Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-17 / 14. szám

ZÁRSZÁMADÁSOK ELŐTT á Villamossági Gyárban Napi negyvenezer biztosíték jelzőszál készül a Villamossági Gyár szereldemühelyének elő­készítő részlegében. Ezeket a szálakat a gyár által készített biztosítékokba szerelik be. EGY INTERPELLÁCIÓ NYOM AN A gáz árának mérséklését tervezik Megyénk termelőszövet­kezetei egyik legeredménye­sebb évüket zárták 1969-tx®. Számottevően nőtt a szövetke­zeti vagyon, erősödött a szö­vetkezeti mozgalom. Különö­sen jók a növénytermesztés hozamai búzából és kukoricá­ból, e két fontos növényből, amelvek megközelítőén a szántóterület felét vették Igénybe. Búzából 14,8 mázsás hcldankénti termést takarítot­tunk be,., kukoricából pedig nem végleges adatok szerint májusi morzsoltban számítva megközelítjük a 20 mázsás termést. Kiemelkedőek voltak a cukorrépa, a szálas takar­mányok hozamai, és kielégítő volt a burgonya termésered- menye is. Az állattenyésztés nem fej­lődött számottsveőn az el­múlt évekhez viszonyítva, en­nek okai közismertek. Jelen­tősen nőtt azonban a beruhá­zások összege. Nem végleges adatok alapján 430 millió fo­rintot ruháztak be termelőszö­vetkezeteink. s ez 33 száza­lékkal több mint az 1968. évi beruházások összege. Tsz-eink 20 százalékkal kevesebb hitelt igényeltek, saját erő''"' 70 szá­zalékkal többet használtak föl, mint 1968-ban. Nagyobb gondot fordítottak a gépi be­ruházás arányára is. A termelési érték mintegy 8 százalékkal, a munka, terme­lékenysége mintegy 10 száza­lékkal nőtt. Általában javult a készlet- és pénzgazdálkodás színvonala. Csökkent a hitel­képtelen szövetkezetek száma, lényegesen kevesebb tényle­ges mérleghiányra számíta­nak szövetkezeteink, mint a múlt évben. Az eredmények számbavé­telekor szólni kell a hiányos­ságokról is. Az egyes azonos adottságú üzemek között a növénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben is lényeges eltérés van. 1969-ben is volt olyan tsz, ahol a kukorica több száz holdon csak öt mázsát termett Búzából a' jó megyei átlagtermés mellett is takarí­tottak be helyenként 7—8 má­zsát holdanként. Vannak még 1300—1500 literes tehenésze­tek, s olyan kocaállománnyal rendelkező tsz-ek, ahol a sza­porulati mutatók a megyei át­lag 50 százalékát sem halad­ják meg. A beruházásban és a pénzgazdálkodásban is mutat­koztak meggondolatlan, meg­alapozatlan intézkedések, ame­lyek veszélyeztették a tagság részesedési szintjét. Vannak olyan szövetkezetek is, ahol baj van a munkafegyelemmel, késedelmesen végzik el az idő­szerű munkákat, és többször kifogásolható a munkák mi­nősége. A termelőszövetkezeteknek most számot kell adniuk .ered­ményeikről és hiányosságaik­ról is. A zárszámadást meg­előző leltározások befejeződ­tek. Most a fő munkahely az iroda. Reggeltől késő estig dolgoznak, számolnak a veze­tők és a beosztottak. Fontos munkához érkeztek, készítik a (Tudósítónktól.) A dunántúli megyék egyik legkedvezőtlenebb természeti adottságú területe Somogybán, Balatonlelle és Balatonszemes között a Balatonba torkolló Tetves-patak mintegy 20— 25 000 holdat kitevő vízgyűj­tője. A Gamásig lenyúló 120 négyzetkilométernyi térségben a lejtős fekvésű területekre lehulló csapadék évenként 20 tonna termőtalajt hord le a mezőgazdasági művelés alatt álló részekről a Tetves-patak­ba, onnan pedig a Balaton egyik legkulturáltabb fürdő­övezetébe. Az eróziós károk