Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

A jövedelmezőbb állattenyésztésért Néhány gondolat a takarmánygazdálkodásról A vágóállat és a tej fel- vásárlási árának emelésére ki­adott központi intézkedések új lehetőségeket teremtenek gaz­dálkodásunk megjavításában. A kedvező áralakulások meg­könnyítik az előállítás, a termelés hatékonyságának fo­kozását. Mivel az állattenyész­tési ágazat termelési költse-' gernek legnagyobb részét a takarmányköltség jelenti, a gazdaságosság úgy kívánja, hogy nagyüzemeink erre' a té­nyezőre fordítsanak nagy fi • gyeimet. Korszerűen gazdálko­dó üzemeink^ bevezették a nö­vénytermesztésnél tápanyag­mérlegen alapuló műtrágyafel­használást, és az állattenyész­tésben is fokozatosan rátérnek a béltartalom alapján szerve zett takarmányellátásra. Ezen belül is elsődleges jelentősége van a szükséges fehérjemeny- nyiség üzemen belüli megter­melésének. Ezeket a gondolatokat idő­szerűvé teszi a Miniszterta­nács múlt év végén hozott ha­tározata, amelyben — a már említett felvásárlási árrende­zésen kívül —, több irányú in­tézkedés történt a belföldi és import fehérjetakarmányok ál­lami ártámogatásának meg­szüntetésére, és ugyanakkor az állatállomány hazai fehérjeta­karmányokkal való ellátására. Mindezek egyértelműen rámu­tatnak a követendő útra. a fel­adatokra. Arra, hogy a fehér­jedús abrak- és szálastakar­mányok megtermelése mind­inkább és minél teljesebb mér­tékben üzemi feladattá válik. Ezt követeli az előzőekben vázlatosan felsorolt indokokon kívül a legfontosabb szem­pont: a gazdaságosság is. ■ A célkitűzések a takar­mányhüvelyesek — elsősor­ban a takarmányborsó és a szója — termesztésével valő- síthatók meg leginkább. Gaz­dasági növényeink közül ez idő szerint ez a két növény az, amely hozamátlaga, mages fe­hérjetartalma, több irányú fel­használási lehetősége, terme­lésének teljes mértékű gépe- síthetősége következtében ma­radéktalanul kielégíti a gaz­daságos termelés követelmé­nyeit. Somogybán elsősorban a ta­karmányborsó termesztésére érdemes az .eddigieknél na­gyobb figyelmet fordítani. Az Iregszemcsei Kísérleti Intézet által eddig kinemesített fajtái (IP 1, IP 2, IP 3) a termesztés- .achnológiai előnyökön felül, beltartalmi érték szemnontjá- ból is mindinkább javuló ered­ményeket nyújtanak. Mégis az elmúlt három esztendő ada­tait vizsgálva bizonyos hullám­zás állapítható meg. 1967-ben a megye termelőszövetkezetei 3579, 1968-ban 2609. 1969-ben pedig 4100 holdon termeltek takarmányborsót. A múlt évi tény biztató, remélhető, hogy elsősorban az üzemek szem­pontjából egy kedvező és szük­ségszerű folyamat kezdetét je­lenti. Ezen túl feltétlenül szólni kell arról is, hogy ez a fontos 'ehérjeforrás nemcsak mint fő vetésű növény jelentős, ha­nem igen lényeges szerepe van az állatállomány szála-stakar­mány-ellátásában is. Az őszi és tavaszi borsós takarmánykeve­rékek szinte nélkülözhetetle­nek a korszerű állattenyésztés­nél. Ezek után bízvást lehet azt mondani, hogy a kialaku­lóban lévő. beltartalmi értéke­ken alapuló takarmánygaz­dálkodás egyik fontos tényező­je a borsós takarmánykeveré­kek zöldetetése lesz. Ennek az irányzatnak továbbfejlesztését szolgálja az iregi takarmány- borsó-család két új — vegeta­tív, nagy zöldtömeget adó — tagja: az IP 4 és az IP 5, ame­lyeknek állami elismerése fo­lyamatban van. Összességében megállapítható, hogy jelenleg növényi fehérjét legegyszerűb­ben és legolcsóbban a mező- gazdasági nagvüzem a borsó segítségével állíthat elő. A feladat végrehajtá iának gyakorlati jelentőségét, fontosságát a múlt évi kor­mányhatározatok, a hozott árintézkedések — ha közvet­ve is — jobban hangsúlyozzák Mert nem mindegy az, nogy az állati termékek előállítása mi­lyen költségekkel jár, és ok­szerű, céltudatos takarmányé zással, hogyan lehet a koráb­biaknál jövedelmezőbbé tenni az állattenyésztést. Halasi Béla Iregszemcsei Kísérleti Intézet Uzletház épül Kálmácsán Fejlődik a homokszentgyörgyi fogyasztási szövetkezet (Tudósítónktól.) Sokat fejlődött az utóbbi három év alatt a homokszent­györgyi fogyasztása szövetke­zet. A korábbi szatócsbolt jellegű és rossz körülmények között működő italboltok he­lyén korszerűbb üzletek léte­sültek, Üj, önkiszolgáló élelmiszer- bolt nyílt Homokszentgyör- gyön, Patosfán üzletházat kaptak a község lakói, Szülő­kön építettek egy új italbo’- tot, és ugyanitt — a falu köz­pontjában— az italbolt átala­kításával presszó kezd-e meg működését. Az átalakításokat, felújításokat, beruházásokat a szövetkezet kivétel nélkül sa­ját erőből — központi segít­ség nélkül — valósította meg. A homokszentgyörgyi fo­gyasztási szövetkezet az utób­bi években Sizinie minden •községének tudott adni egy- egy új, szép, korszerű létesít­ményt. A kivétel Kálmáncsa volt. Ennek a községnek a la­kói, szövetkezeti tagjai, jogo­san reklamáltak a szövetkeze­ti gyűléseken és más fóru­mokon. Az egyik régi szö­vetkezeti tag például a kál- máncsai italbolt helyzetét így jellemezte: — Olyan régi a mi kocs­mánk, hogy még Sobri Jóska betyár fokosának nyoma is látszik a mestergerendán. Most örömmel hallottuk Homokszeratgyörgyön, hogy 1970-ben sor kerül az eddig »mostoha« Kálmáncsára is. Üzletházat hoznak létre át­alakítással. Itt kap helyet az italbolt, az iparcikk- és élel­miszerüzlet. Az italboltban a söntésen kívül egy barátságos szobát is kialakítanak, ahol presszós szolgáltatást kap­hatnak majd a vendégek. A kálmáncsai üzletház fél­millió forintba kerül, s ebből a barcsi Építőipari Ktsz már a múlt év novemberétől 120 000 forint értéket beépí­tett. Az üzletház előrelátható­lag májusra lesz kész. Gyermekápolónok lesznek Ápolónők — ha lehet fo­kozni e hivatás humánumát, szépségét, akkor a gyermek­ápolónők munkája még szebb, még humánusabb. Egészen ki­csinyeket ápolnak és a na­gyobbak néhány szavából ta­lálják ki panaszukat. Míg be­adják az injekciót mesét mondanak, és mosolyogva csi- títják a nyűgös kicsinyeket. Vérnyomást és lázat mérnek és orvosságot adnak, pelen- káznak. Budapesten a Jáhn Ferenc Gyermekápolónő-képző iskola második kihelyezett osztályát nyitotta meg az idei tanévben a Bókái János utcai I. számú gyerme kklinikán. Két év alatt gyakorlati és elméleti oktatáson 28 szak­tárgy alapjait sajátítják el, megismerkednek a gyermek- gyógyászat és az ápolás alap­vető tudnivalóival. A fiatal lányok többsége vidékről jött, ezért a klinikákon kollégiumi szobákat rendeztek be nekik. Nyugodtan tűri a ápolónő jelöltek. Orvos ellenőrzi, hogy a jelöltek jól mérik-e a vérnyomást. Néhányufc érettségizett, a többiek általános iskola után kerültek a szakiskolába. Mi az előnye, miért jobb, ha a klinikán tanulnak a hall­gatók? , Elsősorban az, hogy a gya­korlatokat nem demonstrálva, hanem valóságos környezet­ben, a betegek közt, az osz­tályokon folytatják. . Másrészt az,, hogy az ápolónők a két­éves iskola befejezése után általában ott maradnak a kli­nikán a megszokott, megsze­retett környezetben, ott vál­lalnak állást De tanulmányi idejük alatt is részt vesznek a gyermekgondozónői munká­ban, ellátnak bizonyos felada­tokat ezáltal csökken a nő­vérhiány. Az álig néhány hónapja itt tanuló lányok máris hivatás- tudattal, szeretettel foglalkoz­nak a kis betegekkel. kis beteg, hogy 4 tisztába tegyék az ifjú Tányértól a bukósisakig Egy kölcsönzőbolt „titkai" — Itt gyakran nyomják le az ajtó kilincsét az emberek — fogad első mondataival Élő Józsefné, a marcali kölcsönző­bolt vezetője, amikor meg­tudja, miért jöttem. Körbemutat a zsúfolt polco­kon. Edények sokasága, evő­eszközök, a polc mellett gye­rekkocsik, mosógépek, centri­fuga, padlókefélő; máshol bu­kósisakok, asztali ventilláto­= KÜRTI §E = ANDRÁS == 1 Mai villa titka 16. — Halló, Palmer úr? ... Itt Mueur. Jelentek. Reggel hét- . nyelekor a lány egy y. köpcös férfival jött ilából:.-.. Igen, tudom, mindenről tájákozta- : mentek le a hegy­ncgállóig. Együtt fel. I,Ii utánuk. Űt- sanmi különös nem­csak az, hogy Andrea kísérője összeszólalkozott a pe­ronon egy nála két fejjel ma­gasabb. sz -les vállú fiatalem­berrel. Már úgy látszott, hogy tettlngsssígre fajul a dolog, am kor a fiatalember váratla» nul bocsánatot kért, és azt mond.-’, h-jgv ő volt a hibás. Erre a lány örömében rnegcsó­csókolta, itt meg odalökte... ön is mindig figyelmünkbe ajánlja, hogy a női lélek kü­lön rejtély. Tessék, itt a példa rá ... A Marx téren elváltak. A lány beült a Bonbon-presz­lálja meg mihamarabb az osztályvezetőt. úi — Kérem tisztelt utasainkat, hogy kapcsolják be a hevede­reket! — mondta bolgárul, szóba, én őt tartom szemmel, majd franciául és németül a a férfit Bálint követi ... narr; ki a Bá.i . te rő ■ szá ■ közben történ. k^’ta a Vagy van köz­tük g rír ; vagy ennyire im- pon , . - •' ’ a jcicsi harciassá­ga'. ' . litván körúton egy dara' sétálgattak, a férfit mai 1 v elütötte egy autó. Én úgy -láttam, hogy a nő lökte alá... Miért volnék hülye? Én azt jelentem, amit tapasz­talok . .. Igen, a buszon meg­Nehézipaii Minisztérium. — Mikor adtam a megbíza­tást, hogy keressen megfelelő vezetőt a kettes osztály élére? — Két hónapja. —És? — Az a helyzet, miniszter- helyettes elvtárs... — Az a helyzet. Szeműn ' elvtárs, hogy magánál gya­nakvóbb. bogarasabb erény­csőszt még nem szült magyar anya. Az egyik nem felel meg, mert szenvedélyesen ultizik, a másiknak gyerektartást kell fizetnie, a harmadik valami más főbűnben leledzik, és így tovább. Nekem egy vezetésre termett szakember kell, aki politikailag is megbízható, nem baj, ha hatéves korában prominclicukrot lopott a kre- dencből... — Ígérem, miniszterhelyet­tes elvtárs, hogy egy héten be­lül... —• Ez az utolsó terminus! — Értem, meglesz. És most engedőimével távoznék, egy vállalati fegyelmi tárgyaláson kell részt vennem. Az ügyet magam kezdeményeztem, mert olyan felháborító dolog tör- tént... — Jó, jó, menjen! Engem el­sősorban az érdekel, hogy ta­csúnyácska, de mégis igen vonzó, kedves stewardess. — Pár perc múlva megérkezünk a magyar fővárosba, Buda­pestre. a Ferihegyi repülőtér­re. Szíveskedjenek e rövid időre a dohányzást is abba­hagyni! Köszönöm. — Egy pillanat! — szólt ek­kor az a nagydarab férfi fran­ciául a leghátsó ülésről, aki a felszállás óta ' rendszeres idő­közökben és szemmel látha­— Az a maga Hondája az hogyan néz ki? — kérdezte ai házmesterné. — Magas, barna, szemüveget visel. — Alászolgálja — intett bú­csút az asszony. — A miénk ugyanis, aki a Kovalcsiknénál albérlő, sem nem magas, sem nem barna, sem nem hord szemüveget. A többi stimmel. — Nagyon köszönöm — há lálkodott a göndörhajú, de a küszöbön megtorpant. Vissza­fordult — Azt tetszett mon­dani, hogy nem visel szemüve­get? ' — áfzt. Mert nem visel. Nem is^vlselt soha. De ha az a Hon-^ da, akit maga keres, magas, 1 rak, és ki tudja még, hányféle tárgy van itt — Hét éve folyik kölcsön­zés — mondja Élő Józsefné. — Itt lakom ebben az épületben magam is, így aztán előfordul, hogy még szombat este is fel­keresnek az emberek. Akikor is szívesen állok rendelkezésük­re. Nekem is érdekem, hogy miinél nagyobb legyen ennek a kis üzletnek a forgalma, hi­szen ez után kapom a fizeté­semet. A falon nagy plakát hívja fel a figyelmet a kölcsönöz­hető tárgyakra, s leolvasható róla a kölcsönzési díjszabás is. Egy centrifuga egyórai haszná­lata például két forint, egy gyerekkocsié egy hónapra har­minckettő. — A bolt vevőköre széles. Gyakran kölcsönözünk Puszta- kovácsiba, Niklára, Böhönyé- re, Kéthelyre, Nemeskisfalud­ra is — tájékoztat a bolt ve­zetője. — Most a hurkatoltők, húsdarálók kölcsönzésének szezonja van. Viszik az üstö­ket, üstházakat is. A lakodal­makat ősszel meg húsvét táján tartják. Ezt abból tudom, hogy akkor szaporodik meg az edé­nyek, boroskószleteik forgalma. Egy százötven személyes lako­dalomra 6332 forint értékű edényt és evőeszközt vlsznék el általában. A kölcsönzési díj ilyenkor 346 forint. Ez három napra szói A kikölcsönzött gépeket — miélőtt elvinnék — kipróbál­ják. Visszakozáskor is meg­történik ez. A kisebb javítá- sokan az üzletvezető végezteti — A magnetofont, sajnos, ki kellett vonni a forgalomból, mert a kölcsönző fiatalok nem vigyáztak rá, s nagyon sokat kellett javíttatni így aztán a táskarádió köl­csönzése lett a fiatalok köré­ben népszerű. — Igyekszünk olyan eszkö­zöket beszerezni, melyeiket so­kan igényelnek. Ilyen volt pél­dául a festőben ser és adagoló. Több féle mintájút tartunk eb­ből. Űj’-a nvíllk az ajtó: asszo­nyok jönnek, hogy edényeket kérjenek. I- U tóan élvezettel húzott jókorá- hama.az pedig, aki nálunk la-^ kát egy nagy, hasas üvegbői kicsi és kopasz, akkora Évek óta repülök, mindig miért érdekes még, hogy van-e f is szerettem volna tudni, hogy miért nem szabad rágvújtani ilyenkor. És hogy a tilalom a szivarra és a pipára is vonat­kozik-e? Egy szegény bioké­mikus lelki nyugalma függ a feleletétől. Elárulná? — Természetesen, monsieur — mosolygott az enyhén szól­va kapatos utasra a stewar­dess. — Arról van szó ugyan­is... • • • — Arról van szó — mondta a Bálint nevű kém a házmes­tereiének a Wesselényi utca 83- ban —, hogy egy kis csomagot szeretnék itthaevni a második emeleten lakó Honda úr részé­re. De nem vagyok biztos ben­ne, hogy ő az a Honda, akit én keresek. Kecskemétről jöt­tem fel ugyanis, most először járok erre.... Odafent meg hiába csengettem... szemüvege vagy nincs? , - Per?ze'. ^ze- Miért isi A Veszprém megyei Tüske­lenne még erdekes? Tokelete-i vápön £,tfön eltemették a sen í^aza van, nagyságos asz-<| hatéves Horváth Ferencet és szonyom. Elnézést a zavaró- iaz egyéves Horváth Annát, Elfogták a gyermekei {agyhaláláért felelős apát sért, a viszontlátásra! » • • — A fegyelmi tárgyalást megnyitom — mondta Kovács Kálmán, a vállalat fiatal fő­mérnöke, egyben a fegyelmi bizottság elnöke. — Üdvözlöm Szeműn elvtársat a miniszté­rium személyzeti főosztálvá- ról. Honda László ügyéről van szó. Ismertetem az előzmé- ket. Ismertette. — Az eset egyértelmű — folvtatta. — De ha w>n valaki­nek kérdése, észrevétele, ké­rem. tegng meg! Senkinek nem volt kérdése észrevétele. (Folytatjuk) egyeves akiknek holttestét az olvadás­nak indult hóréteg alatt a községhez közeli erdőben, egy fácánetetőben talált meg Csizmadia József vadőr. A gyermekek anyjának holttes­tét — aki ugyancsak a hóvi­har áldozata lett — már ko­rábban megtalálták. A családi tragédia részletei a három holttest megtalálásá­val nem tisztázódott, ugyanis az apa és a két idősebb gyer­mek, is nyomtalanul eltűnt. A bejelentésekből arra kö­vetkeztettek, hogy az apjuk­kal eigyütt elindult gyermekek hóviharba kerültek. A család rokonai arról tettek bejelen­tést, hogy Horváthék rokonlá­togatásra indultak, s útközben érte őket a heves hóvihar. Az eltűnt személyek hollé­tének felderítésére a rendőr­ség nyomozást indított, és a lakóhelytől távolabb eső keszthelyi járás Bazsi közsé­gében rátaláltak Horváth Já­nosra. A lelkiismeretlen férfi felelős felesége és két kisebb gyermeke haláláért; a hóvi­harban ugyanis magara hagy­ta családját és elmulasztotta megkísérelni a segítségnyúj­tást. A rendőrség nemrégen mag­találta a két idősebb gyerme­ket is, akiket állami nevelő- otthonban helyeztek eL Horváth János tüskevári la­kost a rendőrség letartóztatta, és folytatja a tragikus eset körülményeinek vizsgálatát. IOMOCTI NÉPLAP Kedd, 1970. január 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom