevékenységi kör növekedésével párhuzamosan nő a vállalkozás súlya, szerepe a.z áruértékesítésben. Alapszabályuk kimondja, hogy egész munkájuk a termelőszövetkezetek — elsősorban a tagszövetkezetek — érdekeit szolgálja. A vállalkozás lehetőséget nyújtott a gazdaságosabb áruértékesítésre, léte konkurrenciát jelentett az egyéb felvásárló szerveknek. Ez az egészséges konkurren- cia mindenképpen előnyös. A legutóbbi igazgató tanácsi beszámolóban ez áll: »Tevékenységükkel jelentős előrelépést értőnk cl. Ezt támasztja alá a'z is, hogy a MÉK kényszerült az eddigi magas árrés csökkentésére, és bizonyos termékek átvételénél hajlandó vállalkozás' invhoz hasonló módszert alkalmazni.« Megítélésünk szerint a számokba foglalható tevékenységen túl ez a legjelentősebb vívmánya, gaz- daságvolitikai eredménye a vállalkozásnak. Ebben az évben — még nem végleges terv szerint — ismét mintegy 1300 vagon árut szeretne forgalmazni a vállalkozás. Ezen túl, éppen a tag- szövetkezetei érdekében, bővíteni szeretné tevékenységi körét; nagyobb gondot kívánnak fordítani a szövetkezetekben termeit bor és pálinka értékesítésére, és segíteni akarnak a gazdaságoknak az építőanyag és a munkagép beszerzésénél. A mostani időszakban tartja a vállalkozás részközgyűléseit. melyeken a tagszö- v. .:özetek képviselőivel vitatják meg a múlt év tapasztalatait, ismertetik idei elképzeléseiket A figyelemreméltóan eredményes első esztendő arra inti ezt a fiatal vállakózást, hogy megszüntetve a fogvaté- os'ágokat. igyekezzen még hatékonyabban dolgozni sző vetkezeteink érdekében. V. 2L A vicclapokba kívátnifcofflla az az eset is — ha nem tény lenne —, amiikor az országos nagyvállalat egyik gyáregysége olyasmit importált, amit ennék a vállalatnak a másik gyáregysége belföldre és ex- nortra egyaránt készített... Szószaporítás lenne a példák további sorolása, hiszen — ha nem is ennyire kihegyezetteket — majdnem mindenki sorolhat hasonlókat a maga tapasztalataiból. A példák gyakorisága az* mutatja, hogy a vállalatok kevés gondot fordítanak a belső, műszaki— szervezeti harmóniára. Holott elsősorban erre kellene erőiket koncentrálniuk. Tanácsot adni persze mindig könnyebb, mint cselekedni. Tagadhatatlan, hagy a vállalatok ilyen irányú cselekvésének útjában sokféle akadály állt, s található ma is — ezek egy része ráadásul nem tőlük, hanem kívülálló tényezőktől függ —, de a kívánatosnál lassúbb a már ma elhárítható akadályok legyűrése. Kevés vállalatnál alkottak tiszta, torzulásoktól mentes képet a rendelkezésükre álló anyagi, műszaki, személyi feltétetekről. Ez, a tiszta kép megalkotása az első, nem mellőzhető feladat. Tudni kell: meddig terjednek lehetőségeik, mi az, amit kockázatmentesen, amit kockázattal tehetnék mag, s amit semmiképpen nem vállalhatnak - eL Az ipari szervezet minden nlkatelamének ritmusban, szinkronban, belső harmóniában kell dolgoznia. Ezért csakis az a vállalati szervezet állhat biztosan a talpán, ahol a termelésirányítás folyamatosan képes mindent előteremteni — energiát, alapanyagot, szerszámot stb. —, ami a zavartalan működéshez szükséges ... A belső harmónia: az életműködés kiegyensúlyozottá ságja, az egyensúly pedig a biztonság érzete. Miért ennyire liangsúlyos ez? Azért, mert a negyedik ötéves terv országos irányelveinek kidolgozásával, együtt a vállalatoknál is készülnek a távlati tervek. A holnapot megjelölni a ma alapos ismerete nélkül lehetetlen. Állítani a holnapi egyensúlyt, s ma bukdácsolni, kívánni a holnapi sikereket, de föloldatlanul hagyni a mad feszültségeket' több, mint iUúzáókergetés. S az ilyen hibák következményeit ma már egyre inkább a vállalatok viselik! A belső harmónia megteremtése, vagy legalábbis optimális megközelítése tehát gondoskodás a tevőről. Ügy is mondhatnánk: kollektív életbiztosítás... M. O. Kihasználatlan lehetőségek A Szövetkezetek Országos Kivitelező és Tervező Vállalat 1967-ben hozta létre megyei kirendeltségeit azzal a céllal, hegy a fogyasztási és a takarékszövetkezetek kis és közepes nagyságrendű beruházásainak terveit helyben készítsék eh Farkas Gézával, a SZÖVTERV megyei kirendeltségének vezetőjével az elmúlt