következ­tében humuszban szegény, le­kopott területeken gazdálko­dó termelőszövetkezetek na­gyobb munkaráfordítással . is csak mintegy kétharmadát érik el a sík területen gaz- I zárszámadást, s már az 1970. évi elképzeléseket is rendsze­rezik. Nagy felelősség és feladat hárul a vezetőségekre. Szük­ségük van a pártszervezetek segítségére, hisz nagy dolgok­ról kell dönteniük: a tagok ré­szesedésének arányáról, az alapok biztosításáról, ezen be­lül kiemelten kell kezelniük a szociális, a kulturális, a fej­lesztési és a biztonsági alapot. Meg kell gondolni az indoko­latlan túlosztást; ebben az év­ben továbbra is érvényben van a regulativ adó, amely je­lentős összegeket vihet el a megyéből A zárszámadás külsőségei­ben és tartalmában is legyen a tagság, az egész falu népé­nek ünnepe. A beszámoló hí­ven tükrözze és ismerje el azt az alkotó, szorgalmas munkát, amellyel a tagság elérte az eredményeket Személyeden is dicsérjék meg a kiemelkedően dolgozó tagokat és brigádokat Építő szándékkal bírálják vi­szont azokat^ a mulasztásokat, hiányosságokat, amelyek az eredményeket kisebbítik. Fog­lalkozzanak a szocialista bri­gádok tevékenységével is. A beszámolók emlékezzenek meg azokról a fontosabb politikai és gazdasági határozatokról, amelyek biztosították, segí­tették a szövetkezeti mozga­lom további erősítését és fej­lesztését Értékeljék a területi szövetségek munkáját A zár­számadó közgyűléseken érté­kelni kell a szakemberek te­vékenységét, azt, hogy terme­lést irányító szervező munká­juk milyen hatással van az eredményekre. Foglalkozza­nak külön a tagok élet- és munkakörülményeinek alaku­lásával, az öregek helyzetével. Az ellenőrző bizottság be­számolója adjon számot a közgyűlésnek a vezetőség gaz­dálkodási és szövetkezetét Irányító tevékenységéről, tár­ja fel őszintén a hibákat és kérje, hogy a közgyűlés hatá­rozatban intézkedjen azok ki­javításáról. Az 1970. évi tervek a szövetkezetek gazdásági prog­ramját, célkitűzéseit tartal­mazzák. Elkészítésük tehát rendkívül fontos. A termelési és pénzügyi tervek elkészítése nemcsak a, szakemberek dol­ga. azoknak tartalmazniuk kell a dolgozók minden hasz­nos es ésszerű javaslatát. A terv tehát közös munka ered­ménye legyen. A vezetőség és a szakemberek elgondolásait már a tervtárgyaló közgyűlés előtt meg kell vitatni a tag­sággal. A mezőgazdasági üze­mek te.rvej különböznek más üzemek, vállalatok terveitől abban, hogy itt számolni kell az élővilággal, a biológiai fo­lyamatokkal, a rendszeres és ciklusosán megújuló termelé­si folyamatokkal is. A tervnek biztosítania kell azokat a tárgyi és személyi feltételeket, amelyekkel az időszerű munkák a kellő mennyiségben és jó minőség­ben is időben elvégezhetők. Különösen vonatkozik ez a tavaszi idényre, hisz figyelem­be kell venniük az őszi mun­dálkodók termésátlagainak. A Fonyódi Járási Tanács V.,B, valamint a Somogy megyei Tanács V. B. ezért határoza­tot hozott a Balaton-térség e területén végrehajtandó talaj - védelmi és vízrendezési mun­kák megkezdésére. Ezen túlmenően a Tetves­patak vízgyűjtőjében kísérleti jellegű talajvédelmi mintate­rületet létesítenek. Már el is készültek a komplex meliorá­ciós munkák tervei, s az idő­járástól függően rövidesein hozzá is látnak a végrehajtás­hoz. A több mint ötvenmillió forintos beruházást igénylő munkát — amelyet a Lengyel­tótiban székelő vízgazdálko­dási és talajvédelmi társulat végez — 1975-re fejezik be. Somogybabod határában kez­denek, s ebben az évben mint­egy 173 000 köbméter földet mozgatnak meg. kák lemaradása miatt várható többletmunkát Azokban a gazdaságokban, ahol 1969-ben kiemelkedő eredményeket ér­tek el a növénytermesztésben, szerény emelkedéssel, vagy szinten tartással számoljanak. Azokon a helyeken viszont, ahol még jelentős tartalékok vannak, ott bátrabban tervez­zenek. A tartási, takarmányo­zási és gondozási munkák jobb megszervezésével bizto­sítható, hogy a téritekben az állattenyésztés hozamait na­gyabb mértékben növeljék. Reális, gazdaságos, hasznos beruházásokat kell megtervez­ni, figyelembe véve a fejlesz­tési alap és a különbözq for­rások lehetőségeit. A terv tük­rözze azt a gondoskodást, amellyel a tagság részesedési színvonalát, kulturális, szociá­lis ellátottságát maximálisan biztosítani lehet, de tartal­mazza a mellék- és kiegészítő tevékenység ráfordításait és hozamait is. A vezetőség te­gyen meg mindent azért, hogy bővítse a munkalehetőséget a tagok számára. A mostoha körülmények kö­zött gazdálkodó tsz-ek isme­rik az állami támogatás nagy­ságrendjét, ennek figyelembe­vételével igyekezzenek meg­felelő tervet készíteni. Végül egy általános, de nem nélkü­lözhető tanács a tervkészítés­hez. Arra kell törekedni, hogy a népgazdaság, az üzem és a tagok érdekeinek minél, har­monikusabb összhangját te­remtsék meg a közgyűlések által jóváhagyott tervekben. A termelőszövetke­zetek tagjai, vezetői, alkal­mazottai a zárszámadások és az 1970. évi tervek elkészítésé­nél és jóváhagyásánál felelős­séggel, a jó gazda gondosságá­val járjanak el, s ehhez min­den segítséget adjanak meg pártiszervezeteink és azok tag­jai, a kommunisták. Fábri István, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának vezetője szorgalmas, törekvő — nem törtető! — embe­rek életritmusa példa­mutató, kiegyensúlyozott tem­pójuk előrevivő. De általában is: az emberi, a társadalmi ha­ladásnak mindig is mozgató rugója, serkentője volt és ma­rad a jó értelemben vett töb­bet akarás. Hol is állnánk, ha »-elhagynánk« magunkat, ha nem törekednénk, ha »nem akarnánk napról napra többet, szebbet és jobbat? Mi értel­me lenne életünknek?! Az emberi egzisztenciára is érvényes a tétel. Az úgyneve­zett ranglétrának is vannak fokai, minden bizonnyal azért, hogy lépkedjünk is azon — megérdemelten. Természete­sen felfelé, mivel lefelé nem fontos lépkedni, csúszni is le­het. Az előadó előbb vagy utóbb szeretne főelőadó lenni, a be­A komplex meliorációs munkák végrehajtásával a Tetves-patak vízgyűjtőjében az eróziós talajpusztulás jelen­tősen mérséklődik. A kedve­zőtlen természeti adottságú üze­mekben eredményesebb lesz a gazdálkodás: a lejtős terüle­tekre jól védő növényi kultú­rákat telepítenek, és számítá­sok szerint 25—30 százalékkal növelhető a terméshozam. Ugyanakkor a Balaton iszapo- sodása ezen a területen a mi­nimumra csökken. A Dunán­túli Vízügyi Igazgatóság kez­deményestesére a meliorációs munkákkal párhuzamosan tu­dományos megfigyeléseket és kutatásokat is végeznek, hogy a minta vízgyűjtőben végre­hajtott eredményes eljárások a hasonló jellegű, mintegy tízezer négyzetkilométer te­rületen Somogy, Tolna és Ba­ranya megyében is alkalmaz­hatók legyenek. 4 AZ ORSZÁGGYŰLÉS szep­tember 24—25-i ülésszakán megyénk képviselője, Szokola KÁrolyné dr. hozzászólásában javasolta, vizsgálják meg, ho­gyan lehetne kedvezményes feltételeket biztosítani a me­zőgazdasági üzemek által lé­tesített gázvezetékek költsé­geihez. Javasolta továbbá, hogy az új gázvezetékeket a várható maximális fogyasztói létszámra való figyelemmel építsék lei, és az összes fogyasz­tó bekapcsolásáig a gázszol­gáltató vállalat a vezetőt többletköltségeire kapjon köz­ponti támogatást Mivel a lakosság fogyasztá­tanitott munkás szakmunkás­sá válhat a szakmunkás tech­nikussá, mérnökké. Á kérdés azonban így hangzik: érde­mes-e. megéri-e, hogy moz­duljunk a ranglétrán? Ebben a gondolatkörben egyetlen rétegről írunk most, a termelő vállalatok aloóbfc parancsnoki karáról, a műve­zetőkről, csoportvezetőkről, s mindazokról, akik közvetlenül irányítják a termelést. Ezek a munkahelyi veaetők általában maguk is a szakmunkás kate­góriából kerültek följebb, többségük évekig vagy évtize­dekig dolgozott közvetlenül a gépek mellett, s szerzett pó­tolhatatlan értékű munka- és élettapasztalatokat. A fiata­labbak zömének pedig techni­kusi, szakmérnöki oklevél van a zsebében. Aligha szorul bizonyításra, hogy a beosztott dolgozók munkájának vezetése, irányí­tása sok tekintetben magasabb kvalifikációt követel, de külö­nösképpen emberismeretben és szakmai műveltségben. Eze­kért az ismeretekért azonban meg kell izzadni, akár úgy, hogy évtizedes praxist szer­zünk, akár úgy, hogy a mun­ka mellett különféle tanfolya­mokon, iskolákon tágítjuk fe­jünket A munkahelyi veze­tők túlnyomó többsége megta­nulta, amit kell, de néha mégis csalódottnak érzik ma­gukat. Két tűz között őrlődnek. Ezt a tüzet olyan körülmények is csiholgatják, mint a jelenlegi átlagbérrendszer, a munkaerő- hiány és az ezekből fakadó konfliktusok, mint például a fellazult munkafegyelem. Ta­lálóan jegyezte meg egyik mű-- vezető ismerősöm, hogy olyan helyzetben vannak, mint a labdarúgó-csapatok edzői, alig mernek követelményeket tá­masztani »játékosaikkal« szemben, mert magukra ma­radnak: A fegyelmezetlenül vagy gyengén dolgozó ember is tisztában van a körülmények­sát szolgáló gáz ára az ország­ban nem egységes, javasolta; vizsgálják meg, hogy a terüle­tenként eltérő fogyasztói ára­kat miként lehetne egységesí­teni. S végül fölvetette, hogy a háztartások bekötése során jelentkező kiadások fedezésé­re, továbbá a szerelvények és gázkészülékek megvásárlására — tekintettel az idős, több gyermekes és kis jövedelmű családokra — milyen kedvez­ményes, alacsony kamatú és hosszú lejáratú hitelakciót, il­letve áruhitelakciót lehetne szervezni. A KORMÁNY ÖSSZESf­kel, tudja, hogy »hiánycikk-, tehát bárhol könnyen talál' helyet Nem a fegyelmezetlen­ségét vagy az alacsony szín­vonalú munkáját óhajtják, hanem a »kerek« létszám szükséges. A másik dolog a keresetek­kel függ össze. A művezetők általában nem keresnek töb­bet, mint a beosztott jó sisak- munkások. Közelebbről: a vállalat igazgatója vagy fő­mérnöke nyilvánvalóan a leg­jobb szakembert, a legtapasz­taltabbat jelöli csoportvezető­nek vagy művezetőnek. Álta­lános tapasztalat viszont, hogy a normában dolgozó jó szak­embernek vastagabb a borí­tékja. mivel nincsenek olyan bérügyi kötöttségei, mint egy műszakivá avanzsált kollégá­jának. A múltkor mondta egy kiváló géplakatosból lett mű­vezető, akinek mellékesen megvan a gépésztechnikusi ok­levele is, hogy szívesen vissza­menne a csoportba dolgozni, mivel többet keresne és ő len­ne a »császár«. Ezt arra is ér­tette, -hogy nem kellene ver­gődnie senkivel sem, s talán még a munkafegyelem érde­kében is erősebb lehetne a hangja. mdenesetre elgondol­koztató az ilyen kije­lentés, amely lassan mentalitássá válik az alsó pa­rancsnoki kar körében. Egész­séges körülmények között for­dítva kellene lennie a dolog­nak. A művezetői beosztás rangot jelent, a művezetők a műhelyek kulcsemberei min­den tekintetben. A közvetlen munkahelyi vezetők vállán nyugszik a termelés zavarta­lanságáért, a munkások telje­sítményéért. jó közérzetéért' I viselt felelősség. Viszont a jö­vedelmi arányok deformáltsá- ga alig serkent arra. hogy a jó szakmunkás valóban előlép­tetésnek tekintse, ha egv fok­kal előbbre kerül a sorban. G. I. ülésszakon elhangzott képvi­selői javaslatokat, észrevétele­ket, s az érdekelt tárcák, és főhatóságok vezetői választ adtak a képviselőknek. Az alábbiakban Szokoláné dr. felvetéseire küldött válaszok­kal foglalkozunk. Dr. L,évárdi Ferenc nehéz­ipari miniszter válaszában ki­fejtette, ha mezőgazdasági hasznosítás céljaira az üzem. saját gázelosztó állomást lé­tesít, 30 százalékos ártámoga­tásban részes ÜL Ugyanez vo­natkozik a telepen (majoron) belüli gázvezetékre is. A gáz­vezeték épületgépészi munkái­nak költségei pedig az epület .költségei között számolhatók ei. - . i foV'. Az elosztó és szolgáltató ve­zetek tervezésénél és építésé­nél a csőméretek meghatáro­zása az adott fogyasztói terű-, let ksb, liz évre ;eiöre tervezett, legkedvezőbb fogyasztásának megfelelően történik. A napi ingadozásokat is basaámítva á vezetékeket a várható csúcs­igényekhez képest hozzávető­legesen húsz százalékkal erő­sebbre tervezije, ami a szolgál­tatást nagymértékben javítja. Ez kétségkívül jelentősen ter­heli a szolgáltató költrégeket, s annak ellenére fizetni kell, hogy a csőhálózat kapacitásá­nak •kihasználása esetleg csak évek múlva következik be. A miniszter ezután a föld­gáz árával foglalkozott A Gazdasági Bizottság határoza­ta alapján folyamatban van az energiahordozók — ezen belül a földgáz — árrendsze­rének felülvizsgálata. Az ipa­ri fogyasztók részére értéke­síttet földgáz árának — a ter­melési költségekhez való kö­zelítés érdekében —' átlago­san mintegy tizenhat százalé­kos csökkentését tervezik, ami a kis- és közepiogyas ztói ka­tegóriában eléri a harminc százalékot. Javaslat" készül a lakosság által fogyasztott gáz árának módosítására is. Esze­rint a háztartási főzési tarifa húszszázalékos, a fűtési tarifa huszonöt százalékos csökken­tésére gondoltak. A hitellehetőségekről a pénzügyminiszter tájékoztatta a képviselőnőt. A lakosság energiafogyasztásét befolyáso­ló szabályozó eszközök jelen­legi rendszerét felülvizsgálják, s új javas la tolcat dolgoznak ki. »A jelenlegi elgondolások szerint építési kölcsönt lehet majd igénybe venni a gázbe­vezetési, gázszerelési és készü­lékföl szerelési munkákra, álta­lában a költségek hetvenöt százaléka, különösen- indokolt esetben annaic kilencven szá­zaléka ereiéig. A TÖRLESZTÉS idejét ál­talában tíz évre.' kivételes ese­tekben tizenöt évre javasoljuk megállaoítanl. alacsony kama­tozási feltéteiek mellett« — iria válaszában Vályi Péter pénzügyminiszter I - - •, SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. január 17. Ötvenmillió talajvédelemre TETTE és rendszerezte az A műhelyek kulcsemberei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom