Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-20 / 16. szám
Jó egészsége! - falura, tanyára... A szülei falusi néptanítók voltak. Maga is az irodalom iránt érdeklődött — középiskolás, egyetemista korában verseskötetei jelentek meg. Aztán orvosnak tanult. Ma az egész országot tanítja. Népnevelő, tudománynépszerűsítő, a közegészségügy lelkes szószólója, egészségügyi szakíró és népszerű ismeretterjesztő könyvek szerzője, lebilincselő előadások, rádiós orvosi tanácsok előadója, az Egészség című lap főszerkesztője. Túl a huszadik könyvön, az ezredik rádióelőadáson, az évi ICO—200 előadáson a falusi közönség legnépszerűbb orvosa, tanítója dr. Buga László. Két évvel ezelőtt nívódíjat kapott rádiós orvosi tanácsaiért De legnagyobb sikerének azt tartja, amikor falun, tanyán százak gyűlnek össze egy-egy előadására, és rongy- gyá olvasva hozzák magukkal valamelyik könyvét — Miért és hogyan lett népművelő? — Még otthon, az Esztergom melletti Ebeden (a község neve törökül hajnalt jelent) medikus koromban, csendes vasárnap délutánonként a falusi kispadon körülültek az öregek és bajokról, betegségekről kérdezték. Én meg meséltem, meséltem megtörtént eseteket, kitalált történeteket Valahol itt kezdődött az én ismeretterjesztő munkám. Ezzel egyeztettem irodalmi indulásomat, érdeklődésemet És rájöttem, hogy a kettőt Össze lehet kapcsolni. Ügy adok tanácsot, ismertetek házi gyógymódot, egészségtelen jelenségekre úgy hívom fel a figyelmet, hogy humoroskomoly történettel fűszerezem. Olyan sztorit mondok hozzá, róla, ami élményként rögzíti az emberekben a mondanivalómat »Csodálatos ember ez a Buga doktor, a magyar falu egészségének fáradhatatlan apostola. Orvos — aki egyúttal a szavakkal is tud bánni, de nemcsak a tudományos kifejezések világában otthonos, nem is csak egyszerűen orvos íróember, hanem a falusi, tanyai nép nyelvének is nagyszerű ismerője. Így aztán igaolv^asóiniknak, hogy a KISZ központi bizottsága és a Nóg-1 rád megyei ' KlSZ-bizottság Salgótarjánban háromnapos tudományos ülést rendezett a magyarországi partizánmozgalmakról. A tudományos ülés idején kezdődött Salgótarjánban az első országos partizán emléktúra is, melyein megyénkből hét középiskolai, illettve ipari tanuló vett részt. A fiatalok — Lakatos Judit, Lango József és Cseke László, a Táncsics Gimnázium, Óvári Lajos és Huszár Nándor a közgazdasági szak- középiskola és Walter Géza, a MŰM 503-as szakmunkás- képző intézet hallgatója — örömmel számolnak be 'a túráról. Kérik, ne felejtsük ki a részvevők névsorából Horváth Évát, a fonyódi gimnázium növendékét sem, aki nem utazhatott Kaposvárra erre a beszélgetésre. Egymás szavába vágva mondják el a programot. A túra első napján, január ?- én a megérkezés után koszorúzás! ünnepségen vettek részit, majd a szálláson dalokat tanultak, ismerkedési estet tartottak. — Kíváncsiak voltunk, ki mindenki gyűlt össze. Nem mindegy, hogy kikkel tölt el az ember ha. xu ;x>t. Es a ba- rátsag.^Oiésre . ,. ..váló lehetőségek nyílnak ilyenkor — ezeket egyetlen fiatal sem mulasztja el. Másnap — jórészt gyalogosan — ellátogattak a salgóbá- nyai\ tanáxs ör.t.ivsr.tági emlékműhöz. Hogy ott jártait, azt koszorúik bizonyítják. Aznap látogatott körünkbe Ajtai Miklós, a Mkiísztertazán ritka tulajdonságok találkoznak benne: a tudomány megállapításait, a tudományosan megfogalmazott Ismereteket és egészségügyi tennivalókat bámulatos művészettel fordítja le a midennapi falusi élet nyelvére, és ami ennél is fontosabb: gyümölcsözően, mert Buga doktor a legtudományosabb kifejezéseket is tiszta, világos,. mindenki számára érthető módon csempészi be az olvasók tudatába. Húsz könyve jelent meg, legutóbb az Egészség az esztendőben és a Gyógyító szó. Mert Buga doktor azt vallja: »szóval annyi mindent el lehet érni!