három év alatt végzett munkáról, a gondokról és a jövő terveiről beszélgettünk. — A SZÖVTERV törekvését sikerült megvalósítanunk, a kis és közepes beruházások terveinek elkészítésével szinte teljes mértékben tehermentesítettük országos központunkat. Eddig nyolcvankét kivitelezési tervdokumentációt készítettünk el a megrendelőknek. — Tekintélyes ez a szám a kis apparátushoz viszonyítva. — Induláskor mindössze hárman dolgoztunk, s csak a tervek elkészítését vállaltuk. A tervezőcsoport mellett 1969- ben kezdte meg a munkát a beruházást lebonyolító csoport; tapasztalataink szerint a kivitelezők elégedettek munkájukkal. Még ebben az évben bővítettük szolgáltatásaink körét az ingyenes szak- tanácsadással és csekély jutalékért a számla-felülvizsgálattal — A szövetkezetek bizonyára éltek az új lehetőségekkel. — Nem olyan mértékben, mint vártuk. Szaktanácsadásunkat mindössze néhányan kérték, s csak az utóbbi időben igénylik a számla-felülvizsgálatokat. Tavaly a máso- d'lk félévben például háromszázhetvenezer forintot »hoztunk vissza« a szövetkezeteknek, s ez a kivitelező túlszá- számlázásából eredt A tabi szövetkezetnek például százti- zenöteaer forintot takarítottunk meg, die nem ritka a harminc—ötvenezer forintos megtakarítás sem. — A beruházások folyamatos ellenőrzésével elejét vehették volna a túlszámlázások visszafizetésével járó huzavonának. — Így van. De sok szövetkezet nem igényli az ellenőrzési munkánkat sem. S ha már itt tartunk, meg kell említenem. egy másik, a szövetkezeteket anyagilag' sokszor súlyosan érintő problémát is. Több szövetkezet maszek tervezővel, esetenként nem a legképzettebbekkel készítteti el egy-cgy üzlet terveit. Az építés során jönnek rá a hibákra, s többnyire ekkor fordulnak hozzánk segítségért. Természetesen azonnal segí - tünk, de azt nem tudjuk elhallgatni, hagy ezt megtakaríthatták volna, ha mindjárt hozzánk fordulnah. — Elegendö-e a kirendeltség kapacitása a szövetkezetek igényeinek kielégítésére? — A szövetkezetek beruházási lehetőségei bizonyos mérHáncs Béla építesz tervező és Sárdi Gabriella műszaki rajzoló egy üdülő tervén dolgozik. tékig csökkentek az elmúlt két esztendőben. Emiatt nem tudták lekötni .teljes kapacitásunkat. Bevételi előírányzajunkat azzal teljesítettük, hogy külső szervek megbízásait is elfogadtuk. Ügy látjuk, hogy az utóbbi hónapokban ismét erősödik a szövetkezetek beruh ’ zási tevékenysége. Elsődlegesen a szövetkezeti célkitűzésiek megvalósítása a feladatunk, így mindenkor előnyt biztosítunk számukra az »idegien« megrendelőkkel szemben, beleértve a tizszázalékos árkedvezményt is. — Tervezik-e a kirendeltség tevékenységének bővítését a jövőbeni — A kis és a közepes beruházások lebonyolítása is nagy terhet ró a szövetkezetekre. Kiváltképp a kivi telező biztosítása okoz gondot. Országos központunk megyéi kivitelező hálózat létrehozását határozta el, a szervezés már megkezdődött. Hamarosan.a tervezéstől a kivitelezésig vállalni tudjuk a beruházásokat — összegezve a három év munkáját, tapasztalatait? — Tervünket minden évben teljesítettük, ezzel elégedettek lehetünk. Üröm az örömben, hogy a szövetkezeteit még mindig nem veszik igénybe szolgáltatásainkat olyan mértékben, mint szeretnénk. Reméljük, előbb-utóbb belátják, hogy előnyös velünk együttműködni, s mielőbb azt mondhatjuk, élnek a lehetőségekkel. C. L. Ismeretlen ismerősök Nem ismerem és mégis ismerem őket. Személyesen még egyikükkel sem találkoztam, falujukban sem jártam. Csak krónikájukat láttam. Egy szocialista brigád naplóját. Először még berzenkedtem is. Micsoda agyafúrt ötlet Dioge- nészre »keresztelni« egy szocialista brigádot! Olyan bölcs nevére, aki elvonult a világtól, máskor meg a tűző nap fényénél lámpással kereste az igaz embert Nos, a hajmási Üj Mechanizmus Tsz kaposgyar- mati üzemegységében többet is talált volna. Például azokat akik róla nevezték el brigád- | jukat. A kádárüzem dolgozói ők, s tekintve, hogy »névadójuk« egy ideig egy hatalmas hordóban lakott, valószínűleg innen ered ez a meghökkentő brigádnév. Szóval, nem ismerem ón ezeket az embereket, és mégis Új gépeket vásárol, szalonokat nyit a Patyolat Mire használják a megmaradó eszközlekötési járulékot A LAPOK VASÁRNAPI számában közlemény jelent meg a pénzügyminiszter új rendeletéről, amely szerint saját fejlesztési alapjuk növelésére használhatják fel eszközlekötési járulékukat a lakosság megrendelésére javításokat, szolgáltatásokat végző vállalatok. Kassai Lászlótól, a Patyolat Vállalat igazgatójától az iránt érdeklődtünk, milyen tervek megvalósításában segíti őket az az összeg, amely az első negyedévtől már náluk is megmarad. — Örömmel vettük a szolgáltatások fejlesztéséről megjelent kormányhatározathoz kapcsolódó rendeletet, mert könnyebben láthatunk neki a munkák további gépesítésének, új üzletek és szalonok nyitásának. Már megrendeltük a csehszlovák vasaló-, az NDK-belj mosógépeket és a i’agvar cc. * • ákat Hozzájárulunk az ipartelep közművesítéséhez és a vizmúfejlesz- táshes Négy százezer forintért két vízlágyító berendezést helyezünk üzembe. Tudvalevőleg nagyon kemény a kaposvári víz, mosni pedig csak lágy vízben lehet jól. — Milyen új üzletek megnyitásához használnak fel a megmaradó eszközlekötési járulékból ? — Talán turcsa egy kicsit, de mi már tavaly intézkedtünk olyan ügyben, amire nem volt fedezetünk, mert megígérték, hogy a saját fejlesztési alapon felül bizonyos központi támogatásban is részesülünk. A kaposvári Kalinyin lakótelepen épülő szolgáltatóházban üzletet nyitunk, a Bajcsy-Zsilinszky és a Kossuth Lajos utca sarkán épülő ^.lakóház földszintjén lesz az egyik szalonunk, a siófoki toronyházban pedig a másik. Marcaliban és Nagyatádon egy-egy kisebb rzsfr oí- tünk. Ezekben a korszerű üzletekben a helyszínen vállalunk ruhatisztítási. — Fejlődik-e az idén a kaposvári bolthálózatuk? — Három új felvevő üzlet épül a megyeszékhelyen. Az egyik a Kovács Sebestyén utcában lesz, ä költségvetési üzem építi föl. A kaposvári Latinka Tsz-szel közösen elhatároztuk. hogy a Jókai liget nyugati részén üzletet nyitunk. A termelőszövetkezet saját brigádja építi a zöldségboltot, illetve a Patyolat-felvevőt. A Vöröshadsereg útja sarkán lévő bódénkat az útkorszerűsítés miatt le kell bontanunk. MAR MEGEGYEZTÜNK. hogy valamivel arrébb, a zöldségbolt mellett korszerű üzlethelyiséget építtetünk a ktsz- szel. A hitel, a saját fejlesztési alap, a központi támogatás és a megmaradó eszközlekötési járulék együttesen segít bennünket a terveink megvalósításában. a mosás, a festés és a tisztítás fejlesztésében. U G. ismerem ebből a gondosan vezetett naplóból amely egy tanácskozáson került d kezembe. Tudom róluk, hogy egytől egyig részt vettek az autóbusz-fordulóhely megvalósításában. Éneikül az autóbusz még ma sem tudna bemenni a faluba. Török Jani bácsi az elkorhadt híd karfáját és padlózatát is megjavította. Nem véletlenül került a napló első oldalára a József Attila-ide- zet: »Dolgozni csak pontosan, szépen ...« lapozgatom a vastag, bőrkötéses krónikát, s az egyik oldálon szokatlan dologra bukkanok: a brigád tagjai felkutatták. falujuk történetét. Az első dátum 1296-os.' Korabeli iratok akkor Yormoth néven a Győr nemzetség ősi birtokának említik a falut. így lehet elindulni a hármas jelszó jegyében a tanulás útján is. 1 ahogy ez a brigád tette — világosodik meg előttem. Nem ismerem őket, de már majdnem mindegyikről tudom, hogy dolgos, szorgalmas tagja ennek az igazi kis közösségnek. Meleg hangon end" kéznek még az új brigádta jöttéről, osztozhak társuk gyászában, a született cv r- mek szüleinek örömében, J j - kapcsolatuk az iskolává' Társadalmi munkában vi •• tartókat, képkereteket készít nek a gyerekeknek. A tanítónőt, aki sokat segített nekik, tanácsokat adott az egyévi művelődéshez. tiszteletbe’ * taggá választják. Tóth LászK- né örömmel vállalja ezt, s megtiszteltetésnek érzi, hogy a brigád tagjai közé sorolja. És gyűlnek az adatok, dátumok, beszámolók újabb társadalmi munkákról. A »kis család« ott van minden ünnepélyen,. Egymástól ott sem szakadnak el. Amikor azon a bizonyos tanácskozáson továbbadtam a naplót, már előttem is végignézték néhányan. »Ilyen brigádban öröm a munka« — mondta valaki. Sokan bólintottak. L. I* SOMOGYI NÉPLAP Caifoitek, 1370, január 2Z.