« Vigasztaló szót mond a betegnek, megnyugtatja, útbaigazítja. Okos felvilágosító szóval elérhető az egészséges életre nevelés. Leghasznosabb könyvének, a kétkötetes »Jó egészség falun, tanyán« címűt tartja. Az első rész, Az egészség útján, általános higiénés témakört ölel fel, tanácsokat ad a megelőzésre, az egészséges életre. A második kötet címe: Beteg a háznál — arra ad tanácsot, mit tegyen a falusi ember, ha megbetegszik, diétás étrendekét, házi betegápolási tanácsokat ad. — Melyik a legkedvesebb könyve? — Az orvosi almárium. Ebben van egy kis irodalom is. Történetekre épül a könyv, az ódón orvosi almárium, egy falusi orvos emlékeinek gyűjteménye. (A felszabadulás előtt Muzs- lán volt körorvos, majd Tokodra került bányaorvosnak:.) Szemléletesen ír, mintha példázatokat sorolna — trombózist, a vakbélgyulladást, a tetanuszmérgezést, a fagyási a legközvetlenebb példákkal magyarázza. A szervi elváltozásokat és az ideges panaszokat így: »Ha két egymásba kapaszkodó fogaskerék közül az egyiknek kitört a foga, akkor akadozik. Ez a szervi baj. A másik az, ha mindkét kerék ép, de nem illeszkedik pontosan össze, a fogak nem kapcsolódnak kellően egymásba.« inács elnökhelyettese is, akinek kérdéseiket tehettek fel a túrázók. A későbbiek során jártak a legendás hírű Gusztáv-ak- nán. Karaites b erényben, az üveggyárral ismerkedtek, a magyar ellenállási mozgalom témaköréből vetélkedőt rendeztek. Elrepült a Irat map, a színes program még meg is gyorsította az idő múlását. Megkérdeztük, kinek-fcínék a történelem melyik időszaka kelti föl leginkább az érdeklődését. Volt, aki az ókort, akadt, alti a középkort emlegette, de a második világháború. az ellenállási mozgalom mindenki témájának bizonyult. —r Varga Teréz, a ‘ Somogy megyei KISZ-faizottság titkára egy interjúban elmondta: a háromnapos tudományos ülésszakon javasolta, hogy készítsenek filmet a partizánmoz- gaknaitról. Vegyük úgy, mint ha máris mindnyájain forgató- könyvet írnátok! Idézünk a válaszokból. —• Én időrendi sorrendben lejátszatnám egy partizáncsoport összes akcióját. — Én kiválasztanék a csoportból egyetlen partizánt, az ő életén, cselekedetein keresztül mutatnám be a törté- nieijiná időket. — Én kaiandfilmet készítenék. Szimpatikus főhőssel, mint amilyen a Kloss kapitány ... Rajzanak az elképzelések, akad köztük egészen jó is. Az ihlet meglenne a megvalósításukhoz — hiszen hat napig a hősi harcok színhelyén jártak. p. n, Irt tápszerekről, gyógyszerekről, vitaminokról, ártalmakról és mérgezésekről, öltözködésről, tisztálkodásról. — Beszéljünk a rádiós előadásokról! — A rádió egészségügyi adásait annak idején bemondó olvasta fel. A tanácsok, üzenetek meggyőzőbben hangzanak orvos szájából. Már korábban is tartottam elaődást a rádióban, de 1952-től rendszeresen vezetem az orvosi tanácsadást. A tömegesen érkező levelekből válogatom ki az érdeklődésre számottartó témákat. Váltogatom a normát is, hol én adok elő egy és más tudnivalót, hol neves szakorvosoktól tudakolom a betegség ismérveit — Mi lesz a levelekkel? — O, a levelek! Ezrével jönnek. A java a témát adja. Az olyat, amelyre feltétlen válasz kell, áthozom a Szabad Földhöz. Mert megalakulása óta, 1949-től írom a lap orvosi tanácsait. Ma is 30 levélre válaszoltam. — A rádiós előadások alapján könyv íródott. Lesz-e könyv a levelekből? — Negyvenezer levelet tettem félre — az érdekesebbek közül. A válasz is megvan hozzá, szeretném megírni á falusi orvos testamentumát Tavaly 143 előadást tartott. Az idén Miskolcon lesz az első. A csallóközi kulturális napokon hatszázan hallgatták meg Buga doktort. Kilenc éve a TIT egészségügyi országos választmányának titkára. Megalakította a Semmelweis brigádot1— a »tudomány vándor- színész társulatát« —, amely- lyel az országot járják. Amikor 60 éves lett, kitüntették. Van Munka Érdemrendje, kiváló népművelő oklevele, érdemes orvosi címe, mégis annak örül legjobban, ha látja, tapasztalja: megfogadták tanácsait, élnek vele. Buga doktor higiénés szakorvos, volt körzeti orvos, de ma már nem praktizál. Lefoglalja, kitölti életét a népművelés. Szép beszédű, közvetlen ember. Egyszer elkövette azt a »szentségtörést« a tv-ben, miközben a dohányzás ártalmairól főijét a kerékasztal vita, hogy pipára gyújtott. Nem akart más lenni, mint amilyen. Életének mottója lehet, amit egyik könyve ajánlásául írt: »A jó egészséget szeretném elküldeni mindenfelé falura, tanyára, ahol olyan népek élnek, akik meg is becsülik. Mert az egészség olyan, mint a mesebeli madár, aki nem becsüli meg, attól elszáll, és sokszor évekig hiába lohol utána.« Néptanító akart lenni — neki sikerült! Kádár Márta zotyola epizódszínész volt, de egyéb szakmákban is megfordult. Vajszín Izettájával a kavicsos udvaron parkolt. Tizenegy tájban megjelent Szotyo- la, szvetierekbe bugyoládva, és körbejárta a kocsit. Meglengette előre-háira, aztán megrugdosta a gumikat. Re- szelősen krákogott, és összébb húzta a sálját. Lappangó hörghurutra gyanakodott. Hallottam, Pestre készül, hogy elhozza időrendben utolsó hitvesét. Újabb — azaz a négyes számú jelölttel — az előmelegítés lírai korszakát élte. »A házasság, kampót szalicilban. Egyszer biztosan elromlik. A kocsi az, ami végérvényes« — hangoztatta. — Vegyél fel engem is, elvégre ' barátod vagyok — ajánlkoztam. — Ingyen nem — válaszolta praktikus rövidséggel. — Ezért áldozatot kell hoznod. Kicsit megütődtem. — Jó. Kössünk üzletet. Mennyi? Fejben számolt egy kis ideig„ Az első országos partizán emléktúra Hat nap a hősi harcok színhelyén Arról már beszámoltunk 350 tonna könyv A könyvművészetéről híres gyomai Kner család nyomdája 1963-ig a békéscsabaival egyesült, és azóta valósággal újjávarázsolták. A nagyszabású rekonstrukció utáni első évben, 1969-ben már csaknem 100 tonna színes prospektust és 5 könyvkiadó vállalat részére 350 tonna könyvet nyomtattak a régi hírnévhez méltó színvonalon, de a legújabb technikával. Vörösalma, 1970. fák lombtalan ágai között már megérkezett a reggeli fény, hideg komorsággal ölelkezett az erdei vastag hótakaróval, ami dermedt várakozásba taszított mindent. A kemény hideg mintha kitárta volna karjait és hangtalan sóhajtással azt mondaná: »Most az enyém minden. Enyém az erdő élettelen, álmodó világában a nagy csönd fagyos lehelete, a hó alá szorított bokrok száraz koronája, a vadutak csábító illata, a kis patak jeges locsogása, a tegnapi szánutak hideg barázdája.« Tuöjiuik, hogy' az élettelen álmondó csönd koronás királya vagy te, Tél, de a te világod ünnepi hangulatát is meg tudja zavarni az élet. íme. most is! Egy harkály csettegése, mintha életre hívná azt, amit eddig nem is láttunk. A kemény koppanások átverik hideg országod jeges falát. De úgy érezzük, hogy szegény harkály mégis a, tavaszi szerelmek, a nyári bőség, az őszj jólét koporsóját szegezi. Cérnahangú madársereg gyors közeledése szívünk tájára meleget hoz. S egy cinke- pár is megjelenik a vén bükk sima kérgén. A csilingelő hangú őszapók is megérkeznek. Rözébük röppen a két cinke, örülnek egymásnak, és élénk madárbeszéd következik. Megvizsgálnak minden ágat, alulról. felülről és szomorú csip- pantásokkal tovább szállnak. Beszélgetnek, beszélgetnek, de hangjukból hiányzik a nyári öröm, a szerelem szava, a jólét világgá kiabálása. Egy lövés. Már megindultak volna? Elfordulunk tőled, erdei Tél! Most a vaddisznókat lessük. De továbbra is a miénk leszel, de ha egy pillanatot lemaradunk, a disznókat már elszalaszthatjuk. Vaddisznók. Az erdei havas világ fekete gyöngyszemei. Hány vadász szívét mozgattátok meg úgy, hogy azokat a perceket soha el nem felejti?... Hány ábrándokat szövögető fiatal álmodik rólatok?... S hány vadásznak maradtok örökre utolérhetetlen messzeségben?... Ti azt nem tudhatjátok. Jobh is, mert megijednétek sorsotoktól! A lövések sokaságából ítélve nagyon sokan lehettek itt. Ügy ropog a fegyver, mint amikor kukoricát pattogatnak. A távoli' erdő fehér nyiladékán egymás után ügetnek át a fekete disznók. De mikor lesz már vége? Mintha a somogyi őskanászok hagytak volna itt egy karidót a késői unokáknak. Egynéhány fekete csomó ott maradt! Nem mozdul. A többi az oldalon, girbe-görbe utakon menekül biztonságosabbnak remélt erdőrészek felé. Menekül a másik konda! A lövések egymásutánja úgy hangzik, mint valami bosszús, kerepelő, ami egyszerre túl akarja magát tenni minden munkán. A hatalmas disznók hátán ide-oda hajladozó pompos sörte, valami hátborzongató látvány lehet annak, aki még ilyet nem látott. De annál nagyobb öröm annak, akinek szemében a biztos zsákmányé lás lehetősége ragyog ... Egy másik erdőrész meghajtásával vége lett a vadászatnak. • Itt sem volt kevesehb lövés, mint a másik tagokban. Az arcok ragyoknak, újra meg újra átélve az izgalmakat, a vadak fölötti diadalok pillanatait. Amikor a zsákmány ösz- szehordva ott fekszik a délutánra kissé megpuhult hó hideg hátán, valaki megjegyzi: »Ilyen még nem volt Vörös- almán!« A tizenegy* disznó úgy feküdt a fehér havon, mintha tizenegy fekete koporsó lett volna. Azok is voltak. Mindegyikbe belezárva egy’ élet. M ost gyere, harkály! Roppan ts tizenegyet a vén fa korhadt oldalára, s kiáltsd széjjel, hadd hallják meg az erdő rettegett szívű lakói, hogy tizeneggyel kevesebben Vannak. Gyere te is, Tél! Vedd át jogos birodalmad. Cseréld ki a csend megtépett takaróját, nagy Hópelyhekkel tapaszd be a nyomokat, s tüntesd el a nappalok vérfoltjait. A szakadékba hullott puskaszót nyelje el a föld, s helyette az erdőn is álljon fel egy kis időre isteni valóságában a »béke«. Cséplő József $zotyofa — Üzemköltség és a vezetői munka. Mondjuk: háromszáz és a feketék. Taxiért ezret fizetnél. — Legyen kétszáz, cákli- pakli — próbáltam puhítani. Lekicsinylőén mért végig. — Öregem, szuperbenzint használok. Kettőszázötvennel közös platformra jutottunk. — A kocsiban én dirigálok — mondta. Be akartam szállni, de hevesen félrenyomott. — Majd én kinyitom. Nem értesz hozzá. Ha beülsz a tohonya testeddel, ügyelj a rádióra! Most csináltattam. Fölrántott szemöldöke alól figyelte, míg elhelyezkedem. — Könyök be! A karok szorosan tapadnak. Ez nem Jaguár. Sűrűn használom a kéziféket. Néhol kitöredezett a beton, ilyenkor huppant a kocsi. Dühösen forgatta a kormányt, aztán begorombult. — Azt. hiszik, lopom a pénzem. fuvarban Igyekeztem csillapítani. — Egy-két helyen kimarta a jég. Különben egészen tűrhető. Vasvilla szemmel mért végig. — így beszél a szájtátó utas. Neki aztán teljesen mindegy. Később szabálytalanul előzött, és a padkára csúsztunk. — A vadbarom! Középen halad! —' Kanyarban voltunk — kockáztattam meg gyámolatlanul. Azt hittem, átharapja a torkom. —• Vak vagy? Nem láttad, hogy le akart szorítani az útról? Megfogadtam, hogy nem gyűjtök kocsira, miért vásároljak idegbajt drága pénzen. .. Visszafelé pár percet késr. tem a találkozóról. BK-felesé§e integetett felém a presz- szóban. — Meg fogja magát verni. Most mindenfelé telefonál. Magát keresi. Amikor beállított, a szája széle remegett és az óráját ütögette. — Mi vagyok én neked’.’ Riksakiilíd, azért a rongyos százasért? Tíz évet loptál a: életemből. összezsugorodtam, mint egy vízibolha. Az asszony hízelegve bújt hozzá. Pucoljak neked egy narancsot, Mucus? Az lecsillapít. Jeges pillantással nyugtázta a kedveskedést. — Kifizetted a kocsiadót? — De mennyire. Hiszen közös a lux sí — jókora gerezdet nyomott a szájába. Szotyolát kicserélték. Rángatózó szakálla mozdulatlan bozóttá merevedett. Kama- szos kötődéssel ütögette a váltam. — Te most hátra ülsz. Ott nem pöfékelhetsz, mert felgyújtanád a járgányt. Hunyadi István SOMOGYI NÉPLAP 5